Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-12 / 296. szám

2 N AP! rt 1958 DECEMBER 1* 0 forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az egyes rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban A budapesti központi munkástanácsba befurakodott ellenforradalmi elemek ténykedései J ( Folytatás az 1. oldalról) A gyakorlat azonban mást bizonyított. A területi mun­kástanácsok nem segítették az üzemek munkástanácsait a rendeletben előirt feladatok elvégzésében. A budapesti köz ponti munkástanács eddig ki­bocsátott négy körlevelében egy szó utalás sem volt az üzemi munkástanácsok tény­leges feladataira, mint pél­dául a dolgozók Igazságérze­tét sértő, sok vonatkozásban helytelen bérrendszer átala­kítása, a termelés jobb meg­szervezése. stb. A budapesti . munkástanács tagjai ezzel szemben arra törekedtek, hogy csak politikai kérdésekkel fog­lalkozzanak, s a munkástaná­csok területi szervezeteit a törvényes végrehajtó • állam­hatalmi szervekkel szemben úi államhatalmi szervvé épít­sék ki. A budapesti központi' mun­kástanácsba befurakodott egyes ellenforradalmi elemek, mint például Nemeskéri Kiss Imre, volt tőkéscsalád sarja, csalásért elítélt személy, aki hamisított megbízólevéllel épült be a budapesti munkásta­nács, vezetésébe és Mester Endre, a MÁV igazgatóság dolgozója, aki népi államha­talmunk elleni röpcédulákat sokszorosított és terjesztett és más hozzájuk hasonló szemé­lyek célul tűzték ki a rendőr­ség lefegyverzését és kézbe­vételét. Az utóbbi napokban megtartott illegális országos értekezleten pedig a buda­pesti munkástanács és a rész­vevők többsége újabb vérontás ra, fegyveres provokációra és sztrájkokra úszftottak. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány igen nagy tü­relmet tanúsított a budapesti munkástanáccsal szemben, lát­va azt, hogy annak tagjai kö-| zött becsületes munkásembe-1 rek is vannak, akikkel a kor­mány mindig szót értett. Be­bizonyosodott azonban az, hogy a budapesti munkásta­nácsban a józan munkásem­berek nem tudják akaratukat érvényesíteni a többségben levő ellenforradalmi elemek­kel szemben, akik egyre nyíl­tabban az ellenforradalom esz közeivé akarják változtatni a budapesti munkástanácsokat. Ellenforradalmi céljaik el­érésére az egyes megyékben törvénytelenül működő terü­leti munkástanácsokat is fel akarják használni. Éppen ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány a budapesti központi munkás- tanácsot, a budapesti kerületi munkástanácsokat, a vidéki megye.i és városi munkástaná­csokat törvényen kívül helye­zi és működésüket azonnali hatállyal megszünteti. Ugyanakkor azonban a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány utasítja a'z összes Ipari minisztériumokat, iparigazgató Ságokat és tanácsi szerveket, hogy az üzemi munkástaná­csoknak nyújtsanak messze­menő támogatást gazdasági feladataik elvégzéséhez, a tör­vényben előírt jogaik és köte­lességeik gyakorlásához. I ■ A vasasi bányászok tegnap is dolgoztak Pécsbányán 162 leszálló volt A pécsi bányaüzemek dolgo­zód tegnap reggel is nagyszám­ban megjelentek munkahelyei­ken. A feloszlott budapesti munkástanács sztrájkfelhívá­sának híre azonban már a bá­nyászokhoz is eljutott s ennek következtében a bányászok kö­zül többen az aknák felolvasó­termeiben csoportosultak s nem öltöztek át a munkához. A szabolcsi István-aknán a munkástanács kérte a megje­lent bányászokat, hogy azoov- nal kezdjék meg a munkát, de az István-aknaiak előbb meg akarták tudni, hogy mi a hely­zet a másik két bányakerület­ben. A tanácstalanságot és a várakozást kihasználva egyszer csak valaki bejelentette, hogy a vasasi bányászok nem dol­goznak, s erre az István-ak­naiak sem szálltak le, hanem visszatértek lakásaikra. Az 1st vám-aknai munkástanács hamarosan meggyőződött, hogy a bányászokat félrevezették s a vasasiak igenis dolgoznak. Sajnos a történteket megvál­toztatná már nem lehetett, sőt mi több, délelőtt tiz órakor a Béke-aknai bányászok többsé­ge is kiszállt a bányából s ha­zament, mert ők is felültek a rosszakaratú híresztelésnek. Az István-aknai munkásta­nács, a szakszervezet és az A­üzemvezetőség még tegnap dél előtt elhatározta, hogy a fél­revezetett szabolcsi bányászo­kat rádión keresztül kéri meg: ma reggeltől kezdve folytas­sák a munkát. Mivel a bánya állapota nagyon rossz, a fejté­sek ötven százaléka használ­hatatlanná vált, elhatározták még, hogy már szerdán reggel megkérdezik minden munká­ra jelentkezőtök akar-e dol­gozni? Aki ’génnél felel, azt a fürdőbe, aki nemmel felel, azt pedig hazaküldik, mert a ter­melőmunka megkezdését to­vább halogatni már népi lehe*v s ezt nem i& engedik. * Minden híreszteléssel ellen­tétben kedden reggel 330 va­sasi bányász leszállt a bányá­ba és dolgozott. Igaz a munka megkezdését itt is nagy vita előzte meg, de végül a józan ész győzött, a bányászok több­sége megértette, hogy a sztrájk ellenük irányul. Vannak azon­ban Vasason is olyan elemek, akik meg akarják zavarni a rendet, meg akarják bénítani a termelést Mindent elkövet­nek, hogy megakadályozzák a konszolidációt, röpcédulákat szórnak mindenfelé s sztrájk­ra uszítanak. A jelenlegi mun­kástanács ellen különböző rá­galmakat terjesztenek — töb­bek között azt, hogy naponta 3 műszakot íratnak be maguk­nak s így majd 8—7000 forin­tot fognak keresni. Ez nem igaz. A műszaknaplókbó! bár­mikor meggyőződhetnek az igazságról — de azok, akik e rágalmakat terjesztik, nyilván­valóan nem Is akarnak igazat mondani ... céljuk világos, a gyalázkodá6. a rágaiomterjesz- tés nem új dolog. De tervük — bármennyi röpcédulát is gyártanak — nem fog sikerül­ni. A vasasi bányászoknrk épp úgy, mint a szabolcsi bányá­szoknak, a többsége dolgozni Efkar s dolgozni fog. A türelem már a végére jár. Azokkal szemben, akik még ma is az ország rombadöntését, a leg­nagyobb zűrzavart és anar­chiát akarják előidézni a tör­vény legszigorúbb rendelkezé­sei szerint kell eljárni. A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeiben tegnap Is folytatódott a termelőmunka. 1647 leszállót jelentettek. A szigetvári cipőgyárban és a konzervgyárban ugyancsak dolgoztak. Mindkét Üzemben 300-on felül volt a munkára jelentkezők száma, A Soplanáhan 850-en dolgoz tak. A rendkívüli intézkedésekre az ország és a nép érdeke készteti a kormányt Mil kelt tudniCif*u*s , Ismeretes; hogy az üzemi ipiunkástanácsokban is vannak még oda nem való elemek, akik szintén gátolják az üzemi munkástanácsok működését. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak az a véleménye, hogy a munkástanácsok meg­tisztítása az oda nem való ele­mektől minden üzemben első­sorban a dolgozók ügye. Sok helyen a munkástanácsok fe­lelőtlenül tékozolják az üzem javait, ami egyet jelent az ál­lam vagyonának elherdálásá­val, az üzem dolgozóinak meg károsításával. Egyes Üzemek­ben, mint például az Egyesült Izzóban, milliós összegeket heidáltak el „forradalmi alap” címén. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány felhívja az üze­mek dolgozóinak figyelmét ar­ra, hogy segítsék és támogas­sák a munkástanácsok tevé­kenységét, ellenőrizzék pénz- gazdálkodásukat, s együttesen segítsenek a régi bürokratikus gazdasági vezetés hibáinak kiküszöbölésében. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány szükségesnek tartja azt is, hogy. a buda­Kitalitási se# és lölcsön! fo'yósít az OTP A harcok során károsultak segélyéről nyilatkozott Tiszt­tartó László, az Országos Ta­karékpénztár pécsi fiókjának vezetője, aki résztvett a pénz­ügyminisztériumban megtar­tott országos értekezleten. — A legidőszerűbb feladat, — mondotta, — amely most az OTP hatáskörébe került: a harcok során megrongálódott Ingatlanok helyreállítása és a megsemmisült ingóságok tény­leges értékének pótlása. Ezért a pénzügyminisztérium intéz­kedése alapján segély adható az állami, va­lamint a magántulajdonban lévő megrongálódott házak helyreállítására. A magántulajdonban lévő há­zaknál a tulajdonos és a bérlő igényelt egyformán figyelembe kell venni. A magántulajdon­ban lévő házak helyreállítása összegszerűségre való tekintet- nélkül, az Országos Takarék- pénztár hatáskörébe tartozik. Állami tulajdonban lévő há­zak helyreállítása esetén vi­szont 3000 forintig az OTP. 5000 forinton felül pedig a Beru­házási Bank folyósitja az összeget, kártalanítás címén. Ezzel kap­csolatban részletesebb felvilá­gosítást az OTP megyei fiók­ja ad. A harcok során elpusztult ingóságok pót’ására a tanácsok 5000 forintig segélyt adhat­nak — s amennyiben indokolt 5000 forinton felül az OTP kamatmentes kölcsönt bizto­sit. A kölcsön visszafizetése 5 év alatt havi egyenlő, részletben történik. Itt említem meg, hogy az ingóságokra vonatkozó kárbejelentést a tanácsok szo­ciálpolitikái csoportjánál kell megtenni. Mindezek a rendel­kezések nemcsak Pécsre, ha­nem egész Baranya megye te­rületére vonatkoznak. pesti munkástanács tagjaiból é* szakembereiből előkészítő bizottság alakuljon, amely kidolgozza az iparkamarának és a termelők tanácsának szer­vezeti és működési szabály­zatát, amelyet a dolgozókkal való nyilvános megvitatás után, jóváhagyásra az ország- gyűlés elé kell terjeszteni. E rendkívüli intézkedések megtételére az ország és a nép érdekei késztetik a kormányt. Az ország dolgozó népe már hosszú Idő óta sürgeti, te­gyen a kormány határozott intézkedéseket az ellenforra­dalmi erők végleges megféke­zésére, a rend és a nyugalom biztosítására. A forradalmi munkás-paraszt kormány fel­hívja a békére, rendre és nyu­galomra vágyó lakosság töme­geit, legyenek segítségére az ellenforradalmi provokátorok felszámolásában és az ország törvényes rendjének mielőbbi és végleges biztosításában. (MTI) Ciprus néve gyakran elő­fordul a távirati jelentések­ben. Hol a görög hazafiak har­cáról érkeznek a hírek, hol az angol megszállók kegyetlen terrorakcióiról. A ciprusi kér­dés ugyanakkor több diplomá­ciai tárgyaláson is szóbakerül. Így a napokban tartott jugo­szláv—görög megbeszéléseken is érintették ezt a problémát. Az utóbbi időkben a ciprusi kérdés napirendi’pont az at­lanti blokk tandcskozdsaiil is. A sziget miatti viszály ala­posan megrontotta két, atlanti szövetségbeli tagállam Görög­ország és Törökország viszo­nyát. Ez pedig kétségtelenül kihatással van az epést atlan­ti szövetségre. Ciprus szigete a Földközi tenger keleti medencéjében fekszik, Törökország partjai­tól nyolcvan kilométerre délre. Szicília és Szardínia után a harmadik legnagyobb szigete a Földközi tengernek. Valami­kor a közeli szárazfölddel füg­gött össze. Ciprus hossza ak­kora, mint a Budapest és Deb­récén közti távolság. Széles­sége a Szeged is Szolnok közötti távolságnak felel meg. Tehát alig egy-két órás. autó­úttal széltében-hosszában be­járható. Éghajlata forró, szá­raz. Legnagyobb folyója csak télen telik meg vízzel, nyá• ron kiszárad. A sziget lakói főleg föld­műveléssel foglalkoznak. A búza, a bor, a szentjánoske­nyér, ' és gyümölcsféle a főter­mény. Híresek Ciprus réz­bányái. A sziget 1868-ban került an­gol uralom alá és görög nem­zetiségű lakói azóta is har­colnak függetlenségükért. Az angol gyarmatosítók azonban hallani sem akarnak erről, hiszen Ciprus számukra kü­lönleges stratégiai szempont­ból jelentős, különösen azóta, hogy. kénytelenek voltak ki­vonulni Szuezből, így Ciprus lett a közelkeleti brit had­sereg főhadiszállása. A brit kormány mindeddig csupán arra mutatott hajlandóságot, hogy alkotmányt adjon a szi­getnek. A ciprusiakkal szemben folytatott elnyomó és megtorló politika következtében az an­gol—görög kapcsolatok a mély pontra süllyedtek. Az ügyet még bonyolítja az, hogy a török kormány is igényt tart Ciprusra, arra hi­vatkozva, hogy a lakosság egy része török. Emiatt már több- izben sor került heves pörög— török Összetűzésekre. ' Az angolok számára igen kényelmetlen az is, hogy szö­vetségesük az Amerikát Egye­sült Államok kormánya egyre nyíltabban és határozottabban elégedetlenségét fejezi ki a régi formulákhoz, az elnyo­más régi módszeréhez ragasz­kodó brit politikával szem­ben. Az amerikai lapok ha­sábjain már olyan figyelmez­tetéseket is olvashatunk, hogy „a ciprusi probléma a robba­nás felé sodródik és talán még komolyabb következmé­nyei lehetnek, mint a szuezi államosításnak”. (Idézet a Netr York Times című lapból.) kedden délelőtt a Nagy La­jos Gimnázium fizikai előadó­termében tanácskozásra jöttek össze a megyei és a városi ta­nács oktatási osztályainak ve­zetői és munkatársai, hogy a járási oktatási osztályok veze­tőivel, valamint a pécsi közép- és általános iskolák igazgatói­val megvitassák az iskolai ok­tatás jelenlegi helyzetét, s az elkövetkező hetek és hónapok legfontosabb tennivalóit. Dr. Molnár Péternek, a vá­rosi oktatási osztály vezetőjé­nek elnökletével megtartott ta­nácskozáson Takács Gyula, a megyei oktatási osztály veze­tője tartott vitaindító, 'tájékoz­tató {xsszámolót az Oktatásügyi Minisztériumban szerzett érte­sülései alapján. Előadásában elmondotta, hogy a jövőben az Oktatásügyi Minisztérium na-, gyobb hatáskört biztosít, 6 több jogot ad az oktatási osztályok vezetőinek, s ezen túlmenően szabadabban, bátrabban intéz­kedhetnek az iskolák igazga­tói is. Nagyob önállóságot biztosítanak a gyakorló peda­gógusoknak Is, s így a jövőben a tanárok, tanítók oktató mun­kájába nem avatkoznak be olyan operatívan a szakfel­ügyelők, mint ahogy ez eddig gyakorlat volt. A pedagógu­sok munkáiénak legfontosabb mértéke a tanulók tudata lesz. Nem kötik meg kezét apró- cseprő utasításokkal» módszer­be^ útmutatásokkal, hanem A téli szünet, a fakultatív nyelvoktatás és a hitoktatás kérdései a napirendet! fokozottabban biztosítják ön­állóságát, kezdeményezési készségének érvényesülését. Takács Gyula elvtárs előadá­sában megemlítette a tanács­kozás jelentőségét is, amely már a szabadabb munkalehe­tőségek, s nagyobb jogok biz­tosításának jegyében ülheUV össze, hogy olyan fontos kér­désben döntsön a helyi viszo­nyoknak megfelelően, mint például a téli szünet ideje. Nagyobb önállóságot bizto­sít a minisztérium az érettségi vizsgák lebonyolításában is. A jövőben nem központi té­telek alapján érettségiznek a tanulók, hanem az oktatási osztály által jóváhagyott, a szaktanárok által javasolt té­telek alapján. Az előadás során tájékozta­tást kaptak a tanácskozás részt vevői a Népművelési Miniszté­rium és az Oktatásügyi .Minisz­térium egyesüléséről is. A két minisztérium egyesítése az ok­tatásügyi apparátus szerveze­tét nem változtatja meg, s el­lenkező híresztelések ellenére sem lese '»"'átható időn belül racionalizálás. A fakultatív nyelvoktatással kapcsolatban u Oktatásügyi Minisztériumnak a következő az álláspontja: a tanulók sza­badon választhatják meg azt a nyelvet, amelyet el kívánnak sajátítani. A választást befo­lyásolni nem szabad. A válasz­tás során a kisebbségben ma­radt nyelv oktatását is bizto­sítani kell a körülményeknek megfelelően. A nyelvtanárok­ra a jövőben a fakultatív nyelv oktatás bevezetés miatt foko­zott szükség van, ezért az egy­szakos nevelők más szakra tör­ténő átképzéséről a miniszté­rium gondoskodik. Ezen kívül igénybe kell venni mindazok­nak a pedagógusoknak a köz­reműködését, ákiknek — bár másra vannak szakosítva — képességük van valamilyen nyelv oktatásához. Itt egyetlen megkötést kell figyelembe ven­ni, hogy az illető pedagógus legyen. Más területen dolgozók tehát, akik ugyan nyelvtudás­sal rendelkeznek, de nem pe­dagógusok, nyelvet nem tanít­hatnak. A fakultatív hitoktatással kapcsolatosan senrn'féle meg- ,kötöttség vagy kényszer nincs. Az a ozülő, aki a vallá'erköl- csi nevelést fontosnak tartja, szabadod járathatja hitokta­tásra gyermekét. Az iskolák igazgatóinak csatlakozó óra­ként, vagy ahol ez semmikép­pen nem biztosítható, rendes óraként lehetővé kell tömi a hittan oktatását. Trkács elvtárs előadásának további részében a pedagógu­sok kötelező óraszámának vál­ható csökkentéséről és a peda­gógusok minősítési módjáról beszélt. A tanítók, tanárok ká­derlapját — ahol ez még nem történt meg — meg kell sem­misíteni. A jövőben csak sze­mélyi lap és minősítés lesz. Ez is ködernyilvántartós ugyan, de lényegesen más elgondolás alapján történik, mint a múlt­ban. Előadás után a jelenlévők megvitatták az általános és középiskolák helyzetét. Az el­hangzott hozzászólások és tá­jékoztatások szerint a vidéki iskolák helyzete és munkale­hetősége lényegesen jobb, mint a városiaké. A városi iskolák munkáját nagyon megnehezítik a szállongó rémhírek, a szén­hiány és a közlekedés megbíz­hatatlansága Élénk vita után a tanácsko­zás résztvevői úgy döntöttek, hogy a téU mények miatt december 15-én /kezdik meg. A téli szünet ja­nuár 20-ig tart. A téli szünet alatt az érett­ségizőknek lehetővé teszik a csoportos felkészülést és kor­repetálást. Az iskolák igazga­tói fűtött helyiséget biztosíta­nak az érettség, re készülő diá­koknak. A csoportos felkészü­lés természetesen nem kötele­ző. Azoknak az érettségiző vi­déki tanulóknak, akik a téli szünetben a kollégiumban akarnak tartózkodni, a kollé­giumi igazgatók a szokásos té­rítés ellenében biztosítják a bentlakás' és a felügyeletet. Ahhoz, hogy a rendesnél hosszabb téli szünetben is biz­tosítva legyen a tanulók meg­felelő foglalkoztatása, szüksé­ges, hogy a hátralévő napok­ban a szülők iskolába küldjék gyermekeiket, ahol a pedagó­gusok megjelölik a téli szünet tartamára a tananyagot. A téli szünet ideje alatt a napköziben is óvodákban ren­des foglalkoztatás lesz. Ezekben a kérdésekben ho­zott döntést a pedagógusok keddi tanácskozása. A jövőben az oktatási osztályok fonto­sabb intézkedéseknél ismét ki­kérik az iskolaigazgatók véle­ményét. s velük együttműköd­ve hoznak határozatot a me­gye iskolai oktatásának kérdő­id Pedagógus Tanácskozás Pécsett

Next

/
Oldalképek
Tartalom