Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-10 / 188. szám
! 1956 AUGUSZTUS 10 N A P L 6 Egyszerűsítik a beruházás adminisztrációját 'Az új termelőeszközöknek a népgazdaságba történő beállítását beruházásokon keresztül biztosítjuk. Az első ötéves tervben érvényesült túlzott központost tási törekvés következtében beruházási rendszerünkben is a legmesszebbmenő ’entralizá- ció és az ügyintézés bizonyos mér+ékű bürokratizálása leleplezett. A tárgyévet meg- e’őző időpontban vagy a tár^váv eleién elkészített beruházási tervekben lerögzíte-t képkeretek betartását a M=«var Beruházási Bank a rendelőnek értelmében szigorúan ellenőrizte. A beruházási tervekbe beállított létesümé- nvek kiviteli tervei és költség- vetései azonban általában a bo’-ubázási tervek összeállítása kor még nem álltak rendel- k'-'ésre és így igen gyakran a tr-vovfi-irodai munka befeie- zésekor a terv jóváhagyási e1- jó"ás ’»folytatásán kívül a vállaltoknak még hitelkeret- eme’ést is kellett kémiök ahhoz, hogy a kivitelezőnél a munkákat egyáltalán megrendelhessék. Természetesen mind a tervdokumentáció jóváhagyása, mind a hitelkeret-emelés lebonyolítása rengeteg időt vett igénybe, úgyhogy sokszor a kivitelezés év végi befejezésére már nem volte'ég- séges idő. A hitelkeretek átvitele egyik évről a másikra igen körülményes volt. A beruházás rendszerében fennállott számtalan bürokratikus nehézség közé tartozott pl. a külföldi gépek importjánál vagy a műszerek rendelésénél, de még a belföldi géprendelésnél is az a helyzet, hogy a beruházási tervekbe a szállítás határidejét is be kellett írni akkor, amikor a kivitelezők a rendelést még nem is igazolták vissza. Egyes tárcákhoz tartozó vállalatokná’ szinte áthidalhatatlan nehézséget okozott egy olyan eset, ha a kivitelező tárgyévet követő ’ anuárra vállalta csak a szál- 'ftást, mert a következő évre a beruházó már nem rende1 • kezeit hitelkerettel, viszont ha az év végéig a megnyitott hitelkeret alapján a beruházást nem tudta lebonyolítani, úgy a későbbiekben már nem rendelkezett a korábbiakban engedélyezett hitel felett. Igen súlyosan érintette még a vállalatokat, hogy a beruházási tevékenységet általában csak felettes szervi jóváhagyássá1 eszközölhettek, ami igen sok esetben azt jelentette, Hogy a beruházási terv elkészülte után cé'szerűnek bizonyuló létesítmény megvalósítására csak a következő esztendőben nyílott meg a lehetőségük. Pártunk Központi Vezetősége felismerve a beruházási tevékenység bürokratizáltságá- ban rejlő hátrányokat, határozatot hozott azok lebonyolításának egyszerűsítésére. A demokratizmus legmesszebbmenő érvényesítésével Központi Vezetőségűrje és a Miniszter- tanács felszólításának megfe- 'elően az országban számtalan munkabizottság alakult, de igen sok egyéni javaslat is futott be, melyek mind azt cé- ' ózzák, hogy a beruházási és felújítási tevékenység tekintetében a vállalati igazgatók jogkörét terjesszék ki és az ílyirányú tevékenység adminisztrációját egyszerűsítsék le. A beérkezett javaslatokat a központi szerv feldolgozta és 5 rendelettervezetet dolgozott ki azokból. A rendelettervezeteket szakmai, illetve társadalmi bírálat céljára illetékeseknek megküldték és a szakmai vélemények figyelembevételével ezek fogják alapját képezni azoknak a végleges rendeleteknek, melyek hivatva lesznek gazdasági életünk egyik igen fontos területén a műszaki színvonal fejlesztését, a ’többtermelést célzó beruházási munkálatokat egyszerűsíteni. Fodor György műszaki osztályvezető Pécsi Bőrgyár fi Hunyadi emlékbizottság közleményei A Hunyadi-szobor leleplezési ünnepségének idején — augusztus 12-én délelőtt 10 órától az ünnepség befejezéséig a következő közlekedési korlátozások és változások lépnek életbe: Autóbusz: (Indul és érkezik) A 18-as térről — a HSsBk terei, vasasi. A piac térről — kertvárosi, malomi, nagyárpádl. A Petőfi utcától — ürögl, pa- tacsi. A Séta térről — tettyel, mecseki. Ágoston térről — pécsbányai, nagymeszesi. Villamos: A Sallai út és a Széchenyi tér, valamint a Széchenyi tér és s Zsolnai szobor közti szakaszon a forgalom Szünetel. Taxiállomás: Ideiglenes helye a nagyállomás és a Kossuth téri forgalmi iroda előtt. * Épülnek a lakóházak Komlón Komlón a bányásznap tiszteletére összesen 98 la kast adnak át az építők. Ebben az évben 340 új lakásba költözhetnek be lakóik. — Képünk a Komló- kenderföldi lakás- építkezést mutatja, ahol az építést számos gép segíti. Amikor nem tudja a jobb kéz... Az ócsárdi gépállomás főmérnöke most már valóban nem tudja: mi a bűne, vagy érdeme? Ugyanis az 1956. április 34-én készült jegyzőkönyvben bírálták a gépállomás főmérnökét, a gépjavítás laza ellenőrzéséért, a műszaki kiesésekért, s azért, mert nem készíttette el a kapálógépeket, a kombájnok nem voltak kijavítja, nincs dinamó... stb. Valóban felelős ezekért a mulasztásokért. Hanem 1956 június 7-én a gépállomás vezetősége — amely előtte éppen másfél hónappal a téli munkák elhanyagolásáért elítélte a főmérnököt, ugyanezt a főmérnököt a kiváló szakember oklevél és jelvény kitüntetésére terjesztette fel hozzánk. S a javaslatban ezt írják: „...a téli gépjavítás határidőn belül történt elvégzéséért... a karbantartás ... végrehajtásáért... stb." Tehát végén kitűnik, hogy a főmérnök mégis csak jól végezte dolgát. Ember legyen a talpán, aki itt kiismeri magát! Most nem tudjuk; mit érdemel a főmérnök, — büntetést, vagy kitüntetést? Ezt a kérdés' pedig mindenképpen az ócsárdi gépállomás vezetőjének kell eldöntenie. Természetesen nem úgy, hogy „...nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.“ . VERTES TIBOR a Gépállomások Megyei Igazgatóságának I dolgozója. 1 Kosos érdek A Dunántúli Napló július 18-i vezércikkében igen fontos problémát érintett, többek között az igazságügyi szervek évtizedes megoldatlan gondját is: az igazságügyi palota megépítésének sürgős szükségét. Engem egészen közelről érint e kérdés, mert mint az ügyészség gazdasági szakembereinek egyike, feladataim közé tartozik többek között az is, hogy dolgozótársaimnak és a hozzájuk forduló közönségnek olyan elhelyezést biztosítsak, vagy legalább is az olyan elhelyezés lehetőségeit feltárjam, amely a mai követelményeknek megfelel. Az igazságügyi palota építése sok problémát oldana meg. így többek között az ügyészség, bíróság és a börtön egy helyen lehetne, a közönség tehát egy épületben intézhetné el ügyes-bajos dolgait és nem kellene a forgalmas városban a legkülönbözőbb helyeken lévő épületekhez járnia. A várakozóknak megfelelő helyet biztosíthatnánk, ez különösen télen lenne fontos, hogy a várakozók fűtött helyiségekben és folyosókon tartózkodhassanak. Az új épület nem is utolsósorban az egyetemi képzést is segítené. Az igazságügyi palota építése immár huszonöt-harminc éve vajúdik. Ebben az ügyben mintegy 20 kilogramm súlyú akta gyűlt ráír össze, de az épületnek még az alapjait sem kezdték meg ásni. Ígéretben nem volt hiány: a felszabadulás előtt minden képviselőválasztás alkalmával fogadalmat tettek egy igazságügyi palota megépítésére, de a következő képviselőválasztásig az éptt-í kezés ügye nem került feU színre. Igaz, most nem kaptunk í( éreteket. De éppen azt helytelenítjük, hogy az eléggé részletesen ismertetett r agyarányú fejlesztési tervek között nem szerepel az igaz- ságügyi palota megépítése. Le' hogy ez az igazságügyi szervek hibája, hiszen ők ismerik ezt a problémát, mégsem vették fel terveikbe nem szorgalmazták sem a pécsi párt és állami szervek- sem országos főhatóságainknál, a kérdés megoldását és a második ötéves tervbe való felvételét. Bízunk azonban abban, hogy az említett vezércikk után Baranya és Pécs dolgozói jogos érdekeinek megfelelően mégis napirendre tűzik az igazságügyi palota megtervezését és azt a második ötéves tervben meg is építtetik. Különösen időszerű lenne e. 1 a kérdést most, a területi átszervezés, a megyék összevonásának idején megtárgyalni. Pécs városa fejT'dő ipari központ lett, így feltehető, hogy egy megnagyobbodó megyének (területnek) lesz a központja, székhelye és ha ez így lesz, akkor a jelenlegi ügyészségi és bírósági épület semmiképpen sem tudja ellátni feladatát. Ha az igazságügyi palota elkészülne, a Dunántúli Napló vezércikkében említett szállodahiány is megoldódnék. A jelenlegi bírósági épület ugyanis felszabadulna és azt a Nádor-szállóval egy kezelésben előnyösen ki lehetne használni, mint szállodát. ELEKES ISTVÁN Tanfolyam tanároknak Az ország mindéin részéből nyolcvan tanár érkezett Pécsre egyhetes tanfolyamira. A tanfolyam hétfőn kezdődött, célja, hogy a DISZ-t segítő tanárokkal megismertesse azokat a feladatokat, melyek az új iskolai tanévben a középiskolák DISZ-szervezeteire vártnak. Az első előadásit, „A tanítás segítése az alapszervezetekben“ címmel Takó Tibor, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója tartotta. Az előadást élénk, csoportos vita követte. A nevelők bátran és őszintén tárták fel az elmúlt években tapasztalt hibákat. Szóváitették, hogy a középiskolák DISZ-szcrvezeteiben túlsúlyban érvényesült a politikai munka, mellette azonban elmaradt a tanulók állandó és tervszerű segítése és ami ezzel járt, nevelésük is. Ez leginkább a különböző technikumok munkájában éreztette hatását, éspedig abban, hogy a tanulók kevésbé sajátították el a szakmai ismereteket. A nevelők javasolták, hogy ezen a téren fordulatot kell teremteni. Többet és főleg alaposabb segítséget kell nyújtaná a diákok. tanulásához. A tanfolyam hallgatóit meglátogatta Kónya Albert, az oktatásügyi miniszter és Goszto- nyi János, a DISZ Központ! Vezetőségének titkára. Kónya ©Ívtárs többek között elmondotta, hogy tervbe vették a középiskolák tananyagának a csökkentését is. G ösztön yi elvtárs felvetette azt a gondolatot, hogy a középiskolák számára egységes hetilap beindítását tervezik. A tanfolyam hallgatói a tervet helyesléssel fogadták. A tanfolyamon különböző előadások hangzanak él. Ilyen például a diákok erkölcsi és világnézeti nevelése a DISZ- szervezetekbesn és a politikai nevelés időszerű kérdései A nevelők, nemcsak előadásokat hallgatnak és csoportos vitákat rendeznek, hanem megismerkednek városunkkal, kirándulást szerveznek Sikondá- ra, megtekintik az egyik pécsi üzemet; BOGDASATÖL jő negyedórányira a határhoz egy kő- hajításnyira házakat sejtetnek az öreg nyárfák, terebélyes akácok. Ahogy közelebb ér az ember a keskeny dűlő- úton szétszórt tanyavilág Vörös-puszta — képe rajzolódik ki. Néhai cselédlakások sorakoznak egymás mellett és egymáshoz ragasztva. Amott egv önálló tanya búvik meg a fák és sűrű bokrok mögött. Távolabb kopár vidék közepén kocsiszín vaskos oszlopai meredeznek s egy hosszú istálló vár vakolásra, sürgős javításra. Valamikor a Bíbor uradalom hízói, tehenei jártak innen a környék kövér legelőire. Most.— alig egy hónapja — a bogdásai Szabadság Termelőszövetkezet része lett a csaknem húsz éve műveletlen puszta. Bocz Jenővel, a tsz fiatal elnökével járjuk a százhuszonhat holdat, a majorsági épületeket, a tsz új birtokát. Járjuk s közben azon gondolkodom, hogyan vehetett magára ekkora terhet ez a kis termelőszövetkezet, melyet egy éve még a járás leggyengébb közös gazdaságai között emlegettek? — Az új belépőkre építettük terveinket — mondja az elnök. — Egy hónap alatt ugyanis 11 taggal erősödött a tsz s alig fél év alatt megkétszereződött a tagság. Mikor januárban idejöttem, 12 tagunk volt és mindössze ,87 holdon gazdálkodtunk. Most! 26 család 40 taccal dolgozik a közösben és 408 hold van a faluban. 126 meg itt. Ennyi a gazdaságunk. De még ez nem minden. Várunk négy családot tfz taggal hamarosan, 6 akkor félszázan leszünk; „ Megkétszereződött a tsz-tagság Tizenegy új belépő Lelkesítő tervek BoydásúH Szabatos, tömör tájékoztatás. Ugylátszik, nem először mondja el az elnök így, egyszuszra és pontos adatokkal. De csak hadd mondja el, hadd dicsekedjen vele, tízszer, százszor! Hadd tudja meg az egész megye a nagyszerű eredményt! Mert tizenegy belépő a nyár derekán, aratáskor nagy szó, s különösen az Bogdásán. Az oszlopos kocsiszínhez vezet az elnök. Húsz méter hosz- szú és csaknem fele olyan széles. Juhhodály lesz. Már van a tsz-nek 250 juha. A napokban hozzák meg a nyári legelőről. Addigra rendbeszedik^ a kocsiszínt. Alacsony falat húznak és olcsó deszkapalánkot emelnek. Egyelőre. Később majd korszerűsítik. Szemben a kocsiszínnel fiatal asszony csibéket terelget a vedlett .falú istállóba. Oda- kofcön. — Tsz-tag? — Még nem — mondja az elnök —, de úgy hallottam, hogy belépnek, ha a majorságban megindul a munka. MERT NAGY MUNKA van készülőben a pusztában. Az ütött-kopott istállót hamarosan megjavítják. Már a napokban idejönnek a kőművesek. ötven szarvasmarhának készítenek megfelelő szállást. Most még csak húsz növendékmarhájuk van itt, de már felvették a banktól az 52 ezer forintot s azon mind állatokat vesznek. A húsz növendéket tegnap hozták ki a pusztára. Estére visszaszöktek. Megszokták a falut. Ma már újra itt vannak. Éppen delelni hajtja őket Kerekes János. Az állatok kövérek, jóllakottak. Buján nő itt a fű az árokparton, legelőn. A gémeskútnál beszélgetünk Kerekes bácsival. — Mióta tsz-tag? — Ippeg két hete — s gyorsan hozzáteszi: — de már vó- tam két évig csoportban.. t Kákicson. Otthagytam ükét, mer becsaptak 170 munkaegységgel; Most itt lakik a pusztában. S mondja is, érzi is, hogy itt jobb sora lesz; — Csak a válu kicsi. Nagyobb kéne; — Lesz nagyobb. Már csinálják a betonvályut — nyugtatja meg az elnök, mert nyugtatni kell János bácsit. Mindene az állat. Annak legyen istállója, legelője. Javakorú, feketefőkötős asz- szony megy el az állatok mellett; — Hová hajt, János bácsi? — A karámba. — Akkor nyitom a karámot — s nekilendül, apró sie. tős léptekkel; Azt hittem tsz-tag. Tévedtem. Itt van a tanyájuk a sűrű fák között, övék a karám is, de megengedték, hogy a tsz használja. A csoport meg csérébe legelteti a tehenüket. Kéz kezet mos; így kerülnek közelebb a csoporthoz. Már azt is megkérdezte az asszonyka: ’tincs-e szükség fejőnőre? Mert i?a kijönnek a tehenek a iwa- ‘orba, ő szívesen elvállalná a fejést; MEGYÜNK TOVÁBB a határ felé. — Itt is van egy szép téglaépületünk — figyelmeztet az elnök: Alig tudjuk megközelíteni, annyira benőtték a bokrok, meg a vállig érő csalán. Tágas épület. Két lakásból áll: szoba, konyha és kamra mindegyikben. Mellette lebontott istálló, csak a falak mere- deznek az égnek. Ide tervezik a tyukászatot. ötszáz tyúk és valamivel kevesebb pulyka kap itt helyet: Az ólak előtt a legelő s a közelben tsz-tagok számára a lakások. Már meg is van a két család, amelyek azonnal belépnek a csoportba, mihelyt a lakásokat rendbehozzák. Fúrja a kíváncsiság az oldalamat. Megkérdezem! — Mindez természetesen a jövő évi terv? f=* Hova gondol! Még az idén megcsináljuk; Visszafelé már csak úgy, minden magyarázat nélkül sorolja: Húsz fejőstehenünk van, még veszünk ötöt. Egyet tegnap hoztunk. Négyet vasárnap a szentlőrinci vásárban választunk ki; Ott szándékozunk megvenni a tíz anyakocát 1s, hogy jó sertésállományunk legyen. A sertéseknek száz férőhelyes süldőszállást építünk és ugyanolyan nagy hizlaldát; A takarmányt a puszta adja. Már idén negyven hold baltacint vetnek s ezzel biztosítják a jó takarmányt és legalább két évre a jó legelőt: — Amoda lejjebb a lapályba, ahol az év nagy részében áll a víz, fűzvesszőt ültetnek; Bocz Jenő arról is szól, amit eddig már kiosztottak a tagságnak: Két és fél kiló búzát adtak egy munkaegységre; mi Pénzt is kaptak előlegként szépen. Másfél hónapja például 5 forintot egységenként, de már korábban te osztottak; Igaz, akkor kevesebbet. Azzal is eldicsekszik — jogos büszkeséggel, — hogy tavaly 22,60 forint jutott egy munkaegységre zárszámadáskor, most meg előreláthatóan 47,60 forint vagy még több, hiszen jobban fizetett a búza, meg az árpa te, mint tavaly: A tavalyi 52 ezer forintos adósság te eltűnt a tsz könyveléséből Sőt! 14 ezer forintot tartanak nyilván a bogdásai termelőszövetkezet egyszámláján a bankban; MAR A FALU FELÉ TARTUNK; amikor az elnöknek eszébe jut: *» A kölcsön! Arról még nem is szóltam. Az új termelőszövetkezeti hitelakció nagyon jő. Kedvez a csoportnak. Ki is használjuk; Az építkezésekre 150 ezer forintot kaptunk idén — majd kisvártatva hozzáteszi: — Most kapunk az államtól, de jövőre már mi adunk. Bár az idén 6em maradunk adósak. Két hónap múlva ötven darab 150 kilós sertést szállitumk le; Tudom mire céloz, hová szól az utóbbi mondata; A faluban még a tanácsülésen te támadták, — főleg Szatyor Zoltán, a falu hangadója, — hogy „tsz helyett is az egyéniek adóznak, teljesítik a beadást.“ — „Könnyű hát hencegni a csoportnak.“ Nem tagadjuk: valóban könnyebb és jobb atsz- bén mint egyénileg. De a tsz ajtaja minden bogdásai paraszt előtt nyitva áll:: i Szíves örömest befogadják őket a tsz-be. Mint ahogy befogadták Fenyősi Ferencet a feleségével, Kisfali Kálmánt negyedmagával, Kerekeséket és a többieket. Kell a dolgos kéz most az építkezésekhez, a töméntelen állat gondozásához Vöröspusztán is, a faluban te. Mert egy lesz most már a falu a pusztával. Kisvasút köti ösz- sze hamarosan — meg a közös gazdálkodós. Gáldonyi Béla