Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-24 / 280. szám

SZOMBAT, ms NOVEMBER 24. NAPI 3 Meg kell menteni a pusztulástól a mélyítés alatt lévő aknákat Az István légaknában 90, a gesztenyééi légaknában 20 méter magas víztömeg van Összetört a gesztenyés! szállítóakna második szinti rakodója PÉCSETT, Komlón, Hotz- szú hetén yben, Kővágószőlő­sön, — hogy csak a jelentő­sebbeket említetik, — több új akna épül. Sok-sok millió forint értéket jelentenek ezek a mélyülő aknák. Vajon av. elmúlt hetek eseményei kö­vetkeztében milyen helyzet állt itt elő? Sikerült-e eze­ket az aknákat a nagyobb mérvű pusztulástól megóv­ni? E kérdések foglalkoztat­ják mindazokat, akik szere­tik a bányáit, akik féltik a nép vagyonát. Sajnos, a munka beszünte­tésének következményeit a Komlói Aknamélyítő Válla­lat sem kerülte el. Bár a vállalat dolgozóinak egy ré­sze napról-napra megjelenik munkahelyén s részben ter­melő, részben fenntartó mun­kát végez, a mélyítés alatt lévő aknák és egyéb munka­helyek állapota súlyos. Hosszúhetényben két akna készül. Az itteni aknákkal nincs különösebb probléma. Az aknamélyítők minden nap bejárnak vízteleníteni. A szállító és légakna is bár­melyik pillanatban telepít­hető. A hosszúhetén yi aknák to­vábbmélyítésére vonatkozó tervet a vállalat vezetői már el is készítették. Mivel a légaknában lévő laposkötéllel még 30 méter mélyíthető, itt a munkát négy harmadban szervezik meg, hogy ezt a 30 métert minél előbb lemélyi thessék. Csak ezután tudnak hozzákezdeni a szállítóakna továbbmélyíté­séhez. Ha a légakna lapos­kötelét átszerelik, azzal mint­egy 60 métert mélyíthetnek. Ez a munka 80 fő számára közel 4 hónapig eltart. Re­mélik, hogy addigra már meg tudják szerezni a szűk-. séges köteleket. A gesztenyést aknában a legsúlyosabb a helyzet. A gesztenyósi légaknában 20 méter magas víz van. A szi­vattyúk működnek s így az («szegyülemJett talajvizet né­hány napon belül ki tudják szívatni. A légakna mélyítőit az altárói munkahelyre tele­pítik. A GESZTENYÉÉI szállító­aknában a II. szinti rakodó összetört. Ez a legsúlyosabb kár, ami az elmúlt időkben a mélyülő aknákban történt. A rakodó helyrehozása több h .ti munkát igényel. Ebben az aknában jelenleg víztele­nítéssel és fenntartással fog­lalkoznak csak. Az István légakna mélyíté­se még normális körülmé­nyek között is az aknamélyí­tők egyik legnehezebb fel­adata volt. Kemény küzdel­met vívtak a percenként 800 liter mennyiségiben feltöri» vízzel, amely állandóan el­öntéssel fenyegette őket. i Amikor a légaknában is meg­szakadt a tervszerű munka, nem volt. ami útját állja a makacs ellenségnek. Ma a II. szinti zsompig vagyis a talp­tól kereken kilencven méter magasságban víz áztatja az akna falát, Sokáig fog tar­tani míg ezt a hatalmas víz- mennyiséget kiszivatják. Ép­pen ezért az István-légakma mélyítőinek az a terve, hogy mihelyt a rendes élet meg­indult, azonnal hozzákezde­nek az első szinti rakodó ki­képzéséhez. A legutóbbi jelentés sze­rint az István szállító akná­ban csak 3—4 méter víz van. Ez a mennyiség nem veszé­lyes, az akna napok alatt vízteleníthető. Sajnos, nagyobb a problé ma a kövestetői munkahelye­ken. Az elmúlt 3—4 hét' alatt itt is szünetelt a mun­ka s ennek következtében a víz elöntötte a II. szintet. Szerencsére a meddő munka­helyeken nem tud nagyobb károkat okozni. Béta légakna üzemképes. Jelenleg is dolgoznak benne. A szállító akna továbbmélyí­tése — addig amíg a Béta­aknai bányászok a teljes ter­melést nem kezdik meg — szünetel. A már lemélyített rész (kb. 8 méter) víz alatt áll. Az aknamélyítő vállalat kővágószőlősi üzemében Csák víztelenítenek. Nincs munka Bakonyán és Hidason sem. A komlói lll-as aknán na­ponta egyharmados műszak­ban 40 fő javítási munkát végez. Kossuth-aknán ugyan­csak egy harmadban 20—25 aknamélyítő dolgozik. Dol­goznak ezen kívül a vállalat gépüzemének munkásai is, akik főként szivattyúkat ja­vítanak. AZ ELMÚLT HETEK ese­ményei következtében az ak­namélyítő vállalat munkásai­nak száma nagymértékben csökkent. Mivel sok vidékről bejáró dolgozójuk van sezek munkahelyre való szállítása még nincs biztosítva, a Kom­ló területén lévő munkahe­lyeken dolgozók egyharmada, a pécsi és kővágószőlősi mun­kásoknak pedig egynegyede jelenik meg rendszeresen munkahelyén. Dolgozni akarok 1 Süvítve csapkodja a havat « szél a huzatos pécsi utcákon. Mindenki a meleg szobákba *iet — ha van meleg szobája — Nekem nincs. Szén kel­tene — csattan ismerősöm őangja a hidegben, amint hazafelé tartunk. — Fáznak már a gyerekek érti! Hát »zt gondolja, kaptam szenet? Egész délelőtt a várost jár­tam és most haza mehetek, megmondhatom, hogy nincs *zén. Nincs szén, mert nem dolgoznak a bányászok. — Es maga dolgozik? — tetteim fel a kérdést. — Nem, sajnos nem! — vá­laszolt — De én dolgoznék! Vannak azonban üzemünkben olyanok, akiknek nincs család­juk, akik nem törődnek sem­mivel, még azzal sem, hogy az ország a vesztébe rohan. A kérdés izgat, tovább firta­tom: — Mi a vélemény az üzem­ben? _— Az emberek nagy több­sége dolgozni akar. Nem, ne higgye, hogy mindenki azért akar dolgozni, mert az ország a vesztébe rohan. Vannak ilyenek is, de vannak olyanok is, akik a családjukat féltik, attól félnek, hogy nem lesz tize lés, nem lesz mit enni a gyerekeknek és higgye el, nincs borzalmasabb a gyer­mek sírásánál és a szülő tehe­ti*'- égénél. — H jgy mit lehetne csi- ■ ' ' *» E’ szőr is: jelenleg sok '»len ember kezében van •' yver és mi, akik dolgozni akarunk, nem akarunk meg­halni. Megfenyegetnek ben­nünket, hogy igy m ;g úgy*, ez meg az lesz, ha munkába áll­tok. Ki áll ki mellettünk, ki véd meg ezektől a felelőtlen elemektől. Nincs közbiztonság, nincs semmi biztosíték arra, hogy éjjel, sót nappal is ne lőjjenek agyon bennünket Meg kellene erősíteni a kar­hatalmat, jó lenne, ha minél több becsületes munkás je­lentkezne a karhatalomba, mert higgye el, amíg közbiz­tonság helyre nem áll, a dol­gozni akarók nem merik meg­mondani véleményüket. Sóhajt egyet, belenéz a ha­vazó semmiségbe, majd így folytatja: — Sokan hallgatunk, pedig volna mit mondanunk. Tud­juk, hogy a sztrájk nem a mi érdekünkért, hanem azokért folyik, akik örömmel nézték, mint ömlik, a testvérvér. Ezek uszítanak sztrájkra. Sajnos, munkásokon keresz­tül. Unjuk már ezt. Mi dol­gozni akarunk, mert élni aka­runk, meri jobban akarunk élni. Véleményünk szerint he­lyes lenne, ha minden üzem­ben titkos szavazást tartaná­nak és ekkor nem a kiabálók, hanem a munkások határoz­hatnák meg: dolgoznak-e vagy sem. A szavazásokat szigorúan ellenőrizni kellene, nehogy a nagyhangúnk csalni tudjanak. Ezt persze mindenütt meg kellene csinálni. Ekkor újjá ’ehetne választani a munkás- 'anácsokat is, mégpedig olyan dolgozókkal akik felveszik a munkát, akik nem vezetnék I félre bennünket, hanem előre a munkára, a több keresetre. — Ez kellene véleményem szerint ahhoz, hogy megindul­jon a normális élet. Megkérdem, megirhatom-e a nevét. — Nem, ne írja meg! Nem akarom, hogy esetleg még az éjjel agyonverjenek. Én élni akarok és mindig jobban. Keserű szavak ezek és egy­ben figyelmeztetők is. Való­ban meg kell szilárdítani a közbiztonságot, hogy ne kell­jen félniük azoknak, akik dol­goznának, akik munkával és nem sztrájkkal akarnak a sziebb, boldogabb életért küz­deni. Nemzetközi híreit Tegnap Pekinsrbe utazott a rósz!óv Kommunisták Szö- vpts£y» logy gazdasági prob­in'íkról tanácskozzék. kairói rádió je’en’ése sze Amt iMbrn nagymérték ;• rr.áft a fekrtepiac r m és más üzemainy- tk korlátozása miatt. Második hete tart az Egye­dit AlÚrnőkbe« a keleti ki­kötőkben dolgozó dokkmunká­sok sztrájkja, * Az egyiptomi kormány kö­veteli az egyiptomi agresszió­in résrtvett három ország ő', hogy fizessék meg az oko­zott károkat és kárta’anítsák azokat a családokat, amelyek­nek hozzátartozó! az agresszió során meghaltok, illetve meg­sebesültek* Többpárt-rendszer Kínában A Zsenmiuzsipao cikke Sen Csín-juan, a Kínai Demokratikus Liga központi bizottságának tagja, a Zsereminzsi- paóban megjelent cikkében elemzi a többpárt. rendszer szerepét Kína sajátos viszonyai kö­zött. Rámutat arra, hogy a többpárt-rendszer lehetővé tette, hogy a szocialista demokrácia Kínában alaposabb és átfogóbb módon fejlőd­jék, mint ahogy egypárt-rendszer keretében történhetett volna. A kommunista párt és a demokratikus pár­tok közötti „hosszú ideig való egymás mellett élés és kölcsönös felügyelet’ elve, valamint a tudományos életben a különböző világnézeti iskolák veté'kedésének elve arra irányul, hogy teljes mértékben kifejlődhessék a nép demokratikus szabadsága Kínában, s hogy minden erűt a szocialista építés munkájára tömöri tsenek. A cikkíró hangsúlyozza, hogy ezt az alap­vető elvet a Kínai Kommunista Párt követ­kezetesen figyelembe vette. Az elv alapja az volt — Mao Ce-tung elnök kifejtette —. hogy amíg a kommunista párt létezik, a párttagok mindig kisebbséget, fognak képezni s a nép többségét mindig a pártonkívüüek alkotják, így tehát a párttagoknak mindig együtt kell működniük a párt önki vüliekkel. Kínában a demokratikus pártoknak keve­sebb tagjak van, mint a Kínai Kommunista Pártnak. Mindazonáltal e pártok tagjai közűi sokan a nép különböző rétegeit képviselik. Sok emberre befolyással vannak és egyes ve­zetőik sók emberre gyakorolnak befolyást,. így tehát a demokratikus pártok útján a legkülönbözőbb rétegek gyakorolnak felügye­letet a kommunista párt és a népi kormány fölött. A demokratikus pártok tagjai ezeket a különböző rétegeket képviselik és fenntartják az érintkezést velük. A hosszú időn át való egymás mellett élés és kölcsönös felügyelet elve azt jelenti, hogy Kínában nem csupán az átmeneti időszak alatt lesz többpárt-rendszer, hanem a sződd* lizmus egész történelmi időszaka alatt. A hiányosságok időben való felfedésével és a tévedések kijavitásával meg lehet javítani az állam igazgatását és meg lehet gyorsítani az építés tempóját. Az elmúlt két év tapasztalata megmutatta, hogy a különböző demokratikus pártokkal és a. pártonkívüliekkel folytatott tanácskozások és viták segítséget jelentettek a munka leg­különbözőbb területein és segédkezet nyúj­tottak a népi demokratikus rendszer megszi­lárdításához. Sen Csm-juan ezután rámutat, hogy ha több demokratikus pártra támaszkodnak, amikor a kapitalista osztályból és más nem proletár­osztályokból származó emberekkel érintkezést teremtenek, amikor egyesítik és nevelik őket; nyilvánvalóan ez sokkal előnyösebb, mintha csak egyetlen pártra támaszkodnak. Éppen ezért még a szocialista társadalom megterem­tése után is hosszú ideig pozitív szerepet fog­nak játszani a demokratikus pártok. A politikai szabadság abban áll, hogy sza­badon csatlakozhatnak a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testülethez, vagv távolmarad­hatnak attól, elfogadhatják, vagy elutasíthat­ják a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Tes­tület alkotmányának kötelező érvényét és él­vezhetik azokat a különböző szabadságjogo­kat, amelyeket a Kínai Népköztársaság alkot­mánya biztosit. Kínában minden demokratikus párt Ónálló politikai testület független szervezettel. A K.- nai Kommunista Párt vezető szerepe a de­mokratikus pártokkal kapcsolatban elsősor­ban politikai és ideológiai jellegű. Az. hogy vajon ezt a vezető szerepet teljes szívvel el­fogad ják-e, vagy sem, attól függ, vajon ez a vezetés helyes-e, vagy sem. A kommunista párt vezető szerepének támogatása ma a hat­száz millió kínai politikai és erkölcsi erejé­nek legmagasabbfokú megnyilvánulása. Az írószövetség nyilatkozata a közbiztonságról, a termelőmunka felvételéről, az igazmondásról l. A Magyar Írók Szö­vetségének elnöksége küldöttséget bízott meg azzal, hogy keresse fel a szovjet parancsnokság vezető képviselőit. A találkozás no­vember 20-án megtörtént: részt vettek a magyar rend­őrség vezetői is. A küldöttség nyíltan feltett kérdéseire mind a szovjet, mind a magyar ha­tóságok képviselői — Sepiiov külügyminiszter szavaira is hivatkozva — ígéretet tettek, hogy a ma­gyar lakosság köréből tör­tént letartóztatások ügyében a legmesszebbmenő törvé­nyességet fogják érvéuyre juttatni. Senkit az ország területéről el nem visznek, senkit felkelésben való rész­vételért nem üldöznek. Az elfogottak ügyét a lehető legrövidebb Idő alatt kivizs­gálják, a közönséges bűn­tettel terhelteket, vagy azo­kat. akiket november 10-c után még fegyveres cseleke­deten értek, a magyar ható­ságoknak adják át, hogy a magyar törvények sze­rint folytassák le ügyüket, a többieket rövid úton szabadon bocsátják. Amennyiben ettől az élvtől tévedésből, a bonyo­lult helyzet folytán, vagy ha­mis feljelentések alapján egyes esetekben eltértek vagy eltér­nek, a szovjet és a magyar hatóságok képviselői a le­hető leggyorsabb orvoslást ígérték meg, hivatkozva több már eddig is jóvátett esetre. A szovjet parancsnokság kép­viselői kérték az írószövetsé­get, hogy minden tudomására jutó hibás, vagy kétes esetet azonnal közöljön a parancs­noksággal kivizsgálás, illetve jóvátétel céljából. 1 I A Magjrar írók Szö- 2. | vétségéhez mind J gyakrabban intéznek kérdést a munkásság köréből: milyen tanácsot adnak az írók a sztrájk folytatását vagy a A téma az utcán hever. Gépkocsivezetőktől hailot- ■am az alábbi történeteket. Á bujkáló Éppen hogy elindult a ba­ranyai falvak adományaival megrakott teherautó karaván, amikor a porcelángyár előtt már fékeznek is a gépek. A karaván élén haladó személy­autónál izgatottan jelentik, hogy az egyik kocsin meg­bújt valaki. Az élautóban ülő szemüveges, géppiszto- lyos őr, akit a jelentés hal­latára szemmellátható reme­gés fogott el, odaszól a tag­baszakadt sofőrnek, hogy nézze már meg mi vom. A sofőr „stucker“-rel a kéz­ben kiszáll, de már hozzák is a bujkálót. Valóban hoe- zák, mert a saját lábán ne­hezen tud megállni. A sofőr kihallgatja. De az elázott monyát csak azt haj­togatja, hogy: — Pajtikám, hadd utazzak veletek, ki ebből a cudar tn­lágból. A motozás is eredményte­'en. A 2-e'>-’-s "l mindössze “ty üres páVnkésüveg kerül "lő. Vissza is duniák. és el- ) küldik az atyafit. A pesti út után néhány nappal a sofőr hazafelé me- * not megint találkozott «• .,fw.tfeáSd‘’-caL Két utcával odébb lakik, és borbély a szakmája. Még mindig nehez­telte, hogy egyszer oltárt potyán utazni, és akkor sem sikerült. Jönnek a támadók Dunaf öld várnál megtudták, hogy a környéken gépkocsis fegyveres csoportok garáz­dálkodnak. Továbbmentek, már éjfél után járt az idő, és hamarosan fel is tűnt a tá­volban egy jeep-formájú gépkocsi közeledő, cikk-cakk- ban imbolygó fénycsóvája. Jönnek a fegyveres támadók — gondolták a teherautókon, és ők is berendezkedtek az út mentén golyószóróval, géppisztollyal és kézigráná­tokkal. Úgy határoztak, ha az autó nem áll meg a ka­raván előtt a felszólításra, akkor a levegőbe röpítik. Ha nehezen is, de sikerül* megállnia, még mielőtt felé­je renült az első kézigránát A karaván élautójának so­főrje odamegy a lefékezett kis gépkoc V>z, kinyitja, a7 ajtót, ét a támaszát hirtelen elvesztett -vezér" m volán mellől lecsúszik az útra, Tár­sa meg a másik ülésen dör- mögő hangon énekli tovább a megszakadt strófát: ...„Ván­dorbottal, a kezében cigányle gény meg-tnegáll.. A „vezér“ közben visszaka­paszkodik a volán mellé, rá­lép a gázpedálra és az im­bolygó fény tovább kiséri útjukat. Ugyan papa A sertés, borjú és szár­nyasállat adományokat a kór­házaknak adták át, a több­élelmet az utcákon osztották ki a pestieknek Ahol megálltak a teherau­tók, egy kettőre hosszúra nyúlt a sor. Gyakran fel­hangzott az „Éljen Baranya”, „Éljen Pécs“ kiáltás, a pes­tiek így is kifejezést adtak örömüknek és köszönetük­nek. Persze, a sorok néha meg­bomlottak, olykor nagy vol a tolongás. Az egyik osztó r * 'bérautóra kavaszkedó gv rek*Jcet úgy akarta föltart*- tatni, hogy revolverével a le­vegőbe lőtt. Azt mondja ne erre egyik gyerek: — Vgyan páva, lü .-üldö­zéssel minket már nem. tehet ijesztgetni^ munka felvételét Illetően. Az írószövetség a sztrájkot árny- nyira a munkásság sajátos fegyverének tartja, hogy’ eb­ben a kérdésben mindenféle kezdeményező lépésre csakis a. munkásságot ismeri el illeté­kesnek. Az írószövetség elnöksége november 21-1 ülésén foglal­kozott a Nagybudapesti Köz­ponti Munkástanács november 16-i és 21-i határozatával és több más olyan határozattal, amely a munka megkezdésé­ről intézkedik. Ezekben a ha­tározatokban a munkásság csorbítatlanul fenntartja köve­teléseit és megőrzi a sztrájk újra kezdésénél? jogát Az Írószövetség a békés munka, szabad élet mielőbbi biztosítását kívánja, hogy zavartalanul és új eszközök­kel bár, de változatlan erő­vel küzdhe&sünk a forrada­lom vivmányainak megőrzé­séért és továbbfejlesztéséért. Ezért az írószövetség he­lyesnek tartja, hogy a termelő- munka miniéi előbb induljon meg, vagy ahol már folyik, ott fokozódjék. Érmek eléré­sére szükségesnek látja azt is, hogy a kormányzat szervei sürgősen tárgyaljanak a mun­kásság teljes jogú megbízot­tai vall A Magyar írók Szövetsége újból hangsúlyozza, hogy a magyar nép forradalmi követeléseit maradéktalanul magáévá teszi és azokért minden erejével harcol. Magyarország társadalmi és gazdasági rendszere a demok­ratikus eszközökkel felépített szocializmus legyen, a nemzeti sajátságok figyelem bevetőé­vel, érvényben tartva az 1945- ös földreformot és a gyárak, v’cyüzemek, bányák, barkók ársadalmi tulajdonba vét elét. \z irodalomnak mű- 3. I vészelnek forrada­lomban kivívott leg­szentebb joga a szabad­ság és az igazmondás. Ezt a jogot megvédjük s népünk iránti felelősséggel élünk véle. A jövőben is csak olyan «ajtómunkában (be'eértve a rádiót stb.' ve­szünk részt, amelynek ve­zérelve nr ísrazmondá«! ér a nép ügyének szolgálata. Ezt a határozatunkat s no- v'tnber 12-1 közős kiávvány "’Mro érte'miségi szervezetek élé terjesztjük és azokat is ■-■satlakozásra hívjuk fel. Budapest, 1956. november 2i. Magyar Írók Satfveteége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom