Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-12 / 190. szám
1 198« AUGUSZTUS 12 NAPLÓ 5 Kössöntjük új élüxemeinket! \ \ Kösz öntjük azokat az Szemeket, bányákat és vállalatokat, amelyek a második negyedévi kiváló munka elismeréséként kapták ezt a magas kitüntetést. Köszöntjűk a sok új él- fizemek közül a vasasi Petőfi-bánya dolgozóit, akik mindig az élen járnak s nagyszerű munkahőstettekkel járulnak hozzá a párt és a kormány által kért 300 ezer tonna szénhez. A pécsi fűtőház szakmunkásai, műszaki vezetői a pontos és gyors közlekedést, szállítást segítették elő. A Baranya Megyei Villanyszerelő Vállalat dolgozói pedig mindig kiválóan tettek eleget kötelességüknek. Állami vezetésünk figyelemmel kiséri és méltányolja azokat a vállalatokat is, amelynek dolgozói ruhát tisztítanak, hajat vágnak, vagy virágot ültetnek. Ezek közül is számosán kaptak élüzem kitüntetést. Közben már elkezdtük az új negyedévet. Uj feladatok, új problémák sokasodnak. Reméljük és bízunk benne, hogy ezután még több vállalat birkózik meg kiválóan a mindennapi gondokkal és feladatokkal, s még több gyár kapujára kerül ki az élüzem-jel- vény — hirdetve azt, hogy a baranyai munkások célja, akarata: egyre jobban, könnyebben, vidámabban dolgozni. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata A Szuezi-csatorna Társaságnak az Egyiptomi Köztársaság részéről történt államosításával kapcsolatban Vasutasnapra A Magyar Népköztársaság kü'ügyminisztériuma a Szuezi- csa'srna Társaságnak az Egyiptomi Köztársaság részéről, 1956. július 26-án történt államosításával kapcsolatban kormánya megbízásából a következőket tartja szükségesnek leszögezni: 1. Az Egyiptomi Köztársaság a Szuezi-csatorna Társaság állami tulajdonba vételével Egyiptom érdekeinek és a nemzetközi jog általános elveinek megfelelően járt el. A mai nemzetközi jog az államok szu- verénitásának elvén épül fel. Az állami szuverénitásból következik, hogy minden állam szabadon rendelkezik a területén lévő javakkal. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közgyűlés VII. ülésszakán 1952. december 21-én hozott határozata is leszögezi, hogy „a népeknek természeti kincseik és erőforrásaik szabad felhasználására és kiaknázására való joga szuverénitásuk alkotó részét képezi és megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában lefektetett célkitűzéseknek és elveknek”. 2. A Magyar Népköztársaság kormányát teljes mértékben kielégíti és megnyugtatja az Egyiptomi Köztársaság kormányának azon — az államosításra vonatkoaí 1956. évi 285. számú törvényben is foglalt — kötelezettségvállalása, amely a Szuezi-csatomán való hajózás szabadságának biztosítására vonatkozik. A magyar kormány abban a tényben, hogy az államosítás óta a Szuezi-csatornán zavartalanul folyik a hajóforgalom, ezen kötelezettségvállalás megvalósulását látja. 3. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben magáévá teszi és tiszteletben tartja az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének VII. ülésszakán hozott fent idézett határozatát, amely ajánlja az ENSZ összes tagállamainak: „Tartózkodjanak minden olyan eljárástól, amelynek célja közvetlenül vagy közvetve, valamely állam megakadályozása abban, hogy természeti erőforrásai felett szuverenitását gyakorolhassa”. Nem kerüli el azonban a magyar kormány figyelmét, hogy egyes nyugati államok az állami szuverenitás elvének megsértésével — figyelmen kívül hagyva az ENSZ idézett határozatát, — ebben a kérdésben legkülönbözőbb formában nyomást igyekeznek gyakorolni az Egyiptomi Köztársaságra. A magyar kormány véleménye szerint az ilyen beavatkozás csak hátrányos következményekkel járhat a népek békéje szempontjából, az adott probléma megoldását pedig semmiképpen sem viheti előre. A magyar kormány ugyanakkor szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Magyar Népköztársaság, mint az ENSZ tagállama, a Szuezi- csatorna egyezmény részese és, mint olyan állam, amely a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség további enyhítésére törekszik, elítéli az Egyiptomi Köztársaság, illetve bármely szuverén állam bel- ügyeibe való beavatkozást. 4. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint, amennyiben a Szúezi-csa- tomán való szabad hajózás biztosítását illetően egyes állomoknak még mindig lennének aggályai, úgy a problémát tárgyalások útján kellene megoldani. A magyar kormány azonban kétségét fejezi ki a tekintetben, hogy a tervezett, úgynevezett „huszonnégyhatalmi értekezlet” nyújtaná erre a legalkalmasabb keretet, mert az az értekezlet részvevőit teA vasutas nap alkalmával a MÁV Pécsi Igazgatóságának dolgozói közül következők kapnak kitüntetést: Munkaérdemrend: L&vrek József raktárnok, rakodási Irányító Komló, No- votnl Károly főtiszt forgalmi szolgálattevő Komló, Pallér Gyula főpályamester Komló, Tornác* Lajos ellenőr tolatás- vezető Komló. Szocialista munkáért érdemérem: Czeglédi Gyula, a komlói állomás élőmunkába, Gemeiner Ede, a pécsi igazgatóság szerelőcsoportjának vezetője. Kövesd! Gusztáv, a komlói állomás főnöke, Pártay Ödön, a pécsi igazgatóság könyvelésének vezetője. Kiváló vasutas jelvény: Légrády János műszaki fő- taaáesos Pécs, Solymossy Egon felügyelő Pécs, Tóth József, a pécsi szertár szénkirakó munkása, a szénkirakási verseny országos első helyezettje. Érdemes vasutas jelvény: Baly István főintéző Pécs, Csokonya Dezső, a pécsi állomás rakodómunkása, Farkas József intéző Pécs, Havasi István főintéző Pécs, Horváth Ferencné ellenőr Pécs, dr, Mintái Tibor tanácsos Pécs, Pozsonyi Lajosné főirodakezelő Pécs, Zombár Ferenc a komlói állomás kocsimestere. kintve, nélkülözi a fontos nemzetközi problémák megoldásához szükséges egyetemességet. Szembetűnő többek között, hogy a londoni értekezletre nem hívták meg Magyarországot, amelynek az 1888. évi Szuezi-csatorna egyezményben való részességét a trianoni szerződés 217. cikike kifejezetten fenntartotta, valamint az, hogy hasonlóképpen mellőzték az Osztrák-Magyar Monarchia többi jogutódját, így Ausztriát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát és egyéb a kérdésben érdekelt államokat. A Magyar Nép- köztársaság kormánya ezt diszkriminációnak tekinti, elítéli és a leghatározottabban tiltakozik ellene. A magyar kormány a fentieknek megfelelően azon a véleményen van, hógy az Egyesült Nemzetek Szervezete az a hívatott fórum, ahol min- ' jn, a Szuezi-csatornán és egyéb nemzetközi víziutakon történő szabad hajózással kapcsolatos esetleges probléma megtárgyalható, békés úton, megállapodással az egyenjogúság el\ alapján megoldható. Az ENSZ ugyanis magába foglalj mindazon országokat, amelyek részesei az 1888. évi Szuezi-csatorna egyezménynek, továbbá azokat az országokat is, amelyek a csatornát és a többi nemzetközi vízi- utakat leginkább használják. A Magyar Népköztársaság kormánya bízik abban, hogy a kérdés megoldásával kapcsolatban a nemzetek közötti együttműködés és a béke érdekében a politikai józanság és meggondoltság jut érvényre. CSOKONYA DEZSŐ rakodómunkás ZOMBÁR FERENC kocsimester ' TJat évvel ezelőtt pártunk és kormányunk azzal ismerte el a vasutasok jó munkáját, hogy augusztus második asárnapját vasutasnappá avatta. A mad napon már ha- odszor ünnepe] a vasutasok ábora és velük ünnepel, ökot •"innenii a dolgozó magyar nép Szállítási feladatunk évről évre elé° meredeken emelkedő vonallal jellemezhető, bizonyítékául szocialista termelésünk örvendetes növekedésének. A szállítási feladatok növekedésével természetesen emelkedik a vasút technikai berendezéseinek, mozdony- és kocsiparkjának száma, javu. pályáink, állomásaink állapota és beruházásunk révén nő ezek átbocsátóképessége is. De meg kell azonban mondanunk azt is, hogy eddig mindez nem fejlődött arányosan népgazdaságunk egyéb területén elért eredményeinkkel. A fejlődésbeli viszonylagos elmaradásunkat, vasutas dolgozóinknak kell jobb munkaszervezéssel, nagyobb szaktudással, fegyelmezettséggel és nem egyszer minden erőt latbavetö helytállással ellensúlyozniok. Feladataink az őszi szállításokban érik el a legmagasabb csúcsokat. így volt ez az ejmúlt években és így van ez most is országosan, s a pérsi vasútigazgatóság terü’etén is. Egy meglepő változás azért mégas van az előző évekhez képesi. Azelőtt az őszi forgalomban elért csúcsteljesítményekre fel kellett néznünk, most pedig azt látjuk, hogy az Ő6zi csúcsok magasságában állapodott meg az 1956-os év tavaszi és nyári hónapjainak szállítási mennyisége. Mo6t erről a magasságról kell újabb emelkedőkkel, a tavalyi őszi forgalmi csúcsnál 15—18 szállókkal nagyobb szállítási feladatokkal megbirkóznunk. A belső gazdasági erők ál- 'andó fejlődésén kívül erősen hatnak szállítási feladatainkra a Szovjetunió és a népi demokráciák megnövekedett export-import szállításai és tranzitszállításaink. Területünkön Murakeresztur és Nagykanizsa állomások csehszlovák—jugoszláv, a lengyel—jugoszláv, az osztrák—jugoszláv tranzit és a jugoszláv—magyar exportA kocsi beállítása, be- vagy kirakása, a vonatba való besorolása, a besorolt kocsiknak mozdonyra való várakozása, a rendező pályudvarokon a kocsik leadási irányok és állomások szerinti összerendezése ok meddő időt vesz igénybe. Ezeket kell a jólbevált új munkamódszerekkel lerövidítenünk. minimálisra csökken* ‘énünk. Másik döntő feladatunk a vonatok terhelésének az eddiginél jobb kihasználása. Ne egy-két túlsúlyos vonatunk ’sgyeh, hanem minden tehervonatunk vigyen raksúlyáig kiterhelt több kocsit, mint a rendes terhelése és vigye ezt a többtermelést menetidejének betartásával. PÁRTAY ÖDÖN könyvelés vezető Megkapják a doktori dmst a fiatal orvosok és jogászok A DISZ Központi Vezetősége és az egészségügyi minisztérium javaslatára a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága elhatározta, hogy helyt ad a fiatal orvosok és jogászok kérésének és javasolja, hogy a Minisztertanács intézkedjék az orvosok és a joA nagyüzem fölényét tükrözi a szentlőrinci kiállítás Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg négy járás — a pécsi, szigetvári, sellyei és sásdi — közös mezőgazdasági kiállítását a szentlőrinci vásártéren, A kiállítás híven tükrözi a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok — a nagyüzemi gazdálkodás — előnyeit a kisparcellás gazdaságokkal szemben. A pécsi állami gazdaság kukoricája, a rózsáját Közös Ut Tsz kapásai, a mágocsi Rákosi szövetkezet búzája és dohánya és a csányoszrói gépi öntözéses kertészet terményei mind nehéz feladat elé állították a bíráló bizottságot, hogy melyiknek ítéljék oda az első díjat. A mekényesi termelőszövetkezet bikája első díjat nyert és azonnal meg is vásárolták 12 ezer forintért. Pedig nem is a legszebbet hozták el a kiállításra, mert nem akarták a gyönyörű jószágokat több, mint száz kilométeres úton tömi. A rózsafai Közös Ut Termelőszövetkezet kiállítási pavilonja készült el elsőnek s a legszebb volt. Ezért a bíráló bizottság nagydijjal — egy világvevő rádióval ■— jutalmaztat Hibája volt a szervezésnek, hogy nem jött el valameny- nyi meghívott egyéni gazda a kiállításra. Pedig — különösen a sásdi járásból, Gyü- mölcsényből — kiváló állat- tenyésztők szarvasmarháit hozhatták volna el. A bortermelő és kertészettel foglalkozó látogatók hiába keresték a bor- és gyümölcskiállítást. Valahogy megfeledkeztek róla és olyan járások, mint a pécsi, sásdi nem rukkoltak ki príma boraikkal, gyümölcseikkel. Azt is hiányolták az érdeklődők, hogy a tablók részletesen ismertetik a Szovjetunió mezőgazdaságának eredményeit, de magyar földművelés fejlődésével keveset foglalkoznak. Nagy forgalma volt a mekényesi halászcsárdának. Hatalmas kádban lubickoltak a pontyok s ha vendég érkezett, alig negyedóra múlva, frissen sült, ropogós halat fogyaszthatott. Rá sajátter- mésü fehér és vörös bort szolgált fel a termelőszövetkezet. A halászcsárdából két nap alatt negyven ezer forint bevételre számítanak. S ha hozzáadják a díjnyertes bika árát is, félszázezer forint hasznot hoz a tsz-nek a kiállítás, G, B. gászok doktori címének visszaállításáról 1952-ig visszamenő hatállyal. 1952-ig ugyanis az egyetemek orvosi és jogi karain végzettek az orvosi és a jogászi szakma gyakorlására való képesítésük megjelölésére automatikusan jogot kaptak a doktori cím (dr) használatára. A doktor cím (dr) visszaállítása nem érinti a tudományos minősítések 1952-ben bevezetett rendszerét import szállítások révén nagyon komoly feladatokat kaptak. Hogy az Így megnövekedett forgalmat meglévő mozdor.y- és kocsiparkunkkal lebonyolíthassuk, ahhoz az szükséges, hogy a mozdony- és kocsiforduló időt minden rendelkezésre álló módon csökkentsük. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a különféle vasúti szolgálati ágak közti együttműködést még az eddiginél is jobban kifejlesztjük. Egy-egy kocsi ki-, illetve berakási ideje aránylag kis része csak a kocsifordulónak, ugyancsak nem döntő része az az idő sem, amit a megrakott kocsi a vonalon futásban tölt. Döntően az állomásokon eltöltött meddő idők lerövidítésével tudjuk befolyásolni a kocsiíordulót és ebben a vasutasok nagy része segíthet A minden eddigit felülmúló teherszállítás mellett, minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy személyszállító vonataink, főleg munkás- és távolsági vonataink pontosan közlekedjenek. Az állomások és a vasúti kocsik tisztaságával, jegykiadótok és jegyvizsgálóink fegyelmezett, segítő magatartásával akarjuk utazóközönségünk szeretetét és elismerését kivívni. Reméljük ebben bányász elvtársaink is segíteni fognak elegendő jó szénnel. Pártunk és kormányunk méltányolja a vasutasok munkáját, ismeri nehézségeinket, gondjainkat és igyekszik is ezeken segítem. Az utóbbi időben már több sínanyagot kaptunk elavult vágányhál óza- tunik kicserélésére, néhány állomásunk bővítésére. A pályafenntartás, a kereskedelmi és vontatási szolgálat bizonyos fokú gépesítése is megkezdődött; Néhány új mozdonyt is kaptunk már. Jólfelszerelt orvosi rendelő áll a betegek rendelkezésére. Pár szolgálati helyen munkásmelegedő, mosdó és öltöző is épült és most kezd'.ék meg egy modem üzemi konyha építését Pécs állomáson. A vasutasok ezt elismerték, de azt is megállapították, hogy hasonló létesítményekben még nagy lemaradás van. Lakás- helyzetünk még főleg Pécs, Dombóvár, Sztálinváros, Nagykanizsa, Komló és még több «ócponti helyen sürgős intézkedést igényel. Reméljük, hogy az országosan meghrdetett 200 ezer lakásból mi, vasutasok is számarányunk szerint fogunk részesülni. A jó munkáért a vasutas- napon sok vasutas pénzjutalomban, kitüntetésben részesül. A gondoskodást a vasutasok százezre, köztük a pécsi igazgatóság 15 ezres serege azzal fogja meghálálni, hogy még az eddiginél is lelkesebb, odaadóbb munkával, önköltségünk állandó csökkentésével harcol az őszi nagy szállítások balesetmentes, sikeres lebonyolításáért. Ezt fogadjuk mi, pécsi vasutasok pártunknak és kormányunknak, de velünk ünneplő egész dolgozó népünknek a VI. vasutashap alkalmából. Krassói Pál műszaki tanácsos, a MÁV pécsi igazgatóság vezetőjének helyettese Silózás komplex gépesítéssel A Baranya megyei állami gazdaságok igazgatói és vezető szakemberei megbeszélésre jöttek össze augusztus 10- én, pénteken az Ormánysági Állami Gazdaságban. A megbeszélésen a termelési igazgatóság vezetője, Petőházy elvtárs értékelte a megyében lévő gazdaságok ez évi munkáját, kitüntette a legjobban működő gazdaságok vezetőit és megbeszélte velük a legközelebbi feladatokat. A megbeszélés gépesítési bemutatóval volt összekötve. A bemutatón tanulmányozták az Ormánysági Á. G. legújabb újítását, a silózás menetének teljes gépesítését. Az ormányságiak igen érdekesen oldották meg ezt a problémát. Két régi kiadású kombájnjukat átalakították silózásra úgy, hogy a kombájn cséplőszerkezetét kiemelték, csak a dobot hagyták bent. A dob verőlécei helyett más léceket szereltek fel, melyekre késeket erősítettek. Az ilyen formában átalakított kombájn kukorica csatornádéból naponta 5—6 katasztrális holdat vág le. Azt felaprítja és a gépre épített kis elevátorral felemelve a gép után akasztott pótkocsiba szórja. Egy kombájnhoz legalább két magasítóval felszerelt pótkocsi szükséges, melyeket Zetorral vontatnak a 30 méter hosszú és 3 méter széles ároksilóba. Az ároksiló mélysége körülbelül 40 centiméter. Két vége nyitott, két oldalt pedig mintegy IV* méter magas kőfal határolja. Zetor ha takarmánnyal megrakott pótkocsival beáll a silóba, a takarmányt egy házilag készített egyszerű lehúzó szerkezet segítségével a tömítést végző lánctalpas traktor lehúzza és miután egy ember elterítette, a lánctalpas traktor a silóban végigjárva, azt a leg- kifogástalanabb formában tömöríti. Ezzel a módszerrel egy 100 köbméteres silót egy nap alatt megtöltenek. Az ösz- szes munkafolyamatokhoz hat ember szükséges. A régi módszerrel végzett silózásnál a takarmány lekaszálását nem számítva, legalább 12 ember és 5—6 fogat volt szükséges. Ezzel az erővel a 100 köbméteres siló megtöltése három napot vett igénybe, Ez az újítás azért is Igen jelentős mert a Baranya megyei állami ga. da'ágok egyik legfontosabb problémája elegendő jó silótakarmánynBk a biztosítása. A követező napokban minden Baranya megyei állami gazdaság megkezdi egy-két kombájnnak az át- alakítását. Többek között bemutatásra került még a szentkútpusztai állami gazdaság elmés újítása, a traktorra szerelt kazalozó, egy német és egy magyar szénagyűjtő, cs egv szovjet gyártmányú műtrágyázó kultiv-'- tor. Az említett gépekből rövid időn belül több darabot kapnak a Baranya megyei állami gazdasá- gok.
