Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-07 / 237. szám

* tm OKTOBER t NÄPCÖ 3 Legyen a nőmozgalom nagy tömegek igazi mozgalma! Mivel foglalkozzanak a Hazafias Népfront nőtanácsai? A Hazafias Népfront-bizott­ságok az MNDSZ-szervezetek és a békebizottságok megyénk majd minden falujában egye­sültek- A volt MNDSZ-szerve­zetek átalakultak a Hazafias Népfront nőtanácsaivá és nő­tanácsok alakulnak azokban a községekben is, ahol évek óta nem működtek az MN- DSZ-szervezetek; Bár az egyesülés a nagy nyári dologidő kellős közepén történt, mégis egész falvak életét átfogó társadalmi meg­mozdulásban segítettek és kezdeményeztek nőtanácsaink. Ott voltak, amikor a Hunyadi­ünnepségek vagy az alkot­mánynapi ünnepségek meg­szervezéséről volt szó, Mohá­cson a népfront-bizottsággal karöltve megemlékeztek a mo­hácsi vész 430. évfordulójáról, asszony- és lánytalálkozót ren­deztek Kárászon, ormánsági­sző ttes bemutatóval tették szí­nesebbé a csányoszrói találko­zót, Komlón, Sásdon, Hidason és Véménden resztvettek a szülői munkaközösségek meg­választásában, segítenek a hagyományos szüreti mulatsá­gok megrendezésében, stb. A társadalmi aktivitás ál­talános fellendülése közepette kétkedő és bizonytalankodó hangokkal is találkozhattunk. Kisasszonyfán és Ivándárdán egyesek arról beszélnek, hogy az egyesülés a nőmozgalom megszűnését jelenti. A Hazafias Népfront nőta­nácsai az MNDS2 U éves tapasztalatainak birtokában végzik munkájukat és nap mint nap felhasználják azokat á régi módszereket, amelyek ma is jól beválnak. Ami meg­szűnik, az csak egy lehet: a szcktáriánizmua. Az MNDSZ- ben ugyanis gyakran csak egy rétegre korlátoztuk munkánkat és nem egyszer megfeledkez­tünk a pártonkívüli asszo­nyokról, a középparaszt, az értelmiségi és a kisiparos fe- te-tógekről. Ma nyílt szívvel hívjuk őket, mert céljaink azonosak, békét, jobblétet aka­runk mindnyájan — és mert a nőmozgalom csak Így lehet nagy tömegeket megmozgató valódi mozgalom. Mivel új rétegek bekapcsoló­dásának vagyunk szemtanúi, nem elóg az MNDSZ sokéves és jó! bevált tapasztalatait fel­használni, hanem új és von­zóbb módszerekkel kell gazda­gítani munkánkat. Mik is le­hetnének ezek az új és von­zóbb módszerek? Mit is tehet­nének a falusi nőtanácsok? Kezdjük a neveléssel. Hogy a sokat emlegetett iskolai és családi nevelés harmóniáját megteremthessük, nőtanácsa­ink és a szülői munkaközös­ségek megrendezhetnék a pe­dagógusok és szülők találko­zóját és megkérhetnék a peda­gógusokat, hogy tartsanak elő­adásokat a gyermeknevelés időszerű kérdéseiről. Ezenkí­vül a szülői munkaközösségek­kel összefogva csinosabbá és otthonosabbá tehetnék iskolá­inkat és napközi otthonainkat. A mágocsi, ócsárdi és har­kányi tsz találkozók példája nyomán új találkozók meg­szervezésében segédkezhet­nének, a nőtanácson belül anya- és gyermekvédelmi, kulturális és művelődési bi­zottságokat s más bizottságo­kat alakíthatnának. Hogy hány bizottság megalakítása célszerű, azt a helyi körül­mények határozzák meg. Min­denesetre nem lenne helyes előírni hogy kik legyenek a bizottság tagjai vagy hány tagja legyen a bizottságnak, mert akkor már kötött és szervezeti jellege lenne a dolognak s az újonnan bekapcsolódó asszo­nyok kiszorulnának. Elég len­ne, ha a bizottság vezetőjét megválasztanánk Az előbb említett bizottsá­gokra sok muntca várna. Az anya- és gj eimek védelmi bi­zottság segithetre a napkó/i otthonoknak, utána járhatna, hogy a várandós édesanya el- megy-e orvosi vizsgálatra, vé- di-e egészségét, stb. Ugyancsak az anya- és gyermekvédelmi bizottság hatáskörébe tarto­zik amit Vókányban tettek az asszonyok, Itt, amikor Szabó Józsefné négygyermekes édes­anya cseresznyeszedés közben leesett a fáról és három hétre kórházba került, a Hazafias Népfront nőtanácsa gondozta gyermekeit: — mostak, taka­rítottak, megfoltozták a kis ruhácskákat s még akkor is segítettek, amikor Szabó Jó­zsefné visszatért és lábadozó Volt* A kulturális bizottság Tél­apó ünnepségeket és játékes­teket rendezhet és — mint a komlóiak — megrendezheti a nagypapák és nagymamák találkozóját. Megszervezheti „A nőkről nőknek” című elő­adássorozatot, ahol Zrínyi Ilo­na, Klára Zetkin, Danielle Casanova s a szovjet nők és más asszonyhősök életéről tarthat tartalmas és színes is­mertetést Még sok lehetőségről írhat­nánk. A Hazafias Népfront nőtanácsai segíthetnek a ta­nácsoknak egyes árucikkhiány megszüntetésében olymódon, hogy megszervezik a vevők és eladók ankétjét. Szabás-varrás kézimunka (kötés, horgolás, hímzés és játékkészítő) tanfo­lyamokat tarthatnának, segít­hetnének a képviselői beszá­molók és fogadóórák és a leányok, fiatalasszonyok talál­kozóinak megrendezésében, kozmetikai előadásokat és di­vatbemutatókat tarthatnak, mint ahogy Mohácson is tet­ték nagy sikerrel. A cél az, hogy mindennel foglalkozza­nak, ami az asszonyok életével összefügg, ami az asszonyok életéhez tartozik, ami a nők többségét érdekli, ami hasz­nos, szórakoztat, nevel és emellett még pihentet is. Scefetik Imréné a megyei népfrontbizott ság nőtanácsának elnöke Szoboravatás Kaposvárott A szomszédos Somogy me­gye székhelyén, Kaposvárott, szobrot állítanak Latinba Sán­dornak, a Tanácsköztársaság kiemelkedő somogyi alakjá­nak. A tervek szerint a már­ványalapzatra helyezett élet­nagyságé szobrot 1951. szep­tember 18-án. Latlnka Sándor kivégzésének évfordulóján lep­lezik le. Újfajta szövetek kerülnek forgalomba Több fajta új férfi és női szövet kerül forgalomba a kö­zeli napokban. így például a tavasszal az NDK-ból impor­tált mű selyem santung mintá­jára női gyapjú-santung szö­vet készül nyolc színben. Má­sik új cikk a hatféle pasztell színben előállított ripszszövet. A tveedszövetek között van­nak magas merinói gyapjútar talmú anyagok is. Hol a józan ész? Az Apponyi téren építkez­nek, A munkahelyet körülve­vő drótkerítésen kívül és belül messzire piroslik a fel­halmozott tégla. Az építkezés színhelyén gépkocsik jönnek- mennek, hozzák az anyagot. A jó tempóban haladó munka látványa örömmel tölt el ben­nünket, hiszen Pécsett min­den új lakás külön öröm, s minden építkezést hozsannáz- va üdvözlünk. Sajnos az örömbe üröm is vegyül, s e* bosszantó, mert hiába beszé­lünk naponta az ésszerű és ol­csóbb munkáról, az okosabb gazdálkodásról, újra kétbal- kezességből vizsgázott valaki. Az építkezés mellett vezet el a Semmelweis utca. Szép, tágas, gondozott utca ez, ame­lyet a tavaszon javítottak és hengereztek sokezer forintos költséggel. A környék lakói megelégedéssel látták, hogy végre rájuk is sor került, s nem kell többé gidres-gödrös, sáros utcán botladozniok, a jövő-menő gépkocsik nyomán felfröccsenő sártól riadozniok. S amilyen megelégedéssel fo­gadták a tavaszi munkákat, olyan elégedetlenséggel né­zik, hogyan tették tönkre az alig elkészült út jelentős sza­kaszát. Az történt ugyanis, hogy az építkezést körülvevő drótkerítés vasbetonoszlopait az úttestbe ásták be! Miért? Kevésnek találták az építke­zés költségeit, s pótolni akar­ták valamivel? Vagy irigyelték a környék lakóitól a jó utat? Vagy csak egyszerűen nem tudták, hogy mit csinálnak? Felháborító ez a nemtörő­dömség, ez a gondatlanság! Vagy talán ezt a megoldást tartották legjobbnak? Nem hisszük, mert a kerítésen be­lül két méteres sávon nincs semmi. Azon belül pedig anya­got tárolnak. Anyag viszont az építkezés környékén az utcán és üres telkeken is van, elfért volna ott a többi is. Életszínvonal emeléséről be­szélünk, s jobb, olcsóbb, szebb termékeket akarunk előállt tani. De így!? Hiszen két kéz­zel szórjuk a pénzt ilyen bal­fogások miatt! Hol van itt a józan ész? _______(TENKELY) Öj Wartburg taxik érkeztek Pécsre Néhány nappal ezelőtt 3 új Wartburg személykocsit ka­pott a pécsi Autóközlekedési Vállalat. A régebbi autók mel­lett most már négy Wart­burggal és egy Pobedával is I rendelkezik a pécsi taxivá!!*' lat. Káderhiány a Szabad Európánál Hej, régi, jó idők — amikor úgy turkálhatott miniszteri munkatársakban a Szabad Európa Rádiója, mint a tót a vadkörtében — hol vagytok?! Szökött miniszter exportunk a nyugati piac mérges keres­lete ellenére immár eszten­dők óta szünetel, s így a mün­cheni antennák tövében kény­telen-kelletlen ráfanyalodnak a soványabb falatokra is. A bajor fővárosban lassacskán már az is ünnepnapnak szá­mit, ha a hazaárulás dollárok­kal felcsalizott horgára, a kö­vér politikai potykák helyett néhány hitvány veresszárnyú és véresszájú keszegecske is ráharap. A „káderhiány" sze- metszúró példája, hogy a mi­nap Issak Ferenc is belenyilatkozott a Szabad Európa mikrofonjá ba. Pécsett is, Veszprémben is Jól ismerik ezt a triplatalpú fiatalembert, aki legborgőzö- sebb álmában sem mert arra gondolni, hogy mondókáját a „Szabad Magyarország hang- já”-nak szentelik fel valaha is. A Mecsek cukrászda és a Nap sugár eszpresszó hőrihorgas törzsvendége legutóbb a kővá gószőlősi bányaműveknél ve tett horgonyt — miután tétlen aszfaltkoptatás és adás-vétel ügyletei lassacskán kezdték kimenteni a közveszélyes munkakerülés büntetendő cse lekményét. Már ideérkezte előtt végigszélhámoskodta a nyugati végektől a Duna part­jáig az egész Pannóniát, és Pécsett sem hagyott fel a jó­hiszemű emberek derekas meg sarcolásával. Ha száz dollár­ral is fizetné meg minden egyes riportját az amerikai adófizetők zsebéből a Szabad Európa — még akkor sem len ne elég félesztendei keresmé nye a hozómra felvett adóssá­gok törlesztésére. Hoffmann Miklós szombathelyi nyomda­igazgatónak 1 200 forintja bán­ja, hogy hitt a magabiztos fel­lépésű Iszak Ferencnek, aki kölcsönkért kabáttal a hátán a bauxitbányánál Szabados Gyű la geológustól 300, Izményi Józseftől másfélszáz, Szűcs I Andrástól pedig 450 forintot szédelgett M. Rajtuk kívül se Több jó vájárt, több gépet bányáinkba l A második ötéves terv eél­kl'fi 'selnek megvalósítása nagy erőfeszítéseket követel a Pécsi bányászoktól is. A terv- nen megszabott feladatok vég­rehajtása nagymértékben attól *ügr miként «ikerül megjavi- wm bányáinknál a szakmun­ka ".eveléet, mennyiben tud- ^ ^Mátolni a municaerő- várdorláat, kapnak-e bányá­követelményeknek megfelelő gépeket. 0 Problémákról be- reélgettem Jeldnavád János elvtárssal, Pécs bánya egyik lee^oasataltabb frontmesteré­vel, a szocialista munka hő- 64ve\' Kértem mondja el e kérd kről zaját véleményét. A vájár képzésről Sok *zó kerül az új vájá­rok neveléséről, elsősorban az WTll iskolákból kikerült vá- J*rt«nulókról. Köztudomású, fnost már három évig ta- ezekben az Iskolákban s utána kerülnek «khe* Bn nyolc évig ^ a bányában külön­bozo munkahelyeken, s csak ’'a?]0. éAKK?telt® utá-ú lettem vájár. Abban az időben csak a banyabarók döntésére volt bízva, hogy kinek mennyi ide g, milyen munkakörben kell dolgoznia. Volt aid még nyolc, sőt tíz évi 8yal<orlat után sem tudott „levizag^zni' bármennyire íz igyekezett. Nem kétséges, mire vájár let­tem. alaposan Ismertem már a vájármunka csínját-binját Ne r-viók félreértés, nekem Is az h véleményem, hogy Ilyen hosszú Idő nem szükséges n munka alapos elsajátításához. A am vájárképzéeeel azonban nem tudok egyetérteni. Az MTH iskolából kikerült vájá­rok közül nagyon kevesen maradnak a bányáknál. Csak egyetlen példát. Két hónappal ezelőtt most végzett két vájár- iskolást osztottak csapatom­hoz: Matusa Istvánt és Mi- szali Istvánt. Se, hírük, se hamvuk már, egy szép napon itt hagytak bennünket: leszá­moltak. Vajon miért? Azért, mert ezek a vájártanulók az iskolaidejük alatt csak a anbányában, a tárószinten dolgoztak, ahol sokkal köny- nyebb a munka, mint a mély- művelésű fejtésekben. De nemcsak ez a hiba. A baj már a beiskoláztatásnál kezdődik, úgy látom, hogy az illetéke­sek csak a számokat nézik, s kevésbé gondolnak arra, hogy a pécsi szénmedonce sajátos körülményeiből adódóan erős fizikumú fiatalokat iskolázza­nak be. Véleményem «zortnt a vá- iáriskolákban az elméleti fel­készítés mellett sokkal több gyakorlati időt kellene beve­zetni. Azaz a fiatalokat foko­zatosan szoktassák hozzá a nehezebb munkához, hogy amikor elvégzik az iskolát, ne írje őket váratlanul a nehe­zebb munkakörülmény. Uj vá­járok azonban nemcsak az MTH iskolában nevelődnek hanem a csillésként dolgozó bányászok közül is. Ezeket a gyakorló vájárokat az időseb­beknek kel! segíteni, megtaní­tani őket szakmájuk minél tö- hő'eresebb elsajátítására. Nem "j§y csillésből neveltünk már ' ájárt, köztük olyanokat, min' 'Szili Ferencet is, akire nem- °«ak mi, hanem egész Pécs- bánya jogosan büszke lehet, Üzemünk egyik legjobb szak­munkása. Hogyan lehetne a vajárképzésnek ezt a módját még hathatósabbá, gyorsabbá tt r.ni? Ezzel kapcsolatban őszintéin el kell mondanom a Jelenlegi bérelszámolással kapcsolatos visszáságokat. Hogyan törté­nik a csapatonbelüli vájárne- velés? Természetesen a fiatal -'ájárnövendéket olyan vájár mellé kell beosztani, akitől a legjobban elsajátíthatja a szakmát. Tehát egy munkahe­lyen két munkás dolgozik: egy régi vájár s az új bányász, akit tanítanak. Kétségtelen, a több gyakorlattal rendelkező légi vájár a munka oroszlán- részét végzi, míg a tanulóvá­jár — különösen az első idők ben — csak esetiik-botltk kö­rülötte. A bérelszámolásnál azonban az elvégzett munka bérén majdnem fele-fele arányban osztozkodni kell. Te­hát az a vájár, amelyik a munka dandárját végezte s az, amelyik csak most tanulja a szakmát — s ezért érthető­en jóval kevésbé veszi ki ré­szét a munkából — a fizetés­nél mindkettőt egyforma ke­resettel számolják el, Vajo.i t'yen esetben megkövetelhet­jük-e, hogy az új vájárok kér­ésével szívesen foglalkozza­nak? Véleményem szerint a' öntudatra való hivatkozás mar nem elegendő és az ilyen bé­rezésen sürgősen változtatni kell! A lakásokról Sokat beszélünk mostari- o:-.r, a lakáshelyzetről is. Épül­nek. épülnek, de az igényeket nézve ez még mindig nagyon kevés. Meeszeoen ebben az év­ben 81 lakást juttatnak a bá­nyászoknak, de a pécsi «/én- medencében többsráz lakásra lenne szükség. A lakáskérdés szorosan hozzátartozik a mun­kaerővándorlás megszünteté­séhez, a munkaerőgazdálko­dáshoz. Addig nem tudjuk a !akásnélküli munkások na­gyobbik részét bányáink szá­mára megtartani, amíg elhe­lyezésükről, otthonukról nem gondoskodunk. Kormányunk lakásépítési programja helyes, de úgy érzem, hogy jobban kellene törekedni a lakásépí­tési program mielőbbi megva­lósításáért. Úgy vélem, hiába képezünk mi új bányáezoka*. ha azok letelepülését nem tud­juk biztosítani. Nézetem sze­rint a bányászoknak legalább 60—70 százalékát kell koloni­zálni, mert csak ez esetben ál­líthatjuk meg azt a sokat hin- goztatott munkaerő vándor­lás^ A műszaki fejlesztésről A pécsi bányák a fizikai erőt lényegesen jobban igény­be veszik, mint más bányák. A meredek dőlésű fejtésekben jelenleg kevés gép dolgozik, egyedül a fejtőkalapáccsal jö- vesztjük a szenet. Azaz éppen olyan technikával dolgozunk lejtjük a szenet, mint 10 évvel ezelőtt. Az én brigádomban is ez a helyzet, Mi az, ami új ami könnyítést jelent mun­kánkban? Ezt egy mondatban el lehet mondani, A biztosi­jáéhoz szükséges fét hornyolva kapjuk, vagyis nem kell a Bá­nyában még ezzel ie időt töl­teni. Mondanom sem kell mindez édes-kevés előrehala­dás. Gépet, géjtet, gépet!!! Gé pészmérnökök, gépészeti szak emberek s mindenki, aki bé nyagépek tervezésével foglal­kozik, az eddiginél nagyobb : end illet tel fáradozzon azon, hogy a pécsi bányák számára Is megfelelő gépeket tervezze­nek. Nem titok, hogy gépészeti vonalon legjobban elmaradott üzemek a pécsi bányák. (Hol­ott mi termeljük a fekete azé net!) Éppen az alacsony színvonalú technika, a gyenge gépesítés miatt nem vagyok optimista a csökkentett munkaidő beveze­tését illetően sem. Nem azért mert ezt nem üdvözli minden bányász, hanem azért, mert nem látok lehetőséget arra hogy a csökkentett munkaidő mellett is ugyanazt a szén- niennyiséget, vagy még töb­bet kitudnánk termelni. Nem szabad tehát belenyu godnumk abba, hogy a pécsi bányákat nem lehet gépesíte­ni, De igen is lehet, sőt kell, mert enélkül nem látom biz­tosítottnak a második ötéves terv ránkeeő részének végre­hajtását. Úgy érzem, hogy Jelensziki elvtárs nem a panaszkodás, hanem a segíteni akarás hang­ián beszélt. Többet az eddigi­nél, sókkal többet kell foglal­koznunk a bányászutánpótlás a lakásépítés, valamint a tech­nika kérdéseivel, mert Jórész ettől függ jövőnk, Jóléttin! emelésének biztosítása* Garay Ferenc, szeri, se száma a kárvallottaké nak, akik bottal üthetik pén* zük és a Szabad Európa új* donsült munkatársának nyo* mát. Az aj tó fel feszítéstől a repülörablásig Amikor kilombosodatt 4 Mecsek, Iszak egy hosszú fe­kete lány társaságában kezd* te róni a korzót. Az alig tizen* hét éves Osváth Emese dr, Háber József egyetemi tanár* segédnél távoli rokonként ven* dégeskedett és az előbb ott­hon, majd kórházban fekvő Háberné helyett segített a Kulich Gyula utcai háztartás vezetésében. Háber doktor a kislány szüleivel szemben ér­zett felelőssége tudatiban egy­re nagyobb aggodalommal szemlélte a kialakult viszonyt, s mikor az már túllépte a jó­ízlés határait — a lányt haza­küldte Ófehértóra. Aznap reg­gel, melynek délutánján haza kellett volna utaznia, Háber doktor Csehszlovákiába indult, Iszak mester azzal az ürügy- gyei, hogy nagyobb összeget kell személyesen átvennie Pesten az írószövetségtől, — elkérte a lány útiköltségét és találkozót beszélt meg az or­vossal este, Pesten az Opera szállóban. — Tán ne is mond­juk tovább: Háber elutazott ugyan a reggeli gyorssal, de Iszak itthonmaradt és a Ku­lich Gyula utcában annak rendje s módja szarint nagy­vonalú, pezsgői cincogást csap­tak. Felfeszitették a házigazda lezárt szekrényét, amelyből Iszak betörő módján kiemelte Háber doktor egyik kabátját. Amikor másnap az orvos öcs- css rosszat sejtve feleségével is sógornőjével felment báty* Ja lakására — ott valóságot csatatér ét felfeszitett szek­rény fogadta őket. A többi már ismeretes, A Pécsről angolosan távozó Iszak a nyáron néhányadmagávai * elült a szombathelyi repülő­gépre. Győr fölé érve az adott jelre vasrudakkal agyba-főbe verték az utasokat, majd be­törve a pilótafülkébe, IngoU stadtba rabolták a kétmotoroe utasszállítót. Halállal fenyeget és provokál a jampec A kerek Dunántúl hétpróbát szélhámosa matt a politikai üldözött hálát szerepében tét* szeleg a Szabad Európa ben* keiben. Nyilatkozik reggel, nyilatkozik délben, nyilatko­zik éjjel, bírna abban, hogy Nyugaton soha sem jönnek rá arra, hogy nem politikai me­nekülttel, hanem egy közön* séges betörővel van dolguk. Meggyőződésünk azonban, hogy e széllel-bilelt lovag az egyszer homokra épit, mert a szuverén Német Szövetségi Köztársaság nem pltzkítja be kezét egy szélhámosba ejtett betörő bújtatásával Iszak mes­ter azonban addig is — két nyilatkozat szünetében persze — emlékezik. Enyelgő leve­lekben felkeresi hitelezőit és rövid időn belül végrehajtás­ra kerülő halálbüntetéssel ígé­ri rendezni a hátralévő tarto­zásait, Bandita módjára pa­pírra vet ilyeneket is: „em­lékszel, amikor tavaly ilyen­tájt abban törted a fejedet, hogy Kőszegről megpróbálsz áliógni a határon?“ Arra szá­mit, hogy ha a levelet cenzú­rázzák, akkor az államvédel­mi szerveket az ilyen hazug­ságokkal rászabadíthatja a mit sem sejtő emberekre ■,, ^ íme, Iszak Ferencnek, a Szabad Európa legújabb szer­zeményének korántsem teljes portréja. Egyáltalán nem cso­dálkoznánk, ha néhány nyu­gat-európai újságban a követ­kező apróhirdetéssel találkoz­nánk: HÁZASSAGSZÉDELGÖT, BETÖRŐT, ZSEBTOL­VAJT KERES AZONNA­LI BELÉPÉSRE MISTER X. ,,, Azonnal tudnánk, bogy a Stábod Európa keres Iszak mellé belső munkatársukat.,, Oradia Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom