Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-21 / 249. szám

f ms OKTOBER n

N A P E Ó

5

Gondolatok az országgyűlés előtt

Tágul immár

a magyar látóhatár

K'özeledife az országgyűlés

lv új nagyjelentőségű ülés- «aka. Ez az alkalom arra késztet, hogy röviden foglalkozzam néhány problémával, «melyek képviselőink mumká- |át megnehezítik.

Mindenekelőtt meg kell mondani, hogy képviselőink bem eléggé ismerik választóikat, s a választók sem ismerik képviselőiket Amikor 1953-ban a megye lakossága megválasztotta 12 képviselőjét, a képviselők felosztották maguk között a megyét abból a szempontból, ld melyik területen végzi majd munkáját A mechanikus területi felosztásra csak egy példát: Molnár István, az országos hírű komlói vájár a sellyei járást kapta területéül. Molnár Istvánt kiváló bányásznak ismerem, akit minden tevékenysége a bányához fűz, akit becsülnek és szeretnek munkatársai, Ismerősei. De vajon mennyire képes arra. hogy a mezőgazdaság országos vagy helyi „apró-cseprő" ügyeiben jártasságot szerezren. Idő hiányában erre csak kevéssé képes. Ha viszont nem ismeri azt a területet amelyikkel foglalkoznia kell, tud- ja-e szakértő szemével meglátni a hibákat, orvosolni a bajokat?

Úgy vélem, szükséges, hogy képviselőink a lehetőségekhez mérten újból elosszák egymás között a megyét s Wnek-Jdnek Jártasságának megfelelő területet adjanak. A terület felosztása természetesein egyedül nem oldja meg a választottak és választók kapcsolatának megerősítését. A terület sűrűbb látogatása, a fogadónapok rendszeres megtartása elengedhetetlen követelmény. Ezen a téren kétségtelenül most már jobban állunk, mint 2—3 évvel ezelőtt;

Egy másik gondolat, amiről beszélni kell: becsüljék meg

A biztosítási igazolvány érvényességi időtartama

A SZOT elnöksége a szakszervezetekhez érkezett panaszok alapján megvizsgálta a betegségi biztosítás szolgáltatásaira jogosító „Biztosítási Igazolvány” érvényességi időtartamát.

A jogosultság igazolásának megkönnyítése végett a SZOT elnöksége úgy határozott, hogy a jövőben a biztosítási Igazolványokat tizenöt nap helyett harminc naponkint kell a munkáltatóval érvényesíttetni (lebélyegeztetni);

jobban „Műiről" is képviselőinket! Azt hiszem, nem egyedül vagyok azon a véleményen, hogy az a gyakorlat, ahogy az elmúlt évek során a képviselők a parlamentben egyhangúan“ szavaztak, vagy áll ástfoglaltak, nem volt

egészséges» A legutóbbi országgyűlés már Ízelítőt adott, milyen a helyes vitákat kibon- tatkoztató légkör. Ezen az úton kell továbhaladnunk. Ehhez azonban szakítani kell a még kísértő elavult vezetési módszerrel is. Szabó Rezső Pécsbánya főmérnöke beszélgetésünk alkalmával a következőket mondotta. Mint képviselő, tagja az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának. Pár hete, hogy a bizottság megtárgyalta az elmúlt év zárszámadását. Szabó elvtárs — mint mondotta, — érdemben kevésbé szólt hozzá, hiszen egy-két részlet- eredményről, amelyről előzetesen tájékozódást nyert, — mást nem tudott, s a tárgyaláson már kész tényeket jelentettek be. Hát ugyancsak pénzügyi szakember legyen az, aki pár óra alatt képes egy ország költségvetésének zárszámadásáról alapos véleményt mondani Ha a képviselőket beválasztják az országgyűlési bizottságokba, akkor arról is gondoskodni kell, hogy idejéA tisztességes kakuk saját tojásait is más fészkébe rakja, viszont a mi jómadarunk, Kakukmé asszonyság az idegen fészkekből még azt is elhozta, amit éppen nem ő tett oda. A szarkák csillogó holmikat lopnak, Kakukmé a kulcsokra specializálta magát Nem, nem a mennyország, hanem a földművesszövetkezeti boltok kulcsaira!

Benyit a minap Wisemé, a siklósi 11-es bolt kiszolgálója valamiért Török lakatoshoz. Hát — egy ismerős kulcsot lát a munkapadon. Szakasztott olyan, mint amilyennel 6 zárja a redőnyt „műszak" végén.

— Jaj, de hasonlít rá! A mester űré talán?

— Dehogyis; a Kakukné hozta ide az eredetijét, hogy készítsek róla másolatot. A mintát már vissza is vitte.

A fiatalasszony ijedten kapott a zsebéhez, de abban bizony ugyanúgy ott volt a redőnykulcs, mintha soha sem vették volna ki onnan. De a gyanú már befészkelte magát a szívébe, hiszen az elmúlt heti leltár 13 000 forintra rúgó, rejtélyes hiányt

ben és alaposan tájékoztassák a megvitatásra kerülő napirendről.

A sok gondolat közül talán nem haszontalan még egyet elmondaná. Ez pedig: a képviselő nem Protektor! Achátz Imre képviselő mondotta el a következőket. Nemrégiben beszélt parasztokkal, akik kérték, járjon el adójuk csökkentése érdekében. Természetesen az nem protekció-kérés, ha például a törvényszabta adót helytelenül állapították meg s ennek revidiálását kérik, mert ez helyes. Hanem az, hogy a helyesen, a törvényes rendelkezésekben meghatározott adó törvényellenes csökkentését kérik, azzal a gondolattal: képviselő, hátha elintézi — helytelen. Ezzel kapcsolatban felvetődik: ne azért intézzenek el kérelmeket, vagy panaszokat, mert azt a képviselő kérte, hanem azért, mert a panasz orvoslására, a kérelem teljesítésére törvényes lehetőségek vannak,

A képviselők és választóik közötti kapcsolat megerősítéséhez nincs másra szükség, minthogy választók és választottak tudatában legyenek: a képviselők szavaiban és tetteiben, mint csepp vízben a tenger, egy nemzet él, dolgozik a napfényes holnapért;

Garay Ferenc

talált. Átszaladt a rendőrségre és gyanúja órák alatt beigazolódott. A házkutatás Kakuk Feremmé, Rákóczi utcai lakásán egy rakás ruhaanyagot talált, hátukon földművesszövetkezeti árjelzőcédulá- val és a különféle kulcsoknak egy valóságos arzenálját ; ; ;

De maradjunk előbb a szöveteknél ! Kakukné már tavaly augusztusban ellopta a 11-es bolt ajtókulcsát, de ezzel csak akkor tudott operálni, amikor a boltvezető és az eladó hanyagságból nem húzták le a redőnyt is- A sok leltárhiány azonban éberségre intette a két asszonyt és Kakukné már hiába Járt a bolt tájékára az ajtókulccsal, el kellett valahogy lopni a redőnyét is. Kilesett egy különösen forgalmas napot, amikor a pultról elemelhette az egész kulcskarikát, amit felhasználás után ugyanúgy vissza is csempészett. Ezután már a lehúzott redőny sem akadályozhatta meg dézsmálásait .. -.

A házkutatást végző rendőrök a textíliák mellett egy egész kulcs-arzenált találtak.

Szerencsejáték — nyeremény nélkül

A Magyar Távirati Iroda illetékes heljrről kapott értesülés alapján közli, hogy az utóbbi időben a nagyközönség becsapására hólabdaszerűen terjesztett körlevelekkel

árasztják el, főleg a fővárost. A körlevél tíz forint befizetését kéri megadott címre, amelynek fejében 31 250 forintot helyez kilátásba az összeg feladójának, Illetve a körlevél tovább küldőjének. Nyilvánvaló, hogy ennek a tíz forintnak befizetését a körlevél szétküldői hiszékeny emberektől remélik, akik azonban nemcsak az ígért összeget, de saját pénzüket sem látják viszont.

Ennek a hazárdjátéknak értelmi szerzői és vámszedői hivatalos színezetet akartak adni azáltal, hogy felszólítják a nyerteseket: a címükre érkező 31250 forint után 20 százalék „nyereményadót” fizessenek be az Országos Takarékpénztárnak. Ilyen szerencsejátékot nem engedélyeztek, minthogy ez sokezer ember becsapását jelenti;

Amikor megkeresték hozzá gazdáikat, kisült, hogy Ka- kukné a földművesszövetkezeti kenyérbolt kulcsát ia lemásoltatta.

—• Hiányzott nekem ©gyJ két napig — sopánkodik Terjes Mátyásmé boltvezető, de- hát ki az ördög gondolta volna?

Hogy az ördög mit gondolt, azt csak az alvilágban tudják, de az bizonyos, ha az elveszett kulcsok helyett nem részeltetett volna másikat, hanem kicseréltette volna a zárt, — Kakukné asszonyság nem emelhetett volna ki kasszájából egyszerre ötszáz forintot.

Kakukné ügye egyébként most nagyon rosszul áll. A börtönből megpróbált férjéhez egy levelet kicsempész- tetná — de az üzenet a rendőrség kezébe került Efölött érzett mérgében eltökélte, hogy az esőcsatornába kapaszkodva megszökik, de csak a kerítés tetejéig Juthatott. Hiába — szoros a kalitka — és Siklós legújabb szarkája, Kakukné egyhamar bajosan repül ki belőle;:;

A műszaki zárak leomlása és a mind sűrűbb külföldi IBUSZ-utazások után pénteken újabb — egymás megismerését elősegítő — újsághír közölte: Románia után most már Lengyelországba és Bulgáriába is vízum nélkül utazhatunk.

A legújabb humánus engedményhez is felesleges minden kommentálás, önmagáért beszél: „Eszerint azok a 45 évnél idősebb férfiak és asszonyok, akiknek munka- képtelenség miatt, vagy más okból a megélhetésük nincs biztosítva, külföldön viszont olyan rokonaik élnek, akik vállalják eltartásukat, kivándorló útlevelet kaphatnak”.

Hogy vannak-e nálunk ilyen egyedülálló öregek? Csak két községi tanácselnököt hívtam fel és ime:

Trabert András 60 éven felüli öregember, egyedül él Fekeden. Felesége és fia kint Németországban. Az öreg egy éve adta be kérelmét, eredménytelenül .Most újból reménykedik: végre tán mégis kimehet! Ujpetréről is kivándorolnának hozzátartozóikhoz hárman-négyen is öregek. Schilling Bálintnénak meghalt a férje. A napokban elutazhat XJjpetréröl Nyugat- Németországba a gyerekeihez. Már féléve várt erre a percre. Obendorf Henrik bácsi munkaképtelenné vált hidasi bányász is kérte, hogy Kelet-Németországban élő rokonaihoz mehessen, akik szívesen eltartanák.

Mindenki örült a hímek, hogy Csehszlovákiába és más népi demokratikus országokba a rokoni látogatások előtt

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége szombaton ülést tartott és tudomásul vette Nagy Imre elvtárs szeptember 28-án kelt levelének tartalmát, amelyben ismertette akadémiai tagságáról történt lemondása okait és körülményeit és kérte tagságának visszaállítását Az Akadémia Elnöksége egyhangú határozattal visszaállította Nagy Imre elvtárs akadémiai rendes tagságát v

Az Akadémia Elnöksége megállapította, hogy a lemondás elfogadásánál nem járt el helyesen, amennyiben politikai tényezők jogosulatlan állásfoglalása alapján ellenvetés nélkül hozzájárult olyan lépéshez,

már megnyílt az út. De nem volna-e célszerű, ha most egy lépéssel tovább men- nénk? Sokezren vannak Magyarországon németajkúakj akiknek nyugaton, de elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban roko* naik, hozzátartozóik élnek» Lehetővé kellene tenni, hogy azok a németajkú magyar állampolgárok meglátogassák szüleiket, testvéreiket, gyerekeiket. — Ugyanakkor meg kellene könnyíteni, hogy az NDK-ból látogatóba jöjjenek hozzánk.

Mert milyen érdeket sértene az, ha mondjuk az újpet- rei Klein Zsigmond vagy Eilingsfeld Anna a nagyszüleihez merte el néhány hétrét vagy a kintiek jönnének el hozzájuk? Az sem titok, hogy azt a Kelet-Németországoti ahol hozzánk hasonló társadalmi viszonyok közt élnek és dolgoznak, igen kevéssé ismerjük. Pedig lenne mit tanulnunk a fejlett iparral rendelkező, szocializmust építő német néptől. Ehhez azonban előbb meg kellene ismernünk egymást. S ki tagadja, hogy a rokoni látogatások is lépést jelentenének ezirányban.

Hogy mennyien várják csak Baranyában az örömhírt, arra a rendőrség útlevél-osztálya ad némi tájékoztatást: az elmúlt évhez viszonyítva megnégyszereződött azoknak a száma, akik más országokban élő rokonaikhoz kérnek látogató útlevelet.

Reméljük, ezután már több eredménnyel.

WEIDINGER VILMOS

amely tudományos szempontból nem volt indokolt Az Akadémia Elnöksége visszatérése alkalmából meleg szeretettel üdvözölte Nagy Imre akadémikus elvtársat

A. Magyar Vöröskereszt

közvetítésével, a családegyesítési akcióban tizenöt németajkú (10—16 éves) gyermeknek nyílik lehetősége arra, hogy hazatérjen a Német Szövetségi Köztársaságban élő szüleihez. A szüleikhez hazatérő gyermekeket hétfőn reggel külön autóbuszon kísérik Bécsbe a Magyar Vöröskereszt képviselői.;

Legújabb szarkánk: KAKUKNÉ

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége visszaállitotta Nagy Imre akadémiai rendes tagságát

cA z ellő m(úeclidő

ESŐS, ŐSZI DÉLUTÁNON munkásokkal

megrakott teherautó állt meg a Jankovics- telep mögött elterülő kukoricatábla szélén. A kocsiban kézi szerszámok: lapátok, fejszék, csákányok voltak, meg egy sok vihart látott sátor ponyva. A ponyva alatt, a szerszámok közt szorongva tíz kipróbált férfi kuporgott: kubikosok, a 26/1. Gyárépítő Vállalat emberei, a híres Pém-brigád tagjai, akik alaposan kivették részüket Sztálinváros építéséből. Most, a fiatal Aczél László építészmérnök vezetésével azért jöttek, hogy előkészítsék a létesítendő új erőmű területét az építési program megindítására. Hideg volt, egész nap esett, az emberek fáztak, éhesek voltak. Abban a pillanatban nem volt más vágyuk, minthogy a szerszámokat valahová berakhassák, ők pedig minél előbb fedél alá kerüljenek s kipihenhessék magukat.

így kezdődött; ilyen egyszerűen, szerényen indult meg a pécsi hőerőműépítkezés 1955. október 22-én. Érdemes visszapillantani, hogy e szerény kezdettől meddig Jutottak el az építők az eltelt egy esztendő alatt. Útikalauzunk: Marsay Andor építészmérnök, beruházási k i rendel tségvezető; az 6 szives és szakavatott tájékoztatása nyomán fokonkint kibontakoznak előttünk az egy év óta foüyó megfeszített munka eredményei.

Első' építési tevékenységük az volt, hogy nádpa'.lóból összetákoltak egy 10 négyzetméter alapterületű raktárt, majd a MÁV pálya- fenntartási osztály Jóvoltából kaptak egy barakkot, melyben elhelyezték az ideiglenes étkezőt és az építési irodákat. Aztán nyomban megkezdődött a dolgozók elszállásolására az ú. n. „felvonulási város" építése, ami mindmáig tart s teljes befejezése 1957. májusára várható. Ebből ezideig felépítettek 6 nagy barakkot, irodák, raktárak céljára és egyenkint 50 főt befogadó 30 legényszállásépületet, melyekből 20 épület teljesen kész, 10 pedig falegyen alatt van. A legényszállásokat hideg- meleg folyóvízzel szerelték *el s mindenegyes épülethez egy kis társalgó és külön ételmelegítő helyiség is csatlakozik. Érdekességként említjük meg, hogy az ételmelegítő beépítése a dolgozók kívánságára történt, mert a kubikosok a hagyományos lebbencs-levest estén- kint még megfőzik maguknak vacsora után. A felvonulási városhoz tartozik és teljesen elkészült a 20 családot befogadó szállásépület, valamint az orvosi rendelő, mely négy betegszobájával, rendelő-, és védőnőszobával s a tágas várakozóhelyiséggel egy kis modem vidéki kórháznak felel meg.

Mindezeken felül, részben falegyenig készen, részben folyamatban van a hatalmas üzletház, a gondnoksági épület, 8 műszakiszállásépület, a bölcsőde és óvoda építése. S ami a legfőbb, legsürgősebb: a villany- és gőzfűtéses nagyszerű konyhaüzem épülete, melynek konyhája nem kevesebb, mint 2 000 személy részére tud majd főzni, legkésőbb november 7-én üzembe lép. A tágas, szépen berendezett étterem már készein áll, viszont a kultúrterem befejezésére csak a jövő évben kerül sor.

EZZEL SZEMBEN ELKÉSZÍTETTÉK az

egész felvonulási város villany-, út-, víz- és csatorna-hálózatát és befejezték valamennyi belső és külső út aszfaltozását, amire Marsay Andor szemmelláthatóan nagyon büszke és joggal, mert első eset az országban,' hogy egy nagy építkezésnek ilyen szakaszában már aszfaltozott út áll az építők rendelkezésére. Amikor idáig elérkeztek a munkában, szóhoz juthattak már a szépészeti igények is s igy röviddel ezelőtt megkezdték a felvonulási város parkosítását;

— No de, ez még mind csak a felvonulási város építéséhez tartozik — kapcsolódik a beszélgetésbe Kimár Rudolf építész -r ipari jellegű építkezések beruházási ve/ >je.; 5=- Ezzel párhuzamban más természetű munkák is folynak,, melyek részben már az erőmű építését, részben annak előkészítését szolgálják.

ILYEN ELSŐSORBAN a nagyarányú terep- rendezés, melynek során eddig több mint 300 ezer köbméter földet mozgattak meg a Földgép Vállalat dolgozód. De meg is van az eredménye: november 7-én, ünnepélyes külsőségek között megindul a vasúti teherszállítás a Pécsbánya-rendezótől a főépítkezésdg húzódó, mintegy 2 km hosszú, normálnyomtávú iparvágányon, melynek helyenként 6—8 méter magas töltésébe kereken 130 ezer köbméter földet kellett beleépíteni.

Közben megkezdték az előkészületeket az erőmű építéséhez. Ehhez előbb itt is meg kellett teremteni az út-, viz- és csatorna-hálózatot, a közvilágítást és közel 50 ezer köbméter földet kellett kiemelni a majdani üzemi épület pincetömbjéből. Aztán gyors ütemben következett az alapok gödreinek kiemelése, a vasbetonoszlopok elkészítése s máris megindult az ú. n. null-szinti födém építése, melynél egyhónapos időelőnyre tettek szert.

Ezenkívül az ipari építkezések közül elvégezték már a kapcsolóház-vezénylőterem pince tömb-kiemelését is s ezeknek vasbetonalapozása a közeljövőben megkezdődik. Folyamatban van a szénkeverő-telep építése, amit a 3. sz. Mélyépítő Vállalat végez. Sajnos, itt a munka egyelőre vontatottan halad, pedig igen fontos, hogy ezt a hataunas létesítményt még ez évben alapozzák. Ugyancsak a legközelebbi jövő feladatai közé tartozik, hogy még e hó folyamán megkezdik a 34 méter magas panel-pillérek előgyártását, melyek a főépület vázát, körítőfalát alkotják majd. A panelek előgyártása vas-sablon segítségével történik. Megjegyzendő, hogy ezt a legmodernebb építés* rendszert ezideig csak Franciaországban

alkalmazták. Általában megállapítható, hogy a pécsi erőműépítkezés vezetői minden téren az új, modem technológia s emellett az esztétikai szempontok érvényesülését igyekeztek szem előtt tartaná. Így pl. ax üzemi főépület homlokzatának kialakítása is teljesen eltérő lesz az eddig megszokott gyárépületi homlokzattól. Az új erőmű üde, fékéte-fehér-pdros színben pompázó modem homlokzatával, a sző szoros értelmében „az energia palotája” lesz.

Eddig tart a tények felsorolása; Bizonyára 6ok minden van még, amit kihagytunk, nem láttunk meg vagy amit nem tudtunk feljegyezni abból, ami több, mint 1 000 ember erőfeszítéséből egy év alatt megszületett itt, az egykori kukoricaföld helyén. De még ha mindent elmondtunk volna, akkor is csak szavak maradnának, amelyek vajmi kevéssé tudják érzékeltetni azt, amit az emberi alkotószellem, akaraterő, önfegyelem, tudás és szorgalom hozott létre ilyen rövid idő alatt egy nagy cél szolgálatában.

DE HAT KIK IS AZOK akiknek tevékenységéből az eredmények megszülettek? Erre a kérdésre névszerinti választ adni nem tudunk. Többször megírtuk már, hogy az építésből elsősorban a 26/1 Gyárépítő Vállalat, az Ut- és Csatornaépítő Vállalat s a Földmunkát Gépesítő Vállalat veszi ki részét s megírtuk ezek kitűnő és rátermett vezetőinek nevét is. Ezt most is meg tudnánk tenni. Mégis: az első évforduló napján azokra akarunk gondolni, akiknek neve nem szerepelt tudósításainkban, akik azonban e vezetők utasításait végrehajtották, elgondolásaikat ténylegesen megvalósították. A névtelenekre, az egyszerű munkásokra fordítjuk ma figyelmünket, azokra, akiknek közvetlen munkája nvcmá.n *ét. "ejött valami új am* *smé* <*sv 'én* re visz bennünket útunken r ■■

elismerésünket és köszönetünke' fejezz.üh k‘< az erőműépítkezés valamennyi dolgozójának.

Watvrach GáboJr