Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-27 / 283. szám

2 N4 P! ó 195« NOVEMBER M Igaz ügyet vállal... Máris országos dolgokra te­relődik a tzó, ha manapság összejön néhány ember. Hát hogyne lenne így a por­celángyár pártirodijában. Az üzemi pártszervezet titkárán, Kelemen Istvánon kívül még négyen ülünk a kis irodában. Két munkással a rendőrség­be, illetve a munkásőrségbe roíci belépésükről beszél a tit­kár. A munkásőrségbe szíve­sen vállalkoznak, az üzemet minden áron készek megvéde­ni, a rendőrséget illetően azonban még gondolkodnak, — nem szeretik az egyenru­hát. Aztán szóba kerül a párt ügye. Mindannyian egyetértünk abban, hogy az MDP-nek i marxizmus-leninizmus iga eszméjét magcsúfoló hamis gyakorlatának, a demokratiz­mus lábbaltiprásának, párt és állami vezetők diktatúrája idő­szakának egyszer s minden­korra vége kell, hogy legyen Olyan pártra van szükség, amely hallgat a nép szavára, képviseli igaz érdekeit és egy a néppel. Ebben a pártban, az új marxista-leninista Magyar Szocialista Munkáspártba nem Munkához fogtak a gyárak A Budapesti Darugyárban fél nyolckor a dolgozók több­sége _ már megjelent munka helyén. Mindnyájan a munka azonnali felvétele mellett dön­töttek. Igen. hátrányosan hat azonban munkájukra az áram- hiány. • Az akkumulátor gyárban is megindult a munka. A csavar­árugyárban karbantartó és ja­vítási mimikákat végezitek. * *4 KISTEXT-ben hétfőn 2.900 dolgozó kezdett munká­hoz. A fínomfonóda 30.000 or­sóval, a vigognefonó 5M0 or­sóval dolgozik, a szövődében 1.030 szövőszéken készítik a szövetet. Ma tndr három mű­szakban dolgozik a gyár. Az üzem valamennyi dolgozója késéül csütörtökre, a munkás­tanács végleges megválasztá­sára. ♦ A Magyar Pamutiparban a dolgozók 95 százaléka jelent­kezett munkára. Az energia­Fosztogatókat tartóztatott le a rendőrség Csonka József, Bogdán György. Bogdán Adam és Ba’ogh Imre tegnap délelőtt feltörték a kővágószöllősii Go'goth« nevű legénylakást és lepedőt, vártkoahuaatot loptak. Emellett még kánál álcát és a kővágówöllősi dolgozóktól el­tulajdonított fehérneműt és felsőruhákat is találtak náluk. Amikor a rendőrség letartóz­tatta őket és a munkások tu­domást szereztek a fosztoga­tásról, a karhatalmi szervek alig tudták megvédeni a fosz­togatókat n lincseléslől. A négy fosztogató ügyében a vizsgálat még tart. kihasználás érdekében mától kezdve itt is két műszakot ve­zetnék be. A szovjet parancs­nokságtól tehergépkocsit kap­tak, amellyel egy közeli bá nyából szenet fognak szállí­tani és vidékre indulnak élel­miszerért is. A dolgozók kö­zött mindennap kenyeret és egyéb élelmiszert osztanak ki A gyári napközi otthonban is megindult az élet. • A Magyar Optikai Müvek­ben már ötödik napja 2.500-as létszámmal dolgoznak. Ez alatt az üzem 1 millió 200.000 forint értékű árut termelt. A terme­lés fokozásának legnagyobb gátja az energiahiány. * A Dunai Vasműiben hétfőn a dolgozók nyolcvan százaléka jelentkezett munkára. A rmilt- hetihez hasonlóan csak a Kok­szolóműben és áz erőműben volt termelés. A Martin-acél­mű a nyersvashiány miatt egyelőre nem tud indulni. A kikötőben vasárnap is meg­szakítás nélkül dolgoztak. Va­sárnap három daruval 1.500 tonna vasércet, az elmúlt na­pokban pedig együttesen hét­ezer tonna vasércet raktak ki a kikötőmumkások. 2290 vagon élelmiszer érkezett a szocialista országokból A szocialista országok részé­ről a Magyar Népköztársaság­nak felajánlott államsegé­lyekből november 24-én 9 óráig 2290 vagon élelmiszer érkezett Magyarországra. Ebből 366 va­gon cukor, 47 vagon konzerv, 671 vagon liszt, 254 vagon ser­tés- és marhahús, 206 vagon só, 358 vagon búza, 82 vagon vaj, 25 vagon rizs, 134 vagon burgonya és 40 vagon zsír. A magyar szervek eddig 1808 va­gont raktak ki. lesz helyük sem Rákosi-béren- ceknek, sem azoknak, akik a fegyveres felkelés idején párt­éi népellenes bűntetteket kö­vettek el. Ez a biztosítéka an­nak, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt tisztán indul­jon és az MDP által megcsú­folt marxista-leninista esz méknek meggyőző tettekkel adja vissza igaz fényét. Nem lesz könnyű munka. De azok a tízezrek, akik a jog és hatalombitorló Rákosl-klikk uralma idején is hazafiak és kommunisták maradtak, sikér- rel birkóznak meg ezzel a leg­főbb feladattal is. Erről beszélgetünk, amikor kopognak és nyílik az ajtó. Gubicsek József, a gyár kocsi­sa lép be. Ezt mondja: — Azért jöttem, hogy kér­jem felvételemet az új pártba. ö is leül, elmondja, hogy hallotta a rádióban és az új­ságban is olvasta az MSZMP Intézőbizottságának ideiglenes irányelveit a párttagok felvé­teléről. Ismeri és egyetért a párt és kormány politikájával. Eddig nem volt semmilyen párt tagja, de most úgy látja, hogy igaz ügyet vállal. Elbeszélgetett a napokban néhány volt párttaggal is, akik szintén az új párttól vár­ják az igazi pártélet kibonta­kozását, amelyben a szavak és tettek már soha nem térnek el egymástól. Kinek juttatják a felszabaduló lakásokat? Gvörkő Antal nyilatkozata A Dunántúli Napló vasár­napi és keddi számá­ban részletesen tájékoztatta a város lakosságát, hogy a ta­nács milyen intézkedésekre készül a lakásínség enyhítése rdejcében. Továbbra is helyes­nek tartjuk, ha a pécsiek nem­csak a kész tényekről, hanem érveinkről, vitáinkról, problé­máinkról is értesülnek, ez így demokratikus, ez így jó, hisz a lakosság, éppen mert ezer és ezer szeme és füle van, na­gyon sok hasznos tanácsot ad­hat, javaslatot tehet közös gondjaink megoldására. Á „Rideg hivatalokból — meleg családi otthonokat“ című cikk következménye azonban az, lett, hogy egyre másra keresik fel a tanács ve­zetőit és lakáshivatalát kül­döttségek, magánosok és hi­vatkozva az olvasottakra la­kást követelnek. Ezek a kül- döttségjárások nem segítik munkánkat, hanem hátráltat­ják azt. Hátrál talják két módon is. Először úgy, hogy megnehezítik a már felszabaduló lakások igazságos szétosztását (mint olvashatták, 2800 már beadott igénylést kell elbírálnunk csak a II. ke­rületben), másodszor lefoglal­ok tisztviselőinket, munka­árkainkat, akiknek nem jut dejük arra. hogy újabb meg­büntethető vagy átköltöztet­hető hivatalokat, intézménye­ket kutassanak fel. Célunk ugyanis az, hogy | vóbbhaladva a megkezdett , úton, mind több és több lakást tdjunk a rászorultaknak. é6 ?zzel együtt — a lehetőséghez képest — állandóan csökkent­ük a felesleges, bürokratikus apparátust. Helyesnek tartom éppen ezért a Dunántúli Napló keddi számában megjelent azt a szerkesztőségi javaslatot, hogy az öt tanács (a megyei, városi, járási és három kerü- eli) fogadja be saját épüle- ébe kihelyezett szerveit, hiva­talait, vagy azokat az intéz­ményeket, melyek ha jelenleg rém is állanak szőre« össze- függésben egyik vagy másik tanáccsal, de valamikor onnan szakadlak ki, és előreléthotó- 'ag — a minisztériumok vár­ható összevonása után — oda is térnek vissza. Talán csak egy példát erre: az állami gaz­daságok igazgatóságának (Rá­kóczi út és Felső Malom utca sarok) is az egyik tanácson kellene otthont találnia. Mi 4 fegyveres erők miniszterének nyilatkozata a volt államvédelmi beosztottak elbocsátásáréi és feliifv’zsgálásárál u / A forradalmi munka*-pa­raszt kormány, mint ismere­tes, elrendelte a volt állam­védelmi szervek feloszlatá­sát. A rendelkezés folytán a volt államvédelmi beosz­tottak elbocsátása folyik és rövid időin belül befejező­dik. Az elbocsátások óta le­telt rövid ioő bizonyítja, ho<y a volt államvédelmi beosztottakat a lakosság je­lentős része súlyos törvény- sértéseket elkövető, törvény- tipró és hivatali hatalommal visszaélő személyeknek köny véli el. Ez a magatartás ab­ban mutatkozik meg, hogy ezek az elbocsátott emberek nem tudnak a polgári élet­ben elhelyezkedni, vala­mennyien mint megbélyeg­zettek szerepeinek. E helyzet megszüntetése érdekében elrendeltem vala­mennyi volt államvédelmi beosztott volt tevékenységé­nek felülvizsgálását. A felül­vizsgálás célja, hogy egy­részt azok a volt államvé­delmi beosztottak, akik tör­vénysértéseket követtek el, az igazságszolgáltatás kezére jussanak, másrészt azok, akik ilyenek részesei nem voltak, az állami és polgári élet bármely területén el tudjanak helyezkedni. A fe­lülvizsgálásokat e célra lét­rehozott bizottságok vég­zik, a bizottságokban részt­vesz a legfőbb ügyészség, a megye! tanácsok képviselője is. A bizottságok munkájá­hoz kérem a lakosság segít­ségét. Áz olyan személyek, akiknek tudomásuk van egyes államvédelmi beosz­tottak által elkövetett tör­vénytelenségekről, azt írás­ban közöljék a legfőbb ügyészséggel, a megyei rend­őrkapitányságokkal, amely szervek ezeket a bejelenté­seket el fogják juttatni az illetékes bizottságoknak. Amennyiben a bizottságok szükségesnek látják, úgy a bejelentett személyeket meg fogják hallgatni. A bizottságok munkájukat december 5-én megkezdik és minden felülvizsgált sze­mély ügyében határozatot hoznak. Amennyiben a vizs­gálat eredménye azt bizo­nyítja, hogy n volt állam­védelmi beosztott törvény- clenségeket követett el, az illető személyt a büntető el­járás lefolytatása végett az ügyészségnek adják át. — Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a volt államvédelmi beosztott tör­vénytelenségeket nem köve­tett el, erről számára a bi­zottság írást ad kd. Az ilyen igazolással rendelkezőknek meg kell adni azt a lehető­séget, hogy képességüknek me°felelően elhelyezkedje­nek, őket bármely állami, g zdaságl szerv alkalmaz­za. Felülvizsgálatuk befeje­zésével végrehajtjuk a kor­mány határozatát és ezzel igazságot szolgáltatunk eb­ben a kérdésben. Mttnnich Ferenc már megkezdtük a kihelyezett szervek befogadását. így pél­dául helyiséget adunk a vá­rosi tanács épületén belül « kereskedelmi felügyelőségnek, nem tanács! szerv. A ’"ény'ésekhez képest z» -• m .'o'. «At n won is kevés az a lakás, amelyeket a Dvrávuú.j Nap'óban fe’so- rolt hivataök átköltöztetésé­vel nyerünk. Nagyon gondosan meg kell fontolnunk tehát, hogy ezekkel a megürülő la­kásokkal milyen igényeket e'égítünk ki. „Váaszték" van bőven, Nekünk és személy szerint nékem az a vé’emé- nyem, hogy ezeket a lakásokat csakis esősorban nagycsalá­dos, 5—6—7—8 gyermekes igénylőit kapják meg, illető- ’eg olyanok, akik bediilőfé’ben 'évű, életveszélyes épületek­ben laknak. Ilyen is van még sajnos igen sok Pécsett, de különösen sok olyan csa'ádos igénylő kérelme fekszik benn nálunk, aki egy mosókonyhá­ban vagy egy pince rész ben él wermekeivel együtt. Ezért kértem már nyilatko­zatom elején a magánosokat, intézményeket és üzemeket, hogy amíg ezeket a nagyon is jogos és nagyon is sürgős igé­nyeket ki nem elégítjük, ne rakjanak újabb terheket a vil­láinkra, újabb igények benyúj­tásával. Ugyanakkor szívesen vár­juk azokat a bejelentéseket, amelyekben kiüríthető épüle­tekről. átköltöztethető hivata­lokról stb. értesítenek bennün­ket. Szívesen várjuk az üze­meket. vállalatokat, inté/mé-. nyékét, amelyek bejelentik, hogy átadják nem eléggé ki­használt kultúrtermüket, kul­-i—otthonukat, how azokba hivatalt költöztessünk. ÍV! ég egy fontos kérdés: min- den lakást a tanács utal kt. Kiutalás nélkül lakást el­foglalni: törvénysértés. A törvénysértőkkel pedig a tör­vény szerint járunk el, a .log­gián beköltözőt ha máskép­pen nem megy, hatósági segéd- ’eitel visszaköltöztéljük ere­deti lakásába. Ugyanakkor azonban a tanács minden igyes lakáskiutalásról tájékoz­hatja a közvéleményt. A sajtó­ban közölni fogjuk, ki kapott lakást, hol kapott lakást- I'yen módon elejét kívánjuk venni a protekcionizmusnak és annak, hogy ez bárkinek i£ eszébe juthasson. A FŐMÉRNÖK Rálehelt az ablak­üvegre, tenyerével eldörzsöl­te s kinézett a térre. Vala­mennyi asztalnál ültek, vitat­koztak, zsongott a kávéház füstös terme, —■ kint pedig a téren, orosz páncélosok vo­nultak fel dobhártyát szag­gató dübörgéssel. Péter, a fő­mérnök egy ideig szótlanul nézte őket, aztán elfordult az ablaktól. A vastag üveg­hamutartót újjal közé fogta, megpörgette a márványlapon. Hirtelen áthajolt az asztal fölött, kezefejét az orrom alá dugta: — Szagold csak1 Nem ér­zed? Sajátos börtönszag. Úgy beivódott a bőröm alá, mint a méreg. Ez mindig em­lékeztet ... Kesernyésen tudott moso­lyogni, de mosolygott min­dig, pedig tudtam, hogy eb­ben az emberben iszonyatos harcok dúlnak... Azért be­széltük meg ezt a találkát, hogy majd elmond mindent, ami vele történt. S most mégis hallgat, vagy ha szól. furcsákat mond, gondolatai csaponganak. — Miért ültél? — kérdez­tem. — Mert szabotáltam. Ér­ted? Szabotáltam. Ezerkilenc- százötvenben egy tervrajzot kellett csinálnom. — Nem vállaltam. — Miért nem? — Azért, mert semmiből nem lehet valamit alkotni A jó géphez anyag kell, anél­kül nincs gép, anélkül kár hozzákezdeni a tervezéshez. Azt az acélfajtát csak nyu­gatról lehet beszerezni. Kö­zöltem velük, nem szóltak egy szót sem, csak két nap múlva éjjel elvittek a laká­somról... Fiatal házas vol­tam akkor, előtte egy hónap­pal esküdtünk meg. Nagyon szép nő a feleségem. Majd beleőrültem, amikor elszakí­tottak t<5le..j Azt hinné az ember, hogy a főmérnök valami mélységes fájdalommal emlé­kezik vissza, arra a bizonyos éjszakára. De nem! Szenvte- lenül ejti ki a szavakat, min­den szenvedély, indulat nél­kül. Szórakozottan húzza uj­ját végig az asztal márvány- lapján, láthatatlan ábrákat rajzolgat. Aztán folytatja. — Bányában dolgoztam közel hat esztendőt. A fele­ségem — amikor csak tehette — meglátogatott, mindig sír­va búcsúzott tőlem. Sokszor azt hittem összeroskad a ka­puban, amikor lejárt a láto­gatási idő. Elképzelheted, milyen boldogan léptem ki a tábor kapuján, « forradalom napján. Szabad lettem, me­hetek az utcán anélkül, hogy fegyveresek kísérnének, oda megyek ahova akarok, otthon vár a feleségem, ez a szép­séges asszony, aki egy fél évtizedet ótsirt miattam... egyszóval: a boldogságot 6 je­lentette nekem... A főmérnök most elhallgat. Ezután már csak szaggatot­tan, tömören, rideg valóság­ban közli velem a történte­ket. Akkor este már nem jutott fel az autóbuszra, de minden­képpen lement a városba, hogy másnap hajnalban az első járattal hazajön Pécsre. Ez a kis város azon az estén már forrongott. Felt>onultak az emberek, nemzetiszínü zászlókat lengetett a szél, szabadon beszélhetett min­denki, örömmámorban úszott az utca, a hosszú zsúfolt fő­utca. A főmérnök — aki két­szeres szabadságot élt ezek­ben az órákban, szinte má­morosán sodródott a tömeg­gel. Valahol — a szálló előtti téren találta magát, körülöt­te vagy három-négy férfi egy literes üveg pálinkát nyakait, odadugták az ő szájához is, jót húzott belőle, nem is egy­szer, kétszer, ettől aztán vég­képpen elkábult. Hat év óta egyetlen csöpv szesz le nem ment a torkán. Már csak mintha messziről hallani a szavakat, furcsa események hírei jutottak el értelméhez: ..Gerő most mondotta...! Pimaszság...! Gerd he~c- áruló! Becsapott bennün­Fegyvert... fegy­vert. ,.1" Jav követelt körü­lötte a tömeg. Sűrű káoszba fulladt már ez az esti meg­mozdulás ... Azt már nem is tudja, hogyan került a ke­zébe egy revolver. Alit a fal mellett, nézegette a kurta kis pisztolyt, amikor valaki oda­kapott a kezéhez. — Azonnal adja át...l — förmedt rá egy férfi s a kar­ját rángatta, de a főmérnök kirántotta magát. Megmar­kolta a pisztolyt és szétcsa­pott köztük. Átfurakodott a tömegen, és a főutcán végig­sietve bement a MÁVAUT- várótermébe. A hajnali autó­busszal Pécsre indult. Kijózanodott, amikor a Kossuth téren leszállt a buszról és hazaindult. Né­hány perc múlva már ott állt az ajtóban, megnyomta a csengőt, s az ajtó végre ki­nyílt. Ott áll a felesége, pon­gyolában, szó nélkül, csak nézett... majd lassan le­ereszkedett a fal tövébe. Pé­ter ölbekapja az ájult asz- szonyt. Szegényke, az öröm­től.., persze hogy az öröm­től... I S már vitte is be á szobaajtó felé, amikor belül­ről egy férfihang kiszól: — Ki csengetett, szi­vem ..., ?/ m 9 az a valaki halk fütyörészéssel várta a választ. A főmérnök lassan leen­gedte az asszonyt az előszo­ba hideg kövére. Mintha le­taglózták volna, úgy állt ott megalázva, a hűtlen, csaló, hazug asszony leomlott teste fölött. Benyúlt a zsebébe. Igen ... a pisztoly ...ez kell most... Csőre tölti és... Most mit csináljon? Bele kellene lőni ebbe az elatéit testbe, kettőt, hármat, vagy az egész tárat akár... a hat év gyalázatá­ért. S még ez az asszony, ez a szépség roskadozott a tá­bor kapujában! Vagy talán önmagára fordítsa a fegy­vert? Zsebrevdgja a pisztolyt és kilép a lépcsőházba, leván­szorog a kapuig. A házmes- temé csodálkozva bámul rá az utcán: — Jé, a főmérnök úr! Hát megjött?! Ja) istenem! Hát így Jártunk, igy jártunk! Tudja, mondtam én az asz- szonykának, hogy nem lesz ennek jó vége ... dekát).,. Péter ügyet sem vetett az öregasszonyra. Elindult az utcán, be a Széchenyi tér •elé... Türelmetlenül sürgettem: — Mi történt ezután? Gyanakodva méri vésne — Nem sók minden. EgV barátommalí laktam néhány napig. Munkám nem volt. mindennap Jártam a várost, sodródtam a forradalommal. Akkor vasárnap este, amikor a páncélosok bejöttek a vá­rosba, fölmentem én is <* Mecsekre. Egy hétig voltát11 fönt, aztán lejöttem ... Pe­dig akkor még értelmét lát­tam a harcnak. Lehet, hogV tévedek, lehet, hogy nem. $ most, látod itt vagyok. Haj­nalban jöttem le a hegyről. A pisztolyomat beleenged' tem egy utcai csatornába ■ • • Furcsa ember a főmérnök- Az embertelenség, a zsar­nokság hat évet kiszakított az éleiéből. Elvesztett egU asszonyt, aki számára á* életet Jelentette... És elvesztette az életbe ve­tett hitét, reményét is... Péter fölállt. Lassan. ráérősen begombolta vihar- kabátját. A külső zsebből » márványlapra kiszámolta ® fekete árát, a forint nyolc' vonat. Alit méo egy idejű az asztalnál, kinézett a téjj re, gondolkodott, aztán h1*' csúzásképpen ennyit mon­dott: — Azért... Az utóbbi he­tekben egyet megtanultak a' emberek...' Rámnézett, s folytatta: — ... Kllröen< Ménf’em16 ez a jó: küzdeni az életért-' S elment. HAM FöRENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom