Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-20 / 170. szám
1956 JULIUS 20 N Ä P C ö $ Nagyszerű kezdeményezés István-aknán A hatórás munkaidő kísérleteinek i; a munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni j i (A második ötéves terv Irányelveiből) A MÁSODIK ÖTÉVES TERV irányelveinek vitája során számos baranyai bányász elmondotta munkájával kapcsolatos észrevételeit, javaslatot tett a munka ésszerűbb szervezésére, arra, miként lehet eredményesebben végrehajtani az előttünk álló feladatokat. A javaslatok elhangzottak. Most már arra van szükség, hogy mindennapi munkánkban hasznosítsuk is őket. István-aknán nemcsak javasoltak, hanem cselekszenek is, amiért dicséret illeti az akna bányászait, műszaki vezetőit, akik kísérletképpen eddig már három frontfejtésben vezették be a hatórás munkaidőt. A hatórás munkaidő nem egyszerű adminisztratív intézkedés. A munkaidő csökkentése az eddigieknél sokkal színvonalasabb műszakszervezést, odaadóbb munkát igényel mind a fizikai, mind a műszaki dolgozóktól. Az István- aknaiak jól tudják, hogy a rövidített munkaidő a termelékenység emelését kell hogy szolgálja. A napokban munkahelyén látogattuk meg a hatórás műszakban dolgozó frontbrigádok közül Debreceni István csapatát, hogy mondják el tapasztalataikat ezzel kapcsolatosan. A fejtés á keleti bányamező hatos telepén a harmadik szintről a negyedik szintre húzódik. A szénfai eléggé kemény, komoly erőfeszítéseket kell tenniök a vájároknak a hatcsillés előirányzat teljesítéséért. — Most már megvagyunk elégedve a műszaki feltételek biztosításával — fogad Debreceni István frontmester. — Igaz, a hónap elején szokatlan volt az új munkaidő kissé nehezen zökkentünk bele a kora reggeli műszakkezdésbe. Akadozott a fejtés kiszolgálása is az első napokban, nem kaptunk elegendő ürescsillét. Ez már a múlté. Ezt bizonyítja ß. fejtés állapota is. A felső kijárat — ahogy elő van írva — állandóan a front előtt halad. A munkahelyek szakszerűen el vannak látva az ácsoláshoz szükséges anyaggal, a fejtés végig szakszerűen biztosított; Arra a kérdésre, hogy a fejtésben milyen most a csapatok munkaidőbeosztása — kísérőnk, Hámori Győző elvtárs, a keleti bányamező bányamestere és a frontmester válaszolnak. — A fronton két hat-hat órás termelő műszak és egy nyolc órás anyagbekészítő, biztosító műszak dolgozik. A biztosító műszak feladata, az ácsolathoz szükséges anyag bekészítése, a csuzdák szakszerű beépítése, a légvezeték átszerelése, a fejtés biztosítása. Ez a csapat termeléskész állapotba hozza minden éjszaka a fejtést, úgyhogy a termelő műszakok műszak kezdéstől a műszak végéig csak termeléssel foglalkozhatnak. Ez igen fontos feltétele az új munkarend meghonosításának. Dicséretére váljék, a biztosító csapat becsületesen ellátja feladatát. AZ ÜJ MUNKAREND fölényét hasznosságát akkor érzékeltethetjük igazán, ha ösz- szehasonlítjuk a régivel; Mielőtt erre rátérnénk meg kell jegyezni, hogy a csapat előirányzata most is annyi mint a nyolcórás műszakban volt; ■— Azelőtt reggelizéssel kezdtük a műszakot — mondja Debreceni elvtárs. — A reggelizés legkevesebb félórát vett igénybe s utána következett a faadás, csúszdaátépítés, biztosítás. Mire a vájárok hozzákezdtek a termeléshez, két- két és fél óra is eltelt a műszakból anélkül, hogy akár egy csille szén is kikerült volna a fejtésből; Most a fejtésből tizenkét órán keresztül (két termelő harmadról van szó) megszakítás nélkül ömlik a szén. Megszakítás nélkül azért, mert a váltás melegcsákánnyal történik. A délutános harmad valóban melegen veszi át a fejtőkalapácsot a délelőttöstől, ami végső fokon a termelés egyenletességét is biztosítja; Ennek szükségességét és hasznosságát Lestyán István vájár így fogalmazta meg: az, hogy a műszak kezdetekor milyen lendülettel látunk munkához, szinte eldönti az aznapi termelés sikerét vagy sikertelenségét. Nem adnánk tiszta képet a kísérletről, ha elhallgatnánk, hogy a Debreceni frontbrigád jelenleg még nem teljesíti terMár hírt adtunk arról, hogy tovább mélyítik Széche- nyi-aknát és a VIII. után feltárják a IX. szintet is. Az akna mélyítésén Maries Imre és brigádja dolgozik. Előirányzatuk havi négy méter, de júniusban is 6 métert mélyítettek. Szorgalmas munkájuk eredményeképpen már 43 méter mélységet értek el a nyolcadik szint alatt; tapasztalatai vét. Ennek oka egyrészt érthető: a fejtést nemrég kezdték művelni, s így a szénfal eléggé kemény. Nem kétséges, a front előrehaladásával mindig nagyobb nyomás nehezedik a szénfalra, amely puhítja a telepet. A puhább telepben pedig könnyebb a jövesz- tés, azaz a vájárok emelhetik teljesítményüket. Ezt akarják a csapat tagjai s ezt segítik a műszaki elvtársak is. Nem vitás, a jó együttműködést siker koronázza, a hónap végére nemcsak pótolják elmaradásukat, hanem túl is szárnyalják a 120 csillés előirányzatukat. Jelenleg 110—112 csille szenet termelnek, CÉLUNK volt a hatórás munkaidő tapasztalatainak megtekintése, meg kell azonban más észrevételt is írnunk. Ez pedig a sürített levegő pazarlása. A pécsi bányák, mint tudjuk, nem éppen a legjobban állnak a gépek működtetéséhez szükséges sürített levegővel: Nem tudjuk, hogy a bánya többi részén a csőszerelők, lakatosok milyen lelkiismeretesen végzik munkájukat, de a III. szinten az első keletitől keletre a VI-os légvágaton felháborítóan sok a fújás. A légvezetékek összecsavarozásánál szinte mindenütt szökik a sürített levegő, mégpedig nem is a „megszokott“ módon, hanem olyan mértékben, hogy két-három fejtőkalapács működtetéséhez is elegendő lenne egy-egy fújás mennyisége. A sürített levegő felhasználása jelentős tételt képez a szén önköltségének meghatározásában; Nem beszélve arról, hogy milyen mértékben köny- nyítheti vagy nehezítheti ennek a hibának kiküszöbölése a vájárok munkáját. Nem mindegy az hogy a gépeket négy vagy öt atmoszféra nyomású levegő hajtja. Szükséges, ho<v az itt dolgozó bányafelügyelet és a lakatosok alaposabb körültekintéssel és sokkal lelkiismeretesebben végezzék munkájukat. A brigád tagjai ebben a hónapban is szorgalmasan dolgoznak. A számítások szerint 15-ig újabb három métert mélyítettek. Még összesen 24 métert kell lefele haladniok a munka befejezéséig. Ha a Maries brigád továbbra is ilyen lendületesen dolgozik nem hat, hanem négy hónap múlva jelenthetik az üzem igazgatójának, hogy megbízatásuknak eleget tettek. Ragoncsa—Garay Pécsbányán még az idén elérik a IX. szintet Isletes ételek9 gyors kiszolgálás Majdnem olyan ez a reggeli Itt, mint otthon! Szalonna, kávé és még egy tál gyümölcs is. Korcsok István, Petri Sándor és Zsikal Ferenc a városi legény szálláson egyhamar nem Is tudnának jobb reggelit elképzelni. És a kiszolgálás? Harisziadu Konstantina görög kislány pirulva hajtja le a fejét, de csak egy pillanatra. Mert várják a másik asztalnál s tőle megszokták, hogy gyors, mint a villám. Német vendégek a pécsi slúditban A Pécsi Rádió vendégeként két napot megyénkben töltött Christopn Kirschnek a lipcsei rádió igazgatója és Gerhard Sieler a berlini rádió ipari rovatának vezetője. A baráti látogatásnak az volt a célja, hogy megismerjék a pécsi sudió munkáját és hogy megtekintsék a megye nevezetességeit. A vendégek tegnapelőtt hosszasan elbeszélgettek a pécsi stúdió munkatársaival. Szóba került a lipcsei rádió és a pécsi stúdió kapcsolatának elmélyítése. Christoph Kirschnek elmondta hogy nagyon szívesen vendégül látnák Lipcsében megyénk stúdiójának munkatársait s véleménye szerint a baráti beszélgetést néhány héten belül a lipcsei rádió irodájában jolytathat- nák. A Pécsi Rádió munkatársainak kíséretében ezután a Mecseket tekintették meg a külföldi vendégek. Az üdülőszálló terraszáról Pécsben gyönyörködtek, majd a város szórakozóhelyeit látogatták végig. Gerhard Sieler tegnap Komlón készített hang- felvételeket, Christoph Kirschnek pedig Varga Károly főiskolai adjunktust kereste fel és többórás beszélgetést folytatott vele a megye németajkú lakosságának kultúrális életéről, népi hagyományairól. Ezután közösen a mohácsi újjáépítést nézték meg és a halászcsárdában búcsúztak megyénktől, ahol a halászati szövetkezet tagjai magyaros halászlével vendégelték meg a külföldi rádiósokat. Épül a hidasi strand ::: Csak az első kapavágás csendülne fel már ;;: A hidasi bővizű kénforrásról három hete írt riportomban ebbe az egy mondatba sűrítettem a hidasiak, bonyhádiak, nagymányokiak és a múlt vasárnap ottjárt cikóiak sürgető óhaját is. És felcsendült:: i A bánya, a brikettgyár és a hidasi tanács többszöri megbeszélése után a múlt héten megkezdődött a munka, amely néhány nap alatt megváltoztat ta a kis fúrótelep képét. Egyikét hete még csak a földből kinyúló vascsőből szökőkútként magasbatörő melegvíz vonzott ide öreget és fiatalt. Csütörtökön is csobogott a magasból visszahulló víz, de csak egy idős néniké — a hidasi Király Lajosné — füröszti benne reumás lábait, a kis patak szélén ülve. A gyerekek <— lehetnek vagy huszonötén — a földet ássák, lapátolják és talics- kázzák. Köztük van a nyurga Baranyai Antal, a budapesti Ikarusz gyár ipari tanulója, aki szabadságát tölti most szülőfalujában, aztán György József, Gera Imre és a kis fekete Pasz- torcsek Feri. Ök még iskolások. — Amott lányok forgatják a lapátot, Lovász Anna, Ágota a testvére és Szabó Rozika: Gyorsan mélyül a 33,30-szor 12 méteres medence és szaporodik a szélein a kitermelt földhalom, mert a társadalmi munkában nemcsak ezek a fiatalok, hanem a bányászok és azok vezetői is résztvesznek munkaidő után s nem utolsósorban a falu lakói. Németh János parasztember legelőször is felszántotta a strand medencéjének helyét, ahol néhány napja még lucernás zöldéit, aztán elfuvarozta a fúró telepről a kazánsalakot. Olaj József pedagógus és felesége, Meskó László postás és a kis Fricska János iskolásgyerek szinte mindennap kijárnak ide, néhány órai lapátolásra és talicskázásra, mióta Na- dabán György, a brikettgyár mérnöke elvégezte a strand kitűzését..: Mert nem mindegy, hogyan ássák a medencét, hisz úszóversenyek, vízilabda- mérkőzések zajától is hangos lesz nemsokára ez a kis völgy: W. V: Meckezdték a len aratását Csütörtökön a búza aratásával egyidejűleg megyeszerte megkezdték a betakarítását. Az állami gazdaságokban 12 csehszlovák gyártmányú lennyűvő gép — közülük hármat az idén kaptak — állt munkába a földeken. Egy-egy gép naponta 4—5 holdat arat le, azaz 40—50 ember nehéz munkáját végzi el A fia szombaton elment a Balatonra és kedden zöldbabfőzelék volt vacsorára — hús nélkül. Mióta a fiú elutazott, egyetlen ablak sem maradt épen Kis Jánosék lakásának ajtaján, és hogy ráadásul kedden zöldbabfőzelék volt vacsorára, a Tímár utca 17 számú ház környékén egyetlen szemre sem jött álom a szerdára virradó éjszakán. A ház lakói hálóingben, sebtében felkapkodott ruhában latolgatták, hogy a kapatos Kis János Megfékezésére kihívják-e a rendőrséget. Kisék ablaka tárva-nyitva állt. Mint csatornából a szenny, áradt át rajta a trágár szitok, sara ráfreccsent mindenkire. Benn, a kétszoba-konyhás kis lakásban négyen voltak. Kis János, a felesége, lánya és kétéves unokája. Az asszonyok és a gyerek — aranyos, pufok csöppség — aludtak már, mire a ház ura hazatért. Csak arra ébredtek, hogy a zöldbabos lábas hangosan csörömpöl és egy olyannyira ismerős hang rákezdi: — Ez vacsora?! Hol a hús?! Arra nem telik. mi, de hogy a fiad a Balatonra menjen, arra igen!?..; Éjjel tizenegykor kezdődött és fél egyig tartott. Mit kellett addig hallgatnia az asszonyoknak, a környéknek, a kétéves kislánynak! A magából kikelt ember Őrjöngött. Ütés csattant felesége arcán, lánya testén..: A felriadt apróság csak ült az ágyban a sikoltozó asszonyok között, és csodálta: milyen furcsa játékot játszanak ezek a felnőttek! — Elvágom a torkodat, te;: — Csak vágd! Legalább vége lesz ennek az életnekl Zöldbab volt — Mindenki bennünket hallgat... Itt állnak az ablaknál.:. — riadozik a lány, nem annyira anyját féltve, hanem a „nyilvánosság” miatt. — Hát ha itt állnak, hit ha itt áll az egész ház, hát ha az állan\rendörség áll itt — te hülye, te állat, te hatom, — attól se félek! Es ezek voltak Kis János legszelídebb, legenyhébb szavai. A többi... A többi nem újságba. nem is emberi szájba való. A kis szobában két ágy áll egi/mds mellett. Fölöttük képek függenek. Az egyik fiatal párt ábrázol. A nőn fehér fátyol, mirtuszkoszorú, a férfin ünnepi esküvőruha. Az ágáló, asszonyt ütő, szitkokat üvöltöző férfi nem látja a képet, talán nem is emlékezik a 25 év előtti pillanatra, mikor a fotográfus mosolyogva figyelmeztette őket: „Barátságos arcot kérek!” Azt hiszem, felesleget volt a figyelmeztetés. A férfi úgy nézi a képen fiatal feleségét, mintha az egész világot befogadná vele. Most az éhes farkas gyűlölete ég ebben az italtól párás szemben. Mert a gyerek elment a Balatonra, mert ott költi a fizetését, mert itthon nincs pénz, mert zöldbabfőzelék van vacsorára. A gyerek 17 esztendős. A Sütőipari Vállalatnál dolgozik, 1 000—1 300 forintot keres havonta. Kiss János kitépi a fiókból a munkalapját és azt ordítozza, hol ez a pénz. Az asszony csak halkan felel vissza az ágyból: vacsorára... — Ne azt nézd! Mit akarsz a fiadtól? Keres, és amit keres, azt hazaadja... Mutasd inkább a te munkalapodat, mi van azon? — Ahhoz semmi közöd! Az az én keresetem! Ezt mondja a rendőrnek is, aki az éjszakai ribillió után bekopogtatott a kis lakásba: — Hogy mennyit keresek, az rám tartozik! Szégyenli: a fia többet keres, mint 6. Végül, nagy kapacitálásra kiböki: az utolsó hónapban 640 forintot kapott. Ennyit és nem többet. Lehetett volna azonban több is. Felhívom telefonon Kis János munkahelyeit — egyiket a másik után, mert bizony az idén már a harmadik helyén dolgozik. A színházban így beszélnek róla: — Nagyon ügyes ember, csak — iszik. Ha „bevesz" két fröccsöt vagy három féldecit, nem lehet vele bírni. Izgága, összeférhetetlen. A Zöldség- és Gyümölcsgöngyölegellátó Vállalat ezt az információt adja: — Január 19-től május 23-ig volt nálunk, ügyes ember, csak munkaidő alatt több esetben felöntött a garatra az állomás restijében. Figyelmeztettük, de hiába. Így került ki tőlünk. Kővágószőlősről is kérünk tájékoztatást. — Jól dolgozik, június 11-e óta, mióta nálunk van, nem volt vele bajunk. Sőt: felkérés nélkül felajánlotta, hogy a művelődési otthon kulisszáit kifesti, kljavitja. Megfogadta, hogy nem iszik többet, egy alkalommal kínáltuk is sörrel, de nem fogadta eini S mégis, szombat óta — visszaesett. Pedig saját bőrén tapasztalhatta: az ital két zsebből is megrabolja. Először: sokba kerül a bor, a pálinka, a rum. Másodszor: egyik munkahelyről a másikra kénytelen vándorolni, a helykeresés közben egy-két hét is eltelik, az italozás utáni műszakmulasztásokat nem fizetik a vállalatok, és az átlumpolt éjszakák idején töri a bútort, beveri az ablaküveget. Szélesedik a kör, egy éjszakai botrány horizontja: szenved a család, felriad a környék, rosszul megy a munka. Be Kis János éjjel egy órakor a rendőr arcába vágja: — Az én lakásomban azt teszek, amit akarok! .:. Ez az én magánügyem! Aztán: — Ellenem van a saját feleségem, a fiam, a lányom! Ellenem vannak a szomszédok! Ellenem van a Szikra nyomda! (Onnan is ösz- szeszaladt az éjszakai műszak a csetepatéra). Amit én csinálok, az tüendháboritás? Hogy a nyomdagéptől nem tudok aludni, az semmi?/ Haragszik az egész világra, ellenségének hisz mindenkit, aki szemére veti a gyakori italozást. Most, ha ezt az írást elolvassa, bizonyára azt mondja: ellenem van az újságíró is, a színház is, a Göngyöleg Vállalat is... Pedig... Pedig a szomszédok szívesebben aludnának, a vállalatok örömmel adnának jobb információt, az újságíró is jószivvel kezdené azzal a riportot, hogy Kis János betartotta ígéretét ét családjával együtt szombaton elutazott a Balatonra. Kedden pedig zöldbabfőzelék volt vacsorára — disznóhússal. (GARAMI)
