Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

VTT ÁG PROLETÁR JAI EGYESVL JETEK! DUNÁNTÚLI Hő'ós'ék dicsérete B A RA NVA MEGYÉI PA'R7BI2ÖT Ua'ü ES A MEGYEI TANA'CS LAP. m XIII. ÉVFOLYAM. 226. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1956 SZEPTEMBER 25 T ermelöszovetkezeteink fejlesztésének újabb feladatai a megyei tanács hétfői ülésének napirendjén Helyesen ismerte tel választói kívánságát Baranya Megye Tanácsa, amikor kitűzte hétfői ülésének napirendi pontjait Szűkebb hazánk legfőbb állami szerve a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetének és a Mohács-szigeti helyreállítás ügyé­nek megvitatásával olyan kérdésekre adott feleletet, amelyek egyformán elevenébe vágnak az egész baranyai közvélemény­nek. A júliusban bekövetkezett belpolitikai változások — annak ellenére, hogy Központi Vezetőségünk újra félreérthetetlenül pálcát tört a szövetkezés ügye mellett — bizonytalanságot, és kételyt szültek nem egy gazdában és tanácstagban a falu to­vábbi jövőjét illetően, őszinte érdeklődésükre ez a tanácsülés új hangon megfogalmazott — őszinte választ adott Katona Lajos elvtársnak, a megyei tanács elnökének beszámolója ken- dözés nélkül rajzolta meg szövetkezeteink helyzetét és jelölte ki a vitában javasolt módosításokkal azt az irányt, amely a választók és a megválasztottak együttes erőfeszítéseivel, a kor­mány által hozott intézkedések megvalósításával a megye ter­melőszövetkezeteinek gazdasági, szervezeti és politikai megerő­södéséhez vezet. Katona Lajos elvtárs beszámolója meg célkitűzéseit a maga tel­jességében sehol sem úgy, mint egyedül a szocializmust építő népi demokráciában. Elő­rehaladásunkkal tehát a szö­vetkezeti mozgalom nem ve­szített aktualitásából, hanem egyre inkább időszerű­vé vált. Ezt támasztották alá a XX. kongresszus magyar vonatkozásai, ezért szállt síkra a mezőgazdaság szocialista át­szervezése mellett a mi Köz­ponti Vezetőségünk július 18— 21-i ülése és ebben segít ben­nünket a Minisztertanács most szeptember 9-én megjelent ha­tározata is, Bár népi demokratikus fej­lődésünk — kezdte beszámo­lóját Katona Lajos elvtárs — időszakonkint mindig más és más kérdést helyezett előtér­be, mint a szocializmus felépí­tésének legközelebbi láncsze­mét — a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa óta nem volt olyan időszak, amelyben a szövetkezés ne szerepelt volna a legfontosabb felada­tok között. Rá kellett jönnünk arra, hogy nincs népi demok­rácia szövetkezeti mozgalom nélkül, mint ahogyan a szö­vetkezeti mozgalom sem bon­takozhat ki, nem valósíthatja A tsz-ek búzatermés átlaga 8 mázsa, az egyénieké 7 mázsa tíz kitó Kétséget kizáróan meg kell állapitanunk, hogy megyénk termelőszövetkezeted általá­nosságban ebben az esztendő­ben is kielégítő gazdasági eredményeket mutattak fel. Bár a kedvezőtlen időjárás sokban keresztülhúzta számí­tásainkat, búzából holdankint 8 mázsát takarítottunk be, míg az egyéniek csak hét má­zsa tíz kilót. Rozsból 7 mázsa 90 kilót fizetett a szövetkeze­tek minden holdja, míg az egyéniek csak 6 mázsa 10 ki­lót tudtak betakarítani ugyan­akkora területről. Amíg az egyéniek őszi árpából 10.4 má­zsát és zabból 8.5 mázsát ter­meltek átlagban, addig a tsz- ek ugyanezen növényfélesé­gekből 10.6 és 9.4 mázsás át­lagokat értek el. Egyedül a tavaszi árpa volt az a gabo­naféle, ahol az egyéniek a maguk 8.3 mázsás átlagter­mésével felülmúlták a 680 ki­lós termelőszövetkezeti átla- Ezekben a számokban már benne tükröződik annak hatá­sa is, hogy idén gépállomá­saink 12.000 holddal többet arattak le a szövetkezeteknek és kétszer annyit kapáltak meg nekik géppel, mint az el­múlt esztendőben. Nagyobb részt vállalva magukra a ta­karmánybetakarításból is, nekik köszönhető, hogy szinte minden, szálastakarmány beta­karításra került. Termelőszövetkezeteink a gabonabegyűjtésben megmu­tatták, hogy államunk mindig biztosan számíthat rájuk. Amíg az egyénileg dolgozó parasztok szeptember 8-ig csak 93.2 százalékra teljesítet­ték állampolgári kötelezettsé­geiket, addig a társasgazdasá­gok 97.7 százalékos eredményt értek el. Másként áll a hely­zet a szabadfelvásárlás terén. Itt kedvezőtlenebb a helyzet, mint az elmúlt esztendőben és az egyénileg dolgozó pa­rasztok is jobban teljesítették szabad felvásárlási tervüket a termelőszövetkezeteknél. go Túlhaladjuk a tavalyi tejtermelést isi Örömmel könyvelhetjük el, I karmányozási viszonyok miatt hogy ellentétben az országos 1 - rmwiós*. értékeléssel és Dobi István elvtársnak a Termelőszövet­kezeti Tanács legutóbbi ülésén teft eléggé negatív megálla­pításaival — megyénk közös állattenyésztésének helyzete valóban némileg biztatóbb, mint sok más megyében. Az év végére célul tűzött, száz hoidankinti szarvasmarhasű­rűséget máris elértük, s míg tavaly a tsz-ek egy tehénre eső tejtermelése egész esztendőben 1844 liter volt, addig idén már július 31-én az 1030 liternél tar­tottunk. 1955-ben tsz-eink ösz- szesen 5 millió 400 ezer liter tejet termeltek — 1956 első felében pedig már 4 millió 120 ezer litert. Nem hallgatjuk el azonban, hogy 40—50 újonnan alakult termelőszövetkezetünk állat- tenyésztésében súlyos problé­mák jelentkeznek./Nincs meg a kielégítő állatsűrűség, alig jutottunk előre valamit a rossz tartási, gondozási és ta­a növendékállatok nevelésé­ben, s a tenyésztési kedv sem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Véleményünk szerint ennek egyik alapvető oka, hogy a tagság nem visz be annyi jószágot a közösbe, mint amennyit gazdasági helyzete indokolttá tenne és ezt a hiányt lehetetlen máról-hol­napra pótolni. A Miniszterta­nács mostani határozata úgy igyekszik ezen a helyzeten változtatni, hogy az eddigi alapszabálytól eltérően anya­gilag is ösztönzi a belépőket arra, hogy jószágaikat behoz­zák a közösbe. A vezetésben még sok a kívánni való Térmelőszövetkezeteink egy- részében javult a vezetés szín­vonala azzal az ötven elvtárs­sal is, akik tavaly ősszel és idén tavasszal jelentkeztek fa­lusi munkára. Nagy többségük jól megállta helyét és ennek nyomán fordulatot várunk gazdasági eredményeikben is. Az állam további támogatása mellett ezek a termelőszövet­kezetek egy-két éven belül ki­heverik minden gazdasági nehézségüket. Nem tagadjuk, hogy negyven-ötven szövetke­zetünkben még sok kívánni­valót hagy maga után a veze­tés szervezetlensége. Csodál- nivaló-e, ha a kisbudméri ter­melőszövetkezet nem tud bol­dogulni, hiszen megalakulása óta hét elnök cserélte egy­mást? A mohácsi, pécsváradi pécsi járások kivételével még nem rendeződött minde­nütt a túlméretezett háztáji, főleg háztáji állattartás nem. Ennek ellenére javult a mun­kafegyelem megyei szinten és egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a szövetkezeti demok­rácia betartására is, bár ezen a téren még nagyon messze vagyunk a kívánalmaktól. Megyénkre jellemző — tért rá Katona elvtárs a tsz-tagok anyagi helyzetének ismerteté­sére, — hogy a tagok jövedel­me ezévben tovább növekszik, bár a szövetkezeti gazdaságok mintegy negyven százaléka nem érte el a kívánt fejlődést. A rosszul működő szövetkeze­tek tagjainak jövedelme — s ezt nyíltan meg kell monda­nunk — nem éri el az egyé­niek átlagos jövedelmét. A tsz-ek idén is határozott lépéseket tettek arra, hogy év­közben is biztosítsák tagjaik rendes megélhetését. Termé­szetben átlag 3—3 és fél kiló búzát, egy—másfél kiló takar­mánygabonát osztottak, ki- _ A rózsafai Közös Üt Tsz-ben dolgozó Lovász Lajos és csa­ládja például 700 munkaegy­sége után 32 mázsa búzát, ugyanannyi takarmányt és 6090 forint előleget kapott. Itt, Pócsán és Bólyban rendszere­sen osztottak 6-10 forint kész­pénzelőleget is. Nem hallgat­juk el azonban, hogy tsz-eink Kürtszó harsant vasárnap délelőtt fél 12 ómkor a Har­kánytól északra elterülő sí­kon. A díszőrség fegyverein felcsillant a tűző nap — megkezdődött a bolgár kato­nai temető és hősi emlékmű leleplezési ünnepsége. Már kora délelőttől jöt­tek ide gyerekek, anyák, fér­fiak. Emlékezni jöttek, a magasbatörő emlékoszlophoz és tengernyi kőtáblához. Legtöbbünknek ez a ren­geteg feketebetűs név — mintegy másfélezer — egy­beolvadt egy nagy tompa fájdalommá, ami azonban csak szikrája száz és száz bolgár anya és feleség gyá­szának. De van itt, aki sze­retteire vagy barátjaira is­mer egy-egy névben. A pécsi Daszkalov Hriszto is járja a sírokat és egy-egy kötáblánál kis időre megáll. Több barátja nyugszik alat­tuk. Együtt harcolt velük 11 éve a drávamenti falvakban. Híradós volt... Az ott Ivan Ct. Kolev hadnagy — leg­jobb barátjának — sírja. A harmadik műszaki alakulat­ban szolgáltak. 1945 március 5-én este még arról beszél­gettek, hogy nemsokára vé­ge lesz a háborúnak, men­nek majd haza, folytatják a megszakadt tanulást. És más­nap — még úgy emlékszik, mintha tegnap történt volna, — nem messze feküdtek egymástól, tombolt a harci vihar és ő átszólt valamit Ivánnak. Az meg nem vá­laszolt, — soha többé. Meg­ölte egy aknaszilánk. Aztán tovább indul a te­metőben a háborút átvészelt barát. Mindenfelé ismerős nevek, amelyek ismerős ar­cokat idéznek... A rodimirí alezredes, Mihail Andr. Hu- linko politikai tiszt, Georgij Kolev Ivanov közlegény és három társa, Ivan D. Iva­nov a szófiai önkéntes és egy bátor önkéntes lány, Jan­ka Kirova Ivanova s a többi, a régi hű harcostársak, akik­nek az emléke itt kísért a kék ég alatt és bolgár anyá­kat hozott ide messzi föld­ről. Eljött fia — Ivan Alexan­der Porjakov hadnagy — sír­jához feketeruhás őszhajú édesanyja Szófiából. Bolgár nemzetiszínű szalaggal át­kötött krizantémokat és gyertyát rak a kőtábla mel­lé. Meggyújtja, nézi a pislá­koló lángot és csendesen zo­kog. öt sorral odébb az ugyancsak szófiai Petr Di­mitrov Cvetkov édesanyja kutatja a kőtáblákon a fia nevét. Végigjárja többször is a sorokat, de az a név, ame­lyet ő keres, nincs sehol. Azonban többször találko­zik ezzel a két szóval „Is­meretlen hős”. Az egyik kő­táblánál végül is megállapo­dik, a sorszám szerint itt nyugszik talán a fia. Kéme­sen volt eltemetve, onnan hozta el a fényképét és most idehelyezi. Es ételt is rak a sírra. — Régi népszokás ez ná­lunk — mondja Daszkalov Hriszto. Így mondja „ná­lunk”, hiszen most ezekben a forró percekben minden gondolata a szülőföldjén bo­lyong, hiába lakik már tíz éve Magyarországon. A fele­sége is magyar. A háború után bejárta azokat a falva­kat, ahol nem is olyan sok- Ical előtte véres csaták részt­vevője volt. Villanyt szerelt az elpusztított, majd helyre­hozott házakba, a fényt és világosságot vitte lakóinak. Körbejárjuk a temető kő­falát, amelyen sárga réz­táblák jeleznek egy-egy kö­zös sírt., testvéri halmot. Az egyik táblán az 59. bolgár gyalogezred 16 elesett kato­nájának neve csillog, három „Ismeretlen hős" felirat kö­zött és a 3. balkáni gyalog­sági hadosztály két harcosá­nak neve, s alatta: „Ismeret­len szovjet harcos,” Pontosan fél 12... Dja­kon Matejev Djakov altábor­nagy, a bolgár küldöttség vezetője köszönti a díszőrsé­get, majd a hősi emlékmű talapzatán Hídvégi Ferenc vezérőrnagy mondott.ünnepi beszédet. — Hősök kiöntött vérétől szentelt föld ez, amelyen itt állunk, — kezdte beszédét Hídvégi vezérőrnagy és is­mertette a negyvenöt már­ciusában dúló drávamenti harcokat s azok jelentőségét. Elismerő szavakkal emléke­zett meg az 1. bolgár had­sereg tisztjeinek és katonái­nak hősi helytállásáról a né­met fasiszta hadigépezet e tájon összpontosított túlere­jével szemben. Elmondotta, hogy akiknek csontjai itt porladnak, előfutárai és te­remtői voltak a mi jobb jö- vőnknek, amelyért a legdrá­gábbat, életüket adták. — Hirdesse ez az emlék­mű a népek szabadságáért elesett hősök dicsőségét, em­lékeztessen a bolgár és ma­gyar nép vérrel megpecsételt örök barátságára — fejezte be ünnepi beszédét Hídvégi Ferenc vezérőrnagy. Ezután Hambalkó Sándor- né, a harkányi tanács elnö­ke átvette a temetőt, és ígé­retet tett: — Úgy gondozzuk szeretett bolgár halottaink sírját, hogy hozzátartozóik érezzék, ha távol is hazájuktól, még­sem nyugszanak idegen föld­ben. Djakov Matejev Djakov altábornagy ünnepi beszéde után egy fia sírját megláto­gató bolgár anya, Evdokija Karintova szólt az egybe­gyűltekhez. Az őszhajú asz- szony beszéde nemcsak az ottlévő harkányi és környék­beli anyák szemébe csalt könnyet, hanem az őt meg­rendültén hallgató férfiak szemébe is. Minden szava tiltakozás volt egy újabb há­ború borzalmai ellen. A katonazenekar gyász­indulójának dallamára he­lyezték el a koszorúkat a magyar és bolgár néphadse­reg jelenlévő képviselői; az MDP Baranya Megyei Párt- bizottsága és a megyei ta­nács nevében Farkas László elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Katona Lajos elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja, a megyei ta­nács elnöke; a pécsi és buda­pesti bolgár kolónia vezetői, majd Harkány és környéké­nek. dolgozói díszítették a sí­rokat a szeretet és emléke­zés virágaival. Evdokija Karintova asz- szony két ezüst fenyőt hozott — ültessük el a temető be­járatához, hadd hirdessék az élet reménységét.; WEID1NGER VILMOS egy része még mindig el van adósodva és mintegy fele „sorban áll“. Ennek az az oka, hogy sokuk az állami hiteleket nem kamatoztatta megfelelően. A hitelek ügyében a Minisz­tertanács legutóbbi határozata már intézkedett, azonban szük­séges, hogy a Nemzeti Bank is megtegye a megfelelő lépé­seket. Ne avatkozzanak bele indokolatlanul a tsz-ek életébe! A végrehajtó bizottság gyö­keresen változtatni akar azon az állapoton, hogy a termelő­szövetkezetek gazdasági életé­be illetéktelenül és indokolat- 'anul beavatkozzanak. Elren­delte — többek között, — hogy a különböző termeltető válla- 'alok a tsz-ek vezetőivel nem köthetnek közvetlen szerződé­seket, illetve az ilyen meg­állapodások csak akkor lesz­nek hatályosak, ha azokat a közgyűlés jóváhagyja. Tisztelt Tanácsülés! A továbbiakban a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésének kérdésével szeretnék — a végrehajtó bizottság ne­vében — foglalkozni. Az el­múlt év őszén és idén tavasz- szal — a jól gazdálkodó szö­vetkezeti gazdaságok példa- mutatása, a tsz-tagok, vala­mint a párt és tanácsi szervek felvilágosító és agitációs tevé­kenysége következtében 26 új mezőgazdasági termelőszövet­kezet alakult, 2549 családdal, 4536 taggal és 20 038 hold földdel gyarapodtak termelő­szövetkezeteink. Itt kell el­mondanunk azt is, hogy volt szórványosan kilépés is. A példák egész ßora igazolja, hogy ahol a tanácsi szervek vezetői élére álltak a szövet­kezeti mozgalomnak, ott je­lentős eredmények születtek. Ahol megmutatkozott a ta­nácstagok példamutatása, ahol. valóban betartották az önkén­tesség elvét — ott előrébb ment a mozgalom. Hibásak voltunk azonban abban, hogy néha a tsz-szervezést ott is erőltettük, ahol ez ellenkezett a dolgozó parasztok akaratá­val és nem voltak meg a számszerű fejlesztésnek sem gazdasági, sem politikai felté- 1 elei. Ennek eredményeként visszaesés következett be oly­annyira, hogy szervezés ott sem folyik, ahol pedig a fel­tételek különben adva len­nének- Most jelentkeznek a korábban elkövetett törvény- sértések utóhatásai is. Isme­retes például, hogy tavaly ősszel a pécsi járás területén például a párt politikájával el­lentétesen több községben transzferálással akarták a belépéseket kierőszakolni és a transzferálások alkalmával a hátralékosoknak nem nyújtot­tak módot a lezálogolt állatok visszavásárlására. Szentlőrin- cen s-emélyesen tapasztaltam, hogy a v. b. elnök az egyik gazdát megfenyegette, amikor megjelent nála adót fizetni, hogy ha nem lép be a tsz-be, akkor olyan adókivetése le6z, hogy abba belepusztul. Az ilyen esetek egyáltalán nem viszik előre a szövetkezeti mozgalmat, sőt annak kerék­kötői. Szerencsére a törvény­telenségek már egyre ritkáb­ban fordulnak elő. A továb­biakban feltétlenül azon kell lennünk, hogy a törvényes­ség minden tekintetben meg­szilárduljon és a tsz-szerve zés a reális feltételek alap­ján tervszerűen, ütemesen folyjon. Legyenek a megyei tanács­tagok a legpé’damutatóbbak a legharcceabbak nemcsak termelőszövetkezeteink meg­szilárdítása, de az egész moz­galom előbbrevitele érdeké­ben. Segítsék a tagosítás nagy munkáját is, mely ugyancsak a szövetkezetek érdekeit szol­gálja. Ezen a téren komoly problémák mutatkoznak. Né­hány helyen már a tsz-szerve- zéskor olyan felelőtlen Ígére­teket tettek egyes járási veze­tők, hogy pl. a tsz tábláit ott alakítják majd ki a falu hatá­rában, ahol a tsz akarja. Oda­ígérték a tsz-eknek a legjobb földeket is, annak ellenére, hogy a tsz kialakítását tago­sítás! rendelkezés szabályozza! Emellett fel kell figyelnünk a tagosítás ellen izgató egyé­nek tevékenységére is. Sajnos, párt és állami szerveink Bog- dásán, Kákicson, Drávasztárán és más helyeken nem léptek fel ellenük megfelelő erélv- lyel. Mindenben támogatni kell a földmüvesszövetkezeti mozgalmat A végrehajtó bizottság őszin­tén feltárja azt a hibáját, hogy a fejlesztés során nem fordítót: elég gondot az alacsonyabb tí­pusú termelőszövetkezeti cso­portok és az egyszerűbb föld­müvesszövetkezeti társulások szervezésére. A Miniszterta­nács határozata .alentős tért enged az alacsonyabb típusú csoportok és társulások műkö­désének- Előírja, hogy a jövő­ben a párt és tanácsszervek­nek és azok tagjainak is min­denben támogatni keli a föld­művesszövetkezeti mozgalmat s a földművesszövetkezelek tevékenységét. Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak! A jelenleg működő terme­lőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítése és fej­lesztése egymástól elválaszt­hatatlan. A végrehajtó bizott­ság beszámolójában azéirt tar­totta fontosnak az őszintesé­get, a kendőzetlenséget, hogy a reális értékelés valóban ala­pot adjon a további munká­hoz. Valóban nem lehetnek mások célkitűzéseink, mint a meglévő hibák kijavításával előrevimmi a termelőszövetke­zeti mozgalmat. Ha úrrá tu­dunk lenni a küszöbön álló területszervezés okozta bi­zonytalanságon tanácsai szer­veteknél, ha helyesein értel­mezzük a Minisztertanács szeptember 9-4 határozatát és annak valóraváltásáért a XX, kongresszus szellemében küz­dünk — akkor termelőszövet­kezeti mozgalmunk hétmér- földes léptekkel halad előre, Ha meg tudjuk mindenkinek magyarázni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét hazánkban, ak­kor elkerülhetetlen, hogy ész­re ne vegye minden gondol­kodó, a népgazdaságért és a nép sorsáért is felelősséget ér­ző parasztember: nálunk a mezőgazdaságban, mint általá­ban az egész életünkben a szocialista építésben a megál­lás és visszafordulás lehetet­len. Az eddig oly sokat han­goztatott és egyre inkább té­nyekkel alátámasztott szemlé­let valóban testet ölt: a pa­rasztság felemelkedésének egyetlen járható útja a nagy­üzemi gazdálkodás felé visz* (Folytatás a 2. oldalon) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom