Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-15 / 271. szám

m V I I» CSÜTÖRTÖK, 1956 NOV. iSr Nincs ok a pánikszerű vásárlásra: 100 millió forint értékű textiláru van a nagykereskedelem pécsi raktáraiban Három hete vásárolnak a pé­csiek. Három hete ürítik már a pécsi textil, élelmiszer és ripőraktárakat. S mégis, aki­nek ma, holnap, vagy holnap után jutna eszébe elkölteni utolsó fillérjeit is — annak csak azt mondhatjuk, hogy nem késett el, mindent meg­talál az üzletekben, amire szüksége van. A vásárlási láz egyik legna­gyobb hulláma a textil és fel­sőruházati cikkeket éri. A pé­csieket bizonyára érdekli: mi­lyen készletek vannak még a raktárakban. Meddig lesz még képes a nagykereskedelem ki­elégíteni az óriásira nőtt igé­nyeket? — Elsősorban és főleg azt szeretném hangsúlyozni, hogy nincs ok a pánikszerű vásár­lásra — felelte kérdésünkre Reisz Dénes, a Textil- és Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vállalat helyettes igazgatója, majd így folytatta: — Ha nem is csökkenne a vásárlási láz — akkor is két (kettő) hónapra elegendő áru­készletünk van. Csupán a nagykereskedelem raktáraiban 100 (száz) millió forint értékű árut tárolunk. A pécsiek fize­tését véve alapul ezzel kétha­vi szükségletet elégíthetünk ki. nem beszélve a kiskereskedel­mi hálózatban lévő készletek­ről. — Egyébként gondoskodunk az utánpótlásról is. A közeljö­vőben több teherautó árut hozunk Budapestről. Pesti tranzit raktárunkban és több főv josí KTSZ-nél, rengeteg árunk van, sokmillió forint értékben. — Nem látok tehát semmi okot, hogy a lakosság pánik­szerűén vásároljon. Nincs semmi értelme sem annak, hogy utolsó fillérjeiket is el­költsék, mert árunk egy vagy két hónap múlva, sőt azután is bőven lesz! Reisz Dénes nyilatkozatát Zalai Jenő, a Textil- és Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója is megerő­sítette. y" --------------- i—— A klinikák gondja A gyerrnéklldiínálfea beteg­szobáiban jártunk tegnap. Fehér ágyaikon apró gyer­me :ek fekszenek (a gyógyuló­félben lévők hancuroznak), és csak annak, akinek az u rára néz az ablaka, az lát­ja. az tudja, hogy ősz van. hogy sárgán-vörösen hintáznak lefele a fákról a falevelek.­A Idinika szobáit, folyosóit kellemes meleg lengi be. 5 > még meleg van a klinl- ■ i. ma még fűtenek — van mivel. — Két napra való szenünk va-n — mondta Varga doktor. — Talán kapunk utánpótlás' a '■ "xxnttól, Ta Ián .: : T várs Károly, az egyetemi gazdasági hivatal igazgatója n nyugtatóan mondja:- Egy hétig biztosítani tud­ni/ minden klinikáin a fű­ló" ha a sztrájk tovább : ' ráadásul a jövő héten j is ílli'ási nehézségek akadá- 1) z7i.k az ellátást, akkor... Tehetetlenül tárja szét kar- jó' ki nem mondott félmon- , -okrafogja az embe­SZÍ ;t. ' , .. akkor hidegben marad n a gyerekek, akkor nehe­ze-'-mn vagy sehogyan se-' nrAnyuinak be a vakbéllel és mással operáltak sebei, ak­im” a műtőben kiesik a kés a d e: Tnedt kézből, akkor.:: — Szén és szállítás — ez ke” elsősorban a klinikáknak 1 — mondja a GH igazgatója — És antibiotikum kell. Antibiotikum, azaz penicil­lin, streptomicin és a többi é” mentő gyógyszer. Az igaz­gató elmondja, hogy egy teher- génkocsi kedden indul Pestre, hogy hozzon antibiotikumokat és kötszereket, «reméljük hoz is” ..: Csak reméli, bizonyosságot honnan is tudhatna? A mi gyáraink állnak. Kül­földről jön segítség, de az el­sősorban Pestnek kell. Bizonyosságot csak akkor tudna, ha füstölnének az Ag­rárja kéményed, ha üzemelné­nek a szövőgyárak -.:: De sztrájk van, általános sztrájk; A baktériumok, a mikróbál- azonban nem sztrájkolnak. Az orvosok, ápolónők sem sztráj­kolnak. A betegek sem sztráj­kolnak, az ő munkájuk, az, hogy meggyógyuljanak. De sztrájkol a bánya, a So- piana, az Agrárja, a 3 óFÜ ... Hetes szemét, salait nő hegy­be a klinikák udvarán, ugyar ki vinné el? A gazdasági igazgató, az or­vosok, az ápolónők nyugtala­nok. Találgatják, latolgatják: mi l.sz? És ha felvilágosítást kérünk tőlük, csak ennyit mondanak: - Ma még fűtünk, ma még főzünk, ma még adunk injek- —lót. ma még kötözünk. Ma még van.mivel..;. Lesz-e egy hét múlva Is? Ki lehet az MSZMP tagja? Naponta keresik fel a Ma­• ar Szocialista Munkáspárt Earanya megyei nítézöbizott- rógát, hogy felvilágosítást kap- i rnak. hogyan lehet be’épnd az MSZMP-be. Miután az intéző- bizottság küldöttsége tegnap­előtt este visszaérkezett Bu­dapestről. a küldöttség tagja. Czárt Ferenc elvtárs a kérdés­re a következőket válaszolta: — Automatikusaji senki sem •sz az MSZMP tagja. Az MSZMP féveszi az MDP ta- 'ok közül mindazokat, akik az smert tizennégy pont alapján hajlandók dolgozni. Fel lehet verni az MSZMP tagjai sorá­ba azokat is. akiket meggyőző­désük miatt alaptalanul kizár­tak az MDP soraiból. Helyes felvenni azokat is tagnak, akik eddig nem voltak a párt ‘agjad, de készek harcolni a oárt, a munkásosztály ügyéért. — Kapnak-e tagsági köny­vet az MSZM P-tagok ? — Igen, kapnak ideiglenes tagsági könyvet. A tagsági könyveket már nyomják, s kö­rülbelül egy éves időtartamú­ak lesznek. Szükségesnek tar­lóm megemlíteni még azt, hogy a volt MDP-íagokmál a párttagság keltét a régi tag- könyvben bejegyzett időtől kezdve ismeri el az MSZMP. — Mekkora lesz a pártappa- rátus? —• Pesten, elmondották, hogy az MDP volt apparátusának körülbelül 25—30 százaléka marad meg. Természetesen fi­gyelembeveszik a megmara­dót tak eddigi munkáját, ta­pasztalatát és azt, hogy ha jlan- dók-e a fent említett 14 pont alapján do'gozni. A vezetők­nél feltétlenül megvizsgá’juk azt a kérdést is, mennyire él­vezik az emberek bizalmát, s mennyire tudják azokat a he­lyes útón vezetni. Az appará­tus többi dolgozói visszamen­tek a termelőmunkába. Ez nem azt jelenti, hogy ezentúl nem számítunk arra, hogy munka­helyükön a párt helyes politi­kájának megfelelő magatartást tanúsítsanak. Mi újság a nagyvilágban? Jordánia ENSZ képviselője közölte, hogy egy lelőtt izraeli repülőgépen adatokat találtak az izraeli és angol haderő cél­jaira vonatkozóan. Megállapí­tották, hogy eredetileg novem­ber hetedikére akarták elfog­lalni a szuezi csatornát. és előre megegyeztek abban, hogy Izrael megkapja a Szinai félsziget egy részét és Jordá­nia területéből is egy darabot. * Tito üdvözlő táviratot kül­dött Nehrunak hatvanötödik szü letésnap jára. * A belgrádi rádió közölte, hogy Algériában a harci mű­veleteknek az utóbbi 24 órá­ban több, mint 100 halálos ál­dozata volt. * Gruenther tábornok, a NATO haderőit volt európai parancsnoka sajtónyilatkozatá­ban kijelentette, hogy az At­lanti Szövetség haderőit, amelyeket 1951 óta a többszö­rösére emeltek, tovább kell fej­leszteni. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a NATO be- avaitkoma-e Lengyelország vagy más népi demokratikus országokban, ha a magyaror­szágihoz hasonló helyzet állna elő, azt válaszolta, hogy az nem valószínű. Annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a nyugati hatalmak nem küldenek fegyvereket Magyar- országra. * Az ENSZ-közgyűlés úgy ha­tározott, hogy a világpolitikai kérdéseket olyan sorrendben kell tárgyalni, ahogyan azt a szükség megparancsolja. A közgyűlés napirendjének első pontjaként a közelkeleti, ille­tőleg a magyarországi helyzet megvitatását tűzték ki. * Tokiói jelentés szerint az ottani politikai körökben az a vélemény, hogy Egyiptombó1 ki kell vonni az angol, fran­cia és izraeli csapatokat. * A bukaresti rádió szerint Asshali szíriai miniszterelnök kijelentette, hogy Szíria vég­sőkig kitart a harcban. Nehéz napok választanak el a harc végső befejezésétől — mondot­ta — de Egyiptom győzni fog a harcban. • November 11-ón Anglia több városában gyűléseket tartot­tak. Ezeken elítélték a kor­mány agresszív politikáját. A gyűléseken több munkáspár! i vezető szólalt fel, köztük Wil­son volt miniszter, aki az an­gol kormány politikáját felelőt­lennek és bűnösnek nevezte. • A moszkvai rádió magyar* * nyelvű adásában közölte, bogy naponta 200 vagon segélyszál­lítmány halad át Csapon éle­lemmel és építőanyaggal rak­va. * A londoni rádió jelentése izerint Beyruthban kedden tószegyyltek az arab államfők, rogy megtárgyalják az Egyip­tomnak nyújtandó segítséget; * Prágai jelentés szerint a orágai munkások 517 000 koro­nát gyűjtöttek Össze, a cseh munkások pedig fizetésük egy­két százalékát ajánlották fel a magyar nép megsegítésére. • A moszkvai rádió szerint szovjet önkéntesek ezrei men­nek Egyiptomba, ha az agresz- szorok nem vonulnának ki on­nan. • Az Associated Press los-an- gelesl tudósítója jelenti: Az USA légicreje technika' biz­tosítási főnöke. losef f der brigádtábornok kijelentő'te, hogy az utóbbi két évbe” íz USA légierőmé' összesen itíOO légikatasztrófa történt, mely­nek következtében 1125 pilóta vesztette életét. Honnan kapják ellátásukat a szovjet csapató k? Elterjedt az a híresztelés a városban, hogy a szovjet harckocsik és páncélautók magyar benzinnel, üzem­anyaggal közlekednek. Ki­ürülnek a magyar benzin­kutak és tartalékaink fo­gyóban vannak. Ez téves. A harckocsik és páncélautók csak különleges, magas oktánszámú, úgyneve­zett repülő benzinnel közle­kednek, melyet közvetlenül a Szovjetunióból szállítanak Budapesten például ki­ürült egy páncélautó tankja, leállt a motor. Közelében álltak magyar teherautók s segítségére siettek, hogy el­érjen a laktanyáig. Kény- ‘elenek voltak megelégedni egy elhárító kézmozdulattal, mert a páncélautó vezetője .udomásukra hozta: különle­ges benzinnel megy csak a motor. Végül is megérkezett egy másik páncélautó s an­nak tartalék üzemanyagává' indult el a kocsi, — Az oroszok megeszik a kenyerünket. Mi lesz velünk a télen? — mondják. Pedig csak meg kell figyelni étke­zési idő alatt a szovjet kato­nákat és bárki meggyőződ­hetik: kenyerük jellegzetes, négyszögletes formákban sült. Több helyi lakos is bi­zonyítja, a:kd már kóstolta, hogy íze is más, mint a ná­lunk sütött kenyereké. A szovjet csapatokat — mint illetékes, helyen kijelentet­ték — tábori pékműhelyek látják el kenyérrel, melyet otthonról szállított, különle­ges őrlési eljárással készí­tett lisztből.sütnek. A tábori pékségek menetközben is mű­ködnek és teljes egészében biztosítják a csapatok ke­nyérellátását. • Nyugtalanságot kelt a la­kosság körében az a hír. hogy a szovjet parancsnok­Bökönyi László műszerész "zívszélhűdés következtében f. hó 12-én hirtelen elhúnyt. Te­metése csütörtökön 2 órakor. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik férjem és édesapánk, Baka István teme­téséi megjelentek, koszorúk és virágok küldésével fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. özv. Baka Istvánná és gyermekei. CIRKUSZKOCSIT, vikkendházat hasznait lécet veszek. Méret és ár­közlést ke rém Jambrich István, Szuldmán, up. Mozsgó címre. ORVOSNŐ fürdőszobás bútoro­zott vagy üres albérleti szobát ke­res. Ajánlatot 24-92. 41. mellék, reggel 7—9-ig. ság állítólag hadi pénz ki­adását tervezi s a bankók hamarosan megjelennek. Megkérdeztük, a parancs­nokságot. A válasz; — Badarság az egész. Sen­kinek sincs szándékában újabb pénz kibocsátása Ne üljenek fel ilyen hamis hí­reszteléseknek! A pénzzel kapcsolatban a napokban a parlamentben közölték, hogy vásárlóereje lényegesen nem csökkent * becsülete újra helyreállít­ható, ha hamarosan megin­dul a békés termelő munka DUNÁNTÚLI NAPLÖ a Maarvar Szndalltta Munkáspárt Baranya megye’ intéző Bizottsága és a megyei tanács lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadö' A MEGYEI PART INTÉZŐ BIZOTTSÁG Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Pécs. József A. u. I». T: 15-32. 15-33 Hirdetesteivevö iroda Kossutn Lajos utca 32. Tel.: 19-18. Terjeszti a Megyei Postahivatal rlírlaposztáiya és a hinap-kézbesltö postahivatalok. Előfizetés; postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési dl’: II.— Ft. Pécsi Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz. Teflon: 20-7) Nyomdáért feléi: Melles Rezső A fUÍ, edd te$tt a helyűit A fiú, aJd lejött a hegyről, •nem ellenforradalmár és nem fasiszta. Miért is lenne az? Tizenkilenc esztendős csu­pán, szülei Fekeden kaptak fö’det annakidején, ő pedig az uránium bányánál húzott havi 2000—2500 forintos fize­tést. Tizenkilenc esztendős csu­pán, még alig élt, még nem tépázták meg viharok, még nem hódították el nagy örö­mök _ de már tőszomszédja \r/.‘ a halálnak. Hogy került a halál szom­szédságába? Elmondja. — Október 31-én jelentke­zőket kerestek a „bauxit” le- gényszállásán: ki akar eljön­ni nemzetőrnek? Jelentkez­tem. Vasárnap aztan, mikor bejöttek az oroszok, a „civil tisztek” kivezettek bennün­ket a határőrlaktanya hátsó kerítésén, át a röptéién, a szőlőkön. Középdeindolba. Innen gépkocsival vittek to­vább bennünket, vagy hatva­nunkat a Susogóig, onnan gyalog vonultunk az Üdülőig, onnan pedig egy tornyos épü­letbe mentünk. Ez volt a fő­hadiszállás. így kezdődött. Akkor még nem tudta, mi lesz belőle, csak örült a pus­kának, a kilátásba helyezett kalandnak, ahogyan 6 mond­ja: „mint gyerek a játéka­Hogy a puskával stnbart as lehet ölni, hogy akinél puska van, azt meg is ölhetik? Erre nem gondolt, ez eszébe sem jutott. Becsületes, tiszta szeme nem hazudik. Akkor sem amikor azt vallja: — Öröm volt a fegyver ... Akkor sem, amikor kije­lenti: — Nem akartam ölni. Majd két hétig járta a Me­cseket. Emlékszik a bolyon­gás minden napjára, minden órájára. Vasárnap a tornyos háziban volt, hétfőn az Üdü­lőben, kedden a szőlőkben őrséget állt.; s A vándorlás közben a hat­van fegyveresből tizenhatan maradtak. A többé? Meglé­pett; — És maga miért maradt? Nem, nem azt válaszolta, amit az olvasó vár. Nem a haza függetlenségéért, saa­szabadságáért akart tovább küzdeni. Nem. — Féltem — mondja — A Gazda (nevét nem tudja a parancsnoknak, csak így ne­vezték. vagy doktornak) ki­adta hétfőn a parancsot, aki lemirad vagy szökni próbál lőjjék agyon. Féltem.-.; Ha megszököm, nem «kerül: agyonlőnek. Ha sikerül, és az oroszok fognak el: akikor is agyonlőnek: 11 HR *** maradtam, — De hisz itt van, oroszok fogták el, mégsem lőtték agyon! Lehajtja fejét, csak súgja • inkább, mint mondja: — Becsaptak;;: azok.:: odafönn.;; Szégyeli, hogy becsaphat­ták. — A rádiót a menedékház­ban leütötte, összetaposta a Gazda..; Azt mondta, kár hallgatni, úgyis hazudik ... Csak későn, nyolcadikén ol­vastam egy újságban — isten tudja, hogy került a hegyre — hogy amnesztia járt volna, ha hatodikéig letesszük a fegyvert. Nem tudtuk;;-. Gondolkodik, legyint, foly­tatja: — De ha tudtuk volna is... „Odafenn” nem volt amnesz­tia. Két fiú nem akart, nem tudott tovább menni. Ez szer­dán volt;;; Ha jól tudom, he­tedikén ... A Gazda tarkón- 3 övette mindkettőt. Azt mond ta, mind így járnak, akik.;, pedig azok nem is akartak szökni... Hát ki mert volna ezekután lelépni?! Mondják, ki mert volna?! Hisz, aki ott­hagyta az őrhelyét, csak egy pillanatra is. azt is kiköttet­te! Magam láttam a táblát a nyakukban: „őrhelyemet el­hagytam” — ez volt a táb- lán*it A tábla a gyerekek nyakában .;; A gyerekek meg a fán. — Meg kellett volna be­szélni, és egyszerre lelépni. — Megbeszélni?! Ha mer­tük volna! De akivel nem voltunk így (két összekul­csolt mutatóujjával jelzi, ho­gyan), azzal ugyan nem mer tünk beszélni. Hisz, amikor zúgolódott a szakaszunk, hogy mink vagyunk állandó őrségben, azt is hírül vitték a Gazdának ... Jöttek is a fejesek, hogy mi van itt, zen­dülés?! Nehogy azt higgyék, hogy az tartott ott bennün­ket, amit mondtak! Nem. Ha­nem a portyá7.ók. Azok min­denkit elfogtak. Aki ment, azt is, aki jött, azt is. Meg­mondta a Gazda: „Amíg a tűz nem szűnik, agyonlőjük a lógosokat. Ha csend van, hogy ne árulkod­jon a csapatra a hang, fel­kötjük azt, aki megszökik.” Lehet, sőt, bizonyos, hogy akkor vasárnap, amikor át­másztak a határőrlaktanya kerítésen, a hegyről lejött fiú leikében tisztán csillogott a hazaszeretet, az ifjúi lelke­sedés drágaköve. Egy hét a hegyen, a félelem hegyén elég volt ahhoz, hogy ez az érzés, ez a lelkesedés semmi­vé olvadjon, hogy ne marad­jon más a lelkében, mint a félelem, a kétszeres szörnyű rettegés::.- A gyémánt is el­ég a kohó tűzében. Mert mit láttak odafönn? Azt, hogy nem a hazáért harcolnak, hanem a bőrkabá­tos Gazdáért, vagy a másik vezérért, a Béláért (aki egyéb ként egykori százados). Azt, hogy a hegyi vezérelv: Maul halten und weiter die­nen, azaz pofát befogni, és tovább szolgálni. Azt, hogy fiatal, életreváró társaik, valósággal gyerekek hullanak el — nem az orosz golyóktól, hanem — vezetőik kezétől. Azt, hogy szabadságharc ürügye alatt fosztogatnak. („Az üdülőből elvittük a pok­rócokat, takarókat, az enni- és innivalót” — mondja.) Azt, hogy a „legénységnek tilos volt a szeszesital, a ve­zetők asztalán pedig állan­dóan gőzölgött a forraltbor, illatozott a pálinka. Azt, hogy reménytelen a küzdelem. (A bambis üvegek­be — miután kiürültek — benzint töltöttünk. Jó lesz a tankok ellen — mondták, 'lármát állítólag ki is készí­tettek így. De a .rom he- ett jött harminc, ha har­mincat tettek volna tönkre. tt volna helyébe három­száz.) Azt, hogy sorra hagyják el oat vezető* («Sándor kávé­t- ével mind megszökött az is, aki felvitt bennünket“) Sok mindent láttak tehát odafenn, sokat látott az a fiú is, aki lejött a hegyről. Sokat látott, sokat tud, amiről eddig nem tudott. Csak a szüleiről nem tud. \zok ser i őróla. — Mit szólnak majd mind­ehhez? Nem felel, csak kigördül szeméből a könny. — Erre nevelték magát? Azt hiszi, a bőrkabátos Gaz­da adna dk földet, azt hi­szi, hogy a százados Béla azért van odafönn, hogy ma­rónak ne 2500. hanem 5000 forint legyen a fizetése? A fiú könnye lecsurog a* arcán, le a nyakán, be a pi* roskockás ingbe, a gyűrött, piszkos ingbe, amit egy hete, két hete hord a testén, akár­csak barna melegítőjét. Meg­tépték az ágak, beszennyez­te az erdők avarja, átnedve­sítette a fáradtság és félelem verítéke. De a ruha, — csak ruha- Le lehet vetni, ki lehet mos­ni, mást lehet ölteni helyébe. De a lélek! Azt hogyan lehe tisztába tenni? Mit monri majd a fiú, aki lejött a hegyről, szüleinek, apjának, anyjának? Es mit mondanak a szülők­nek azok, akik felvitték 5’. a két tarkónlőtt gyereket 3 kikötött, a kivégzett, agyon­lőtt É*«es*6txsuifc tobte tJ *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom