Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-01 / 259. szám

Mi így értelmezzük az egyenjogúságot Á Szovjetunió kormányának nagyjelentőségű nyilatkozata elvi alapon foglalkozik a len­gyel- és a magyarországi ese­ményekkel kapcsolatban a rop­pant horderejű kérdéssel: az egyenjogúság kérdésével. A nyilatkozat megállapítja, hogy ,A rendellenességek és hibák következtében lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szocia­lista államok •viszonyában” Ezt a helyes felismerést még jobban aláhúzza a nyilatkozat­nak az a része, amely azt mondja: huszadik kongresz­szv-s a leghatározottabban el­itélte ezeket a jelenségeket és hibákat és feladatul tűzte ki, hogy ... következetesen meg kell valósítani az egyenjogú­ságnak lenini elveit.” Nyilván­való, hogy az elmúlt évek helytelen politikája miatt el­keseredett — joggal elkesere­dett magyar nép — úgy érzi: ennek a felismerésnek figyel­men kívül hagyásával történ­hetett, hogy szovjet csapatok tartózkodtak és tartózkodnak magyar földön. Igaz, a varsói szerződésben a korábbi kormány — amely­ről azonban elvitathatatlanul kiderült, hogy nem bírta a magyar nép bizalmát, — az -esetleges agresszió elleni vé­dekezés’1 céljából kötött ilyen megállapodást. Viszont az sem lehet vitás, hogy — ha helye­sen értelmezzük az egyenjogú­ságnak a nyilatkozat által is elismert elvét, — egyetlen néptől sem tagadható meg az a jog, hogy ezt a szerződést — minden szerződést — felmond­hasson! Akár azért, mert úgy érzi. hogy az azt létrehozó okok mér nem állnak fenn, akár azért, mert megjelenési formájáról azt érzi, hogy — akarva, akaratlan — nem egyeztethető össze az egyen­jogúság elvével; akár mert idegen csapatoknak jelenlétét hazája földjén függetlensége megsértésének fogja fel. Ennek az érvelésnek igaz­sága benne van a Szovjetunió kormányának nyilatkozatá­ban is, hiszen kimond ia, „hogy a szovjet kormány kész tár- (Utalni a Magyar Népköztársa­ság kormányával és a varsói szerződésben résztvevő más ál­lamok kormányaival a szovjet csávátok magyarországi tartóz- kod.áaárór. Ez a passzus nyil­vánvalóan a kérdés diplomá­ciai oldalára vonatkozik. Azonban ha elismerjük egy népnek a jogát ahhoz, hogy szabadon rendelkezzen saját sorsáról. — függetlenségének megsértését lássa idegen ka­tonaságnak az ország földjén . • -■ -t ózkod ásóban, — ak­kor nem lehet nem tudomá­sul vermi azt a tényt, hogy a magyar nép ezt a szerződést mér felmondotta. Az egész nép mozdult meg és tette le — megrendítő körülmények kö­zött a történelem asztalára, a sajnos, vérével megpecsételt felmondási okmányt! Az egész magyar nép érezte úgy, hogy történelmi múltjával, békés szándékaival áll ellentétben a szovjet csapatoknak magyar földön tartózkodása. Hogy ez így van, annak bizonysága, hogy az onszág üzemeinek nagy része még most is sztrájkban áll, mert úgy lát­ja, ebben a formában is nyo­matéket kel) adnia ennék a felfogásának. A nyilatkozat maga is elis­mert, hogy az egész »«gyár élet megújhodását akaró hősi megmozdulás „haladó mozga­lom” volt Viszont ugyanak­kor, nyilvánvalóan helytelen információin alapszik a nyilat­kozatnak az a része, amely szerint „sötét reakciós és el­lenforradalmi erők" csatlakoz­tak ehhez a mozgalomhoz s — ezzel akarva, akaratlan egy kalap alá vonja az elkerülhe­tetlen kilengéseket s az egész nép hősi, szabadságeszményeá- ért életet áldozó mozgalmával. Nem akarunk tényeket leta­gadni. Alighanem lehettek, akik valamiféle ellenforrada­lomban reménykedtek. A ma­gyar nép egésze azonban nem ezt akarja. Nem akarja vi6z- szaállítani a földesúri-kapita­lista rendet, hanem szabadsá­gának eszményeivel szöges el­lentétben álló, sztálinista res- taurációs kísérleteket akadá­lyozott meg nem a nép hibá­jából véres és életeket köve­telő módon. De hiszen a Szov­jetunió maga is megvívta a maga harcát ezek ellen a ten­denciák ellen! Kinek kell te-, hát leginkább elismernie, ha nem a Szovjetuniónak, hogy a magyar nép hasonló törekvé­se jogos és igazságos volt? Ki értse meg inkább, mint a né­pek szuverenitását elismerő Szovjetunió, hogy a szovjet csapatok kivonása ennek a szuverenitásnak tényleges el­ismerése — a gyakorlatban is? Elkerülhetetlen tehát a kö­vetkeztetés: a szovjet csapa­tok gyors kivonása Budapest­ről és az ország területéről — most már nem csupán elvi kérdés, hanem népünk érde­kében, a jószomszédi viszony újrateremtése érdekében, a nyilatkozatban kifejtett helyes elvek megvalósítása érdeké­ben végrehajtandó rendkívül sürgős és halaszthatatlan fel­adat. Olyan sürgős és halaszt­hatatlan, amire mi magyarok azt szoktuk mondani: már teg­nap is késő. Más helyes elvekről is esett szó a nyilatkozatban. Például ez: „... teljes egészében tekin­tetbe kell venni az új élet épí­tésének útjára lépett minden egyes ország történelmi múlt­ját és sajátosságait.” Helyte­lenül értelmezi az eseménye­ket, aki nem veszi észre, hogy éppen ezt csinálja most a ma­gyar nép. Mi más történik most az országban, mint ép­pen saját történelmi múltunk és sajátosságaink figyelembe­vételével az új életnek meg­felelő új rend kialakítása? Ez történik, s ebbe most már nem tűr beavatkozást a magyar nép, mert összeegyeztethetet­lennek tartja az elvileg elis­mert egyenjogúsággal! Helyeselnünk kell a nyilat­kozatban a két onszág viszo­nyáról szóló kitételeket. Né­pünk sem akar mást, mint ba­ráti viszonyt minden ország­gal, egyenlő jogokon alapuló, kölcsönösen előnyös kereske­delmi, gazdasági, kulturális és diplomáciai kapcsolatokat. A nép forradalmi megmoz­dulása nem gyerekjáték. Né­hány ross2 tájékoztatásra ala­pozott a magyar nép által csak helyeselhető eWI tétellel nem intézhető el. Tettekre van szükség, gyors és helyes in­tézkedésekre, az ellentétek okainak megszüntetésére, a csapatok kivonására, — ez most az egyenjogúság elve ér- vényesftéeéfaoB vezető egyetlen Útj ’ ~~ II grófok, bankárok és a kapitalisták világa végérvényesen lezárult Meg kell nyitni Magyarország kapuit minden nemzet előtt HAZADNAK rendületlenül,~ SZABAD DUNÁNTÚL EGYEI DOLGOZÓK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM. 259. SZÁM \RA FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1956 NOVEMBER l Mindszenti József hercegprímás szabad ■ Dr. Lukács Iván főorvos, a rétsági járási nemzeti bizottság elnöke kedden este a kö­vetkezőket közölte a Magyar Távirati Irodá­val: Mindszenty József hercegprímást októbr 30-án este 10 óra 5 perckor a rétsági honvéd ség egy tiszti alakulata kiszabadította felső petényi rabságából, ahol három nap híján eg. évet töltött, s ezzel a hercegprímás nyolcéves rabsága végétért. Szenvedéseinek végetvetett a győzelmes magyar forradalom. Rétság köz­ség lakossága elsőnek üdvözölhette a rabság­ból kiszabadult hercegprímást, akit a nyolc­éves fogság se testileg, se lelkileg nem tudott megtörni. Az üdvözlésekre az első szava az volt: — Fiaim! Ott fogom folytatni, ahol nyolc 'vvel ezelőtt abba kellett hagynom. A hercegprímás húsz percet töltött baráti beszélgetésben a rétsági plébánián és főpász- ori áldását adta a megjelentekre. Utána elin­dult budai otthonába. Mindszenty József bíboros hercegprímás szerdán reggel 9 óra körül Budapestre érke­zett. Megszállják a Szuezi csatornát A bécsi rádió egy Associated Press jelentést idéz, hogy an­gol és francia fegyveres erők megkezdték a Szuezi-csatorna- övezet megszállását. Az angol és francia fegyveres erők még a sötétség védelme alatt kezd­ték meg a hadműveleteket, hogy utat törjenek maguknak az ultimátumban megjelölt három kulcsfontosságú straté­giai pont: Port Szaid, Szuez és Izma ilia felé. A Kisgazdapárt, alakutó gyűlése A Független Kisgazdapárt fél 12 óra tájban tartotta meg Pécsett alakuló gyűlését a me­gyei tanács kultúrtermében. A gyűlésen megjelentek a Kis­gazdapárt régi és új harcosai. Dr. Kertész Endre felhívására a Baranya megyei küldöttek egy perces néma felállással adóztak a magyar szabadság- harc, a forradalom ' hatottat emlékének. Utána a megjelen­tek ajkán felcsendült a Him­nusz, majd Koszér Nándor megnyitotta a gyűlést. A szót dr. Kertész Endre vette át. — Nem akarunk sebeket fel­szaggatni — mondotta. — Vé- gigéltem a parasztság szenve­déseit, azokét, akik verejté- kes munkával teremtették meg az ország népének kenyerét, aki két egy-két és több esztendő­re csuktak le, mert nem elég egyenesen szántották a baráz­dát, meg egyebekért. Ez volt az életünk, keserves, nehéz élet. De fejezzük ezt be. Erre majd később, higgadt fejjel fogunk visszatérni, becsülete­sen, humanizmussal, ahogyan a nép elvárja tőlünk. Ezekhez a kérdésedhez nem lehet jor- radalmi fejjel hozzányúlni. Rajtunk mérik meg, hogy azo­kat az eszméket, amelyeket annakidején hirdettünk, köve­teltünk, be tüdjuk-e magunk is tartani. Csak demokratikus eszméket szabad megvalósíta­nunk. Ha megbontjuk az egy­séget, akkor újból bekövetke­zik az 1947-es tragikus bom­lás. Kertész Endre dr. a továb­biakban közölte, hogy Kovács Bélát 3 napra beszállították a pécsi klinikára. Majd javasolta, az ideiglenes vezetőség megválasztását. — Hangsúlyozta, hogy ő maga is pártonkivüli, mert 1948-ban kizárták a pártból. Ekkor érkezett, üzenet, hogy Kovács Béláért repülőgép jön Pécsre, hogy Budapestre utaz­zon. Dr. Kertész Endre beje­lentette, hogy Kovács -Béla olyan beteg, hogy nem utaz- hatik el, de megígérte, hogy ha csak lehet, a gyűlésen részt vesz. Néhány perc múlva meg­jelent a megyei tanács kultúr­termében Kovács Béla, aki a következőket mondotta: Korács Béla beszéde — Most nem mint kisgazda jöttem közétek, hiszen engem annak idején kizártak a Füg­getlen Kisgazda Pártból. Azért jöttem, hogy köszöntsem régi barátaimat, egykori harcostár­saimat. A börtönben sokat Gondolkodtam azon, hogyan fogad majd a magyar nép. EI- hiszi-e azt a sóik rágalmat, amelyet rám és a kisgazda pártra szórtak az elmúlt évek­ben. Örömmel látom, hogy a rágalomhadjárat nem sikerült. A nép bízik a kisgazda párt­ban, az egyedüli pártban, amely 1945 után valóban a függetlenséget és a szabadsá­got akarta megteremteni Ma­gyarországon. Ezután arról beszélt, mikép­pen került az új nemzeti kor­mányba. Elmondotta: Dobi István felhívta telefonon és tájékoztatta, hogy Nagy Imre nemzeti kormányt akar alakí­tani, Kovács Béla részvételé­vel. Mivel Nagy Imrével ko­rábban is kapcsolatban állt és támogatta azt a törekvését, hogy megszabadítsa az orszá­got Rákositól, Gerőtől és cin­kosaitól, elvileg hozzájárult a kormányban való részvételé­hez. Azóta semmi kapcsolata nincsen a kora lánnyal. — Meg voltam lepődve — folytatta Kovács Béla — ami­kor a ’kormánylistát nyilvá­nosságra hozták és abban több régi kommunista vezető nevét olvastam. Másnap megfogal­maztam a lemondásomat az­zal. hogy a jelenlegi kormány összetételével nem értek egyet A lemondólevelet barátaim rábeszélésére nem küldtem el. Nem tudom, mit akar a kor­mány. A lehetőségek nagyok, az ifjúság vére nem hullott hiába a dicső forradalmi harc­ban. Ezeket a lehetőségeket, a kormány szándékát az unt még meg kell ismernem,« m csak akkor kerülhet sor, ha Budapestre utazom és beszélek a kormány tagjaival. Majd a Független Kisgazda Párt újjáalakulásáról, jövőbeli működéséről 6zólt. — A Kisgazda Pártnak szer­vezkedési szabadsága és joga van. Kérdés, hogy a szervez­kedő párt a régi programot, a régi gondolatot hirdesse-e? A régi világról ne álmodjon senki, a grófok, a bankárok, és a kapitalisták világa vég­érvényesen lezárult. Nem kis­gazda igazán az, aki ma 1939- ben és 1945-ben gondolkodik. Az elmúlt tíz esztendő keser­ves, de hasznos iskolája volt a Kisgazda Pártnak, és ennek az évtizednek a tanulságait felhasználva kell átalakítaná a párt programját és átalakítani a magunk gondolkodását is. Nem tudók és nem is akarok programot hirdetni a Kisgazda Párt számára. Előbb beszél­nem kell a budapesti pártve- zetőikkel, hogy végleges prog­ramot teremthessünk. Egy bi­zonyos. Ennek a programnak az álapelve az új szabad, füg­getlen Magyarország . megte­remtése kell, hogy legyen. Szólott a parasztság jelen­legi helyzetéről is. Kifejtette, ahogy a munkásságnak és az értelmiségnek meg van a ma­ga érdekvédelmi képviselete, ugyanúgy meg kell azt terem­teni a parasztság számára. Az a véleménye, hogy vissza kell állítani a régi parasztszövet­séget és ennek a véleményé­nek Budapesten, illetékes he­lyeken is hangot fog adni. Röviden ismertette nézetét a magyar külDolitikáról. — Amikor a magyar szabad­dá "harcosok az orosz tankok e''en harcoltak, akkor az or­’ * fügpet1ínségéért harcol­tak. Ez i: • 'enti azt, hogy oú uliensétfün Innak rtin Tudjuk az orosz népet. De nem lehet egyoldalú politikát folytatni meg kell nyitni Magyaronszáj kapuit minden nemzet előtt. Minden állammal egyenrangú kapcsolatot kell teremteni és nem lehet az ország sorsát egy-egy katonai blokk érdekei­vel összekapcsolni. A magyar nép semleges Magyarországot kíván! A Kisgazdapárt régi tagjai nagy lelkesedéssel fogadták Kovács Béla beszédét majd kihirdették, hogy örökös él­nék Kovács Bélát válasz­tották meg* Ügyvezető elnök: Dr. Kertész Endre, Dombi Kis- fali József, Tantos János. Társ­elnökök: Abay Gyula, Bráda József, dr. Keserű János, Ba- barci Márton, Rostás János, Vörös Vince, ar. Lajos László*.' Manzzini József, Tóth János. Megyei főtitkár: Ostyánszki- Mihály, megyei főtitkárhelyet­tesek: Vér Elemér, Csirke Er­nő, Megyei adminisztratív tit­kár: Bernáth Antal. Szervező titkárok: Varga Gyula, Nagy Ferenc, Balázs Kálmán. A gyű­lés a Szózattal ért véget. A Független Kisgazdapárt alakuló ülése közben a Dunán­túli Nemzeti Tanácstól javas­lat érkezett Pécsre, hogy az erők szétforgácsolásának elke­rülése végett a patok további szervezkedését egyelőre füg­gesszék fel. A javaslatot a Független Kisgazdapárt veze­tősége magáévá tette és ennek alapján mindaddig, amíg ezt a javaslatot, illetve hatá­rozatot nem változtatják meg a további pártszervezke­dés mind a Független Kisgaz­dapárt, mind a többi pártok részéről szünetel 1 map kormány haladéktalan tárgyalásokat kíván a szovjet alakulatok kivonásáról az egész országból A Minisztertanács elnöke közölte s Szovjetunió kormá­nyával, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya hala­déktalan tárgyalásokat kivan kezdeni a szovjet alakulatok kivonásáról Magyarország egész területéről. Hivatkozás­sal a Szovjetunió kormányá­nak legutóbbi nyilatkozatára, amelyben kijelenti, hogy kész tárgyalásokat folytatni a ma­gyar kormánnyal és a varsói szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok kivonásáról Magyarországról, a magyar kormány felkérte a szovjet kormányt, jelölje ki küldött­ségét a tárgyalások mielőbbi megkezdésére és egyben kérte, jelölje meg a tárgyalások he­lyét és idejét. Lemondott a SZOT elnöksége Szerdán megtartott rendkí­vüli ülésen a SZOT elnöksége lemondott és a vezetést átvet­te a Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országot Szövetségé­nek ideiglenes intézőbizottsága. Az ideiglenes intézőbizottság­ban helyet foglalnak a régi, eddig mellőzött, bebörtönzött szakszervezeti vezetők, vala­mint új, forradalmi szakszer­vezeti vezetők is< Budapest, 1956. október 31 A Magyar Szabad Szak- szervezetek Országos Szö­vetségének ideiglenes in­tézőbizottsága. Bombák hullanak Kairóra London (AP): Az angol és francia légierő szerdáin este egyiptomi célpontokat bombá­zott. A kairói rádió jelenítette, hogy brit lökhajtásos bombá­zók nagyi;snwwtuitÉii'i és gyúj­tóbembákat dobiak Kairóra. A rádió idézte az egyiptomi kormány hivatalos közlemé­nyét, amely 6aerint ember­életben nem volt veszteség, de némi anyagi kár keletkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom