Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-16 / 272. szám

A főkérdés, hogy megszilárdítsuk a népi hatalmat rv A F 1 - O PÉNTEK, 195« NrtVIflH'Mfljll Kádár János, a kormány elnöke Tálaszol a munkások kérdéseire tegnapi számunkban közöt­tük, hogy a budapesti műn- Kástanácsok küldöttsége fel­kereste Kádár Jánost, a kor­mány elnökét és ismertette a munkások követelését. Ki­vonatosan közöltük a vá­laszokat is. IVfa részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat a beszélgetésről. A budapesti központi mun­kástanács több pontban fog­lalta össze a követeléseket. Bevezetőben leszögezi, hogy a munkástanács szigorúan a szocializmus elve alapján áll. Megvédi a termelőeszközök ársadatmi tulajdonát. A to­vábbiakban egyebek között követelik, hogy Nagy Imre vegye át a kormány vezeté­sét, minél előbb vonják ki a szovjet csapatokat, legyen •öbb pártrendszer, de csak a szocializmus alapján álló pártok működhessenek. Tart­sanak szabad és titkos vá- asztásokat bizonyos idő el- ‘elte után. Nagv Imre résztveliel a kormányban —- ha akar Kádár János behatóan ele­mezte ezeket a követeléseket, mindenekelőtt ismertette a kormány álláspontját Nagy Imrével kapcsolatban. El­mondotta, hogy Nagy Imre jelenleg egy külföldi állam budapesti követségén kért menedékjogot, így nincs módjuk vele tárgyalni. Ilyen körülmények között termé­szetesen Nagy Imre nem le­het miniszterelnök. Ha Nagy Imre lemond erről a terüle- ten-kívüliségről, és ismét ma­gyar földre lép, meg lesz a lehetősége annak, hogy tár­gyaljon és megegyezzen ve- ük. A töbh-pártromlHzer hívei vagyunk Kádár ezután rátért a pár­tok kérdésére és a többi kö­zött a következőket mondot­ta: feladjuk a párt monopol­helyzetét. Több pártrend­szert, tiszta, becsületes vá­lasztásokat akarunk. Tudjuk hogy ez nem egyszerű dolog, nert nemcsak puskagolyóval, hanem szavazócédulával is ki ehet lőni a munkáshatalmat. Számolunk azzal, hogy eset- eg alaposan megverhetnek bennünket a választásokon, le vállaljuk a választási har­cot mert a kommunista párt­nak meg lesz az ereje hozzá hogy ismét megszerezze a lolgozó tömegek bizalmát. A kommunista pártnak nem­csak hibái vannak, most minden mocskot ráhánynak, oedíg a párt nem azonos azokkal, akik nevével visz- ízaéltek. A pártnak 900 ezer •isztességes ember volt a tag­ja. Emlékszem, milyen har­cot folytattunk a kisgazda Párttal, hogy menjenek bele a három legnagyobb gyár- államosításába. Lehet, hogy erről sokan már megfeled­keztek, de bizonyos, hogy a nép nem feledkezett meg róla. A továbbiakban rámu­tatott, hogy a kommunisták kiszorítása a parlamentből szükségképp a szocializmus a népi hatalom megdöntésé­hez vezet. Nincs okunk ké­re! kedni egyes becsületes ■ elféri politikusok azon ki­jelentésében, hogy akarják a szocializmust, de egy kom­munista választás veresége után ezeket a politikusokat saját pártjuk állíthatná fél­re. Nincs olyan polgári poli­tikus, ha mégoly jószánaéku is. aki a munkásosztály párt­jának segítése nélkül meg tudná védeni a gyárat és a fö'det. A szovjet csapatok kérdése Ezután a szovjet csapatok kérdésére tért rá. Elmondot­ta, hogy kénytelenek voltunk a szovjet csapatok beavatko­zását kérni, mert az elmúlt hetek eseményei során bebi- aonyosodott, hogy a népi ha­talom megdöntésének köz­vetlen veszélye fenyeget. Ezt persze sokan nem értik, meri nem is olyan egyszerű meg­ítélni az elmúlt hetek ese­ményeit. Valamennyien iá‘- juk, hogyan alakult át, reg> helyes, jogos követelésekké1 induló diáktüntetés két óra alatt olyan fegyveres harccá, amelyek során elfoglalták a rí 'lót. Szabad Nép székhá- át. katonai raktárakat, a József telefon központot, a TEFU központi telepét. Le­hetetlen, hogy mindezt á diá­kok. spontán cselekedjék Ezek az akciók nem laikus szervezőkre vallanak. A ké­sőbbiek folyamán azt látjuk, hogy munkások is tüntet­nek. A sztrájk követelésével lépnek fel. Megértettük, hogy az egész megmozdulást nem lehet ellenforradalom­nak nevezni. De vakok len- ónk, ha nem látnánk, hegy a súlyos hibák feletti mély­séges felháborodáson, a dol­gozók jogos követelésein kí- • 1, Itt ellenforradalmi köve­telések is vannak. A harcok folyamán rendes, becsületes emberek összekeveredtek el- 'lenforradalmár elemekkel és igen, nehéz helyzet állt elő. A kormány kimondta a tűz­szünetet és ekkor elkezdő- 'Ht valami, amit sokan nem 1 ak. A harc folytatódott, de most már más célokkal. Ágyukkal ostromolták a bu- pesti pártbizottságot. A ludapcsti pártbizottság ost­roma során megölték Mező elvtársat, aki egész életét a fői radalomnak áldozta, részt ' tt a spanyol szabadság- harcban akinek minden g.ndolata, tette a közösségé volt. Feldúlták a immunis­ták lakásait, s ahol nem ta­lálták otthon, akit kerestek. \ családtagjait ölték meg, ú amint azt az ellenforra­dalom tenni szokta. Ellenforradalmi tevékenység A továbbiakban Kádár elv- társ néhány epizóddal jelle­mezte a fegyverszünet után kialakult kaotikus helyzetet. Elmondotta, hogy számos párt, amely ezekben a napok an hirtelen megalakult, vagy újjáalakult, mással sem törődött, minthogy autókat, pénzt és pozíciókat biztosít* sem magának. Részletesen beszélt ezeknek a napoknak egyik jellegzetes figurájáról, Dudás Józsefről. Dudásról akkor hallottam először éle­temben, amikor az illegali­tásban szerveztük a harcot. Akkor, amikor a fronton a magyar hadsereg vereséget szenvedett és Horthy békét akart kötni a Szovjetunióval, jttagú delegációt küldött a Szovjetunióba, és ügy gon- - Ita, jó lesz, ha kommunis­tát is küld. Tárgyaltak az illegális kommunista párttal is. működjön velük együtt. Mi em\ azt válaszoltuk, ad­janak ötezer ouskát, akkor tárgyalunk. A Horthy kül­döttségével két úgynevezett renmunista közül az egyik tudás mérnök volt. Én ~ze- n-ély szerint ismertem a kommunistákat, Dudás nevű nem volt közéltük. Ki bízta .eg Dudást izzat, hegy kom- uunistának adja ki magát? Horthy. A felszabadulás után Dudás a Fogask-rékgyárban ' ’vetette magát a párt tag je' sorába. Népszerűségre tett szert. Ez »Inkor nem volt nehéz, mert mi kommunis- t ík akkor azt mondottuk, előbb dolgozzunk,- csak akkor tudunk élni. Az októberi vá­lasztáson a kisgazdapárt je- lő listáján szerepelt Dudás. Az elmúlt hetekben megint felbukkant, mint az egyik fegyveres csoport vezetője. A tűzszünet után tárgyal­tam a fegyveres csoportok vezetőivel. Tizenöt vezetővel beszéltem, akiket tisztessé­ges embereknek tartok. Ezek azt mondották. Dudás szélhámos. Kérték, vessünk véget annak, hogy Dudás, mint az összes fegyveres fel­kelők vezére lépjen fel. Du­dás megtette azt is. hogy bement a Nemzeti Bankba, felvett egy millió forintot és zsákból osztogatta a pénzt a járókelőknek a Blaha Lujza téren. így akart népszerű lenni. Ugyanígy történt a Guttmam Áruház előtt is az­zal a különbséggel, hogy téli- kabátot és öltönyöket oszto­gatott é6 Pózzá egy kézi­gránátot. Ezzel kapcsolatban Kádár János még elmon­dotta, hogy Dudást végül is letartóztatták. De mindjárt szabadon is engedték. Jel­lemző, hogy erről Nagy Imre csak utólag értesült. Dudás szabadonbocsátását Nagy Im­re természetesen árulásnak minősítette. Király Béla ve­zérőrnagy katonai forradal­mi tanács elnöke volt az, aki Dudást szabadon enged­te. Amikor Király megtudta azt, hogy Dudás szabadon­bocsátását árulásnak minő­sítik, a tatai erdőkbe a fel­kelőkhöz menekült. Miféle jövő várt volna arra a kor­ín'nyra, amelynek fővár, rt- ban ilyen városparancsnok van? — tette föl a kérdést Kádár János A Dudásén kívül néhány más fegyveres csoport tagjai is raboltak, garázdálkodtak, közben, mint a hazafias kérdés képviselői, a kormányhoz jártak tár­gyalni. Elekor felismertem, hogy ezen az alapon nesm le­het demokrácia és nem lesz függetlenség sem, még egy hét és kitúrják Nagy Imrét is a koalícióból. Ekkor szán­tam rá magam, hogy kilépek a kormányból.! Mindszenthy rádióbeszédé­ben már nyíltan uszított, de még az is előszele volt csak annak, ami később követke­zett volna be. A határon át egyre-tnásra jöttek katonai egységeket szállító gépek és fegyverek. Nyug# (-Németor­szág ban fasiszta magyar had­sereg van. Tíz esztendeje csendőr ezredek állnak fegy­verben, és csak azt várják, mikor csaphatnak le erre a népre. Ezeknek az előőrsei szálltak meg Ausztriában, és jöttek be az onszágba. A déli forradalmi bizottság meg­alapította a Dunántúli köz­társaságot. és kijelentette, hogy nekik nem parancsol a köztársaság kormánya. Közben autón, repülőgépen, vöröskeresates küldemények­ben ömlött a fegyver az or­szágba. Mit lehetett tenni ilyen helyzetben? Mi a pers­pektívája a demokráciának, a szabadságnak, független­ségnek, a semlegességnek? Mindez’vágyálom csupán, ha nincs erő, mely megvédene. A kérdés most ez: legyeme népi demokrácia? Ilyen helyzetben jutottunk néhányan arra az álláspont­ra, hogy előbb minden esz­közzel, a szovjet csapatok segítségével is, le kell törni az ellenforradalmat, meg kell erősíteni a népi hatal­mat. Többek között felfegy­verzett munkásokkal. Ebben a helyzetben tehát meg kel­lett fordítaná a sorrendet. Először összezúztuk az ellen- forradalmat, megerősítjük a népi demokratikus hatalmat, olyan fegyveres erővel, amely a szocializmus alapján állott, és képes azt meg is védeni. Ezután kivonják a szovjet csapatokat a városból és tár­gyalnak az országból való kivonásokról. Ezen az ala­pon, és csakis ezen az ala­pon lehet és lesz is független Magyarország. A kérdés most ez, legyen-e n" ' demokráci , Ha megszilárdítjuk a népi demokráciát, akkor lehet vitatkozni a kormány sze- v'lyj összetételén. Egyéb­ként a kormány összetételét még magunk sem tartjuk véglegesnek. Ki kell szélesí­teni a kormányt. Az AVH*t szétvertük Az ÁVH-val kapcsolatban Kádár Janót; bártöra-áliüéayai < alapján elmondotta, hogy az AVH sok tagját személyesen is ismeri. Ennek ellenére mérsékletre intett ebben a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy az ÁVH-ba munkás embereket küldtek, nem az ő bűnük, hogy idáig fejlőd­tek a dolgok. Az ÄVH-ban nemcsak nyomozók voltak, hanem kimondott katonák is. Egyszerű embereket néni szabad legyilkolni más ve­zetők bűneiért. Ez nem a munkások akarata. Az ÄVH széthullott, szétvertük, nincs is rá semmi szükség. De nem szabad bosszút állni egyszerű sorozott fiataljain. A további sztrájk éhínséget hozhat Ezután a sztrájk kérdésé­ről beszélt Kádár János. Arra kérte a küldöttség tag­jait, gondolják át a helyze­tet, s ha meggondolják, rá­jönnek, hogy a további sztrájk inflációt, éhínséget hozhat. Már nem is kell hoz­zá sok, csak még egy-két hét és koldusai leszünk a világnak. Sokan nem hiszik, hogy volt ellenforradalmi irányzat, pedig az ellenfor­radalom ma is itt van. Most kiadják a jelszót: sztrájk és bojkott. Az ellenforradalmi erők nagyon ügyesen és szer­vezetten dolgoznak, mindig a helyzetnek legmegfelelőbb jelszavakat teszik fel. Senki- sem ál! ki nyíltan azzal, hogy én ellenforradalma' vagyok. De egyes követelése­ken világosan felismerhető, az ellenfon-adalmi célkitűzés. Ilyen például az a követelés, hogy ne legyen az üzemben semmiféle párt. Nem mondhatunk le az üzemi pár Iszervezetckrü I Nincs a világon olyan kommunista párt, amelynek ne lenne üzemi szervezete. Ha az ellenforradalom győ­zött volna és illegálitásra szorította volna a pártot, a munkásosztálynak akkor' is lett volna pártja, ha a föld- alatt is. Ez a párt akkor is az üzemi szervezetekre épült volna. A kommunista párt nem mondhat le az üzemi szervezetekről még akkor sem, ha egyes félrevezetett munkások most ezt követe­lik. Ne azt mondjuk, hogy ne legyen pártszervezet az üzemekben, hanem ezt: ne tegyem olyan mint volt. Ne legyen a munkásosztálytól elszakadt bürokratikus szer­vezet! Kádár János befejezésül a következőket mondotta: Ha az alapkérdést értik és van bátorság szembenézni a helyzettel, ha van bátorsá­janak mellénk. Ezután a küldöttség tagjai még hossza­san tárgyaltak és vitáztak a kormány elnökével. A semlegesség kérdése A tárgyalás elején többen leszögezték, hogy az alapkér. désekben egyetértenek, de több részletkérdésben vita alakult ki. Ilyen probléma volt többek között a semle­gesség kérdése. Kádár elv­társ hangsúlyozta, hogy na­gyon is érthető követelés ez, csakhogy ez nemcsak óhaj és kívánság dolga mindad­dig, amíg vannak emberek, akik nem ezt akarják, akik­nek nem ez, hanem a há­ború az érdekük. Csakhogy ez nem abból áll. hogy egy papírra ráírjuk, hogy sem­legességet akarunk. Ehhez olyan nemzetközi helyzet szükséges, amely realitást ad egy ilyen követelésnek. Hiába követelünk mi sem­legességet. ha az ellenforra­dalmi vagy imperialista erők köpnek a mi semlegessé­günkre. Az országból seukit sem szabad kivinni Egy másik kérdésre vála- v.olva Kádár elvtárs határo­zottan megerősítette, hogy senkit sem érhet bán lód ás azért, mert résztvett .z el­it hrtek nagy* ncpi moz- almában. Nyomatékosai1 hangsúlyozta azt is, hogy az i’ -tőkés szovjet hatóságok­kal egyetértésben megállapo­dás történt arról, hogy az or­szágból senkit sem szabad kivinni. Mindez a/a nban nem jelentheti azt, hogy nem lépünk fel a proletárhatalom Kljes súlyával azokkal szem­ben, akiket terror, vagy kö- riséges bűncselekményeken VEDÖOLTÄS \ difteria.—pertussis—tetanus *• elleni védőoltásokat a 7j—1 éves csecsemők részére november 17-én délután 2—1 óráig ismételik meg, ugyanazon oltóhelyeken, abo! az első oltás történt. Ez alól kivétel Vasas ahol délelőtt, 8—in óráig a körzetorvosi rendelőben és Vasas II., ahol dél­előtt 10—12 óráig szintén a körzeti orvosi rendelőben tartják az ol­tást. Az oltásokra külön értesítést nem küldenek. Pécsett az utóbbi heteikben ren­geteg szemét gyűlt össze. Ugyan­csak rengeteg szemét tárolódik a lakóházak udvarán, is. A szemet kihordásával tovább várni nem lehet, mert a közegészséget is ve-, szélyeztetí. A városi tanács kéri a lakosságot, hogy a Köztisztasági Vállalat dolgozóit, a szemét elszál­lításában ne akadályozzák. CIRKUSZKOCStT. vllckendházat, használt lécet veszek. Méret- és arközlést kérem Jambrlch látván, Szül Imán, u. p. Mozsgó címre. gunk nemcsak kellemes, és népszerű dolgokat mondani. , , - , , ,,, SÖTÉT félháló, két új ágy et­az embereknek, akkor all- adó. szilágyi Dezső utca 16. lettenérnek. Erre annál is'* liább szükség van. mert h' Magyarországot eltiporja i ellenforr dalom, ez r háb° rú veszélyét rejti magába' Az ellenforradalom keresi1 háborús konfliktust. Soha többé nem kezdődhet a politika Az imént beszéltem a P nai nagykövettel, — mond«'' ta Kádár el " — ; 'd H>| súlyozta, hogy a 600 m' Ilid Kína minden segítséget ad hazánknak, mert itt r®? az emberiség, és a világN. ügyéről is szó van. HafiO1“" koppén nyilatkozott a 3U* s-riáv '-''••many is. A •élés végén Kádár eivttf ar-a kérte a küldöttség iáit, hogy alaposan gondolj át mindazt, ami a tárf^j ásón elhangz t, és atob^j szilárd tuda ban téfj®*l vissza,- Üzeműidre, jS Magyarors ágon soha : ré® nem kezdődhet , újra a - « oukott olitika. A kül?J ség tagjai kijelentették, Irt az ő véleményük szeriá',:, az a fökérdés, hogy ntcíj lárdítsuk a népi hatalmi ezen az alapon biztosig suk az ország független«®^ A szovjet—magyar sági kapcsolatokról szóN*^ során Kádár elvtári j mondta, hogy a jövöben'j'jj 'á osságra fogjuk hoZ**j összes kereskedelmi déseket. Elmondotta tova^, hogy a magyarországi rt,(| ércet világpiaci áron a ,v<! el a Szovjetuniónak, ércet világpiaci áron a ,v<! ________I I . ] ] •íÉH még nem rendelkezünk kai a költséges beren^rt, sekkel, amelyek a feWJj záshoz szükségesek. kéi-t az uránérc kátém® még kezdeti stádiumba11 úgyhogy mindeddig ufL kivitelről nem issen le*1 szó. — HALÁLOZÁS, izenszky Elcmémé emelése 16-án, délután A mi . , — Orv. Szabó Imrén* y lyugdijas 15-én elhunyt, ése 17-én, 12 órakor le** SZOBA-KONYHAS éh lakásomat elcserélném lakásomat elcserélném pécsiért- Nagyárpád, Fehérje DUNANTÜLl NAP a Magyar Szocialista Murirtjlf Baranya megyei Intéző Bl*°. és a megyei tanács t*jíí^- *^1ÍP1 Szerkeszti a' czerfcesztSbi Felelős kiadó: A MEGYEI PART BIZOTTSÁG , -alt Szerkesztőség és ktadótí2|rt P*<*. József A; u. 18. T: lS-’J, Hirdctésfelvevő Iroda: Lajos utca 32; Te!;! Terjeszti a Megyei Pót Hírlaposztálya és a hlrlap-1 postahivatalok; , re atalo^ Előfizetés: postahlvai _ és kézbesítőknél; m. Havi előfizetési dfl: Pécsi Szikra Nyomó*. Pécs, Munkácsy Mihály U. 1 Telefon: aO-Jfl „.w Nyomdáért felei: Melle* Ha más nincs Itt vagyunk az ál­lami áruházban. Tö­meg .;. tömeg ... tö­meg ...! Egy paraszt­asszony kikér maga elé a pultra vagy öt villany vasalót. Válo­gat. Az elárusító szolgálatkész: — Melyiket paran­csolja, néniké? Száz­tíz, vagy két6zázhúsz voltosat? A mama arca egy­szeribe töprengővé vá lik: — Hát hogyan? Kétfajta van? — kér­dezi. — Természetesen! Még gondolkozik, aztán határoz: — Csomagoljon mind a két fajtából... A njásik történet a gyermekruha osztá­lyon zajlik, le. fkelal gyermekánget vásá­rolna. — Sajnos, kifo­gyott .. ; — ... És gyermek­melegítő? — Az is kifogyott... Csalódottan lépnek el a pulttól. De ni- csak! A játékáru­osztályon még árvál­kodik egyetlen hin­taló. A fiatal férj — már számolja is a gyormekrnelegítőre szánt pénzt..; _ Kérem azt a hi ntalovat;;; Megvették. Éppen ez volt az utolsó. Egy helyütt elrepedt a farész i6, de most nem számít. Lényeg az, hogy1 a pénzen túladtak:; • Igen. üte a .lényeg“, Ktodai ■* *áoze*i jő a hintáié is •.« Meg kell vásárolni mindent, villanyva­salót, gyümölcsízt, borjúkötelet, vízi- pisztolyt, fürdőnad­rágot, bicskát, mac- kót, babát és rollert es az istentudja még mit nem! ácsorgó ember^vít zött. Semmiféle ^ gazdasági rét nem kell hogy bárki ie értse: ha nem 0 ^ zunk, — nine® A — ha nem dolg<*z> — csökken a f* Mert ez a „lényeg“ most, Ez az ostoba felvá­sárlási láz azonban már nem tréfa! Az emberek szaladnak, megrohanják a bol­tokat, mert félnek hogy infláció lesz..: Pedig az infláció nem innét fenyeget*»* Az infláció veszé­lye másutt van: a ki­hűlt kazánoknál, a mozdulatlan gépek­nél, a kiszáradt tin­tatartókon és —, a Széchenyi téren tét­vásárlóértéke, ' / nem dolgozunk■ Jj kinek nem senkin az ég'ri^ bosszút nem csak sajátmaglJI, j, A Széchenyi y állnak az emb^ várnak:;» Most még ris élelem 0 v f kas élelem pénz Is akad;- ml lesz néháiv múlva? |,ji' Érre várnak - j A nyomort ée * f ’írtalai '-múl. mwÉi <wMcT ük?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom