Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-30 / 310. szám

195« DECEMBER 30 NAPLÓ Napi 120 vagonos termelés Az üzemi törzsgárda kialakítása Az improduktív létszám csökkentése Az önálló gazdálkodás megszervezése O a valaha voltak gondjai * egy bányavezetőnek, — márpedig voltak, — akkor ma tízszer annyi van. Olyan gon­dok, olyan problémák, ame­lyeknek megoldása még a leg­tapasztaltabb műszaki vezetőt is próbára teszi. Kovács Jó­zsef, Kossuth-bánya vezetője már sok ilyen próbát kiállt, s most is mindent elkövet, hogy Kossuth-bányán minél előbb a rendes mederben folyjon a munka, zökkenőmentes legyen a termelés. Ma, amikor ő is ezer és ezer kérdésre szeretne feleletet kapni, csak nagyon nehezen válaszol az újságíró kérdéseire. Válogat a szavak, vagy talán a gondok között. — Most a legnagyobb gond — mondja — a műszaki fel­tételek biztosítása. Ma is drót­szegért kellett Budapestre kül­deni autót, hogy iszapolni tudjunk. És ilyen szinte na­ponta előfordul, mert hiányos nagyon hiányos az anyagellá­tás. — A másik, s talán még hagyobb problémánk, hogy nem tudjuk, mit csinálunk 1957-bert. Nagyon nagy a bi­zonytalanság. Nem tudjuk, hogy milyen létszámra számít­hatunk. Területünk, munkahe­lyünk a széntermeléshez van. s tudunk újakat is teremteni. Tudnánk a jelenleginél többet termelni és akarunk is. Ehhez azonban meg kell még terem- téni a bizalmat a vezetők és a munkások között és a ki­adott szakirányok iránt. A cél az, hogy a becsületes munká­ért dolgozóink olyan keresetet kapjanak, hogy különösebb anj'agi gondjaik ne legyenek. — Gondot okoz a munka­fegyelem is. Bár a fegyelem az utóbbi időben lényegesen javult, még mindig vannak olyanok, akik fegyelmezetler viselkedésükkel veszélyeztetik munkatársaik testi épségét esetleg életét. Nehezen indult a beszélge­tés, de Kovács József most már problémát probléma után említ, s szavaiból kicseng hogy nagyon szeretne már hozzákezdeni a megoldásuk­hoz, de sok minden még nem tőle függ. A legfontosabbró! még csak most kezd beszélni. — ígéretet kaptunk, hogy üzemünk önálló lesz. A fel­sőbb szervek ezzel kapcsolat­ban azonban még semmi kon­krét intézkedést nem tettek. A munkástanácsok azonban csak akkor lehetnek az üzem igazi gazdái, ha egységes irányítás mellett az üzem önállóságát biztosítják. — Mégis, mivel az üzem önállóságát nem lehet az egyik napról a másikra biztosítani, milyen konkrét intézkedése­ket tettek vagy akarnak ten­ni, hogy a termelés mielőbb növekedjék? A z 1957-es terv hiánya nagyon nehezíti a ki­bontakozást, nem tudjuk, mire alapozzunk. Nem tudunk ön­költséget tervezni, mert nem tudjuk, mi lesz a szén, a fa­anyag, az energia s egyéb anyagok ára. Marad-e a régi vagy sem? Minderre választ szeretnénk, hisz pár nap múl­va itt az új év. — Valamilyen tervük, el­képzelésük azért csak van? — Ha lesz elegendő létszám, naponta 120 vagon szenet sze­retnénk termelni, (október ele­ién napi 147 vagonnal hoztunk fel). Ezt a termelési szintet előreláthatólag a második ne­gyedév végére tudnánk elér­ni. De szükséges is, mert ha csak 80 vagy 100 vagon szenet termelnénk, akkor üzemünk nem lehetne rentábilis. TV"agyon fontos ezenkí- kívül az üzemi törzs gárda megteremtése. Ugyan­is ahhoz, hogy nyereséggel zárhassuk a következő évet, jól képzett, szakmájukat sze- 'rető bányászok kellenek. Ép­pen ezért megválogatjuk, hogy kit veszünk fel a jövőben. Az üzemi munkástanács, a szak- szervezet és az üzemvezetésé0 egy-egy tagjából alakult há­romtagú felvételi bizottság a munkára jelentkező munka­könyvé alapján dönt: alkal­mas-e az illető a bányamun­kára, megérdemli-e, hogy ma­guk közé fogadják. Az olyan jelentkezőt, aki nagyon gyak­ran váltogatta a munkahelyeit, nem nagy örömmel veszik. — Tervünk az, hogy első­sorban a környékbeli, vagy Komlón letelepedett dolgozók­kal növeljük a létszámot. Ezeknek lakásgondjuk sincs, és nem kell nekik legényszál- lót biztosítani, étkezési hozzá- ' járul ást fizetni. Költségeink ezzel is csökkennének. — Az említetteken kívül tettünk már intézkedéseket a jelenleg nagyon magas impro­duktív létszám csökkentésére, így a gépüzem létszámát is csökkenteni foejuk. A felesle­gessé vált gépüzemi dolgozók számára természetesen biztosí­tunk más munkát. Egyrészü- ket a széntermelésnél akarjuk foglalkoztatni. Azoknak, akik a gépüzemben maradnák, a bánya üzemeltetéséhez szüksé­ges munkákon kívül más munkát is biztosítunk. E!vál­tattuk például a vasasi komp­resszor szerelését, elvégeznénk 'az újhegyi mosómű teljes gene­ráljavítását. Ehhez a szüksé­ges engedélyt meg is kaptuk. A gépüzemben takaréktűzhe­lyet, szenesvödröt és más közszükségleti cikket készí­tünk, hogy a meglévő "épüze­mi létszám számára legyen megfelelő munkalehetőség és a fogyasztóknak több áru jus­son. — Hasonló a helyzet az ad­minisztratív és a műszaki lét­számmal. Ez ügyben még dön­tés nem történt, de itt is az a cél: a felesleges improduktív létszámot a termelésben hasz­nosítani. A -ömmel hallottuk, hogy ^ a közeljövőben Komlón 1400 lakást építenek. Remél- iük, hogy ennek még folyta­tása is lesz, mert a bányaüze­mek dolgozóit le kell telepí­teni. Csak így lehet biztosí­tani az egyenletes termelést. — A tervek megvalósításá­hoz, a gondok megoldásához hogyan segíti a munkástanács az üzem vezetőit? — Eleinte úgy éreztem, hogy a, munkástanács tagjai nem hi­szik el, hogy ők az üzem gaz­dái. Pedig valójában ők azok. Ez az érzés azonban most már napról-napra erősödik bennük s egyre nagyobb felelősségér­zettel igyekeznek intézkedni. Én mindenkor végrehajtom és végrehajtatom a munkásta­nács határozatait. Örülök an­nak, hogy a munkástanács tag­lalnak figyelme mindig több kérdésre terjed ki. hogy igye­keznek mindig többet ten­ni a termelés növe'ése, a gaz­daságosság biztosítása érdeké­ben. Az üzem életét érintő prob’érr álcát rendszerint közö­sen beszéljük meg, s minden* a törvények szigor'! betartásé­val, dolgozóink érdekében cse­lekszünk. Egy igazgató a munkástanács és a% igazgató viszonyáról A munkástanácsok hatás­körét, ügyrendjét a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának rendelete szabályozza, azonban ez a rendelet véleményem sze­rint hiányos. Ezzel nem aka­rom azt mondaná, hogy a kor­mány minden részletekre ki­terjedő rendeletet adjon ki, ez helytelen lenne, ez felélesz­tené a bürokráciát és bék­lyóba verné az egyéni kezde­ményezést. A munkástanácsok nálunk spontán, „alulról” ala­kultak meg, ezért a főbb elvi hatás- és jogkörökön kívül káros volna rendeletileg sza­bályozni munkájukat. Mégis hogyan dolgozzanak a munkástanácsok, s mi le­gyen a feladatúik? Elsősorban le kell szögezni azt a tényt, hogy a munkástanácsok fel­adata nem politikai, hanem gazdasági. — már amennyiben ezek elválaszthatók egymástól. A munkástanácsok feladata attól függ, mennyi önállóságot adnak a vállalatoknak. Itt sze­retném megjegyezni, hogy ne kössék meg a kezüket-lábukat paragrafusokkal, úgy, mint annakidején az egyszemélyi vezetőkkel (igazgatókkal) tet­ték, adianak lehetőséget a dolgozókban rejlő kezdemé­nyező erő és az üzemen belüli demokrácia kibontakozásához. A munkástanácsok legyenek valóban a dolgozók képvisele­tében az üzemek gazdái. Szer­vezzék és biztosítsák a folya­matos és gazdaságos termelést. Vessenek véget a lógásnak, a pazarlásnak és herdálásnak. Mint az üzem munkaadói lép­jenek fel igazságosan, de ke­ményen a züllesztőkkel szem­ben. S ha más nem segít, távolítsák el az ilyen eleme­ket az üzemi közösségből. Gyártmányaiknak keressenek piacot, kutassák fel a hiány­cikkeket, rugalmasan térjenek á; a mindenkori hiánycikkek termelésére. Meg kell tamul- mok nem csak gazdaságosan termelni, hanem kereskedni is, mert a vállalatok között ki­alakuló versenyben helyt kell álln'.ok. S végül szokjanak már le a munkástanácsok az egyéni érdekvédelemről, mert ez nem az 6 feladatuk, hanem a függetlenített szakszerveze­Az elmondottak után önként adódik a kérdés: mik az igaz­gatók feladatai? Ugyanaz a feladatuk — szerintem — minit a munkástanácsoké. De ha ugyanaz a feladatuk, akkor az igazgatók neim válnak-e teleslegesekké? Nem. Azért nem, mert az elmondott fel­adatokat az igazgatóknak kell végrehajtaniok. A feladatokat nagyságukra és bonyolultsá­gukra való tekintettel csak egy függetlenített és vezetési tapasztalattal rendelkezi egyén hajthatja végre. És “zen a tényen még az sem változtat, ha a munkás+aná- "sok elnökeit függetlenítik. Helyesnek tartom, hogy az Elnöki Tanács rendelete sze­rint egyelőre az igazgatókat a felettes szervek a munkás- tanácsok javaslatainak figye- '"im bevételével nevezzék ld. vagy váltsák le és pedig azért, mert csak a munkás tanácsok által választott igazgatók túl- tegosan függnek választóiktól Vz pedig káros a nagyobb kö­zösségre az egész nép szem­pontjából. Az egyéni érdekek hSThaltésa szembekerül az ál- '»m (nagy közösség) érdekével, nmi visszahat az egyénire, d" áll ez fordított esetben is (R4 kosi gazdaságnol it.iká la. vsigv n mostani sztnáik). E látszólag külön érdekek egvbehanvolásr nz igazgatók egyik feladata. A fent elmondott feladatok szabják meg a munikástamá- -solk és az igazgatók viszonyát ázaz: mivel közösek a fel­adatok, közösen kell meghoz"-' a határozatokat is. A munkás- tanácsok ne hozzanak határo­zatokat az igazgatók részvé­tele nélkül! De az igazgatók -í intézkedjenek önhatalmúan semmilyen jelentős kérdésbe" a munkástanácsok intézőt)-' -mitsá »pinák me^érdezés" "é’kül. Fz a termékenv jog­viszony alapja. A kormány f <ó és gondos munka érdekében •endeletileg tegye anvagil"" te büntetőjogilag felelőssé a nunkástaniácisokat és az Igaz­gatókat munkájukért. Schm'dt Rrreá. a Pécsi Finommechanikai i és Motor javító Vállalat i igazgatója; I A Pécsi Rí?dió szilveszteri műsora Vidámság! Gong együttes! Uj tánclemezek! A Pécsi Rádió az év utolsó napján, Szilveszterkor, kellemes műsorral kívánja szórakoztatni Pécs város és Baranya megye közönségét, ezért Szilveszterre külön kabarémüsort állított össze. A szilveszteri műsorban számos érdekes jelenet szerepel, többek között: Karinthy: „A följelentő”. Molnár Ferenc: „Szín­ház”, ezenkívül a „Kutyás ember” című jelenet is. A műsor egyik érdekessége „De ez már nem igaz” című műsorszám. Szabó Samu, Kossuth-díjas színművész két sport­szurkoló paródiáját adja elő. A prózai műsorban: Heltai: „Piroska és a farkas” és Ka­rinthy: „Kik csókolóznak többet” című művét hallják. Utána Biró Attilának, a Pécsi Nemzeti Színház karmesterének bra­vúros zeneszáma, majd a Gong-együttes számai következnek. A Pécsi Rádió szilveszteri kabarémúsorában közreműköd­nek: Széplaki Endre, Galambos György, Szabó Samu Kossuth- díjas, Somló Ferenc, Monori Ferenc, Bázsa Éva, Mátrai Mária, Lenk Irén és Avar István. A kabaréműsor mintegy két órás, kellemes szórakoztatást jelent és délután fél 6-tól este 8 óráig tart. Es amikor a Pécsi Rádió hivatalos szilveszteri műsora vé- getér, fél órán keresztül tánczenét szolgáltatnak majd. E műsor keretében olyan zeneszámok Is elhangzanak, amelyeket az or­szágban egyetlen egy vidéki rádióállomás sem közvetíthet, és az Ausztráliából és más külföldi országokból beszerzett hang­lemezek dallamai először itt csendülnek majd fel, a Pécsi Rádióban. A népművelés upszületéséért A forradalmi események után az élet minden területén kisebb-nagyobb zökkenőkkel ugyan, de megindult az élet, a munka. A vállalatok, intézmények tájékoztatás, rendelkezés alapján, vagy saját belátásuk szerint intézik az ügyeket, igye­keznek megjavítani a munkát, újat, jobbat adni. A Megyéi Tanács Népművelési Osztályán is így. saját belátásuk szerint dolgoznak, — mivel a minisztériumtól semmiféle tájékoztatást, útmutatást ezidáig nem kávtak. A helyi adottságok, viszonyok figyelembevételével igyekeznek a népművelési osztály munka­társai jobbat, szebbet nyújtani a városnak és főként a falunak a kulturális élet minden területén. Ez kitűnik óbból a nyilat­kozatból. amelyet a névműve16si osztály vezetője. TAppénszky István adott kérésünkre. — Az elmúlt évek agyon­bürokratizált, túlzottan köz- nontosított kulturális rendsze­rét a további fejlődés erdő­kében szélesebb társadalmi alapokra kell helyeznünk, éPibb lehetőséget nyújtva % öntevékenységnek és kezde­ményezésnek. Kulturális éle­dünk továbbfejlesztését — mondotta Lippenszky István — azoknak a szakembereknek a kezébe kívánjuk helyezni, akik szaktudásukkal a legal­kalmasabbak erre a feladatra, még akkor is, ha története­in valamely más munka- torületen dolgoznának. Rend kívül időszerű lenne egy kul­turális tanácsadó szerv — ne vezziik Népművelési Tanács­nak — létrehozása, amelyben "z egyes művészeti ágak leg­kiválóbb reprezentánsai fog­tokjának helyet s véleményük ns tanácsaik alapján végezné rz a szerv a népművelési ap­parátus irányító munkáját. — De nem csupán a nép­művelés rendszerében, hane"" ■■'abvető módszerein is vál­toztatni kell. A tú'zott centre - Mzmus következtében a mű "észeti együttesek önál’ó kéz •i“ménvezései ném juthattak kifejezésre. Ezzel szorosain szefü»°ött a bürokratikus ’ntézkedések özöne, a „papír­munka” tobzódása, ami meg- "ehezitette a valóságos, tevé­keny munkát, csökkentette az ’ll "indó. következetes segítség- adás lehetőségét s hova­tovább kedvük, akaratuk elle­nére voltak kénytelenek mfi- 'ödnii a csoportok. E hibák következtében gyakran há’át- '"-n. szerep jutott az együtte­seknek az erőltetett tsz-fej- ’"sztés időszakában, amikor a ’s öpörtök színvon al attam, az '•■od aim at megcsúfoló „műve- vet’‘ vittek színpadra. A cé­gér ugyan megvolt: „a nép­művelési munka sajátos esz­közeivel” segítettük a mező- gazdasági munkát, de ebbe -ck minden belefért, többek között kimutatások, grafiko- "ok, brossurák készítése is. A kulturális versenyek sorozata 'élektelemué, mechanikusa* tette, lelohasztotta az öntevé­keny csoportok munkáját. — Nevetséges lenne azonban a hibák mellett figyelmen kí­vül hagyni az eredményeket, művészeti . területen elsősor­ban a nemzetiségi csoportok "töretőrését, a csoportok szá­mának növekedését, ismeret- terjesztés területén a mara­dandóbb tudást nyújtó elő­adássorozatok bevezetését — Az öntevékeny színját- '.zómozgalom fejlődése érde­kében a jövőben műsorpoMti- k ónkban messzemenően ke- "ül.nünk kell az erőltetettsé- get, az adminisztratív beavat­Kendőrségi krónika Ki az úr a házban...?! SZINHELY: Középmakár-dülő 14. IDO: Este 7 óra. SZEREPLŐK: Fekete Lajos 22, Créczi István 21, Molnár István 20 évesek, a Budapesti Épület és Villanyszerelő V. dol­gozói. Nos. kezdődjék hát...! A három jómadár veszettül veri az említett ház ajtaját. Itt lakik Puskás Sándorné, va­lamint húga és mostohaapja. Szóval a legények dörömböl­nek, mire ablak nyílik: — Ki az? Mit akarnak?! — A borosüvegért jöttünk vissza... — hangzik egy pil­lanatnyi csend után a tétova válasz. Ügylátszik a fiatalasszony sejti, miben sántikálnak a fur­csa l [‘o 'c. ók. tehát nem nyi ajtót. Hanem az ablakot már elfelejti bezárni, s néhány perc múlva Fekete és Gréczi be­másznak az ablakon. Kinyit­ják belülről az ajtót és been­gedik társukat is. De a zajra Puskásné előkerül, kiutasítja őket, csakhogy a suhancok nem hajlandók elhagyni a la­kást. Sőt, Gréczi kicsavarja a biztosítékot — elvégre is rü- lanyszerelő — so sötétségben Fekete erőszakoskodik az asz- szonnyal, de az valamiképpen kiszabadítja magát és segítsé­gért fut r szomszédba. Közbra megér>e'i> a húga es unnaí: uüvurlója, később a mostohaapa is. Azt hinné az ember, hogy a három léhútő ezekután elmenekül. De nem. Annál sokkal szemtelenebbek! Az udvarlót támadják meg ez­után, aki nagynehezen meg­menekül s rendőrért szalad. Ez alatt aztán van még idő arra is, hogy a mostohaapá­nak essenek neki, hogy alapo­san helybenhagyják. Végre megérkeznek a rend­őrök és a három megvadult alakot bekísérik. Garázdaság, magánlaksértés és könnyű testisértés bűntette miatt kerülnek majd bíróság elé. Ügylátszik, néhány sötét csirkefog<J megint nem fér a bőrében. Pedig megtanulhat­nák — ha másból nem, hát az elmúlt év hasonló eseteiből —, hogy a garázdaságot, a huli­gá~i’'o ’ást kíméletlenül üldözi a rendőrség. Ez ellen pedig senkinek nem' lehet kifogása. Igaz? 1 '•ozást. A csoportoknak tehe­tséget keli nyújtani .p--ra. -c»y rábeszélés, agitálgél­ül választhassák meg az iro­dalmi igényt kielégítő darabo- '•"t; Érdekes volt me»ftevp]- ’ünk, hogy a falusi csőn" "tok -'ősze re tettel fordultaik s. -ép- •zírművek felé. Bár a nép­— '-'.művek társadalrni-noMti- : tend“""íáia teteit to-^.'top “’járt az idő, a falu népe — mivel idegenkedett az errern- volt újtól, főként ezek'- "z "yűlt, mert a nemzed érzé- és ' hagyományok ápolása e?"k» "ért jutott kifejezésre. Á rol.i- ' 'kai, gazdasá°i célkHuz-' ?k tehetnek iók. de ha á módszer "ssz, akkor a műv-'szett rntm- •■"'a váró feladatok erőltetése ’ • káros. — Színjátszóink inűso- -- z'-réáb"in az eddiginél f k­'tol nagyobb segítséget Imii kamunk, elsftso-boin a - to­— űve1AB* előadók rengek he'yszíni ’ "’rem'kn- 'réévcl. Ezé'*"1 elérhetővé •tolna, hogv '•—•"sebb művet vigyenek «■»' "dra. minősó»:­j kidd*»"70*+® hh.' "bh láthatna a 'a tos' ' "tonség. —• A művelődési ótih<Vtok m-ogram i ő: iáik összeáll fté sóba "z eddigieknél intenzíVetoten kell bevonnunk a falu lakos­ságát. Ez különösén az is-me- "etteriesztő előadások téma- "álasztására vonatkozik, ahol ■'vakran a lakosság me»kó-rie- •’ése nélkül, azok érdekkvtzsí ‘“"ülésétől távpleső, vaigv mun- '-á lukban hasznot nem hattó ’’"adásokat efőítettek. Az •"'.zémi isme^ttérjesztéd hcsz- "os segítséget nvúithat a- munkástanácsok számára. Tten ''“'"'s kezdeménvezés volt a TIT részéről, amikor a leg­nevesebb közvazdászcfi-NSl munkaköz<«sséget hozott lét"** "zzal a céllal, hógy patroná- '’sscl és előadások tartásával nyújtsanak segítséget a mm- ás tanácsok gaadojsági fe’.ada- ‘ainak megoldásához. — A jövőben fontos feteda- lunk: ne hagyjuk íeJed'é«itto menni községeink néoművó- szetét, és el kell kövctinümk mindent, hogy az a néPha«vp- mány nyelvén, a hagyomány eszközeivel tovább élien. A "éodal, a tánc, a díszítés, a ' "ték nem elmaf-adf paraszti életformát jelent, lianem nem- ■’eti értéket. A hapvomáinvok kialakításában az alkotó em- ’■»e-eket kívántok felkeresni, összegj’űjteni meséiket, dalai- vat, támogatni feilődés<íket, Elsősorban azokat a területe­ket kívánjuk felmérni, ahol a népviselet, a népszokás kive­szőben van. — Az öntevékeny művészet felkarolása mellett fontos, hogy hivatásos művészeinket is segítsük. A képzőművészeti alkotások értékesítését gátló zsűrizés ellen a művészekkel együtt már többször tiltakoz­tunk, mert az eddigi gyakorlat háttérbe szorította a vidékem élő alkotóművészeket, a mű­vek megvásárlását pedig bo­nyolulttá, bürokratikussá tette, "el tétlenül érvényt akarunk szerezni a helyi zsűri dönté­seinek, — azt akarjuk, hogy a művek elbírálásánál szigo­rúan csak a mű értéke legyen döntő. Az Iparművészeti Cso­port munkájának megindítá­sára a Megyei Tanács V B. 20 000 forintos támogatást adott... Ez a segítség, továb­bá az állandó kiállítási terem biztosítássá remélhetőleg fel- tendíti majd a megyei művé­szek alkotókedvét s lehéővé 'eszi az iparművészeti munkák terjesztését és értékesítését. — Népművelő munkánk mi­nőségi javítása nem lehet ad­minisztratív ügy, hanem fon­tos kultúrpolitikai feladat, ame'y nagy és felelőstegte’i * TU' \'-á< ró " vu’ •• ■ •"* valttr.rnnyi do'gozójára — fe­jezte be nyilatkozatát tip- pemszky István a cél Uh-éényáD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom