Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

1 198« AUGUSZTUS 12 NAPLÓ 5 Kössöntjük új élüxemeinket! \ \ Kösz öntjük azokat az Szemeket, bányákat és vállalatokat, amelyek a második negyedévi kiváló munka elismeréséként kapták ezt a magas kitüntetést. Köszöntjűk a sok új él- fizemek közül a vasasi Petőfi-bánya dolgozóit, akik mindig az élen járnak s nagyszerű mun­kahőstettekkel járulnak hozzá a párt és a kor­mány által kért 300 ezer tonna szénhez. A pécsi fűtőház szakmunkásai, műszaki vezetői a pontos és gyors közlekedést, szállítást segí­tették elő. A Baranya Megyei Villanyszerelő Vállalat dolgozói pedig mindig kiválóan tet­tek eleget kötelességüknek. Állami vezetésünk figyelemmel kiséri és méltányolja azokat a vállalatokat is, amelynek dolgozói ruhát tisztítanak, hajat vágnak, vagy virágot ültetnek. Ezek közül is számosán kap­tak élüzem kitüntetést. Közben már elkezdtük az új negyedévet. Uj feladatok, új problémák sokasodnak. Re­méljük és bízunk benne, hogy ezután még több vállalat birkózik meg kiválóan a min­dennapi gondokkal és feladatokkal, s még több gyár kapujára kerül ki az élüzem-jel- vény — hirdetve azt, hogy a baranyai mun­kások célja, akarata: egyre jobban, könnyeb­ben, vidámabban dolgozni. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata A Szuezi-csatorna Társaságnak az Egyiptomi Köztársaság részéről történt államosításával kapcsolatban Vasutasnapra A Magyar Népköztársaság kü'ügyminisztériuma a Szuezi- csa'srna Társaságnak az Egyiptomi Köztársaság részé­ről, 1956. július 26-án történt államosításával kapcsolatban kormánya megbízásából a kö­vetkezőket tartja szükségesnek leszögezni: 1. Az Egyiptomi Köztársa­ság a Szuezi-csatorna Társaság állami tulajdonba vételével Egyiptom érdekeinek és a nemzetközi jog általános elvei­nek megfelelően járt el. A mai nemzetközi jog az államok szu- verénitásának elvén épül fel. Az állami szuverénitásból kö­vetkezik, hogy minden állam szabadon rendelkezik a terüle­tén lévő javakkal. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a köz­gyűlés VII. ülésszakán 1952. december 21-én hozott határo­zata is leszögezi, hogy „a né­peknek természeti kincseik és erőforrásaik szabad felhasz­nálására és kiaknázására való joga szuverénitásuk alkotó ré­szét képezi és megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában lefektetett célkitűzéseknek és elveknek”. 2. A Magyar Népköztársa­ság kormányát teljes mérték­ben kielégíti és megnyugtatja az Egyiptomi Köztársaság kor­mányának azon — az államo­sításra vonatkoaí 1956. évi 285. számú törvényben is fog­lalt — kötelezettségvállalása, amely a Szuezi-csatomán való hajózás szabadságának bizto­sítására vonatkozik. A magyar kormány abban a tényben, hogy az államosítás óta a Szuezi-csatornán zavartalanul folyik a hajóforgalom, ezen kötelezettségvállalás megvaló­sulását látja. 3. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben magáévá teszi és tiszteletben tartja az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének VII. ülésszakán hozott fent idézett határozatát, amely ajánlja az ENSZ összes tagállamainak: „Tartózkodjanak minden olyan eljárástól, amelynek cél­ja közvetlenül vagy közvetve, valamely állam megakadályo­zása abban, hogy természeti erőforrásai felett szuverenitá­sát gyakorolhassa”. Nem kerüli el azonban a magyar kormány figyelmét, hogy egyes nyugati államok az állami szuverenitás elvének megsértésével — figyelmen kívül hagyva az ENSZ idézett határozatát, — ebben a kér­désben legkülönbözőbb formá­ban nyomást igyekeznek gya­korolni az Egyiptomi Köztár­saságra. A magyar kormány véleménye szerint az ilyen be­avatkozás csak hátrányos kö­vetkezményekkel járhat a né­pek békéje szempontjából, az adott probléma megoldását pe­dig semmiképpen sem viheti előre. A magyar kormány ugyanakkor szükségesnek tart­ja hangsúlyozni, hogy a Ma­gyar Népköztársaság, mint az ENSZ tagállama, a Szuezi- csatorna egyezmény részese és, mint olyan állam, amely a bé­ke megőrzésére és a nemzet­közi feszültség további enyhí­tésére törekszik, elítéli az Egyiptomi Köztársaság, illetve bármely szuverén állam bel- ügyeibe való beavatkozást. 4. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye sze­rint, amennyiben a Szúezi-csa- tomán való szabad hajózás biztosítását illetően egyes állo­moknak még mindig lennének aggályai, úgy a problémát tár­gyalások útján kellene megol­dani. A magyar kormány azon­ban kétségét fejezi ki a tekin­tetben, hogy a tervezett, úgy­nevezett „huszonnégyhatalmi értekezlet” nyújtaná erre a leg­alkalmasabb keretet, mert az az értekezlet részvevőit te­A vasutas nap alkalmával a MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak dolgozói közül követke­zők kapnak kitüntetést: Munkaérdemrend: L&vrek József raktárnok, ra­kodási Irányító Komló, No- votnl Károly főtiszt forgalmi szolgálattevő Komló, Pallér Gyula főpályamester Komló, Tornác* Lajos ellenőr tolatás- vezető Komló. Szocialista munkáért érdemérem: Czeglédi Gyula, a komlói ál­lomás élőmunkába, Gemei­ner Ede, a pécsi igazgatóság szerelőcsoportjának vezetője. Kövesd! Gusztáv, a komlói állomás főnöke, Pártay Ödön, a pécsi igazgatóság könyve­lésének vezetője. Kiváló vasutas jelvény: Légrády János műszaki fő- taaáesos Pécs, Solymossy Egon felügyelő Pécs, Tóth József, a pécsi szertár szén­kirakó munkása, a szénkira­kási verseny országos első helyezettje. Érdemes vasutas jelvény: Baly István főintéző Pécs, Csokonya Dezső, a pécsi ál­lomás rakodómunkása, Far­kas József intéző Pécs, Ha­vasi István főintéző Pécs, Horváth Ferencné ellenőr Pécs, dr, Mintái Tibor taná­csos Pécs, Pozsonyi Lajosné főirodakezelő Pécs, Zombár Ferenc a komlói állomás ko­csimestere. kintve, nélkülözi a fontos nem­zetközi problémák megoldásá­hoz szükséges egyetemességet. Szembetűnő többek között, hogy a londoni értekezletre nem hívták meg Magyarorszá­got, amelynek az 1888. évi Szuezi-csatorna egyezményben való részességét a trianoni szerződés 217. cikike kifejezet­ten fenntartotta, valamint az, hogy hasonlóképpen mellőzték az Osztrák-Magyar Monarchia többi jogutódját, így Ausztriát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát és egyéb a kérdésben érdekelt államokat. A Magyar Nép- köztársaság kormánya ezt diszkriminációnak tekinti, el­ítéli és a leghatározottabban tiltakozik ellene. A magyar kormány a fen­tieknek megfelelően azon a véleményen van, hógy az Egyesült Nemzetek Szervezete az a hívatott fórum, ahol min- ' jn, a Szuezi-csatornán és egyéb nemzetközi víziutakon történő szabad hajózással kap­csolatos esetleges probléma megtárgyalható, békés úton, megállapodással az egyenjo­gúság el\ alapján megoldha­tó. Az ENSZ ugyanis magába foglalj mindazon országokat, amelyek részesei az 1888. évi Szuezi-csatorna egyezmény­nek, továbbá azokat az orszá­gokat is, amelyek a csatornát és a többi nemzetközi vízi- utakat leginkább használják. A Magyar Népköztársaság kormánya bízik abban, hogy a kérdés megoldásával kapcso­latban a nemzetek közötti együttműködés és a béke érde­kében a politikai józanság és meggondoltság jut érvényre. CSOKONYA DEZSŐ rakodómunkás ZOMBÁR FERENC kocsimester ' TJat évvel ezelőtt pártunk és kormányunk azzal ismerte el a vasutasok jó mun­káját, hogy augusztus második asárnapját vasutasnappá avatta. A mad napon már ha- odszor ünnepe] a vasutasok ábora és velük ünnepel, ökot •"innenii a dolgozó magyar nép Szállítási feladatunk évről évre elé° meredeken emelke­dő vonallal jellemezhető, bizo­nyítékául szocialista termelé­sünk örvendetes növekedésé­nek. A szállítási feladatok nö­vekedésével természetesen emelkedik a vasút technikai berendezéseinek, mozdony- és kocsiparkjának száma, javu. pályáink, állomásaink állapota és beruházásunk révén nő ezek átbocsátóképessége is. De meg kell azonban mondanunk azt is, hogy eddig mindez nem fejlődött arányosan népgazda­ságunk egyéb területén elért eredményeinkkel. A fejlődés­beli viszonylagos elmaradásun­kat, vasutas dolgozóinknak kell jobb munkaszervezéssel, na­gyobb szaktudással, fegyelme­zettséggel és nem egyszer min­den erőt latbavetö helytállás­sal ellensúlyozniok. Feladataink az őszi szállítá­sokban érik el a legmagasabb csúcsokat. így volt ez az ej­múlt években és így van ez most is országosan, s a pérsi vasútigazgatóság terü’etén is. Egy meglepő változás azért mégas van az előző évekhez képesi. Azelőtt az őszi forga­lomban elért csúcsteljesítmé­nyekre fel kellett néznünk, most pedig azt látjuk, hogy az Ő6zi csúcsok magasságában ál­lapodott meg az 1956-os év ta­vaszi és nyári hónapjainak szállítási mennyisége. Mo6t erről a magasságról kell újabb emelkedőkkel, a tavalyi őszi forgalmi csúcsnál 15—18 szá­llókkal nagyobb szállítási fel­adatokkal megbirkóznunk. A belső gazdasági erők ál- 'andó fejlődésén kívül erősen hatnak szállítási feladataink­ra a Szovjetunió és a népi de­mokráciák megnövekedett ex­port-import szállításai és tran­zitszállításaink. Területünkön Murakeresztur és Nagykanizsa állomások csehszlovák—jugo­szláv, a lengyel—jugoszláv, az osztrák—jugoszláv tranzit és a jugoszláv—magyar export­A kocsi beállítása, be- vagy kirakása, a vonatba való be­sorolása, a besorolt kocsiknak mozdonyra való várakozása, a rendező pályudvarokon a ko­csik leadási irányok és állomá­sok szerinti összerendezése ok meddő időt vesz igénybe. Ezeket kell a jólbevált új munkamódszerekkel lerövidí­tenünk. minimálisra csökken* ‘énünk. Másik döntő feladatunk a vonatok terhelésének az eddi­ginél jobb kihasználása. Ne egy-két túlsúlyos vonatunk ’sgyeh, hanem minden teher­vonatunk vigyen raksúlyáig kiterhelt több kocsit, mint a rendes terhelése és vigye ezt a többtermelést menetidejének betartásával. PÁRTAY ÖDÖN könyvelés vezető Megkapják a doktori dmst a fiatal orvosok és jogászok A DISZ Központi Vezetősé­ge és az egészségügyi minisz­térium javaslatára a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága elhatározta, hogy helyt ad a fiatal orvosok és jogászok kérésének és javasol­ja, hogy a Minisztertanács in­tézkedjék az orvosok és a jo­A nagyüzem fölényét tükrözi a szentlőrinci kiállítás Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg négy járás — a pécsi, szigetvári, sellyei és sásdi — közös mezőgazdasági kiál­lítását a szentlőrinci vásár­téren, A kiállítás híven tükrözi a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok — a nagyüze­mi gazdálkodás — előnyeit a kisparcellás gazdaságokkal szemben. A pécsi állami gaz­daság kukoricája, a rózsá­ját Közös Ut Tsz kapásai, a mágocsi Rákosi szövetkezet búzája és dohánya és a csányoszrói gépi öntözéses kertészet terményei mind nehéz feladat elé állították a bíráló bizottságot, hogy melyiknek ítéljék oda az el­ső díjat. A mekényesi terme­lőszövetkezet bikája első dí­jat nyert és azonnal meg is vásárolták 12 ezer forintért. Pedig nem is a legszebbet hozták el a kiállításra, mert nem akarták a gyönyörű jó­szágokat több, mint száz ki­lométeres úton tömi. A rózsafai Közös Ut Ter­melőszövetkezet kiállítási pa­vilonja készült el elsőnek s a legszebb volt. Ezért a bí­ráló bizottság nagydijjal — egy világvevő rádióval ■— jutalmaztat Hibája volt a szervezésnek, hogy nem jött el valameny- nyi meghívott egyéni gazda a kiállításra. Pedig — külö­nösen a sásdi járásból, Gyü- mölcsényből — kiváló állat- tenyésztők szarvasmarháit hozhatták volna el. A borter­melő és kertészettel foglal­kozó látogatók hiába keres­ték a bor- és gyümölcskiállí­tást. Valahogy megfeledkez­tek róla és olyan járások, mint a pécsi, sásdi nem ruk­koltak ki príma boraikkal, gyümölcseikkel. Azt is hiá­nyolták az érdeklődők, hogy a tablók részletesen ismerte­tik a Szovjetunió mezőgazda­ságának eredményeit, de ma­gyar földművelés fejlődésé­vel keveset foglalkoznak. Nagy forgalma volt a me­kényesi halászcsárdának. Ha­talmas kádban lubickoltak a pontyok s ha vendég érke­zett, alig negyedóra múlva, frissen sült, ropogós halat fogyaszthatott. Rá sajátter- mésü fehér és vörös bort szolgált fel a termelőszövet­kezet. A halászcsárdából két nap alatt negyven ezer fo­rint bevételre számítanak. S ha hozzáadják a díjnyertes bika árát is, félszázezer fo­rint hasznot hoz a tsz-nek a kiállítás, G, B. gászok doktori címének vissza­állításáról 1952-ig visszamenő hatállyal. 1952-ig ugyanis az egyetemek orvosi és jogi ka­rain végzettek az orvosi és a jogászi szakma gyakorlására való képesítésük megjelölésére automatikusan jogot kaptak a doktori cím (dr) használatára. A doktor cím (dr) visszaállí­tása nem érinti a tudományos minősítések 1952-ben beveze­tett rendszerét import szállítások révén na­gyon komoly feladatokat kap­tak. Hogy az Így megnövekedett forgalmat meglévő mozdor.y- és kocsiparkunkkal lebonyo­líthassuk, ahhoz az szükséges, hogy a mozdony- és kocsifor­duló időt minden rendelkezés­re álló módon csökkentsük. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a különféle vasúti szolgálati ágak közti együttműködést még az eddiginél is jobban ki­fejlesztjük. Egy-egy kocsi ki-, illetve berakási ideje aránylag kis része csak a kocsiforduló­nak, ugyancsak nem döntő ré­sze az az idő sem, amit a meg­rakott kocsi a vonalon futás­ban tölt. Döntően az állomá­sokon eltöltött meddő idők le­rövidítésével tudjuk befolyá­solni a kocsiíordulót és ebben a vasutasok nagy része segít­het A minden eddigit felülmúló teherszállítás mellett, minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy személyszállító vonata­ink, főleg munkás- és távolsá­gi vonataink pontosan közle­kedjenek. Az állomások és a vasúti kocsik tisztaságával, jegykiadótok és jegyvizsgáló­ink fegyelmezett, segítő maga­tartásával akarjuk utazókö­zönségünk szeretetét és elisme­rését kivívni. Reméljük ebben bányász elvtársaink is segíte­ni fognak elegendő jó szénnel. Pártunk és kormányunk méltányolja a vasutasok mun­káját, ismeri nehézségeinket, gondjainkat és igyekszik is ezeken segítem. Az utóbbi időben már több sínanyagot kaptunk elavult vágányhál óza- tunik kicserélésére, néhány ál­lomásunk bővítésére. A pálya­fenntartás, a kereskedelmi és vontatási szolgálat bizonyos fo­kú gépesítése is megkezdődött; Néhány új mozdonyt is kap­tunk már. Jólfelszerelt orvosi rendelő áll a betegek rendel­kezésére. Pár szolgálati helyen munkásmelegedő, mosdó és öl­töző is épült és most kezd'.ék meg egy modem üzemi kony­ha építését Pécs állomáson. A vasutasok ezt elismerték, de azt is megállapították, hogy hasonló létesítményekben még nagy lemaradás van. Lakás- helyzetünk még főleg Pécs, Dombóvár, Sztálinváros, Nagy­kanizsa, Komló és még több «ócponti helyen sürgős intéz­kedést igényel. Reméljük, hogy az országosan meghrdetett 200 ezer lakásból mi, vasutasok is számarányunk szerint fogunk részesülni. A jó munkáért a vasutas- napon sok vasutas pénz­jutalomban, kitüntetésben ré­szesül. A gondoskodást a vas­utasok százezre, köztük a pé­csi igazgatóság 15 ezres serege azzal fogja meghálálni, hogy még az eddiginél is lelkesebb, odaadóbb munkával, önköltsé­günk állandó csökkentésével harcol az őszi nagy szállítások balesetmentes, sikeres lebonyo­lításáért. Ezt fogadjuk mi, pécsi vas­utasok pártunknak és kormá­nyunknak, de velünk ünneplő egész dolgozó népünknek a VI. vasutashap alkalmából. Krassói Pál műszaki tanácsos, a MÁV pécsi igazgatóság vezetőjének helyettese Silózás komplex gépesítéssel A Baranya me­gyei állami gazdasá­gok igazgatói és ve­zető szakemberei megbeszélésre jöttek össze augusztus 10- én, pénteken az Or­mánysági Állami Gazdaságban. A meg­beszélésen a terme­lési igazgatóság veze­tője, Petőházy elvtárs értékelte a megyében lévő gazdaságok ez évi munkáját, kitün­tette a legjobban mű­ködő gazdaságok ve­zetőit és megbeszélte velük a legközelebbi feladatokat. A megbeszélés gé­pesítési bemutatóval volt összekötve. A be­mutatón tanulmá­nyozták az Ormány­sági Á. G. legújabb újítását, a silózás menetének teljes gé­pesítését. Az ormány­ságiak igen érdeke­sen oldották meg ezt a problémát. Két ré­gi kiadású kombájn­jukat átalakították silózásra úgy, hogy a kombájn cséplőszer­kezetét kiemelték, csak a dobot hagyták bent. A dob verőlé­cei helyett más léce­ket szereltek fel, me­lyekre késeket erősí­tettek. Az ilyen for­mában átalakított kombájn kukorica csatornádéból napon­ta 5—6 katasztrális holdat vág le. Azt felaprítja és a gépre épített kis elevátorral felemelve a gép után akasztott pótkocsiba szórja. Egy kombájn­hoz legalább két ma­gasítóval felszerelt pótkocsi szükséges, melyeket Zetorral vontatnak a 30 méter hosszú és 3 méter széles ároksilóba. Az ároksiló mélysége kö­rülbelül 40 centimé­ter. Két vége nyitott, két oldalt pedig mint­egy IV* méter magas kőfal határolja. Zetor ha takarmánnyal megrakott pótkocsi­val beáll a silóba, a takarmányt egy há­zilag készített egy­szerű lehúzó szerke­zet segítségével a tö­mítést végző lánctal­pas traktor lehúzza és miután egy ember elterítette, a lánctal­pas traktor a silóban végigjárva, azt a leg- kifogástalanabb for­mában tömöríti. Ezzel a módszerrel egy 100 köbméteres silót egy nap alatt megtöltenek. Az ösz- szes munkafolyama­tokhoz hat ember szükséges. A régi módszerrel végzett silózásnál a takar­mány lekaszálását nem számítva, leg­alább 12 ember és 5—6 fogat volt szük­séges. Ezzel az erő­vel a 100 köbméteres siló megtöltése há­rom napot vett igény­be, Ez az újítás azért is Igen jelentős mert a Baranya megyei állami ga. da'ágok egyik legfontosabb problémája elegendő jó silótakarmánynBk a biztosítása. A kö­vetező napokban minden Baranya me­gyei állami gazdaság megkezdi egy-két kombájnnak az át- alakítását. Többek között be­mutatásra került még a szentkútpusztai ál­lami gazdaság elmés újítása, a traktorra szerelt kazalozó, egy német és egy magyar szénagyűjtő, cs egv szovjet gyártmányú műtrágyázó kultiv-'- tor. Az említett gé­pekből rövid időn be­lül több darabot kap­nak a Baranya me­gyei állami gazdasá- gok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom