Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-11 / 267. szám

4 n t’ N A VT f t VASÄRNAP, 1956. WOV. tts Csakis a teljes munkafelvetellei tudjuk elhárítani az infláció veszélyét Korda Alfréd nyilatkozata A nagy felvásárlási láz láz azért indult meg, mert elterjedt a hír, hogy újabb infláció veszélye fenyeget Ezzel kapcsolatban felkeres­tük a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókjának igazgatóját, Korda Alfrédet, aki kéré­sünkre így foglalta össze az infláció lényegét. — Infláció van akkor, ha a pénz értéke csökken, az áruk értéke viszont emelkedik. — És mikor emelkednek az árak? — Akkor, ha kevesebb az áru és több a vásárló. Például, ha tíz tojást hoznak fel a piac­ra és ezer vevő vár erre a to­jásra, nyilván nagyobb a to­jás ára. mintha ez fordítva len­ne. Ezenkívül inflációt idézhet elő az Is, ha az árukészlet mennyisége változatlan ugyan, de a vásárló erő pontosan a mesterséges felfokozás követ­keztében növekszik. Ez ter­mészetesen megbontja a vá­sárlóerő és az árukészlet egyen súlyát csakúgy, mint az, ha a vásárlóerő növekedésével egy- idnbc.n csökken az árukészlet. — Beszélhetünk-e jelenleg a vásárlóerő mesterséges felfokozásáról? — Igen. Gondolok itt arra, hogy egyes üzemek, vállala­tok intézmények idő előtt ad­jak ki a bért, vagy előleget. Ml harcolunk ez ellen, és min­den erőnkkel igyekszünk meg­akadályozni, hogy ilyenek elő­fordulhassanak. — Mi a helyzet jelenleg: emelkedett-e a vásárlóerő és csökkent-e az árukészlet? — Erre is csak igennel tu­dok válaszolni. Tudvalévő, hogy az elmúlt hetekben nem vo' termelés, viszont a bére­ket, kifizettük. Tehát a bérek mögött nem volt termelő mun­ka. viszont a kifizetett mun­Melegek lesznek a tantermek A Dunántúli Napló novem­ber 10-i számában közlemény jelent meg „Megkezdődött a tanítás. Fűtött tantermek várják a diákokat’* címmel. Szombaton azonban jelen­tették, hogy az iskolákban, diákszállókban pénteken és szombaton nem. fűtöttek, az általános iskolákban is hideg­ben ültek a gyerekek. Dr. Molnár Péter, a városi tanács oktatási osztályának vezetője ezzel kapcsolatban a kővetkezőket mondotta: „A gazdasági vezetőt, Tamási Bélát felszólítottam: fordít­son nagy gondot a fűtési problémákra. Én magam is tárgyaltam a szovjet város- parancsnokkal, aki ígéretet tett, hogy az iskolák, diákott­honok részére a szénszállítást megleönnyiti.” kabér a vásárlóerőt befolyá­solta. Mit jelent ez a gyakor­latban? Azt, hogy a meglévő árukészletek a fokozódott vá­sárlás után nem töltődtek fel éppen a termelés szünetelése következtében. A munkabére­ket kifizettük és így a vásár­lóerőt a meglévő készletekkel kellett levezetni. Ez — bár lé­nyeges készleteink voltak és vannak, — természetesen az árukészlet csökkenéséhez ve­zetett. — Mi a véleménye: volt-e és van-e infláció veszély és ha van mivel lehet ezt el­hárítani? — Ha a meglévő tényeket nézzük, láthatjuk: veszély volt és ha nem is nagy mér­tékben, jelenleg is van. Még­pedig azért, mert a munkát csak részlegesen vették fel. Nem kielégítő a vasúti for­galom. így természetszerűleg csökken a piaci felhozatal is. Ezt a csökkenést lassan ki­merülő készleteinkkel Bem tudjuk kellőképpen ellensú­lyozni, így természetszerűleg — a kereslet-kínálat elve alapján — emelkedik a piac­ra felhozott áruk ára. — Ha nem te olyan nagy­mértékben — ipari cikkekből nagyobb árukészleteink van­nak — de ez az elv érvénye­sül az ipar területén is. Azt hiszem a válasz világos: az infláció veszélyét csakis a tel­jes munkafelvétellel tudjuk elhárítani, mivel nálunk a pénznek nem arany, hanem munkafedezete van, mivel csak a termelés teljes bein­dulásával tudjuk az árukészle­teket úgy feltölteni, hogy az újból a legteljesebb egyen­súlyban legyen a vásárlóerő­vel. — Miből fizették ki a meg nem dolgozott béreket és ezek kifizetése milyen hatással van az üzemekre, vállalatokra, intézményekre és magára a népgazdaságra? — Ezek a termelés nélkül kifizetett munkabérek vég­eredményben az egyes válla­latoknál veszteséget idéznek elő. Ezt a veszteséget az ál­lami költségvetésből kell a vállalatoknak megtéríteni, hogy továbbra is zavartala­nul gazdálkodhassanak. — Még egy utolsó kérdés: Mi a helyzet jelenleg a pénzgazdálkodással? — Eddig zavartalanul ment minden. Ezután sem lesznek zavarok, — fejezte be nyilat­kozatát Korda Alfréd, a Ma­gyar Nemzeti Barik Pécsi Fiókjának igazgatója. 8zalai János Mérséklődnek a piaci árak Nő a felhozatal A szombati piacon nagy örömmel tapasztalták a házi­asszonyok, hogy hirtelen meg­nőtt a felhozatal. Rengeteg ba­romfit, hízott libát és kacsát, töltendvaló tyúkot és rántaná- való csirkét kínáltak eladás­ra. Nagyon sok zöldséget, fő­zelékfélét hoztak a parasztok. Mérséklődtek az árak is. Erre jótékony hatással volt, hogy az állami gazdaságok sok baromfit és tojást árusítottak. A tojást darabonként — sajnos ők is — két forintért adták. Ez ugyan pozitív volt abból a szempontból, hogy a parasz­tok sem kérhettek többet. De egy tojásért két forint, még mindig nagyon sok. A rárttamvaló csirke párja 25—35, a tyúkok párja súlyuk szerint 50—80 forintért kelt el. A hízott libát kilónként 25—27 forintért árusították. Sokan vásároltak a friss, melegágy! zöldsalátából, ame­lyet fejenként 1—3 forintért adtak el a termelők. A zöld­paprika kilónkénti ára 5—6 forint volt. Ko! míívelőd’iink, ho' szírakozzunk? Moziműsor VASÁRNAP: Park: Emberese fehérben (fran­cia film), (fél 1«, fél a, fél 5 óra­kor.) k Kossuth: Emberete tehéfben (francia film). (10, 3, és 5 órakor.) Petőfi: Csavargó (indiai film). (10, 3 és S órakor.) Jószerencsét (Péesszabolcs): Es­küvő akadályokkal (német film). 4 órakor.) Kossuth (Mohács): Traviata (olasz film). (3 és 5 órakor.) HÉTFŐ: Park: Embereik fehérben cia film). (4 órakor.) (fnan­Ezt láttam Budapesten Egy csehszlovák újságíró, akit Budapesten majd később vidéken értek az események, riportot közöl a Rude Pravft- ban, amely a Söbbi kozott így szól: „Budapesttől mintegy 10 kiló­mé'erre fekvő Bu- da .'íszi volt a vá­ci '• e'lentorradal m' vezetőségének fő' átszállása. Az el Jeniosradalmi vezetők megtű­rne álak a falu bé­kés lakosságát meggyilkolták a;­összes haladó szel- emű aktivistákat Budakeszin az el­ér 'v.víida'márolí iegy reveket oszb, tál: ki a börtönök bő* 1 kiszabadu1; gyilkosok között, akiké' Budapesti- és £ falvak­ba indítottal hoT' íerrforizáljá1 a lakosságot. Az ellenforrada­lom szolgálatába! álló felfegyverzeti gyilkosok semmi­ben sem marad­tak e1 az SS esc pj-r ' "yi'kr sai 1' . A Ma gyár Dolgozók Pártja helyi szer­vezetének titkárát kihurcolták a falu piacára, agyonver­ek, majd h iéná li­nód j ára darabok- a tépték. Aid Magyaror- íágon járt ezek- oen a napokban. s/.áz, ilyen példa' mlíthetne. A ma­gyar főváros lako­sai nem egyszer voltak szemtanúi nnak, hogy az e1 snforradabni bar dák megkötözöl" mbereket hurcol­lak végig Buda­pest utcáin, rúg- losták őket. míg 'dozataik szörnyű 'ínok között me "•em haltak. Az eüenforra- dalmárok vezetői­nek .si keiül t meg 'nételyez.Twolí a ovimzmus és v ’*11 nvű’öiet mér ivel az öntudfii an tömegeket. A dolgok odáig fa­jultak, hogy az el­lenforradalmi ban dák a Budapesten lakó szovjet ál- 'ampolgárok laká­sait is megtámad­ják és pogromoka* rendeztek a. zsidó­ság ellen. A csehszlovák újságíró riportja :ovábbi részében a nyugat-német­országi lágerekbe’ hazaszivárgott fegyveres (bandi­tákról beszél... Szelt fegyvereket Icaptak és besorol­ták őket az ellen- forradalmi gyilko­sok soraiba. Mi vei a? emigránséi* hittek a? ellenfor­radalom győzel­mében, még a har­cok idején ipar- kod'ak hárácsolni. Miközben felsza­badító cé’lai kré' 10'’r* V** :ak, gonosz lei' lek hajtottak Kossuth: Emfcereüc fehérben (francia fűm). (4 órakor.) Petőfi: Csavargó (indiai flim). (fél 4 órakor.) Jószerencsét (Péesszabolcs): Es­küvő akadályokkal (német film). (4 órakor.) Kossuth (Mohács): Traviata (olasz film). (4 órakor.) AZ CTTÜRÖHAZ ie megkezdi isimét működését. A vezetőség kéri a szakkör-vezető­két, hogy hétfőn délután fél 3 órakor jelenjenek meg az Uttö- rőházban. A szakköri tagokat az órarend szerinti foglalkozások megkezdése előtt öt percre várják. A Pécsi Liszt Ferenc Állami Ze­neiskola valamint a Pécsi Mun­kacsoport zeneiskola értesíti a szülőket és a növendékeket, hogy a zeneiskolai tanítás a rendes idő­ben és helyen órarend szerint megkezdődött. A tantermek fűtve vannak. A pécsi pedagógiái főiskola ér­tesíti a hallgatóit, hogy a főisko­lán a munka már megkezdődött. A tanulmányokban való kiesés elkerülése érdekében a főiskola kéri hallgatóit, hogy 12-én (hét­főn) az előadásokon a szokott időben ' jelentenek meg. _____„ 80 0 lóriul a legalacsonyabb fizetés az építőiparban Tel fen önállóságot a vállalatoknak.f t Szombaton 11 órakor az épí­tők szakszervezetének megyei bizottságán összeültek a Ba­l-anya megyei építőipari vál­lalatok vezetői, az építőipari munkástanácsok képviselői, hogy megbeszéljék a legsür­gősebb tennivalókat és rendez­zék az építőipari dolgozók munkabérét. Az értekezlet résztvevői a következő hatá­rozatokat hozták: 1 Megszüntetik a nonná- kon alapuló építőipari bérezést. 2 A béri a bérezés végíe- “* ges rendezéséig a meg­előző három hónap átlagkere­sete alapján átlag-órabérben a ledolgozott órák után folyó­sítják a dolgozóknak. Megállapodtak abban, hogy a bérezés legala­csonyabb összege 800 forint legyen havi 210 óra ledolgozá­sa esetén. ,| Baranya Megyei Épí- * * tő- és Tatarozó Válla­lat vezetősége a szakszervezet­5. te! egyetértésben elhatározta, hogy a II. kerületi bércsoport­ba való tartozás miatt fenn­álló mínusz 10 százalékos bér- megkülönböztetést megszünteti és az állami építőipari válla­latokkal azonos bérezést vezet be. A termelést közvetlenül irányító műszaki dolgo­zók az 1956-os év I—II—III. negyedév átlagában elért kere­setet kapják. A fenti határozatot azért hozták, hogy az építőipar dolgozóinak megfelelő kerese­tet biztosítsanak a rossz idő­járás, anyaghiány és munkate­rület hiánya esetén is. Az értekezlet résztvevői az építőipari vállalatok tevékeny­ségének megjavítása érdeké­ben a következő felterjesztés­sel fordultak a kormányhoz. II Adjanak az építőipari • vállalatoknak teljes ön­éi lóságot. a) Tegyék lehetővé, hogy a vállalat gazdasági helyzetéhez Használják ki a Peslre járó gépkocsikat! Az Epitóanyagipari Egye­sülés főmérnöke, Herzfeld József jelenti, hogy a mész­égetők további üzemeltetése hamarosan lehetetlenné válik, ha nem sikerül fűtő­anyagot szerezni. A mészégetők üzemelteté­séhez nem feltétlen szén szükséges. Olcsó és nagy ka- lóriájú fűtőanyag a savgyan­ta, amelyet a szénégetőkhöz már korábban is használtak. Savgyantát korlátlan meny- nyiségben lehetne beszerezni a csepeli olajfinomító tele­pén, amely már valószínűleg megközelíthető. A Budapestre élelmiszert szállító gépkocsik hazafelé jövet hozhatnának elegendő savgyantát, amely biztosíta­ná a mészüzemek működé­sét, s esetleg a téglagyárak­nál is meg lehetne próbálni a savgyanta ideiglenes alkal­mazását. Javasoljuk a megyei ta­nácsnak, vegye kezébe az ügyet és szervezze meg a szállítást. képest önállóan döntsön a be, rezes formájáról. b) Az építőipari vállalatok* n-ak meg kell adni azt a jogot, maga döntse el — kapacitá­sának és profiljának megfele- lőeu — hogy a tárcák tervé­ben meghatározott beruházá­sok közül melyiknek a kivite- ' "zését vállalja el. c) Az építőipari vállalatok állammal szembeni pénzügyi kötelezettségének lerovása ne a nyereségbefizetés alapján tör­ténjen, hanem egész évre elő­re megállapított százalékos adókulcs alapján. Az adón fe- ’ül elért akkumuláció (nyere­ség) felett a vállalatok szaba­don rendelkezzenek, hogy be­ruházásaikat, valamint a dol­gozóknak a nyereségből való ’■észesedését fedezni tudják. O A jövőben a béziszer­“* számok és munkaruhák juttatását a vállalatoknál meg kell szüntetni. Ebből követke­zően a munkabéreket úgy kell megállapítani, hogy a dolgozók munkabérükből tudják besze­rezni a kéziszerszámokat és a m unkaruhákat. 3 Az építőipari vállala- tok és az építők szak- szervezete is évek óta harcolt az építőipar idényjel1 esőnek megszüntetése ellen. Bebizo­nyosodott ugyanis, hogy az építőipari idényjelleget meg­szüntetni nem lehet. Ezért ké­rik a kormányt, hogy az épí- őipari munkabérek megálla­pításánál az idényjelleget ve­gye figyelembe. Az értekezlet résztvevői úgy látják, hogy fenti határozatok ás javaslatok megvalósítása nyugodtabb, jobb munkái eredményez az építőiparban. SPOR T Magyar sikerek az olimpián Az olimpiai játékokon a ma­gyar sportolók váltakozó siker­rel szerepeltek. A felszabadulás utáni időkben olyan eredmé­nyekkel lepték meg a világot amilyenekre senki sem számított. Nézzük csak hogyan szerepeltek sportolóámik az olimpiai játéko­kon! 1896-bau Athénban mindösz­sze hét magyar versenyző indult el az első újkori olimpián. A magyar nemzetiszínű lobogói azonban mégis felhúzták a győ­zelmi emelvényre nem Is egyszer, hanem kétezer. Hajós Alfréd előbb a 100 méteres, majd másfél óra múlva az 1200 méteres úszásban megelőzte valamennyi ellenfelet és ezzel elindította világhírre emelkedett olimpikonjaink sorát. Jól szerepelt három atlétánk is. Dáni Sándor a 800 méteres síkfu­tásban ért be másodiknak (2 p. 11,8 mp). Két atlétánkat, Szokolyi Alajost a 100 m-es futásban, Kell­ner Gyulát pedig a marathon-ta- von hosszú időn át negyediknek mond-ták a külföldi adatok és csak évtizedes vita után fogadtak el igazunkat, hogy mindkettő az értékes 3. helyre kerü-lit. 1900-banpárizs látta ven­dégül! a földkerekség : olimpikon­jait. Most az atlétika hozott szí­neinkre dicsőséget: Bauer Rezső magyaróvár! gazdász 38,04 méte­res diszkoszvető eredményével valamennyi ellenfelét túlszárnyal­ta. Hajós Alfréd visszavonult az úszástól, de már Hal may Zoltán személyében jelentkezett a méltó utód: 200 és 400 méteren máso­diknak. 100 méteren pedig har­madiknak csapott be a céLba, A szegedi Gönczy Lajos a magas­ugrásban 175 om-el ugyancsak a 3. helyre érdemesítette magát. Anyukon* % i hírek SZELETESEK: .Fábián Erzsébet, PÓIi Ferenc, Töttösi Zászló, Sza­bó Eszter, Veit János, Rack Xlo.- na, Orsulics Márta, Nagy Tibor. Benczte Erzsébet. Golácz, Ferenc, Stile Feieno, Szántó Gábor, Wal­ter Ferenc, Pozsgai Mária, Laki János, Marin Antal, Szeme Ká­roly, Boldog Zoltán, Rétfalvi Ru­dolf, Horváth Terézia Szegedi Sándor, Juh ász Imre, Kosa Julian­na, Ebinger Mária, Keszler Adávn, Mezei Sándor, Debreceni Marta. Mihalik Andrea, Bauer Eleonóra. Hajdú ibol'-a Török Jóre»f. Bnra Uti’.a. Horváth Zsuzsáin®.' Fe- ■enczi Zoltán. Kozma László, [leider Zsuzsanna, Vida Sándor, Horváth László, Tóth László. Mischt Gábor, Hauak Mária. HÁZASSÁGKÖTÉSEK: Ádám József motorszerelő és Mándodd Jolán eladó. Máltán István fúró- munkás és Varga Róza konyha- lánv. V'VtivI Tttv v - ''ét»knc«,"A-»«ft , . T»^r» .;*« — • '• ° ,r*zc:,íő es Vn-usru Mar-s- s/ káos, Takács József ellenőr és SkN- Marat« iWnweMí Banoí^ts Gyula fúrómester és Varga Mar­git felszolgáló, Cztrkos János géplakatos és Megyei Vilma se­gédmunkás, Solti Gyula előadó ügyész és Fehér Magdolna ad­minisztrátor. HALÁLOZÁSOK: özv. Mayer Jó- zsefné szül. Werner Borbála <R> éves. Bohuny Gyula 41 éves, özv. Koiongya Boldizsárné szül. Bieber Julianna 79 éves, Ottmár László 34 éves. özv. C/.majdadka Arttamé szül. PiCher Franciska 87 éves Török József István 57 éves. Bors Márton 39 eves, özv. Staller Ferencné szül. Müller Verona 73 éves. özv. Toll Gyuládé szül. Pin­tér Terézia 82 éves. Fodor József 73 éves. Paczárl- Jenő egyhetes. Schmelás Mária egyhetes. Szabó Eszter egynaoos, Balogh József S3 éves. Veit János egynanos. Bu1- háczi István 68 éves, Vita Béla 4 hév o—a Reith Antslné szül ’"•eh 1 - ,fj, (VI éves. Fiedle­- 1 ' • -f r. . h'qfr»- Jud“ ■sir), , ’ .t'is V» év.V O.v. Csirke Istváné Sándo­Róza 81 éves, Stirling Ilona 68 ésnee, Tóth Terem M éve«, 1912“l>Cllsixjdkholnil gár­dánk is a küzdősportokban jeles­kedett. Fuchs és kardesapatunk megvédte bajnokságát, de Bro- kopp Sándor székesfővárosi hi­vatalnok révén a hadifegyver-baj­nokságban is az első helyre ke­rültünk. Tornászaink is hallattak magukról: 2. helyre jutottak a csapattornában. Ugyancsak haj­szálnyira került a 2. helyre a ki­tűnő kardforgató Bélcéssy. Atlé­táink egyetlen szerény 3. helyig vitték (Koezián gerelyvetés 55,50)- A 3. helynél többre volt képes Varga Béla (birkózás) és Mészáros Ervin (kard). A világháború után a gyűlölkö­dés erősebb volt még mint a bé­két, szeretetet hirdető olimpiai eszme és így nem hívtak meg ben­nünket az antwerpeni olimpiára (1920). 1924-ben- második p&n­zsi olimpián újra megjelenhettünk. Most Posta Sándor került a kard- vívók élére, de karrdesapatunk 8:8- as eredménye után 50:46 tusarán lá­nyai a 2. helyre szorult.. Tőrcsa­patunk 3. helyével, vonta magára a figyelmet. Céllövő sportunk Halasi' Gyula agyaggal&mblövőnk révén jutott koszorúhoz, < 1904-bena harmadik olim­pia St. Louisba szólította a világ ifjúságét, de mindössze 8 ország tett eleget a meghívásnak. A ma­gyar kormány még nem volt tisz­tában az olimpia jelentőségével és csupán négy versenyzővel képvi­seltette színeinket. Halmay egyszeriben előlépett a világ legjobb úszói közé: 50 es 100 yardon (45,72, illetve 91,44 m) egyaránt bajnokká koszorúztók, (Ideje: 28 mp illetve 1 p. 2,8 mp volt.) Másik úszónk Kiss Géza az I angol mérföldön másodiknak, a fél angolon harmadiknak úszott be. Két atlétánk nem jutott helyre, 1908-ban Londonban, a küzdősportokban arattunk dicső­séget. Weisz Richárd a nehézsúlyú birkózásban került az első helyre és kardvivóink is fölényesen sze­rezték meg az egyéni (Fuchs Je­nő) és a csapatelsőséget. Halmay loo méteren a 2. helyre szorult és a 4x200 méteres úszó- váltónk is a táv végén engedte át a győzelmet az. angoloknak. Megérdemelt volt Zulawsky Béla 2. helye is a kardvívásban. Értékes volt Somody-nak a ma­gasugrásban hármas holtverseny­ben elért 2. helye (188 cm), vala- mint futóinknak az olimpiai vál­téban kivívott 2. helyezése is. Ki lesz a legjobb? November 22-én megkezdőd­nek Melboumebem az onmpiai játékok. Tizenhat napon át me­rik össze erejüket a különböző országok legjobb sportolói. A JósoXgaitás természetesen helytelen. Meglepetések minden versenyen születnek. Különösein ma. amikor szinte naponta je­lentik az újságok. léta megdöntötte a világcsúcsot. Például ki hitte volna még tíz évveil ezellcítt. (hogy .valaki Is messze túl ugorja a két métert magasugrásban? Ma peaag nincs olyan sSjtó, amely ne közölné a kiváló amerikai atléta — Dumas — eredményét, aki saját világ­csúcsát fél centiméterrel meg­javította és 2.15 oenttt ugrott ma­gasba. Kiváló eredmény s bár nem .»y.1 osok. cte DunicWá aranyérme már biztos. Nézzük meg a kalapácsvetést! Nésrz éve még kiváló eredmény­nek számított Csermák hatvan méteren feíüili dobása. Ma már kénytelen megelégedni azzal. hogy nevét a világ tíz legjobb kalapéesvetője között emlegetik. V/.óta már R-nvonoszov egvné- i.ti:yszor megjavította a világ­csúcsot, de nem tudta sokáig tartani. Az amerikai kalapács- vetőlc — akik eddig nem igen di­csekedhettek hatvan méteres do­básokkal — most Meglepték a világ sportkedvelőit. Meghődí- • olták a Vi'lá-csúcsot s jelentei1 fi amerikai kalapácsvető képe— ivan méteren túlra dobni r -•'tanilCSOt. I így fejlődünk napról-naora. Es- to még boldog vaágcsúcstartó-1 Mint- félaazüs íe m «ttot* — Pédig kénytelen tudomásul ven­ni, hogy a második helyre szo­rult s ez még a jobbik eset. A rúdugrójáé egyre magasabb­ra emelkedik. A kiváló riidua- ró — Landstörm. ki az Fúrón’ csúcsot is tartja — egyik ver­senyen 4,51 centit ugrott. Elég-e ez az olimpiai aranyéremhez — nehéz lenne eldönteni moó Annyi bizonyos, hogy nem sok keresni való van Melbournebe'1 olyan ugróknak, akik nem jut­nak túl a 4,40-en, — HALÁLOZÁS. Varga Gá­bor temetése hétfőn fél 12 óra­kor lesz. Gyászoló család. DUNÁNTÚLI NAPLÓ a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Intéző Bizottsága és a megyei tanács lapja Szerkeszti a szerkesztőbizotteáü Felelős klatíő: A MEGYEI PARTECZOTTSAG Szerkesztőség ée Idadóhlvatai Pécs. József A. u. 10. T: 15-sa. lE-SS Húdetésfelvevő Iroda: Kossuth Latos utca 82. Tel.: 19-18. Terjeszti a Megye! Postahivatal Hlrlaposztálva és a hlrlao-kézbesítö postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál . és kézbesítőknél. HaM á(- ii — Ft. Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sn Telefon: 20-97

Next

/
Oldalképek
Tartalom