Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-21 / 249. szám

f ms OKTOBER n N A P E Ó 5 Gondolatok az országgyűlés előtt Tágul immár a magyar látóhatár K'özeledife az országgyűlés lv új nagyjelentőségű ülés- «aka. Ez az alkalom arra késztet, hogy röviden foglal­kozzam néhány problémával, «melyek képviselőink mumká- |át megnehezítik. Mindenekelőtt meg kell mondani, hogy képviselőink bem eléggé ismerik választói­kat, s a választók sem isme­rik képviselőiket Amikor 1953-ban a megye lakossága megválasztotta 12 képvise­lőjét, a képviselők felosztot­ták maguk között a megyét abból a szempontból, ld me­lyik területen végzi majd munkáját A mechanikus te­rületi felosztásra csak egy példát: Molnár István, az or­szágos hírű komlói vájár a sellyei járást kapta területéül. Molnár Istvánt kiváló bá­nyásznak ismerem, akit min­den tevékenysége a bányához fűz, akit becsülnek és szeret­nek munkatársai, Ismerősei. De vajon mennyire képes arra. hogy a mezőgazdaság orszá­gos vagy helyi „apró-cseprő" ügyeiben jártasságot szerez­ren. Idő hiányában erre csak kevéssé képes. Ha viszont nem ismeri azt a területet ame­lyikkel foglalkoznia kell, tud- ja-e szakértő szemével meglát­ni a hibákat, orvosolni a ba­jokat? Úgy vélem, szükséges, hogy képviselőink a lehetőségekhez mérten újból elosszák egymás között a megyét s Wnek-Jd­nek Jártasságának megfelelő területet adjanak. A terület felosztása természetesein egye­dül nem oldja meg a válasz­tottak és választók kapcsola­tának megerősítését. A terület sűrűbb látogatása, a fogadó­napok rendszeres megtartása elengedhetetlen követelmény. Ezen a téren kétségtelenül most már jobban állunk, mint 2—3 évvel ezelőtt; Egy másik gondolat, amiről beszélni kell: becsüljék meg A biztosítási igazolvány érvényességi időtartama A SZOT elnöksége a szak­szervezetekhez érkezett pana­szok alapján megvizsgálta a betegségi biztosítás szolgálta­tásaira jogosító „Biztosítási Igazolvány” érvényességi idő­tartamát. A jogosultság igazolásának megkönnyítése végett a SZOT elnöksége úgy határozott, hogy a jövőben a biztosítási Igazol­ványokat tizenöt nap helyett harminc naponkint kell a munkáltatóval érvényesíttetni (lebélyegeztetni); jobban „Műiről" is képvise­lőinket! Azt hiszem, nem egyedül vagyok azon a véle­ményen, hogy az a gyakorlat, ahogy az elmúlt évek során a képviselők a parlamentben egyhangúan“ szavaztak, vagy áll ástfoglaltak, nem volt egészséges» A legutóbbi or­szággyűlés már Ízelítőt adott, milyen a helyes vitákat kibon- tatkoztató légkör. Ezen az úton kell továbhaladnunk. Eh­hez azonban szakítani kell a még kísértő elavult vezetési módszerrel is. Szabó Rezső Pécsbánya főmérnöke beszél­getésünk alkalmával a követ­kezőket mondotta. Mint kép­viselő, tagja az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának. Pár hete, hogy a bi­zottság megtárgyalta az el­múlt év zárszámadását. Sza­bó elvtárs — mint mondotta, — érdemben kevésbé szólt hozzá, hiszen egy-két részlet- eredményről, amelyről előzete­sen tájékozódást nyert, — mást nem tudott, s a tárgyalá­son már kész tényeket jelen­tettek be. Hát ugyancsak pénz­ügyi szakember legyen az, aki pár óra alatt képes egy ország költségvetésének zárszámadá­sáról alapos véleményt mon­dani Ha a képviselőket bevá­lasztják az országgyűlési bi­zottságokba, akkor arról is gondoskodni kell, hogy idejé­A tisztességes kakuk saját tojásait is más fészkébe rak­ja, viszont a mi jómadarunk, Kakukmé asszonyság az ide­gen fészkekből még azt is elhozta, amit éppen nem ő tett oda. A szarkák csillogó holmikat lopnak, Kakukmé a kulcsokra specializálta ma­gát Nem, nem a mennyor­szág, hanem a földművesszö­vetkezeti boltok kulcsaira! Benyit a minap Wisemé, a siklósi 11-es bolt kiszolgá­lója valamiért Török lakatos­hoz. Hát — egy ismerős kul­csot lát a munkapadon. Sza­kasztott olyan, mint amilyen­nel 6 zárja a redőnyt „mű­szak" végén. — Jaj, de hasonlít rá! A mester űré talán? — Dehogyis; a Kakukné hozta ide az eredetijét, hogy készítsek róla másolatot. A mintát már vissza is vitte. A fiatalasszony ijedten ka­pott a zsebéhez, de abban bizony ugyanúgy ott volt a redőnykulcs, mintha soha sem vették volna ki onnan. De a gyanú már befészkelte magát a szívébe, hiszen az el­múlt heti leltár 13 000 fo­rintra rúgó, rejtélyes hiányt ben és alaposan tájékoztassák a megvitatásra kerülő napi­rendről. A sok gondolat közül talán nem haszontalan még egyet el­mondaná. Ez pedig: a képvise­lő nem Protektor! Achátz Im­re képviselő mondotta el a kö­vetkezőket. Nemrégiben be­szélt parasztokkal, akik kér­ték, járjon el adójuk csökken­tése érdekében. Természetesen az nem protekció-kérés, ha például a törvényszabta adót helytelenül állapították meg s ennek revidiálását kérik, mert ez helyes. Hanem az, hogy a helyesen, a törvényes rendel­kezésekben meghatározott adó törvényellenes csökkentését kérik, azzal a gondolattal: képviselő, hátha elintézi — helytelen. Ezzel kapcsolatban felvetődik: ne azért intézze­nek el kérelmeket, vagy pana­szokat, mert azt a képviselő kérte, hanem azért, mert a pa­nasz orvoslására, a kérelem teljesítésére törvényes lehető­ségek vannak, A képviselők és választóik közötti kapcsolat megerősítésé­hez nincs másra szükség, minthogy választók és válasz­tottak tudatában legyenek: a képviselők szavaiban és tettei­ben, mint csepp vízben a ten­ger, egy nemzet él, dolgozik a napfényes holnapért; Garay Ferenc talált. Átszaladt a rendőrség­re és gyanúja órák alatt be­igazolódott. A házkutatás Ka­kuk Feremmé, Rákóczi utcai lakásán egy rakás ruhaanya­got talált, hátukon földmű­vesszövetkezeti árjelzőcédulá- val és a különféle kulcsok­nak egy valóságos arzenál­ját ; ; ; De maradjunk előbb a szö­veteknél ! Kakukné már ta­valy augusztusban ellopta a 11-es bolt ajtókulcsát, de ez­zel csak akkor tudott operál­ni, amikor a boltvezető és az eladó hanyagságból nem húzták le a redőnyt is- A sok leltárhiány azonban éberség­re intette a két asszonyt és Kakukné már hiába Járt a bolt tájékára az ajtókulccsal, el kellett valahogy lopni a redőnyét is. Kilesett egy kü­lönösen forgalmas napot, amikor a pultról elemelhette az egész kulcskarikát, amit felhasználás után ugyanúgy vissza is csempészett. Ezután már a lehúzott redőny sem akadályozhatta meg dézsmá­lásait .. -. A házkutatást végző rend­őrök a textíliák mellett egy egész kulcs-arzenált találtak. Szerencsejáték — nyeremény nélkül A Magyar Távirati Iroda il­letékes heljrről kapott értesü­lés alapján közli, hogy az utóbbi időben a nagyközönség becsapására hólabdaszerűen terjesztett körlevelekkel árasztják el, főleg a fővárost. A körlevél tíz forint befize­tését kéri megadott címre, amelynek fejében 31 250 forin­tot helyez kilátásba az összeg feladójának, Illetve a körlevél tovább küldőjének. Nyilván­való, hogy ennek a tíz forint­nak befizetését a körlevél szétküldői hiszékeny emberek­től remélik, akik azonban nemcsak az ígért összeget, de saját pénzüket sem látják vi­szont. Ennek a hazárdjátéknak ér­telmi szerzői és vámszedői hi­vatalos színezetet akartak ad­ni azáltal, hogy felszólítják a nyerteseket: a címükre érke­ző 31250 forint után 20 szá­zalék „nyereményadót” fizes­senek be az Országos Takarék­pénztárnak. Ilyen szerencsejá­tékot nem engedélyeztek, minthogy ez sokezer ember becsapását jelenti; Amikor megkeresték hozzá gazdáikat, kisült, hogy Ka- kukné a földművesszövetke­zeti kenyérbolt kulcsát ia le­másoltatta. —• Hiányzott nekem ©gyJ két napig — sopánkodik Te­rjes Mátyásmé boltvezető, de- hát ki az ördög gondolta volna? Hogy az ördög mit gondolt, azt csak az alvilágban tud­ják, de az bizonyos, ha az el­veszett kulcsok helyett nem részeltetett volna másikat, hanem kicseréltette volna a zárt, — Kakukné asszonyság nem emelhetett volna ki kasszájából egyszerre ötszáz forintot. Kakukné ügye egyébként most nagyon rosszul áll. A börtönből megpróbált férjé­hez egy levelet kicsempész- tetná — de az üzenet a rend­őrség kezébe került Efölött érzett mérgében eltökélte, hogy az esőcsatornába ka­paszkodva megszökik, de csak a kerítés tetejéig Jutha­tott. Hiába — szoros a kalit­ka — és Siklós legújabb szar­kája, Kakukné egyhamar ba­josan repül ki belőle;:; A műszaki zárak leomlása és a mind sűrűbb külföldi IBUSZ-utazások után pénte­ken újabb — egymás meg­ismerését elősegítő — újság­hír közölte: Románia után most már Lengyelországba és Bulgáriába is vízum nél­kül utazhatunk. A legújabb humánus en­gedményhez is felesleges minden kommentálás, önma­gáért beszél: „Eszerint azok a 45 évnél idősebb férfiak és asszonyok, akiknek munka- képtelenség miatt, vagy más okból a megélhetésük nincs biztosítva, külföldön viszont olyan rokonaik élnek, akik vállalják eltartásukat, kiván­dorló útlevelet kaphatnak”. Hogy vannak-e nálunk ilyen egyedülálló öregek? Csak két községi tanácselnö­köt hívtam fel és ime: Trabert András 60 éven fe­lüli öregember, egyedül él Fekeden. Felesége és fia kint Németországban. Az öreg egy éve adta be kérelmét, ered­ménytelenül .Most újból re­ménykedik: végre tán mégis kimehet! Ujpetréről is kiván­dorolnának hozzátartozóikhoz hárman-négyen is öregek. Schilling Bálintnénak meg­halt a férje. A napokban el­utazhat XJjpetréröl Nyugat- Németországba a gyerekei­hez. Már féléve várt erre a percre. Obendorf Henrik bá­csi munkaképtelenné vált hidasi bányász is kérte, hogy Kelet-Németországban élő rokonaihoz mehessen, akik szívesen eltartanák. Mindenki örült a hímek, hogy Csehszlovákiába és más népi demokratikus országok­ba a rokoni látogatások előtt A Magyar Tudományos Aka­démia Elnöksége szombaton ülést tartott és tudomásul vet­te Nagy Imre elvtárs szeptem­ber 28-án kelt levelének tar­talmát, amelyben ismertette akadémiai tagságáról történt lemondása okait és körülmé­nyeit és kérte tagságának visszaállítását Az Akadémia Elnöksége egyhangú határo­zattal visszaállította Nagy Im­re elvtárs akadémiai rendes tagságát v Az Akadémia Elnöksége megállapította, hogy a lemon­dás elfogadásánál nem járt el helyesen, amennyiben politikai tényezők jogosulatlan állásfog­lalása alapján ellenvetés nél­kül hozzájárult olyan lépéshez, már megnyílt az út. De nem volna-e célszerű, ha most egy lépéssel tovább men- nénk? Sokezren vannak Ma­gyarországon németajkúakj akiknek nyugaton, de első­sorban a Német Demokra­tikus Köztársaságban roko* naik, hozzátartozóik élnek» Lehetővé kellene tenni, hogy azok a németajkú magyar állampolgárok meglátogassák szüleiket, testvéreiket, gyere­keiket. — Ugyanakkor meg kellene könnyíteni, hogy az NDK-ból látogatóba jöjjenek hozzánk. Mert milyen érdeket sérte­ne az, ha mondjuk az újpet- rei Klein Zsigmond vagy Eilingsfeld Anna a nagyszü­leihez merte el néhány hétrét vagy a kintiek jönnének el hozzájuk? Az sem titok, hogy azt a Kelet-Németországoti ahol hozzánk hasonló társa­dalmi viszonyok közt élnek és dolgoznak, igen kevéssé is­merjük. Pedig lenne mit ta­nulnunk a fejlett iparral rendelkező, szocializmust építő német néptől. Ehhez azonban előbb meg kellene ismernünk egymást. S ki ta­gadja, hogy a rokoni látoga­tások is lépést jelentenének ezirányban. Hogy mennyien várják csak Baranyában az öröm­hírt, arra a rendőrség útle­vél-osztálya ad némi tájékoz­tatást: az elmúlt évhez viszo­nyítva megnégyszereződött azoknak a száma, akik más országokban élő rokonaikhoz kérnek látogató útlevelet. Reméljük, ezután már több eredménnyel. WEIDINGER VILMOS amely tudományos szempont­ból nem volt indokolt Az Akadémia Elnöksége visszatérése alkalmából meleg szeretettel üdvözölte Nagy Im­re akadémikus elvtársat A. Magyar Vöröskereszt közvetítésével, a családegyesí­tési akcióban tizenöt németaj­kú (10—16 éves) gyermeknek nyílik lehetősége arra, hogy hazatérjen a Német Szövetsé­gi Köztársaságban élő szülei­hez. A szüleikhez hazatérő gyer­mekeket hétfőn reggel külön autóbuszon kísérik Bécsbe a Magyar Vöröskereszt képvise­lői.; Legújabb szarkánk: KAKUKNÉ A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége visszaállitotta Nagy Imre akadémiai rendes tagságát cA z ellő m(úeclidő ESŐS, ŐSZI DÉLUTÁNON munkásokkal megrakott teherautó állt meg a Jankovics- telep mögött elterülő kukoricatábla szélén. A kocsiban kézi szerszámok: lapátok, fejszék, csákányok voltak, meg egy sok vihart látott sátor ponyva. A ponyva alatt, a szerszámok közt szorongva tíz kipróbált férfi kuporgott: kubikosok, a 26/1. Gyárépítő Vállalat embe­rei, a híres Pém-brigád tagjai, akik alaposan kivették részüket Sztálinváros építéséből. Most, a fiatal Aczél László építészmérnök ve­zetésével azért jöttek, hogy előkészítsék a lé­tesítendő új erőmű területét az építési prog­ram megindítására. Hideg volt, egész nap esett, az emberek fáztak, éhesek voltak. Ab­ban a pillanatban nem volt más vágyuk, mint­hogy a szerszámokat valahová berakhassák, ők pedig minél előbb fedél alá kerüljenek s kipihenhessék magukat. így kezdődött; ilyen egyszerűen, szerényen indult meg a pécsi hőerőműépítkezés 1955. október 22-én. Érdemes visszapillantani, hogy e szerény kezdettől meddig Jutottak el az épí­tők az eltelt egy esztendő alatt. Útikalau­zunk: Marsay Andor építészmérnök, beruhá­zási k i rendel tségvezető; az 6 szives és szak­avatott tájékoztatása nyomán fokonkint ki­bontakoznak előttünk az egy év óta foüyó megfeszített munka eredményei. Első' építési tevékenységük az volt, hogy nádpa'.lóból összetákoltak egy 10 négyzetmé­ter alapterületű raktárt, majd a MÁV pálya- fenntartási osztály Jóvoltából kaptak egy ba­rakkot, melyben elhelyezték az ideiglenes ét­kezőt és az építési irodákat. Aztán nyomban megkezdődött a dolgozók elszállásolására az ú. n. „felvonulási város" építése, ami mind­máig tart s teljes befejezése 1957. májusára várható. Ebből ezideig felépítettek 6 nagy ba­rakkot, irodák, raktárak céljára és egyenkint 50 főt befogadó 30 legényszállásépületet, me­lyekből 20 épület teljesen kész, 10 pedig fal­egyen alatt van. A legényszállásokat hideg- meleg folyóvízzel szerelték *el s mindenegyes épülethez egy kis társalgó és külön ételmele­gítő helyiség is csatlakozik. Érdekességként említjük meg, hogy az ételmelegítő beépítése a dolgozók kívánságára történt, mert a ku­bikosok a hagyományos lebbencs-levest estén- kint még megfőzik maguknak vacsora után. A felvonulási városhoz tartozik és teljesen elkészült a 20 családot befogadó szállásépü­let, valamint az orvosi rendelő, mely négy betegszobájával, rendelő-, és védőnőszobával s a tágas várakozóhelyiséggel egy kis modem vidéki kórháznak felel meg. Mindezeken felül, részben falegyenig ké­szen, részben folyamatban van a hatalmas üzletház, a gondnoksági épület, 8 műszaki­szállásépület, a bölcsőde és óvoda építése. S ami a legfőbb, legsürgősebb: a villany- és gőzfűtéses nagyszerű konyhaüzem épülete, melynek konyhája nem kevesebb, mint 2 000 személy részére tud majd főzni, legkésőbb november 7-én üzembe lép. A tágas, szépen berendezett étterem már készein áll, viszont a kultúrterem befejezésére csak a jövő év­ben kerül sor. EZZEL SZEMBEN ELKÉSZÍTETTÉK az egész felvonulási város villany-, út-, víz- és csatorna-hálózatát és befejezték valamennyi belső és külső út aszfaltozását, amire Mar­say Andor szemmelláthatóan nagyon büszke és joggal, mert első eset az országban,' hogy egy nagy építkezésnek ilyen szakaszában már aszfaltozott út áll az építők rendelkezésére. Amikor idáig elérkeztek a munkában, szóhoz juthattak már a szépészeti igények is s igy rö­viddel ezelőtt megkezdték a felvonulási város parkosítását; — No de, ez még mind csak a felvonulási város építéséhez tartozik — kapcsolódik a be­szélgetésbe Kimár Rudolf építész -r ipari jel­legű építkezések beruházási ve/ >je.; 5=- Ez­zel párhuzamban más természetű munkák is folynak,, melyek részben már az erőmű épí­tését, részben annak előkészítését szolgálják. ILYEN ELSŐSORBAN a nagyarányú terep- rendezés, melynek során eddig több mint 300 ezer köbméter földet mozgattak meg a Föld­gép Vállalat dolgozód. De meg is van az ered­ménye: november 7-én, ünnepélyes külsősé­gek között megindul a vasúti teherszállítás a Pécsbánya-rendezótől a főépítkezésdg húzódó, mintegy 2 km hosszú, normálnyomtávú ipar­vágányon, melynek helyenként 6—8 méter magas töltésébe kereken 130 ezer köbméter földet kellett beleépíteni. Közben megkezdték az előkészületeket az erőmű építéséhez. Ehhez előbb itt is meg kel­lett teremteni az út-, viz- és csatorna-hálóza­tot, a közvilágítást és közel 50 ezer köbmé­ter földet kellett kiemelni a majdani üzemi épület pincetömbjéből. Aztán gyors ütemben következett az alapok gödreinek kiemelése, a vasbetonoszlopok elkészítése s máris meg­indult az ú. n. null-szinti födém építése, mely­nél egyhónapos időelőnyre tettek szert. Ezenkívül az ipari építkezések közül elvé­gezték már a kapcsolóház-vezénylőterem pin­ce tömb-kiemelését is s ezeknek vasbetonala­pozása a közeljövőben megkezdődik. Folya­matban van a szénkeverő-telep építése, amit a 3. sz. Mélyépítő Vállalat végez. Sajnos, itt a munka egyelőre vontatottan halad, pedig igen fontos, hogy ezt a hataunas létesítményt még ez évben alapozzák. Ugyancsak a legkö­zelebbi jövő feladatai közé tartozik, hogy még e hó folyamán megkezdik a 34 méter magas panel-pillérek előgyártását, melyek a főépület vázát, körítőfalát alkotják majd. A panelek előgyártása vas-sablon segítségével történik. Megjegyzendő, hogy ezt a legmodernebb épí­tés* rendszert ezideig csak Franciaországban alkalmazták. Általában megállapítható, hogy a pécsi erőműépítkezés vezetői minden téren az új, modem technológia s emellett az esz­tétikai szempontok érvényesülését igyekeztek szem előtt tartaná. Így pl. ax üzemi főépület homlokzatának kialakítása is teljesen eltérő lesz az eddig megszokott gyárépületi homlok­zattól. Az új erőmű üde, fékéte-fehér-pdros színben pompázó modem homlokzatával, a sző szoros értelmében „az energia palotája” lesz. Eddig tart a tények felsorolása; Bizonyára 6ok minden van még, amit kihagytunk, nem láttunk meg vagy amit nem tudtunk felje­gyezni abból, ami több, mint 1 000 ember erő­feszítéséből egy év alatt megszületett itt, az egykori kukoricaföld helyén. De még ha min­dent elmondtunk volna, akkor is csak szavak maradnának, amelyek vajmi kevéssé tudják érzékeltetni azt, amit az emberi alkotószel­lem, akaraterő, önfegyelem, tudás és szorga­lom hozott létre ilyen rövid idő alatt egy nagy cél szolgálatában. DE HAT KIK IS AZOK akiknek tevékeny­ségéből az eredmények megszülettek? Erre a kérdésre névszerinti választ adni nem tu­dunk. Többször megírtuk már, hogy az épí­tésből elsősorban a 26/1 Gyárépítő Vállalat, az Ut- és Csatornaépítő Vállalat s a Földmunkát Gépesítő Vállalat veszi ki részét s megírtuk ezek kitűnő és rátermett vezetőinek nevét is. Ezt most is meg tudnánk tenni. Mégis: az el­ső évforduló napján azokra akarunk gondol­ni, akiknek neve nem szerepelt tudósításaink­ban, akik azonban e vezetők utasításait végre­hajtották, elgondolásaikat ténylegesen meg­valósították. A névtelenekre, az egyszerű munkásokra fordítjuk ma figyelmünket, azok­ra, akiknek közvetlen munkája nvcmá.n *ét. "ejött valami új am* *smé* <*sv 'én* re visz bennünket útunken r ■■ elismerésünket és köszönetünke' fejezz.üh k‘< az erőműépítkezés valamennyi dolgozójának. Watvrach GáboJr

Next

/
Oldalképek
Tartalom