Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-20 / 276. szám

2 NAPI A SZERDA 19>6. NOVEMCPB Fizetesreodezes az Utleitt Vállalatnál Tegnap, kedden délelőtt az Építők Szabad Szakszervezete Baranya megyei bizottsága, a Pécsi Útfenntartó Vállala: munkástanácsának küldöttei, ü. b. elnöke és a vállalat gaz­dasági vezetői megbeszélést tartottak. A küldöttek a vég­leges bérrendezésig a munka felvétele érdekében az alább; határozatot hozták a bérrend­szerben meglévő aránytalan­ságok korrigálására. 1. Úiörök fizetése; havi 1.100 forint alap, háromévenként 50 forinttal emelkedik. 2. Szakipari dolgozók; (laka­tos, gépszerelő, kőműves, ács, kövező). Négy kategória: I., II., 111.. IV. — 9, 8, 7, illetve 6 forint alapórabér. 3. Munkahelyi segédmunká­sok; aszfaltozó segédmunkás alapórabére 6 forint, kövező segédmunkások. 11 két kategó­ria: I., II., — 6 illetve 5 forin­tos órabérrel. 4. Aszfaltozó szakmunkások­nál két kategória: I., II., — három évig 7 forint, három éven felül 8 forint órabér. Kö­vező szakmunkás négy kategó­ria: T„ II., III., IV., — 9, 8, 7, illetve hat forint órabér. 5. Kubikusoknál három ka­tegória: I., II., III., — 7, 8, il­letve 5 forintos alapórabér. 6. A rakodómunkásokat, ha teljesítményben dolgoznak 6 forintos, állás Idő esetén 3 fo­rintos órabérrel kell kifizetni. 7. Gépkocsivezetők, vonta­tók: tehergépkocsivezető: I., 11., — 7, illetve hat forint. Sze­me!}'gépkocsi vezető: I., II., — ti illetve 5 forint, vontató ve­zető: 7.50 órabér. Gépkocsive­zetők és von .atóvezetők 250 le- dolgozot* óra után túlóra pótlé­kot kapnak. 8. Gőzgépfűtő: T.. II.. III. és IV. kategóriában 9, 8. 7, illet­ve C forint órabér. í>. Éjjeliőrök: 250 óra után 800 forint havldij. 10. A kisegítő állományú ci50c legalacsonyabb havl- dtja 800 forint. 11. Lóhajtók: tényleges mun­kában töltött Időre 8. állásidő­re 3, az etetési időre 3 forint órabért Well fizetni. 250 óra ledolgozása után túlóra fize­tendő. 36 ___________________ Va sa» 500 csille sxencf adott Vasason kedden is 344-en szálltak le a bányába és ked­den is ötszáz csille szenet ad­tak. Ml tehát a helyzet Vasa­son, hogyan vélekednek a sztrájkról, mi a véleményük a sztrájkjog törvényben való biztosításáról? — Amikor megjöttünk Bu­dapestről, — mondja Kreutzer Jenő, a munkástanács tagja, — ismertettük dolgozóinkkal a kormány tagjaival folytatott tárgyalásaink eredményeit. Nyíltan feltártuk előttük a va­ló helyzetet. Elmondtuk azt is, hogy a további sztrá jknak mi­lyen következményei lehetnek­Mielőtt kikértük a véleményü­ket, arra k' 'ük őket, gondol­kodjanak, mielőtt határoznak- Ha a további sztrájk mellett döntenek, gondoljanak az elől tűn' állő té're. Gondoljanak arra, hogy else lén már nem várhatunk fizetést, ha nem vesszük fel a munkát. Gon­doljanak arr - hogy maholnap az egész élet megbénul, hä nem lesz szén. Meggondolták. Úgy döntöttek, hogy dolgo­zunk. Most tehát folyik a munka. A munka r> eeindítása persze nem jelenti azt. hogy a vasa- siak már mindennel elégedet­tek. Nem erről van sző. To­vábbra is fenntartják követe 'őseiket, de .unkájukkal le- íetőeéget kívánnak adni a ormánynak, hogy dolgozzon : lehetőleg még ebben a hó­nban f djesítsc követe' ' "i két. A sztrájk jogát a forrada ’ómban megszerzett vív­mánynak í'*klnti?i és nem mon­danak le róla. Ha úgy látják ’.rogy követeléseiket vsak a ztrájk fegyverével tud lát biztosítani, előveszik is ét, le­állítják a munkát. A jelenlegi helyzetben »zenben sem a bá­nya állapota, sem a dolgozók anyagi érdeke nem kívánja a sztrájkot, MOHÁCSI mozaikok A város békés és nyugodt. Hosszúruhás német asszonyok, divatoséin öltözött „benszülöt- íek” és csipkésszoknyás dél­szláv asszonyok járkálnak az utcákon. A TEFU, a sütőipari és húsipari vállalat dolgozik, a selyemgyár, a szerárugyár s a vasöntöde áJL Ez a há­rom üzem Pécshez „igazodik“. Másképpen gondolkoznak a panasztok. Nem lehetne őket lebeszélni a munkáról. Azt mondják, hogy eltörölték a be­adást, most végre maguknak dolgoznak. Különösen a búzá­ból vetnek sokat Recept az árdrágítás ellen A „meg keil szabadulni a pénztőr’-ragályta Mohácsot is beteggé tette. Az egyik falusi asszony állítólag olyan nagy tekercs szőnyeget vásárolt, hogy alig bírta elcipelni, egy lánycsóki asszony pedig a hí­rek szerint tizenkét öltönyt vitt haza. A városi tanács, erélyes közbelépésére mér alábbha­gyott a láz. Az árdrágítás réme azonban még fenyegeti a vá­ros vékonypénzű munkás- népét. öt-hat forintra szökött fel a tojás ára, 1,90-et kértek az 1,60-as krumpliért. De ez ellen is találtak orvosságot. A napokban néhány gép­kocsivezető cseppet sem elő­zékeny mozdulattal féiretoüa a tojást árusító asszonyt, oda- állt a kosár elé és eladta a tojást — teianészelesen két forintért. Amikor megvolt, a megrémült asszony kezébe csapták a pénzt s „meg ne próbálja mégegyszer!" figyel­meztetések közepette eltávoz­tak. Ez lenne az árdrágítás mo­hácsi ellenszc-e. Nem mon­dom, hogy udvarias, inkább forradalmi recept — de hatá­sos. „Üj életei akarunk tere ni te ni Az egykori járási pártbizott­ságon Varga Aladár bácsival találkoztam. Már őszhajú em­ber, négy évet töltött Rákosi börtöneiben. — Nem siratjuk a régit, mert sok kárt okozott — mon­dotta. — Üj pártot és új éle­tet akarunk teremteni, becsü­letes úton akarunk haladni... Hogy a szavak tettekkel ta­lálkoznak. azt "a következő té­nyek bizonyítják: a MSZMP járási intéző bizottságának leg­első intézkedése az volt, hogy az MDP szervezetek felesle­gessé vált volt helyiségeiből kiutalt 13 lakást. Utána össze­ültek az állami gazdaságok vezetőivel és elárasztották a mohácsi piacot élelemmel. Az intéző bizottság hadat üzent P7. önagyonüléseBésnek is. Amikor ott voltam, a bi­zottság minden tagja vidéken járt Varga elvtáre kivételével. Szétnéznek és „felmérik" az erőt. Mert erő lesz: Nagvnvá­radon 11. Kétkedőn, 18. Boly­ban 18, HíineshAzán 18, Mai­son pedig 9 belépőre lehet szá­mítani az eddigiek alapján. Sebeink orvossága ... A gyermekkor kime­ríthetetlen emlékei közül so­hasem felejtem el a kenyér­sütéseket. Félig ünnep vdlt kéthetenként a puha ke­nyér asztalunkon. De legin­kább mégis a lángoeevésre emlékszem. Lehet, hogy csak at én nagyanyám tudott Olyan jó lángost sütni, ami­nek még most Is számban ér­zem az ízét. Volt, amikor zsírral kente meg az egyik felét, sót hintett rá, össze­hajtogatta és a markomba nyomta. Máskor, ha a Zsömle tehén is kitett magáért — tejfel Is került rája, amitől jó puhára gyengült. Lényegében azonban nem erről akartam beszélni, há­rem egy öreg paraszt bácsi­val történt találkozásomra1 még 1952-ből. Beszélgetésünk során szóba került a falu éle­te is, miközben így sóhajtott felt *- Rossz nppok járnak, öcsém a parasztra. —• A csoport miatt? — Nem. Nem amiatt. Ha jól dolgoznak, megélnek azok. Inkább a begyűjtés. Magyarázott nekíhevülten. Szavaiból kícscndült egy hosszú élet minden keserve — Vessünk ezt, vessünk azt, gyóntatnak az okos ter­vezők. mintha ők jobban is­mernék a falu halárát. Csép­ié« után pedig Urea marad a padlás. Minden szava megdöbben­tően ísaz volt, hogy mégis mondjak valamit, megkér­deztem. — Maga szerint mikor lesz jó világ ;« falvm? Hosszan maga elé nézett nem aiette el a választ.majd caéUtnul megindult «lőttem ét síé lesre tárta • nyán- kónyha ajtaját. — Tudja mi ez? — muta- . tott a hidegen ásító kemen­cére. — Tudom. — Hát itt a válasz a kér­désére. Nagyon értelmetlen képet vághattam, mert biztatás nélkül tovább magyarázta. — Ha majd újra pattog a tűz a kemencékben. Ha majd újra magasütötte lángost haraphat a paraszt — ami­nek már ízét is elfelejtette — ha nem boltból, vagy péktől hordja adagolva a kenyeret, akkor jobb lesz az egész or­szágnak. Tudja, már arra is gondoltam, hogy szétverem • kemencét, minek foglalja Itt a he ”et. De még Várok, íviug bizom, hogy egyszerié­iül kerekedik a józan ész és újra szükség tesz ré. Ez a beszélgetős jutott .eszembe, amikor, a kormány eltörölte a begyűjtést. Talán, ha későn is, de még mindig elég korán történt ez az in­tézkedés ahhoz, hogy a falu­si kemencék évekig tartó fű- tetlen hidegségükkel épség­ben megérjék az új tüzek lo- bogását. Nagy árat fizettünk érte. Igen nagyot. Ez év ta­vaszán tnegrendülteh álltunk az árvíz okozta romok előtt és most magunk pusztítjuk önmagunkat. A gonosz veze­tés viharától rázkódik az egész ország A fa'u most som zökken ki évezredes nyugalmából sőt teazi a kötelességét. Dol­gozik két irányban is. Táp­lálja a'maga megmaradt ke- Vegéből a várost. De r-mdol I jövőre is. Eöldélő búza- ftblák Ígérik, ficgy ahol vo1’ '‘és ott lest aratás, £s a város? Sztrájk, sztrájk, sztrájk. Hallottuk az elmúlt hetek­ben. Mint felforgatott kap­tárok kör.,» a megbolygatott, méhek, úgy kavarogtak az embe.ek , z utcákon, tereken. — Mi lesz ebből? — teszik fel a kérdést szá2an és ez­ren. — öngyilkosság, — adják meg a választ kétannyian. És egyre hosszabbodnak a sorok az élelmiszerüzletek előtt. Hitvány, • és nem magyar az, aki ebben az országban vissjtákívánja a Rákosi ön­kényt. Tűnjenek el a falu életébő! a motorbiciMís ken- gyelfi'tók, szűnjenek meg bá­nyáinkban »2 örökké növek­vő csodanövények; a nor­mák! A cél amit akarunk jó. de eléréséhez százak ét­eriek a rosvnbbik utat vá­lasztják a sztrájkkal. Ha nincs munka — nincs ter­melés. Ha nincs terme’és — nine- •étet. Ha azt akarjuk, hogy e viharkorbácsolta hullámoktól szabadulva épségben partot érjünk és ne legyen belőle szomorúvégü hajótörés, ak­kor dolgoznunk kell. Munkások, Bányászok! Majdnem mind egyszerű em­berek — mondotta Varga elv- iám — Olyanok, akik azelőtt is igazi kommunisták voltak, akiknél a párttagság nem je­lentett semmiféle anyagi előnyt. Ezek a emberek ' nem zért lépnek majd be, hogy sápot húzzanak!...” Lakást ka;>nnk az árvizesek Az öreg Duna nyugodt mos­tanában. Két hajó ugyan meg­zavarta sima tükrét, amin sok pesti ember jött s amivel sok mohácsi ment — azóta azon­ban újra csendes. Túl a szigeten építkeznek. Igaz, nem olyan ütemben, mint október 23-a előtt, hiszen a munkások zöme elszéledt. De jó negyedrészük ottmaradt és most is dolgozik. Űj-Mohá- ccon például mintegy tíz­tizenöt házat adtak át a forra­dalom idején, Dunaszekesőn befejeződtek az építkezések. Amint a helyreállítási bizott­ság szakemberei mondják, a tervezett építkezések 90 szá­zalékát befejezik, a több!* pe­dig tavasszal pótolják. Tégla, cement és más anyag még van. csak me»zct kérnek ér? várják e’snéüedt dolgozóikat. (Mi, ivar) A szovjet-lengyel nyilatkozat — magyar sxemmei Gomulka és Cyrankiewicz moszkvai útját és a szovjet­lengyel tárgyalásokat jóval nagyobb várakozás elűzte meg Magyarországon, mint ahogyan a múltban külföld, államok ■ közötti tárgyaláso kát szokásunk volt fogadni Ennek oka teljesen érthető Mint ahogyan egy-másfél hó­nappal ezelőtt a lengyel országi események bizonyos tekintetben előrevetítették azt, ami azután nálunk — persze sajátos, magyar mó­don bekövetkezett — úgy a lengyel-szovjet megegyezéstől azt vártuk, ■hogy első meg­nyilatkozása lesz a népi de­mokráciák iránti új szovjel politikának és valamiféle előfutára egy későbbi ma­gyar-szovjet megállapodás nak. Sok tekintetben meg is fe­lel e várakozásnak a novem­ber 18-án aláirt szovjet-len gyei nyilatkozat. Megnyug­tató a szövetségi és baráti viszony alapjául szolgáló egyenjogúság, a területi sért­hetetlenség, az állami fügyet­lenség és szuverénítás, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás hangsúlyozása a közös nyilatkozatban. Valóban, mi is csak ezen elvek szigorú és mindkét részről történő be­tartása alapján tudjuk elkép­zelni a Szovjetunióval való viszonyunk rendezését. S. hogy ez nem, pusztán deklaráció, sőt, hogy a Szov­jetunió hajlandó jóvátenni a "é’t. igazságtalanságait, mu­tatják a gazdasági megálla­podások: az 1946-tól 1953-ig szállított lengyel szénért a szovjet részről ki nem fize­tőit összeg ellenében letör- lesztik Ijenqyelország egész adósságát. Azonkívül a Szov­jetunió kdeiben szállít I mil­lió '"0 -r-r tonna gabonát és 700 millió rubel összegű '••á’-atú hitelt nyújt I - - i-j, 'országnak, Számitha- -á tehát, hogy nemesik ’ ''»'ten sanft sárn>t kapunk a y-oojafuniétót. heft»-' nr-c is hogy -órát»V n ”\ú1-- b 'nycv.lőtler '''■' ■'"■i lebo rt" ’Voll gazdasé-1 kev'-olc­tokból származó hátrányokat ■ is.­Nyugtalanságot kelthet bennünk a szovjet csapatok Lengyelország területén való ideiglenes tartózkodásáról szóló megállapodás, és nem kis aggodalmat aziránt, hogy 3 Szovjetunió a mi esetünk­ben is ragaszkodni fog ha­sonló fel’p'slekhez Tisztá­ban kell’ lenvilr’ azonban azzal, hogy Ls • ,'jelország közvetlenül határos a milita­rista Nyugat-Németor szag­gal, a mi nyugati szomszé­dunk — a semleges Auszl’ia, többi határainkon túl pedig baráti államok fekszenek. Ez a körülmény feltétlenül meg- valósíthatóbbá teszi a szov­jet csapatok Magyarorszii területéről való végleges ki­vonását, mint ahogyan ez Lengyelország esetében fenn­áll. De még ott is i de lg’, eves tartózkodásról van szó amit csupán a német kérdés és az európai viszonyok rendezet- lenséga tehet szükségessé. A A lengyel-szovjet meg—iyt .* egyébként határozót tan le­szögezi, hogy a. szórj? csa­tiatok Lengyelországbar való tartózkodása nem érintheti a. lengyel állam v •’•srénl'á'ál és nem vetethc-rp, hogy beavatkozzanak c Lengyel Népköztársaság hcl ürmeibe. 4 szovjet csapatok s-nbad mozgását az ország területén korlátozzák. Ki ne vágyódna ma i 1a- ÓUarországon arra, hogy már mi is itt tartanánk, hogu it' Is békés viszonyok' között, egyenrangú télként tárgyal­hatnánk a Szovjetunió kép­viselőivel mindazokról a kér­désekről, amelyik barátsá­gunkat annyira megmérgez­ték és a gyűlölködés falát emel ték népeik közé. A lengyel- szovjet nyiltrkozat reményt nyújt arra. hogy a Szor 'y:- unió tiszteletben tartja r -’-i a magyar népnek ol‘> • k vérÁldozatíal felnyílt'j > -f akaratát, hogy független lr i -ire'vuf akarata szerint éljen. 5 ha ez így lesz, akkor ki­épülhetnek közöttünk nmii az igaz barátság köteléket. OLIMPIAI HL? ADÓ Húlföu Melbourneben Össze ill l az olimpiai biKoltoág, nu.ly a \ nyék IcbtRiyoUUsaval iupuaoUrtm feladatokat tárgyalta. A bizottság zárt ajtók mögött taháou or.oti. A maavar versenyzők töretlen lendületűd és nagy ikiu-i-Mii cd­renok én Igyekeznek behozni az edzóMClKböl klreeu Időt, Vtgh Kr­zsébet, női gerelyvetőnk Jtiiny- nyebb iáfüléöt szenvedett, a ma­gyar sportvezetők «Bonbon azr.inj- umak tndurt-uVra. Kieobd néeSes­sel bajiód'k n birkózó Kovács Gj uia : - a hiröszútávfutó KoVBrft Jófcsef. Tibori. IMM CK KóMa- vötayi a hlíett • . Lnt ismét kezd formába iendüiiü. Az ausztráliaiak reményéi úgv- látszik nem lesznek alaptalanok Egymásután érkeznek a bírek a kitűnő eredményekről, nrlyokkm az ausztráliai sportolók lepték meg a viutvol. A *00 méteres fér­fi gyo'fto •'! f> KeMUnts is.ii'tis tan vote i law i" bú- ryt ért el, a too jnf.tt!fes te'-fl !'. itúszéuhan pe­dig az ausztráliai Thiele i:!tl.l)-os eredménye érdemei említést. Or nemcsak az auSB'.i'iliri, ha­nem az »rnrrtknt atléták és úszéb is haay formában vanmh O’Brien t9.55-re JavítoH* a Btuylbkéá vi­lAjívokoruját. Co:itily prd'g nem keyrffebb mint 83.114 rrnUméieri dobott katapócesa;. tizek ar. ered- mérvrk már »lőre arjtelik, hottv a mWbonnv-1 nilmpiot Játékokon rr.ily-n ervdmé.tyekiíct írbet majd olimpiát aranyérmet szerezni.-V Atisairália ismert vizekben tn- lyók és tavak) való ««Wén-sémV fő! és ezt az olimpiára Jövő eve­zősök és kajakosok Ls meg fog­ják erezni, mert versenyeik«) i5) Rm-re a Várostól kapott elhelyez­ni. A fért aranyásó város. Ballu- rat az, amely Wendouree nevű tavával ehhez a nagy nicgtisrti'l­tstéáhez jutott. A^ láéárfs olimpiai jUtékuK ten­d. z „i jogának nurjszjeízeséért inór nu Kludult * lune, KtUöntiscii «Ja- liáitoít. argentinok és a mexikóiak fej ■ f-k ki nasy tvropasandát an- ni.:, érdi .‘kábel*, hogy ók kapják nt ez lW4-bfn SOnváterUlft vntr- Miiyek ieiidozé«ét. * Mr-.it'kezeu Melbourflébe az oltinjÁLut /Jt.skló WelsinkibCU, me­lyei csütörtökön, a megnyitás nap­ján húznak íul «a olimpiai «tu­ition föárbóc&ra. A Zászlót tvlei- bourneben óraik majd eurézvn iSBÓ-iy, mikoris a Rómában sorra- Kejiito olimpiai játékokra küldik el. * A vitorlázók főhadiszállása a St. Kiírta régi fürdőitázban lesz, ame­lyet ez alkalommal teljesen res- taurának, azóllban rikító seínok- kel való újrafestése után, nem fog kellemes hatást kelteni, a művé­sze‘i’tbon is nag.vobb Igényeket m /. ó rniy,obiakra. A vitorlá­záat egy kiJhajtAanylre. Mélbour- tiv-tól á Patt i’íUUp Bayban, a nyílt tenger egy hoaaau. benyúláfeában fogták mertkriani. Kunok lS«o rtégytictkiloniCtef a let Judoimé, ügy Hogy lieí y lés/, olégrívdő ntlndrn wroöiVzo «Ki- mára. Kjty mriboamel cég 40 hajót épített a w-Hottj re, esek spécik ;s koiiéavH Angutibói imponálták. AZ OTSB IDEIOI ENCS formdalmi bizotiBága kOKiite. hogy az OTSB megszűnésével katv oaoliUbul* ktllüiibözó hírek kerin­genek. Ezzel kapcsolatban az OTSB Ideiglenes forradalmi biZO’iaaga megállapítja, hogy most dolgoz­nak a magyar sport átszervezését tarthlmusó lovaslaton. A tervezet elkészülése mán azt. nyilvánc.-.- ságra hozzák, hogy a magyar sportközvélemény megvt t atha- s a. Í'.ayben telhívásöal fordul i for- rnontml litzottság az egyes ágak apottVaBewlhez, versen;, fői­hez, ho szövetsé zot-tságút. ,‘kitsák mea a sport­'.leigtenes intézti oi­SPORTHIREk a ptnos-kéV lahrtArtlgók a I ővőbén tdulhak, A legutóbbi időkben több nem- t le közötti '.ahrtnrügómérkpaest látsíotUk. íme néhány eredmény; .dvédonszóg—Dánja ltl, uenKye- orezág—Norvégia 6:8, Lengyrtor- •vhU--Finnország 5:2, Anglia—welf 3U * Megalakult a* Országos Terme szel j áré Szövetség. A szövetség kért Vidéki tagjait, ho '' vldékx'n iá alakítsák meg a termésaetjári) if .‘.'.bokát és a természetjáró sport- szil vétségeket. # A Bp. Vasas a Jövőben Vas«* SC ____________ né ven működik, a hírek szerint jedenjenek még. Jt.áiiel­|övőben nyugateurópai ponyá a mdu’*--1' ■ A budapesti «vért köveiké g köt­betlJárdsaVaa eddig közel 100 MW- bourneben tartózkodó magyar sportold kapott hírt osaládtagjai- ról, * A kéallabda tánsadetml gkövé: kéri a péasl kézilabda »zaktv - '.yok veaetőlt. hogy csütör! : nélutín fél 4 érára, fontos r bes2élé«re a VT3B helyiségé'- 'i Élnek még köztelek sokan, akik egykor sztrájkollak azért, hogy asztalotokra na­gyobb kenyér Jusson. Es most éppen a sztrájk nála! lesz kisebb nemcsak gyemu keltek fn’aija. hanem ember­társaitoké is. Nem a téllenség az orvos- s.ica feltépc.t «ebeiaknek. hanem a munka. Ha ezt egy '•karhftal bttlátjuk, elérjük v re hogy emberibb )«*» éleíürüc. A Oodá és Sohmietll csalááak mély fájdalar»- mal tudatják, hogy a .9' férj, édesapa, és fiú Scliiredt Ervin ál éves műszerén*, no­vember 11-én tragikus Mlriílmények küevtí e!- hünyt. Temetése november 21- tli délután 3 órakor les* Pé.iött. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy ■>nrrátett gyermekünk, ifi. Mericslai Ferenc a Na«} Lajos Gimná­zium IV. osst. tanulója rövid szenvedés után el­hunyt. Temetése szerdán délután fél 3 órakor less. t.EICA (Elmar |.S) eladó. Tele­JOKAHBAN lévő 2200 négyszög­öl «»ölő éIarf.5 Pel)érden. Erdo’c- láár.t A» .". - P«mJ»n|éh >" ca 1. sz. alatt. íon*2M8. 40 rAOIOT Vészelt. Javítok, él­őik. átalakítok. Hobre--,« dl véHantik útja 11, gj — Kaproncsay Pétemé (e- metése szerdán 13 érakor. DUNANTCLI fíAPI.O a Magyar Szocialista Munli:t»rw l Baranya megvet Intéző Btzoc'.’ga és a megyei tnnárs lanté Szerkeszti a «zerkesatrtbtzottí.ia Felelős Id«d4i A MÍGYEt PART tNTEEO BIZOTTSÁG Sz.erke*r.tö*ég te WartőhlvAtal dees. József A. u. tO. T |5-Iv. lf-2t Hirdetés felvevő Írod* i'nc< t* tato* urna te. Tel. i»-m TereszU a Megyei Po«tnb;t'át«i HlrmDosrtRiya és a htnap-k A*tesl:ü no«tahlv*>»!ok Előfizetés: PmenMvMaioknál és kézbesítőknél. Hsv* előf’eet,.. it ei.— fe*, P*o«J szikre vv'moa-ú '‘Mflnvt . , 10, Tej-ton. ív-n Nyomdáért tejel: M«Ute Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom