Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-16 / 219. szám

f J956 IQ NAPES 3 A magyar külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) hogy más kérdés a csatorna gazdasági kiaknázása és ismét más kérdés a csatornán való szabad hajózás biztosítása. A Magyar Népköztársaság kor­mánya 1956. augusztus 11-i nyilatkozatában már leszö­gezte, hogy Egyiptom kétség­telenül a nemzetközi jog ál­tal elismert jogával élt és minden tekintetben az ENSZ a’apokmánya szellemében és az ENSZ közgyű­lést VII. ülésszakán 1952. de­cember 21-én hozott határo­zata alapján járt el, amikor a szuverénitása alatt álló te­rület egyik legfőbb erőforrá­sa gazdasági kiaknázásának jósát, az egyiptomi törvé- nvrknpk alávetett Szuezi-csa- toma Társaság államosítása utján az egyiptomi nép szá­mára biztosította. A csatorna államosításától különálló kérdés a csatornán va’ó szabad hajózás joga. Ez a kérdés a nemzetközi joe síkjára tartozik, tehát mind elvileg, mind gyakorlatilag te1 iesen független a Szuezi- csa torna Társaság jogi hely­zetétől és a csatorna gazda­sági kiaknázásának jogától, am»1 vek lényegileg polgári jogi kérdések, és amelyekre a nemzetközi jog alapján is az egyiptomi belső jog az irányadó. A csatornán való szabad hajózást az 1888. ok­tóber 29-i konstantinápolyi egyezmény mind a béke, mind a háború idején minden ál- 'am számára biztosítja, s az Egyiptomi Köztársaság kor­mánya ismételten kijelentet­te, hogy ezt az egyezményt változatlanul kötelezőnek is­meri el és tiszteletben tartja. A csatornán való szabad hajó­zást gyakorlatilag éppen azok a nyugati kormányok veszé­lyeztetik, amelyek az idegen állampolgárságú révkalauzo­kat és a csatorna fenntartásá­nál foglalkoztatott egyéb sze­mélyzetet visszahívták. Ily körülmények között mesterkélt a Szuezi-csatoma Társaság államosítása kérdé­sét a csatornán való szabad hajózás kérdésével kapcsolat- bahozni, minthogy a csator­nán való szabad hajózást ed­dig sem az biztosította, hogy annak gazdasági kiaknázása a Szuezi-csatorna Társaság ke­zében volt. A „csatorna használói szö­vetségének” a brit miniszter­elnök által legutóbb felvetett terve minden jogi alapot nélkülöz és mélyen sérti Egyiptom szuverenitását. En­nek az elgondolásnak a csa­tornán való szabad hajózást biztosító 1888. évi egyez­ménnyel semmiféle kapcsola­té --'ucsen, s ellentétben áll az *■ NSZ alapokmányában, va­lamint az ENSZ fentebb idé­zett 1952. évi határozatában lefektetett elvekkel. A Ma­gyar Népköztársaság Külügy­minisztériuma úgy véli, hogy a brit miniszterelnök fenti javaslata újabb akadályokat gördít a békés rendezés útjá­ba és a javaslat gyakorlati megvalósítása súlyosan veszé­lyeztetné az egyetemes bé­két: Az egyes nyugati kormá­nyok részéről történő fenye­getőzésekkel ellentétben, az Egyiptomi Köztársaság kor­mánya újabb és újabb tanu- ielét adja a szuezi kérdés bé­kés megoldására irányuló tö­rekvéseknek. Legutóbb pél­dául szeptember 10-én, az egyiptomi kormány több or­szághoz — köztük Magyaror­szághoz — intézett jegyzéké­ben ismételten kinyilatkoz­tatta készségét a tárgyalások útján történő rendezésre és ennek érdekében javasolja a tanácskozó testület létrehozá­sát, s az ezzel kapcsolatos tárgyalások azonnali megin­dítását. Válaszjegyzékében a magyar kormány közölte, hogy egyetért az egyiptomi kor­mány jegyzékében leszögezett elvekkel és javaslatokkal, s támogatja azokat. A magyar Külügyminisztérium úgy véli, öogy az egyiptomi kormánv »Dítő javaslatai szolgálhatnak alapul a szuezi kérdés békés rendezésére, nem pedig a „Szuezi-csatoma használói szövetségének“ létrehozására vonatkozó tervek.“ Megnyilt a noviszádi mezőgazdasági árumintavásár Külföldi hírek W ashington Eisenhower elnök és Robert Menzies ausz­tráliai miniszterelnök pénte­ken délután a szuezi kérdés- rő' tárgyalt. A megbeszélésen jelen volt Dulles külügymi­niszter is. London A londoni rádió jelenti, hogy Hammarskjöld az ENSZ főtitkára jegyzéket adott át a jordániai és az iz­raeli kormány ENSZ megbi- zottainak. A főtitkár a jegy­zékben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy „ismét megsértet­ték a palesztinjai fegyverszü­netet.“ Felhívja mindkét kor­mány figyelmét arra, hogy az incidensek folytatása „igen súlvos következményekkel jár­hat.“ Washington Washing­tonból érkezett jelentések megerősítik, hogy Dulles ame- rik"; külügyminiszter hétfőn Londonba utazik, ahol részt- vesz a Szuezi-csatoma ügyé­ben összehívott újabb megbe­szélésen. Az új londoni értekezlet szerdán nyílik meg. Az érte­kezlet a csatornát használók szövetségének megalakítására vonatkozó angol—amerikai— fra^-i.-’ javaslatot vitatja meg. Az értekezletet e három kor­mány közösen hívja össze. Az anooi rádió úgy értesült, hogy az értekezletre meghívják a Dulles-tervet annakidején tá- mooatott 15 másik ország kép­viselőit is. B e 1 g r á d (MTI) Noviszá- don ma délben megnyílt az Idei nemzetközi mezőgazdasági árumintavásár: A kiállítás megnyitásán résztvett Szveto- zár Vukmanovics Tempo, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, valamint a Végre­hajtó Tanács több tagja. Je­lenvoltak a szövetségi mezőgaz­dasági és a külkereskedelmi kamarák képviselői, a külön­böző állami és társadalmi Kairó (MTI) Az egyiptomi révkalauzok szombaton szem- melláthatóan minden nehézség nélkül átvették a Szuezi-csa­torna hajóforgalmának irányí­tását — jelenti az AP. Szuezből szombaton reggel egy nagy hajókaraván — 29 hajó, közte három óriási olaj­tartály-hajó — indult el a Földközi-tenger felé, egyiptomi révkalauzok kormányzásával. A csatorna történetében ez volt az első eset, hogy egyet­len külföldi révkalauz sem vett részt a hajókaraván át­vezetésében: A külföldi révkalauzok — a mérnökökkel, technikusokkal, és adminisztrátorokkal együtt összesen kb 400-an pénteken szervezetek funkcionáriusai és a mezőgazdasági szakemberek. A külföldi országok közül Magyarország és az NDK rész­vétele a legjelentősebb, mert e két állam kiállítói nemcsak mezőgazdasági termékeket és állatokat, hanem mezőgazdasá­gi gépeket is szerepeltetnek. Emellett igen számottevő Csehszlovákia és Ausztria ki­állítási részlege is. éjfélkor kiléptek a szolgálat­ból. Az egyiptomiak lelkes han­gulatban indították el az első hajókaravánt- Különösen kel­lemes feltűnést keltett az a tény, hogy az Isocardio francia óriási olajtartályhajó csak egy fél órával a hajókaraván in­dulására kitűzött idő előtt ér­kezett a kikötőbe, mégis azon­nal besorolták az induló hajó­karavánba: A tudósítás végül megálla­pítja, szemmellátható, hogy az egyiptomi tisztviselők min­den áron meg akarják mutat­ni a világnak: ugyan olyan jól, sőt még jobban el tudják látni a szolgálatot a csatornán, mint a régi csatorna társaság külföldi alkalmazottai. Az egyiptomi révValauzok minién nehézség nélkül átvették a Szuezi-csatoma hajóforgalmának irányítása' A tudomány és technika világából Százszoros sebességgel A lakkfestést rendszerint külső melegítéssel szárítják. A szárítást a hőmérséklet növelésének útján nem lehet meggyorsítani, ugyanis a gyorsan megszáradó felső réteg összefüggő kérget al­kot és elzárja az utat az al­sóbb rétegek nedvességének elpárolgása elől. A szárítás sokkal jobban elvégezhető olyan módon, hogy a mele­gítés és az elpárolgás be­lülről, a felső rétegek felé történik. Ennek az elvnek az alapján készült az egyik le- ningrádi kutatóintézetben új vasúti kocsdszárítóberende­zés. A befestett vagont egy tokhoz hasonló szerkezetbe helyezik. A tok két féldarab- bó! áll, belsejükben induk- tor van, amely nem más, mint egy tekercs, benne vas­maggal. A két tokrész kö­rülfogja a vagont, s ekkor bekapcsolják a hálózatban az induktort. A vasúti ko­csi fémfalaiban indukciós örvény áram! átok keletkez­nek, amelyeknek melege be­hatol a festékrétegbe, úgy hogy a vagon 20—30 perc alatt száraz lesz, holott ré­gebben 48 óra kellett a fes­tés megszólításához. Gázturbinás autómotorok Az Egyesült Államokban és Angliában elkészítették teher- és személyautók gáz­turbinás motorjainak proto­típusait. Ezeknek a moto­roknak igen nagy előnye a kiegyensúlyozottság — ugya­nis nincsenek bennük fel- lemozgó alkatrészek — a Ids súly, az alacsony kenőanyag fogyasztás, a könnyű indítás, kicsi a teljesítményveszte­ségük a súrlódás folytán és végül, de nem utolsó sorban a legkülönbözőbb üzem­anyaggal működhetnek: így például a General Mo­tors gázturbinamotort készí­tett egyik négyüléses személy­autó típusához. A motor súlya 385 kg., teljesítménye percen­ként 35 000 fordulat melled 200 lóerő. A motor indítása automatikusan történik egy villamos indítómotor segítségé­vel, amely tíz másodperc alatt felgyorsítja a turbinát négy­ezer fordulatra^ A Chrysler-gyár személy-1 autójának gázturbinás motor­ja 120 lóerős, méretei a sebes­ségváltó művet beleértve: 964 mm hosszú, 1000 mm széles és 850 mm magas. A motor sú­lya 25—30 százalékkal kisebb, mint a hasonló teljesítményű dugattyús motoré. Működési elve a következő: a bekerülő levegőt a kompresszor nagy­mértékben sűríti, azután a hő- kicserélőbem félmelegszik. A meleg levegő az égéskamrába kerül, ahová az üzemanyagot is befecskendezik. Az égés köz­ben keletkező gázok percen­ként 15 000 fordulatra gyorsít­ják a turbinát. A turbinaten­gely forgását a sebességváltó mü közvetíti a kompresszor tengelyére és az autó hajtá­sára. Oszlopok megóvása rozsdásodástól Londonban és más angol vá­rosokban gyakran használnak műanyagtokokat abból a cél­ból, hogy az utcai jelzőtáblák oszlopait megóvják a rozsdá- sodás ellen. Az ilyen tokok használata révén szükségtelen­né válik, hogy az oszlopokat :d" '’•»»’ként befessék. A műanyagtól. szabván., elemek formájában polivinilk­Igen örülök a fejlődésnek9 amelyről a mezőgazdasági kiállítás számot ad Tildy Zoltán nyilatkozata Az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás látogatóinak se­regében Tildy Zoltán, volt köztársasági elnök is feltűnt. Nagy figyelemmel tanulmá­nyozta a kiállítást, tapaszta­latairól és a mezőgazdaság helyzetérő] elbeszélgetett az állattenyésztés, a növényter­melés és a gépesítés szakem­bereivel. Hozzá intézett kér-1 déseinkre a következő nyilat­kozatot tette: — Nyolc évig alig volt egyéb kapcsolatom a közélet­tel, mint amit az újságok ol­vasása és a rádióhírek hall­gatása jelentett. Tudtam a nagy építkezésekről, a politi­kai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődésről, volt va­lami fogalmam a nehézségek­ről is, amelyekkel az ország vezetőinek és magának a nép­nek a szocializmus építése közben meg kellett és meg kell küzdenie, azonban a sa j­tó és rádiójelentések nem tud­ták kielégítem a bennem élő mély érdeklődést, hogy min­den részletében ismerjem a magyar valóságot. A XX. ’'ongresszus után megállapít­hattam, hogy tájékozottságom még hiányosabb, mint gondol­tam és most arra törekszem, hogy a hiányokat mielőbb és alaposan pótoljam. — Első vidéki utamon két termelőszövetkezetben jár­tam: A kisbéri Virágzó Tsz- ben és a koppámymonostori Dózsa Tsz-ben. A látogatás nagy élmény volt számomra. Amennyire a rövid idő 'en­gedte, megnéztem a földeket, állatállományt, gazdaság1 '-Miieteket, beszélgettem a szö­vetkezetek s az egyes mum- kaágak vezetőivel, tagjaival, 'cyekeztem megismerkedni a munkarend, s munkaszerve­zés helyi kérdéseivel. — Gazdaságot, földet, jó­szágot sokat láttam életem­ben, s volt idő, hogy magam is dolgoztam és termeltem. Természetes tehát, hogy igen érdekelt, hogyan áll a szövet­kezetek gazdasága. E tekin­tetben — futó látásra is, — igen jó benyomásokat nyer­tem. A szövetkezetek szántó­földi (az egyikben kertészeti) termelési eredményei, a még lábon álló kukorica, a földben 'évő cukorrépa igen jók. Jól áll a földek jövő termelési évre való előkészítésének mainkája is. — Tudom, hogy ez a két szövetkezet a legjobbak közül való s bizonyára vannak gyen­gébbek, elmaradottábbak is, s vannak, amelyek ma még a kezdet nehézségeivel, vagy a megalakulás körül régebben jelentkezett hibák következ­ményeivel küzdenek. Éppen ezért nem gondolnám, hogy helyes volna e két, s aránylag rövid látogatás után általános következtetéseket levonnom az egész termelőszövetkezeti mozgalom és hálózat helyze­tére vonatkozóan. De az vi­lágos volt előttem, hogy I lóridból (PVC) készítik; A to­kok előnye az, hogy nincsenek kitéve a csapadék és az egyéb szennyeződések hatásának, rá­húzhatok az oszlopra a föld alatti és a föld fölötti részére egyaránt. Az új műanyagtokok különösen jó szolgálatot tesz­nek a tergerpartokon, ahol az acéloszlopok gyorsan rozsdá­sodnak és ezért gyakran fes­teni kell őket. Festékporlasztás levegő nélkül Az egyik angol autóipari szaklap a festék porlasztásá­nak és a festésnek új mód­szerét irja le. A lapban leírt szerkezet a következőképpen működik: a festéket hevítő­berendezésen keresztül juttat­ják a különleges toldalékkal ellátott porlasztópisztolyba, úgy, hogy a festékmennyiség és a szórásszög automatikusan szabályozódik. A festékoldó­szer a berendezésben uralkodó nagy hőmérséklet ellenére nem forr fel, mert a csőveze­tékekben igen nagy a nyomás- Amikor az oldószer kikerül a levegőbe, gázzá változik, ami igen jól elősegíti a festék por­lasztását. Az új módszer jelen­tős mértékben csökkenti a ■bavesző fk men és tartósabbá teszi a festést. a két szövetkezet okosan használta fel az állami tá­mogatásból és a tagok ösz- szeíogásából, szövetkezeti rendszerünkből adódó lehető scgeket és elsősorban az embereken múlik, hogy ezekkel a lehetőségekkel minden szövetkezet megfe­lelően éljen. — A szövetkezet-látogatás után, amely első találkozá­som volt a magyarországi szo­cialista mezőgazdálkodással, az a vélemény alakult ki bennem, hogy a mezőgazda- sági termelés megerősítésére, mennyiségi és minőségi ál­landó fejlesztésére a termelő­szövetkezeti forma jó, s mind a termelés, mind a benne dolgozók szempontjából igen nagy lehetőségeket rejt ma­gában. Az e téren is szinte ro­hanó technikai és tudományos fejlődés eredményei és eszkö­zei kisüzemi (egyéni paraszti) parreha-gazdaságok számára vagy teljességgel elérhetetle­nek maradnak, vagy — és ak­kor is csak kis részben, s csak túl későn érhetők el. A szövetkezetek nagyüzemi gazdaságai jó és minél ön­állóbb helyi vezetés, messze- tekintő. határozott és bölcs központi irányítás mellett, aránylag gyorsan, a mező- gazdaság első vonalába fej­lődhetnék fel. Ebben a meggyőződésemben megerősítettek a mezőgazda- sági kiállítás tapasztalatai is. ahol szépen vonult fel az egyéni parasztság a maga ter­ményeivel és állataival, de a nagyüzemmel és azon belül a termelőszövetkezetekkel a legtöbb területen már alul­maradt a versenyben és — ami talán még lényegesebb,— sem a mennyiségi, sem a mi­nőségi termelésiben nem tud olyan perspektívát nyújtani a jövőre, mint a szövetkezetek. — A kiállítás számtalan bizonyítékot nyújtott minden látogatójának s nekem is, hogy a termelőszövetkezetek nagy­üzemi gazdaságai egyre na­gyobb anyagi jólétet, művelő­dési lehetőséget, emberi sza­badságot biztosíthatnak dol­gozóiknak és egyre jobban teljesíthetik a fogyasztás, az ipari termelés bizonyos anyag­ellátása s az export területén jelentkező feladataikat: Az egész nemzeti gazdaság meg­erősödése várható a termelő­szövetkezeti forma fejlődésé­től: — Régóta foglalkoztatnak az egész termelőszövetkezeti kérdés emberi, társadalmi vo­natkozásai, a magyar földmű­velő ember viszonya a közös nagyüzemi termeléshez új po­litikai és társadalmi rend­szerünkben. Elhelyezkedésé­nek, munkájának, egész élet­berendezésének kérdései eb­ben a termelési rendben. Két­ségtelen, hogy ez a termelő­szövetkezeti mozgalom egyik döntő problémája s ez a prob­léma — megismétlem: az ember viszonya a közös nagy­üzemi termeléshez, — rend­kívüli mértékben befolyásol­ja magának az egész ügynek jelen helyzetét és jövendő fejlődését; A két szövetkezet meglátogatása ebben a tekin­tetben is adott (ha nem is azonnal általánosítható) fele­letet a kérdésekre és főleg bi­zonyos perspektívát tárt fel a lehetőségekre és a jövendőre. — Mindkét termelőszövet­kezetben öntudatos, kiegyene­sedett, biztos gazdasági helyze­tűikben nyugodt embereket találtam, telve a múlthoz ké­pest jelentősen és örvendete­sen megnövekedett életigény- nyel; A gazdasági;:, földre, fákra, terményekre, állatra úgy néztem, mint a magamé­ra. Nem az, „enyém", de a „miénk“, a szövetkezeti nagy családé, a tagságé. Ez az éledő fejlődésben levő egyik másikukban már egé­szen megszilárdultnak látszó közösségi tudat új volt és örvendetes volt számomra. — Jó volt észlelnem azt is, hogy a hibákról, amelyeket kívül vagy belül, vagy a szö­vetkezeti mozgalomban álta­lánosságban észleltek, nem iz­gatott mértéktelenséggel, ha­nem a jövőben bízó ember mértéktartásával beszéltek; Természetben, gondolkodás­ban, belső magatartásban jó­részt a régi emberek marad­tak, de sok új szemlélet, sok új tapasztalat, minden szónál meggyőzőbb és el nem dispu- tálható új tényeket akkor is számontartják, értékelik, ha közvetlen érdeklődési körük­től távolabb, az iparban. a kereskedelemben vagy akár az irodalomban jelentkeznek. A múltban sokszor hallot­tam azt a jóslatot, hogy ..a magyar paraszt soha sem lesz kapható közös gazdálkodásra"; Ez a jóslat nem vált be. Láttam egy sereg embert, — s azt gondolom, hogy az egész országban napról-nap- ra szaporodik a számuk, — akik parasztok voltak, ma­gyarok, s egész szívvel él­nek és dolgoznak (s hozzá jól) a közös gazdaságban, a maguk közös gazdaságában. Bizonyos, hogy ahol szervezési hibák voltak, ahol rossz volt az indulás és nem fordítottak kellő gondot a hibák kiigazí­tására, jóvátételére, ott baj lehet egyes szövetkezetekben az emberi vonalon és ott kö­vetkezésképpen baj van terme­lési, gazdasági vonatkozásiban is. Az egyik visszahat a má­sikra és gátolja, megakasztja a fejlődést; A szövetkezés: először az emberek, aztán a föld s min­den egyéb* Ezt a meggyőződést is a két, szövetkezet tagjaival folyta­tott beszélgetések során sze­reztem, — Igen örülök a fejlődés­nek, amelyről a mezőgazdasági kiállítás számot ad. Természe­tesen láttam egyes hiányos­ságokat is és ezekről szívesen elbeszélgettem a szakemberek­kel. De aki végiggondolja, hogy hon­nan Indultunk 1945-ben, s hova fejlődött a mezőgazda­ságunk, ha jószándékú ma­gyar ember, nem a hibákon rágódik, hanem azoknak az eltüntetésén fog fáradozni. Ez az országnak és a népnek az érdeke. Munkával, szorga­lommal, emberséggel, egyetér­téssel meg tudjuk gyorsítani a fejlődést a mezőgazdaságban éppen úgy, mint az életünk egyéb területein, amelyekről csak azért nem tudok beszél­ni, mert onnan még kevés a közvetlen tapasztalatom, de ahol talán kisebbek a prob­lémák, mint a faluban. —> Sok a tennivalónk és ehhez nyugalomra van szük­ségünk, ami alatt természete­sen nemcsak belső békességet értek, hanem a világpolitikai feszültségek enyhülését is re­mélem. Kis ország és kis nép vagyunk, formálni nem tudjuk a világpolitikát, de nem va­gyunk tehetetlen játékszerei a világpolitikának. Országépí­tésünkben eddig elért eredmé­nyeink és jövőnk szép pers­pektívái parancsoló erővel ír­ják elő számunkra, hogy egy­ségbe forrva, szilárdan vigyük tovább azt a politikát, amely biztosítja hazánk és népünk számára a nyugodt fejlődés békéjét és biztonságát — mon­dotta befejezésül nyilatkozatá­ban Tildy Zoltán. A brit külügyminisztérium közleménye az újabb londoni értekezletről London (MTI) Az angol külügyminisztérium nyilvá­nosságra hozta annak a meg­hívásnak a szövegét, amelyet Nagy-Britannia, Franciaország és- az Egyesült Államok kül­dött azoknak a londoni érte­kezleten résztvett országok­nak, amelyek támogatták az értekezleten Dulles által elő­terjesztett tervet. Most eze­ket a kormányokat újabb ér­tekezletre hívják meg Lon­donba. A második értekezlet a jövő hét sztz'dáján kezdődik;

Next

/
Oldalképek
Tartalom