Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

Í95S «17FPTFMHFH 14 ft % PCO 9 ISO OOO forintos megtakarítás Vákuum-kemencét készítettek a DAV dolgozói A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Pécsi Üzlet- igazgatóságának transzformá- torjavító műhelyében éveken át hiányzott egy korszerű vá- kunmkemence, amellyel a megjavított transzformátorok szárítását kellett volna vé­gezni. A transzformátor ugyanis a javítás néha elég hosszú ide­} P alatt sok nedvességet >zív el. mert a munkálatok köz­ben olajból kivéve, szabad le­vegőn áll. A szigetelő anyagok közé behúzódik a nedvesség, ez lerontja a szigetelés jzi- Urdságát, így a nagyfeszült­ség átüti a szigetelő anyago­kat és a berendezés rövidesen tönkremegy. A nedvesség el­távolítására a megjavított transzformátort ezért 100 fok felett szárítani kell. S bogy ez könnyebben és főleg gyorsab­ban történjék, a berendezést vákuumba, légritka térbe he­lyezik. Ehhez lett volna szük­sége egy modern kemencére a vállalatnak. A Pécsi üzletigazgatóság több budapesti és vidéki üze­ntei felkért a vákuumkemen- ce elkészítésére. Kevés siker­rel. A vállalatok, mivel egye­di berendezések gyártásáról volt szó, nem fogadták el a megrendelést. A hosszas vára­kozást megelégelték az üzlet- gazgatóság transzformát ír- javító műhelyének dolgozói, és még a múlt év végén vál­lalták. hogy házilag elkészítik a vákuummal szárító beren­dezést. K'lar Gvőző mérnök és Alberkovics Nándor laka­tos hamarosan elkészítették a terveket. A papír azonban nem mindig lesz könnyen va­lósággá. Most sem... Nem állott rendelkezésre .regfelelő anyag, nem voltak meg a szükséges szerszámok. Az eredeti terveket át kellett dolgozni. De a kemencére sür­gősen szükség volt, augusztus 20-ra el kellett készülnie. A*l- berkovics elvtárs és két ba­rátja, Borkovics György és Reszler József vállalták a munkát. És becsülettel el is végez­ték. Sőt... Ha idegen vállalat készítet­te volna el a vákuumkemen­cét, belekerült volna vagy 350 ezer forintba. így viszont a 220 ezer forintot sem halad­ták meg a költségek. A meg­maradt 130 ezer forint nem kevesebb, mint egy község vil­lamosításának összköltsége. S ehhez a megtakarításhoz nem kellett más, csak gondolkodás — és néhány ember munka­szeretete, lelkesedése. Nem lényegtelen f Ax első magsxállítmány A Pécsi Növényolajipari Vállalat a nyár folyamán kar­tontartási és felújítási mun­kákat Végzett, hogy a szep­temberben kezdődő új szezon­hoz megfelelően felkészüljön. A karbantartásnak és felújí­tásnak a tervek szerint szep­tember 15-fe kellett volna be­fejeződnie, de már a hónap elpö napjára elkészültek vele. Az elmúlt napokban teljes kapacitással az új szárítóbe- rt ndezések felszerelésén dol­goztak. Egy magyar gyártmá­nyú csőköteges szárítót, és ké német gyártmányú füstgáz­szárítót kaptak, amelyek meg­könnyítik a vállalat munká­ját A szárítók segítségéve! nedves napraforgómagból is megfelelő százalékban tud­jak kivonnj az olajat; A csőköteges szárítók a jö­vő hét közepén kezdenek üze­me'ni, a német felszerelés' pedig előreláthatóan októbe.- eleién állítják munkába. A vállalathoz a jövő hét dí­jén érkeznek meg az első rpagszállítmányok, s megkez­dődik az jiajütés. Az idén a tavalyinál te bb olajat gyárta­nak exportra; A második ötéves tervben több ezer új lakás épül Ba­ranyában. Szomorú tapasztalat azon­ban, hogy e szép, modern epületek építési szervei nem törődnek a kémények építé­sének szabályaival. A sza­bályok előírják a kémények 14x14 cm-es belső ürmére- tét. Ezzel szemben a való­ságban gyakran találko­zunk olyan kéményekkel, amelyet mérete csak 10x10 cm, vagy ennél is kevesebb. Ez már a tüzeléstechnikai szabályoknak sem felel meg, s a kémény nem bírja a füstmennyiséget a tetőszer­kezetből elszállítani. — Jó példa erre a nemrég fel­épült Komló—kökönyösi városrész, ahol, mert ha­nyagul készítették a kémé­nyeket, már tavaly novem­ber óta dolgoznak a Buda­pesti Kéményseprő Vállalat szakmunkásai, hogy a szűk- méretű kéményeket kija­vítsák. A bajok egyik forrását ebban látom, hogy nem engedélyezik azt, hogy a kéményseprő vállalatok az új építkezéseket időnként ellenőrizhessék. Sőt, még a házak lakhatási engedélyé­nek kiadásánál sem lehe­tünk ott, mert nincs rá in­tézkedés. Pedig, ha a ké­ményseprő vállalat műszaki dolgozói az épületeket épí­tés közben megnézhetnék és a hibákat már akkor észre- vennék, nem fordulna elő a kémények építésénél olyan sok hiba. ÁDAM JÁNOS a Kéményseprő Vállalat igazgatója A HÉT FILMJEI Véletlen találkozás a címe az egyik legújabb bolgár játékfilmnek. Ez a film előrelépést jelent a bol­gár filmművészet útján, amely nemrégiben még gye­rekcipőben járt csupán. — Jankó Jankov, a film rende­zője nemrégiben Pécsett járt és személyesen is nyilatko zott lapunk munkatársának első filmjéről. Ekkor többek között elmondotta, bogy ö maga is gépkocsivezető volt (a film egy sofőr szerelmé­nek történetét tárja fel) és ezért állt hozzá olyan közel ez a téma. Mindezek ellené­re a Véfetfen találkozás cí­mű film magán viseli azokat a nehézségeket, melyekkel* bolgár filmgyártás még küszködik. Egy magáramaradt lány sorsát meséli el a Visszaélés című argentin film, melyet a Pe­tőfi és a Park filmszínház tűzött műsorára. Laura Qui- ros egyetemi hallgatónő éle­tének problémái, nagy gond­jai, kicsiny örömei hűsége­sen tükrözik a délamerikai államok fiatal értelmiségiéi­nek problémáit, gondjait, örömeit is. Laura Quiros te­hát tipikus hősnek mond­ható. Az a mód azonban, ahogy gondjai megoldódnak, már egészen különös és ta­lán nem is egészen hihető- igaz, ezt elsősorban a nézők­nek kell eldönteniük- A film­ről részletes kritikái köz­lünk a közeli napokban. Búza nő az aknamező helyén Baranya déli ré­szében még az ősszel is furcsa dolgokat tapasztalt az utazó. Az útak mellett tüs­kés-drótos spanyolba­kok, a szántófölde­ken, legelőkön cikk- cakkban futó drót­sövények, mögöttük nídpallóval bélelt lö­vészárkok bontották meg a búzamezők, a kukoricások egysé­gét. És az útak vé­gén sűrű drótakadály, a fűben lapuló aknák, a gondosan boronáit nyomsáv választotta el tőlünk az út foly­tatásaként elterülő Jugoszláviát. A tavasszal új munka kezdődött ezen a tájon, és né­hány hét alatt elfogy­tak a drótsövények, gondosan feltekerve kocsira kerültek a gombolyagok, meg­tisztult a vidék az aknáktól, nem téved veszélyes helyre már a barangoló állat és vidáman dolgozhat­nak traktorosok azo­kon a földeken, ame­lyekre eddig nem mehettek rá, mert az egységes táblákat megbontotta a drót, amely útját állta ß gépeknek. A mohácsi járás­ban körülbelül 300 hold terüket szaba­dult fel a műszaki zár eltávolításával. De több ezer hold földön vált könnyeb­bé a munka a drót­akadályok eltávolítá­sával, a lavészúrkQk betömésével, és a lö- vészárkok burkolásá­ra tárolt nádpallókat már a mohácsszigeti házak újjáépítésénél használják fel. A műszaki zárak, a fizikai akadályok eltávolítása Után a lelkekben levő zára­kat kell felnyitnunk. De a Szabad Nép­ben megjelent hatá­rozatok, melyek arról intézkednek, hogy a déli határsávból ki­telepített lakosság sorsát rendezzék, végrehajtási utasítása a mai napig még nem érkezett meg a járási szervekhez. Az illeté­kes minisztériumok figyelmét ezúton hív­juk fel, hogy a vég­rehajtási utasítás sürgős megküldéséről azonnal gondoskod­janak. Nagyje'entőségű intézkedések Járásunk termelőszövetkeze­tei körében mindjobban isme­retessé válnak a Központi Ve­zetőség július 18—20-i határo­zatai, amelyek nagyobb és több lehetőséget nyújtanak a jövő­ben a nagyüzemi gazdálkodás igazi kibontakozásához. Az elmúlt napokban Sásdon járt a Központi Vezetőség kikül­dötte. Megbeszéléseinken sor­ra vettük járásunk minden termelőszövetkezetének gazda­sági kérdéseit és mindjárt ezen a megbeszélésen határo­zati javaslatot fogadtunk el, melyek alapján megtehetjük a gyakorlati intézkedéseinket. Az említptt termelőszövet­kezeti megbeszélésen többek között szóba került az is, hogy több tsz-ünket hozzá kell se­gíteni ahhoz, hogy az 50 hol­A siker alapja — a reális terv Az utóbbi hónapokban so­kat beszélünk és cikkezünk a gazdasági élet decentralizálá­séról, a vállalatok önállóságá­nak növeléséről. Csupán az a kérdés, mi az a határ, amit pz önállósításnál megkívánha­tunk. A kérdésre leginkább az ad választ, ha a túlzott közpon­tosításból fakadó hibákat néz­zük meg. Vegyük a legkirí­vóbb példát: a pécsi Sopiana Gépgyár augusztus hónapban 64.8 százalékra teljesítette tervét. Vajon mi­ért? A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium a második ne­gyedévihez viszonyítva 12,5 százalékkal növelte a gyár harmadik negyedévi tervét. Ennek minden valószínűség szerint az lehetett a célja, hogy a kevés félkés {állo­mánnyal rendelkező vállalatot a terv megemelésével nagyobb félkésztartalékra serkentsék. A cél üdvös, csupán a hatá­sa lett más, mint ahogy azt várták felsőbb szervek. Ennek oka pedig egyszerűen az, hogy U tervteljesítésnél elsősorban a késztermék jön számításba, S nem a félkész. De ha nincs félkésztermék, akkor nem le­het több befejezett gyárt­mány sem, ha mégúgy előír­ják is! A minisztérium mentségé­re legyen mondva, a nagyobb laledatok elve-'-’-^áhez adtak létszámemelést is. Baj csupán ott van, hogy a létszámkeret még nem létszám. A béralap még nem jelent szakmunkást. S a Sopianának kevés a szak­munkása, mert viszonylag ke­veset keresnek az emberek és máshol próbálkoznak elhe­lyezkedni. A harmadik ne­gyedévben már 12 esztergá­lyossal volt kevesebb, mint amennyire szükség lett voma a terv teljesítéséhez; A munkásvándorlásból fa­kadt a következő nehézség is. Tavaly év végén felélték a meglévő félkésztartalékot, hogy teljesíthessék az évi feladatokat. A szakmunkás­hiány miatt viszont nem tud­ták az idén biztosítani a fél­késztartalékot, s a félkészál­lományuk az előírtnál 25 szá­zalékkal alacsonyabb. Na­gyon sokszor előfordul, hogy az alkatrészeket gépről viszik szerelni. Ez jókora zökkenő­ket, időeltolódásokat okoz; Növelte a bajokat, hogy a kooperációs nehézségek is az idén voltak a legsúlyosabbak. A húsipari gépekhez szüksé­ges nagyméretű öntvényeket a pesti gyárak nem szállítot­ták idejében, mert az öntést csak terven felüli munkaként ■vállalták el; A paca'tisztító állványok esetében például a MÁVAG még most, a harma­dik negyedévben sem tudta leszállítani teljes mértékben azt a mennyiséget, amelyet az e'ső negyedévre állítottak be. A katasztrófa év eleje óta kísérti a vállalatot, de eddig minden esetben teljesítették a tervet, ha másként nem. éjjel- nappali munkával is. Az ösz- szeomlás júliusban kezdődött. Akkor már csak 87,1 szándé­kot értek el. Augusztusban pedig alig haladták meg a hatvan százalékot, s ezzel a vállalat életében példa nélkül álló gyenge hónapot zártak. Az említett hibák mellett, amelyek ,.objektív”-aiek mondhatók a vállalat szem­pontjából helyi rendellenességek is jelentkeztek, tetézve az ed­digi hajókat. A magas, 6zinte teljesíthe­tetlen terv rányomta bélye­gét a műszakiak hangulatára. A terv, a túlfeezítés miatt elvesztette ösztönző hatását. A műszakiak már hónap ele­jén látták, hogy minden kö­rülmények között lemaradnak, s így nem is igyekeztek. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy reális terveknél, amikor a műszakiak látták munká­juk értelmét, állandóan ott álltak a munkás mellett, s menetközben adtak segítsé­get, tanácsot. így volt ez a második negyedévben, pedig akkor is erős volt a terv, -s előfordult olyan eset, hogy a szerelők éjjel is dolgoztak. — Mivel a harmadik negyedévi feladatok teljesítése remény­telennek látszik, most már csökkent a műszakiak aktivi­tása, s meglazult a műszakiak és munkások kapcsolata. Meg­lazult a műszakiak munkafe­gyelme is. Volf olyan eset, hogy munkaidő lejárta, előtt félórával hazamentek. Emel­lett nem foglalkoztak eléggé a fiatal és gyengébb szakmun­kásokkal. Mindezek után még azt a hibát is elkövették, hogy ké­sőbb tértek rá a kétműszakos munka megszervezésére, ami némiképpen menthette volna a helyzetet. A négy nap ké­sedelem meglehetősen sokat nyom a latban, s felteszi h ko­ronát az augusztusi Sikerte­lenségekre. A hibák javarésze, kétség­telen a túlzott központosítás­ba fakadnak elsősorban, ne­vezetesen abból, hogy a he­lyi körülményektől, helyi ne­hézségektől és adottságoktól jóformán függetlenül intézke­dett a minisztérium. A tervet a vállalat tiltakozására meg­emelte. Hogyan lehetne a Sopiana Gépgyárat ismét tervét telje­sítő jól dolgozó vállalattá ten­ni? Elsősorban csökkenteni kellene a tervet úgy, hogy az reális és ösztön­ző legyen. A siker alapja csak a reális terv lehet. Ugyanak­kor biztosítani kellene, hogy a kisszériák miatti egyedi ter­melés csökkenjen, mert ez az oka a szakmunkások kevés keresetének, következéskép­pen a szakmunkások vándor­lásának. Ezt csupán a nagy- szériák gyártásával lehet el­érni, azzal, hogy a vállalatot végre egy határozott profil­nak megfelelően kevesebb, s nagyobb számú cikk gyártá­sára állítják rá. A kooperációs nehézségek megoldására egyetlen mód kí­nálkozik: azt a cikket, ame­lyik egyik vállalatnál a terv teljesítés alapja, ne adják ter­ven felüli feladatnak a koope­ráló vállalatnál, mert az, — ahogy az eddigi tapasztalatok mutatják, nem készíti el időben. Végül: megjavítaná a mun­kát, ha a jövőben az eddigi­eknél sokkal kevesebb muta tót írnának elő a vállalatnak, még kevesebbet, mint ahogy a negyedik negyedévre terve­zik, s ugyanakkor a vállalat vezetőinek a terv módosításá­hoz nagyobb hatáskört bizto­sítanának, ha nem is az éves, de legalább a negyedéves ter­veken belül; Az említett hibák javaré­szét megkezdték kijavítani. A decentralizálás eddigi ered­ményei biztatóak, s remélhe­tően a negyedik negyedév intézkedései is tovább enyhítik a helyze­tet. Biztatóak azok a tervek is, amelyek a következő esz­tendő feladatai lesznek. Előre­láthatóan sikerül a nagyobb szériák gyártására rátérni, s a Sopiana munkásai is töb­bet kereshetnek, és zök­kenők nélkül teljesíthetik ter­vüket dekádról-dekádra, mint ahogy az az elmúlt években természetes és megszokott VOlt| Tenkely Miklós dem aluli érdekét átvehesséflo így például lehetőség van ar­ra, hogy a bikali tsz a gazda­ságával összefüggő 50 kát. hol­das erdőt, az egyházaskozári tsz 39 hold erdőt, vagy a ba- ranyaszentgyörgyi pedig 43 hold erdőt átvegyen. Eddig ko­moly gondot jelentett egy-egy komoly építkezés elindítása, mert nem tudták előteremteni hozzá a szükséges faanyagot. Üggyel-bajjal folyt tsz-eink tüzelőellátása ifi. Az erdők át­adása természeítesen sokat len­dítene rajtunk. Ezért közvet­len vizsgálat tárgyává tesszük az erdők átadását és az ille­tékes szervekkel, erdőgazdasá­gokkal és legeltetési bizottsá­gokkal lefolytatjuk * megfele­lő tárgyalásokat Több termelőszövetkezet rá* széről felmerült az a kívánság, hogy a szállítások meggyor­sítása érdekében gumikerekű szállítóeszközöket szerezhesse­nek be. Kormányunk idevo­natkozó intézkedéseit igen­igen nagyra értékelik. A szál­lítóeszközök beszeji. csere kü­lönösen szükség van a sásdi járás területén, ahol a nagy távolságok miatt a mezőgaz­dasági termények szállítás*, fuvarozása mindig súlyos többletkiadást jelentett, fé­kezte a mezőgazdasági terme­lést. Mekényesen például nem vállalkoznak cukorrépa ter­mesztésre csak azért, mert a cukorrépának a vasútra való szállítása bérfuvarral igen sokba kerül. Néhány terme- 1 őszövetkezetünk már rendel­kezik ugyan tehergépkocsival, mint pl. Mágocs, vagy Meké- nyes, de a gépkocsikat nem használhatták ki eléggé, mert különféle engedélyekhez kö­tötték a hosszabb utakat. Most lehetőséget kaptunk arra, hogy 50 kilométeres körzeten belül mindenféle engedély nélkül szállíthassanak. Reméljük és el is várjuk tsz-einktől, hogy élnek ezzel a lehetőséggel és mezőgazdasági termékeiket gyorsabban s közvetlenül szál­lítják el Pécs és Komló piacai­ra.­Mindezek az intézkedések élő bizonyítókai annak, hogy pártunk és kormányunk min­den intézkedése a termelő- szövekezetek még teljesebb gazdasági megerősödését szol­gálja. Ezeknek az intézkedé­seknek nemcsak gazdasági eredményük lesz, hanem ko­moly kihalással lesznek a fez­ek belső életére, fejlődésére fe, Szilvásy Imre a sásdi járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom