Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-30 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 0 0 DUNÁNTÚLI MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Jól halad as új erőmű építése XIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÄM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 AUGUSZTUS 30 Egy megvalósult javaslat tanulságai Szombaton este vagy öt ven fiatal gyűlt össze az orvoskari diákotthonban búcsúköszön­tésre. A búcsúvacsorán po­harak koccantak össze, tósztok hangzottak el és minden egyes felszólaló azzal zárta beszé­dét, hogy: — A viszontlátásra egy esz­tendő múlva, hasonló körül­mények között. A beszédeket két tolmács is fordította. Egyik lengyelül, másik románul fordított, mert magyar, lengyel és román or­vostanhallgatók ültek együtt a fehér asztal mellett. És ugyan­ekkor Bukarestben, Marosvá­sárhelyen és Lengyelországban is összecsengtek a poharak, barátkoztak a pécsi egyete­misták a testvérnépek fiaival, leányaival. Minderről — a diákcsere ál­dásainak örülő egyetemi hall­gatókról, a hetek alatt szárba- szökkent barátságról, a vi­szontlátás! fogadalmakról — hadd idézzünk az olvasók em­lékezetébe egy hónapokkal ezelőtti eseményt, azt, mikor Hegedűs András elvtárs, a Mi­nisztertanács elnöke megláto­gatta a pécsi egyetemet és el­beszélgetett a hallgatókkal. Itt, e beszélgetés alkalmával állt fel az egyik egyetemista és javasolta: nyújtsanak módot arra, hogy a jogászok és me­dikusok, valamint főiskolások eljuthassanak külföldre, meg­ismerjék más országbeli egye­temek életét, hallgatóinak szo- káait, módszereit, eredmé­nyeit. Lám, a javaslat — a helyes, életrevaló ötlet — máris meg­valósult. r*3 a javaslat és a megvaló­sulás között mégis történt va­lami. Az egyetem lapja, a kéthetenként megjelenő Pécsi Egyetem június 1-i számának vezércikkében erős kifejezé­sekkel elmarasztalta a javas- lattevőt azzal, hogy: „Helyte­lennek tartjuk az olyan, szin­te követelőjellegű felszólalást, mint Papp Gyula elsőéves or­vostanhallgatóét, aki az ifjú­ság tudományos érdeklődésé­nek feltételéül szabta a hall­gatók részére szervezett kül­földi tanulmányutakat’j, Nem lenne érdemes vissza­térni erre az esetre — hiszen ha vége jó, minden jó — a javaslat végülis megvalósult — ha nem találkoznánk sűrűn hasonló esetekkel, mikor a megvalósítható vagy talán — a körülményeket figyelembe- véve — ma még nem megva­lósítható, de kétségkívül jó­szándékú javaslatok előter­jesztőivei hasonlóképpen bán­nak: elfojtják csirázó alkotó­kedvüket, kibontakozó törek­véseiket, hogy beleszóljanak necsak a maguk, hanem az ország dolgaiba is. Nem kétséges, hogy a mi egyetemistánk is lakatot tesz egv ideig a szájára — amíg elégtételt nem kap, sőt még az után is. Természetes, hogy nem kell a halvaszületett ötleteknek is hozsannáznl, hogy jaj, meg ne sértődjék kia0'valójuk. Termé­szetes, hogy nyugodtan vitáz­ni lehet és kell is a pártelle­nes, a rosszindulatú .javaslatok kiagyalóival, érvekkel bizo­nyítékokkal szét kell verni apróra e javaslatokat. Igen, „nagyfejsz-t" az ellen­séges demagógiának, a züllesz- tő ideológiának, minden olyan javaslatnak és kísérletnek amely a párt ellen tör, amely dezorganizálni akar, amely pazar’ásra csábít, amely rossz- indulatból fakad — de a leg­messzebbmenő türelmet a' jó- szándék iránt, úgy magyaráz­va a tévedéseket, a nehézsége­ket, az akadályokat, hogy a szép szóból, a bátorításból, a ma-'mális segítőkészségbő' újabb, jobb, kivihctőbb javas­latok szülessenek! Bányászhiradó valoravaltott ígéret A komlói Béta-aknán dolgo­zó Vörös János DISZ frontbri­gádja már nem egy munka­győzelmet aratott A Vörös frontibrigádnak a hónap első napjaiban nem kedvezett a szerencse; még tervüket sem tudták teljesíteni. A nehézsé­gek ellenére mégis vállalták, hogy a bányásznapig terven felül 200 csille szenet szállíta­nak külszínre; A DISZ-fiatalok napról- napra emelték teljesítményü­ket: az elmúlt hét közepére sikerült havi adósságukat le- törieszteni és így a bányász­őrségen már ígéretük valóra- váltásához láthattak. A Vörös DISZ frontbrigád augusztus 28-án napi tervét 121,9 száza­lékra teljesítette s ezzel négy nappal a bányásznap előtt tel­jesítették vállalásukat: havi tervükön felül 222 csille sze­net küldtek külszínre. VÖRÖS JANOS DISZ frontbrigád vezető 4 442 TONNÁVAL termeltek több szenet esedé­kes tervüknél a pécsi bányá­szok év elejétől augusztus 29- ig. A havi tervteljesítés 29-én: 100,1 százalék. Az augusztusi terven felüli 92 tonna a ver­seny hajrájában bizonyára több száz tonnával növekszik. A BÁNYÁSZOKÉRT! Tegnap adták át a forga­lomnak az új árpádtetői utat. Nem kell most már a szabol­csi bányászoknak nyitott szén­vonaton utazni ok és a hegyet másznlok. Autóbusz viszi őket egészen az akna bejáratáig. Az István-aknai bányászok az idei bányásznapot már sa­ját, — a múlt hónapban elké­szült — kultúrotthonukban ünnepelhetik. Az új, 96 sze­mélyes legényszállást pedig októberben foglalhatják el az István-aknaiak. A vasasi 350 személyes új bányászfürdőnek a múlt hé­ten volt a műszaki átvétele. A fürdőt hamarosan üzembe­helyezik. A BÁNYÁSZNAP ÜNNEPI MŰSORA: Komló Szeptember 1-én: délelőtt a bányáisznapi vásár ünnepélyes megnyitása, délután 3 órakor minősítő úszóverseny a strand­fürdőben, röplabda-villámtor- na a Berek utcai tűzoltólakta­nyában, 17 órakor a Május 1 Kultúrotthonban a képkiállí­tás megnyitása, 18 órakor a bányászmártírok sírjának meg­koszorúzása a komlói temető­ben, 19 órakor a volt Keringő nagytermében ajándékműsor­ral egybekötött ünnepélyes lakásátadás, 20 órakor a Béke étteremben pécsi művészek közreműködésével műsoros est és ruhabemutató. Szeptember 2-án: reggel öt órakor zenés ébresztő, fél 10 órakor felvonulás a szabadté­ri színpadra, ott ünnepi nagy­gyűlés. Délután különböző sportrendezvények szórakoz­tatják az érdeklődőket. Este a Május 1 kultúrparkban és az összes szórakozóhelyeken éjfél után két óráig bál. Pécs Szeptember 1-én: este fák­lyás felvonulás Csertetőre, ahol megkoszorúzzák az em­lékművet. Vasas I. bányate­lep lakói a kultúrotthon előtt gyülekeznek tizenkilenc óra­kor, Vasas II. bányatelep dől gozói 20 órakor gyülekeznek a f bányászotthon előtt s innen in­dulnak koszorúzási ünnepség­re. Szeptember 2-án: délelőtt 10 órakor ünnepi nagygyűlés a oécsszabolcsi Puskin Kultúr­otthon ban. A Vasas TI. telepi ünnepi nagygyűlést a kultúr- ház kerthelyiségében délelőtt 10 órakor tartják meg; j UJ SZÉNLELŐHELYEK NYOMÁBAN. i > A tröszt geológusai Hos6zú- hetényben komplexkutatást végeznek. Ezzel a módszerrel az eddigieknél sokkal ponto­sabb fúrási szelvényeket kap­nak, amelyek alapján bizto­sabban tudják megállapítani a szénlelőhelyeket; A komplexkutatás segítsé­gével a 14-es fúrásnál aHosz- szúheténytől keletre fekvő ré­szen szénnyomokat észleltek. Az 1954-ben megszakadt szeiz­mikus kutatásokat is tovább­folytatják a Pécstől délre fek­vő területeken. A szerkezeti kutatásokból nyert eredmé­nyek alapján következtetnek majd a széntelepek elhelyezé­sére. Sikeres munkájuk — ha nem is rövid idő alatt, — ér­tékes, új szénlelőhelyek fel­tárását eredményezi. TAKARÉKOSKODÁS A HŰSÉGJUTALOMBÓL Évről-évre sokeaer bányász helyezi hűségjutalmának egy részét takarékbetétbe, hogy abból bútort, motorkerék­párt vásárolhasson, vagy csa­ládi házat építhessen. A ba­ranyai bányászok 1954-ben 300 ezer, 1955-ben pedig 535 ezer forintot helyeztek takarékba. A pécsújhegyi hőerőmű építkezése során a napokban eljutottak a háromemeletes­re tervezett kazánház-épület második emeletének falazá­sáig. Még ugyan vissza van egy emelet, de a kazánsze­relők máris megérkeztek, hogy megfelelően elkészítve a munkát, gyors iramban sze­reljék be a kazánt, amely már az ősz folyamán gőzt ad a szállások egy részéhez, a munkásfürdőkhőz, az öltö­zőkhöz, a kultúrházhoz, üz­letházhoz és a gondnoki la­káshoz. Gőzzel fűtenek majd az étterem konyháján is. ■ Tovább halad a lakóházak építése. Szeptember 15-re újabb tíz épületet adnak át lakások céljára. Ezzel a la­kóépületek száma húszra nö­vekszik. Egyéb munkákkal egyidő- ben folyik és szeptember vé­gére be is fejeződik az épít­kezés valamennyi külső és belső útjának aszfaltozásit, amely megkönnyíti az anyag­szállítást. Az említett munkák csak részletek az erőmű hatalmas építkezéséből. Ezeken kívül a Kokszművekkel szemben el­terülő sokholdnyi földön lázas iramban folyik a mun­ka, s naponta változik az építkezés képe. Szerelik a komlói szénosztályozó negyedik széregységét Első ötéves tervünk nagy alkotása: a komlói szénosztá­lyozó a termelés mellett kísér­leti célokat is szolgál. Az or­szágban ez az első szénosztá­lyozó, ahol nem vízzel, ha­nem sűrített levegővel vá­lasztják el a szenet a palától, A napokban befejeződött a szénosztályozó első széregysé- gésnek teljes rekonstrukciója, s így az eddigi kettő helyett már három széregység osztá­lyozza a bányákból kikerült szenet, Egyidejűleg folyik a negye­dik széregység gépeinek és a szükséges porelszívó berende­zésnek szerelése is. A munká­latok rövidesen befejeződnek. Most dolgoznak az egész szénosztályozó automatizálá­sán. Az épület tetején már el­készült az irányítófülke, ahon­nan a diszpécser — villamos­berendezés segítségével •— gombnyomásra irányíthatja az osztályozó egész működését, Öt boldog nap A pécsi Nagy La­jos általános gim­názium tizenki­lenc növendéke öt napot töltött Bu­dapesten. A ki­rándulás költsé­geit a megyei DISZ-bizottság, az utazási költséget pedig a diákok maguk fedezték az iskolaév alatt meg takarított pénzük­ből. Az öt nap programja válto­zatos volt: város­nézés. kirándulás, színház, moziláto­gatás és baráti ta­lálkozások... Ké­pünkön a fiatalok Ballér Endre ta­nár vezetésével az Országház megte­kintésére indul­nak. Kapósak a szigetelők Beke főmérnök tájékozta­tása szerint kilátás van arra, hogy a Pécsi Porcelángyár a jövő évre 60—65 ezer darab szabadvezetékű függőszigetelő szállítására kap megrendelést Jugoszláviától. Ebben az ügy­ben az elmúlt héten folytak előzetes tárgyalások, amelyek holnap folytatódnak Pécsett, a Porcelán gyárban* Ugyancsak szabadvezetékű függőszigetelők minőségének vizsgálata céljából járt Pé­csett néhány nappal ezelőtt egy török mérnök. Az ez év­ben Törökországnak szállítan­dó 12 ezer darab szigetelőből eddig elkészített 1 500 darabot megvizsgálta, átvette, s kije­lentette, hogy a pécsi szigete-* lók minősége minden tekintet­ben • egyenértékű a legjobb gyártmányokkal; Színjátszócsoportot alakítottak A Baranya Megyei Építő­ipari . Vállalatnál három hete, hogy megalakult a színjátszó- csoport. A fiatalok azt terve­zik, hogy két jelenetet tanul­nak addig, amíg a Rákóczi úton elkészülnek az Ybl Mik­lós Kultúrotthon külső és bel­ső tatarozásával. A kultúrott- hont már régen felavatták, de most hogy szépen rendbehoz­zák, úgy tekintik, mintha ez lenne az avató ünnepély. A színjátszókon kívül a penge­tés zenekar és a vállalat ének­kara is szerepel majd. Józsi bácsival, a Fodrászipari Vál- ** lalat népszerű raktárosával a Kossuth Lajos utcai üveg- és porcelán- kereskedésben találkoztam. Éppen tíz olcsó hamutartót kért a kiszolgálótól. — Tíz hamutálca? Minek az? Csak nem rendezkedtek be otthon nagyüzemi cigarettafogya-ztásra? — érdeklődtem. — Ah, dehogy! Ma nyílt meg a tan­műhelyünk, oda viszem. — Azt a tanműhelyt én is megnéz­ném. — Akkor menjünk együtt..: így kerültem 13 fodrászipari tanuló vizsgájának kellős közepébe. Izgatottak voltak a tanulók, egyik pi­ros, másik sápadt, még izgatottabbak mestereik, akik egy-két éven át oktat­ták őket a szépitőmüvészet titkaira. Izgatott volt Radios Ferenc, aki éppen egy pikánsarcu, tizennyolc év körüli kislány franciás-kócos-rövid frizuráját készítette és izgatott volt Kamarás And­rásáé, aki a fiút tanította. A vizsgáztató bizottság elölről, oldal­ról, hátulról megnézte, megvizsgálta a remekbekészült frizurát, és a kérdések pergőtűzével árasztotta el a fiút, akinek homlokán megjelent az első verejték- csepp, de azért szaporán felelt a kérdé­sekre. — Te erre a szakmára születtél! — állapítja meg végül Pellérdi József, a fodrászszövetkezet elnöke, ezzel Radios Ferenc fel is szabadult, nem tanuló többé, hanem fodrászmunkást — Miért éppen ezt a mesterséget vá­lasztotta? — kérdem, azaz csak kérdez­ném, mert a fiú se lát, se hall, egy virággal teli eozinvázát vesz elő vala­honnan és Kamarásné kezébe nyomja: — Köszönöm Zsuzsa néni a sok fára­dozást! Tanítónak és tanítványnak egyaránt könnyes a szeme, és hogy Kamarásné p allástolja meghatottságát, szipogva tréfálkozik. — Ugye, hasznodra volt az a sok po­fon, amit kaptál?! Ezen aztán nevetnek mindketten, sőt a közelben álldogálók is, mert köztudo­mású, hogy „Zsuzsa néni“ nem pofoz­kodás természetű és hogy Feri se szol­gált rá a nyaklevesre sohasem. Sőt, Szabadosné, a Fodrászipari Vál­lalat vezetője perceken át sorolja a fiú érdemeit, többek között azt, hogy az országos ipari tanuló versenyen hetedik lett. Végül is kibeszélgette magát tanító és tanítvány — megkérdezhetem az új­donsült szakmunkást, mi vitte erre a pályára? — Apám borbély, már otthon ked­vem volt a mesterséghez — vallja Ra­dies Ferer\c. — Azután a vállalatnál még jobban megszerettem. Mert úgy van az, hogy az ember örül a szép munkának, különösen, ha a saját keze müve. Félbeszakítják a beszélgetést: Rózsa- hegyi Ferenc kerülne vizsgára, ha len­ne valaki, akit megborotválhatna. — Nem vállalná? — kérdik tőlem. — Szívesen! — mondom, de arra gon­dolok, hogy a borotva bizony nagyon éles, az emberi bőr pedig minden ellen­kező híresztelés ellenére nagyon vékony ;.. És lehet, hogy Rózsahegyi Ferenc ügyes, nagyon ügyes, de mégis.;. most vizsgázik, izgatott, és ilyenkor minden megtörténhetik..; De mikor nyugodt kézzel, biztos moz- dulattal dolgozni kezdett a vizsgázó, már szégyeltem magam aggodalmaim- ért, és együtt vallottam a vizsgáztató­val: — Jól dolgozik a Ferii Felolvassák az osztályzatokat. Tizen* három fiatal leány és fiú várta, hogyan értékelte munkáját a bizottság, és együtt örülnek, mikor megtudják, hogy legtöbbjük ötösre, néhányan négyesre vizsgáztak. Tizenhárom szerencsés em­ber? Vagy talán nem is szerencsések, inkább szorgalmasak, ügyesek, a És ha vége a vizsgának, ha elfog- latja helyét a fodrászszék mellett a ti- zenhárom, ismét benépesedik a tanmű- hely. Tizennégyen állnak neki, hogy ki- tanulják a borbély-fodrász szakma tit- kait a Fodrászipari Vállalat legjobb szakemberei mellett. Hogy ők is „sze- rencsések“ lesznek-e, mint a tizenhár­mak e=* az csak tőlük függi (Am*

Next

/
Oldalképek
Tartalom