Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-21 / 223. szám

2 M 4 P f rt 1956 SZEPTEMBER ti 1 Pineau felszólalása a londoni értekezlet szerdai ülésén Eddig kilenc ország csatlakozott a csatornahasználók szövetségének tervéhez A londoni értekezlet szerda délutáni ülésén Pineau fran­cia külügyminiszter — az AFP jelentése szerint — hosz- szabb felszólalásában azt fej­tegette, hogy az érdekelt or­szágok többségének két célki­tűzése van. Az első szerinte elkerülni a fegyveres konflik­tust. Emellett a francia és an­gol katonai megmozdulásokat „elővigyázatossági intézkedé­seknek” minősítette, amelyek­nek célja „elhárítani a meg­gondolatlan gesztusokat.“ A második célkitűzés Pineau szerint az, hogy a csatorná' ne adják egyetlen ember vagy egyetlen ország rendelkezésé­re, amely azt politikai célokra használhatná fel. A továbbiakban azt bizony­gatta, hogy eddig mór sok en­gedményt tettek Egyiptomnak „Nasszer viszont kimutatta — folytatta ldneau — hogy nem akar tárgyalni a 18 ál­lammal. Együtt kell müködn Egyiptommal, azonban a 1« írszágnak ragaszkodnia kel illáspontjához“. Ami Dulles tervét illeti a ’satornahasználók szövetségé- ről, a francia külügyminiszte annak a véleménynek adott kifejezést, hogy az logiku? következménye a 18 állam ha- ‘ározatának, amelyet az első 'ondoni értekezleten hoztak ,Ha Nasszer visszautasítja a javaslatot. vagy leállítja a hajókat, már most ki kellene dolgozni, hogy mit kell ten­nünk” — n ”dotta Pineau majd hozzátette, hogy véle­ménye szerint Dulles terve eszköz a jövőbeni tárgyalás megindítására és l'asszernek érdeke, hogy tárgyaljon. Pineau végezetül kijelentet­te hogy támogatja a csatorna használók szövetségének létre­hozását és egyetért az ENSZ­hez való folyamodással, de szerinte ennek csak akkor var Irtelme, ha pontosan megható rozott alapon fordulna a Biz­tonsági Tanácshoz. Ez egyéb­ként Pineau szerint nem aka­dályozza a csatomahasználól1 szövetségének létrehozását. A londoni rádió ismertetés ’■zerint az értekezlet első, szer dai napján 9 állam csatlako­zott a csatornahasználók szö­vetségének tervéhez. Ezek Anglia, Franciaország, az Elsült Al1amcv Ausztrália Uj-Zéland, Olaszország. Norvé sia, Hollandia és Nyugar- Németorezág, öt másik állam — Dánia, Svédország, Pakis’- 'án, Irán és Spanyolország — viszont amellett száll síkra hogy az ügyet haladéktalant vigyék az ENSZ elé. Végű’ négy állam — Japán, Portugá- ’ía, Törökország és Etiópia — küldöttei még nem nyilatkoz­tak a tervről. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának tiltakozása a határ­incidensek ellen A Német Demokratikus Köztársaság kü'ügyminiszté "duma szerdán nyilvánosság­ra hozott nyilatkozatában til­takozását jelentette be azok alien a legutóbbi, nyugatné­met részről kiindult határin- nidensek ellen, amelyek egy 'setben a Német Demokrati­kus Köztársaság egyik határ­őrének életét is áldozatul kö­vetelték. A Német Demokratikus Köztársaság kü’Ugyminiszté riuma követeli, hogy a határ- tncldensek okozói megfelelő büntetésben részesüljenek és bogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya haladékta !anul léptessen életbe Intéz­kedéseket az ilyen incidensek megismétlődésének megakadá­lyozására. Eisenhower megtartotta e!ső választási beszédét Az új építőipari technika moszkvai kiállítása Baj van a keresztvízzel ••• Talán egy hete hogy levelet hozott a posta. A Bara* nya 'negyei Építi' és Tatarozó Vállalat vezetősége érte sí* tett, hogy megiáltozot a nevük. Ezután már csak úgy hív­ják őket, hogy Bárány Megyei Tanácsi Építőipari Válla* lat. Az átkeresztel oka, ahogy hesnyik István igazgató el­mondta. a következő: 1. összekeverik őket a bariknál és a vasútnál a pécsi tatarozókkal, mer* olyan is van a Molotov utcában. 2 A vállala kapacitása túlnő a tatarozáson... 3. A: orrzáf többi megyei tatarozója is ilyenformán nttt fel út mvet. Eddie rendben is lenne, de tegnap újra levelet hoz a posta, amiben arról értesít a Baranya megyei Építő és Ta­tarozó Vállalat, hogy tévedés az egész, nem érvényes a ke­resztelés ... Oka• a megyei tanács végrehajtó bizottságának dönté­se alapján a VKC-osztály nem engedélyezi a névváltozást, meri így meg az É. M. Építőipari Vállalattal keverik ösz- sz<! a megyei tatarozókat. Különben is ne legyen benne az új névben az „építő” szó, mert aki tataroz, az tatarozó, aki épít, az meg építő. Az egésznek az a háttere, hogy a tatarozók kapacitása a jőve" évben megnő. Sok megrendelésre számítanak, s eh­hez ember is kell. Ember pedig ott van, ahol pénz van A tatarozóknál viszont 10 százalékkal kevesebb ugyanazért a munkáért a bér, mint az építőknél. így pedig bajos lesz szakmunkásokat biztosítani a megnövekedett feladatokhoz. Ezért akart a vállalat kibújni a „tatarozó” szó alól. Törek­vésüket — őszintén szólva — meg is értjük... Van egy javaslatunk. Hogy a kecske is jóllakjon, s a káposzta is megmaradjon, adjanak új, az eddigi kettőnél, jebb, különb nevet, amit nem kevernek össze semmivel, s mégsem marad a megbélyegző „tatarozó" szó. Esetleg ez megfelelne. Használt Tégla És Más Építőanyag Ki- És Be­szerelő Vállalat!? Távirati cím: HASZTÉMÁSÉKIBE! (—1V —«-> Eisenhower elnök szerdán este tartotta meg első válasz­tási rádióbeszédét. Hírügynökségi jelentések szerint az elnök röviden fog­lalkozott a szuezi kérdéssel, amelyről ezeket mondotta: „Napjainkban a Szuezi-csa- tornával kapcsolatban újabb súlyos válsággal nézünk szem­be. Óvatosan és mértékletesen beszéltünk. Még nem tudjuk, hogy a szeuzl -álságot meg lehet-e oldani mindenki szá­mára igazságosan és méltá­nyosan“­Az elnök kijelentette, hogy a szuezi válsághoz hasonló konfliktusokat „a fokozott ny -gáti egység jegyében“ kell megoldani. Eisenhower elnök négy problémát sorolt fel, mint a legsúlyosabbat, amellyel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie. Első helyen az ázsiai és afrikai népek füg­getlenségi mozgalmát említet­te, azt állítva, hogy ezt a kommunisták a nyugatellenes gyűlölet szitására használják fel. Másodszor a nukleáris fegyverek veszélyéről szólott. Ezek a fegyverek — mondot­ta — új és szörnyű mértékben fokozták a régebbi háborúk borz Imáit“. Harmadiknak a kommunisták „új politikai módszereit” említette, negye­diknek pedig a Szovjetunió ipari hatalmának növekedését, amely szerinte „veszélyezteti a Nyugatot és megkövetelné a gazdasági akciók lehető leg­szorosabb összehangolását“ a nyugati országok részéről. A Szuezi-csatorna értekezlet csütörtök délelőtti ülése A londoni értekezlet csütör­tök délelőtti ülésén Törökor­szág és Portugália támogatta John Foster Dulles amerikai külügyminiszter tervét, amely­nek értelmében létrehoznák a csatorna használóinak szövet­ségét. Etiópia és Spanyolország fenntartásos t mogatásban ré­szesítette a tervet, de nem kö­telezte el magát a csoporthoz való csatlakozás mellett. Svéd­ország viszont megismételte azt a felhívását, hogy haladék­talanul forduljanak az ENSZ- hez. A franciák, a brittek és az amerikaiak egyöntetűen hűvö­sen fogadták a Bulganyin szovjet miniszterelnök által jóváhagyott elgondolást, hogy rendezzék meg a három nyu­gati nagyhatalom, továbbá a Szovjetunió, India és Egyip­tom kormányfőinek értekezle­tét a szuezi-vlszály megoldá­sára. Egy amerikai forrás kö­zölte: „küldöttségünk hűvösen fogadja ezt az elgondolást". A brit kormány egyik szóvivője újságírók előtt kijelentette: „pillanatnyilag erre a londoni értekezletre összpontosítjuk figyelmünket és továbbra is ezt tesszük majd“. Egy fran­cia diplomata viszont bírálta, hogy mindössze hat nemzetet kívánnak az értekezletre meg­hívni. Dulles kísérletet tett arra, hogy lehetőleg minél több kül­dött csatlakozzék a munkacso­porthoz- Közölte az értekezlet résztvevőivel, hogy a csatlako- bás nem jelent előzetes köte­lezettségvállalási; a szövetség lé.behozásának gondolata mel­lett, mindazonáltal hozzáfűzte- „remélem azonban, hogy egyi­künk sem fogja ezzel az el­gondolással szemben elkötelez­ni magát”. Az Osszszövetségi Mezőgaz­dasági és Ipari Kiállítás terü­letén nem régen nyílt meg: „Az új építőtechnika moszkvai kiállítása". A virágágyakkal szegélye­zett aszfaltútak mentén sora­koznak a makettekkel és mo­dellekkel teli pavilonok, ame­lyek bemutatják a szovjet építőtechnika eredményeit. Az összeszerelhető lakóházakhoz és középületekhez készült épü­letelemeket, ipari üzemek ré­szére gyártott összeszerelhető vasbetonelemeket láthatunk. Ez évben a kiállításon több mint 3,5 ezer kiállítási tárgy szerepel. A képen: Az „VTT—2“ szer­kezet, amellyel ivagyátmérőjü csövek hideghajlítását végzik. A szerkezettel 720 milliméter átmérőjű, 10 milliméter fal­vastagságú csövet egy fogásra 0,9 méteres szakaszon hajlít­ják meg, ezután a cső ugyan­ilyen távolságot halad előre a berendezésen. Egy-egy részleg (0,9 méter meghajlitására mind össze 5—6 perc szükséges. Budapestre érkezett Luther Ewans, az UNESCO főigazgatója Csütörtökön délben, kétna­pos tartózkodásra Budapest­re étkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. Luther Evans a repülőtéren adott nyilatkozatában örömé­nek adott kifejezést, hogy al­kalma nyílt — ezúttal első íz­ben — ellátogatni Magyaror­szágra. Látogatásom célja — han­goztatta, — hogy megbeszélé­seket folytassak Magyarország részvételéről az UNESCO munkájában. Mint ismeretes, most készítjük elő az UNES­CO novemberben, Uj-DeLhiben tartandó konferenciáját, ame­lyen számos fontos kérdés ke­rül megvitatásra s ezekről a kérdésekről folytatunk eszme­cserét Magyarországon Is, — mondotta a főigazgató. Ugyancsak csütörtökön ér­kezett meg Budapestre Tor Gjesdal, az UNESCO tájékoz­tatási főosztályának vezetője. Minden torpedéromboló helyett 3000 lakást lehetne építeni A „Commercial and Finan­cial Chronicle” című amerikai folyóirat közli Anslynek, a kongresszusi gazdasági bizott­ság vizsgáló albizottsága elnö­kének cikkét, amelyben meg­cáfolja azt az állítást, mintha a fegyverkezési kiadások csök­kentése komoly gazdasági meg Ismét kommunista röpcédulákat osztogattak Hamburgban A legutóbbi napokban ismét kommunista röpcédulákat osz­togattak a hamburgi kikötő- munkások között. A röpcédu­lák felszólítják a dolgozókat hogy harcoljanak a Német Kommunista Párt törvényelle­nes betiltása ellen. A röpcédulákon többek kü- aött ez áll: „Hitler is megpró­bálta megsemmisíteni a Német Kommunista Pártot. Nem sike­rült neki és a nácizmus a tör­ténelem szemétdombján végez­te. De a kommunisták ma Is. mint régen, harcolnak a bé­kéért és Németország egységé­ért, Adenauer útja a kataszt­rófába vezet! Le az Adenauer kormánnyal! Éljen a Német Kommunista Párt! rázkódtatást idézne elő az Egyesült Államokban. Az amerikai nép — írja a többi között — leszerelést akar, meg azt, hogy az Egyesült Államok természeti kincseit békés cé­lokra használják fel. Ansly számadatokkal tá­masztja alá, mennyit nyerne az egyszerű amerikai, ha a költségvetés kiadásainak zö­mét nem fordítanák katonai célokra. így például egyetlen torpedóromboló árából több mint háromezer család kap­hatna új lakást. Egyetlen lök- hajtásos vadászgép árébó1 több mint száz fiatal tanulhat­na négy éven keresztül. Ha a fegyverkezési kiadásokat csök­kentenék, meg lehetne javí- ta-d a mér régóta elhanyagolt közszolgáltatásokat, új iskolá­kat, kórházakat, utakat lehet- építeni, amire sürgős szük­ség van, i Tíz hajó megkerülte a Jóreménység-fokát A Reuter iroda jelenti: A dakari kikötői hatóságok csütörtökön közölték, hogy a szuezi válság kitörése óta tíz olyan hajó érkezett a kikötő­be, amelyek ahelyett, hogy át­haladtak volna a Szuezi-csa­tornán, megkerülték a Jóre- ménység fokát. Hold — részletre • Ha hinni lehet a United Press hírügynökségnek, Wash­ingtonban a napokban a kö­vetkező eset történt: F. A. Seaton belügyminisz­ter titkárságán kigyulladt az egyik tel.efon színes lámpács- kája. Interurbán a Florida- óllambeli Lakelandból. Egy bizonyos gentleman a mi­niszterrel szeretne beszélni Milyen ügyben, tulajdonkép­pen? Egy kis üzleti ügyről van szó. Az állhatatos üzletembert összekapcsolták Elmer Ben- nett-tel, a miniszter külön re­ferensével. — Miben állhatunk az igen tisztelt gentleman szolgála­tára? — Semmiség az egész. Egy kis, üz’etet szeretnék kötni... — Üzletet? Kérem.. Éspe­dig? — Óh, csekélység. Szeret­ném megvenni a Holdat. — A Holdat?! — Igen, igen. Mihelyt meg­egyeztünk, azonnal küldöm a csekket. — Hm... Igen.;; Kapcso­lom Mr. Woosleyt, az állam! földek osztályának igazgató­ját. Woosley nem volt a szobá­jában és a spekuláció lázától megszállott lakeland! („Mond­ja csak, mennyibe is kerül a Hold?”) a titkárra támadt kért, követelt, rábeszélt. — Igazán csekélységről van szó, — bizonygatta, — ór a minisztériumnak egyáltalán nem kell fáradoznia holmi okmányokkal. Haladéktalanul küldöm a kívánt összegű csek­ket. A United Press hírügynök­ség — mellesleg megjegyez­ve, nem említette meg a vá­sárló nevét (tudnak Ameriká­ban üzleti titkot tartani). A hírügynökség azt állítja, hogy a minisztériumban, miután sokáig kutattak a törvény- könyvben, megkönnyebbülten sóhajtottak fel: az állami föl­dek vásárlásának rendjéről szóló törvény megköveteli, hogy a vásárló személyesen tekintse meg a szóbanforgó parcellákat és területeket. A overeséghaihászástól mesdtí- hödött lakelandlnak aligha lesz módjában, hogy a tör­vénynek ezt az előírását a kö­zel iövőben teljesítse. Rossz nyelvek azt állítják, hogy a nagy kapkodásban senkinek sem jutott eszébe, hogy a Hold tulajdonképpen nem tartozik az Egyesült Ál­lamok birtokai közé:«» mm A színházi bemutatóikat a közönség részéről mindig vá­rakozás, a szereplők részéről pedig őszinte izgalom előzi meg. Különösen jogo6 a vára­kozás akkor, ha egy újjászer­vezett színészegyüttes áll elő­Mit mond az őszről a meteorológia? Szeptember 21-én, pénteken „hivatalosan” is beköszönt az ősz. Bár egészen pontosan, a csillagászat megállapításait véve alapul, az idei ősz tulaj­donképpen csak szeptember 23-án 3 óra 30 perctől kezdő­dik. Ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség. Az igazi ősz első jele a Grönland felől érkező hideg légtömeg volt, amely fagyos leheletet hozott magával és alaposan lehütötte a levegőt. Nagykanizsán, Miskolcon haj­nalonként fagyott s csak az állandó derült égnek köszön­hető, hogy a nappali hőmér­séklet 20 fokig emelkedett. A derült éggel azonban száraz­ság járt együtt, amely már augusztusban és szeptember­ben is igen erős volt. — Az utóbbi négy hétben az ország területének körülbelül felén az átlag egynegyedénél is ke­vesebb eső esett. Ilyen rend­kívüli csanadékszegény nyár- vége legutóbb 1952-ben volt. A rendkívüli időjárás okai­ról számos téves nézet terjedt el. Egyesek a Mars közelsé­gével hozzák kapcsolatba, ho­lott a bolygónak semmi hatá­sa sem lehet a Föld légköré­re. Az ok minden valószínű­ség szerint a Napban kere­sendő, ahol az utóbbi időben erős napfolt-tevékenységet észleltek. Szeptember 19-én például nagyobb csoportok­ban hatvan foltot figyeltek meg rajta. A foltok, a Nap légkörének örvényei hatalmas energiaforrongásra mutatnak és nyilvánvalóan befolyásol­ják a Föld légkörét is, köz­vetve előidézhetik a viharo­kat és természetesen a száraz időjárást is. A csillagászok véleménye szerint a napfolt- tevékenység 1957-ben éri el a maximumot, ekkor jelentke­zik majd a legtöbb foltcso­port. Szeptember végére a tdv- vrognózis továbbra is száraz, de melegebb időjárást jelez. A „vénasszonyok nyom” minden valószínűség szerint igen szép lesz és előreláthatóan lesznek napok, amikor a hőmérséklet a 25 fokot is eléri. A maga­sabb hegyek egyébként mór ielzik a változást, a déli áramlással érkező melegebb 'dót. A hegyekben ugyanis már magasabb hőmérsékletet mérnek, míg a síkvidéken megül a hideg levegő, szőr a közönség elé, és termé­szetes, hogy ilyenkor a vára­kozással együtt még nagyobb a művészek izgalma, hisz a bemutatkozás első benyomásai gyakran rányomják bélyegü­ket az egész évadra. 15-én este ilyen izgalmak közepette ment szét a függöny a bólyi kultúrház kis színpa­dán, ahol a Pécsi Nemzeti Színház Móricz Zsigmondi Nem élhetek muzsikaszó nél­kül” című színművét adta e'ő. A bólyi közönségről úgy tud­ták, hogy a megye egyik leg­nehezebben tapsoló közönsé­ge, nehéz őket megnevettetni, nehéz belekapcsolni a dráma sodrába, egyszóval jó darab, 'ó előadás kell ahhoz, hogy Bolyban siker legyen. Nos, ha ez a mérce, akkor a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" első előadásában jó darabot, jó előadásban — a sorozatosan felcsattanó nyílt- színi tapsok alapján nyugod­tan mondhatjuk — igen jó előadásban mutattak be szí­nészeink. Szeptember 29-én a Pécsi Nemzeti Színház színpadán is felhangzik a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” zenéje és a felröppenő bérsonyfflagö- nyök mögül megelevenedik a nyírségi dzsentri-világ életé­nek egy darabkája. De ez a darab — a bólvit követő táj­nadások talán még nspvobb iikerének Igazolása szerint — sok kellemes percet szerez majd a pécsi közönségnek. f—*

Next

/
Oldalképek
Tartalom