Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)
1956-11-01 / 259. szám
Mi így értelmezzük az egyenjogúságot Á Szovjetunió kormányának nagyjelentőségű nyilatkozata elvi alapon foglalkozik a lengyel- és a magyarországi eseményekkel kapcsolatban a roppant horderejű kérdéssel: az egyenjogúság kérdésével. A nyilatkozat megállapítja, hogy ,A rendellenességek és hibák következtében lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szocialista államok •viszonyában” Ezt a helyes felismerést még jobban aláhúzza a nyilatkozatnak az a része, amely azt mondja: huszadik kongreszszv-s a leghatározottabban elitélte ezeket a jelenségeket és hibákat és feladatul tűzte ki, hogy ... következetesen meg kell valósítani az egyenjogúságnak lenini elveit.” Nyilvánvaló, hogy az elmúlt évek helytelen politikája miatt elkeseredett — joggal elkeseredett magyar nép — úgy érzi: ennek a felismerésnek figyelmen kívül hagyásával történhetett, hogy szovjet csapatok tartózkodtak és tartózkodnak magyar földön. Igaz, a varsói szerződésben a korábbi kormány — amelyről azonban elvitathatatlanul kiderült, hogy nem bírta a magyar nép bizalmát, — az -esetleges agresszió elleni védekezés’1 céljából kötött ilyen megállapodást. Viszont az sem lehet vitás, hogy — ha helyesen értelmezzük az egyenjogúságnak a nyilatkozat által is elismert elvét, — egyetlen néptől sem tagadható meg az a jog, hogy ezt a szerződést — minden szerződést — felmondhasson! Akár azért, mert úgy érzi. hogy az azt létrehozó okok mér nem állnak fenn, akár azért, mert megjelenési formájáról azt érzi, hogy — akarva, akaratlan — nem egyeztethető össze az egyenjogúság elvével; akár mert idegen csapatoknak jelenlétét hazája földjén függetlensége megsértésének fogja fel. Ennek az érvelésnek igazsága benne van a Szovjetunió kormányának nyilatkozatában is, hiszen kimond ia, „hogy a szovjet kormány kész tár- (Utalni a Magyar Népköztársaság kormányával és a varsói szerződésben résztvevő más államok kormányaival a szovjet csávátok magyarországi tartóz- kod.áaárór. Ez a passzus nyilvánvalóan a kérdés diplomáciai oldalára vonatkozik. Azonban ha elismerjük egy népnek a jogát ahhoz, hogy szabadon rendelkezzen saját sorsáról. — függetlenségének megsértését lássa idegen katonaságnak az ország földjén . • -■ -t ózkod ásóban, — akkor nem lehet nem tudomásul vermi azt a tényt, hogy a magyar nép ezt a szerződést mér felmondotta. Az egész nép mozdult meg és tette le — megrendítő körülmények között a történelem asztalára, a sajnos, vérével megpecsételt felmondási okmányt! Az egész magyar nép érezte úgy, hogy történelmi múltjával, békés szándékaival áll ellentétben a szovjet csapatoknak magyar földön tartózkodása. Hogy ez így van, annak bizonysága, hogy az onszág üzemeinek nagy része még most is sztrájkban áll, mert úgy látja, ebben a formában is nyomatéket kel) adnia ennék a felfogásának. A nyilatkozat maga is elismert, hogy az egész »«gyár élet megújhodását akaró hősi megmozdulás „haladó mozgalom” volt Viszont ugyanakkor, nyilvánvalóan helytelen információin alapszik a nyilatkozatnak az a része, amely szerint „sötét reakciós és ellenforradalmi erők" csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz s — ezzel akarva, akaratlan egy kalap alá vonja az elkerülhetetlen kilengéseket s az egész nép hősi, szabadságeszményeá- ért életet áldozó mozgalmával. Nem akarunk tényeket letagadni. Alighanem lehettek, akik valamiféle ellenforradalomban reménykedtek. A magyar nép egésze azonban nem ezt akarja. Nem akarja vi6z- szaállítani a földesúri-kapitalista rendet, hanem szabadságának eszményeivel szöges ellentétben álló, sztálinista res- taurációs kísérleteket akadályozott meg nem a nép hibájából véres és életeket követelő módon. De hiszen a Szovjetunió maga is megvívta a maga harcát ezek ellen a tendenciák ellen! Kinek kell te-, hát leginkább elismernie, ha nem a Szovjetuniónak, hogy a magyar nép hasonló törekvése jogos és igazságos volt? Ki értse meg inkább, mint a népek szuverenitását elismerő Szovjetunió, hogy a szovjet csapatok kivonása ennek a szuverenitásnak tényleges elismerése — a gyakorlatban is? Elkerülhetetlen tehát a következtetés: a szovjet csapatok gyors kivonása Budapestről és az ország területéről — most már nem csupán elvi kérdés, hanem népünk érdekében, a jószomszédi viszony újrateremtése érdekében, a nyilatkozatban kifejtett helyes elvek megvalósítása érdekében végrehajtandó rendkívül sürgős és halaszthatatlan feladat. Olyan sürgős és halaszthatatlan, amire mi magyarok azt szoktuk mondani: már tegnap is késő. Más helyes elvekről is esett szó a nyilatkozatban. Például ez: „... teljes egészében tekintetbe kell venni az új élet építésének útjára lépett minden egyes ország történelmi múltját és sajátosságait.” Helytelenül értelmezi az eseményeket, aki nem veszi észre, hogy éppen ezt csinálja most a magyar nép. Mi más történik most az országban, mint éppen saját történelmi múltunk és sajátosságaink figyelembevételével az új életnek megfelelő új rend kialakítása? Ez történik, s ebbe most már nem tűr beavatkozást a magyar nép, mert összeegyeztethetetlennek tartja az elvileg elismert egyenjogúsággal! Helyeselnünk kell a nyilatkozatban a két onszág viszonyáról szóló kitételeket. Népünk sem akar mást, mint baráti viszonyt minden országgal, egyenlő jogokon alapuló, kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági, kulturális és diplomáciai kapcsolatokat. A nép forradalmi megmozdulása nem gyerekjáték. Néhány ross2 tájékoztatásra alapozott a magyar nép által csak helyeselhető eWI tétellel nem intézhető el. Tettekre van szükség, gyors és helyes intézkedésekre, az ellentétek okainak megszüntetésére, a csapatok kivonására, — ez most az egyenjogúság elve ér- vényesftéeéfaoB vezető egyetlen Útj ’ ~~ II grófok, bankárok és a kapitalisták világa végérvényesen lezárult Meg kell nyitni Magyarország kapuit minden nemzet előtt HAZADNAK rendületlenül,~ SZABAD DUNÁNTÚL EGYEI DOLGOZÓK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM. 259. SZÁM \RA FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1956 NOVEMBER l Mindszenti József hercegprímás szabad ■ Dr. Lukács Iván főorvos, a rétsági járási nemzeti bizottság elnöke kedden este a következőket közölte a Magyar Távirati Irodával: Mindszenty József hercegprímást októbr 30-án este 10 óra 5 perckor a rétsági honvéd ség egy tiszti alakulata kiszabadította felső petényi rabságából, ahol három nap híján eg. évet töltött, s ezzel a hercegprímás nyolcéves rabsága végétért. Szenvedéseinek végetvetett a győzelmes magyar forradalom. Rétság község lakossága elsőnek üdvözölhette a rabságból kiszabadult hercegprímást, akit a nyolcéves fogság se testileg, se lelkileg nem tudott megtörni. Az üdvözlésekre az első szava az volt: — Fiaim! Ott fogom folytatni, ahol nyolc 'vvel ezelőtt abba kellett hagynom. A hercegprímás húsz percet töltött baráti beszélgetésben a rétsági plébánián és főpász- ori áldását adta a megjelentekre. Utána elindult budai otthonába. Mindszenty József bíboros hercegprímás szerdán reggel 9 óra körül Budapestre érkezett. Megszállják a Szuezi csatornát A bécsi rádió egy Associated Press jelentést idéz, hogy angol és francia fegyveres erők megkezdték a Szuezi-csatorna- övezet megszállását. Az angol és francia fegyveres erők még a sötétség védelme alatt kezdték meg a hadműveleteket, hogy utat törjenek maguknak az ultimátumban megjelölt három kulcsfontosságú stratégiai pont: Port Szaid, Szuez és Izma ilia felé. A Kisgazdapárt, alakutó gyűlése A Független Kisgazdapárt fél 12 óra tájban tartotta meg Pécsett alakuló gyűlését a megyei tanács kultúrtermében. A gyűlésen megjelentek a Kisgazdapárt régi és új harcosai. Dr. Kertész Endre felhívására a Baranya megyei küldöttek egy perces néma felállással adóztak a magyar szabadság- harc, a forradalom ' hatottat emlékének. Utána a megjelentek ajkán felcsendült a Himnusz, majd Koszér Nándor megnyitotta a gyűlést. A szót dr. Kertész Endre vette át. — Nem akarunk sebeket felszaggatni — mondotta. — Vé- gigéltem a parasztság szenvedéseit, azokét, akik verejté- kes munkával teremtették meg az ország népének kenyerét, aki két egy-két és több esztendőre csuktak le, mert nem elég egyenesen szántották a barázdát, meg egyebekért. Ez volt az életünk, keserves, nehéz élet. De fejezzük ezt be. Erre majd később, higgadt fejjel fogunk visszatérni, becsületesen, humanizmussal, ahogyan a nép elvárja tőlünk. Ezekhez a kérdésedhez nem lehet jor- radalmi fejjel hozzányúlni. Rajtunk mérik meg, hogy azokat az eszméket, amelyeket annakidején hirdettünk, követeltünk, be tüdjuk-e magunk is tartani. Csak demokratikus eszméket szabad megvalósítanunk. Ha megbontjuk az egységet, akkor újból bekövetkezik az 1947-es tragikus bomlás. Kertész Endre dr. a továbbiakban közölte, hogy Kovács Bélát 3 napra beszállították a pécsi klinikára. Majd javasolta, az ideiglenes vezetőség megválasztását. — Hangsúlyozta, hogy ő maga is pártonkivüli, mert 1948-ban kizárták a pártból. Ekkor érkezett, üzenet, hogy Kovács Béláért repülőgép jön Pécsre, hogy Budapestre utazzon. Dr. Kertész Endre bejelentette, hogy Kovács -Béla olyan beteg, hogy nem utaz- hatik el, de megígérte, hogy ha csak lehet, a gyűlésen részt vesz. Néhány perc múlva megjelent a megyei tanács kultúrtermében Kovács Béla, aki a következőket mondotta: Korács Béla beszéde — Most nem mint kisgazda jöttem közétek, hiszen engem annak idején kizártak a Független Kisgazda Pártból. Azért jöttem, hogy köszöntsem régi barátaimat, egykori harcostársaimat. A börtönben sokat Gondolkodtam azon, hogyan fogad majd a magyar nép. EI- hiszi-e azt a sóik rágalmat, amelyet rám és a kisgazda pártra szórtak az elmúlt években. Örömmel látom, hogy a rágalomhadjárat nem sikerült. A nép bízik a kisgazda pártban, az egyedüli pártban, amely 1945 után valóban a függetlenséget és a szabadságot akarta megteremteni Magyarországon. Ezután arról beszélt, miképpen került az új nemzeti kormányba. Elmondotta: Dobi István felhívta telefonon és tájékoztatta, hogy Nagy Imre nemzeti kormányt akar alakítani, Kovács Béla részvételével. Mivel Nagy Imrével korábban is kapcsolatban állt és támogatta azt a törekvését, hogy megszabadítsa az országot Rákositól, Gerőtől és cinkosaitól, elvileg hozzájárult a kormányban való részvételéhez. Azóta semmi kapcsolata nincsen a kora lánnyal. — Meg voltam lepődve — folytatta Kovács Béla — amikor a ’kormánylistát nyilvánosságra hozták és abban több régi kommunista vezető nevét olvastam. Másnap megfogalmaztam a lemondásomat azzal. hogy a jelenlegi kormány összetételével nem értek egyet A lemondólevelet barátaim rábeszélésére nem küldtem el. Nem tudom, mit akar a kormány. A lehetőségek nagyok, az ifjúság vére nem hullott hiába a dicső forradalmi harcban. Ezeket a lehetőségeket, a kormány szándékát az unt még meg kell ismernem,« m csak akkor kerülhet sor, ha Budapestre utazom és beszélek a kormány tagjaival. Majd a Független Kisgazda Párt újjáalakulásáról, jövőbeli működéséről 6zólt. — A Kisgazda Pártnak szervezkedési szabadsága és joga van. Kérdés, hogy a szervezkedő párt a régi programot, a régi gondolatot hirdesse-e? A régi világról ne álmodjon senki, a grófok, a bankárok, és a kapitalisták világa végérvényesen lezárult. Nem kisgazda igazán az, aki ma 1939- ben és 1945-ben gondolkodik. Az elmúlt tíz esztendő keserves, de hasznos iskolája volt a Kisgazda Pártnak, és ennek az évtizednek a tanulságait felhasználva kell átalakítaná a párt programját és átalakítani a magunk gondolkodását is. Nem tudók és nem is akarok programot hirdetni a Kisgazda Párt számára. Előbb beszélnem kell a budapesti pártve- zetőikkel, hogy végleges programot teremthessünk. Egy bizonyos. Ennek a programnak az álapelve az új szabad, független Magyarország . megteremtése kell, hogy legyen. Szólott a parasztság jelenlegi helyzetéről is. Kifejtette, ahogy a munkásságnak és az értelmiségnek meg van a maga érdekvédelmi képviselete, ugyanúgy meg kell azt teremteni a parasztság számára. Az a véleménye, hogy vissza kell állítani a régi parasztszövetséget és ennek a véleményének Budapesten, illetékes helyeken is hangot fog adni. Röviden ismertette nézetét a magyar külDolitikáról. — Amikor a magyar szabaddá "harcosok az orosz tankok e''en harcoltak, akkor az or’ * fügpet1ínségéért harcoltak. Ez i: • 'enti azt, hogy oú uliensétfün Innak rtin Tudjuk az orosz népet. De nem lehet egyoldalú politikát folytatni meg kell nyitni Magyaronszáj kapuit minden nemzet előtt. Minden állammal egyenrangú kapcsolatot kell teremteni és nem lehet az ország sorsát egy-egy katonai blokk érdekeivel összekapcsolni. A magyar nép semleges Magyarországot kíván! A Kisgazdapárt régi tagjai nagy lelkesedéssel fogadták Kovács Béla beszédét majd kihirdették, hogy örökös élnék Kovács Bélát választották meg* Ügyvezető elnök: Dr. Kertész Endre, Dombi Kis- fali József, Tantos János. Társelnökök: Abay Gyula, Bráda József, dr. Keserű János, Ba- barci Márton, Rostás János, Vörös Vince, ar. Lajos László*.' Manzzini József, Tóth János. Megyei főtitkár: Ostyánszki- Mihály, megyei főtitkárhelyettesek: Vér Elemér, Csirke Ernő, Megyei adminisztratív titkár: Bernáth Antal. Szervező titkárok: Varga Gyula, Nagy Ferenc, Balázs Kálmán. A gyűlés a Szózattal ért véget. A Független Kisgazdapárt alakuló ülése közben a Dunántúli Nemzeti Tanácstól javaslat érkezett Pécsre, hogy az erők szétforgácsolásának elkerülése végett a patok további szervezkedését egyelőre függesszék fel. A javaslatot a Független Kisgazdapárt vezetősége magáévá tette és ennek alapján mindaddig, amíg ezt a javaslatot, illetve határozatot nem változtatják meg a további pártszervezkedés mind a Független Kisgazdapárt, mind a többi pártok részéről szünetel 1 map kormány haladéktalan tárgyalásokat kíván a szovjet alakulatok kivonásáról az egész országból A Minisztertanács elnöke közölte s Szovjetunió kormányával, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya haladéktalan tárgyalásokat kivan kezdeni a szovjet alakulatok kivonásáról Magyarország egész területéről. Hivatkozással a Szovjetunió kormányának legutóbbi nyilatkozatára, amelyben kijelenti, hogy kész tárgyalásokat folytatni a magyar kormánnyal és a varsói szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok kivonásáról Magyarországról, a magyar kormány felkérte a szovjet kormányt, jelölje ki küldöttségét a tárgyalások mielőbbi megkezdésére és egyben kérte, jelölje meg a tárgyalások helyét és idejét. Lemondott a SZOT elnöksége Szerdán megtartott rendkívüli ülésen a SZOT elnöksége lemondott és a vezetést átvette a Magyar Szabad Szakszervezetek Országot Szövetségének ideiglenes intézőbizottsága. Az ideiglenes intézőbizottságban helyet foglalnak a régi, eddig mellőzött, bebörtönzött szakszervezeti vezetők, valamint új, forradalmi szakszervezeti vezetők is< Budapest, 1956. október 31 A Magyar Szabad Szak- szervezetek Országos Szövetségének ideiglenes intézőbizottsága. Bombák hullanak Kairóra London (AP): Az angol és francia légierő szerdáin este egyiptomi célpontokat bombázott. A kairói rádió jelenítette, hogy brit lökhajtásos bombázók nagyi;snwwtuitÉii'i és gyújtóbembákat dobiak Kairóra. A rádió idézte az egyiptomi kormány hivatalos közleményét, amely 6aerint emberéletben nem volt veszteség, de némi anyagi kár keletkezett.