Dunántúli Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-23 / 198. szám

1958 AUGÜSSTTS 9 A Szovjetunió javaslata a londoni értekezleten meg.“ A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata a szuezi kérdésről alakítanának a csatorna hajó­zási szabadságának fenntartá­sában érdekelt országokból, véleményünk szerint ennek a bizottságnak például az alábbi feladatai lehetnének: a) Tanácsokkal szolgálhatna az egyiptomi csatomadgazgatő- ságnak a hajózás szabadságá­ra, \Äamint a tarifakérdések­re nezve. b) Szükség esetén megfelelő segítséget nyújthatna az egyip­tomi kormánynak abban, hogy a csatornát hajózható állapot­ban tartsák. c) Felhívhatná Egyiptom kormányának és az egyez­mény bármelyik aláírójának figyelmét azokra az intézkedé­sekre, amelyeket a bizottság a megállapodás kikötéseinek végrehajtásához szükségesnek- tart. d) Megfelelő kapcsolatokat tarthatna fenn az Egyesült Nemzetek Szervezetével, va­lamint a nemzetközi hajózás­sal összefüggő nemzetközi szervekkel; e) A megállapodás végrehaj­tásával kapcsolatos viták ese­tén intézkedéseket tehetne az ilyen viták rendezésére és szükség esetén az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez for­dulna; A tanácsadóbizottság össze­tételét és megalakításának rendjét egyezmény szabhatja Szeptember 3-án kezdődik a tanítás az ipari tanuló- intézetekben A Munkaerőtartalékok Hi­vatala ipari tanulóintézetei- ben és a helyiipari tanulóisko­lákban az ünnepélyes tanév- nyitást szeptember elsején tartják. A tanítás szeptember 3-án kezdődik. Az első tanítá­si napon Pécsi János, azMTH elnöke reggel 9 órakor a rá­dión üdvözli az ipari tanuló­kat, az MTH mestereit, neve­lőit, tanárait. Az MTH a tanévnyitással kapcsolatban közli, hogy azok az első éves tanulók, akik ta­nácsi vállalatokkal, szövetke­zetekkel vagy magánkisiparo­sakkal kötöttek szerződést, minél hamarabb iratkozzanak be a kijelölt ipari tanulóisko­lákba. A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója A társadalmi tulajdon London (TASZSZ). D. T. Se- pilov, a Szovjetunió külügy­minisztere a Szuezi csatorna ügyével foglalkozó londoni ér­tekezleten elhangzott augusz­tus 21-i beszédében a követke­zőket mondotta a csatorna ha­józásának szabadságát szabá­lyozó egyezményről: „ Az ilyen nemzetközi megál­lapodás körülbelül az alábbi fő kikötéseket tartalmazhatná: A ßzuezi csatorna minden időkre* szabad lesz és nyitva áll minden állam kereskedel­mi és hadihajói számára a ha­józási és kikötői illetékek és az összes hajózási feltételek tekintetében megvalósítandó egyenlőség alapján Emellett a csatornát nem használják fiel a csatorna hajóforgalmá­ban érdekelt egyedien állam rovására vagy hasznára sem. Egyiptom, amelynek a csa­torna szu ver ámítása alá, bir­tokába és irányítása alá tar­tozik, az alábbi kötelezettsége­ket vállalja: a) Minden szükséges intéz­kedést megtesz a Szuezi csa­tornái hajózás teljes szabadsá­gának biztosítására, valamint avégett, hogy a csatornát és létesítményeit a hajózási sza­badság bárminő megsértésétől megóvja. b) Olyan állapotban tartja a csatornát, hogy az megfelel­jen a hajózás követelményei­nek és a korszerű technika színvonalának; c) Elvégzi a hajózás felté­Prága (TASZSZ): A Szak­szervezeti Világszövetség ked­den nyilatkozatot tett a szue­zi kérdésben; A Szakszervezeti Világszö­vetség úgy véli, — hangsú­lyozza a nyilatkozat, — hogy a Szuezi-csatorna Társaság ál­lamosítása a népek önrendel­kezéséhez és nemzeti kincseik felhasználásához való joguk­ból fakad. A Szakszervezeti Világszövetség ezért támogat­ja az egyiptomi kormány ha­tározatát. Ez a szuverén lépés a külföldi tókét megfosztja nyereségforrásától és területi előjogaitól, amelyek többé semmivel sem igazolhatók. E lépés előmozdítja az egytpto­Irak felhívása a bagdadi paktum országaihoz Bagdad (MTI): A kormány ellenőrzése alatt álló bagdadi rádió kedden éjszaka közölte, Irak arra kérte a bagdadi paktumhoz tartozó Törökor­szágot, Pakisztánt és Iránt, hogy a szuezi kérdéssel fog­lalkozó londoni értekezleten álljon Egyiptom mellé — Je­lenti az AP. — A rádió han­goztatta, hogy Irak elsősorban az arab államok csoportja tagjának s csak másodsorban a bagdadi paktum tagjának tekinti magát. Irak folytatja arra Irányuló erőfeszítéseit, hogy a szuezi vitát „Egyiptom tetszésére“ oldják meg — fűz­te hozzá a rádió. Sepllov . megbeszélés! folytatott Sigemicuval és Macumoto- val London (TASZSZ): A TASZSZ kiküldött munka­társa jelenti: Sepilov szovjet külügymi­niszter fogadta a Londoniban tartózkodó Sigemicu japán külügyminisztert, valamint Macumoto teljhatalmú megbí­zottat és megbeszélést folyta­tott velük. Magyar kirándulók látoga­tása Beigrádban és más jugoszláv városokban Belgrád (MTI): Az elmúlt napokban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége apparátusának, a Miniszterta­nács titkárságának és a Ma­gyar Rádiónak mintegy 150 lolgozója kirándulást tett Bel­ládba és más Jugoszláv vá­rosokba; A kirándulók három napot öltöttek Jugoszláviáiban} teleinek megjavításához szük­séges munkákat, amelyek a csatorna kapacitásának növe­léséhez szükségesek, hogy a szállítások volumene a világ­kereskedelem és Egyiptom ér­dekében növekedhessek.. d) Megfelelő tájékoztatást nyújt az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Szuezi csator­na működéséről. A megállapodás összes alá­írói vállalják, hogy semmi kö­rülmények között sem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek megbontanák a Szuezi csator­na sérthetetlenségét vagy anyagi kárt okozhatnának a csatorna létesítményeinek, in­tézményeinek, építkezéseinek s az ott folyó munkáknak. Az 1888. évi megállapodás kikötésednek értelmében a Szuezi csatorna sohasem lesz hadműveletek színhelye. Nem engednek meg semmiféle el­lenséges akciót, vagy olyan ak­ciót, amelynek célja a hajózás szabadságának megzavarása a csatornán és bejárati kikötői­ben. A csatornát nem lehet blokád alá venni; Olyan nemzetközi együttmű­ködési formát vezetnek be a szuezl-csatomad hajózás sza­badságának biztosítására vo­natkozóan, amely megfelel az új körülményeknek, az idők szellemének, valamint at Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak. Ennek megfelelően ha a Szuezi-csatornával foglal­kozó tanácskozó bizottságot mi nép életszínvonalának eme­lését; A Szakszervezeti Világszö­vetség támogatja ezenkívül az egyiptomi kormánynak a csa­torna szabad hajózását bizto­sító döntését. Az államosítás óta minden ország hajói ren­desen használhatták a csator­nát. Az SZVSZ reméli, hogy a szuezi kérdést békés tárgyalás útján oldják meg és elítéli a> erővel való fenyegetőzést. Az SZVSZ megragadja az alkalmat, hogy 'emételten test­véri szolidaritását fejezze ki az egyiptomi és arab országok- beli dolgozók és szakszerveze­tek iránt, amelyek az SZVSZ által mindig védelmezett alap­elveknek megfelelően cselek­szenek; Amikor Gárdony Lajos me­gyei tanácstagról érdeklődtem Ságodi Lajos szentlászlói ta­nácstitkárnál, egészen rövid, majdnem lakonikus választ kaptam: — Nyugodt és megfontolt ember. Első gazdája a falunak, köztiszteletiben áll, mindenki bizalommal fordul hozzá. Ha­ragosa nincs ;; j A téeszbe egyelőre nem akar belépni ... Körül a gazdaságban Már Gárdony elvtársnál va­gyok, az istállóban. Amíg al­moz és az állatok nevét szó- longatja, addig én megszámlá­lom őket: két hidegvérű lovat, egy csikót, egy tehenet és egy növendéket látok, összesen te­hát öt állatot:!? *— Az állatokat nézi? Nincs itt mind. Nyolc van összesen és kilenc lesz nemsokára! *— Egy tehén és két növen­dék ldnt van a legelőn és ez nyolc, az egyik pedig megbor­jazik és az lesz a kilencedik. Tudja, hány hold földön? —■ hajol hozzám —, hat hold sa­játon és két hold OFÁ-n! Nem hittem a fülemnek. Ki­lenc lábas jószág nyolc holdon? — Annyi bizony! — s moso­lyog. — Nem hiszi talán? Na, jöjjön csak utánam, majd meg­mutatom, hogy miből etetem őket: Leállítja a villát, megigazít­ja micisapkáját és tempós lé­pésekkel megindul egy nagy kukoricatábla felé. Nem láttam még ilyen szép tengerit! Képzeljük csak el: milyen érzés lehet olyan ku­koricásban járni, ahol két és fél meg három méteres hara­goszöld szárak ágaskodnak az égnek, hatalmas csövekkel a hónuk alatt? ;;; — Ez a legszebb kukorica Szentlászlón — büszkélkedik. — Tudja, mennyit török in­nét? Negyven-negyvenöt má­zsát! És megmondja, hány tő van egy sorban, hány sor van ösz- szesen és hogy egy tőre 30 dekás csöveket számíthatunk legalább, ami az összes tövek számával ‘szorozva harminc- nyolc, negyvenhárom ::: negy­venöt mázsa egy holdról;:: Segít a falunak — Mire kémek meg az em­berek? Sok mindenre ;:: Hát igen. Régen az a köz­mondás járta, hogy „akinek hivatalt ád az isten, annak észt is ád hozzá.“ Ma inkább az járhatná, hogy „akinek tisztséget ád a nép, annak munkát is ád hozzá.“ Szálba Péter egyéni gaz­da például azt kérdezte, hogy a féléves kora után vásárolt bikaborjú is saját nevelésűnek számít-e, Kovács László, a szi­getvári állatforgalmi kiren­deltségtől, azt kérte, hogy bő­víttessünk az állomás kirako­dóján, Kranthner János fa­ügyekben kérdez:? » II: A főkés gyárüzem volt dol­gozója, aki a múltban állandó ha.cban állott kizsákmányoló- jával, még ma is sokszor haj­lamos arra, hogy csak afféle „cégtáblacserét“ lásson az üzem állami tulajdonba véte­lében. A korábban egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, aki már termelőszövetkezetbe lépett, sokszor kevésbé törődik a közös gazdálkodással, mint a háztáji gazdaságával. Az ilyen dolgozó azután kézlegyintéssel veszi tudomásul a társadalmi tulajdonban kárt okozó maga­tartást. Még kevésbé érti meg azt, hogy a nép vagyonában okozott minden kár, minden csalárdul felvett bér, amiért meg nem dolgozott, minden haszontalan munkaóra, elpa­zarolt anyag, csökkenti a la­kosságnak és így neki, magá­nak is — jutó termékmennyi­séget, ugyanakkor növeli az önköltséget, megdrágítja a ter­melést. A drága, vagy selejtes termék pedig a dolgozóhoz ke­rül vissza, mint fogyasztóhoz és így a társadalmi tulajdon mindennemű megsértése visz- szahat a dolgozók életszínvo­nalára, mint a jobb megélhe­tést drágító, zavaró körülmény. Ha olcsón és jól akarunk élni, ha biztosítani kívánjuk anyagi és kulturális szükségle­teink messzemenő kielégítését, úgy elsősorban az említett ká­ros gondolkodásmódot kell ma­gunkból kigyomlálni: Ilyen meggondolások alap­ján látott napvilágot az 1950 július 14-én hatálybalépett 1950. évi 24. számú törvény- erejű rendelet a társadalmi tulajdon fokozott védelméről. A törvény, annak az ítélke­zésben való gyakorlati alkal­mazása, a kapcsolatos felvilá­gosító munka nagymértékben alkalmas volt arra, hogy a leg­szélesebb tömegek tudatába bevigyük a társadalmi tulaj­don aktív védelmének fontos­ságát, leleplezzük és vissza­verjük az osztályellenségnek ezen a téren is szüntelenül je­lentkező támadásait. A fejlő­dés jelenlegi szakaszában azonbán szükségessé vált a társadalmi tulajdont védő jog­szabályok felülvizsgálása és módosítása abból a célból, hogy a bűnüldözés osztálypo­litikai tartalma az egyéniesí- tés, a társadalmi nevelés és megelőzés szempontjai jobban érvényesüljenek, — különösen a megtévedt dolgozókkal szem­ben. Bort tölt a pohárba, súlyos tenyerével egyenletesre simít­ja az asztalterítőt és foly­tatja: — Mindebből a boldogasz- szonyfai eset lesz talán a leg­emlékezetesebb ... Itt van ez a falu a szomszédunkban é6 még tavasszal történt.;: A szentlászlói állomáson megszólította egy régimódi pörgebajuszt viselő ember, névszeri nt Steinmacher Ká­roly. „Hallja-e Gárdony szom­széd!“ „Tessék!“ „Hallott-e már Máriáról, tudja-e, hogy megszöktet a faluból?“ „Ugyan, miért?“ „Azért, mert sokszor hivat a tanácsra és amikor el­megyek, olyan1 keményen róm- támad, hogy elmegy a kedvem az élettől is!.;: Beszéljen már vele legyen szíves .;.“ — Pörgebajszos barátom megpöccintette kalapját és el­ballagott, én meg Bőszénfára mentem a malomba. Ott is így beszéltek a tanácstitkárról, bár hozzátették, hogy Lovász Be- nedekné nyolc hónapja tanács­elnök nélkül dolgozik s ezt sem szabad elfelejteni; Kiissza poharát és folytatja: — Nem felejtettem én el! Magam is meghökkentem, mi­kor egyszer — még Steinma- cherral történt találkozásom előtt — a tanácsházába lép­tem. Hát kérem ott az aszta­lon ültek az ügyfelek, sapka volt a fejükön és pipázgattak... — A hivatalos helyiségben7 — Igen. „Mária“ is bent volt és panaszosan nézett rám, mintha csak a tekintetére lett volna írva: „Látja Gárdony Az eredeti szabályozás mó­dosítását és kiegészítését tar­talmazó 1956. évi 11. .törvény- erejű rendelet gondoskodik a gazdasági vezetők fegyelmi jogkörének a kiterjesztésérői is. Itt kell megemlékeznünk a megtévedt dolgozók nevelésé­nek hatékonyságát elősegítő, s legtöbbször fegyelmi eljárás- lal egybekötött társadalmi bí­ráskodásról is, amelynek szer­vezetét és működését a Minisz­tertanács és a SZOT 1041/1956. (V. 30.) számú határozata sza­bályozza. A határozat elöljáró­ban kifejti: „Szükséges az, hogy a munkafegyelem meg­sértése és a társadalmi tulaj­don megkárosítása elleni aktív védekezésben a dolgozók mi­nél szélesebb köre vegyen részt. A fegyelmezetlenekkel, rendbontókkal, a társadalmi tulajdon megkárosítóival szem­ben a felelőaségrevonás eddi­ginél hatékonyabb módszerei kialakítása érdekében — a tár­sadalmi bíróságok nevelőhatá­saként — a becsületes dolgo­zók által olyan légkör kiala­kítása szükséges, amely hozzá­járul a dolgozóknak a munka­fegyelemre, a szocialista együttélés követésére való ne­veléséhez.“ Gondoljuk csak meg, milyen nagy nevelőhatása van annak, hogy a munkatársi kollektívá­ból alakult társadalmi bíróság vonja nyilvánosan felelősségre a kollektívának kisebb súlyú cselekményt elkövető tagját. . z eddigi gyakorlat is mutat­ja, hogy a társadalmi bírásko­dás és a fegyelmi jogkör íriszé lesítése igen alkalmas eszköz a dolgozók nevelése, a bűncse­lekmények megelőzése szem­pontjából; Nem az az irányadó szem­pont, hogy a társadalmi tulaj­don megsértésének minden egyes esetében a büntetőbíró­ságot foglalkoztassuk, hanem az, hogy minden jogsértő cse- lelamény kivétel nélkül nap­világra kerüljön és súlyának megfelelő büntetést kapjon, amelynek nem feltétlenül bör­tönnek kell lennie. A javítás és nevelés céljából az eszközök széles skálája áll rendelkezés- r , amelynek megfelelő alkal­mazása az említett célt sok­szor hatásosabban el tudja ér­ni? mint a börtönbüntetés. Melyek azok az eszközök, amelyek a társadalmi tulaj­dont károsítókikai szemben al­kalmazhatók, s milyen utat le­het velük szemben igénybe­venni? Erről nagyvonalakban a következőket lehet mondani. elvtárs! Nem bírok ezekkel a ,.komisz“ emberekkel, nem vesznek vezetőszámba, mert én nekik csak asszony va­gyok! ; : : “ — Hanem, csak túlzásba vit­te „Mária!" — elmélkedik. — A boltost, amikor kislánya ha­lálhírét ment jelenteni, ki­küldte az irodából, hogy vége a hivatalos időnek. Nem azért, mert kőszívű lenne, hanem azért, mert nem hallgatta meg mit akar.:: — És mi lett a végén? —* kérdezem. — Elintéződött. Jegyzőköny­vet vettünk fel, beküldtük a megyei tanácsra, új tanácsel­nököt kapott a község ;:; „Má­ria“ csendesebb és nyugod- tabb, szereti az egész falu. Töpreng és vivődik... Mákot mutat a felesége: — Látod, ez a téeszé — mondja; — Nézd, milyen fe­kete, megmosták a butuskák, sose lesz ez olyan szép, mint a miérik!:; ■ Elénk teszi az Övékét is, ami valóban szebbnek látszik. Érettebb, fényes és hamvas­szürke; A férj azonban csak bólo­gat s valami „ühüm“ félét mond halkan. Én meglepődök a nyilvánvaló közönyön, hi­szen mást hallottam a falu­ban Gárdony Lajosról. Azt beszélik, hogy így szólt: „Én C6ak rossz gazdát ismerek, rossz földet nem! Adjatok föl­det bárhol — én mindenütt megmutatom a magamét !;»“ A társadalmi tulajdon aQenf lopás, sikkasztás, jogtalan el* sajátítás, szándékos vagy gon* datlan megrongálás, csalás? hanyag kezelés, ha kisebb tú+ lyúak, fegyelmi eljárásra, ill» a társadalmi bíráskodás útjára tartozhatnak. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy az el­követő az elkövetés és elbírá­lás idejében ugyanazon vállalat munkavállalója legyen, 5 éven belül vagyon elleni szándékos bűntett miatt büntetve nem volt, három éven belül hason­ló eljárás hatálya alatt nem állt, a kár megtérítését vállal­ja és az eset összes körülmé­nyeire való tekintettel a fele- lősségrevonásnak ez a módja is kielégítő. Szabálysértésként kell elbí­rálni a társadalmi tulajdon el­leni bűncselekményt, feltéve, hogy az a már meglévő, vagy ezután hatálybalépŐ jogsza­bállyal meghatározott szabály­sértés tényállását valósítja meg, az okozott kár a 200 fo­rintot meg nem haladja és a cselekmény nem minősül ér­tékre való tekintet nélkül bűn­tettnek; Egy évig terjedő börtönnel büntetendő a feljelentési köte­lezettség elmulasztása, a ki­sebb súlyú lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, csalás, ha­nyag kezelés? szándékos és gondatlan rongálás (felgyújtás, felrobbantás). Két évig terjed­hető börtönnel büntetendő cse­lekmények az előző bekezdés alá nem eső hanyag kezelés, “ondatlan megrongálás (fél­utas, felrobbantás), továbbá visszaesőknek egyébként ki* s*.' K jelentőségű cselekményei» öt évig terjedhető börtönnel büntetendő általában a társa­dalmi tulajdon elleni lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátí­tás, szándékos rongálás, csalás, hűtlen kezelés, ha nem minő­sül kisebb súlyúnak; Tíz évig terjedhető börtön­nel büntetendő cselekmények azok, amelyek különösen nagy kárt okoztaík, amelyeket ugyan­az a személy ismételten köve­tett el, vagy amelynek elköve­tésében bűnszövetkezet két? vagy több tagja vett részt. Ha az ismételt, vagy bűn- szövetkezetben vagy a társa­dalmi tulajdon kárára rablás­sal elkövetett bűntett különö­sen nagy kárt okozott, továbbá ha társadalmi tulajdonban le­vő vagyontárgyat szándékosan felgyújtanak, vagy felrobban­tanak, a büntetés: hálál; (Folytatjuk) Erre a hírre visszatáncoltak az „igen“ mesgyéjéről a szö­vetkezetre kacsintó középgaz­dák, erre a hírre népnevelők kopogtattak Gárdonyék há­zába. Barátságos volt hozzájuk, de nem hajlott a szavukra. S most azt mondja: „ühüm.“ Felesége a csoport paradi­csomát kritizálja, utána a ku­koricáját, később a krumpli­ját.;: Gárdony elvtáns ismét bólo­gat s halk igennel felel. Ál­talában elég keveset bes/él. elpondolkozóvá vált most, még akkor is tűnődik, amikor kezet nyújtók. A csoportban megtudom, hogy nem is minden ment rosszul. Már hogyan ment vol­na, amikor tavasszal alakultak és mintegy ötven forintos ér­tékű munkaegységet (!) oszta­nak ősszel?! (Huszonöt forin­ton felül már kiosztottak be­lőle.) Érdekes összehasonlítást kí­nál most az élet; Gárdony Lajos 35 éves. Vagy kétévtizedes gazdálkodás után elérte, hogy negyven-negyven­öt mázsát terem a kukoricája. A Rákóczi Tsz még egyéves sincs s ősszel ötven forintos értékű munkaegységet juttat tagjainak. Hol a jövő? Mi győzhet Gár­dony Lajos tűnődő lelkében? Reméljük, Gárdony elvtárs, mint a falu egyik legjobb gaz­dája, a megyei tanács tagja újabb meglepetést tart szá­munkra . ?; Magyar László A MEGYÉI TAN ACS TAGJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom