Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-10 / 266. szám

VILÁG PROLII ÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SlU. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT. 1956 NOV. 10. Szépnek és igaznak indult a nép mozgalma. Igazi de­mokráciát akart a nép, szo­cialista országban. A hibák erélyes és gyors felszámolá­sát. akarta, megelégelve a huzavonát. Frázisok és jel­szavak helyett tetteket kö­vetelt — joggal. Félelem és zaklatás nélküli életért emel­te fel a szavát, hogy becsü­lete legyen minden becsüle- ' tes embernek és ne legyen °ka félni annak, aki más né­zetet vall magáénak. mint mások. Ezt akarta a nép. De voltak, akik mást akartak. November 3-áin már a két­ségbeesés hangján szólal meg a Magyar Nemzet vezércikke: »AlZj és ne tovább!“ Megálljt kiált, de már későn, amikor az emberséges szó, a becsüle­tes szándék, a józan intelem már nem volt elég. A nép követelt és követelése tel­jesült. Félreállították a de­mokratizálást halogató em­bereket az ország vezetésé­ből. De újabb követelések hangzottak és utána ismét újabbak- „Még! Még!’“ — ri- koltozta a követelő hang, de ez már nem. a nép hangja volt. S a kormány. Nagy Im­re kormánya ígért és újra ígért, de ettől a követelőző hangok nem csitultak,ivanem erősödtek. S közben dörög­tek a fegyverek, de most már nem a nép jogos követelései­nek teljesitéséérj. Akiknek őszinte meggyőződésük, ha­zaszeretetük és a dolgozók sorsa feletti aggodalmuk adott fegyvert a kezükbe, ek­kor már elhallgattak. De ott­maradt a fegyver azoknak a kezében, akiket évtizedes sé- te’mek tüzeltek bosszúállásra és azoknak is, akik a zürza- vart rablásra, fosztogatásra akarták felhasználni. Színre ■epett és ártatlan embereket gyilkolt a nyílt ellenforra­dalom, sokmilliós értékeket tettek tönkre és raboltak el telfegyverzett rablóbandák csoportjai. Hazánk fővárosá­ban halálfélelemtől rettegve '■éphettek csak az utcára a becsületes emberek, a dol­gozók, akiik a legelemibb lét- szükséglet biztosításán fára­doztak ezekben a zavaros napokban, a családanyák, akik éhező családjuknak pró­báltak élelmet szerezni. A [e9yver a nép ellen fordult ás szüntelen gyötrő félelmet, ‘étbizonytalanságot hozott. Csalódott az is, aki jelsza­vak helyett 'tetteket követelt, djabb jelszavak, újabb frá­zisok bukkantak fel, ame- j ‘Vek azonban nagyon is ré- f Öek. A magyarságra és ha- j zaszeretetre hivatkozás, a j hemzeti egység hangoztatása j hovember elején már csak | sÜány álcázás volt, amely fdatt. a legreakciósabb, nép- sílones törekvések húzódtak meg. Tapasztalt munkások, barasztok, értelmiségiek meg­rettenve kezdték észrevenni, hogy ez a puffogó hazafiság, ® testvériesség és szemfor­gató humanizmus leple alatt burjánzó önkényeskedés na- BVon is ismerős, kísértetiesen emié'!zeztet az 1919. és 1944- es időkre• Állj és ne tovább! — emel­ek fel ekkor a hangjukat a józanabbak, mert látták, hogy ezen az úton tovább haladni egyértelmű a fehérterror és fasizmus életrekeltésével. De a szó már erőtlen volt ah­hoz, hogy megállítsa a lej­tőn az országot. A leszerelt. Megtévesztett és megfélemlí­tett fegyveres karhatalom képtelen volt már szembe­fordulni a felfegyverzett el­lenforradalommal, amely a banditákkal kötött szövet­séget. Nyugatról az éter hul­lámain érkezett az uszító bá­torítás és érkeztek a népi de­mokratikus állam ellenségei. Levitézlett politikusok, föld­birtokosok, tőkések igyekez­tek lefölözni a zűrzavart. Pé­csett méig „csak“ a vörös csillagokat verték le, „csak“ békés szovjet polgárokat ül­döztek ki a városból, „csak“ tervezték a kommunisták tö­meges letartóztatását, de a szomszédos Bonyhádon már folyt a pártmunkások legyil- kolása, a fővárosban pedig az „ávósok“ életre-halálra szóló üldözése veszélyeztette a bé­kés lakosság életét. Nem volt már elég a szó, iettet&re volt sürgősen szük­ség. Keménye, erélyes tettek­re, amely végetvet a bandi­ták garázdálkodásának és az ország testén osztozkodó, el­lenforradalomnak. Fegyver­re volt szükség, amelyet, szem be lehet szegezni a fegyveres önkénnyel. De az orvul tá­madó ellenforradalom első tette a szocializmushoz hű magyar fegyveres erők szét- züllesztése és lefegyverzése volt. A forradalmi munkás­paraszt kormánynak ebben a helyzetben nem lehetett más választása, csak az, hogy szovjet fegyvereket ’ hívjon segítségül. Ma már világos, hogy ok­tóber utolsó és november első napjaiban miért vált első­rendű és mindenekfeletti kö­veteléssé a szovjet csapatok azonnali kivonása az ország területéről. Világos már, hogy mire volt jó az a telje­síthetetlen követelés, hogy a szovjet csapatok órák alatt távozzanak. Ez volt az egyet­len. erő, amelytől még volt félnivalója az ellenforrada­lomnak. S éppen ezért kel­lett az új kormánynak éppen ezt az1 erőt hívnia segítségül, ha valóban meg akarta men­teni a népet attól, hogy újra a régi elnyomók, a tőkések és földbirtokosok karmaiba kerüljön­Pécsett is szovjet harcko­csik állnak a tereken, maga­biztosan és nyugodtan. Rá­galmak, hazugságok előzték meg érkezésüket, de mióta itt vannak, bebizonyították, hogy joggal bízott ebben a segít­ségben a kormány. S bebi­zonyosodott az is, hogy szükség volt erre a segít­ségre. Nem az ostoba ka­landvágyból fegyvert fo­gott fiatalkorúak ellen, mint a valótlan hírek ter­jesztői állítják, hanem a börtönéből szökött vagy kiszabadított fegyveres bű­nözők és elkeseredett fa­siszták ellen, akik saját bő­rük mentésére nem átallják halálba kergetni a tudatlan fiatalokat, s azokat, akik még mindig nem jöttek rá, hogy rossz ügy mellé sze­gődtek. Ahhoz, hogy ma világo­san lássuk teendőinket, előbb ezt kell tisztáznunk. Azt, hogy népünk mérhe­tetlenül nagy veszélytől sza­badult meg. A szovjet csa­patok segítsége nélkül nem lett volna erőnk megfékezni az ellenforradalom és Uan- ditizmus elterjedését. S ha ezt megértjük, könnyű kö­vetkeztetni _ teendőinkre is. Ügy kell helyreállítanunk a rendet, hogy jobb legyen a réginél. Nem szabad meg­ismételnünk a Rákosi—Gerő klikk által elkövetett hibá­kat. Nem szuronyokra, ha­nem az egész nép bizalmára és támogatására számítva láthatunk csak hozzá a szo­cializmus megvalósításához. Nagy feladat ez, a nép meg­rendült bizalmát nem lehet máról holnapra visszasze­rezni. Okulnunk kell a tör­téntekből és sehol sem sza­bad teret engedni , az alantas indulatoknak, a bosszúvágy­nak, a kapzsiságnak, az erő­szakosságának. A nenatet. felemelkedésé­hez, népünk jólétéhez a de­magógia, frázispuffogtatás so­hasem vezethet el bennün­ket- Munka kell ehhez, egész népünk fáradhatatlan mun­kája, amely minden nap új értékekkel gazdagítja az országot. Szívesen fogadjuk el a külföldi segítséget is, de nem abból akarunk élni, hanem saját munkánkkal akarjuk gazdaggá tenni az országot. Tegyünk félre a nehéz napok és hetek után minden személyes sérelmet, fogjon össze végre minden magyar dolgozó és lássunk munkához. Teremtsünk ren­det és nyugalmat megyénk­ben. termeljenek a gyárak, tanuljanak a diákok, szóra­kozhasson vidáman és gond­talanul, aki jól végezte dol­gát. Rendezzük be az éle­tünket valóban úgy. ahogy nekünk a legjobb. MÉSZÁROS FERENC Ha megkezdődik a normális munka — visszavonják a harckocsikat A Mecsek déli részén nincsenek már fegyveres csoportok Beszélgetés a pécsi szovjet katonai parancsnokkal A városban egyre több kósza hír terjed el. Ezekke! kapcsolatban felkerestük Pécs szovjet katonai parancsnokát, aki az alábbi válaszokat adta: — Tudomása szerint mi a helyzet a Mecsek város fe­letti részén? — Jelenleg senki sincs a Mecsek déli részén. A fegyve­res csoportok eltávoztak, szét­oszlottak. így a szovjet és ma­gyar egységek fegyvert a jö­vőben nem használnak. Ter­mészetesen, ha a fegyveres csoportok ismét gyülekeznek és lövöldözéseket provokálnak, elkerülhetetlen lesz az erélyes beavatkozás a lakosság nyu­galma érdekében. Ezúton is felhívjuk a Mecsek oldalán és a hegyen lakókat: nyugodtan térjenek vissza lakóhelyükre. A szabad mozgás számukra biztosítva van. — Sok szó esik arról, hogy Pécs volt szovjet katonai pa­rancsnoka a napokban meg­halt. Mi az igazság? — Ezzel kapcsolatban csak azt mondhatom, hogy provo­kációs szándékú hamis hírek­ről van szó. Elődöm, áld csak ideiglenesen vezette kinevezé­semig a katonai parancsnok­ságot, él és tovább irányítja saját egységét. Ilyen és ha­sonló híreszteléseknek ne ül­jön fel a lakosság, mert azok csak találgatásokon vagy pro­vokációs szándékokon alapul­nak és nélkülözik az igazságot minden mondatukban. — Nem tartaná Ön célsze­rűnek a harckocsik vissza­vonását a laktanyába? — Mindaddig, amíg az isko­lákban és gyárakban meg nem indul a normális és teljes munka, míg munkahelyüket elkerülő emberek csoportosul­nak és egyesek fegyvereket rejtegetnek, vagy csoportosan tevékenykednek, nem vonhat juk vissza harckocsijainkat. — De biztosíthatjuk a bé­kés szándékú lakosságot, hogy egyetlen fegyver sem dördül el, s nincs is szándékunkban tüzelni senkire, aki nem pro­vokálja a fegyveres össze­tűzést. Sőt! Több helyről már visszavontuk harckocsijainkat, elsősorban onnan, ahol azok nem feltétlen szükségesek. — Hírek terjedtek el ar­ról, hogy Mohácson és Sik­lóson heves harcok dúlnak. — Az említett községekben harc nincs. A valóság az, hogy kisebb csoportok megkísérel­tek zavargásokat kelteni, de ez nem nevezhető harcnak. Könnyen leszerelték vagy le­szerelik őket. Akik ilyen hí­reszteléseket terjesztenek, csak pánikkeltésből teszik és meg­tévesztik a jóhiszemű embe­reket. — Milyen a kapcsolat a szovjet fegyveres erők és a helyi állami karhatalmi szer­vek között? — Mi segíteni jöttünk, hogy ninél előbb helyre álljon a rend, a nyugalom és a béke. Ezt akarjuk és segítjük min­ien erőnkkel. A helyi állami szervek, a pártbizottságok áll­janak a kezdeményezés élére ős bátran, határozottan intéz­kedjenek. Mi senkinek utasí­tást nem adunk, maguk intéz­kednek a város és a megye életének irányításában a kor­mány programja és utasításai alapján. — A városban működik a magyar katonai parancsnok­ság. A kérdések legtöbbjénél a szovjet katonai parancsnok­ság a magyar parancsnokság­gal a legszorosabb kapcsolatot tartva keresi a megoldást. — Az Önök újságján keresz­tül is felhívássá! fordulok Pécs városa és a megye lakóihoz, hogy minél gyorsabban kezd­jék meg a hasznos munkát a vállalatoknál és intézmények­nél, kezdjék meg a tanítást az iskolákban, hogy minél előbb rend, nyugalom és béke legyen. A Szovjetunió azonnali segítséget ad hazánknak A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány felhívá­sára a Szovjetunió Miniszter- tanácsa a következő választ küldte: A szovjet kormány meg­vizsgálta az Önök felhívását, és elhatározta, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül a kö­vetkező segítséget nyújtja. Azonnal az alább felsorolt Megalakult az MSZMP Baranya Megyei Intéző Bizottsága Megkezdődött a pártszervezés a járásokban is Pénteken a pártházban ülést tartott a párt ideiglenes in­téző bizottsága és megíilakí- totta a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya Megyei Intéző Bizottságát. Az in­téző bizottságba kilenc ta­got, több régi, a munkásmoz­galomban évtizedes tevé­kenységet végző elvtársat vá­lasztottak. A járásokban, községekben is megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt szer­vezeteinek. bizottságainak lét­rehozása. A sellyei járás ti­zenhat községében alakult párt szervezet 222 taggal, Felső­szentmártonban 51 élvíárs kér­te felvételét a pártba. Ezen kívül II községben működik háromtagú szervező bizott­ság, többek között Vejtiben és Piskón. A pécsváradi és a mohácsi járásban is meg­kezdték a szervezőmunkát. Mint értesültünk nemcsak a régi párttagokkal beszélget­nek, hanem felülvizsgálják a korábban jogtalanul kizárt párttagok ügyét is; a pécs­váradi járásban több elvtárs saját maga kereste fel az il­letékes szerveket s kérte fel­vételét a pártba. Megindulta közlekedés A főbb vonalakon már iárnak a vonatok Kedden inditiák a távolsági autóbuszokat A Tefus-kocsik élelmiszert szállítanak I TEFP — Városban lakó dolgo­zóink többsége már felvette a munkát — mondotta Csontos János igazgatóhelyettes. Gép- j kocsiparkunk nagyobb része ■ fűszerárut szadiit vidékre és j lisztet, tejet hoz be Pécsre, j Hús- és zöldségáruval meg­rakodva voltunk már Kom­lón is, Dombóvárról pedig benzint hoztunk. A forradalom egész idő­szaka alatt szállítottunk élel­met Budapestre és most is készek vagyunk szállítani, ha szükség lesz rá. Tíz hattonnás- pótkocsds és 15—20 pótkocsi nélküli teherautónk bánmikor készen áll erre a célra. Az üzemanyaggal fogytán •agyunk, mert a jelenlegi •észlet csak hat napra ete­tendő. Legalább ilyen gondot i-koz az abroncshiány, ami miatt teherautóink egyötöde ideiglenesen kiesett a forga­lomból. Reméljük, hogy a budapesti Magyar Ruggyanta- gyár dolgozói a zalai Olajbá­nyászokkal és a vasutasokkal összefogva hamarosan enyhí­tik gondjainkat. I MÁV Or. Szilágyi J enő tanácsos tájékoztatta lapunk munka­társát: ~ A Komló .és Dombóvár közötti bányász járataink köz­lekednek. Budapesttel sze- roély- vagy tehervoniat-össze- ■ottetésünk egyelőre még nincs. A vasút most a sze­mélyszállítás mellett különö­sen, az éleltrrüszerszállításbah veszi ki a részét. Nagykani­zsáról például mindennap kap a vár«» egy tartály (mintegy ' ‘i 000 liter) tejet. • • ­A budapesti vonal kivéte- 'vel minden főbb vonalon '•"indult a közlekedés. A '•onatok indításánál és érkez­tetésénél lehetőleg a kúnenésl tilalomhoz alkalmazkodunk: varratainkat általában 7,30—8 óra között indítjuk és 19 óra előtt érkeztetjük. Jelnleg a következő vonatok közlekednek: Pécs—Bátaszék, indul 7,30 órakor, Pécsre visszaérkezik 17—18 óra között. Pécsváradra indul 17,10-kor, visszaérkezik 19.30- kor. Mohácsra indul 7,30—8 óra között, visszaérkezik 17 óra­kor, ugyancsak Mohácsra in­dul 17,17-kor és Pécsre érke­zik másnap reggel 7,16-kor. Siklósra 7,30 órakor indul, 17 órakor ér vissza, továbbá 17,05-kor indul és másnap reg­gel 6.20-kor tér vissza. ^ Nagykanizsára indul 7.30 S óra között, visszaérkezik 19 óra körül, Barcsra indul 12.30- kor és visszaérkezik ■7,57-kor. Ugyancsak Barcsra ’r.dul 17,35-kor és másnap eggel 6,33-kor tér vissza. Szigetváron, Kaposváron é’ Dombóváron át már egészen Sárbogárdiig lehet közlekedni. Az egyik vonat 5,04-kor, a másik pedig 14,15 órakor in­dul Szigetvárról Kaposvárra. 1 MÁVitUT — Munkásjárataink, állan­dóan közlekednek s ami fon­tos, egyre jobban megtelnek —- mondotta Szabó Béla igaz­gató. — Csütörtökön például egy kocsi még csak 4—5 sze­mélyt szállított, pénteken pe­dig már 20—21 személy jutott egy kocsira. A távolsági autóbuszjáratok hétfőn—kedden minden főbb útvonalon; Pécs—Kaposvár, Pécs—Szekszárd—Baja és Pécs —Komló között Is megindul­nak s ha a nyugalom addigra teljesen helyreáll, minden já­ratot beindítunk. A pécsi városi taxipark ö' ’-'ocsija állandó ügyeletes szol­gálatot tart a garázsban, s szü- 'és, baleset vagy sebesülés ese­tén bármikor igény bevehető. árukat küldi Magyarországra; 50 ezer tonna gabonát és lisztet, 3 000 tonna húst, 2 000 tonna vajat és zsira­dékot, 3 millió doboz íejkonzervet, 5 000 tonna cukrot, 10 000 tonna cementet, 10 000 köbméter faárut, 10 000 köbméter rönköt, 300 ezer négyzetméter ablak­üvegei 1000 tonna tetőfedő lemezt, 3 000 tonna hengerelt vas­árut. Mindezeken kívül, hogy a munka folyamatosságát biz­tosítani lehessen Magyarorszá­gon, a Minisztertanács köte­lezte a Szovjetunió Külkeres­kedelmi Minisztériumát, hogy haladéktalanul szállítsa le azokat a nyersanyagokat, kész és félkész árukat, fűtő­anyagokat, amelyeket a két ország között fennálló keres­kedelmi szerződések, szerint 1956. negyedik negyedében, valamint 1957. első negyedé­ben kellene leszállítania. Uta­sította az egészségügyi mi­nisztériumot, hogy haladékta­lanul és ellenszolgáltatás nél­kül küldjön a Magyar Nép- köztársaságnak olyan gyógy­szereket, amelyekre a lakos­ságnak szüksége van. Hagy Imréi nem tartózta! le A budapesti rádió nia a következő cáfolatot közölte: A Magyar Népköztársaság­gal szemben ellenséges rádió állomások hírei szerint Nagy Imrét letartóztatták. Közöl­jük az országgal, hogy ez a hír nem felel meg a valóságnak. Nagy Imre saját akaratából hagyta el az Országházat. Nagy Imre volt kormányának több tagja tevékenyen segíti az új forradalmi munkás- paraszt kormányt és részt vesz a közéletben. A volt kormány többi tagja ugyancsak saját akaratából hagyta el az Or- '•zágháza területét. A Mindszentit!' hercegpri- uás letartóztatásáról szóló hí­rek is alaptalanok. Fogjon össze minden magyar!

Next

/
Oldalképek
Tartalom