Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-04 / 289. szám

2

N'APrn

195« VECEMBEB • '

Munkához lát a megújhodott párt

Üzemeikben, a lakóterületeken — ahol csak jártunk, mindenütt azt mondják: él, munkához lát a megújhudott párt. A munkásmozgalom régi, harcedzett tagjai vették kezükbe az MSZMP szervezését;

Esténként a vitatkozók, a beszélgetők hangos szava szűrődik ki a meszesi párthelyiségből. A régi hagyományokat felelevenítve — itt beszélik meg a nap eseményeit, a kommunisták tennivalóit;

A pártszervezet november

22-én alakult meg. Ekkor még csak huszonkilencen választották meg az intéző bizottságot. Azóta már három taggyűlést tartottak s mindegyiken új párttagokat vettek fel. Az elmúlt vasárnapin már 86-an vettek részt Az izzó hangulatú tanácskozásokon sok szó esik a múlt hibáiról, de még több a jövőről, az 5 teendőikről. Azt kérik, hogy oszlassák fel a legényotthonokat, az üzemekbe csak azok mehessenek be, akik ott dolgoznak, s hogy Meszesen erősítsék meg a karhatalmat

— A kommunisták ahol csak

tehetik hallatják szavukat — mondja Miklós Gyula elvtárs. — Az egyik taggyűlésen olyan határozatot hoztak, hogy az intéző bizottság mondja meg: ki melyik utcában tevékenykedjen. Most senkit sem kell kényszeríteni arra, hogy pártmunkát végezzen;

•

Á Baranya Megyei Építőipari Vállalatnál megszűnt a függetlenített titkári tisztség. A volt pártszervezet titkára szakmájában lakatosként akar dolgozni. Itt eddig 19-es létszámú az új pártszervezet. Sokan még nem tudják mitévők legyenek. Azt mondják: mi a biztosíték arra, hogy a párt másként fog dolgozni?

— Nem erőszakoljuk, nem nógatjuk őket — hangoztatják az itteni eüvtársak. — Nem szeretnénk ismét elkövetni azt a hibát, hogy meggyőződés nélküli, bizonytalan álláspontu embereket veszünk fel a pártba csak azért, hogy szép számokat mutassunk felfelé. Aki közénk szándékozik lépni, szívesen fogadjuk, de a szocializmus talaján álljon.

Megértik, hogy nem könnyű dönteni, tisztán látni. Ok is, mások is sokat csalódtak. Azt próbálják megértetni velük, hogy a múlt nem térhet vissza. A kormány és a párt lépésről- lépésre megvalósítja a forradalom követeléseit.

Az Uránium bánya Vállala t ideiglenes pártintéző bizottságát Búzás Ferenc elvtám vezeti. A városi intéző bizottságon találkoztunk vele, amikor éppen az ideiglenes tagsági könyveket Íratta alá:

— A központban 41 taggal alakult meg a pártszervezet, amely a szállítási üzem és a különböző osztályokon dolgozó

kommunistákat tömöríti. Bakonyán eddig 21 elvtárs kérte felvételét: mérnökök, csillések, vájárok, aknászok. Még ezen a héten megtartjuk az alakuló gyűlést,

A beszélgeti során Búzás elvtárs elmondotta, hogy új alapokra helyezik a pártmunkát. Ennek egyik jele, hogy őszinte, jó együttműködést akarnak teremteni a párt és a munkástanács között, mert ez a gazdasági vezetés elengedhetetlen feltétele. A régi, bürokratikus parancsolgatás helyett az elvtársi szó, a meggyőzés lesz itt a döntő. Az együttműködés módozatai persze még nincsenek kialakulva, ezt közösen kell megbeszélniük.

PÁRTHIREK

Siklóson járási pártakttva

értekezletet tartottak szombaton, december 1-én. A pártaktíva értekezleten a járás minden nagyobb községéből résztvettek küldöttek. Napirendi pontok voltak: Pártépités és politikai kérdések. Az aktíván megválasztották az intézőbizottságot is.

*

Beremenden november 27-én este megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi Szervezete. A pártszervezetnek már több, mint negyven tagja van. Az első taggyűlésen megválasztották az ideiglenes vezetőséget, melynek öt tagja van.

*

Magyarbólyban is megalakult a pártszervezet húsz taggal. Megválasztották az ideiglenes intézőbizottságot is, három taggal.

FÓRUM

Mit tehetünk ma a jólétért?

Hozzászólás

A DtJNANTÜTJ NAPLÓ

vasárnapi számában a vitára, javaslattételre felhívó cikk mellett ott látunk egy másik címet vastagon szedve: „Várjuk a programot !** Mi lehet egy olyan pártnak a programja, amely az országot vezetni akarja? *— Az ország polgárainak Jólétét biztosítani! Ez egy becsületes pártprogram magva. Minden egyéb ideológiai, politikai és kulturális célkitűzés csak ennek a törekvésnek a szolgálatába állítható. A jólétet biztosító és az elérhető jólétet világosan megjelölő pártprogram találhat csak hitelre a nép előtt«

Rákosi programjának végrehajtása során a nép hite megrendült. Megrendült a program helyességét és a végrehajtó szerveiket és személyeket illetően. Az a gazdasági program, amely a jólétet egy ködbevesző, távoli jövőbe ígérte és annak (végrehajtását, hol jó, hol rossz szándékú dilettánsokra bízta, csak a teljes gazdasági csócthöz vezethetett. Azt újból feltámasztani, vagy más

j;Emberek az események mögött

(Daq, ^őamtfiaukfúLd

formában a nép elé terjeszteni nem lehet.

Mi tehát a teendő? — őszintén feltárni az ország gazdasági helyzetét Ennek megfelelően a lakosság valódi érdekeit szolgáló gazdasági programot ismertetni, melynek végleges, elfogadható formáját széleskörű, az egész ország népének színe előtt lefolytatandó tárgyalásokon határoznák meg. Az elfogadott, az ország népe által jóváhagyott szocialista gazdasági program ’végrehajtását pedig becsületes szakemberekre kell bízni. A felső irányító szervekben éppen úgy, mint az alsó, végrehajtó vállalati vezetésben. Feltehető a kérdés, hogy van-e elegendő szakemberünk? Bátran állíthatjuk, hogy van, csak fel kell kutatni őket;

A RÁKOSI RENDSZER a szakemberek jó részét mellőzte és megfélemlítette. A fel- szabadulást megelőző idők gazdasági és műszaki szakemberei közül sokan olyan foglalkozást kerestek és találtak, ahol kevés felelősségvállalással, zavartalanul élhettek. Nézzük csak meg itt Pécsett. A felszabadulás előtti évek épít- 11 kezesi vállalkozóinak zöme i1 például szakiskolákban tanárként, vagy tervezőirodákban, beruházási osztályokon, tudományos intézetekben és hivatalokban keresett elhelyezést és ezek közül csak kevesen vállalkoztak a jóval veszélyesebb vállalati munkára Ehhez hasonló példákat sorolhatnánk a gazdasági élet más területéről is.

Hogy mi volt a szakemberek

félrehuzódásának következménye, ezt mindenki a saját sze- ~*A**rti DAldáért nem

kell messzire mennünk. Legendává vált az a szervezetlenség s az anyagnak súlyos milliókat kitevő elherdálása, ami a komlói építkezéseknél tapasztalható volt. Ugyancsak közismert tény, hogy ezeken az építkezéseken a szakvezetők nem álltak olyan mennyiségben rendelkezésre, mint ahogy arra szükség lett volna. A kellő helyen hiányzó szakemberek pótlására tapasztalatokkal nem rendelkező, gyors oktatásokat végzett emberek kerültek, de még gyakrabban bizonyos „szempontból“ oda állított emberek kaptak vezető szerepet, jóllehet egyrészüket a , szempontokon“ kívül más nem tette alkalmassá a vezető gazdasági hely elfoglalására.

Talán ezeknél is nagyobb kárt tettek azok a szakemberek, — mérnökök, közgazdászok, orvosok — akik magukévá tették az elmúlt rendszer hibás politikai és gazdasági elgondolásait és azokat nevükkel hitelesítették.

MEG VAGYOK GYŐZŐDVE, hogy sok becsületes szakember, — akit a múltban rosz- szul értelmezett politikai okokból és még rosszabbul értelmezett és végrehajtott osztálypolitikai szempontokból mellőztek — egy, az egész ország népe által helyeselt gazdasági program végrehajtásánál újra szerepet vállalna és feleslegessé tenné azokat a politikai és gazdasági sarlatánokat, akiknek nem a nép jóléte, hanem karrierjük megalapozása volt a fontos.

Herzfeld József

a Pécsi Építőanyagipari Egyesülés főmérnöke

A magyar kormány, ahogy

erről már beszámoltunk, táviratban közölte Hammars- kjölddel. az ENSZ főtitkárával, hogy szívesen látja őt Budapesten egy később megállapítandó időpontban. Ebből az alkalomból Ismerkedjünk meg Dag Hammarskjöld-del.

Dag Hammarskjöld 1905- ben született. Híres svéd diplomata hivatalnokcsaládból származott Apja az első világháború idején Svédország miniszterelnöke volt. Hammarskjöld maga közgazdaságtudományi egyetemet vég- eztt Upsalában. Ezután különböző nagybankokhoz került. Egyre magasabb pozíciókat ért el. 1930-tól 1943-ig a svéd kormány munkanélküli bizottságának titkára volt. 1935-ben a Svéd Állami Bank titkára lett; 1941-től 1948-ig a bank igazgatótanácsának elnöke, 1936-tól 1945- ig pedig egyúttal pénzügyi államtitkár volt.

Dag Hammarskjöld a második világháború után 1940- ban kezdte meg diplomáciai pályafutását. Akkor a svéd külügyminisztérium követi címmel felruházott pénzügyi szakértője lett. Mind nagyobb szerepet töltött be a svéd külpolitika irányításában. 1949- ben a külügyminisztérium főtitkári székébe került. Két évvel később, mint a kormány tárcanélküli minisztere külügyminiszterhelyettesi tisztet töltött be. 1949-ben majd 1951—53-ban tagja volt az ENSZ közgyűlésen részt- vett svéd küldöttségnek. Dag Hammarskjöldöt 1953 április

6-án választották az ENSZ főtitkárává. Tehát olyan Időszakban került az ENSZ élére, amikor már sikerült véKajdi Aladárt

ts arra is, hogyan viselkedett, amikor körzeti levemiteparancs- nok volt, mint a hosszúheté- nyd strand, kocsma, s nem csekély vagyon örököse. Hát hogyne emlékeznének rá, hisz hírhedt volt brutalitásáról. Kajdi leventék megkín- zása és elhurcolása miatt több hónapos börtönbüntetést kapott. Vajon nem érdemelte meg? S most büszke erre? Vagy talán azzal vált érdemessé a munkástanács tagságéra, hogy a vasasi bányászok sztrájkjáról és más megmozdulásáról mindig tájékoztatta a csendőnséget?

Kajdi azonban a börtönben sem változott meg. Nem véletlen kiáltották oda neki, amikor a bányában a csille tetején szónokolt és megcsúszott:

— Vigyázz, mert leesel a

lóról!

Arra a lóra céloztak, amit Panta Mihály hosszúhetényi szegényparaszttól lopott el

De milyen ember az, bízhatnak-e olyasvalakiben, aki egyetért azzal, hogy csilléket kell ereszteni az aknába, aki képes lenne tönkre tenni, szétrombolni a nép sokmilliós vagyonát:

Tegyék szabaddá a földvásárlást!

Hosszú éveken át nyolc

szigorú minisztertanácsi rendelet szabályozta és szabályozza még most is föld- vásárlást, a cserét és az egyszerű átíratást. Az első rendeletet még 1948-ban hozták s az utána következők sorra szigorították a földingatlanok eladását, megkötötték a parasztok kezét. Nem rendelkezhettek szabadon földjeikkel:

Amikor a* első rendelet 13 100/1948. szám alatt megjelent, a hozzá csatolt „bizalmas” végrehajtási utasításról már nem szerezhettek tudomást a parasztok. Az utasítást csak azokkal közölték, akik jogosultak voltak elbírálni a földingatlancsere-, vétel vagy -átíratás „jogosságát”. Az elbírálásnál figyelembe veendő szempontok között ilyenek szerepeltek: Van-e begyűjtési hátraléka a gazdának? Rendben van-e az esedékes adófizetéssel ? Mennyi földet akar cserélni, eladni vagy átiratai? (Itt a végrehajtási utasítás két holdat említ, mint legfelső határt.) Aztán kimondja, hogy csak dolgozó paraszt kaphat engedélyt. Előbb azonban meg kell vizsgálni, miért akar cserélni, miért adja el a földjét. Nem áll-e fenn spekuláció vagy meggazdagodás veszélye:

Hét év múltán megjelent a 64/1955. számú minisztertanácsi rendelet, mely még jobban megszigorította a földingatlan eladását;

Egész kálváriát járattak a paraszttal, ha egy darabka földtől meg akart válni vagy esetleg vásárolni.

A vevő elment először is bizonyítványokat szerezni. A községi tanácson kapott egy igazolást, hogy nincs biztosítási hátraléka. Aztán tovább kilincselt a pénzügyőrökhöz és papírt kért arról, hogy nem tartozik borral az államnak s a boradót is kifizette pontosan. Utána a pénzügyi osztályhoz kopogtatott be és bizonyítványt kapott, melyben igazolták: nincs adóhátraléka:

Ekkor nyomták a kezébe a kérdőívet. Egy óra hosszat válaszolgatott az egymás alatt sorakozó kérdésekre. Ilyenekre: Hány tagja van a családnak? Mennyi a katasztert jövedelme? stb. Kitöltötte, aláírta s ment vele a begyűjtési hivatalhoz vagy megbízotthoz. Itt újra igazolást kapott, hogy sem tojásból, sem baromfiból vagy egyéb terményből nincs hátraléka. Aztán papírt szerzett arról, hogy nem tsz-tag és nem is kulák.

Most már a járási tanács veszi a kezébe a kérvényt és az adás-vételi szerződés másolatát az eddig beszerzett Igazolásokkal hivatalosan átküldi a járási begyűjtési hivatalhoz, hogy az ráírja jár vaslatát. Ha elutasító a javaslat, a járási tanács máris nem engedélyezi az eladást, cserét vagy átíratást. A járási begyűjtési hivatal kiküldi az aktákat a községi begyűjtési megbízottnak. Az átnézi, igazolja, helyesli és visszaküldi. A járási begyűjtési hivatal erre megteszi jár vaslatát és átküldi az egészet a járási tanácshoz, mely igenlő javaslat esetén engedélyezi a földingatlan adásvételét — természetesen két holdig:

Az engedély már a paraszt kezében van, de még nem ért véget a dolga. Felül a vonatra és beutazik Pécsre, hogy bemutassa az adóhivatalnak. Itt csekket kap és befizeti az illetéket, aztán hazautazik és vár egy hetet Ugyanis egy hét alatt érkezik a befizetett illeték az adóhivatalba. Újra Pécsre törekszik, hogy most már véglegesen megkapja az igazolást, hogy befizette az illetéket és ezzel eleget tett minden kötelességének

Miután 12 helyen járt irst* taival, bizonyítványaival és kérvényeivel, elmegy a tizenharmadik helyre Is, a telekkönyvi hivatalba és átíratja a földet.

Hát így megy ez még most

is, mert nem jelent meg hivatalos rendelet még ma sem. Pedig nagyon várják a parasztok.

Sokan szeretnék visszakapni leadott földjeiket. Sajnos« ezt is rendelet akadályozza« mely kimondja, hogy aki 1951 augusztus 1 után adta le az államnak a földjét, az visszakaphatja. S akik korábban váltak meg földjeiktől? Ezekről nem intézkedik a rendelet. Mások azt szeretnék, ha nem két holdat, de többet is vásárolhatnának, eladhatnának. A szétiratás is sok bonyodalmat és gondot okoz. A begyűjtés miatt számos parasztnak nem engedélyezték, hogy földjét Időközben nagykorúvá lett fiára irathassa«

A begyűjtés végérvényesen

megszűnt. Meg kell hát szüntetni azokat az intézkedéseket és rendeleteket is, amelyek a begyűjtési rendszer szüleményei voltak! A földingatlan cserét, eladást vagy átíratást is a begyűjtés miatt korlátozták elsősorban. Ideje tehát felülvizsgálni és módosítani az idevonatkozó rendeleteket;

Soós Gábor, a földművelésügyi miniszter első helyettese egyik nyilatkozatában megemlítette, hogy a kormány a földingatlan vásárlását teljesen szabaddá kívánja tenni. A megyei tanács is érdeklődött a napokban a siklósi járási tanácson: van-e földvisszaigénylés, tök és melyik évben felajánlót* földjeiket kérik vissza? Kérnek-e a parasztok a járásban két holdnál nagyobb területek eladására engedélyt? —- Mindezek azt mutatják, hogy a felettes szervek foglalkoznak a földingatlanok eladásának, cseréjének és átíratásának kérdésével. Csupán a végrehajtással késlekednek és az utasítás hiányzik, melyen nem lesz ott többé a „bizalmas” szó, mert nem lesz rá szükség.

A siklósi járásben novemberben megnövekedett a földingatlanok adás-vétele. Míg korábban havonta átlagosan nyolc kisebb ingatlan cserélt gazdát, addig most egy hónap alatt huszonegy kérvény futott be a járási tanácshoz. Természetesen a parasztok — Ismerve a korábbi és még mindig érvényben lévő rendeletek korlátozó rendszabályait — csak két holdnál kisebb ingatlan eladására kémek engedélyt. Pedig lenne mit eladni s vevő is akadna, különösen a szőlőművelő falvakban. így Kistótfaluban nyolc. Nagyhansányban 12, Mária- gyűdön 14, Diósviszlón 21 és Siklóson 28 kis ingatlant adtak el vagy Írattak át ebben az évben.

Nem szabad elhallgatni azt sem, mit eredményeztek a szigorú korlátozó Intézkedések. Igen elharapóztak » fekete földek, melyek kikutatása egyenesen lehetetlen volt És sorra születtek 8 „mutyiba” kötött szerződések és bérbeadások, minden törvényes keretet mellőzve.

Sok idős paraszt pedig, aki már nem volt képes megművelni 12—14 holdját, elszegényedett, tönkrement

Ezen az áldatlan állapoton kell segíteni, de hamarosan; hogy mire elolvad a hó és kitavaszodik, rendezzék 8 földterületeket Ki-ki annyi* tartson vagy vegyen magának, amennyire családjának szüksége van. Természetesen az állam más — a bürokrácia minden módszerét mellőző intézkedésekkel és rendeletekkel akadályozza meg. hogy egyesek spekulálásra, mások kihasználására fordítsák a megszerzett jogokat!

GáMmyl B**

> Bemutatjuk

getvetni a koreai háborúnak,, kedvező kilátások voltak az indokínai ellenségeskedések, megszüntetésére és általában, megkezdődött a nemzetközi, feszültségek enyhülésének szakasza. Éppen ezért a vi-| lág közvéleménye fokozott ér-i deklődéssel tekintett főtitká-i ri működése elé. <

Hammarskjöld ennek a vá-( rakozásnak meg is felelt. Az ENSZ főtitkára 1955 elején' nagy figyelem közepette Pe-1 kingben járt, hogy a népi Ki-' na vezetőivel tárgyaljon.' Utuk célja hivatalosan, bizonyos kémkedésért elitéit ame-1 rikai repülők ügyének meg-1 tárgyalása volt. De nyilván-1 való, hogy látogatása az ed-' diginél erőteljesebben irányi-' tóttá rá a figyelmet a Kínai' Népköztársaság ENSZ-beli el-j ismerésének kérdésére.

Ez év elején újabb fontos küldetésit vállalt Hammarskjöld. A Közel-Keletre utazott, hogy megvizsgálja az arab— izraeli viszály enyhítésének lehetőségeit. Misszióját mind a négy hatalom támogatta. Közbenjárásának eredményeként az arab országok és Izrael között létrejött a fegy- vernyugvás. Az utóbbi napokban, amikor a Közel-Keleten ismét igen feszültté vált a helyzet, Hammarskjöld tevékenysége jótékonyan hatott az ellenségeskedések megszüntetése irányában.

A jelenlegi nemzetközi helyzet különösen fontos feladatokat ró az ENSZ-re, természetesen a világszervezet főtitkárára Is. Remélhető, hogy Dag Hammarskjöld a jövőben is eredményesen tölti be rendkívül fontos tisztaég*

Az elmúlt hetekben, sőt I még hétfőn reggel is zsúfolásig megtelt Pécsbánya nagycsarnoka. A túlfűtött hangulatban szenvedélyes viták csatázlak, sok-sok vélemény hangzott el. A bányászok nagy része csak a szavakat hallgatta, helyeselt, vagy tiltakozott, de nem sokat törődött azzal, hogy ki beszél. Az, aki ezekben a napokban a . munka megkezdése ellen tiltakozott, azonnal kivívta a bányászok egy csoportjának rokonszenvét. így, mikor az Ideiglenes munkástanácsot megválasztották, Kajdi Aladár is bizalmat kapott;

| Ebből még nem lett volna nagy baj, de Kajdi úgy érezte: hogy eljött az ő ideje, s a nép elé lépett. Hatás tkel- ,tően beszélni tudott 6 azelőtt , is s így jócskán akadtak, akik (hallgattak rá. Különösen ami- , kor „a nagy érvet” is elő- ivette,,már mint azt, hogy ült iő Rákosiék börtönében is. i Persze, hogy mtért, azt nem i mondotta el.

i A hosszúhetényiéknek, a i vasasi bányászoknak nem kell ' Kajdit bemutatná, hisz ők 'hívták fel rá a figyelmet. .Igen jól emlékeznek még rá,