Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-11 / 240. szám
1956 OKTÓBER 11 N * P í Ci 8 Gazdát cserélnek az erdők, s nádasok... Fent a toronyban már régen elütötte az óra a levesnó- tét, de a járási tanács nagytermében talán most meleg- ezenek be a legjobban a napirendi pont vitájába. Kongathat az óra egyet és még egyet *— a siklósi járás termelőszövetkezeteinek megerősítés- olyan téma, amiért mindenki sz'vesen meghúzza a nadrágszíját. örömmel tanúsíthatjuk, bogy a járási tanács nemcsak értekezni tud a termelőszövetkezetekért. Éppen harminc napja csak a minisztertanácsi határozat megjelenésének, de máris gazdát cserélnek az erdők s nádasok, — gyarapítva s hamarosan anyagilag is erősítve a térsas gazdálkodást. Az egy- házasharaszti Béke Termelőszövetkezet például hosszú ideje építkezne már. A téglát, követ meg is szerzik egy romépület lebontásából, de geren- dázathoz sehogyan sem Ju‘- hattak hozzá. Most az oldi terme '^szövetkezettel közösen megkapnak egy alkalmas er- tíőrészt. amelynek hozadéká- bó’ tető alá hozhatják a tervezett építkezéseket is. — A nagyharsányi Ságvári Endre Termelőszövetkezet vezetősége a község határában lévő dirib-darab, elvadult akácosokat számlálta össze, amelyek gazdátlanul bozótosodtak el a különféle tartalékföldeken. Kiderült, hogy 48 hold erdő hányódik így kihasználatlanul és ebből 32 olyan, amelyet a Járási tanács saját hatáskörében, mindjárt kiutalhat részükre. Tésenfa lakossága a földreform idején a Benyov- s/ky-féle erdőből jókora daru bt* kapott 8 a járási tanács í<-'vi.ágosítása szerint lehetséges hogy ebből húsz holdat átenged a gazdagyűlés a rászoruló drávacsepelyi termelőszövetkezet használatára — ugys- ms a drávacsepelyieknek nincs erdejük. A mezőgazda- sági osztály közvetít a két község között, míg Kisharsányban és Diósviszlón azért harcol, hogy a régebben a gazdák tu- laidonát képező, de azóta államosított erdőből megfelelő nagyságú területen ismerjék el a termelőszövetkezet erdőhasz. nálati jogát is, mert a gazdák egyrésze azóta szövetkezeti taggá lett. Az erdőterületek gyors rendezése kapóra jött, hiszen télvíz idejére munkaegységet, épületiét, tüzelőt jelent a termelőszövetkezeteknek, ipari fát a bányáknak s munkaerőt az arra nagyon is ráutalt erdészeteknek. Gordisa keleti részén vagy uuszonötholdas víztükör nyú- bk el patkóalakban, több község határát is érintve. A vizen különös tulajdonjog uralkodott eddig. Ami a víz színe alatt volt (például a pontyok és harcsák), az a gordisai ‘ermelőszövetkezetet illette, de a víz fölé növő nádtengert eddig a Nádtermeltető Vállalat takaríttatta be magának. A siklósi járás tsz-elnökei, állatorvosai, agronómusai, állat- tenyésztő brigádvezetői az elmúlt héten a Sertéstenyésztő Vállalat telepére látogatva, ott olcsó, de rendkívül célszerű sertésezállásokat láttak, melyeket nádból építettek. Most, hogy a Nádtermeltető Vállalat köteles átadni a nádtermést is a termelőszövetkezetnek, mód nyílik ennek az olcsó és egyszerű építkezésnek gyors elterjesztésére. A Wsharsányi termelőszövetkezet eddig kénytelen volt téglaépületben tartani a sertéseit, és így a szarvasjószágnak nem volt megfelelő helye. Most egyezségre kíván lépni a nádtulajdonossá vált mattyi és gordisai tsz-tagokkal, hogy nádat vásárolva tőlük felszabadíthassa tehenészete számára a téglaépületeket. A drévaose- pelyi Dózsa Tsz a klstnel Dráva-holtá« nádasát kapja meg már a jövő hét folyamán. A járás területén sok termelőszövetkezetre rendkívül erős nyomás nehezedik. A rehabi- ' it ált kezépparasztok és a határsávból annak idején kitelepített, de most visszatérő személyek jelentik be igényeiket a szövetkezetek által, használt épületeikre. Bár a rendelet félreérthetetlenül kimondja, tvgy az anyagi rehabilitálás nem mehet a tsz kárára — a törvényesség is megköveteli a magáét. A járási tanács eddig eredményesen törekedett az ilyen ügyek megegyezéses elintézésére. A siklósnagyfalus; termelőszövetkezet részére 80 ezer forint hitelt teremtett elő és így Ambrus Józseftől a tsz megvette a házat, a gazdasági épületeket, amelyek átalakítására már amúgy is komoly ősz- szegeket áldozott. A megegyezés egy huszonnégy órán belük megtörtént s úgy tettek igazságot, hogy abból a szövetkezetét sem érte hátrány. Az erdőjuttatás, a nádasok átadása, hitelek beszerzése azonban mind-mind csak in- 'ekció, ha mégoly hatásos inlekció is. A közös gazdálkodás felvirágoztatását tartósan megoldani lehetetlen az állattenyésztés jobb megalapozása nélkül; £8 ebben a siklósi járási ta nács koránt sem tett meg mindent. A bankban még mindig felhasználásra vár az a lő ) ezer forint, melyet tenyészálla tok vásárlására bocsátott rendelkezésükre az állam, — ugyanakkor ott helyben, a siklósi állami gazdaságban még mindig hiába várja az átvevőket az a 60 tenyészsüldő, am't egyenesen a termelőszövetkezetek részére őrzött meg a gazdaság. Ezt a pénzt, — hasznosan! — gyorsan el kell költeni, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek istállóiban kamatozzon tovább. Elismerjük: tovább nyújtóztunk, mint ameddig takarónk ért és sok termelőszövetkezetet a nagyüzemi gazdálkodás elemi feltételei nélkül hoztunk létre. Most a népi állam egész hatalmas ereje társul ezeknek a szövetkezeti tagoknak ahhoz a törekvéséhez, hogy valóban jómódot nyújtó gazdaságokká formáljuk társulásukat. A siklósi járás jó példája annak — hogyan kell ehhez a munkához hozzáfogni gyorsan — de körültekintően, saját lehetőségeinket Is hozzáadva az Állam nyújtotta támogatáshoz. O. 1. A ceglédpusztaiak kérése Amikor a szigetvári gépállomás aprómagot csépelő gépe Merenyén dolgozott, azt kérték többízben is a Merenyé- hez tartozó eeglédpusztai termelőszövetkezet vezetői, hogy Meremye végeztével Jöjjön át hozzájuk a gép. Volt oka a kérésüknek: csak száraz időben közlekedhet az ő földútjukon az ilyen nehéz masina. Talán nem is kell mondani, Idába könyörögtek a ceglédpuszrtaiak. A gép mindenfelé ment azóta, — Klsdobszára, Hobolra, — csak éppen őhoz- zájuk nem. Biztosan úgy tervezik, hogy majd a nagy őszi esőzések idején látogatnak el Ceglédpusztára. Akkor még van idő, bár egyszer-kétszer már volt eső, ami a nemrég alakult fiatal termelőszövetkezetnek — az aprómagot illetően — mór okozott néhány- azáz forintos kérte Kegyeletsértés! Október 6-án a Szakszervezetek Művelődési Háza „Rejt- vénybál”-t rendezett... Éppen október 6-án, azon a napon, amikor a 101 évvel ezelőtt kivégzett aradi vértanukra emlékeztünk és nemcsak róluk emlékeztünk meg, hanem az 1848-as szabadságharc többi kivégzett katonájáról is. Ez a nap a magyar vértanuk napja. Azoké a tízezreké, akik valaha is meghaltak a szabadságért. Éppen ezért rejtély, vagy a bál jelzőjét használva: rejtvény az, hogy miért éppen ezen a gyásznapon kellett ezt a bált rendezni?! Sajnos, ez megfejthetetlen rejtvény! Az SZMT művelődési otthona többet tett volna, ha megemlékezik arról a 13 hősről és azokról a névtelenekről, akik meghaltak a magyar nép szabadságáért. Még csak annyit; tudom, hallottam róla, hogy Kossuth Lajos halálának napján az ifjak így figyelmeztették a színházbamenőket: „Ma a nemzetnek gyásza van". BELINSZKY BARNABAS joghallgató A szerkesztőség hozzáfűzé- se: a levélírónak annyival is inkább igazat adunk, mivel éppen ezen a napon, október 6-án, az ország egész népének gyászától kísérve helyeztük örök nyugalomra Rajk László, Szőnyi Tibor, Pálífy György és Szalal András elvtársakat, ártatlanul kivégzett mártírjainkat. ) Ü # Ha idepvezelő lennék... j n a idegenvezető lennék, feltétlenül sok külföldit 1» 11 vinnék Svkondára. Varázsa van ennek a hegyek közé bezárt, erdőbe bújtatott üdülőnek, az üdülő előtt terpeszkedő fürdőnek, a fáknak, a hidegen fújó szélnek, a domboldalakon leszaladó szántóföldeknek. Ezért mu- fogatnám idegeneknek... Es bevinném őket az üdülőbe. Abba a palotácskába, amely a háború előtt a pécsi káptalan luxusszállója volt, s amelyből mi csináltunk, a mi erőnkből és akaratunkból a mi bányászainknak szanatóriumot. Megmondanám nekik: erre a szanatóriumra évente egy milliót költ az ország, hogy ingyen gyógyítsa azokat a bányászokat, akiket a nehéz munka közben baj, betegség ér. Megmutatnám nekik az ebédlőt, amikor a hatvan bányász vacsorázik, az étlapot, amiről tízfélét válogathat ebédre a beutalt beteg, s a rendelőben a súlygyarapodásokat dekánként rögzítő listát sok beteg egy hét alatt felszedett fél kilójáról és Kálmán Pál egy kilós többletéről. Végigvezet- !t ném a túristákat a társalgó perzsaszőnyegein és leve«- , ném a polcokról azokat az ajándékokat, amelyeket meggyógyult bányászok küldtek hálából, szerétéiből, a gyógyulás öröméből. A sok fáradsággal elkészített kis bá nyászlámpát, s a húsz aláírást, amit egy aprócska fejtőkalapács és csille társaságában, rézbe vésve küldtek ide nem is olyan régen. Mindezt megmutatnám a külföldieknek és megmagyaráznám, hogy például ez is a mi világunk, hogy ez az, amit úgy hívunk: törődünk az emberekkel. Sok baj, gond volt és van még ma is nálunk, s ha hibáztunk is sokszor, a sikondai szanatóriumot az ember jólétének jegyében készítettük. S hogy ma többet törődünk a néppel, mint tegnap, arra itt felsorolhatnék három másik szánó- tóriumot is, a közelmúltban átadottakat, a kohászokét Görömböly-Tapolcán, a csepeli vasasokét és a legújabbat, a vasutasokét Budapesten, a Zúglóban. Be nem vinnék például külföldieket a sikondai szanatórium szobáiba. Talán azért sem, mert lehetnének egek a szobák némileg barátságosabbak, ha mondjuk szép függönyöket akasztanának az ablakok elé, otthonosa’0pak, ha képeket szögeznének a kopár falakra. De főleg azért nem, mert szinte minden szobában hull a vakolat. De nem mutatnám meg idegeneknek a kazánháza 1 eem, ahol két régi, nagyapánk korabeli, ócska kazán áll s fűti feszmérő nélkül az épületet is a fürdőt. Es nem mondanám el nekik azt, hogy Bányai József doktor, aki most egy hónapig egyedül kezeli a szanatórium lakóit, naponta gyalog kénytelen bemenni Komlóra rendelés után, mert nincs autó, amelyik beszállíthatná.. Olyan ez a szanatórium, mint kicsiben az ország, — Büszkék is lehetünk rá, meg itt-ott röstelkednünk is kell miatta. De tatarozunk Sikondán is. Keret mér von rá. (KOCSIS> r Újra színpompás lesz a Mecsek déli hegyoldala A Mecsek déli hegyoldalán lévő park-erdőt az Erdőgazdaság a városi tanács kezelésébe adta. Est a területet a tanács védett területnek nyilvánította. Ugyanis itt találhatók azok a növények, amelyek csak déli fekvésű és éghajlatú országokban nőnek. A védett területtel kapcsolatban Horváth Sándor, okleveles kertész, a Pécsi Kertészeti Vállalat dolgozója négyéves távlati rekonstrukciós tervet készített. Ezt felülbírálta és igen kiválónak találta a egyetlen gondja mára, hogy délutánra beosztotta az idejét és a fiúkat úgy, hogy legalább hárommal lássák külön* külön sétálni a korzón. A sok haszontalan teendő után végre elérkezik a pillanat, mikor Juciik ajtóján csöngetnek. Gabi —- az első fiú. Sétálni mennek. Félhatkor otthagyja, azt mondja, f*l kell mennie egy barátnőjéhez tanulni s mikor Gabi eltűnik, átmegy a másik utcába, ahol Zolival van randevúja. Hétkor ismét váltás, Zoli hazakíséri, otthon már várja Titi, aki cukrászdába hívja. Mikor végre hazakerül, felhívja telefonon Sanyi s a kérdésre, hogy mikor ér rá, azt feleli: — Várjál csak..; Holnap? Nem, hal* nap n»m érek rá... holnapután sem. Mondjuk pénteken, jó? Juci biztos rutinnal kezeli a férfiakat. Tapasztalata, hogy állandó társalgási témája nagy hatással van rájuk. — Te Zoli, hogy ez a Gabi micsoda egy ló?! Képzeld szerelmet vallott nekem. Tegnap este, tovább maradt, lemezeket tettünk föl, kicsit táncoltunk, egyszeresek azt mondja: „Ha tudnád Juci,.," Mondom: mit? „Nagyon bírlak!" és megcsókolta a hajamat, Hát nem hülye? Te ismered a Pistát, ugye? Hát kérlek felesége pan, két gyereke, mégis meg van őrülve.., tisztára bs- lémesett. Képzeld, leveleket ír, ha lát elkezdi o kezemet szorongatni és hogy 6 örökké szeretni fog.,» meg ilyen marhaságok... Előfordult már, hogy a soronlévő fiút. a beszélgetés után Juci nem látta többé, de ezt észre sem vette, akadt új helyett«... Különben pedig Juci nem tanul rosa- fcjtttl. Nyelvtanban elismert tekintély S na az Iskolában azt kérdezik tőle, mondjon példát az alanyi mellékmondatra, abban a pillanatban ráfejeli: „Aki sokat markol, keveset fog." Kkezdésig még van néhány perc. A színházi nézőtér már majdnem megtelt, mikor bevonul Szépasszony a férjével. Kicsit fölszegett fejjel, ajkán halvány mosollyal suhog a helyére, könnyedén, illatosán és divatosan, divatosan/ , Mielőtt leülne, kicsit megáll a széksorok mellett, mert tudja, hogy ilyen cipőt, (most vette valakitől, aki Bécs- ből hozta) nem látták még Pécsett, hát most lássanak. Leülve, látszólag közönyös pillantásokkal végigszánt a nézőtéren, felméri milyen ruhák jöttek el. Két sorral hátrébb a másik oldalon észrevesz egy ismerős arcot, nem éppen közeli ismerősét, de azért most élénken bólogat, mosolyog feléje,,, $ valóban mögötte mindenki ráfigyel. Bá és a tollas kis estélyi kalapcsodára, a félhátig érő kivágásra. Megigazítja egyik hajfürtjét — legújabb gyöngyhdzlakkját még nem látták, hát tessékl A hajon babráló ujjak vége fényes, szivárványáé, mint valami pompás halpikkely.,, Sötétség, gong, A félhomályban észrevétlenül szemügyre lehet venni a többi ruhát. Kivált azokat, melyek az első futólagos szemlénél feltűntek, — Ott az a kék kiskosztüm... Hogy is van a nyakmegoldása? Igen, igen... no az enyém azért különb.,. A fehér pullover nem érdekes, de ott... na persze az egy színésznő... Hit igen, tud öltözködni a kicsike..., de azért a táskája nem való ehhez a szoknyához... Az első felvonásnak vége, a közönség tapsol. Stépassxony is sietve tapsolni kezd, különösen amikor a hős lén a 1ü<i- göny elé. Félszemmel már fölfedezte: f— Csuda csinos pofa ez a fiú! — Tapsol, tapsol, mikor feláll, kilép középre, megindul hátrafelé... A dohányzót, férje karján többszőr körülsétálja s mohón figyeli megnézik-*. Az eredmény: mindenki megnézi. Ebben a percben imádja a ruháját, imádja egész sajátmagát. Nagyobb örömet csak akkor érez, mikor látja sorban a szerényebb ruhákat, a tavalyi divat vonalait s 6 olyan köztük, mint páva a verebek közt. Elragadó mosoly- lyal né$ a férjére, kinek karjaiba annak idején nem ostoba, ábrándos érzelmek vezették, hanem a józan számítás és így most nincsenek anyagi gondjai. A második felvonásban komolyan előrenéz, figyelni akar. Hamarosan azonban megfeledkezik elhatározásáról, a színésznők kosztümjeit és lábait kritizálja ... Csak akkor hagyja abba, mikor a hős lép a színre... Elandalodva figyeli, kicsit megborzong, arra gondol, milyen pompásan csókolhat ez a fiú. • ■ Második szünetben ismerősökkel találkoznak. — Hogy vagytok? Jól, lóri Um... Remek ez a ruhád. — Oh — legyint — olcsó Ms vacak- El is szabták..« A válaszra már nem figyel, mert szemben áll a tükörrel. A harmadik felvonás még eltelik valahogy, ebben a hős végig színen von, mikor meghal, a Szépasszony siet a ruhatárhoz, hogy mire a többiek kijönnek, már rajta legyen az új kabát. Másnap egy ismerősével találkozik és az megkérdezi tőle, hogy tetszett a darab. Megvonja a vállát: — Hát, hát.. > őszintén szólva láttam már jobbat is.,, (azután eszébejut a hős)... de azért meg lehet nézni,,. (eszébejut milyen sikere volt a ruhájának)... egész jól a zórakottam végül... FUTAKY HAJNA Kertészeti Főiskola dendroló- giai tanszéke, valamint a város- és községgazdálkodási minisztérium is. A tervezet szerint a védeti terület gondozását a Pécsi Kertészeti Vállalat végzi majd. Megszüntetik a fakitermelést és visszaállítják a Mecsek déli hegyoldalának régi, jellegzetes növényzetét. Ez az ország g- cléübb hegyoldala és ezért, alkalmas arra, hogy ide telepítsék a Földközi tenger melléki és kelet balkáni növényeket, amelyek a tőlünk északabbra lévő hegyekben egyáltalán nem találhatók meg, Segftő kézzel • 99 Rácz Pál elvtársnak, a Baranya Megyei Építőipari Vállalat személyzeti vezetőjének az elmúlt hónapokban kevés emberrel kellett annyit foglalkoznia, mint Cs. Istvánnal, a vállalat rakódóimmkásávaL Cs. István tavasz óta közúti ellenőr a szállítási részlegnél. Az első hetekben jól végezte munkáját, majd tégi szenvedélyének engedve, inni kezdett. Természetesen a nőket sem vetette meg. Ehhez viszont pénz kell. Háromezer forintnál is többe került K.-néval lezajlott kalandja, pedig két hétig sem tartott * kapcsolat. A pénzt munkatársaitól kérte kölcsön, s most fűnek-fának tartozik. Amikor kirobbant a botrány, leváltották. Saját emberei közé került rakodónak. A leváltással egy- időbem el kellett volna számolnia a vállalati táskával és órával, ami szőrén-szálán eltűnt. A táskát állítólag a Balo- kénvban ionták el a kabinból, Az órát meg zálogba csapta a szkókói csárdában. Ezenkívül munkaruhára, bakancsra és előleg-visszafizetésre várnak tőle pénzt Visszavárják a Nádorban is egy tivornya 115 forintos számlájával. Cs. István válaszúihoz érkezett. Korábban is szerette az italt és a nőket. Sok baja volt már miatta. De ennyire még nem égett feje fölött g ház, mert most börtön vagy javító munka várna rá. A jó személyzeti vezetőnek kicsit apának, kicsit testvérnek is kell lennie, hogy segíteni tudjon. — S Rácz elvtáre jó személyzeti vezetőnek bizonyult, mert még egy lehetőséget adott Cs. Istvánnak a talpraálláshos. Először el akarták bocsátani » vállalattól, de Kérte: hadd maradjon, míg ki nem fizeti adósságát. Ónként jött kérni az utolsó lehetőséget. Ha nem állja azavát, a függővé tett feljelentés megtörténik, s nagyon megérdemli. De, hogy nem történik meg, abba» bízik a személyzeti vezető és bíznak azok a munkások, akik pénzüket várják viasza. S reméljük, hogy nem hiába bíznak. Cs- István még talpraállhat. önként ment elvonó kúrára, s nem akar megszökni az adósság elől sem. Dolgozik, bár hónapok óta nem kap egy fillért sem keresetéből. Levonják vállalati adósságokra. A vállalat személyzeti osztálya nemes gondolkodásról tett tanúságot: nem a megtorlást választotta, hanem a nevelést. Ez a nehezebb, de eredményesnek látszó út. S meat azt javasolnánk, hogy menjenek tovább egy lépéssel: ne vonják már le a teljes fizetést — ezt a Munka Törvénykönyve is tiltja, — hanem csak a felét, hogy Gs. litván a munkatársainak is visszaadhassa lassanként • pénzüket. Reméljük, ez az újabb gesztus még jobban megerősíti majd elhatározá- •uaqps Tenkely Miklós
