Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-08 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Friss István nyilatkozata a 111. nemzetközi szociológiai kongresszusról A BAR. ANYA ME GYEI PÄR Y BU0T1\SA(, ES A MEGYEI TANAC5 LApJ XIII. ÉVi. OLYAM, 212. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1956 SZEPTEMBER 8 Várjuk a válaszokat! Az utóbbi hónapokban a demokratizmus egészséges fej­lődésével egyidőben nő azok­nak az embereknek a száma, akik észrevételeikkel, taná­csaikkal segítik az ország ve­zetőit a gazdasági és társadal­mi élet káros kinövéseinek nyesegetésében. A tanácsok, bejelentések és sokszor saját tapasztalatunk alapján is cikkeket írunk. A cikkek segítőszándékkal íród­nak, s legtöbb esetben konkrét javaslatokat tartalmaznak az említett hibák kijavítására. Az olvasók, tövb esetben a levél­írók, vagy tanácsadók, akik észrevételeikkel segítik a sajtó munkáját, örülnek is, ha el­gondolásukat nyomtatásban látják. Csupán az a kérdés, hogy a vidéki sajtó észrevéte­lei, javaslatai eljutnak-e az illetékesek asztalára? Az a ta­pasztalunk, hogy nem! Nem kívánjuk egyetlen ve­zető elvtárstól sem, hogy rend­szeresen olvassa az ország összes vidéki napilapját, de a sajtószolgálat az olyan cik­keket, amelyek egy-egy mi­nisztériummal, vagy iparigaz­gatósággal foglalkoznak, min­den esetben eljuttatja az ille­tékes szervhez, s az már a minisztériumok és iparigazga­tóságok mulasztása, hogy sok esetben nem kapunk választ észrevételeinkre. Tehát ké­résünk a gyors és pontos saj­tószolgálat, másrészt minden esetben válasz az érdekelt minisztériumtól. A múlt hónapokban több esetben vártunk választ a Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztériumtól. A Dunántúli Napló még a tavasszal hóna­pokig tartó vitát rendezett a szállítás helyzetéről. A vitában javasolta a lap a Belsped meg szüntetését, s a kocsirakomá- nyú áruszállítás átadását a MÁV Szállítmányozási Szol­gálatnak. A megjelent cikkek kifejtették, hogy ez sokmillio forint megtákarítást, s zavar­talan munkát jelentene. Bar a vita hónapokig tartott, s ér­tesüléseink szerint a minisz­térium illetékes szakemberei tudtak is a javaslatról, válasz még sem érkezett a mai napig. A KPM-mel kapcsolatosan irtunk a napokban egy újabb cikket. Címe: Bonyodalmak az IBUSZ-jegyek körül. Re­méljük, erre már kapunk vá­laszt, s ha nem, akkor is ér­demesnek tartottuk megemlí­teni az IBUSZ-jegyek körüli káoszt Szintén a KPM hatáskörébe tartozik a következő dolog: a jegykiadó pénztárosnők mun­káját aszerint értékeli' A francia Pen Club főtitkára Budapesten A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Pen Club és a Kul- túrkapcsolatok Intézete ven­dégeként egy hétig hazáinkban tartózkodik Jean de Beert, a Francia Pen Club főtitkára. A kiváló francia író pénteken délelőtt az írószövetség klub­jában rendezett fogadáson ta­lálkozott a magyar írókkal. Újabb Rembrandt festményre bukkantak Amszterdam (MTI): Két év­vel ezelőtt két holland építész Dél-Hollandiában megvásárolt egy festményt, amely a tisztí­tás és a szakértői vizsgálat után valódi Rembrandt fest­ménynek bizonyult. Szakértők szerint ez az a festmény, ame­lyet Rembrandt egyik kortár­sa a „fiatal művész művé“- nek tartott. A Nemzetközi Szociológiai Egyesülés augusztus 22-e és augusztus 29-e között rendez­te meg a III. nemzetközi szo­ciológiai kongresszust az UNESCO védnöksége alatt és K anyagi támogatásával. , Résztvett a kongresszuson Friss István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja is, aki visszaérkezése után a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda mun­katársának: Ez a kongresszus jóval na­gyobb méretű volt, mint az előző kettő. Mintegy ötven ország csaknem ötszáz képvi­selője vett rajta részt. Még en­nél is jelentősebb azonban az — a kongresszus angol, ame­rikai, francia megszervezői is elsősorban abban látták a kongresszus nagy sikerét és jelentőségét, — hogy a szocia­lista és nem szocialista orszá­gok képviselői egyaránt nagy számmal vettek részt azon. Magyarországot ketten képvi­seltük: Molnár Erik akadémi­kus, igazságügyminiszter, a Történettudományi Intézet igazgatója és magam, mint a MegszüÉlÉ az osztá’yvizsgákat a szovjet középiskolák egyes osztályaiban Moszkva (TASZSZ): Az OSzSzSzK oktatásügyi minisztériuma úgy döntött, hogy az 1956—57-es tanév>ől kezdve a középiskola IV., V., VIII. és IX. osztályában, vala­mint a munkás és falusi ifjú­ság iskoláiban megszűnnek az oéztályvizsgák. Az intézkedés­nek az a célja, hogy jelentős mértékben csökkentse a ta­nulók túlterhelését. Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója. A kongresszusi viták össze­foglaló címe „Szociális válto­zások a XX. században“ volt. A kongresszusra jellemző volt a békés egymás mellett élés és együttműködés őszinte aka­rása. Szembeötlő volt ezenkí­vül, hogy a marxizmusnak ma már polgári tudósok között — például Amerikában is — ko­moly tekintélye van. nagyobb, mint még néhány évvel ez­előtt. Ez megnyilvánult több polgári tudós felszólalásában is. Hollandiai tartózkodásunkat igyekeztünk mindketten kap­csolatok felvételére is kihasz­nálni. Molnár elvtáns Hágában felkereste a holland igazság­ügyminisztert, én meglátogat­tam a rotterdami gazdasági főiskola rektorát és az ottani közgazdasági intézetet, továb­bá Párttörténeti Intézetünk megbízásából az amszerdami Nemzetközi Társadalomtörté­neti Intézetet. Mindenütt a legszivélyesebb fogadtatásban volt részünk. Nagy érdeklő­dést tapasztaltunk a magyar kérdések iránt és gyarapítót-» tűk ismereteinket. A kongresszusi találkozást a Szovjetunió, Lengyelország és Jugoszlávia, valamint az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői arra is kihasználták, hogy kerék­asztal megbeszélésen megvi­tassák a szocialista és a nem­szocialista országok szocioló­gusai baráti érintkezésének és eszmecseréjének fejlesztési e- hetőségeit. Kívánatos, hogy ebbe a fejlődésbe Magyaror­szág is minél tevékenyebben kapcsolódjék. Amszterdami tapasztalataink alapján azon­ban azt is hozzá kell tennem, hogy ebbe a munkába "sak akkor tudunk igazán eredmé- Tvesen bekapcs? iódni, ha az eddiginél sokkal jobban meg­ismerjük a nyugati tudomány eredményeit és elsajátítok a nyugati elveket. Hosszú évek óta sajnálatos módon elha­nyagoltuk a nyugaton szocio­lógiának nevezett kutatásokat is. Itt fordulatra van szükség, és remélem, hogy ez hamaro­san be is fog következni — mondotta Friss U’ván. Üj iskola birtokosai közt A mikor belépek a meszest új általános iskolába, üresek a folyosók. Sehol egy lélek. A tantermekből kiszű­rődő szavak bizonyítják csak, hogy bent tanítás folyik. Nem is sajnálom, hogy egyedül va­gyok, így legalább zavartala­nul gyönyörködhetem a szép épületben. Felérek a második emeletre, amikor megszólal a szünetet jelző csengő. Kitárul a VIII b lányosztály tantermének ajta­ja is. Azt várnám, hogy a fiúk és lányok a zsibongón, a műmárvány oszlopok mellett állnak meg majd. De nem. Nekik van igazuk, amikor a A mezőgazdasági kiállításon friss levegőre, az iskola udva­rára vonulnak ki. Nem maradtam egyedül, mert a nyolcadik lányosztály­ban is, akárcsak a többi tan­teremben, ketten maradnak. Ök a hetesek. Megszólítom An­tonin Irént, hogy árulja el, miért nem látni a folyosó­kon és a tanteremben elszórt papírokat? — Nagyon szeretjük az új iskolánkat, nekünk építették, vigyázunk rája. Ha valaki megfeledkezne magáról, azt figyelmeztetjük a rendre. Ha meg véletlenül találunk papí­rost, azt mi szedjük össze, he­tesek. Ili egszólal a szünet végét jelző csengő. A VI a fiúosztályon kívül senki sem maradt az udvaron. Az óra­rend szerint most tornaórájuk lenne, de nem a jól felszerelt tornaterembe igyekeznek, ha­nem ásóval, kapával, gereblyé- vel a kezükben az udvar paHtoldaiára. Minden külön biztatás nélkül neki is látnak a munkának. — Mi készül itt? s-s kérde­zem Soó Lacitól. — Sportpályát építünk. Ide a partoldalra kerülnek majd a sziklák, hogy a föld le ne hulljon a pályára. Sok munkás kéz kell még ide, hogy a labda rúgó, röplabda, és a százmé­ter hosszú futópálya elkészül­jön. Délutánonként is eljárunk ide dolgozni; u —• A napokban kapunk majd traktort, sekélyen felszántja. Mi meg elsimítjuk és elgereblyézzük, aztán be­vetjük fűmaggal, A tavasszal már ezen a pályán akarjuk megrendezni a bányász isko­lák közötti sportversenyt. Nagyszerű terv! Ha már versenyre készülnek, — és ha nem is dicsekednek vele — jó tornászai, röplabdázói, labdarúgói lehetnek az iskolá­nak. — Uj az iskola, hát legyen rendes sportpályája, — ezt tartja Bokrétás György elv­társ, az iskola igazgatója. —i A pénzt még nem teremtettük elő, de folyamatban van ez is. Amikor már lehet használni a sportpályát, addigra az építő- munkások is nekilátnak, hogy az iskola déli oldalához egy új szárnyat építsenek. Persze kevesebb kiadást jelentett volna, ha egyszerre építik meg a tizenhattantermes iskolát, Az új iskola kétmilltókilenc- százhuszonnégyezer forintba került; Ennyit fordított álla­munk a nyolctantermes bá­nyász iskola felépítésére; Az új iskolában 430 gyér* mek tanul Számuk egy­re nő, mert az iskola szom­szédságában épülnek az új bá- nyászházak. Akik pedig ide költöznek, azoknak az új is­kolába jár majd a gyerme- kük, >iiU) iskola, új tervek. :-.t Ebben az iskolában egy pil­lanatra sem nyugszanak meg a nevelők. Most sem hogy a sportpályának az építését foly­tatják. Lelkesedésben, akarat­ban nincs hiány, de munká­ban sem,n (FARKAS) Tavaly több, mint hatvan­ezer métermázsa napraforgó- magot vásárolt fel beadás és szabad forgalom útján a Ter- ményforgalmi Vállalat. A jó­nak ígérkező idei termés fel­vásárlását megkönnyíti az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a beadáson felül megmaradt szabad naprafor­gómagért étolajon kívül disz­nózsírt is választhassanak a gazdák a földművesszövetke­zeti cseretelepeken. Egy má­zsa szabadforgalmú naprafor­gómagért csere útján 20 kiló napraforgódarát és 17 liter olajat kaphattak eddig. Mo6t a csereválaszték disznózsírral is kibővült annyiban, hogy minden liter olaj helyett 80 deka zsírra tarthatnak igényt a' gazdák. Baranyában, ahol mind a fa­lusi, mind a városi háztartá­sok szívesebben főznek zsír­ral, mint étolajjal, ez az intéz­kedés valószínűleg a legna­gyobb egyetértésre és helyes­lésre talál. Érthető, hiszen ha valaki öt mázsa napraforgót ad el ßzabadon az államnak, A szilvától a konzervgyárig Az őszi forgalom sikeréért akkor az egy mázsa naprafor­gó darán kívül annyi zsírt kap, mintha két hízottsertést <1 vágott volna le. A napraforgó-1» zsírcsere megjavítja azoknak a <• falusi háztartásoknak helyze-d tét is, ahol vagy egyáltalán^ nem hizlalhattak, vagy va.a- milyen oknál fj>gva kevés a zsírjuk. A napraforgó betakarítása a közeljövőben veszi kezdetét, s addigra úgy fel kell készülnie mind a húsz földművesszövet- kezeti cseretelepnek a forga­lom lebonyolítására, hogy a gazdák kívánságának mindig eleget tudjanak tenni. A zsír­cserét úgy bonyolítják ie, hogy a termelőnek a cseretelepen kell nyilatkoznia: zsírt akar-e, vágy étolajat? A cseretelepé köteles a gazdák kívánsága? szerint eljárni. ? Tájékoztatásul közöljük,? hogy a zsírcsere a beadási? kötelezettség teljesítésére be- ? adott napraforgóra ’S vonat-i kozik annyi változással, hogy? itt egy-egy kiló zsírra 13,75J forintot is be kell fizetnie a ^ termelőnek, Szigetvár felé menet úgy tűnik, mintha az országutat szegélyező szilvafák virágbaborul- tak volna. Csak aztán, hogy közelebb ér az ember, látja ám, hogy a piros fehér, rózsa­szín és kékszínű „virágozón” nem más, mint egy sereg jókedvű lány.;-. Csimpaszkodnak az ágakon, énekelnek, visonganak, meg-meg- célozzák a motorosokat, — egyszóval, hogy beköszöntött az ősz, megkezdődött a szilvaszü­ret is.; 5 Az út mentén tornyosuló ládahegyek aztán elindulnak első útjukra, be a szigetvári kon­zervgyárba. Az üzem már napokkal előtte fel­készült a szilva feldolgozására. Ha belekuk­kantunk az üzem termelési tervébe, kitűnik, hogy 10 vagon szilva üvegekbe kerül befőtt­ként vagy négyszáz mázsát megaszalnak, 80 vagonravalót pedig „szilva-velőnek" dolgoz­nak fel. De ezzel egyidőben — elvégre most köszön­tött be ennek is a szezonja — 24 vagon na­túr-lecsót is konzerválnak és küldenek ex­portra. Sűrített paradicsomból 10 vagon, kör­téből 600 mázsa kerül ugyancsak exportra. Sok ezzel a munka, amit néha-néha megne­hezít az exportáru átvevője is. De hiszen er­ről még az alábbiakban szó esik.a Ha az ember végigjárja az üzemet, érde­mes megállni egy pillanatra Kozma Jenöné, Bátai Istvánná vagy éppen Csepeli Kálmán­ná munkaasztalánál... Olyan pontosan, egy­más mellé rakják a sósvizes — exportra szánt — uborkát az öt literes üvegekben, hogy eh­hez valóban művészet kell. El sem hinnénk, ha nem látnánk, hogy az uborka hosszúságát is szigorúan meghatározzák. Például az öt li­teres üvegékbe csak nyolc centiméter hosz- szúságú uborkát rakhatnak, annál nem lehet sem több, sem kevesebb. Ezért sorakoznak az üvegfalon belül olyan komikus feszességgel az uborkák, mint a katonák. S mindezt gyorsan i1 csinálják, hiszen ezek az asszonyok egyetlen óra alatt 5—6 üveget megtöltenek áruval! — Hiába: ügyesek, szorgalmasak és főleg, —• ér­tenek hozzá; Most pedig mivel az imént az druátve- vökről volt sző, •— el kell mondanunk egyet- ? smást róluk is, Köztudomású dolog, hogy a kereskedelmi szervek átvevői szigorú, alapos gonddal vizsgálják meg a szállításra kész árut. Ez rendben van, helyes intézkedés. De egyes átvevők itt is túlzásokat követnek el. Például: a vegyesig gyártási előírása is meg­engedi, hogy a lekvárba egy bizonyos meny- nyiségű egrest keverjenek. Az egresnek olyan — szinte mákszem nagyságú — apró magja van, hogy azt tökéletesen nem lehet kivonni az anyagból. Az átvevő azonban addig boga­rászik, míg talál egy egresmagot és máris több láda gyümölcsízt visszadob. De vissza­dobott már exportáru csomagolására szánt vadonatúj ládát is azért, mert elvesztette a(i faanyag eredeti fehérségét, s sárgásbarna színt klboft akár a naptól, vagy éppen a ned vességwí. F, túlzások megszüntetéséért hadakozik a f konzervgyár vezetősége a kereskedelmi szer­vekkel — nem sok eredménnyel. Pedig a ke­reskedelem jobban megbecsülhetné az üzem dolgozóinak nagyszerű munkáját. Hiszen — nagyon érdemesek rá!, a R. Fi Az fiezi forgalom sikeres lebonyolítása, a kocsiigények: kielégítése érdekében a vas­utas dolgozók mozgalmat in­dítottak az utazási sebesség növeléséért, a gazdaságosa ob mozdonyfelhaszn élésért. A tehervonatok utazási se­bességét növelni, megfelelően terhelt vonatokat továbbítani csak kifogástalan irányító munka mellett lehet. Ennek biztosításáért az Igazgatóság II., III., IV., VI. osztályai és a tervosztály üzemviteli cso­portjának dolgozói a tehervo- itatok utazási sebességének emelésére szeptember 1-től de» cember 31-ig szóló brigádszer­ződést kötöttek; A szerződésben vállalták, hogy Igazgatóságunk vonalhá­lózatán a tehervonatok utazá­si sebességét a múlt évi őszi forgalomban elért legjobb eredmények fölé emelik. Ezen kívül biztosítani fogják az őszi nagyforgalom ideje alatt is a személyvonatok menetrendsze­rű közlekedését. Várnai László MÁV Igazgatóság, Péc^ '( Zsírt kaphatnak napraforgójukért; a gazdák ; sonlóan a csomagfelvevőkhöz), hogy hány ember vett tőlük jegyet. Hát tehet-e valamit a pénztárosnő a saját többter­melése érdekében? Irányíthaí- ja-e a pénztárosnő a lakossá­got, hogy hányszor, s meddig utazzon egy héten? Nyilván­valóan nem! Egyetlen amit tehet, hogy gyorsabban és udvariasabban igyekszik ki­szolgálni az utasokat, mint a kollégái. Nagyobb állomásokon ahol több pénztár van egy­szerre nyitva, az utas termé­szetesen oda megy, ahol rövi- debb ideig kell sorban állnia. Eddig rendben is’ lenne. De íhi történik akkor, h'a a rosszab­bul dolgozó kolléga vásári na­pon van szolgálatban, amikor —- tudvalevő — kétszeres a forgalom. Hogyan tudja ezt a lemaradást a másik udvarias­sággal és gyorsasággal pótol­ni? Sehogy. A pénztárosnak munkájának ilyenfajta értéke­lése nyilvánvalóan túlzás. Ez­zel a lapnak foglalkoznia kell. S most hallgassunk, mert nincs remény az eddigi tapasz­talatok szerint válaszra és intézkedésre? Nem, nem hall­gatunk. A szállítási vitához hasonló eset • történt az Élelmiszer­ipari Minisztérium ' esetében is. Megírtuk, hogy Pécsett, a csecsemőtejet piszkos kannák­ban szállították ki. A cikk el­jutott megfelelő szerveken ke­resztül a minisztériumba, s körülbelül egy hónap múlva lejött két elvtárs, magukkal hozva az újságot, s kivizsgál­ták az ügyet. Kértük tőlük, kivizsgálás után legyenek-szí­vesek választ adni nekünk, mit végeztek. Az elvtársak megígérték, s a választ a mai napig is várjuk Az említett mulasztások a Szénbányászati Minisztérium kivételével csaknem vala­mennyi minisztérium esetén fennállanak. Onnan kaptunk csak rendszeres választ bíráló cikkeinkre, észrevételeinkre. A Szénbányászati Minisztérium nem' egy- esetben cikkeink után komoly intézkedést tett, aminek később meg is lett az eredménye. Miért nem lehet ezt a módszert követni a töb­bi minisztériumnál is? A megyei lapok mindent el­követnek, hogy a jobb gazdál­kodás érdekében minél zavar­talanabbá menjeh a termelés. Rendszeresen beszámolnak a jó és rossz eredményekről. Ez­zel igyekeznek elősegíteni a felsőbb szervek munkáját, tá­jékozottságát. Viszonzáskép­pen mi is elvárjuk, hogy ész­revételeinkre reagáljanak, s akár pro, akár kontra, de vá­laszoljanak. sok nézője akadt a gyönyörű tenyészbikának, mely nyuga­lommal. tűri, hogy a versenyp álya közepén többezres tömeg gyönyörködjék benne

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom