Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-04 / 183. szám
f 195# AUGUSZTUS 4 NAPLŐ s Az országgyűlés pénteki ülése Seregély! József a begyűjtési miniszterhez interpellált a termelők vetőburgonyához jutása tárgyában (Folytatás a 2. oldalról) Szobek András begyűjtési miniszter elmondotta: a legcélszerűbb volna a községi földművesszövetkezetek útján meg szervezni a termelők vetőburgonyával való ellátását, olymódon, hogy a vetőburgonya felvásárlásába a földművesszö- vetkezetek a termelőket Is vonják be. A miniszter válaszát az interpelláló képviseld és az országgyűlés tudomásul vette. Kozma József: Milyen intézkedéseket tesznek a begyűjtési feladatok egyszerűbb végrehajtása érdekében? Kozma József képviselő meg kérdezte a begyűjtési minisztert, milyen Intézkedéseket kíván tenni a begyűjtési feladatok könnyebb, egyszerűbb végrehajtása érdekében. A begyűjtési feladatok egyszerűsítésére vonatkozólag az egyszerűsítési bizottság igen komoly tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása folyamatban van — mondotta Szobek Andris begyűjtési miniszter; — Az egyszerűsítésnél a költségcsökkentésnek legfontosabb tényezője a minőségi ál- vételek szigorú megtartása. Ha ez megvan, sokkal kevesebb Barcs Sándor költséggel jár a raktárban gabona kezelése. A költség másik fontos tényezője a lét szám. A teranényforgalmd vállalat még nagyon nagy létszámmal dolgozik. De meg kell mondani, hogy az egyéni gazdaságok különbözősége óriási feladatot ró az apparátusra. Árrendszerünk rendkívüli bonyolultsága ugyancsak óriási feladatot jelent. Az átvevő helyek fenntartása is nagyon költséges. Az egyszerűsítés végrehajtása során egy sor átvevő helyet megszüntetünk. Viszont a tanácsok, a pártszervezetek, de maguk a képviselő társak is gyakran fordulnak hozzánk azzal, hogy szaporítsuk az átvevő helyeket. A második ötéves tervben a minisztériumnak igen komoly raktárépítési programja van, amelynek megvalósulása egyszerűsíti majd a begyűjtést. A választ az országgyűlés tudomásul vettes Mit szándékozik tenni az élelmiszeripari miniszter a kenyér minőségének megjavítása érdekében? Barcs Sándor országgyűlési képviselő először a nyugdíjak késedelmes folyósítása tárgyában intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. Olt Károly pénzügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy Bares Sándor képviselő interpellációjában indokolt és megoldandó kérdést vetett fel. A helyzet az, — mondotta — hogy a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ által végzett nyugdíjmegállapítások átlagos átfutási ideje jelenleg 42 nap. A nyugdíjmegállapítások meneténél a munkában eltöltött különböző idő igazolására van szükség. A munkakönyvek nincsenek minden tekintetben rendben, azokban a nyilvántartást nem végzik lelkiismeretesen; Ez nemcsak a vállalatok, hanem az érdekeltek hibája is. Kijelentette, ezután: a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ intézkedéseket tesz továbbra is azért, hogy a 42 napos átfutási időt jelentősen csökkentse. Ehhez azonban szükség van a dolgozók és a vállalatok segítségére is. A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ által jóváhagyott és megerősített nyugdíjakat egyébként az Országos Nyugdíjintézet legkésőbb 14 napon belül folyósítja. A pénzügyminiszter válaszát Barcs Sándor képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Barcs Sándor képviselő ezután második interpellációjában felvilágosítást kért az élelmiszeripari minisztertől, mit szándékozik tenni a kenyér minőségének megjavítása, illetve a minőségben tapasztalható nagy különbségek megszüntetése érdekében. Nyers Rezső élelmiszeripari miniszter válaszában kifejtette: a gyenge minőséget előidéző okok különbözősége miatt azonnali, ugrásszerű változásról nem lehet szó. Feltétlenül szükség van azonban az ellenőrzés fokozására, s mind a minisztérium, mind a helyi tanácsok intézkedésére a kenyér minőségének javítása érdekében. Alapvető fontosságú a liszt minőségének állandóságát biztosítani, ami az elmúlt években nem történt meg. Hangsúlyozta a miniszter, hogy az újtermésű liszt fel- használása máris bizonyos javulást fog eredményezni; A minőségi vizsgálatok azt mutatják, hogy az idei termésű liszt jobb minőségű a tavalyinál. Az első ötéve» terv százötven millió forintos sütőipari fejlesztési előirányzatával szemben a második ötéves tervben több mint kétszáz millió forint jut a sütőipar gépesítésére, korszerűsítésére. Emellett számos új kis és középüzem, valamint három nagy kenyérgyár létesül. Megemlítette végül, hogy a minisztérium több olyan intézkedést tervez, amelyek lehetővé teszik, hogy a sütőipari üzemek az eddiginél közvetlenebbül feleljenek a lakosságnak a kenyér minőségéért Rövidesen három üzemben kísérletképpen olyan bérezési rendszert vezetnek be, amelynek alapján a sütőipari munkások közvetlenebbül érdekeltek lesznek jobb minőségű kenyér termelésében. A kísérlet eredményétől függően ezt országosan is bevezetik majd. Befejezésül hangoztatta, hogy a helyzet fokozatos javítására megfelelő intézkedéseket tesz a minisztérium. Az országgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette; Sárfi Rózsi az egészségügyi miniszterhez interpellált a tuberkolózis ellepi küzdelem tárgyában Román József egészségügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy felszabadulásunk után alapvetően megváltoztak a tuberkulózis elleni küzdelem feltételei. Ennek eredménye hogy a halálozások száma a felszabadulás előttinek a negyedére csökkent. Bejelentette, hogy a második ötéves tervben az egészségügyi kormányzat az ágyak szaporításán, a szűrőhálózat bővítésén túl kiterjeszti a védőoltásokat a nagyobb gyermekekre is. A második Ötéves terv irányelvei lehetőséget adnak a gyógyintézetek felszerelésének és gyógyszerellátásának bővítésére is. A tuberkulózis elleni társadalmi harcot szélesíteni kívánjuk és ehhez szükséges az egész nép és az országgyűlés támogatása. Úgy látjuk, hogy szervezett, átfogó intézkedést kell tennünk, még jobban kell * örőd nőnk a tuberkulotikus betegek élet- és munkakörülményeivel és gondoskodnunk kell arról, hogy gyógyulásuk után könnyebb munkahelyre kerüljenek. Az egészségügyi kormányzat az interpelláció nyomán felülvizsgálja a második ötéves tervben a tuberkulózis elleni küzdelemre kidolgozott tervszámait. A tervezetten felül növeli a tuberkulotikus betegek elhelyezésére szolgáló ágyakat, s bővíti a szűrő- és ellenőrző hálózatot is. Ezenkívül 1957 első negyedéig az országgyűlés elé terjeszti a TBC elleni küzdelem szakmai, állami, egészségügyi és társadalmi feladatait magában foglaló törvénytervezetet. A miniszter válaszát az interpelláló és az országgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Suszfa Sándor: Miiyen intézkedéseket kíván tenni a Minisztertanács a hitel- és pénzügyi gazdálkodás egyszerűsítésére Suszta Sándor interpellációjában megkérdezte a termelőszövetkezeti beruházások zavartalan lebonyolítása érdekében a Minisztertanács milyen intézkedéseket kíván tenni a hitel- és pénzügyi gazdálkodás egyszerűsítésére. A Minisztertanács nevében Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt. Elmondotta, hogy ez év tavaszán a földművelésügyi miniszter és a Nemzeti Bank együttes rendelkezést hozott, amely máris gyökeres változást, egyszerűsítést eredményezett. Sok helyről, szövetkezetektől, és helyi tanácsoktól érkezett olyan tájékoztatás, hogy ez az intézkedés köny- nyítette és meggyorsította a termelőszövetkezeti beruházások lebonyolítását. Erdei Ferenc válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Parragi György a hitoktatás tárgyában a Minisztertanácshoz intézett kérdést Parragi György képviselő a hitoktatás tárgyában a Minisztertanácshoz intézett kérdést: van-e tudomása arról, hogy az országban egyes helyeken túlkapások történtek a hitoktatás kérdésében? Alkotmányunk mindenki számára egyformán biztosítja gondolatának, lelkiismeretének szabadságát, Ma már csak népi demokráciánk legmegátalko- Üottabb ellenségei merik állítani, hogy hazánkban nincs vallásszabadság. Az általam említett túlkapásokat tehát annál is inkább szóvá kell tennem, nehogy az ellenség malmára hajtsák a vizet. Szilárd meggyőződésem, hogy ezek a helyenként előfordult túlkapások csupán egyéni akciók voltak, amelyeknek semmi közük sincs a kormány politikájához; — Ebben a meggyőződésemben még jobban megerősítettek Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke hétfői beszámolójának az állam és az egyház közötti viszonyról szóló mondatai, amelyeket az egész magyar társadalom, világnézetre való tekintet nélkül, nagy megelégedéssel fogadott — mondotta. Az interpellációra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt: Tisztelt országgyűlés! Parragi képviselőtársam helyesen hivatkozott az alkotmányra, de szükséges, hogy ebből a szempontból én az alkotmányra más módon hivatkozzam. Alkotmányunk értelmében történt ugyanis kormányunknak az az intézkedése, hogy a kötelező hitoktatás az állami iskolákban megszűnt. (Parragi György: Helyes!). — A kormánynak ez az intézkedése feltétlenül helyes, szükséges, demokratikus rendszabály volt. Szeretnék hivatkozni arra, hogy Francia- országban, Nyugat-Európa egyik legnagyobb katolikus államában az állami iskolákban 1880 óta nincs kötelező vallásoktatás. Hollandiában sincs kötelező vallásoktatás az iskolákban. A nagyobb európai országok közül csupán Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban van ma kötelező iskolai hitoktatás. (Parragi György: Én nem ezt kívántam!) Rátérek arra is. A kormány azonban lehetővé teszi, hogy az iskolákban azok a gyermekek, akiknek szülei a vallásoktatást szükségesnek tartják, ilyen oktatásban részesülhessenek, Nem azért teszik, mert az alkotmány ezt közvetlenül előírja. Az alkotmány ugyanis akkor, amikor a szabad vallásgyakorlatot előírja, nem írja elő az állami iskolákban való vallásoktatást. Mégis lehetővé teszi a kormány az állami iskolákban való vallás- oktatást azért, mert az állam és az egyház közötti jóviszonyt akarja szolgálni, valamint azért, mert tekintettel van a vallásos szülőkre; Ugyanakkor szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét pártunknak a vallás kérdésében ismert álláspontjára. Azt hiszem nem szükséges, hogy ezt a kérdést itt kifejtsem, az idő rövidsége sem engedi meg. De szeretném leszögezni, hogy a kormány a vallás kérdésében teljes mértékben helyesli és magáévá teszi a párt álláspontját. (Taps) Ebből következik, hogy amikor megengedjük a vallásoktatást, azoknak a gyermekeknek a számára, akiknek a szülői ezt kérik, természetesen megengedjük és lehetővé tesz- I szűk azt is, hogy azok a társadalmi szervezetek, amelyek I szükségesnek és helyesnek tartják, a szülőket a vallás- oktatás kérdésében felvilágosítsák. (Taps) Ez is az alkotmányban lefektetett jogokhoz tartozik. Ugyanakkor — és itt térek rá egy kis kanyar után Parragi képviselőtársam interpellációjára — nem helyeseljük, ha állami szerveink adminisztratív eszközökkel, visszaélve az állami hatalommal, megakadályozzák, hogy vallásoktatásban részesítsék gyermekeiket az olyan szülők, akik ezt kívánják. Tröténtek-e ilyen esetek? Történtek, még ebben az évben is, de rögtön hozzá kell tennem, hogy kevesebb számban, mint az elmúlt években. Es ez is hozzátartozik a kérdés lényegéhez és a válaszhoz. A püspöki kar a kormánnyal való tárgyalások után — ez körülbelül egy hónappal ezelőtt volt — többször felszólította a papokat, közöljék, ahol ilyen túlzások történtek. Legutóbbi információim szerint tizenhét esetről tudnak, illetve tizenhét esetet tettek a püspökök kifogás tárgyává; Szeretném rögtön hozzátenni, hogy 6500 iskolában volt hittanbeíratás, tehát 6500 iskolához kell viszonyítani a tizenhetes számot. Lehet, hogy a tizenhét nem a teljes szám, lehet, hogy nem tizenhét, hanem huszonöt, vagy harminc eset történt. De akkor is meg kell mondani, hogy elenyésző a szám. (Gerő Ernő: Ezt is elítéljük!) Ezt is elítéljük és minden egyes esetet külön-külön kivizsgálunk és gondoskodunk arról, hogy a jövőben még tizenhét esetben se történjék hivatali hatalommal való visz* szaélés. (Nagy taps). Engedjék meg képviselőtár* saim, hogy ugyanakkor megmondjam azt is, hogy nemcsak állami szerveink részéről történtek visszaélések, hanem a katolikus egyház egyes papjai részéről is. (Parragi György: így is volt!) Ezt a püspöki kar is elítélte a jelenlétemben azon a tárgyaláson, amelyet lefolytattunk. Milyen visszaélésről volt ott szó? Egyes papok a hívők szabad vallásgyakorlatát, vagyis az alkotmányban lefektetett jogát akarták korlátozni azzal, hogy megfenyegették a szülőket, amennyiben nem íratják be gyermekeiket vallásoktatásra, nem részesítik őket a szentségekben és eltiltják a vallás gyakorlásától. Ez is visszaélés és természetesen ez ellen is fel kell lépni. Be is fejezem Parragi képviselőtársam interpellációjára adott válaszomat azzal, hogy véleményem szerint, ezek a visszaélések, amelyek egyes papok, vagy egyes állami szerveink részéről történtek, kis homokszemek abban a nagy folyamatban, amelyben az állam és az egyház közötti viszony egyre javul. Biztos vagyok abban, hogy a javulási folyamatot nem tudják akadályozni. Parragi György képviselő megnyugvással fogadta a Minisztertanács elnökének válaszát, amit azután az ország- gyűlés is tudomásul vett; Gosztonyi János az általános iskolát elvégz ett fiatalok mnnkaa'kalmá nak biztosításáról beszélt Végül Gosztonyi János, a Minisztertanácshoz interpellált hogy milyen intézkedéseket kíván tenni az általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló fiatalok rendes és állandó munkaalkalmának biztosítására. Az interpellációra, Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt egy olyan kérdésre szeretnék válaszolni, amelyik szoros kapcsolatban van a Gosztonyi elvtárs által felvetettekkel. Második ötéves tervünk irányelveinek tárgyalásakor sokan felvetették, vájjon a második ötéves terv során, amikor nagyon gyors ütemben akarjuk korszerűsíteni iparunkat, növelni a munka termelékenységét, gépesíteni a mezőgazdaságot, nem lesz-e munkanélküliség, biztosítani tudjuk-e a lakosság számára a munkát, ezt az alkotmányban lefektetett jogot? Nyugodtan lehet erre a kérdésre igennel felelni. Második ötéves tervünk során is tovább folytatjuk az ország szocialista iparosítását. Nagyon sok munkáskézre, több, mint félmillió új munkásra lesz szükség csak az iparban. Ugyanakkor a mezőgazdaság belterjesebb irányba való fejlesztése szintén az új munkáskezek százezreit követeli meg. A városi ifjúság kérdése azonban — én egyetértek teljesen Gosztonyi képviselőtársammal — nem szűkíthető le a munkaalkalom biztosításának problémájára. Itt sokkal többről van szó: az ifjúság neveléséről, tehát társadalmunk jövőjéről is van szó. Ebből kiindulva foglalkozik ezzel a kérdéssel legközelebbi ülésén a Minisztertanács. Milyen intézkedéseket tervezünk? Tervezzük a szakmunkásképzés kiterjesztését. Több szakmunkást akarunk képezni, még pedig nem úgy, hogy megnöveljük a Munka- erőtartalékok Hivatala iskoláiban lévő tanulók számát, hanem olymódon, hogy nagyobb mértékben hozzákezdünk a gyárakban, kisipari szövetkezetekben és még magán kisiparosoknál is a szakmunkásképzéshez. (Élénk helyeslés). Erre azért is szükség van, mert iparunk egyre inkább specializálódik, a specializált ipar pedig speciális képzettségű szakmunkásokat követel meg. Ezeket a szakmunkásokat legkönnyebben a gyárakban tudjuk kiképezni. Rögtön hozzáteszem, hogy a Munka- erőtartalékok Hivatala iskolái gyárakban vannak s közvetlen kapcsolatuk van a termeléssel de úgy véljük, hogy bizonyos -zakmai ágakban jobban lehe' a gyára ban az igazgatók irányításával szakmunkásokat k; képeznünk, mint a Munkaerő, tartalékok Hivatala iskoláiban. A válasz ezután a szakmunkásképzés növelésével foglalkozott és hangsúlyozta: a távolabbi jövőben tovább akarjuk növelni a gimnáziumokban tanulók számát, de jelenleg ezt csak nagyon óvatosan tehetjük, mert a gimnáziumban végzetteket nem tudjuk megfelelő arányban felvenni az egyetemekre és a főiskolákra. A gimnáziumi tanulók számát csak akkor növelhetjük, amikor biztosítani tudjuk továbbtanulásukat az egyetemeken, vagy a főiskolákon Ezért jelenleg elsősorban a technikumokban tanulóknak a számát akarjuk növelni. A gimnáziumi tanulók számát is növelni fogjuk, de elsősorban lányokét, mert a lányoknak kisebb lehetőségük van arra, hogy bizonyos szakmunkás- ágakban és bizonyos teehniku mokban elhelyezkedjenek. Még egy ilyen fontosabb intézkedési tervünk van. Be akarjuk vezetni üzemeink jelentős részében a négyórás kisegítő munkát. 14—16 éves ifjakat akarunk ilymódon bevonni az ipari termelésbe. Meg kell mondanom, hogy a munka törvénykönyvének rendelkezésével ez bizonyos mértékben ellenkezik. De a törvény ebben az esetben szembekerült az élettel. Az életet, az élet kövtelményeit megváltoztatni nem tudjuk, tehát változtatni kell a törvényen és ezért a Minisztertanács elé kerülő javaslat szerint javasoljuk a munka törvénykönyvének ezt a rendelkezését megváltoztatni, hogy a gyárakba csak 18 éven felülieket lehet felvenni. Engedélyezni kívánjuk, hogy az üzemek kisegítő munkára 14—16 éves kort fiata- ’okat is felvegyenek. Ugvvél- üik, hogy ez helyes intézkedés; \ csökkentett munkaidő természetesen csökkentett keresettel jár. Négy óra alatt nem lehet megkeresni azt, ''mit nyolc óra alatt keres egy 5 fiúmunkás, De még csökkentett munkaidővel és kevesebb keresettel is érdemesebb a kérdést Így megoldani, mint hagyni, hogy ezek a fiatalok munka nélkül az utcákon sétálgassanak. Tisztelt Onszággyűlés! A Minisztertanács azon lesz, hogy az ifjúság kérdését állami és gazdasági szerveink vezetői ne egyszerűen bér- és létszámkérdésként kezeljék, hanem úey, mint a jövő nemzedékének, mint társadalmunk jövőjének kérdését. (Taps.) Engedjék meg, *— és ezzel zárom is válaszomat — hogy végül kitérjek az egész inter- pellációs napra. Hosszú évek után az első interpellációs nap országgyűlésünkben; Lehet, hogy ezen az interpellációs napon történt néhány olyan dolog, ami beleütközik ügyrendünkbe. De úgy vélem, egyetért azzal a tisztelt Országgyűlés, hogy e nap jelentős lépés volt a szocialista demokratizmus feljesztésében, az onszággyűlés jogkörének, hatáskörének, szerepének növelésében. (Helyeslés. <— Taps.) A választ az országgyűlés tudomásul vette. Rónai Sándor az országgyűlés ülésszakát bezárta — Úgy érzem, — mondotta — képviselőtársaim egységes véleményéinek adok kifejezést, amikor kijelentem, őszintéin örülünk annak, hogy lengyel barátaink, a Lengyel Népköz- társaság szejmjének küldöttsége országgyűlésünk ülésein résztvett. (Hosszantartó taps.) Hisszük, hogy a küldöttség tagjai hazánkban tartózkodásuk alatt meggyőződtek arról a barátságról és szeretetről, amellyel a magyar dolgozó nép a lengyel nép iránt viseltetik. örömmel vettük a magyar országgyűlés küldöttségének a Lengyel Népköztársaságba való meghívását és a meghívásnak örömmel fogunk eleget tenni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azoknak a nagy feladatoknak sikeres elvégzéséhez, amelyeket országgyűlésünk mostani ülésszakán valamennyien kaptunk, Jó egészséget és erőt kívánok képviselőtársaimnak, s ezzel országgyűlésünk ülésszakát bezár orm
