Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

1956 SZEPTEMBER 23 N \ P t Ó Végétért a londoni értekezlet A londoni értekezlet nyilatkozata sei fordult a Biztonsági Ta­nácshoz. Az értekezlet úgy véli, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kell fordulni mindenkor, amikor úgy lát­szik, hogy ez megkönnyíti a rendezést. 6. A 18 kormány képviselői úgy találták, hogy az értekez­leten értékes és építő jellegű együttműködést fejtettek ki. A 18 kormány folytatja az egymás közötti tanácskozást annak érdekében, hogy bizto­sítsa azoknak a problémáknak közös megközelítését, amelyek a jövőben merülhetnek fel a szuezi kérdéssel kapcsolatban. 7. Az értekezletnek meggyő­ződése, hogy a jelen nyilat­kozatban körvonalazott irány­vonal alkalmas arra, hogy bé­kés eszközökkel megteremtse a megoldást, ami összhangban áll az igazságnak és a nemzet­közi jognak az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmánya első cikkelyében kinyilatkoz­tatott elveivel. Apró Antal elvlárs nyilatkozata a területrendezésről Mellékelt nyilatkozat a Szuezi-csatoma használói szövetségének létrehozásáról 1. A Szuezi-csatoma haszná­lói szövetségének tagja lehet minden olyan ország, amely részt vett a Szuezi-csatoma ügyével foglalkozó második londoni értekezleten, s amely aláírja a jelenlegi nyilatko­zatot, továbbá minden olyan ország, amely megfelel a szö­vetség által a továbbiakban kifejtendő elvekkel. 2. A CsHSZ célkitűzései a következők: a) Megkönnyíteni minden olyan lépést, amely a Szuezi- csatorna kérdésének végleges vagy ideiglenes megoldásához vezethet és segíteni a tagokat, mint a csatorna használóit, az 1888-as egyezményben bizto­sított jogaik gyakorlásában, kellő tekintettel Egyiptom jo­gaira: b) előmozdítani minden tag­ország hajóinak biztonságos, zavartalan, kielégítő és gazda­ságos áthaladását a csatornán keresztül, minden olyan or­szágét, amely igénybe akarja venni a CsHSz nyújtott lehe­tőségeket és e célból hajlandó együttműködni a konkurrens gyiptomi hatóságokkal. c) Kibővíteni a lehetősége­ket a szövetségen kívülálló országok hajói számára is olyan országok hajóinak, ame­lyek e lehetőségekkel élni akarnak. d) Beszedni, majd szétoszta­ni az áthajózási illetékekbe' és más összegekből származó bevételeket, amc y összegeket a csatorna bármely használója .fizethet a CsHSz-nek, anélkül, hogy ez érintené jelenlegi jo­el­gait a végleges rendezés éréséig­e) Megvizsgálni és jelentést tenni a tagországoknak bár­mely jelentős fejleményről, amely a csatorna használatát érinti; f) Segítséget nyújtani az összes gyakorlati kérdések Megkönnyíteni a szuezi kér­dés ideiglenes megoldásának megvalósítását, méghozzá olyan formában, hogy azt az ENSZ elfogadhassa. 3. A fent említett célkitűzé­sek megvalósítása érdekében: a) a tagországoknak egy ta­nácsban kell egyesülniük, Gamal, Nehru és Tito — az egyiptomi hármasikrek Alexandria egyiptomi kikö­tővárosban egy asszonynak hármasikrei születtek. Azasz- szony a három fiúnak a Ga­mal, Nehru és Tito nevet ad- ta. Nylon-kötéúel 7 730 méteres mélységbe A Calypso nevű francia ku tatóhajó az Atlanti-óceán dé'i részén nylon-kötél segítségé­vel 7 730 méteres mélységben vetett horgonyt. Ez az eddigi legnagyobb mélység, ahol si­került lehorgonyozni. A londoniak tiltakoznak a ko rmány fegyvercsörtetése ellen megoldásában, amelyek abból adódhatnak, hogy a Szuezi- csatorna nem tudja kielégítően szolgálni használóit és nem éri el a kitűzött célt — ta­nulmányozni kell már előre olyan eszközöket, amelyek ré- n megvalósítható, hogy csök­kentsék a csatornákhoz fűző­dő függőséget. amelyben minden tag képvi­selve lesz, b) a tanács végrehajtó szer­vet létesít, s ehhez olyan or­szágokat delegálhat, amelyeket erre megfelelőnek tart. 4. A tagságot bármikor fe' lehet mondani, de erről hat van nappal korábban értesí­tést kell adni. Egyiptomi lapok a londoni értekezlet kudarcáról Kairo (MTI): Az A1 Gum- hurija szombati kommentár­ja megállapítja, hogy „a lon­doni értekezlet szánalmas helyzetbe hozta a Nyugatot és borzalmas veresége a fe­nyegetéseken, nyomáson és katonai eljárásokon alapuló politikának.“ „E kudarc — írja a cikkíró — a középkeleti angol és francia befolyás és uralom megszüntetését jelzi.*’ Á francia minisztertanács ülése Párizs (MTI): Az AFP gyors-hírekben ismerteti a minisztertanács ülését: A minisztertanács fenntar­tás nélkül jóváhagyta Chris­tian Pineau londoni állásfog­lalását. A minisztertanács a csator­na nemzetközi igazgatásának elve tekintetében semmiféle egyezkedéshez nem járul hozzá. Franciaország e kife­jezett fenntartás mellett fog A fengmam vízi erőmű a fenemanl vízerőművet (Kína) 1937-ben a japánok épí­tették. A háború alatt teljesen tönkrement. Most újra fel- aoftik a Rátákat, s mire elkészül, kétszer annyi vlllamos- •ELririát szolgáltat, mint a háború előtt. Emellett megszün- tett az örökös árvizeket a Szungari folyón csatlakozni a csatornát hasz­nálók szövetségéhez. A minisztertanács az AFP szerint „örömmel könyvelte el a francia-brit szolidaritás tel­jes mértékű fenntartását." Az A1 Ahram azt mérlegeli, hogy milyen haszna lesz az Egyesült Államoknak a Lón donban képviselt politikájá­ból. E politika: .megnyerni az arab államok rokonszenvét. majd közvetítő szerepet ját­szani Nagy-Britannia és Fran­ciaország között.“ Amerika — szögezi le a lap, — így akarja örökölni az angol-francia be­folyást a Közép-Keleten. Végül az Akbar el Jóm ki­jelenti, „hála Egyiptom hi­degvérének, a szuezi ügybő1 komédia lett, amin az egész világ nevet*’. A lap hangsú lyozza azonban, hogy ez még nem a nagy, végső győzelem. Csak az első megnyert csa­táról van szó, — írja, — r sok más csatát kell megvív­nunk és ha ugyanezeket a fegyvereket használjuk, meg­nyerhetjük azokat.“ izervezeti intézkedés célja* iogy a dolgozókat közvetlenül vintő kérdéseket a jövőben a községekben és a városokban, le legfeljebb a járásokban m- ézzék el. így átalakul a köz- jonti szervek és a megyei szervek államigazgatási sze- epe is: a megyék egyre in­kább elvi irányító szerepet öltenek be. Az als nelyi szervek hatáskörének növelésével a lakosság régi kívánságát teljesítjük. Nemcsak az ügyintézésben, nanem gazdasági téren is megnyilvánul a területrende­zés előnye. A megnövelt me­gyék nagyobb anyagi eszközök felett rendelkeznek majd, s a nagyobb hatáskör birtokában az eddiginél hathatósabban és a helyi kívánságokat fokozot­tabban f ig'elembevéve, fej- eszthetik területüket. KÉRDÉS: Hogyan gondos­kodik a kormányzat a te­rületrendezés során létszám felettivé váló dolgozókról? VÁLASZ: A párt és a kor­mány legfontosabb feladatá­nak a dqjgozók életszínvona­lának emelését tartja. Emelni akarjuk a nyugdíjakat, to­vább akarjuk javítaná a dol­gozók életkörülményeit. Mind­ezt csak úgy érhetjük el, ha — a termelés növelésén túl, — gazdasági életünk minden területén, az államapparátus­ban is — csökkentjük az igaz­gatással járó költségeket, ta­karékoskodunk. A megyék, a járások és Budapesten a kerületek ösz- szevonása, valamint az ezzel párhuzamos egyéb intézkedé­sek megvalósítása, jelentős számú dolgozót érint szemé­lyében, eddig megszokott mun­kájuk helyett más területen kell elhelyezkedniök. A kor­mány tervet dolgoz ki az át­szervezés során létszámfelet­tivé vált munkaerők elhelye­zésére, s gondoskodik arról, hogy a tél víz idején ne kerül­jenek a jelenleginél hátrányo­sabb helyzetbe, A Miniszter- tanács számos egyéb intézke­dést is tesz, hogy az átszer­vezés minél kisebb zökkenő­vel járjon, a munka folyama­Nemzetkozi hírek Robogó műanyag karosszériával Egy holland cég háromkere­kű robogót szerkesztett, mely­nek burkolata erős plasztik­anyagból készül. A motort a robogó hátsó részén helyezték el. Az első jármű bemutatá­st 1957 februárjára tervezik. Francia expedíció Grönländern Augusztus 28-án francia ex­pedíció szállt le ejtőernyőkké1 Grönland teljesen jéggel bo­rított központi részén. Az ex­pedíció egy évig folytat ku­tatómunkát Grönland szige­tén. 2 500 amerikai turista Járt nyárom a Szovjetunióban A News című amerikai fo­lyóirat arról számol be, hogy az idei nyár folyamán 2 500 amerikai fúrista látogatott el a Szovjetunióba. Az amerikai utazási irodák több képvise­lőjének véleménye szerint jö­vőre legalább 10 ezer ameri­kai túrista megy a Szovjet­unióba. Másfél millió lakosa van Uj-Delhtnek A legújabb hivatalos ada­tok szerint Uj-Delhinek, In­dia fővárosának másfél mil- ' ió lakosa van. Lesz-e betevő falat kenyerem? „Három hét telt el azóta, hogy leszereltem a hadsereg­től és hazatértem. Amikor Metzből hazaküldtek, még csak meg sem kérdezte sen­ki, van-e pénzem az útikölt­ségre és lesz-e otthon bete­vő falat kenyerem." így kezdte keserves sor­sának történetét a 26 éves Roland Lang, egy montre- quiennei parasztfiú. Tavaly novemberben Algírban sú­lyosan megsebesült, jobblá­bát amputálni kellett. Egy évvel ezelőtt még ma­gabiztos léptekkel járt kis farmján. Roland, már nem az az ember, aki volt. Tud­ja-e most az ekét tartani, meg tudja-e itatni a lova­kat? Mióta hazatért, nap­hosszat a konyhában üldö­gél és végtelen szomorúság­gal nézi, amint öreg anyja egyedül vesződik a gazdaság­gal. Miután tényleges idejét letöltötte, ő lett özvegy édes­anyja egyedüli támasza. 25 éves korában azonban, 1955 áp, ilisában ismét behívták katonának. — Amikor levágták a lá­bam, — folytatta elbeszélését Roland Lang — senki sem mondta, hogy feltétlenül kérvényt kell beadni, hamu- lábat akarok kapni. Ha baj­társaim nem figyelmeztet­nek, egész életemre műláb nélkül maradtam volna. ...Ott állunk a kis farm udvarán. Az istállóban Ro­land anyja beszél az állatok­hoz, miközben friss almot rak alájuk. Majd kilép az istállóból s odajön hozzánk. Szeme könnyben úszik. Men- tegetődzve szólal meg: — Nem tudom visszatarta­ni a könnyeimet. Roland szüntelenül lehor­gaszt ja fejét, a lábát nézi. Arcát sötét pír lepi el. Szé­gyen és bosszúság fogja el, ha arra gondol, hogyan küsz­ködik anyja a gazdasággal, utolsó erejét is megfeszítve. De mit tud ő segíteni neki? — Hogy fogunk ezután él­ni? — szólal meg édesanyja. — A két kezünkkel építet­tük fel ezt a kis farmot, — 1944-ben evakuáltak ben­nünket. A nácik minden mozdíthatót elvittek. Haza­térésünk után ismét mun­kához láttunk. A férjem meghalt, Roland munkát vállalt, hogy eltartson ben­nünket. Éjszakánként egy műhelyben dolgozott!, nap­pal pedig a szántóföldön. így ment ez öt évig. Sikerült szert tennünk néhány tehén­re. Az ínség azonban most arra késztet bennünket, hogy sorra eladjuk teheneinket. Nem bírom tovább egyedül gondozni ókét. Egy év múl­va mindenünket feléljük és koldusbotra jutunk. Miért küldték a fiamat Algírba?! Azt sem tudom, hol van ez az ország. Vajon kevesebb hasznot nyújtott volna az itthoni munkája? Roland fölveti a fejét. Szája körül keserű ráncok gyűlnek. — Hiába küldtek bennün­ket Algírba. Azért hajtottak oda, hogy öljük egymást a gyarmatosítók érdekeiért. Es miiven gyalázatosán bántak velünkl Mankóira támaszkodva, nagy kínnal vonszolja előre magát. Épen maradt lába, amelyre egész testének sú­lya nehezedik, belesüpped az udvar sarába. — Nagyon rosszul bántak velünk — ismétli. Pedig azért küldtek oda bennün­ket, hogy az 6 farmjaikat védjük. Még derékaljnak való szalmát is sajnálták tő­lünk. Vgy bántak »elünk* mint a rabszolgákkal. Egy­szer letéptem egy szőlős­kertben egy fürtöt. Mikor a farm tulajdonosa észrevette, panaszt tett feletteseimnél. Szigorú büntetést követelt. Telebeszélte a kapitány fe­jét. Négy napi zárkát kap­tam érte. Pedig ott, Algírban vesztettem el a lábam, ügy látszik, még egy fürt szőlőt sem ért. Roland Lang Idegen föl­dön, a gyarmatosítók vagyo­nának védelmében vált nyo­morékká, akik még egy fürt szólót is sajnáltak tőle. PAUL T1LLARD (Folytatás az 1. oldalról) esz javaslatot. Ezek a követ­kezők: Baranya megye Bács-Kiskún megye Békés—Csongrád megye Borsod—Heves megye Fejér-Veszprém megvp Győr-Vas megye Hajdú megye Pest megye Somogy megye Szabolcs megye Szolnok megye Zala megye A területrendezés nem egyes megyék és járások megszünte­tését jelenti, mert a fejlődéi során kialakult társadalmilag, földrajzilag egységes, népraj­zi lag sajátos területek tovább­ra is fennmaradnak. E terü­letek azonban nagyobb föld­rajzi egységekké alakulnak át KÉRDÉS: Milyen előnyök­kel jár a lakosság számára a javasolt területrendezés? VÁLASZ: Erre vonatkozóan már vannak tapasztalataink. Ismeretes, hogy 1950-ben is hajtottunk végre területren­dezést, s ennek során egyesült például Borsod, Abaúj- és Zemplén megye. A volt Aba­új és Zemplén megye lakos­sága már saját tapasztalatai­ból tudja, hogy e főleg mező- gazdasági jellegű terület szá­mára igen sok előnyt jelentett az egyesítés az ipari jellegű Borsod megyével. A lakosság érdekét szolgálta például, hogy az abaúj—zempléni la­kosság a megyén belül jutott piachoz. A mezőgazdaságból felszabadult dolgozók a me­gyén belül juthattak munká­hoz, s igénybe vehették Bor­sod megye fejlettebb egész­ségügyi, kulturális intézmé­nyeit. Az egyesített terület a népgazdaság szempontjábó1 harmonikusan fejlődött és 'sökkentek az igazgatási cé­lokra fordított kiadások is. A jelenleg javasolt területrende­zés hasonló előnyöket jeleni nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági jellegű megyék lakosságának is. A területrendezés minde­nekelőtt elősegíti, hogy az igaz -'atás jobb és olcsóbb legyen Számos készülő hatásköri és London (MTI): Az AP je­lentése szerint a Szuezi-csa- torna kérdésével foglalkozó második londoni értekezlet az alábbi nyilatkozatot adta ki: L Annak a 18 kormánynak képviselői, amelyek csatlakoz­tak azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket Robert Menzies ausztráliai miniszterelnök ve­zetésével az öt ország képvi­selőiből alakult bizottság ké­sőbb az egyiptomi kormány elé terjesztett, a Szuezi-csa- torna kérdése rendezésének tárgyalási alapjaként, 1956. szeptember 19—21 között Lon­donban értekezletre ültek ösz- sze. Céljuk az volt, hogy fog­lalkozzanak a helyzettel a fentemlített bizottság által tett jelentés fényénél és fi­gyelembe véve az első lon­doni értekezlet óta bekövetke­zett más fejleményeket. 2. A küldöttek sajnálattal állapították meg: hogy az egyiptomi kormány nem fo­gadta el ezeket a javaslatokat és nem tett semmiféle ellen­javaslatot az öt ország kép­viselőiből álló bizottságnak. 3. Jelen értekezletnek az a véleménye, hogy ezek a ja­vaslatok még mindig becsü­letes alapot nyújtanak a Szuezi-csatorna problémája békés megoldásához, figye­lembe véve mind a Szuezi- csatornát használó országok, minöpedig Egyiptom érdekeit. A 18 kormány folytatja a ren­dezés elérésére irányuló erő­feszítéseit. Az egyiptomi kor­mány szeptember 10-én tett javaslatát ismertették az ér­tekezlettel, de az értekez­let azt túlságosan pon­tatlannak tekintette ahhoz, hogy hasznos alapul szolgál­jon a tárgyalásokhoz. 4. Az értekezlet megszöve­gezte azt a nyilatkozatot, amely gondoskodik a Szuezi- csatornát használó országok szövetségének létrehozásáról. A nyilatkozat szövege jelen nyilatkozat melléklete. Ennek a szövetségnek az a célja, hogy megkönnyítsen minden olyar lépést, amely a Szuezi- csatcma problémája végleges vagy ideiglenes megoldásához vezethet A szövetség előmoz­dítja az ahhoz csatlakozott kormányok közötti együttmű­ködést a Szuezi-csatorna használatát illetően. E célból keresi majd az együttműkö­dést az illetékes egyiptomi ha­tóságokkal, amíg a szélesebb- körű problémák megoldódnak. Foglalkozik ezenkívül olyan problémákkal is, amelyek ak­kor vetődnének fel, ha a for­galom a Szuezi-csatornán ke­resztül csökkenne, vagy meg­szűnnék. A szövetséget mint funkcionáló szervet hozzák létre röviddel azután hogy az értekezleten résztvevő kül­dötteknek alkalmuk volt ezzel kapcsolatban tanácskozást folytatni illetékes kormá­nyukkal 5. Az értekezlet tudomásul vette, hogy 1956. szeptember 12-én az Egyesült Királyság és Franciaország kormánya tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Bizottsági Tanácsát a hely­zetről s hogy ezt köve­tően. szeptember 17-én, Egyip­tom kormánya szintén közlés-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom