Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-28 / 255. szám

VILÁG PROLEl ÁRJAI EGYESÜLJETEK. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A BARANYA MCGYE! PA'RTBIZÜ IJSAU ES A MEGYEI TANAC5 LAP. Megalakul! az tj nemzeti kormány Lukács György, TUdy Zoltán, Kovács Béla a kormányban / ; » * XIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM ARA FILLER VASÁRNAP, 1956 OKTOBER 38 A sztrájkjogról A budapesti események rendkívüli mértékben meg­gyorsították az ország egész életének demokratizálását. Az ország népe lelkesen él demokratikus szabadságjogai' vaj, határozottan és józanul terjeszti elő jogos és reális, megvalósítható követeléseit. Csak örömmel üdvözölhetjük ezt a sohasem tapasztalt politikai aktivitást, amellyel né­pünk a gazdasági és politikai életünkben jelentkezett számos probléma sürgős megoldására ösztönzi a kormányt. Különösen azért üdvözölhetjük örömmel ezt az aktivitást, mert népünk követelései híven tükrözik az új kormány szándékait is, kifejezik azt, hogy népünk a legsürgősebb feladatokat illetően ugyanúgy, mint a távolabbi feladatok meghatározásában teljesen egyetért pártunk új politikai bizottságával és az új kormánnyal. Mai számunkban közöltük a pécsbányatelepi bányá- 4 szók követeléseit és Nagy Imre elvtársnak ezekre adott <4 válaszát. Ma sugározta a Pécsi Rádió a Soprana Gépgyár 4 munkástanácsának tömör pontokban megfogalmazott kö- 4 vetéléseit, örömmel látjuk, hogy e követelések között 4 nincs olyan, amelynek megvalósítása ne lenne valóban 4 helyes és jó az ország népe számára. E követelések előter- 4 jesztését helyeseljük, mert megkönnyíti, hogy a munkások 4 álláspontját ismerve kormányunk a legfontosabb és leg- 4 sürgősebb feladatokra irányítsa figyelmét. \ Többekben felmerült az a kétség, hogy helyes-e a mód, j ahogyan a Sopiana munkásai előterjesztik a kérést, he- J lyes-e, hogy követelésüket sztrájkkal teszik nyomatéko- J sabbá. El kell oszlatnunk minden kételyt, meg kell mon- a dánunk, pártunk és kormányunk nem formális, hanem a tényleges és következetes demokratizálásért küzd. Nem i szerepel célkitűzései közt semmiféle korlátozó, a szabad- 4 ságjogokat csökkentő politika. Elismeri a munkásoknak 4 azt a jogát, hogy véleményüket, politikai állásfoglalásu- 4 kát az-általuk legjobbnak talált módon fejtsék ki, köve- 4 (eléseikért olyan módszerekkel harcoljanak, ahogyan az a adott helyzetben a legjobbnak látják. 11a alapos megfon- 4 tolás után döntöttek úgy, hogy követelésüknek a munka 4 ideiglenes beszüntetésével adnák nyomatékot, s ezt a szán- 4 dekukat a munkástanács révén kifejezésre juttatták — 4 meg kell mondanunk, hogy ehhez joguk van. 4 Pártunk és kormányunk bízik a munkásokban, akik a 4 teles jogkörű munkástanácsok megválasztásával gyáraik 4 azi gazdái lettek, s a munkástanácsok helyes munká- 4 iával kapcsolatos kérdések tisztázása során méginkább 4 r/okká lesznek. Bízhatunk abban, hogy munkásaink nem 4 ü ha mar kod ottan és indokolatlanul, hanem teljes felc- 4 ’ősségerzettel döntenek. Hozzá kell tennünk azonban, hogy 4 ebben a helyzetben, amikor országunk a fegyveres har- 4 cok és rombolások következtében károkat szenvedett, s 4 amikor a párt politikai bizottsága és az új kormány együt- 4 'es erővel, az egész nép segítségét kérve éppen c jogos f követelések teljesítéséért küzd, — hosszabb, nagyobb ter- 4 meléskieséssel járó sztrájkot saját érdekünkben nem f lenne ésszerű szervezni. Azt is figyelembe kell venni, * hogy az országban még mindig nem állott helyre teljesen 4 a rend. Munkásainknak tehát, amikor demokratikus jo- 4 ?aikkal élve munkabeszüntetéssel fejezik ki kívánságaikat, 4 saját szervük, a munkástanács útján feltétlenül gondos- 4 kodniok kell arról, hogy semmiféle provokáció, géprom- 4 holás, erőszakoskodás a sztrájkkal kapcsolatban ne történ- 4 -essék. A munkásőrségek álljanak szilárdan helyt és a 4 Munkabeszüntetés idején gondoskodjanak a rend fenntar- 4 ssáróll A munkástanács tartsa legfontosabb kötelcsségé- 4 nek, hogy a politikai követeléseket alátámasztó munka­it beszüntetés ne csökkentse, sőt méginkább növelje a mun- f kasok felelősségérzetét és fegyelmét. 4 A munkások saját érdekükben nem tarthatják helyes- 4 uek a határidő nélküli sztrájkot, mert több napos kiesés 4 keresetüket is csökkentené. Ne feledjék cl, hogy a munka­* -"szüntetés lehetősége, a munkásosztálynak ez az erős \ -gyvere akkor is rendelkezésre áll, ha követeléseik határ- ! 'őre nem teljesülnének. Amikor pártunk és kormá- ! .yunk teljes bizalmát fejezi ki a hatalom birtokosa, a 4. nunkásosztály iránt, helyes, ha a munkások is bíznak ab- í ban, hogy a kormány valamennyi jogos követelésüket tel- a jesiti, s ha az állásfoglalásuk határozottságának kifejezé- 4 sért szervezett rövid munkabeszüntetés végetér, a munka j folyamatosságának biztosításával segítsék pártunkat és p kormányunkat a dolgozók jólétét szolgáló tervek valóra- p váltásában. ( Népünk megmutatta ere,jét és ha kell újra és újra 4 oegmutatja. Ehhez azonban nem mindig van szükség fegyveres felkelésre, amely szinte törvényszerűen ad alkal­mat ellenforradalmi kísérletekre és felelőtlen elemek garázdálkodására, s nem mindig van szükség sztrájkra sem, amely — ha sok munkásra terjed ki és hosszú Ideig tart — egész gazdasági életünkre lehet káros hatással. A szocialista demokrácia adta szabadságjogokkal még csak most kezdünk élni, s egészen őszintén hevallhatjnk, hogy nagyon hosszú ideig nem volt átkaimnak Tapasztalatokat szerezni arról, hogyan is élhetnénk velük helyesen. Tanul­junk meg élni velük, s cselekedjünk megfontoltan, józa­nul, határozottan, úgy fontoljuk meg minden tettünket, hogy tegyük mérlegre, valóban a ml érdekeinket, népünk érdekeit szolgálja-«. Ma megalakul a megyei munkástanács (Tudósítás a 3. oldalon) Kiss Károly válaszol a pécsieknek A Pécsi Bőrgyár és több üzem munkásai ma kifejezték azt a kívánságukat, hogy a kormány kössön tűzszünetet a felkelőkkel. Kérésüket köz­vetlen telefonon továbbították Budapestre, ahonnan Kiss Ká­roly elvtárs a következő vá­laszt adta: „A tűzszüneti ajánlat aktu­alitását elveszítette, mert ma délben Budapesten már a helyzet konszolidálódott. A legutolsó felkelő csoport is már letette a fegyvert, és most már csak egy-két egyedülálló fegyveres zavarja a nyugal­mat Ártalmatlanná tételük folyik." _________ Ä bányászok megkezdték a munkál Tamásy István, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmér­nöke lapun!',- munkatársának kérésére a pécsi bányák hely­zetéről az alábbiakat mon­dotta: A tegnapelőtt kiadott fel­hívás értelmében a tervszerű munka pénteken délután és az éjjel szünetelt. A bánya álla­potának fenntartására szom­baton reggel számos bányász leszállt. Délután a munkákat megkezdtük. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének, valamint a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa elnökségének javaslatára megválasztotta a Magyar Nép- köztársaság üj kormányát. A kormány összetétele a kö­vetkező: A minisztertanács elnöke: Nagy Imre A minisztertanács elnökének helyettesei: Apró Antal Bognár József Erdei Ferenc Allanuniniszter: Tildy Zoltán Külügyminiszter: Horváth Imre Belügyminiszter: Münnich Ferenc Honvédelmi miniszter: Janza Károly , Földművelésügyi miniszter: Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt volt főtitkára Pénzügyminiszter: Kossá István Igazságügy miniszter: Molnár Erik Kohó- és gépipari miniszter: Csergő János Egészségügyi miniszter: Babies Antal egyetemi tanár Bánya- és energiaügyi minisz­ter: Czottner Sándor Külkereskedelmi miniszter: Bognár József Belkereskedelmi miniszter: Tausz János Vegyipari miniszter: Szabó Gergely Könnyűipari miniszter: Nagy Jézsefné Város- és községgazdálkodási miniszter: Nezvál Ferenc Az állami gazdaságok minisz­tere: Ribtánszky Miklós Élelmiszeripari miniszter: Nyers Rezső Begyűjtési miniszter : Gyenes Antal Építésügyi miniszter: Apró Antal Közlekedés és postaügyi mi­niszter: Bebrits Lajos Népművelési miniszter: Lukács György, egyetemi tanár Oktatásügyi miniszter: Kónya Albert Az Országos Tervhivatal elnöke: Kiss Árpid Az állami ellenőrzést minisz­térium vezetése egyelőre be­töltetlen. Az új nemzeti kormány az eskütétel után azonnal hiva­talba lépett. (MTI) KOVÁCS BÉLA földművelésügyi miniszter „A pécsi és baranyai lakosság viselkedjen fegyelmezetten és védje meg a népvagyont“ (Tudósítónktól) Péntekén délben Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke közvetlen telefonon értesítette a me­gyei pártbizottságot, hogy az új kormány kialakításánál tekintetbe veszik Kovács Bé­la személyét is. Kovács Béla szombaton hosszabb telefon- beszélgetést folytatott Nagy Imrével, a minisztertanács elnökével s azóta a Rádió is nyilvánosságra hozta, hogy Kovács Béla a földművelés- ügyi tárca birtokában a kor­mány tagja lett. Munkatársunk érintkezésbe lépett az új földművelésügyi miniszterrel, aki többek között a következőket mondotta: „Szükségesnek láttam egy koalíciós kormány kialakítá­sát, mivel lehetetlen, hogy a Magyar Dolgozók Pártja egye­dül vigye tovább az ország ügyeit. Ez a körülmény szük­ségessé teszi, hogy a béke és A kormány új tagjainak élnlrajza Lukács György | Lukács György 1885-ben született Budapesten. Márké­ra fiatalságában bekapcsoló­dott a haladó mozgalmakba. Az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság közoktatásügyi nép­biztosa volt. A forradalom bukás® után, a két világhábo­rú között emigrációban volt, mégpedig Becsben, Berlin­ben és Moszkvában. Hazánk felszabadulása után. a Buda­pesti Tudományegyetemen egyetemi tanárrá nevezték ki, rendes tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának majd az Akadémia elnökségé­nek. Tudományos munkássá­ga átalakítóan. hatott a ma­gyar irodalomtudományra, ki­vételes visszhangot váltott és vált ki külföldön is. Művelt számos idegen nyelvre lefor­dították, több külföldi tudo­mányos akadémia választotta tiszteletbeli tagjává. Lukács György élénk közéleti tevé­kenységet is fejt ki, így tagja a Béke Világtanácsnak. Mun­kásságáért 1948-ban Kossuth- díjat kapott, 1955-ben pedig a Kossuth-díj nagydíjával tün­tették ki. Számos magyar és külföldi kitttahete» tulajdono­sa, i • Tildy Zoltán | Tildy Zoltán 1889-ben szü­letett. Teológiai tanulmányait részben a pápai református teológiai akadémián, részint a belfasti Assembly College-ben végezte. 1916 óta foglalkozik politikával, különösen a ikis- gazdák és a szegényparaszt­ság kérdéseivel. Egyideig tag­ja volt az első Magyar Kis­gazda Pártnak, de amikor ez a párt feladta radikális kö­veteléseit, Tildy Zoltán, szakí­tott vele és önálló utakon ke­reste az agrárproletárok bol­dogulásának biztosítását. 1918 —1930 között lelkesei munká­ja mellett élénken résztvett az ellenzéki parasztság szervezé­sében. 1930-ban munkatársai­val Békésen megalakította a Független Kisgazda Pártot. 1936-ban országgyűlési képvi­selővé választották és kemény harcot kezdett a nyilasok el­len. A jobboldali veszéllyel és az ország függetlenségét ve­szélyeztető német hatalmi tö­rekvésekkel szembeszállVa mind szorosabb kapcsolatba került a munkásosztály és a oarasztság pártjaival. Tevéke­nyen résztvett az ellenállási mozgalomban, amelynek egyik vezetője és irányítója volt. A német és a nyilas-terror ve­szedelmeit illegalitásban élte át«. 1945; novemberében mi­niszterelnök lett. 1946. febru­ár 1-én a megalakuló Magyar Köztársaság elnökévé válasz­tották. A Rákosi-féle önkény­uralom lemondatta és hosszú éveken át házi őrizetben tar­tották. Az utóbbi hónapokban ismét bekapcsolódhatott a ma­gyar közéletbe. Kovács Béla | Az új földművelésügyi mi­niszter a magyar parasztság ismert és kiváló képviselője. Maga is gazdálkodó, régi meg­becsült harcosa a paraszti élet felemelkedésének: A második világháború előtt mint a parasztszövetség egyik vezetője dolgozott a faluért, ugyanakkor tevékenyen részt­vett a kisgazdapárt irányítá­sában is. A háború után mint a Füg­getlen Kisgazdapárt egyik ve­zető személyisége, fontos cél­jának tartotta a nemzeti ös­szefogás megteremtését. A kis­gazdapárt belügyi államtitkár­nak küldte s mint ilyen, so­kat tett a törvényességért, a rend és a nyugalom helyreál­lításáért. A Rákosi-önkénynek azonban nem tetszett munká­ja. Amikor á Független Kis­(Folytatás a 2, oldalon.) a rend, a nyugalom, azonnal helyreálljon. Nyilvánvaló, hogy az új kormány feladata nemcsak az ország ügyeinek további vite­lében kell, hogy megnyilvá­nuljon, hanem országunk de­mokratikus alapjainak leraká­sában is, hogy munkáját •/ nép akaratának megfelelően vé­gezhesse. Hogy ezt a eélt elérjük, szükséges, hogy a lakosság, közte a pécsi és baranyai la­kosság viselkedjen fegyelme­zetten. ítélje el a fosztogatást és védje meg a népvagyont." A SZOT Elnökségének felhívásai Az új kormány fel fogja emelni a kisfizetésűik bérét. Minél hamarabb megkezdik a termelést a gyárakban, minél jobban dolgoznak munkásta­nácsaink, annál előbb, annál nagyobb mértékben lehet majd a béreket emelni. Támo­gassátok tehát az új magyar kormányt, a szocializmust építő szabad, demokratikus Magyarországért folyó munká­ban, a szoT elnöksége * Magyar mérnökök, műsza­kiak! Nagy Imre új kormánya a nemzeti egységet képviseli. Az ország ügyelt az új kor­mány meg fogja tárgyalni a néppel. A népgazdaság át­szervezését és a fontos mű­szaki kérdéseket meg fogja tárgyalni a mérnökökkel és a műszakiakkal. Nem fordulhat főbbé elő, hogy az égető kér­désekben szakértelem nélkül döntsenek. A szakemberek szavának ezentúl nagy súlya lesz hazánkban, semmi sem fogja háttérbe szorítani a szak­tudás megbecsülését cs érvé­nyesülését. Támogassátok a magyar nemzeti egység kor­mányát. A SJ*OT ELNÖKSÉGE Éljenek a munkástanácsok!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom