Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-05 / 290. szám

2 N A P r rt W56 DECEMBER • Munkához lát a megújhodott párt Üzemekben, a lakóterülete­ken — ahol csak jártunk, min­denütt azt mondják: él, mun­kához lát a megújhudott párt A munkásmozgalom régi, harc­edzett tagjai vették kezükbe az MSZMP szervezését. Esténként a vitatkozók, a beszélgetők hangos szava szű­rődik ki a meszesi párthelyi­ségből. A régi hagyományokat felelevenítve — itt beszélik meg a nap eseményeit, a kom­munisták tennivalóit. A pártszervezet november 22-én alakult meg. Ekkor még csak huszonkilencen választot­ták meg az intéző bizottságot. Azóta már három taggyűlést tartottak s mindegyiken új párttagokat vettek fel; Az el­múlt vasárnapin már 86-an vettek részt Az izzó hangula­tú tanácskozásokon sok szó esik a múlt hibáiról, de még több a jövőről, az ő teendőik­ről. Azt kérik, hogy oszlassák fel a legényotthonokat, az üze­mekbe csak azok 'mehessenek be, akik ott dolgoznak, s hogy Meszesen erősítsék meg a kar­hatalmat — A kommunisták ahol csak tehetik hallatják szavukat — mondja Miklós Gyula elvtárs. — Az egyik taggyűlésen olyan határozatot hoztak, hogy az intéző bizottság mondja meg: W melyik utcában tevékeny­kedjen. Most senkit sem kell kényszeríteni arra, hogy párt- munkát végezzen. A Baranya Megyei Építő­ipari Vállalatnál megszűnt a függetlenített titkári tisztség. A volt pártszervezet titkára szakmájában lakatosként akar dolgozná. Itt eddig lft-es lét­számú az új pártszervezet. So­kan még nem tudják mitévők legyenek. Azt mondják: mi a biztosíték arra, hogy a párt másként fog dolgozni? — Nem erőszakol jiőc, nem nógatjuk őket — hangoztatják az itteni elvtársak. — Nem szeretnénk ismét elkövetni azt a hibát, hogy meggyőződés nél­küli, bizonytalan álláspontu embereket veszünk fel a párt­ba csak azért, hogy szép szá­mokat mutassunk felfelé. Aki közénk szándékozik lépni, szi­vesen fogadjuk, de a szocializ­mus talaján álljon. Megértik, hogy nem könnyű dönteni, tisztán látni, ök is, mások is sokat csalódtak. Azt próbálják megértetni velük, hogy a múlt nem térhet vissza. A kormány és a párt lépés föl­lépésre megvalósítja a forrada­lom követeléseit. Az Urániumbánya Vállalat ideiglenes pártintéző bizottsá­gát Búzás Ferenc elvtárs ve­zeti. A városi intéző bizottsá­gon találkoztunk vele, amikor éppen az ideiglenes tagsági könyveket Íratta alá. — A központban 41 taggal alakult meg a pártszervezet, amely a szállítási üzem és a különböző osztályokon dolgozó kommunistákat tömöríti. Ba­konyán eddig 21 elvtárs kérte felvételét: mérnökök, csillé­sek, vájárok, aknászok. Még ezen a héten megtartjuk az alakuló gyűlést. A beszélget- során Búzás elvtárs elmondotta, hogy új alapokra helyezik a pártmun­kát. Ennek egyik jele, hogy őszinte, jó együttműködést akarnak teremteni a párt és a munkástanács között, mert ez a gazdasági vezetés elengedhe­tetlen feltétele. A régi, bü­rokratikus parancsolgatás he­lyett az elvtársi szó, a meg­győzés lesz itt a döntő. Az együttműködés módozatai per­sze még nincsenek kialakulva, ezt közösen kell -megbeszél­niük. PÁRTHIREK Siklóson járási pártaktiva értekezletet tartottak szomba­ton, december 1-én. A pártak­tíva értekezleten a járás min­den nagyobb községéből részt­vettek küldöttek. Napirendi pontok voltak: Pártépítés és politikai ^kérdések. Az aktíván megválasztották az intézőbi­zottságot is. * Beremenden november 27-én este megalakult a Magyar Szo­cialista Munkáspárt helyi Szervezete. A pártszervezet­nek már több, mint negyven tagja van. Az első taggyűlésen megválasztották az ideiglenes vezetőséget, melynek öt tagja van. * Magyarbólyban is megala­kult a pártszervezet húsz tag­gal. Megválasztották az ideig­lenes intézőbizottságot is, há­rom taggal. FÓRUM Mit tehetünk ma a jólétért? Hozzászólás A DUNANTÜU NAPLÓ vasárnapi számában a vitára, javaslattételre felhívó cikk mellett ott látunk egy másik címet vastagon szedve: „Vár­juk a programot P* Ml lehet egy olyan pártnak a program­ja, amely az országot vezetni akarja? — Az ország polgá­rainak jólétét biztosítani! Ez egy becsületes pártprogram magva. Minden egyéb ideoló­giai, politikai és kulturális cél­kitűzés csak ennek a törekvés­nek a szolgálatába állítható. A jólétet biztosító és az elérhető jólétet világosan megjelölő pártprogram találhat csak hi­telre a nép előtt« Rákosi programjának végre­hajtása során a nép hite meg­rendült. Megrendült a prog­ram helyességét és a végrehaj­tó szerveket és személyeket illetően. Az a gazdasági prog­ram, amely a jólétet egy köd­bevesző, távoli jövőbe ígérte és annak Végrehajtását, hol jó, hol rossz szándékú dilettán­sokra bízta, csak a teljes gaz­dasági csódhöz vezethetett. Azt újból feltámasztani, vagy más Emberek az események mögött rOaq lőamtnaiskjú id kell messzire mennünk. Legen­dává vált az a szervezetlenség s az anyagnak súlyos millió­kat kitevő elherdálása, ami a komlói építkezéseknél tapasz­talható volt. Ugyancsak köz­ismert tény, hogy ezeken az építkezéseken a szakvezetők nem álltak olyan mennyiség­ben rendelkezésre, mint ahogy arra szükség lett volna. A kel­lő helyen hiányzó szakembe­rek pótlására tapasztalatokkal nem rendelkező, gyors oktatá­sokat végzett emberek kerül­tek, de még gyakrabban bizo­nyos „szempontból“ Qda állí­tott emberek kaptak vezető szerepet, jóllehet egy részüket a , .szempontokon“ kívül más nem tette alkalmassá a veze­tő gazdasági hely elfoglalá­sára. Talán ezeknél is nagyobb kárt tettek azok a szakembe­rek, — mérnökök, közgazdá­szok, orvosok — akik magu­kévá tették az elmúlt rend­szer hibás politikai és gazda­sági elgondolásait és azokat nevükkel hitelesítették. MEG VAGYOK GYŐZŐD­VE, hogy sok becsületes szak­ember, — akit a múltban rosz- szul értelmezett politikai okok­ból éa még rosszabbul értelme­zett és végrehajtott osztály­politikai szempontokból mel­lőztek — egy, az egész ország népe által helyeselt gazdasági program végrehajtásánál újra szerepet vállalna és felesleges­sé tenné azokat a politikai és gazdasági sarlatánokat, akik­nek nem a nép jóléte, hanem karrierjük megalapozása volt a fontos, Herzfeld József a Pécsi Építőanyagipari Egyesülés főmérnöke Kajái Aladárt Az elmúlt hetekben, sőt még hétfőn reggel is zsúfo­lásig megtelt Pécsbámya nagycsarnoka. A túlfűtött hangulatban szenvedélyes vi­ták csatáztak, sok-sok véle­mény hangzott el'. A bányá­szok nagyrésze csak a szava­kat hallgatta, helyeselt, vagy tiltakozott, de nem sokat tö­rődött azzal, hogy ki beszél. Az, aki ezekben a napokban a munka megkezdése ellen tiltakozott, azonnal kivívta a bányászok egy csoportjának rokonszenvét. Így, mikor az ideiglenes munkástanácsot megválasztották, Kajdi Ala­dár is bizalmat kapott Ebből, még nem lett volna nagy baj, de Kajdi úgy érez­te: hogy eljött az ő ideje, s a nép elé lépett. Hatástkel- tően beszélni tudott ő azelőtt is s Így jócskán akadtak, akik hallgattak rá Különösen ami- „a nagy érvet” is elő­vette, már mint azt, hogy ült ő Rákosiék börtönében Is. ^Persze, hogy miért, azt nem 1 mondotta el. I» A hosszúhetényiéfcnek, a |i vasas! bányászoknak nem kell (iKajdit bemutatná, hisz ők f hívták fel rá a figyelmet »Igen jól emlékeznek még rá, s arra is, hogyan viselkedett, amikor körzeti leventeparancs­nok volt, mint a hosszuheté- nyd strand, kocsma, s nem csekély vagyon örököse. Hát hogyne emlékeznének rá, hisz hirhedt volt brutalitásá­ról. Kajdi leventék megkín- zása és elhurcolása miatt több hónapos börtönbüntetést kapott. Vajon nem érdemelte meg? S most büszke erre? Vagy talán azzal vált érde­messé a munkástanács tagsá­gára, hogy a vasasa bányá­szok sztrájkjáról és más meg­mozdulásáról mindig tájékoz­tatta a csendőrséget? Kajdi azonban a börtönben sem változott meg. Nem vé­letlen kiáltották oda neki, amikor a bányában a csille tetején szónokolt és megcsú­szott: — Vigyázz, mert leesel a lóról! Arra a lóra céloztak, amit Panta Mihály hosszúhetényi szegényparaszttól lopott el De milyen ember az, bíz­hatnak-e olyasvalakiben, aki egyetért azzal, hogy csilléket kell ereszteni az aknába, aki képes lenne tönkre tenni, szétrombolni nép sokmilliós vagyonát« Tegyék szabaddá a földvásárlást! Hosszú éveken át nyolc szigorú minisztertanácsi ren­delet szabályozta és szabá­lyozza még most is föld- vásárlást, a cserét és az egy­szerű átíratást. Az első ren­deletet még 1948-ban hozták s az utána következők sorra szigorították a földingatla­nok eladását, megkötötték a parasztok kezét. Nem rendel­kezhettek szabadon földjeik­kel; Amikor az első rendelet 13 100/1948. szám alatt meg­jelent, a hozzá csatolt „bi­zalmas” végrehajtási utasí­tásról már nem szerezhettek tudomást a parasztok. Az utasítást csak azokkal közöl­ték, akik jogosultak voltak elbírálni a földingatlancsere-, vétel vagy -átíratás „jogos­ságát”, Az elbírálásnál figye­lembe veendő szempontok között ilyenek szerepeltek: Van-e begyűjtési hátraléka a gazdának? Rendben van-e az esedékes adófizetéssel? Mennyi földet akar cserélni, eladni vagy átíratni? (Itt a végrehajtási utasítás két hol­dat említ, mint legfelső ha­tárt.) Aztán kimondja, hogy csak dolgozó paraszt kaphat engedélyt. Előbb azonban meg kell vizsgálni, miért akar cserélni, miért adja é! a földjét Nem áll-e fenn spekuláció vagy meggazda­godás veszélye; Hét év múltán megjelent a 84/1955. számú miniszter­tanácsi rendelet, mely még jobban megszigorította a földingatlan eladását; Egész kálváriát járattak a paraszttal, ha egy darabka földtől meg akart válni vagy esetleg vásárolni. A vevő elment először is bizonyítványokat szerezni. A községi tanácson kapott egy igazolást, hogy nincs biztosí­tási hátraléka. Aztán tovább kilincselt a pénzügyőrökhöz és papírt kért arról, hogy nem tartozik borral az ál­lamnak s a boradót is kifi­zette pontosan. Utána a pénzügyi osztályhoz kopog­tatott be és bizonyítványt ka­pott, melyben igazolták: nincs adóhátraléka. Ekkor nyomták a kezébe a kérdőívet. Egy óra hosszat válás zolgatott az egymás alatt sorakozó kérdésekre. Ilyenekre: Hány tagja van a családinak? Mennyi a katasz­tert jövedelme? stb. Kitöltöt­te, aláírta s ment vele a be­gyűjtési hivatalhoz vagy megbízotthoz. Itt újra igazo­lást kapott, hogy sem tojás­ból, sem baromfiból vagy egyéb terményből nincs hát­raléka. Aztán papírt szerzett arról, hogy nem tsz-tag és nem is kulák. Most már a Járási tanács veszi a kezébe á kérvényt és az adás-vételi szerződés má­solatát az eddig beszerzett igazolásokkal hivatalosan át­küldi a járási begyűjtési hi­vatalhoz, hogy az ráírja ja­vaslatát. Ha elutasító a ja­vaslat, a járási tanács máris nem engedélyezi az eladást, cserét vagy átíratást. A já­rási begyűjtési hivatal ki­küldi az aktákat a községi begyűjtési megbízottnak. Az átnézi, igazolja, helyesli és visszaküldi. A járási begyűj­tési hivatal erre megteszi ja­vaslatát és átküldi az egészet a járási tanácshoz, mely igenlő javaslat esetén enge­délyezi a földingatlan adás­vételét — természetesen két holdig. Az engedély már a paraszt kezében van, de még nem ért véget a dolga. Felül a vonatra és beutazik Pécsre, hogy bemutassa az adóhiva­talnak. Itt csekket kap és befizeti az illetéket, aztán hazautazik és vár egy hetet Ugyanis egy hét alatt érke­zik a befizetett illeték az adóhivatalba. Újra Pécsre törekszik, hogy most már véglegesen megkapja az iga­zolást, hogy befizette az ille­téket és ezzel eleget tett min­den kötelességének; Miután 12 helyen járt ipa* taival, bizonyítványaival és kérvényeivel, elmegy a tizen­harmadik helyre is, a telek­könyvi hivatalba és átíratja a földet. Hát így megy ez még mo«t is, mert nem jelent meg hi­vatalos rendelet még ina sem. Pedig nagyon várják a parasztok. Sokan szeretnék visszakap­ni leadott földjeiket. Sajnos, ezt is rendelet akadályozza, mely kimondja, hogy aki 1951 augusztus l után adta le az államnak a földjét, az visszakaphatja. S akik ko­rábban váltak meg földjeik­től? Ezekről nem intézkedik a rendelet. Mások azt sze­retnék, ha nem két holdat, de többet is vásárolhatnának, eladhatnának. A szétiratás is sok bonyodalmat és gon­dot okoz. A begyűjtés miatt számos parasztnak nem en­gedélyezték, hogy földjét idő­közben nagykorúvá lett fiára írathassa; A begyűjtés végérvényesen megszűnt. Meg kell hát szüntetni azokat az intézke­déseket és rendeleteket is, amelyek a begyűjtési rend­szer szüleményei voltak! A földingatlan cserét, eladást vagy átíratást is a begyűjtés miatt korlátozták elsősorban. Ideje tehát felülvizsgálni és módosítani az idevonatkozó. rendeleteket Soós Gábor, a földművelés- ügyi miniszter első helyet­tese egyik nyilatkozatában megemlítette, hogy a kor­mány a földingatlan vásárlá­sát teljesen szabaddá kíván­ja tenni. A megyei tanács !s érdeklődött a napokban a siklósi Járási tanácson: van-e földvisszaigényléa, toik és melyik évben «elajánlott földjeiket kérik vissza? Kér­nek-e a parasztok a járásban két holdnál nagyobb terüle­tek eladására engedélyt? — Mindezek azt mutatják, hogy a felettes szervek foglalkoz­nak a földingatlanok eladá­sának, cseréjének és átíra­tásának kérdésével. Csupán a végrehajtással késlekednek és az utasítás hiányzik, me­lyen nem lesz ott többé a „bizalmas" sző, mert nem lesz rá szükség. A siklósi járásban novem­berben megnövekedett * földingatlanok adás-vétele. Míg korábban havonta átla­gosan nyolc kisebb ingatlan cserélt gazdát, addig most egy hónap alatt huszonegy kérvény futott be a járási tanácshoz. Természetesen * parasztok — ismerve a ko­rábbi és még mindig ér­vényben lévő rendeletek korlátozó rendszabályait — csak két holdnál kisebb in­gatlan eladására kémek en­gedélyt. Pedig lenne mit el­adni s vevő is akadna, külö­nösen a szőlőművelő falvak­ban. Így Kistótfaluban nyolc, Nagyharsányben 12, Mária- gyűdön 14, Diósviszlón 21 és Siklóson 28 kis ingatlant ad­tak el vagy Írattak át ebben az évben. Nem szabad elhallgatni azt sem, mit eredményeztek a szigorú korlátozó intézke­dések. Igen. elharapóztak * fekete földek, melyek kiku­tatása egyenesen lehetetlen volt És sorra születtek a „mutyiba” kötött szerződések és bérbeadások, minden tör­vényes keretet mellőzve. Sok idős paraszt pedig, aki már nem volt képes megmű­velni 12—14 holdját, elszegé­nyedett, tönkrement Ezen az áldatlan állapoton kell segíteni, de hamarosan, hogy mire elolvad a hó és kitavaszodik, rendezzék a földterületeket Ki-ld annyit tartson vagy vegyen magá­nak, amennyire családjának szüksége van. Természetesen az állam más — s bürokrá­cia minden módszerét mel­lőző intézkedésekkel és ren­delőtökkel akadályozza meg, hogy egyesek spekulálásra* mások kihasználására fordít' Báfc a megszerzett jogokat! Gáldonyi BéW formában a nép elé terjeszteni nem lehet. Mi tehát a teendő? — őszin­tén feltárni az ország gazda­sági helyzetét. Ennek megfe­lelően a lakosság valódi érde­keit szolgáló gazdasági prog­ramot ismertetni, melynek végleges, elfogadható formá­ját széleskörű, az egész ország népének színe előtt lefolyta­tandó tárgyalásokon határoz­nák meg. Az elfogadott, az or­szág népe által jóváhagyott szocialista gazdasági program végrehajtását pedig becsüle­tes szakemberekre kell bízni A felső irányító) szervekben éppen úgy, mint az alsó, végre­hajtó vállalati vezetésben. Fel­tehető a kérdés, hogy van-e elegendő szakemberünk? Bát­ran állíthatjuk, hogy van, csak fel kell kutatni őket. A RÁKOSI RENDSZER a szakemberek jó részét mellőz­te és megfélemlítette. A fel- szabadulást megelőző idők gaz­dasági és műszaki szakembe­rei közül sokan olyan foglal­kozást kerestek és találtak, ahol kevés felelősségvállalás­sal, zavartalanul élhettek. Néz­zük csak meg itt Pécsett A felszabadulás előtti évek épít- 1 kezéül vállalkozóinak zöme 1 például szakiskolákban tanár- 1 ként vagy tervezőirodákban, 1 beruházási osztályokon, tudo- 1 mányos intézetekben és hiva- 1 talokban keresett elhelyezést 1 és ezek közül csak kevesen 1 vállalkoztak a jóval veszélye- 1 sebb vállalati munkára. Ehhez 1 hasonló példákat sorolhatnánk 1 a gazdasági élet más területé­iről is. 1 Hogy mi volt a szakemberek 1 félrehuzódásának következmé- 1 nye, ezt mindenki a saját sze- * mével láthatta. Példáért nem A magyar kormány, ahogy erről már beszámoltunk, táv­iratban közölte Hammara- kjölddeL az ENSZ főtitkárá­val, hogy szívesen látja ót Budapesten egy később meg­állapítandó időpontban. Ebből az alkalomból ismerkedjünk meg Dag Hammarskjöld-del. Dag Hammarskjöld 1905- ben született. Híres svéd dip­lomata hivatalnokcsaládból származott. Apja az első vi­lágháború Idején Svédország miniszterelnöke volt. Ham­marskjöld maga közgazda­ságtudományi egyetemet vég- eztt Upsalában. Ezután kü­lönböző nagybankokhoz ke­rült. Egyre magasabb pozí­ciókat ért el. 1930-tól 1943-ig a svéd kormány munkanél­küli bizottságának titkára volt. 1935-ben a Svéd Állami Bank titkára lett 1941-től 1948-ig a bank igazgatótaná­csának elnöke, 1936-tól 1945- ig pedig egyúttal pénzügyi államtitkár volt Dag Hammarskjöld a má­sodik világháború után 1946- ban kezdte meg diplomáciai pályafutását. Akkor a svéd külügyminisztérium követi címmel felruházott pénzügyi szakértője lett. Mind nagyobb szerepet töltött be a svéd kül­politika Irányításában. 1949- ben a külügyminisztérium főtitkári székébe került Két évvel később, mint a kor­mány tárcanélküli miniszte­re külügyminiszterhelyettesi tisztet töltött be. 1949-ben majd 1951—53-ban tagja volt az ENSZ közgyűlésen részt- vett svéd küldöttségnek. Dag Hammarskjöldöt 1953 április 6-án választották az ENSZ főtitkárává. Tehát olyan idő­szakban került az ENSZ élé­re, amikor már sikerült ré­getvetn! a koreai háborúnak,, kedvező kilátások voltak az( indokínai ellenségeskedések, megszüntetésére és általában , megkezdődött A nemzetközi ( feszültségek enyhülésének, szakasza. Éppen ezért a vi-, lág közvéleménye fokozott ér-| deklődéssel tekintett főtltká-( ri működése elé. ( Hammarskjöld ennek a vá-| rakozásnak meg is felelt. Az ENSZ főtitkára 1955 elején nagy-figyelem közepette Pe­kingiben járt, hogy a népi Ki­na vezetőivel tárgyaljon. Utuk célja hivatalosan, bizo­nyos kémkedésért elítélt ame­rikai repülők ügyének meg-1 tárgyalása volt. De nyilván-' való, hogy látogatása az ed-| diginél erőteljesebben irányi-' tóttá rá a figyelmet a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli el­ismerésének kérdésére. Ez év elején újabb fontos küldetésit vállalt Hammarsk­jöld. A Közel-Keletre utazott, hogy megvizsgálja az arab— izraeli viszály enyhítésének lehetőségeit. Misszióját mind a négy hatálom támogatta. Közbenjárásának eredménye­ként az arab országok és Iz­rael között létrejött a fegy­vernyugvás. Az utóbbi na­pokban, amikor a Közel-Ke­leten ismét igen feszültté vált a helyzet, Hammarskjöld te­vékenysége jótékonyan ha­tott az ellenségeskedések megszüntetése Irányában. A jelenlegi nemzetközi helyzet különösen fontos fel­adatokat ró az ENSZ-re, ter­mészetesen a világszervezet főtitkárára is. Remélhető, hogy Dag Hammarskjöld a Jövőben Is eredményesen töl­ti be rendkívül fontos tiszt­ig««

Next

/
Oldalképek
Tartalom