Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

2 NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS * Az országgyűlés szerdai ülése Ügyeljenek a nyomozási munka alaposságára, nem utolsó sorban arra, hogy a rájuk bízott ügyekben a nyomozási, vizsgálati idő tartama — anélkül, hogy az az alaposság - rovására menne — minél kevesebb időt vegyen igénybe. A törvény lehetőséget ad az előzetes letartóztatás 30 nap­ban megszabott időtartamának meghosszabbítására. Kérem a Magyar Népköztársaság leg­több ügyészét, hogy ezzel a jogával csak a legindokoltabb esetekben éljen és ezzel ne­velje az ügyészi apparátust, a Non György elvtárs válasza Azok a képviselő elvtársak, akik beszámolómhoz hozzá­szóltak, sokoldalúan világítot­ták meg a szocialista törvé­nyesség helyzetét hazánkban, eredményesen egészítették ki azt a képet, amelyet itt erről adni igyekeztem. Nagy Dániel. Csikesz Józsefné, Sárii Rózsi képviselőtársaim hozzászólá­saikban ismertették, milyen eredményeket értünk el, mi­lyen hibák vannak még az üzemekben és falun a törvé­nyesség megtartását illetően t .ztos vagyok abban, hogy amit itt elmondottak, nagy visszhangra talál e falakon kívül is. Az államgazdasági szervek vezetői intézkedéseik­ben a jövőben óvakodni fog­nak attól, hogy törvényeinket, a dolgozók Jogait, megsértsék és igyekezni fognak törvé­nyeinknek érvényt szerezni. A dogozók bátrabban lépnek majd fel jogaik védelmében az önkényeskedőkkel, a lelketlen bürokratákkal, a helytelen intézkedésekkel szemben. Vár­ható, hogy ügyészségünkhöz is többen fordulnak majd pana­szaikkal orvoslásért. Mi erre felkészültünk. Fontos felada­tunknak tartjuk, hogy megerő­sítsük a különböző állami szer­veink munkája feletti törvé­nyességi felügyeletet s hatha­tósabban védelmezzük a dol­gozók jogait. Hogy e2t eredményesebben elvégezhessük, szervezeti téren is megtesszük a szükséges in­tézkedéseket. Itt szeretném felhívni tisz­telt képviselőtársaimat arra is, hogy forduljanak gyakrabban a járási, megyei ügyészségek­Törvény a szabálysértési bizottságok felállításáról ható kisebb hiányosságokat! A legfőbb ügyész beszámo« óját jelentős lépésnek tartom a szocialista törvényesség biz« ‘osításának útján, ezért a be« 'ámolót magam és pártom evében elfogadom. Sárfi Rózsi és Blrkás Imre .■rszággyűlési képviselők szól­k ezután a legfőbb ügyész bíszámi ’ójához, s azt elfogad­ják. Mivel a beszámolóhoz több 'elszólaló nem jelentkezett, az o zággyűlés a vitát lezárt- és az elhangzott felszólalásokra Non György, a népköztársaság legfőbb ügyésze válaszolt. Sárfi Rózsi elvtársnő hiá­nyolja, hogy nem járunk el a törvénysértő vezetők ellen fő­leg a Munka Törvénykönyvét megsértő gazdasági vezetők, balesetekben vétkesek ellen. Ez igaz. Ennek két oka van. Ügyészségünk nem fordított elég figyelmet erre, és nem volt elég . következetes, elég bátor. A másik oka az, hogy a bűnösök felettesei a termelés vélt érdekeire hivatkozva min­dent megtesznek, hogy kiment­sék az illetőket a felelősségre- vonás alól. Az ügyészség ne­vében megígérhetem, hogy a jövőben következetesen, bát­ran járunk el az ilyen veze­tőkkel szemben. Az a nagy érdeklődés, amellyel a beszámolót és a hozzászólásokat fogadták, azt bizonyítja, hogy legfőbb állam- hatalmi szervünk tudatában van a szocialista törvényesség jelentőségének. A hozzászólá­sok újból meggyőztek arról, hogy ügyészségünk nem áll egyedül a törvényesség védel­mében folytatott harcában. Se­gít bennünket a párt* az ország dolgozó népe, segítenek ben­nünket a nép választott képvi­selői .akiknek eddigi és jövő támogatásukért ezúton is kö­szönetét mondok. (Taps). Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolójában foglal­takat egyhangúlag tudomásul vette majd áttért a szabálysér­tési bizottságokról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. A’ törvényjavaslat előadója Ná- nási László országgyűlési kép­viselő volt; (Folytatót az h oldalról) kentését célzó határozatát és a jóakaraté lépést rendkívül fontos kezdetnek tekinti, amely megkönnyíti a leszere­lési kérdés gyakorlati megol­dását. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Leg­felső Tanácsa azzal a felhívás­sal fordul a világ parlament­jeihez, hogy vizsgálják meg és támogassák a Szovjetunió ezen kezdeményezését és a maguk részérói tegyenek hathatós lé­péseket a fegyverkezési hajsza megszüntetésére s méltókép­pen járuljanak hozzá a népek békéjének megszilárdításához. A felhívással kapcsolatban Rónai Sándor az országgyűlés elnöke a következő határozati javaslatot terjesztette az or­szággyűlés elé: „A Magyar Népköztársaság országgyűlése őszinte öröm­mel, lelkesen támogatja a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak a leszerelés ügyében a vi- "ág valamennyi országának parlamentjeihez intézett fel­hívását, amely újabb nagyje­lentőségű lépés a fegyverkezé­si hajsza megszüntetésére, a béke megóvása, az országok közötti baráti kapcsolatok to­vábbi fejlődése és a nemzet­közi feszültség enyhítése ér­dekében. A Magyar Népköztársaság országgyűlése egész dolgozó népünk egységes, szilárd bé­keakaratának Is kifejezést ad, parasztságunkra, értemisé- gühkre, egész népünkre tá­maszkodva szilárd valutát te­remtsünk országunkban! —> Talán először fordult elő a történelemben, hogy egy párt hosszú-hosszú hónapokkal elő­re meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az országban. Más­kor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mert féltek attól, ha nyilvánosságra hoz­zák, ez lehetetlenné teszi, meg­hiúsítja a stabilizálást. A mi pártunk azért hirdette mee nyilvánosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzal járnak, hogy jó előre nyilvánosságra hozzuk a pénz stabilizálását, messze­menően túlszárnyalja az a se­gítség, amelyet munkásosztá­lyunktól, népünktől kapunk a stabilizáció megvalósításához. — És pártunk számítása be­vált. Pártunk szilárd talajra épített, amikor a nép bizalmá­ra épített! (Lelkes taps.) — Emlékeznek rá, képviselő elvtársak, hogy mi volt orszá­gunkban akkor, amikor tíz év­vel ezelőtt, augusztus 1-én megjelent a forint Szinte egy csapásra változott meg a hely­zet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a ma­gyar forint csodájáról beszél­tek. Csoda volt ez? Hát bizo­nyos értelemben csoda, a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a Kom­munista Párt! (Viharos taps.) — Azóta is, hogy orszá­gunkban bevezettük a szilárd valutát, Igyekeztünk mindent elkövetni, hogy a forint érté­két, vásárlóerejét biztosítsuk. légkört, hogy a tárgyilagos bírálat hangja — bármely ál­lami intézményre vonatkozzék is — ne halkuljon el* Az államvédelmi és rendőri szervezetet ért bírálat jogos. De azt is meg kell mondani, hogy a mi népi államunk osz­tályharcban jött létre és erő­södött meg és a dolgozó nép hatalmáért folyó harc legne­hezebb idejében az államvé­delmi és rendőri szervezetek mindig a legveszélyeztetettebb helyeken álltak őrt; Pártunk áldozatkész és har­cos embereket küldött az államvédelem területére. Bár egyesek a múltban sú­lyos hibákat és törvénysér­téseket követtek el, a testü­let egésze munkájában és törekvésében, a dolgozó nép érdekét szolgálta« Ma pedig, amikor levonta a szükséges tanulságokat az el­múlt esztendők hibáiból, ami­kor kivetette soraiból az oda nem valókat, még céltudato­sabban szolgálja ezt a nemes célt Az ügyészség, a rendőrség és az államvédelmi szervek az osztályellenség elleni harcban számíthatnak a dolgozó töme­gek bizalmára és támogatásá­ra. Ezt a támogatást meg is kell kapniok, mert nehéz őr­helyen állnak. A dolgozó nép érdekeiért harcolnak, a ké­mek, a diverzánsok, a kár­tevők, a tolvajok és a csalók ellen. Ezért e szervek minden tagjában meg kell erősíteni azt amikor magáévá teszi és me­legen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívá­sát. Felhívja a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az országok közöt­ti békés együttműködés fej­lesztésére, a béke megóvásá­ért a nemzetközi feszültség csökkentésére.“ Az országgyűlés teljes mér­tékben egyet ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívá­sával, s a beterjesztett hatá­rozati javaslatot egyhangú lel­kesedéssel elfogadja. (Nagy taps, a képviselők felállnak). Ezután Gerő Ernő a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára kért szót: Az utóbbi években pártunk kezdeményezésére egy sor olyan intézkedést tett kormá nyunk, amelynek következté­ben a forint vásárlóereje nö­vekedett. A forint szilárd va­luta. A forint szilárdságát biz­tosítja állandóan, következete­sen, ha nem is túl gyorsan nö­vekvő ipari és mezőgazdasági termelésünk. Biztosítja a fo­rint szilárdságát az állam ke­zében levő mind nagyobb és nagyobb árumennyiség. Biztosítja a forint szilárdsá­gát az, hogy kormányunk és Nemzeti Bankunk pénzügyi helyzete az utóbbi másfél év­ben nemzetközileg is igen je­lentékenyen megszilárdult. Biztosítja az, hogy olyan ter­veink vannak, amelyek mö­gött áll munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értel­miségünk, — lehet mondani: mögötte áll az ország tízmil­liós népe; s hogy ezeket a ter­veket mi valóra fogjuk válta­ni; — Tisztelt országgyűlés! Most, amikor a jó forint meg­teremtésének 10. évfordulóján megemlékezünk erről az or­szágunk életében nagyjelentő­ségű eseményről, meg kell mondanunk, hogy valameny- nyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint jó forint marad­jon és a jövőben még jobb fo­rint legyen — a dolgozó nép érdekében! (Viharos, lelkes taps.) Az országgyűlés ezután foly­tatta a legfőbb ügyész beszá­molója feletti vitát. Csikesz Józsefné, országgyűlési képvi­selő a beszámolót elfogadta. a tudatot, hogy erejük legna­gyobb forrása a népi tömegek­kel való szoros kapcsolat, a tö­megekre való támaszkodás. A mi ügyészi és rendőri szer­veinknek határozottan el kell vetniök azt a helytelen jel­szót, hogy „a cél szentesíti az eszközt“, mert ez sok káros igazságtalanság alapjává vál- hah Azok az eszközök, ame­lyeket népi hatalmunk fel­használ, lehetnek esetenként kemények, és Igen szigorúak, azonban nem 1 hetnek ellen­tétesek a szocialista erkölcs alapelveivel és a dolgozó tö­megek forradalmi jogi érzésé­vel; Mi azt- várjuk a rendőrség, az államvédelem és az ügyészség dolgozóitól, hogy vizsgálataikban az igazságot tárják fel, hogy megtalálják a bűnöst, de a valóban bű­nöst. Megköveteljük tőlük, hogy nyomozásaik célja az objektív igazság feltárása legyen, s hogy a bűnt csak objektív bizonyítékok alap­ján állapítsák meg, Az ország állampolgárai éber figyelemmel kísérik az ügyészség és bíróság munká­ját és szívesen méltányolják, ha a szocialista törvényesség­nek megfelelő eljárást tapasz­talnak. Az Ilyen eljárás emeli az ügyészség, s az államvédelmi szervek tekintélyét. Ezért gon­dos munkával biztosítsák min­den esetben a szocialista tör­vényességnek megfelelő felté­teleket* A Magyar Népköztársaság kormánya a törvényesség to­vábbi megszilárdítása, az ál­lampolgárok Jogainak fokozot­tabb védelme érdekében az utóbbi időkben több fontos in­tézkedést tett. Ezek közé tar­tozik az a törvényerejű rende­let, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúlt­ban fogadott el, amelyben meghatározta a szabálysérté­sek rendjét és egyes, —a tör­vényerejű rendelet megjelené­se előtt — bűntettnek minősí­tett törvényellenes cselekede­teket szabálysértéssé változ­tatott; Az utóbbi években többször előfordult, hogy kisebb kárt okozó törvényellenes cselek­mények miatt annak elkövető­je aránytalanul magas bünte­tést kapott. Az ilyen hibákat a kisebb törvényellenes cselek­mények szabálysértéssé való minősítése s a szabálysértési bizottságok felállítása nem te­szi lehetővé a jövőben. A szabálysértési ügyeket je­lenleg a megyei, a járási, a vá­rosi, a kerületi és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságá­nak igazgatási osztályán mű­ködó szabálysértési előadók látják el. Ez a rendszer azon­ban különböző okok miatt nem minden tekintetben felel meg és ha ehhez még hozzávesszük, hogy a korábban bírósági ha­táskörbe tartozó egyes kisebb jelentőségű bűntettek is sza­bálysértésnek minősülnek, lát­juk, milyen szükség van a sza­bálysértési bizottságok mielőb­bi felállítására. A szabálysértési eljárás a lakosság széles rétegeit érinti, a legteljesebb mértékben in­dokolt tehát, hogy a szabály­sértési ügyek elintézését olyan bizottságokra bízzuk, amelyek­ben tevékenyen résztvesznek a dolgozók. A szabálysértési bizottságok tagjait a tanácsok választják meg részben a tanácsok tag­nyomozási munkát végző szer­veket a lelkiismeretes, gyors munkára. Emellett ügyeljen a ügyészi apparátus arra, hog.v csak akkor emeljen vádat, h; a rendőri nyomozás bizonyító kait meggyőzőnek, megnyug­tatónak tartja. A beszámoló végighallgatás; után igen nagy bizalomma vagyok a legfőbb ügyész mun­kája iránt, a rendőrség, a/ államvédelmi szervezet mun­kája Iránt. Számtalan jelé' látom annak, hogy az még tovább fog javulni és rövide­sen kiküszöböli munkájából a még egyes helyeken tapasztal­hez azoknak a panaszoknak orvoslása ügyében, amelyekkel hozzájuk fordul a lakosság. Kiss Károly és Birkás Imre elvtársak a bűnüldöző állam- védelmi szervek munkájával foglalkoztak. Ezzel kapcsolatban újból rá kell mutatnom arra, hogy gyökeres fordulat van e szervek munkájában. Az ellenség a régi államvédel­mi szervek hibáira hivatkozva próbál hangulatot kelteni a mai államvédelmi és rendőr­ségi szervezetek ellen. Tudja, milyen fontos a tömegek tá­mogatása e szervezetek részé­re és ezért ahol csak lehet, igyekszik a tömegek bizonyos rétegeit szembefordítani az ál­lamvédelmi és rendőrségi szer­vezetekkel. Nekünk ezt lát­nunk kell és az ellenségnek ezt a számítását keresztül kell húznunk. Az elítéltek ügyelnek felül­vizsgálatáról szólva elmon­dotta: Mint beszámolómban említettem, a múlt hónapok­ban mi igen sok ilyen ügyet felülvizsgáltunk. Sok esetben készítettünk kegyelmi előter­jesztést és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa igen sok eset­ben gyakorolt kegyelmet. Ezekkel a törvénybiztosította lehetőségekkel éltünk, bogy a bűnüldözés régebbi helytelen, káros gyakorlatának következ­ményeit felszámoljuk. Termé­szetes, hogy indokolt esetben a jövőben is élni kívánunk ezekkel a kivételes eszközök­kel, Jaiból, részben más közmegbe­csülésben álló dolgozókból. A szabálysértési eljárás főfelada­ta az állampolgárok nevelése fegyelemre, a társadalmi tulaj­don megbecsülésére, az állam- igazgatás szabályainak meg­tartására; Ezt a célt egy, a dolgozókból álló bizottság bi­zonyára jobbarj el tudja érni, mint egy szabálysértési ügyek elbírálásával megbízott tiszt­viselő. Természetesen a jelen­leg működő szabálysértési előadók a törvényjavaslat elfo­gadása után is fontos munkát végeznek, mert ők látják el a bizottságok munkájával kap­csolatos ügyviteli teendőket, 6 ők látják el a bizottságokat a szükséges szakmai tanácsok­kal; A szabálysértési bizottságok­ról szóló törvényjavaslatot az igazságügyminisztérium készí­tette el, de előzőleg a törvény­tervezetet észrevételezésre megküldte a fővárosi, vala­mint a megyei Jogú városi ta­nácsok végrehajtó bizottsága elnökeinek. Az általuk tett észrevételek jórészét a beter­jesztett törvényjavaslat tartal­mazza Is. Az országgyűlés jog­ügyi bizottsága a törvényjavas­latot megvitatta és azt a ha­todik paragrafus kivételével változatlanul elfogadta; Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy a törvényi avaslatoi a Jogügyi bizottság által java­solt módosítással fogadja el. A törvényjavaslathoz első­nek Juhász Imréné Szolnok megyei országgyűlési képvise­lő szólt. A törvényjavaslatot elfogadta. Hegyi Imre ország- gyűlési képviselő után Győrt József országgyűlési képviselő szólalt fel; Mivel a törvényjavaslathoz más nem jelentkezett hozzá­szólásra, az elnök a vitát be­zárta, és bejelentette, honv \pró Antal, a Minisztertfirá-- elnökhelyeM^se kíván szólni. A törvényjavaslathoz hozzá­szóló képviselőtársaim egyet­értettek a javaslattal, azt he­lyeselték, elfogadásra javasol­ták, — mondotta, majd így folytatta: *— Két módosítás érkezett, Az egyik a törvénytervezet hatodik paragrafusára vonat­kozik, amely úgy szól, hogy a községi, a járási és megyei jogú városi szabálysértési bi­zottságok határozata elleni jogorvoslatot az a végrehajtó bizottság bírálja el, amelynél a szabálysértési bizottság mű­ködik. A fővárosi, valamint a megyei jogú városi kerületi szabálysértési bizottság hatá­rozata elleni jogorvoslatot a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságánál szervezett sza­bálysértési bizottság bírálja el. másodfokú szabálysértési bizottságokra, a szabálysértési bizottság megalakítására, és működésére, az elsőfokú eljá­ró szabálysértési bizottságokra irányadó szabályokat kel] al­kalmazni. En egyet értek Ná- nási képviselőtársunknak ez­zel a módosításával, elfogadom és a tisztelt országgyűlést is kérem, hogy fogadja el. Módosító javaslat hangzott el Győré képviselőtársunk ré­széről, aki azt Javasolta, tér­jünk el attól a fogalmazástól, hogy rendszeres jelentéseket, vagy átfogó tájékoztatót adja­nak az ügyészségeknek a bi­zottságok munkájáról. Én egyetértek az Indokolásával, amikor a bürokrácia csökken­tésére hivatkozott; Apró Antal felszólalása után az országgyűlés a szabá'ysér- tési bizottságokról szóló tör­vényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal elfogadta. Az országgvűlés csütörtökön délelőtt tíz órakor folytatja munkáját. Napi-endjén szeré­nél az országgyűlés elnökének '"mímolója és az orszá^yű- ás ügyrendjének tárgyalása, El vagyunk szánva9 hogy a forint jő forint maradjon Gerő Ernő elvtárs beszéde — Tisztelt országgyűlés! Ma van tíz esztendeje annak, hogy a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére orszá­gunkban megteremtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelentett a hallatlan méTetű inflációból, a dolgozó tömegek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztá­lyok döntötték népünket. (Lel­kes, nagy tap«.) — Óriási Jelentőségű ese­mény volt ez nemcsak orszá- gunkbpi, hanem nemzetközi méretekben is. Emlékezzünk v!- mi volt a helyzet köz­vet énül a háború után ha­zánkban. A volt uralkodó osz­tályok arra törekedtek, hogy minden eszközzel rontsák a dolgozó nép és az ország hely­zetét; pártunk pedig azért har­colt, hogy megszilárdítva a ter­melést, újjászervezve az üze­meket, a vállalatokat, a köz­lekedést, megteremtse a jó fo­rintot, s ennek alapján bizto­sítsa, hogy elkezdődjék orszá­gunkban a dolgozó nép fel- emelkedése; — Sokan nem hittek ebben, irrt nem hittek a párt prog­ramjában, s azt mondották, hogy a forintot a jó pénzt megteremteni országunkban csak akkor lehet, ha bi­zonyos nyugati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az államvasútat, a postát, nagyüzemeinket és így tovább. Pártunk azonban ak­kor azt mondotta: Nem! A Szovjetunió segítségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeményezésével munkásosztályunkra, dolgozó Kiss Károly: A legfőbb ügyészség még fokozottabban váljék az igazságnak9 a dolgozó nép érdekének védelmezőjévé Kiss Károly, az MDP Politi­kai Bizottságának tagja szólalt fel ezután; — A legfőbb ügyészség mű­ködésének három éve alatt — mondotta többek között — komoly eredményeket ért el. De meg kell állapítani, hogy az alkotmánnyal és egyes tör- v ínyeinkkel ellenkező intézke­désekkel szemben sokszor nem elég határozottan lépett fel. A legfőbb ügyészség működé­sének első két észtéi, lejében időnként a bátortalanság és önállótlanság volt érezhető. Munkája azonban az utóbbi időben örvendetesen megja­vult. Az országgyűlés kíván­sága, véleményem szerint, csak az lehet, hogy a legfőbb ügyészség még fo­kozottabban váljék az igaz­ságnak, a dolgozó nép érde­kelnek, törvényeink megtar­tásának és tiszteletben tar­tásának védelmezőjévé, Könyörtelenül leplezze le a népi demokrácia ellenségeit, a gazdasági és politikai élet kár­tevőit. Ellenőrizze, bírálja a rendőri és államvédelmi szer­vek munkájában észlelt hiá­nyosságokat, Non elvtárs leg­főbb ügyészi beszámolójában Bt is ezzel a bírálattal. Az igyészi szervezetről, a bírósá­gokról, és a rendőri, államvé­delmi szervekről mondott kri­tikáját Igen tárgyilagosnak és helyénvalónak tartom; UJ> egészséges hang ez országgyű­lésünk előtt. A továbbiakban is biztosítanunk kell azt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom