Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-24 / 251. szám
FELHÍVÁS Pécs és Baranya lakosságához! termelőszövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai. Baranya megye munkásai, értelmiségiek, fiatalok! . Az ellenforradalmi erők váratlan támadása zavart okozott, de nem ingatta meg szocialista rendünket, a nép hatalmát. Az idejében megtett intézkedések és a megye dolgozói fegyelmezett magatartásának eredményeképpen a megyében, beleértve Pécset is, sehol- sem történt rendzavarás, károkozás. Most az a legfontosabb feladat, hogy mindenütt biztosítsuk a termelő munka folytonosságát, mindenütt rend, béke és nyugalom legyen. . Folytassa mindenki zavartalanul munkáját az üzemekben és bányákban, végezzük rl megyénkben a soronkövetkező őszi mezőgazdasági munkáltat. Ne legyen fennakadás az élet és a termelő munka egyetlen területén sem. Dolgozzék mindenki lankadatlan szorgalommal saját jövője, családja jóléte és egész dolgozó népünk felemelkedése érdekében. A BARANYA MEGYEI PÄR T-VÉGREHAJTÓ BIZOTTS/\G. A HAZAFIAS NÉPFRONT BARANYA MEGYEI BÍZOTT SÁG a Munkásőrség, munkástanács Béke-aknán . Béke-aknán látszólag minden nyugodt és hétköznapi. Zúgnak á körfűrészek, szénnel telt csillék csattognak a síneken. frjunkások serénykednek a'lakatosműhely előtt, — mintha misem történt vorna: • A látszat azonban csalóka amíg a pártirodába jutok, többen megállítanak és csak kér- dezősködés után engednek tovább. A munkások véleményére vagyok kiváncsi. Arra, hogy mit szólnak napjaink forró eseményeihez a bányászok? —• Orbán Ferenc lakatos azt mondja: — Nagyon helyesnek xartom az egyetemisták megmozdulásait, mert ezek a mi gyermekeink, jót akarnak. De nagyon elítélem azokat a fasiszta elemeket, akik jogos várakozásainkat kihasználva fegyveres harchoz kezdtek. Olyan sokszor folyt már a szegény ember vére, már megint a munkások életére pályáznak? — Dénes István vájár megtoldja: — Úgy van! Nagyon helyes, hogy most Nagy Imre lesz a miniszterelnökünk, de legalább olyan helyes, hogy kihirdette a statáriumot. Valóban statárium kell azoknak, akik a munkás hatalomra törnek. Ha valami kérésünk van, majd mi elintézzük, de fasiszták nélkül. Ilyen hangnemben beszél Ab- rahám Károly fiatal lakatos és majd hozzáteszi: — Mit akarunk mi: több bért és jobb életet. Mondják meg nekünk, hogy például, ha megtermelünk egy bizonyos meny- nyiséget, akkor ennyit és eny- nyit keresünk. Ha ezt megmondják, úgy dolgozunk mi, hogy még az aknatornyot is összetörjük örömünkben. Nyugalom, rend és béke Az Írószövetség pécsi csoportjának nyilatkozata Mi,-Pécsett élő magyar írók, minden magyar íróval együtt nyugalomra, higgadtságra, fegyelemre törekszünk dolgozótársaink millióival, együtt ugyanakkor amikor valameny- nyiünkben továbo ég a belső tűz, az az oldhatatlan szomj és iáfig.- amely kívánja a szocialista demokráciát, az igazi, az emberi, az igazságosabb rendet. Mi valamennyien odaállunk a • szocialista demokratizmus ügye mellé, szót emelünk, áldozatot Vállalunk érte, vállaljuk akár a börtönt, akár az igaztalan meghurcoltatást is, vállaljuk a barrikádot is, ha az ellenség'harcol a másik oldalán. A- történtek első és legfőbb tanulsága: nyugalom kell. Nyugalom, higgadtság a tettekben, de belső tűz, ki nem alvó láng a lélekben. Tegyük' most félre nagy és kis sérelmeinket, intsünk min-, denkit nyugalomra, megfon- j vében: toltságra, hazafiúi, szocialista I magatartásra. 1 És ha már elszáll a robbanás utáni füst, ha leülepszik a por, a hamu, ha eltemettük halot- tainkat, akkor nézzünk körül ismét, és azt fogjuk látni, hogy máris megváltozott a világ. Az ország vezető erejének, a Magyar Dolgozók Pártjának már más a Politikai Bizottsága, a Minisztertanácsnak mindany- nyiunk által tisztelt és szeretett vezetője van, Nagy Imre elvtárs. Magyarok, barátaink, harcostársaink! A mi dolgunk most a nyugalom biztosítása, a rend, béke és a belső tűz ébrentartása. Amikor ezeket . a sorokat írom, időnként megszólal a rádió és szívbe, húsba, agyba vágó nyilatkozatokat közöl. Bennünk is hullámzanak az érzelmek, de az értelmünk szakadatlanul azt diktálja: nyugalom, és semmiféle más tűz: csak a belső. A csoport egész tagsága ne- Szántó Tibor, az írószövetség Pécsi Csoportjának titkára. Pártunk régi és hűséges oszlopai a bányászok, nemcsak beszélnek, hanem cselekednek is. Reggel a leszállás előtt röp- gyűlést tartottak, a városi párt bizottság funkcionáriusának vezetésével megalakították a munkástanácsot. A munkástanács tagjai felváltva és állandó készenlétben cirkálnak az üzem körül, és illetéktelent nem engednek az üzem területére. Ugyancsak a reggeli röpgyű- lésen mondották, amit Miche- lutti Ferenc elvtárs, a munkás- tanács tagja említ. — Vagy százötven embert is felhozhatnánk a föld mélyéről — ha szükséges. — Mind azt mondták: leszállunk, a munkástanács pedig legyen fent és ha valami lesz, csak szóljanak. Feljövünk és nem engedjük megdömteni a munkáshatalmat. íme, ez történt Béke-aknán. A bányászság megőrizte nyugodtságát, szívből helyesel minden demokratikus változást, de készen áll arra is, hogy lesújtson öklével a gyilkos fasiszta támadókra. Bányászain!* jelentik : Szilárdan a proletárhalaiom melleit A pécsi szénmedence bányászai szerdán reggel, leszállás előtt röpgyűléseket tartottak. Pécsbáuyai bányászok cgy- emberként az alábbi határozatot fogadták el: „Mi, pécsbányatelcpi bányászok biztosítjuk a pártot és a kormányt, hogy a rendkívüli helyzetben szilárdan állunk a prolctárhatalom mellett. A rendet és a fegyelmet minden körülmények között megtartjuk és ha kell, megvédjük a proletár hatalmat”. A bányászok leszállás előtt még elhatározták, hogy műszak után a munkástanács megválasztásáért ismét gyűlést tartanak. Táviratok Mi, a Dcldunántüli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói harcos üdvözletünket küldjük a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, elítélünk minden fajta provokációt cs biztosítjuk a Párt Központi Vezetőségét, hogy egy- emberként sorakozunk fél a Magyar Dolgozók Pártja mellett. Harcolunk a szocializmus további felépítéséért, a szocia lista demokrácia erősítéséért, harcolunk mindenfajta nacionalista és soviniszta elhajlás ellen és ebben a harcban egy- emberként támogatjuk a Magyar Dolgozók Pártját. Mi, a Pécsi Víz- és Csatornaművek dolgozói, felháborodással értesültünk az ellenforradalmi provokációról és elítéljük azokat. Biztosítjuk a pártbizottságot, hogy támogatni fogjuk a munkásosztály hatalma ellen irányuló minden megmozdulás felszámolásában Várjuk a rés fetes programot Beszélgetés az újpetrei Dó/sa tsz tagjaival Tántoríthatatlanul Együtt a párttal Ma délelőtt elmentem a Pécsi Pedagógiai Főiskolára, hogy megtudakoljam, mi a fiatalok véleménye a pesti eseményekről. Kilenc óra volt, ^aTilkor odaértem. A fiatalok ‘és a tanárok a díszteremben hallgatták a rádió közleményeit, beszélgettek, vitatkoztak, Fél Hz felé Dénes Béla a fOiÜMlai pártszervezet titkára állt. a mikrofon elé és felkérte a hallgatóiéit. menjenek be a tantermekbe és folytassák tovább a tanulást. Megígérte. hogy a budapesti helyzetről minden szünetben tájékoztatják a hallgatókat. A . diákok teljesítették a pá'rtHtkár elrfúrs kérését. 4 hallgatók véleményéről, hangulatáról, álláspontjáról DfJNANTÜU NAPLÓ * lUrjar Dolgozók Pártja Baranya Me*D'el Bizottságának és . « megyei tanács lapja ■Sacrkesiö a ezerkesztöblzottság Vételin kiadó: FARKAS LÁSZLÓ ■ Szerrkes^töség 6e kiadóhivatal: Wor„ József A. u. 10. T: 15-JJ, 13-33 Hirdetésiéi vevő Iroda: Kossuth Leje» utca S3. Tol.: i!Mí. Terjeszt!: a Megyei Postahivatal iBrUposclályg éa a hlrlap-kezhesttó . postahivatalok! E3ófizetés: postahivataloknál • .' . . és kézbesítőknél: n»vl előfizetési díj: 11.— Pt. Pécs Téésl" Szikra Nyomda • Munkácsy• Mihály u. ts i , •. Telefon: 20-71 Nyomdáért letel: Melle« kcmő érdeklődtem Katona Ferenc MEFESZ vezetőségi tagtól és Szumühl Péter MEFESZ tagtól, akik többek között a következőket mondották el. — Továbbra is fenntartjuk azokat a követeléseinket, amelyek a Dunántúli Napló mai számában megjelentek — mondotta Katona Ferenc — Ugyanakkor ki kell jelentenem, hogy mélységesen elítéljük a pesti provokációt. Meg kell mondanunk, hogy mindazok a rémhírek, amelyek, a városban elterjedtek, alaptalanok. hamisak. Egyetlen főiskolai hallgató sem vonult ki az utcára, egyetlen egyetemista vagy főiskolai hallgató sem akarja elvenni a munkások lakásait.. Mi nem akarunk provokációt, mi csak azt kérjük, békés úton' teljesítsék a mai lapban megjelent kívánságainkat. — Mi nem akarunk elszakadni a párttól, a munkásosztálytól, a parasztságtól, a marxizmustól—leninizmustól, 3 nem akarunk elszakadni a szocializmus építésétől sem. Minden ezzel ellenkező híresztelés rágalom és csak arra irányul, hogy beszennyezze igaz ügyünket — fejezte be nyilatkozatát Katona Ferenc, e Pécsi Pedagógia) Főiskola MEFESg vezetőségének tagja. Csoportokban áll nak az újpetrei utcán a parasztok és hallgatják a rádiót, a minisztertanács közleményei., melyet a községi tanács a ha ngosbemondón keresztül közvetít. Az újpetrei Dózsa tsz tagjai — lehetnek vagy 12- en, — a legfrissebb híreket latolgatják, a maguk helyzetére, a szövetkezet állapotára vonatkoztatják. Szabó Józsefnek — kocsis a csoportban — az a véleménye, hogy helyesen döntött a Központi Vezetőség. — Azt, csak majd akkor tudjuk megmondani, mit értünk el — ha Nagy Imre elvtárs a nyilvánosság előtt elmondja programját. • - Jobban szeretnénk élni — mondja —- és ehhez várunk intézkedéseket az új Politikai Bizottságtól. Bozó Pál növény- termesztési brigádvezető már konkrét problémákat említ. — Azon kellene sürgősen változtatni, hogy ne 5 forint 40 fillért fizessen az állam a beadott sertések kilójáért, hanem adjon érte elfogadhatóbb árat. A Dózsa tsz egymaga 87 mázsa hí- zottsertcsl adott be ezen az áron. fgv bizony nem sokat oszthatunk. A többi tsz-tag- nak is az a véleménye, hogy javítaná kell a termelőszövetkezeti parasztság helyzetén. — Hogy elhanyagoltak bennünket és keveset törődtek velünk, az bizonyos. De mi dolgoztunk s dolgo zunk most is. csak biztosítsák a Jobb gazdálkodási lehetőséget. Ezt várjuk, ezt követeljük. Hogy szavaikat tettekkel is alátámasszák, elsorolják, hogy 900 hold vetésből, már több, mint nyolcszázat elvégeztek. A többi gabona is földben lesz hamarosan. Ma is — a váratlan események ellenére — csal: nem százan dolgoznak a határban az új- petréi Dózsa termelőszövetkezet földjein,. Kendkív un esemény . rendkívüli állapot. Ezt halljuk ma a rádió közleményeiből, ez tükröződik a járókelők arcán, erről beszél ma mindenki. Ellenforradalmi bandák, felhasználva a szocialista demokráciáért folytatott harcban keletkezett egyenetlenségeket, megnyergelve a jószándékú tüntetők izzó hangulatát és ellenforradalmi lobogójukká tűzve a nacionalista és demagóg követeléseket, megkísérelték, hogy megdöntsék a munkások és parasztok hatalmát, a magyar dolgozók harcai és súlyos áldozatai árán megteremtett szocialista rendszerünket. A fővárosban folyó harcnak csak apró mozaikjait ismerjük, de minden kétség nélkül kijelenthetjük: akik ma fegyverrel törnek hatalomra, akik Magyarországon ma bármilyen ügy szolgálatában is ártatlan emberek vére árán törnek céljuk felé, azokat sem hazafiaknak, sem a nép képviselőinek nem tekinthetjük csak banditáknak, akik váratlanul és orvul támadtak ránk. Nem akarjuk vádolni azokat, akiket tudatlanságból kevertek demagóg jelszavakat a munkásosztály és parasztság jogos követelései közé. Ezek az emberek, ha valóban jószándékúak voltak, ma rádöbbenhettek, milyen következményekre vezet a széthúzás, hogyan használják ki ellenségeink a legkisebb rést is, amely sorainkban keletkezett. A meg tévedt emberek megdöbbenve mondják ma: nem ezt akartuk! Nem lehet egyetlen olyan becsületes ember sem az országban, aki ezt akarta volna. Nincs hazafi, aki örömmel és nyugodtan nézhetné, hogy fővárosunk szívében fegyveres banditák gyilkolják halomra a becsületes és ártatlan dolgozókat, a Magyar Népköztársaság rendjét védő harcosainkat. Ma a szocializmus, a forradalom rendje harcol az ellene támadt ellenforradalmi erőkkel. Ma az a kötelességünk, hogy mindent megtegyünk a rendkívüli állapotok megszüntetéséért, a rend helyreállításáért. A főváros távol esik tőlünk. Aggódó szívvel, mély felháborodással, a haza és a szocializmus rendje iránti felelősségérzettel figyeljük az ott zajló eseményeket, örömmel vesszük tudomásul, hogy pártunk Központi Vezetősége és Politikai Bizottsága, Népköztársaságunk Minisztertanácsa gyors és erélyes intézkedésekkel valósítja meg a dolgozó nép jogos követelései közül az azonnal megvalósíthatókat, végrehajtja azokat a személycseréket, amelyeket népünk a szocialista demokrácia következetes megvalósiltjának Diztosúékaként öd» vözöl, s egyúttal pánikmenJ tesen folytatja a küzdelme# az ellenforradalmi bandáid végső lefegyverzéséig. Dé közvetlen segítséget nem tu» dunk nyújtani a főváros né» pének. Hazafias kötelessé^ günk azonban, hogy ami# mégis tehetünk az ellenfor» vadalom ellen, azt megtegyükj Pártunk és a kormány ezek» ben a nehéz pillanatokban azt kéri a magyar dolgozók* tói, hogy őrizzék meg nyu* galmukat, józanul értékeljék az eseményeket és lankadat* lanul folytassák szocializ* must építő munkájukat, ne» hogy az ellenforradalmi ban* dák által a fővárosban oko» zott károkat a rend megbont» lásából, a termelési kiesések« bői eredő károk is tetézzék» Tartsuk be szigorúan és fe» gyelmezetten a kormány ren* deleteit, ne adjunk semmi tápot ellenségeink olyan hie» delmére, mintha ellenforra« dalmi törekvéseiket ebben az országban bárhol is törne» gek támogatnák. Nyugalmunk és zavartalanul végzett munkánk legyen válasz az ellenforradalmi kísérletekre, ez legyen állásfoglalásunk kifejezője, s ha ellenségeink aljas támadásain felbátorodva közöttünk is bárhol felütné a fejét a hazafiak egységének megbontására, az országunkat vezető párt és kormány tekintésének aláásására irányuló kísérlet, nacionalista vagy egyéb ellenforradalmi hangulat. azonnal szálljunk harcba ellene. < Jól tudjuk, hogy nem lehet győzelemre reménye semmiféle olyan kísérletnek, amely visszafelé akarja forgatni a történelem kerekét: Előre akarunk haladni, következetesen és gyorsan akarjuk megvalósítani a szocialista demokráciát. Határozott állásfoglalásunkkal és ha kell fegyverrel is szembe- szallunk minden restaurációs kísérlettel. A magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a régi és új értelmiség nem mond le eddig kivívott jogairól, s azokról sem, amelyeket a szocialista demokrácia alapján., ezután fogunk kivívni. Magvaror- szag nem lehet többé sem tőkések, sem arisztokraták hazája — ez az ország a dolgozó népé. Ma harcolunk azért, hogy az ország a népé maradjon, hogy az ellenforradalom próbálkozását visszaverjük. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az alattomos orvtámadás kudarcbafullad, s akkor hozzálátunk a holnap feladataihoz, újra kezdődhetnek az építő viták, folytathatjuk az utat, ámelyen elindultunk. S holnap majd levonjuk a tanulságokat, józanul és higgadtan; tántoríthatatlanul haladunk tovább a magunk útján, amelynek a szocializmushoz, a dolgozó nép növekvő jólétéhez, hazánk eddig nem látott felvirágzásához kell vezetnie. Ma détdíitt a kai ki a járdaszéléig.. mán, szó nélkül. Néj z a csinosan öltözött, U- latos szépasszony, — tudom, — ?rha sem volt híre népi aertukráciánknak. Vagy mondjam úgy: közömbösen vett mindéit ami az elmúlt tizenegy esztenaö rjati ' történt hazánkban. Most itt ül a Mecsek cukrászdában. — szemben vele barátnője. A szépasszony: — Ez sok... Ez már sok.. Utálom, a vérengzést. Esztelen dolognak tartom, hogy Pesten lövöldöznek... Alii akarnak? Hiszen most már rendben lesz minden! Úgy tudom, a kommunisták ezután mindig meghallgatlak az emberek véleményét. Igazuk is van! No szerbisz Drágám! Halló! Fizetek..-! Ezzel az asszonnyal, tudom, sok mindenben mm értenék egyet. Külön világ 6, — külön világ a mién!-.. De e véleménye, — megbecsülendő ... — Nagy Imre beszél ... t — ,uttogja egy idős ember a Széchenyi tér áruházi sar’ kán. S ujjúval csendre inti a körülállókat. Az áruházból kihallatszik a rádió hangja. Hallgatják Nagy Imrét, a minisztertanács elnökét... Az arcokon nyugalom, feszült érdeklődés. S a beszéd után a vélemények? — tgy még sohasem beszélt velünk senki __! — E mber szólt az emberekhez ... — Ebből lehet szót érteni. Nagy Imre nem fenyeget, nem mond dogmát! A sablon beszédeknek végre lejárt az idcjükl Le bizony! Végérvényesen! A fenyegetést, a szolga- lelkű dogmát, — váltsa fel az c mb e r i hang! Az áruházban és kint a járdákon álló tömeg hallgatta a bejelentést. A hangulat — megkönnyebülés. Nem az ellcnforradalmárokat sajnál fák, nem értük aggódnak, hanem a fiatalokért, akik közéjük keveredlek. De így, más! Letették a fegyvert? Helyes Miért a vérontás? — Ami hibát eddig elővettünk, majd mi helyre is hozzuk! — mondja valaki. Csak az áruház bejáratának támaszkodó fiatalember nézi közömbösen a megköny- nyebült arcokat s csak ennyi a véleménye: — Gyávák... A szokott tülekedés a villamoson. A villamosvezető hozzám hajol: — Mit gondol? Nem lesz ■ütlek folytatása? — Minek? — Ügy értem, ... hogy ennek a lövöldözésnek. Mert tudja ... nem szeretném ... Az ember még is csak félti... Elhallgat. Töpreng. — Kit félt? — Itt mögöttem nil Ezeket a türelmetlen utasokat. Az embereket. légútinak egy percre a járókelők: A rádióban bejelentik: — A Lánchídnál százhús •>llcvh'--ndn1már letette (' 1 ' megadta gát ...! A körülötte állók hirtelen feléje fordulnak. Nem szólnak hozzá, csak tialami mérhetetlen megvetéssel végigmérik. öt, akinek nem elég a vérontásból. Most rendőrért kellene futni, valaki javasolja 1», őe mégis maradnak a:-m berd' AAf-rna.-nb esupó' öy,'0' ■••mi-i-’yi fiatalemberhez és sodorják magukPedlg sokat szidnak ám, hogy mért olyan lassú a villamos1 Aztán nevet az öreg. Indít, rácsap a csengőre... Félti az embereket a villamosvezető. Az embereket, a kik szidják őt nap mini nap. De még is félti őket, A bajban, — összekoi'ácso- lódnak az emberek. Aggódnak egymásért. Hazaszeretet ■- is? Az. RAB FERENC
