Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-18 / 168. szám

1 MM JÜLITJS 1*

NAPC8

3

PART ÉS PÁRTÉPITÉS

Irányítsuk a legfontosabb feladatokra a kommunisták figyelmét!

Megjegyzések a mattyi taggyűléshez

A MATTYI TSZ pártszervezete néhány nappal ezelőtt taggyűlést tartott. A taggyűlés végén határozat született: javasolják az intézőbizottságnak, hogy a csoport kovácsa csak megrendelő lapokkal dolgozhat, hogy a bognárműhelyben leltárt kell készíteni, és hogy a munkájukat elmulasztó tsz-tagokat a háztáji föld levonásával büntessék;

Serikisem tagadhatja, hogy régóta vajúdó ügyekben határoztak a kommunisták, senkl- sem titkolhatná, hogy döntésük pozitívan hat a csoport fejlődésére. Mégis, ha alaposabban megvizsgáljuk a tsz életét, meg kell állapítanunk, hogy ezek a határozatok — bár értékesek, — csupán a hibák felszínén mozognak;

Mivel a fegyelmezetlenségnek, a hiányosságoknak mélyebb okai vannak, a taggyűlés figyelmét elsősorban e sorsdöntő problémákra kellett volna irányítani;

Nézzünk szembe a tényekkel! A hiányzás alapoka: nem elég vonzó a termelőszövetkezet, mert sok az adóssága és nem gazdálkodik elég ügyesen. A falu legszemfülesebb középparaszt gazdálkodói ezreket és tízezreket vágnak zsebre képosztásföldjükről és úgy élnek, mint Mard Hevesen; A csoporttagoknak nincs annyi pénzük, mint nekik, nem is csoda hát, ha meginognak a

rások után néznek és rend- szertelenül járnak a csoportba dolgozni,

Célszerűbb lett volna tehát, ha a taggyűlés ilyen szemszögből foglakozik a kérdéssel. Keresni és kutatni kellene, miből is lehetne meggazdagodni és hogyan is lehetne pénzt „csinálni“; Mert, hogy lehet — az tagadhatatlan. Ott van például tíz bika. Ha hizlalásra fogná a termelőszövetkezet — 8—10 ezer forintot hoznának, minden lényegesebb befektetés nélkül. Nézzük a rozsot! Két holdon vetettek és a két hold nem ad többet tíz mázsánál, ami 240 forintos árban számolva csak 2 400 forint. Két holdról 2 400 forint, bizony nagyon kevés, hiszen a kertészet öt holdja hatvanezret adott tavaly és az idén is megad any- nyit. Miért kell hát az örökké rosszul fizető rozzsal bíbelődni, miért ne lehetne helyette nagyobb káposztást létesíteni? Megérné és jó is lenne, mert Tomann Dezső egyéni panaszt négyholdas kertészete sehogyan sincs arányban a termelőszövetkezet 52 tagjának ötholdas kertészetével:

EMELLETT még olyan lehetőségük is van a csoporttagoknak, ami egyáltalán nincs meg az egyénieknek. Mattyon is van egy csoport, a szomszédos Siklóson is van egy csoport — Mattyon 11, maximum

gyengébbek, más kereseti for- • 12 mázsát ad egy hold árpa, a

Mohácsi Uépedap

Kedves kis város ez a Mohács, csak a tükék szidják, hogy unalmas, esténként nem lehet semmitsem csinálni. Hát ez nem egészen igaz. Van két cukrászdája. vagy ahogy széltében-hösszában hívják, a ■ - kis kafanád és a nagy kafanád és ott a Béke is. A két presz- szóban elkelne ugyan egy zenegép, mert rádió az van, csak ritkán jó. Aki meg a Békébe megy — persze nem egyedül, mert sok a csinos mohácsi lány — az cigányzenével keseregheti bele a világba a maga fájdalmait. Néha tánczenét is játszanak, de az elég ritkaság — a fiatalok legnagyobb bubánatára, s az idősebb generáció osztatlan örömére.

•

Talán azért kezdem az estével ezt a rövid kis beszámolót, mert napközben a szigetet járom. Ve ha már a szigetnél tartunk van itt valami furcsaság, amit rögtön meg kell említenem. A mohácsiak kissé szenvtelenülés különösebb érdeklődés nélkül szemlélgetik a szigeti építkezést. Akik már az árvíz idején is erre játtak, azok mesélik, hogy a víz tetőfokán sem volt más a helyzet. Mostanában meg kivetődtem egyszer a strandra és tele volt mohácsi fiatalokkal, s a díszes táborokban, az építkezésnél dolgozó diákok. ifjúmunkások között pedig egyet sem találni, vagy minden félhónapban egyet. Az egész ország fiatalsága megmozdult, a közvetlen környék ifjúsága meg olyan szenvtelenül szemléli az eseményeket, mint ha csak valahol Ugandában vagy Rhodésiában építenének,

•

Annál nagyobb a forgalom a csónakház környékén. A Bástya sportolói naponta nagy edzéseket tartanak. Feleveznek a Dunán, s úgy csorognak aztán le. Ja a sportolók!... Itt is meg kell írnom egy különcséget. Az már úgy szokott lenni, hogy a futballisták időről-időre elutaznak egy másik faluba, vagy egy városba mérkőzést játszani. Nos ez Mohácson egészen komplikált. A Má- vaut ugyanis csak akkor ad buszt, ha szereznek gázolajat. Így aztán egy-egy vidéki mérkőzés előtt a sportkör vezetői nyakukba veszik a

várost vagy a környező állami gazdaságokat és próbálnak gázolajat szerezni. Ha sikerül elmennek, ha nem, hát otthonmaradnak. Érdekes, a vonaton nem kell minden utasnak a kalauz markába nyomni, 10—20 deka szenet, ha utazni akar. A Mávaut úgy látszik ezt kívánja*

•

A Mohácsi Selyemgyár meg azt kívánat,- hogy akadjon minél előbb egy vállalat, amely hajlandó tőle munkát vállalni, ugyanis az árvíz ideje alatt az alsóterem alá beszivárgott a víz, így a betonpadozat lesüllyedt s most életveszélyes lenne bent dől. goznl. 42 szövőgépet kellett \ leállítani ezért, azaz 2200 mé-\ tér anyaggal tud kevesebbet , termelni naponta a gyár. \ Szóval nincs kivitelező vállalat? Hát ha nagyon körülnézünk azért csak akad. A Pécsi Tatarozó Vállalat többi mohácsi házon is végez külső f javításokat. Erre hivatkozva utasította vissza a selyem- gyár megrendelését, hogy hát szerződés ez, az... Hát az ördög vigye el azt a szerződést, a javítást megrendelő vállalat sem tiltakoznék, hogy ha tudná miről van szó. Azok a tatarozandó házak pedig — ha eddig ráértek — maradhatnak pár hónapig kopottabban, viszont a gyár termelése nem csökkenhet ilyen bagatell okok miatt.

•

Nem lenne teljes a mohácsi beszámoló, ha nem írnék arról, hogy a kompnál minden két-három órában megjelenik egy kis kordé Öreg, kopott ló húzza, söreg bajuszos magyar hajtja. Kicsit vár az öreg míg a komf bentáll_ aztán belehajtja c gebét á vízbe. A ló hűsöl, t meg munkába kezd. Beleiét a Dunába és meríti a vödröt egy vödör, két vödör, tíz, tizenöt ... Mikor megtelik t hordó komótosan újra feltelepszik a bakra, csettent a lónak és megindul a város fe lé. Viszi a jó Duna vizet, va lamelyik távolabbi házhoz ahol éppen nagymosás van Ebből él, ma már csak ez a egyetlen ember, régente leg alább öt-hat „dunaviz" szállt tója volt. Hozzátartoztak i város képéhez legalább any. nyira mint a sziget.

ÖJVODY GYÖRGY

siklósi Táncsics-ban viszont 10-ot meg többet is. A burgonyánál már fordftott a helyzet, mert az a mattyi tele- vényt kedveli és 100—120 mázsát ad. míg a Táncsics-ban csak 50—60-at. Kézenfekvő, hogy cserélni kellene, méghozzá úgy, hogy a mattyi tsz termelné a siklósiak burgonyáját, a siklósi csoport viszont a mattyiak árpáját. Nagyon jól járnának, nagyon is jól, mind a ketten. Nézzük csak a maty- tyiakat! 32 holdas árpatáblá- juk 11 mázsás becslés alapián 333 mázsát ad összesen, aminek értéke — 300 forintjával — 99 900 forint. Vegyük százezernek. Ha ugyanezen a területen burgonyát termeltek volna, abból mattyi viszonylatban a közepes 110 mázsa megteremne. Ez a 110 forintos őszi árral szorozva 387 200 forint lenne. Óriási a különbség! Érdemes lenne tehát a siklósiakkal beszélgetni.

Ilyen lehetőségeket rejt magában a Jó mattyi föld. Ezt természetesen látják a kommunisták, mégsem szeretnek vele a taggyűlésen előhozakodni, mert egyből olyan kérdéssel találják magukat szemben, mint a „munkaerőhiány“. «— „Emberhiány — mondják, — amit pótolni csak új belépőkkel lehetne, új tagok viszont csak akkor jönnek tömegesen, ha a csoport gazdagabb lesz. De hogyan gazdagodjon a csoport, ha nincs munkaerő?“

Fogas kérdés, de nem megoldhatatlan. Nemcsak a földben rejlik az arany, hanem az emberekben is, mégcsakott igazán. Gondoljuk meg: ugyan miért kellett a tsz 12 'egerő- sebb emberének két napig kaszálnia a lucernát, amikor a csoport fűkaszálója kihasználatlanul rozsdásodik? Hossz a gép? Ha rossz, akkor is előnyösebb lett volna egy Zeto- ros kaszát kérni Harkányból 1 Nem?

Ez csak egy lehetőség a munkaerőhiány megszüntetésére, van még több is. — De nézzük meg inkább a fűkaszáló rozsdásodásának okát. Azért rozsdásodik, mert nem törődik vele senki. Munkacsapat vezetők nincsenek és állattenyésztési brigádvezető sincs. Lényegében, véve két ember vezeti a csoportot, az elnök és a növénytermesztési brigédvezető El lehet képzelni, hogy menynyi a két embernek a dolga. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az örökös kapkodásban nem veszik észre a fűkaszálót. Nem véletlen, hogy az elnök kedvetlen. Keveset segítenek az elnök elvtársnak, a párt- szervezet egyszer sem számoltatta még be, nem adott tanácsot és nem kérdezte meg tőle: „Elnök elvtáns, miben is segíthetnénk? Nem dolgozik az intézőbizottság? Majd Csz- szehivjuk és beszélgetünk vele! Nincs vállalkozó az állat- tenyésztési brigád vezetőségre? Nem biztos, itt van Rozs Gábor tagjelöltünk, jóban, rosszban kitartott a csoport mellett, az 53-as nehéz időkben is bebizonyította hűségét, majd beszélgetünk vele is .;."

tehát

nem

A PARTSZERVEZET

igen sokat segíthet, ha mellékes kérdésekre fordítja a fő figyelmet, hanem azokat a problémákat választja ki, azokra irányítja a kommunisták, a tagság figyelmét, amelyek megoldása lényegesen előbbre viszi a tsz ügyét.

KUlönvonat érkezik Szombathelyről és Sopronból a Hunyadi-ünnepségre

A Hazafias Népfront Bizottság keretében megalakult Hunyadi emlékbizottsáo hétfőn délelőtt értekezletet tartott. Az értekezleten megvitatták az utcákon elhelyezendő plakátok, valamint a bélés külföldi vendégek részére küldendő meghívó szövegét. Az IBUSZ értesítette a Hunyadi emlékbizottságot, hogy a pécsi ünnepségre különvo- natot indít Szombathelyről és Sopronból.

Megszűnt Komlón a baromfipestis

Feloldották a ba- ramfipestis miatt elrendelt zár alól Komlót, és a megyei főállatorvos közlése szerint újra szabad a szárnyasok ld- és beszállítása. A már egy év óta vészmentes Baranyában június végén,

Komlón lépett fel a baromfipestis, melyet radikális módon számoltak fel. Tizenkilenc fertőzött udvar baromfiállományát az állam megvette és valamennyit leőlve, útját állták a vész terjedésének. A

többi udvarban a Fhyllaxi* gyár szakemberei egy még kísérletezés alatt álló oltóanyaggal védekeztek és az előjelek Igen kedvezően szólnak az új szer hatásossága mellett:

Smlékezéj

REMBRANDTRA

A nagy holland festő szü**• letésének 350. évfordulóját ünnepli a világ művészetszerető népe.

Rembrandt mély emberi realizmusa, az egyéniség, a jellem hű ábrázolásának oly magas fokát érte el, hogy a szavak, melyekkel művészetét kifejezni próbáljuk, hamisan csengenek a szemlélés megrázó élménye mellett.

Rembrandt Harmensz van Rijn a hollandiai Leidenben született, 1606-ban. Atyja egyszerű molnár, ki fiából tudóst akar nevelni. Rembrandt azonban hamarosan a festői pályára lép és rövid idő alatt elismert, felkapott mesterré válik. 1631-ben Amsterdamba költözik és itt is marad élete végéig.

A kezdeti nagy siker és elismerés röpke 10 év után elhalványul. Míg eleinte a megrendelések halmazával látják el, 6zámos tanítványa van, később szűkös megélhetését is alig tudja biztosítani.

Miben kereshetjük e meg- r.emértés, sikertelenség okát? Életpályája s műveinek áttekintése adja meg a feleletet: a fiatal Rembrandtot még aprólékosan festett, kisméretű, tetszetős művek jellemzik. Már most alkalmazza azonban a művészetére oly jellemző fény-árnyék hatásokat, amelyek még kissé élesek, egyol- dalra hangsúlyozottak.

A korai aprólékosságot később művészetében mindinkább felváltja a szélesebb festési mód, az egyre elmélyültebb emberábrázolás. Művészete kiteljesedik, monumentálisabb, érettebb lesz. A vidám témák, zsánerképek helyett a társadalom elesettjei, a nyomorral, gonddal küzködő ember kerül vásznaira, kartonjaira. Nem törődik azzal, hogy a megrendelőnek az elkészült kép tetszlk-e, az ábrázoltat a maga reális valóságában jellemzi. Példa erre az 1642-ben elkészült hatalmas műve, az „Éjjeli őrjárat", melynek minden eddig szokásostól eltérő ábrázolásmódja a gazdag megrendelőket megdöbbenti. A lövészruhába öltözött polgárok merev csoportképe helyett Rembrandt alkotásán egy mozgalmas, zászlók alatt vonuló sereg jelenik meg. A csoportképnek ez a kötetlen, minden eddigi hagyománnyal szakító ábrázolásmódja nemtetszést és bizalmatlanságot vált ld kora polgárságából. E sikertelenséghez még ezévben súlyos csapás járul: meghal Rembrandt hitvese, aki a mesternek nemcsak hűséges és gondos élettársa, de számos remekművének lhletője volt;

A nagy művész fájdalmaid

**■ ra a munkában keres enyhülést. Törhetetlen erővel dolgozik tovább. Célja az emberi valóság minél teljesebb, minél tökéletesebb ábrázolása; Társasága a nagypolgárok helyett egyre inkább az egyszerű emberek közül kerül ki, elmaradnak a gazdag megrendelők is s már csak néhány jóbarátja áll mellette. Közvetlen környezetében egyetlen fia és házvezetőnője, később élettársa és fiának nevelóje, Hendrickje Stoffels biztosítják számára a nyugodt munka lehetőségét. A megrendelések hiányában azonban Rembrandt teljesen eladósodik és csődbe jut. Előkelő, kényelmes házából a város szélére, nyomorúságos, sötét lakásba kell költöznie.

Művészi alkotóereje azonban még itt is törhetetlen, betegeskedése ellenére is állandóan dolgozik. Ekkor készülnek legszebb rézkarcai és grafikái.

Az idős mester már-már feledésszámba megy, mégis 1661- ben nagyobb megrendelést is kap: az új városháza körfolyósója számára kell történelmi kompozíciót alkotnia. Az ábrázolás azonban most sem tetszik a város elöljáróinak, mint ahogy nem tetszett annakidején az Éjjeli őrjárat a lövészeknek.

A nagy mester élete utolsó éveit teljes egyedüllétben, el- hagyatottságban tölti. Hen- drickje is, fia is meghaltak és Rembrandtot, korénak legnagyobb művészét, utolsó útjára csak a városszéli szegények kis csoportja kíséri el.

Városunk kulturális vezetői is tanujelét adták a nagy művész iránti tiszteletüknek. A népművelési osztály és a Pécsett tartózkodó Iparművészeti Főiskola sikeres együttműködése eredményeként júl; 15-én, a mester születésének 350. évfordulóján kiállítás nyílt a Múzeum Rákóczi u- 15. sz. alatti helyiségében. Bemutatásra kerül nálunk is a Rembamdtról szóló nagy angol filmalkotás, majd a hazai Rembrandt kutatások vezetője, Vayer Lajos professzor tart előadást a művészről;

A z évforduló országszerte történő ünneplése és a megemlékezések szolgáljanak tanulságul minden művészet- kedvelő számára, ugyanakkor a ma is elevenen élő, nagyszerű alkotások adjanak ihletet, a művészetbe vetett törhetetlen hitet és alkotóerőt mai művészeinknek;

Sarkadiné Hárs Éva

muzeológus.

Tévedésből — nemzetközi szabadalom?

után izgatottan sietett be a gyárba, s első útja a keverő- höz vezetett, megnézni az eredményt Megdöbbenve tapasztalta, hogy a massza sokkal hlgabb, mint számította, mert sokkal több benne a vízüveg, mint amennyi kellene. Megint nem sikerült a keverés? Megnézte a mellette álló vödröt. — Üres volt. A kocsis ugyanis a masszába öntötte a vödör tartalmát, ami nem viz, hanem vízüveg volt. A véletlen igen értékes gondolatsorhoz vezette Horváthnét. így okoskodott: a vízüveg lúg. A lúgot sav közömbösíti.:: Sósavat öntött egy kis elhigított masz- szába s kddban megkeverte. A kísérlet nem sikerült. A sav hatása csak helyileg érvényesült, a massza összecsomósodott, mint a savanyú tej forralás közben::»

A gondolat napokon keresztül nem hagyta nyugodni. Újra próbálkozni kezdett. A közömbösítést most már keverőgépben végezte el, ahol a sav megfelelően, egyenletesen elkeveredik, s az egész masszában érezteti hatását. Sikerült! A felhígított massza vissza- közömbösitése lehetővé tette a megmunkálást.

Ennyi az egész. Ilyen kicsi dolgokból véletlenül születnek néha nagy, nemzetközi jelentőségű találmányok;

Jó, jó — mondhatja valaki. — de ml ennek a jelentósége: nézzük először a porcelánedények égetéséhez szükséges sa- mott-tok gyártását;

A samott-tok gyártásához is petényi agyagot használnak, amely — mint írtuk, — nagy homok tartalmú. Hogy a homoktól megszabadítsák, a bányánál lszapolóberendezést kellene felállítani, de éhhez nem tudnak elegendő vizet biztosítani. Az agyag utólagos víztelenítése is akadályokba ütközik. Egyelőre el kell fogadni, hogy homokos az agyag, s aki ezen változtatni akar, az más megoldást keressen. Nos, ezt a megoldást kínálja a találmány.A homokot ki kell választani a masszából, mert a tok égetése közben a masszában lévő kvarcszemek a magas hőfokon eredeti térfogatuk négyszeresére duzzadnak. Lehűléskor ugyanígy visszahúzódnak, s emiatt igen sok a selejt — Mindez elkerülhető, ha megszabadítják megmunkálás előtt a masszát a homoktól.

Ezt úgy lehet elérni, hogy megfelelően felhígítják a masszát vizüveggel. A felhígított agyagiszapot szűréssel megszabadítják a kvarc és pirít szennyeződéstől. A szennyeződéstől megszabadított masz- szát viszont — a találmány alapján — savval megmunkálható sűrűségre lehet visszaközömbösíteni. Ennyi a találmány haszna csupán a samott- tokgyártásnál, de használható az egész tűzálló kerámiaiparban.

A találmány érdekessége, hogy ugyanerre az eljárásra egyidöben két ember jött rá; Az egyik Horváth Lászlóné, a gyár laboratóriumvezetője, a másik pedig Mattyasovszky főmérnök. Horváthné itt a gyárban újításnak adta be találmányát, Mattyasovszky főmérnök viszont nemzetközi szabadalmaztatásra nyújtotta be. Mivel a találmányt egyidöben dolgozták ki, kettőjük nevével került az illetékesek elé.

Talán a közös kidolgozásnál is érdekesebb, hogy bár a találmány haszna kézzelfogható, a Pécsi Porcelángyárban, ahol megszületett a gondolat, még mindig a régi módszerrel dolgoznak. Az agyagőrleményben benne marad az összes szeny- nyeződés, drága a ssmott-tok- gyártás, sok a selejt is, nagy az anyagköltség. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha saját dolgozójuk találmányát gyakor- 1 atban is bevezetnék!...

(TENKELY)

Rövid esztendővel ezelőtt a Porcelángyár egyik kocsisa itatni akart a gyárudvaron. Vödröt keresett, de nem talált. Bement a kályhagyár akkor még nyitott csarnokába, ahol aztán válogathatott a vödrökben. Egyikben valami folyadék volt, különben tisztának látszott. Fogta a vödröt, a folyadékot beleloccsantotta az egyik keverőbe és elment itatni. Nem is sejtette, milyen nagyjelentőségű találmánynak vetette meg az alapjait;

•

Ebben az időben kezdtek kísérletezni Pécsett a kályhacsempék öntésével. Az öntés Mattyasovszky Zsolnay Lászlónak, az Építésügyi Minisztérium Fínomkerámia Igazgatósága Kossuth-díjas tanácsadó főmérnökének találmánya. Az új eljárással a kályhacsempéket sokkal gyorsabban és olcsóbban gyárthatják. Csakhogy volt a Mattyasovszky-ta- lálmány megvalósításának egy nagy akadálya: a masszakeve- résnél igen sok bosszúságot okozott a petényi agyag nagy nomoktartalma.

; Hónapokon keresztül klsér- i lcteztek a megfelelő keverés- isel, mégsem sikerült. Az egyik i keverést Horváth Lászlóné, a i laboratórium vezetője szemé- l iyesen végezte. Másnap reggel

n 'naoic'e’aci óiievo'lrn? v»í V> rvrs fofAcn