Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-08 / 209. szám

*»36 SZEPTEMBER 8 / 3 Kevesebb formaságot9 több tartalmat! Gépállomási tanácsülés Szentlőrincen Tegnap délelőtt tanácsülést tartottak a szentlőrinci gépál­lomás kultúrtermében. Meg­jelentek a körzethez tartozó termelőszövetkezetek elnökei, mezőgazdászai, községi tanács­elnökök és a gépállomás bri­gádvezetői. A tanácsülésre meghívták a megyei tanács vezetőit is azzal, hogy ott nagyfontosságú — az őszi me­zőgazdasági munkákkal fog­lalkozó — kérdéseket tárgyal­nak meg, s ehhez kérik a fe­lettes szervek segítségét. A megyei tanácstól egy elvtárs ki is jött a tanácsülésre, de akik otthon maradtak, sem veszítettek sokat, mert az ülés nem töltötte be hivatását: Túlságosan sokat foglalkoz­tak a hiányosságokkal, a gép­állomás és a termelőszövetke­zetek kölcsönösen elmondot­ták egymás hibáit, de arány­talanul keveset beszéltek a következő feladatokról, a tsz és a gépállomás közötti kap­csolat megjavításának módjai­ról Nem mondották él, hogy miért fordulnak elő még min­dig súlyos hibák és hogyan akarják ezeket a hibákat a jövőben elkerülni? így példá­ul Krancz Pál élvtárs, a szent- lőrinci gépállomás igazgatója elmondotta, hogy a DT—413- as lánctalpas traktorhoz mind- ezideig nem kaptak megfelelő ekét. Igaz, a gépállomás ké­szített hozzá munkagépet, de az nem végez kielégítő mun­kát. Azt azonlban már nem említette meg, hogyan akar­nak ezen segíteni a közeljövő­ben, hogy a nagy, őszi mun­kaidőben a lánctalpas traktor is eredményes és jó munkát végezzem Szó esett a gépállomási ta­nácsülésen az egyszerű gép- használati társulások szerve­zéséről is. Valóban csak szó esett róla, mert arra mór sen­ki sem vállalkozott a jelenlé­Ujf szakcsoportokat létesí­tett a vajszlói földműves- szövetkezet Vajszlón a földművesszóvet- kezet a második negyedévben összesen 2 méhész, 1 zöldség- termelő, 1 gépierő és 1 szőlő­vök közül, hogy megmagyaráz­za részleteiben is, mit jelent géphasználatra társulni. Pedig ez lett volna a legjobb alka­lom erre, mivel jelen voltak a községek vezető emberei, kiknek elsőrendű feladata az ilyen társulások népszerűsíté­se, szervezése. Ami mégis hasznos volt, és eredménynek mondható ezen a tanácsülésen, az Németh elvtárs, — a gépállomás fő­mezőgazdásza — beszámolójá­nak az a része volt, melyben a legközelebbi feladatokkal foglalkozott: — Első és legfontosabb most az aprómagcséplés — mondta Németh elvtárs, — jó magkö­tés volt az idén, s ezt minden erővel be kell takarítani. Amíg a gépállomás gépei megérkez­nek a szövetkezetekbe, hord­ják kazalba, nehogy az eső kárt tegyen az értékes mag­vakban. A gépállomás, trágya­hordáshoz 11 gumikerekes traktort biztosított, s most kér­jük, használják ki a jő utat, száraz időt, hordják mielőbb a földekre a trágyát. A műtrá­gyaszórásnak is itt az ideje, Ehhez a szentlőirinci gépállo­más három gépet ad a terme­lőszövetkezetnek. Az idő ked­vez, nem kell félni attól, hogy elmegy a hatása a műtrágyá­nak. — A vetősz&ntást sem lehet halogatni. Az őszi árpa, rozs alá mór készíteni kell a talajt. Fontos a vetőmag megválasz­tása is. A gépállomás már jó előre bekérte a vetőmag min­tákat, de sok termelőszövet­kezet — így Bods és SaentlŐ- rinc is, — nem küldték meg. A hozzászólásokban is igye­keztek a jelenlévő tsz és ta­nácselnökök minél többet bí­rálni, de beszédükből nem tük­röződött: miért van annyi hi­ba és hogyan lehet azokat el­kerülni. Saczl Leander élv­társ a bicsérdi Béke Tsz elnö­ke elmondotta, hogy a vetés­forgó betartása igén nehéz, mivel a kötött tervek megkö­vetelik, hogy az összterület 38 —40 százalékán gabonát ves­senek. Ezért még az idén is előfordul, hogy búza után újra csak kalászost vetnek. A ter­ven kellene változtatni. — A cserdi tsz elnöke panasszal fordult a gépállomáshoz. Teg­nap kérte, hogy küldjék ki a silózógépet, Németh elvtárs,— a gépállomás főmezőgazdásza —■ meg is ígérte. De a tagok hiába vártak két napot is, a gép csak nem jött. Vlások ar­ra kérték a gépállomást, hogy ne vigyék el addig a gépeket a termelőszövetkezetből, míg ott munkája van. Papp György elvtáre, a szabadszentkirályi Kossuth Tsz elnöke elmondot­ta, hogy a tsz traktorosa má­sutt dolgozik, s hozzájuk „ide­gen” traktorost küldtek, akit még csak felelősségre sem vonhat, ment ismeretlen, tájé­kozatlan a tsz-ben. A gépállomása tanácsülése­ken ideje lenne már elhagyni a „hivatalos” formulákat (be­számoló, hozzászólások, vála­szok), a tanácsülések legyenek a nagyüzemi gazdálkodás hasz­nos és gyakorlati tapasztalat- cseréi, ahol úgy a gépállomás, mint a termelőszöveitlkezeték vezetőd kölcsönösen — minden rosszindulat nélkül — elmond­ják mire van legsürgősebben szükségük és hogyan kívánják a legközelebbi mezőgazdasági munkákat sikeresen elvégezni. A hibákat pedig ne igyekez­zenek egymásnahárítami, ha­nem közösen törekedjenek azok kijavítására. Szolgálja a gépállomási tanácsülés a szö­vetkezetek tagságának jöve­delmezőbb gazdálkodását, s jobb életét. Elkészült a pécsszabolcsi menlőátais A Pécsi Szénbányászati Tröszt új központi mentőállo­mása elkészült. A több mint két millió forintos beruházás­sal felépített emeletes épület mentőautó garázst, oktató- és gyakorlótermet, hálószobát foglal magában. A bányámén tők gyakorlatozására 200 négy­zetméter alapterületű gyakorló tárót is építettek. Az új mentőállomás műsza­ki átvételére hétfőn kerül sor. Lapunk augusztus 31-1 szá­mában „Építkezés állaadó jelleggel“ cím alatt foglal­koztunk a Zsolnay szobor melletti építkezéssel is, amely már hosszú idő óta hátrál­tatja a közlekedést, csúfítja el városunk egyik szép ré­szét. Cikkünkre a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat vá­laszolt: „A Zsolnay szobornál va­lóban a Déldunántúli Áram­szolgáltató Vállalat építtet egy földalatti transzformá­torállomást. Ezen transzfor­mátorállomás kivitelezője a Baranya megyei Építő és Ta­tarozó Vállalat, amelynek a szerződés szerint az építke­zést 1955 december 31-re kel­lett volna befejezni. A Tata­rozó Vállalat az építkezést ezen időre nem fejezte be s ezért a döntőbizottság a köt­bér megítélésével egyidejű­leg az építkezés befejezésé­nek határidejét 1956 június 30-ra állapította meg. A ki­vitelező vállalat azonban sajnos erre az időre sem ké­szült el az építkezéssel, ha­nem pár napja csak, hogy jelentette a munka befejezé­sét és kérte a műszaki átvé­tel kitűzését. Ha a műszaki átvétel sike­res lesz. úgy a Zsolnay szo­bor körüli felvonulási épüle­tek s az építkezés nyomai el­tűnnek.“ (Kívánjuk, hogy a műsza­ki átvétel rendben találja « építkezést, s végre megcsi- nosodjék városunk ezen ré­sze is. A szerk.) Zrínyi-ünnepségek Szigetváron Szigetvár hősi védelmének 390. évfordulóját méltóképpen ünnepli meg Szigetvár lakossága és a szigetvári járás ifjúsá­ga. Szeptember 8-án, szombaton, a járás területéről mintegy 300 DISZ-fjatal érkezik Szigetvárra kocsival, tehergépkocsival, autóval, hogy a szigetvári hős: Zrínyi Miklós emlékének ál­dozzon. Az ősi várfalakat piros-fehér-zöld zászlókkal díszítik fel s a házakon is nemzeti színű zászlókat lenget majd a szep­temberi szellő. Szombaton este fél 8 óra előtt, a Szigetvári Ci­pőgyár előtt gyülekeznek az általános iskola felső tagozatának növendékei, valamint a középiskola tanulói. Itt mintegy 500— 600 szigetvári diák sorakozik fel, akikhez csatlakoznak a szi­getvári üzemek dolgozói is. Fáklyás felvonulás Amikor az est homálya Szigetvárra leszáll, hatvan darab fáklya világítja majd be Szigetvár utcáit. A fáklyás ifjúsági menet fél 8 órakor elindul a vármúzeum felé. A járás terüle­téről harminc kerékpáros staféta abban az időben érkezik Szi­getvárra, amikor a fáklyás menet a Zrínyi téren lévő Zrínyi emlékműhöz érkezik. A staféták a szigetvári járás ifjúsága képviseletében koszorút helyeznek el az emlékmű talapzatára. Hat mozsárágyulövés A fáklyás menet este 8 órakor érkezik meg a vár ud­varára, ahol hat morzsárágyu lövése jelzi majd a Zrínyi ün­nepség kezdetét. Régi szigetvárt szokás szerint szeptember 8-a este 8 órától kezdve egészen szeptember 9, déli 12 óráig min­den órában egy ágyulövés emlékezteti Szigetvár népét a vár hősi védelmének évfordulójára. Emléktábla az ősi vár falán Este 8 órakor a vármúzeum előtti térségen megkezdődik a Zrínyi-ünnepség. Felcsendül a magyar Himnusz, majd Kor- dély József elvtárs. a szigetvári DISZ-bizottság titkára meg­nyitóbeszédet mond. Utána a Somogy megyei Hazafias Nép­front Bizottság átadja a 40x40 cm-es nagyságú emléktáblát, amelyet Zrínyi * Miklós, a szigetvári hős kirohanásának 300. évfordulója alkalmából készítettek. Az emléktáblát Papp Ist­ván elvtárs, a szigetvári községi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke veszi át, majd sor kerül a vármúzeum falára el­helyezett emléktábla ünnepélyes leleplezésére. Ezután a sziget­vári járási pártbizottság, a DISZ-bizottság, a járási Hazafias Népfront Bizottság, az általános gimnázium, az általános is­kola, a községi pártbizottság, a községi tanács és még több más szerv koszorút helyez el az emléktábla alá. Ki felelős a város jégellátásáért? Néhány napja két dolgozó nö kopogtatott be szerkesztősé­günkbe. Az egyik azt kifogá­solta, hogy a Bem utcában lé­vő 1-es számú Húsboltban nem kapott jeget, a másik pe­dig azt panaszolta, hogy a Kórház téri húsboltban vásá­rolt füstölt bordacsont kuka cos volt. A két panasszal kapcsolat­ban felkerestük Árpádi Jó­zsef elvtársit, a Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat igazgatóját, aki a jégellátás- sal kapcsolatban a következő­ket mondotta: — Pécs jégellátása kataszt­rofálisnak mondható. Ennek oka részben a szállítási eszkö­zök hiánya, másrészt pedig a Pécsi Szikviz és Szeszipari Vállalat rendszertelen szállító­ra. Amíg a pécsi Pannónia Sörgyár saját maga termelte és szállította a jeget, a lskos­termelő szakcsoportot szerve­zett. A földművesszövetkezeti dolgozói tervbevették, hogy aj ■ f méhész szakcsoportot további A 50, a zöldség szakcsoportot 10, a szőlőtermelő szakcsoportot pedig 30 ♦agg®1 növelik szep-j> tember 30-ig. (i Exportra is termel a Vasas Kisipari Szövetke­zet Zrínyiek nem alkusznak az |! Zrínyi Miklós levele A Pécsi Vasas Kisipari Szö­vetkezet nemcsak a várt« la­kossága részére dolgozik, ha­nem újabban exportra is ter­mel. A KTSZ dolgozód 20 ton-, na hullámos gépfonatot készí-l tenek, amit Csehszlovákiába szállítanak. Ezenkívül meg­kezdték a szovjet típusú állat- nyírógépek gyártását is. |f Megállapítják a dohány- és konyhakertit károkat <' Az augusztus 23-i jégeső a(i Dunántúl nagy részén tetemes)» károkat okozott. A károk nagy erőpróbára tették az Államié Biztositó kárbecslőit. A vál- (> lalat eddig az egyéni gazdáké részére 771 ezer forintot, ater-)» melőszövetkezetekmek pedig 11 932 ezer forint kártérítést fi-|* zetett ki. A dohány és akony-< hakerti kórok megállapítása ( most van folyamattan. Aku-i korica, napraforgó és egyéb» kapásnövények, valamint a* szőlő kármegállapítására szep­tember második felében kerül (^ sor. Palackozott pilseni sör érkezett Pécsre <» A Kossuth Lajos utcai és a(i Séta téri poharazóban nyolc,) féle bort hoznak forgalomba,! többek között: gyöngyösvlson- tait, atasárit, tokaji furmintot,! balatonmellékit, tokaji fehé-|l rét, mórit és egri leánykát, é Tegnap megérkezett Pécsre a<i pilseni palackozott sör is. Egy i1 üveg palackozott pilseni söré eöntésára — üveggel együtt — 5 forint. • Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, 1663 április 30-án, latin nyelven leve­let intézett egy bécsi bi­zalmas emberéhez. Ebben közölte, hogy milyen a vi­szony a török és 6 közöt­te, hajlandó magát a haza ügyéért feláldozni. A levél eredetije az Országos Le­véltárban, a Kamarai Le­véltár missilis levélgyűj­teményében található meg. Ez a levél hűségesen tük­rözi Zrínyi Miklós egyé­niségét, a nagyszerű Zrí­nyi-család hősi hagyomá­nyait. „Örömmel veszem Nagysá­god 22-iki levelében barátsá­gának újabb jelét. Hogy én a török szándékainak célpontja vagyok, azt nem tartom gya­lázatnak, sőt inkább kiváló dicsőségnek, hogy ez az össze­hasonlíthatatlanul hatalmas birodalom ilyen sokra be­csül. Remélem, hogy bennem olyan ellenállásra talál, ami nemes katonához és lovaghoz illő, és ha erőnk és katonáink száma egyenlőtlen is, bátor­ságban és Imrei szellemben nem állok mögötte. Nem két­lem, hogy azok, akik hasonló, sőt nagyobb veszedelemben forognak, megfelelően támo­gatni fognak. De ha magam­ra maradnék is, legalább nem hitvány emberként halok meg. mivel a vallásért és hazáért meghalni dicsőség és sokkal nagyobb szerencse, mint ágy­ban orvos keze alatt elpusz- tvlni, vagy gyomorbántalmak- ban és tespedésben elnyomo- rodni. Az olyan halál nem is fiika a családunkban, hiszer didapám is így halt meg ”zi- "tt várában, ahol az ígért se­gítség híján inkább a dicső halált választotta, mint a gyá­va megadást. Az ilyen hasz­nos életet tehát nem kell saj­nálni, vagy megsiratni. Akik most irigyelnek, majd akkor sírnak, ha rajtuk lesz a sor, hogy nyomdokomba lépjenxk, s a török csapásainak célpont­jává váljanak. Kémeim a törők felkészült­ségéről ugyanazt jelentik, bár erről nem tájékoztattam az Udvart, mert nem kaptam tel­jesen megbízható adatokat. Igyekszem felkészülni és dol­gaimat másképpen intézni, mint Rákóczi és Kemény Já­nos. Hogy a török azt mond­ja, hogy ott soha sem lehet béke, ahol én jelen vagyok — azt elhiszem, — mert bár soha. sem tettem semmit az úgyne­vezett béke ellen, amely köz­tünk és a török közt fennáll, — mégis az a körülmény, hogy sokszor elrontottam az étvá­gyát a stíriai kövér falatoktól, nagyon rosszul esett neki és még ma is rosszul esik, mivel még mindig kívánja. Váram, bár nem olyan, mint Breisach vagy Dünkirchen, de tudja meg nagyságod, hogy sem Juanitz, sem Sancta Cro­ce, sem Petrinja, sem bárme­lyik más határmenti hely Koprivnitzán kívül, nem olyan erős, ami fekvését és építését illeti. Hogy nem oltalmazza az egész Stiriát, hanem csak az én Szigetemet, — ez csupán tudatlanokhoz és irigyekhez méltó beszéd, akik szívesen látnák az egész vidék pusztu­lását, mivel ha a Szigetet megvédjiik, vagy elvesztjük, rnegvédjük, vagy menthetet­lenül elvesztjük a szomszédos Stiriát is. Bármiképpen — akár lerombolják, vagy átad­ták a várat a töröknek, vagy ha az én kezemb -■’a ••• zal a könnyű egyezséggel és kötelezettséggel, hogy terve­iknek sohasem állok útjában, — félek, hogy Stíria túl későn ébred fel és veszi észre, hogy mennyivel előnyösebb dolog kevés segítséget adni az ellen­ség távoltartására, mintha az hirtelen a nyakába szakad. Más mondanivalóm nem lé­vén, minden jót kiv&nok Nagyságodnak, maradok..-, V. I. Éppen amikor le akar­tam zárni e levelet, egy jóba- rát értesített, hogy irigy és rosszakaratú emberek engem az Udvarnál nagy lármával rágalmaznak, mert katonáim a legutóbbi kitörésem alkalmá­val néhány keresztény rabszol­gát is fogtak el. Hogy pedig Nagyságod helyes magyaráza­tot adhasson az uraknak és jó barátaimnak, mert másokkal nem törődöm, tudatom, hogy az említett katolikusok sem adófizetők, sem földművesek, akik kényszerűségből szolgál­nának a török alatt, hanem rendes hadi népek, betobor- zott katonák és tisztek, akik a töröknek váraikban szolgál­nak, akik a mieinket éppoly szívesen fogják el és gyilkol­ják le kínozzák és sanyargat­ják, mint maguk a törökök. Mivel az én katonáim 8 év óta nem kapják meg a Zsolti­jukat, engedélyt kértek vala­milyen zsákmány szerzésére. Ezt nem tagadhattam meg tőlük, már csak azért sem, hogy ne legyenek tétlenek, és hogy visszafizessük a törők­nek gyakori betöréseit s vé­gül is, mert a határőröknek ez hivatásához tartozik. Hús­vét napján betörtek az ő terü­letükre, hogy váratlanul meg­lepjék a törököt. Eny katoli­kus tcmv’om kö'clében na -ni-'hb te t láttak, köze­lebb mentek, hogy lássák Bírálatmk nymán van-é tőrök közöttük. Azem-( lített keresztények rögtön so- ( rakozva a templomba rohan- ( tok, elkezdtek védekezni, ke- ( ményen puskázni és megölték { Leslie gróf egyik határőrét. ( Az adófizető katolikusok és, a pap a háttérben maradt s( nem is történt a legkisebb, bajuk, vagy kellemetlenségük i sem, de a többiek ellen, akik, makacsul védekeztek és lövöl-, döztek, puskát kellett használ-1 nunk, hogy onnan kipiszkál juk őket. így azután a kis fa-i templom is leégett. Nem ér-» tem, hogy mi ebben a rassz?' Ha tőlem függne, bizonnyal' legszívesebben egy csapással» elfognám és megölném mind- ' azokat a katonákat, akik a tö-( rököt szolgálják és azt hi-1 szem, hogy minden jó kérész-1 fény így vélekedik. Nem sok-1 kai az eset előtt Leslie gróf1 határőrei két hasonló betörést1 hajtottak végre és ugyancsak1 elfogtak néhány keresztény1 rabszolgát, sőt most hallom ' hogy ugyanezek a határőrök már harmadszor rohanták meg' a törököknek szolgáló katoli­kusok falvait és végül is, az\ említett Leslie gróf börtönei tele vannak ilyen katoliku-{ sokkal, sőt azokat is, akiket1 az enyéim ejtettek rabul, az j említett gróf úr határőrei vá-{ sárolták meg tőlük, úgy, hogy az én börtönömben egy sincs közülük. És ha Trautmanns-' darf gróf úr jó hasznát vette' az említett katolikusok egyi-' kének, akit én ajándékoztam] neki, bizonyára nem ok nél­kül engedte szabadon. , Ez hát az egész eset, és ha, valaki az ellenkezőjét állítja, l csak azt mondhatom, hogy go- l Iádul hazudik. Ezt Nagyságod I ,<f megmondhatja neki, mint I * én üzenetemet. < GRÓF ZRINl MIKLÓS~ 1 ség ellárasáoan csak átmeneti 'f varok vo'tak. De amióta » tég szállítását a Pécsi Szikví* is Szeszipari Vállalat végzi, riind a magánosok, mind pe- iig a Kereskedelem, vendét á- óipar részéről állandó a pa­nasz a jégellátásra. Most, amikor bőséges a hús­ellátás és nagy a meleg, ben­nünket érint legsúlyosabban a jéghiány. Az árut nem tudjuk negfelelően tárolni és ennek cövetkeztében előfordulhat a hús és töltelékáru megromlá­sa. A rendszertelen szállítás miatt, sokszor napok is el­múlnak anélkül, hogy húsüz­leteinkbe jég kerülne. Pécs- szabolcson például a 17-es szj húsboltunk 5 napig nem ka­pott jeget, pedig 200 kiló fa­gyasztott húskészlete volt. A pécsbányatelepi 16-os számú húsbolt szerda óta nem ka­pott jeget, jóllehet az elmúlt bányásznapra nagymennyiségű hússal és töltelékáruval ké­szült fel. A 13-as es a 73-as számú húsboltok vezet u — hogy az árut a romlástól meg­óvják — kénytelenek voltak' taxit fogadni és a húst azzal szállították el olyan helyre, ahol jég van. A 66-os számú bolt, amelynek zárási ideie délután 5 órakor volt, többszö­ri teleíonsürgetésre este y órá­ig nem kapott jeget. A boltve­zető úgy segített magán, nogy megkérte Vereckei Lajos elv­társat, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatóját, aki szemé­lyi gépkocsijával szállíttatta be a jeget; Hasonló a helyzet a tejbol- tok jégellátásánál is. -űrűn előfordul, hogy a tejfel erje­désnek indul, a csecsemőtej megromlik, mint például az Irányi Dániel téren lévő 36-as számú tejboltban. A közönség persze a Pécsi Hús- és Tejidskereskedelmi Vállalatot, a húeboltok, tej­boltok dolgozóit okolja a jég­hiány miatt és megfeledkezik arról, hogy a felelősség ezért nem bennünket, hanem a Pé­csi Szikvíz és Szeszipari Vál­lalatot terheli. Ideje, hogy a városi tanács élelmiszeripari osztálya végre komolyan fog­lalkozzon a város jégellátásá­val és rendet teremtsen a jég­fronton. A jövőben az árut szállítás közben és a boltokban is fo­kozottabban óvjuk. Ezenkívül húsboltjainkban csak annyi füstölt csontot tartunk, amennyit még aznap értékesí­teni tudunk —- fejezte be sza­gait Árpádi József elvtárs, a Pécsi Hús- és Te.lk>c'*‘-"-pske* delmi Vállalat igazgatója,

Next

/
Oldalképek
Tartalom