Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-19 / 169. szám

195® JULIUS 19

napi:«

8

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Illése

(Folytatás a 2. oldalról)

mint az alsóbb szervekre jobban támaszkodjanak, hogy az összes állami s-ervek, s mindenekelőtt a tanácsok szélesebb kapcsolatokat teremtsenek a néppel, s hogy biztosítsuk minden téren a nép fokozott részvételét a hatalom gyakorlásában.

A szocialista demokratizmus kiszélesítésének egyik alapvető feltétele, a legszigorúbb szocialista törvényesség biztosítása minden téren, a személyi biztonság és vagyoni biztonság megerősítése, a bíráknak az alkotmány előírása szerinti választása, a belügyi, az igazságügyi szervek munkájának megjavítása és legszorosabb kapcsolatuk a néppel,

A szocialista törvényesség megsértése terén elkövetett durva hibákat pártunk vezetésével már felszámoltuk. De itt még sok a tennivaló. A Központi Vezetőség elé terjesztett határozati javaslat széles, nagyjelentőségű intézkedések átgondolt, összefüggő programját vázolja fel, amelyet, amennyiben ezt a Központi Vezetőség magáévá teszi, vaskövetkezetességgel kell megvalósítani;

A gyakorlatban kell bebizonyítanunk, hogy a szocialista törvény védi a Magyar Nép- köztársaság minden polgárát és kötelező minden állampolgárra, hogy népi demokratikus államunk törvényei előtt, személyekre való tekintet nélkül, mindenki egyenlő! A törvénytelenségek és törvénysértések nem tartoznak a népi demokratikus rendszer, a szocializmust építő állam életéhez.

A demokratizálás az állami, a gazdasági, a társadalmi életAlaposan meg kell változtatnunk

gazdasági vezetésünk módszereit

Elvtársak! Amikor a legfontosabb feladatokról szólunk, amelyek állami és gazdasági életünkben előttünk állanak, két fontos kérdéssel kell még az elmondottakat kiegészítenünk. Az egyik gazdasági életünkre, a másik állami életünkre vonatkozik.

Gazdasági életünkben, gazdasági munkánkban eddig mé£ nem tudtunk eléggé építeni az egyes dolgozók, a dolgozók egyes csoportjai, az egyes üzemek, az egyes vállalatok és különféle szervek anyagi érdekeltségére. Feltétlenül helyes, hogy építünk az öntudatra, a szocialista lelkesedésre, a hazafiasságra, népünk és államunk iránti odaadásra, a milliók békevágyára, mert mindez óriási erő. Feltétlenül helyes, hogy mindezek alapján segítségüket kérjük feladataink megoldásában. Azonban nem helyes, bár tettünk erre számos kísérletet és értünk is el bizonyos eredményeket, hogy nem használjuk fel eléggé az anyagi érdekeltséget, mint gazdaságunk fejlesztésében fontos előrevivő, mozgató

Kiméletlen harcot a bürokratizmus ellen!

A második kérdés, amelyet fel akarok vetni, állami életünkkel kapcsolatos. Kétségtelen, hogy a mi állami életünkben — beleértve ebbe terI

van olyan közöttük, amely háromszáz éves múltra *ekinthet vissza, gondoljanak Angliára. Ezenkívül a mi államunk egész más jellegű állam s feladatai

Az idén és a következő években nem lesz békekölcsön-jegyzés

További 15.000 fővel csökkentjük a hadsereg létszámát

A parasztság felemelkedésének egyetlen útja a termelőszövetkezet

*on ki békekölcsönt, sem más llami kölcsönt. Ugyanakkor ízt is javasolja a PB, hogy az i'ően kibocsátott húsz évnél ■idebb lejáratra szóló köl- . !- két a kormány alakítsa u hosszabb lejáratú, 18—20 • ölcsönro, hogy az államot ■■VJ terhe! ",k meg olyan tériekkel. ame'yeket nem bírna A Az azt jelentené, hogy senkiik egy fillérje sem veszne el ••hó1, amit az államnak köl- ’sönadott. Csak az történik, hogy az államnak kölcsönadott pénzét lassabban kapná visz- za. Ugyanekkor azonban az illamkölcsönök elmaradása azt elentené, hogy a ’munkások és alkalmazottak reálbére átlagban kb. 4,2 százalékkal azonnal emelkedne. Azért mondjuk átlagban, hogy a munkások és alkalmazottak reálbére emelkednék, mert ez attól függ, hogy mekkora a fizetés, ki mennyit jegyzett, stb. — Úgy gondoljuk, hogy ezt a javaslatot a dolgozók helyesléssel fogják fogadni.

szervezést. Ezenkívül a többi összes belügyi, stb., stb., szerveket át kell szervezni. Ezért gondolom, hogy az észrevétel és a bírálat indokolt, azonban maga a javaslat helyes és a PB véleménye szerint szükséges. Államapparátusunk azért is túlzottan nagy, mert túl sok nálunk a közigazgatási egység; Szükséges nagyobb közigazgatási egységeket kialakítani, Budapesttel együtt mintegy 10— 12-t, természetesen ez hozzávetőleges szám, véglegeset még nem lehet mondani. Magát Budapestet is túlzottan nagy területté tettük az által, hogy szinte tisztán mezőgazdasági jellegű községeket is hozzácsatoltunk. Valószínűleg ezen is módosítani kell majd; A Politikai Bizottság nevében azt javasolom a Központi Vezetőségnek: bízza meg a Politikai Bizottságot és a Minisztertanácsot az említett irányelvek alapján dolgozza ki a végleges terveket, készítse elő a végrehajtást olymódon, hogy a javaslat előreláthatóan októberben az országgyűlés elé kerüljön, s ez év végéig meg is valósuljon, mert 1957. január elsejével új költségvetési év kezdődik; Nem szükséges bizonyítani, hogy a jelenlegi állapot fenntartása nem kívánatos, mert lazítja az állami fegyelmet s megnehezíti az állami feladatok megvalősítáI

sát. Mert nagy a bizonytalanság az államapparátusban, ki hova kerülj

mészetesen gazdasági életünket is — sok még a bürokratikus vonás és van benne jócskán bürokratikus kinövés. A bürokratizmus ellen, a bürokratikus kinövések és torzulások ellen, bárkinél és bárhol ielentkezzenek is, kíméletlen, megalkulvás nélküli harci; kell folytatnunk, jól átgondolt intézkedésekkel. Az utóbbi időben kezd kialakulni olyan helytelen gyakorlat, hogy egyes újságírók, de mások is. a’talánosítanak s nem egyszer lebürokratázzák állami szerveink dolgozóit és úgy tüntetik fel, mintha a mi rendünk egészében véve egyszerűen valamilyen bürokratikus állam lenne. A mi államunk új állam, népi demokratikus, szocialista állam. Mint népi demokratikus szocialista állam, igen rövid, alig néhány esztendős múltra tekinthet visz- sza. Ezzel szemben a kapitalista államok száz-százötven és

ben, népi demokratikus, szocialista értelemben véve elkerülhetetlenné teszi ugyanakkor az állami és állampolgár fegyelem fokozott erővel való felvetését. Népi demokratikus szocialista fegyelem nélkül — nincs népi demokratikus, szocialista demokrácia! Népi demokratikus államunkat mos: nem gyengiteni hanem szilár- d' ani, erősiteni kell! Az erősítés, természetesen nem létszámemelést jelent, hanem az* jelenti, hogy még demokraü- kusabbá tesszük, még inkább valóra váltjuk, kifejezésre juttatjuk munkás-paraszt jellegét, hogy helyes intézkedéseinkkel, jó munkánkkal még inkább biztosítjuk számára a széles, dolgozó tömegek támogatását, hogy milliók agyával és kezével, milliók alkotó munkájával fejlesztjük, erősítjük népgazdaságunkat, hogy kemény, szívós harcban, átgondolt intézkedésekkel,

ugyancsak a dolgozókra támaszkodva leküzdjük népi demokratikus államunk bürokratikus kinövéseit és torzulásait. De azt is jelenti, hogy honvédelmünket megint csak nem létszámban növeljük, ellenkezőleg, csökkenteni kívánjuk, azonban minőségben megjavítjuk. Honvédségünket és államvédelmünket jobban át kell hogy hassa pártunk politikájának szelleme. Elengedhetetlenül szükséges, hogy korszerűsítsük honvédségünk fegyverzetét s különösen a légvédelmünket, hogy magasabb színvonalra emeljük a kiképzést. Biztosítsuk, hogy valóban hús legyen népünk húsából, és vér népünk véréből, hogy hadseregünket és államvédelmi szerveinket, valamint rendőrségünket, amelyekre hazánknak nagy szüksége van, népünk mind oda- adóbban támogassa^

erőt. Persze ez nem egyszerű dolog, mert a népgazdaság különböző területein ezt különbözőképpen kell alkalmazni, de látnunk kell, hogy nem kis részben ez a hiányosság az oka annak, hogy sokszor kénytelenek voltunk részletesen szabályozni olyan kérdéseket, amelyeket nem kellene vagy csak egészen általánosságban és röviden kellene szabályozni. Ez az egyik oka annak is, hogy nálunk az utóbbi időben elszaporodtak a bürokratikus jelenségek. Ez tehát azt is jelenti — s erről a második ötéves terv irányelveivel kapcsolatos beszámolóban, melyet Hegedűs András elvtárs fog tartani, részletesen lesz szó, hogy alaposan meg kell változtatnunk gazdasági vezetésünk módszereit, hogy a túlnyomórészt határozatok révén való vezetésről át kell térnünk más, közvetlenebb, eredményesebb, hatékonyabb vezetési módszerekre. Mindenekelőtt építeni kell az alsóbb szervek kezdeményezésére, arra, hogy ezek maguk intézzék az ügyek nagy részét.

is különböznek a tőkés államok feladataitól. A tőkés államokat — mint ismeretes, — egy maroknyi, monopólista kizsákmányoló csoport irányítja a saját önző érdekében, a kizsákmányolás, a népelnyomás érdekében, nem pedig az állam Irányítja a népgazdaságot. Nálunk azonban és mindenütt, ahol szocialista vagy szocializmust építő álleim van, nem a momopólkapitalista klzsák- mányolók, nem egy szűkkörű oligarchia irányítja az államot a maga önös érdekében, hanem az állam irányítja a nép nevében és a nép érdekében a párt vezetésével a népgazdaságot;

Államapparátusunk dolgozói túlnyomó többségükben derék, becsületes emberek, népi demokráciánk hívei s nem lelketlen bürokraták;

Persze, akadnak közötfük olyanok is, akik elbürokratizá- lódtak. De legnagyobb részük

munkás, dolgozó paraszt származású vagy népi eredetű értelmiség, s jelenleg is megőrizne kapcsolatát a néppel. Ezek az emberek elkövetnek hibákat és sokszor egyes helytelen in- lézkedésemk, rendelkezéseink is elősegítik azt, hogy munká- lukban bürokratikus vonások lépjenek fel. Lehetnek és bizonyára vannak államszervezetünkben egyes emberek de ezek kivételek, akik sokszor tudatosan keverik a kártyát. Államszervezetünk dolgozóinak legtöbbje nem ilyen. Ezt meg kell mondani, mert most ellenséges, imperialista körök s egyes itthoni szekértolóik is igyekeznek mindenképpen befeketíteni népi demokratikus államunkat.

Ez az új állam, népi demokratikus államunk, egész szervezetében, erényeivel és hibáival együtt, a mi államunk, a mi államszervezetünk, olyan állam, amelyet semmiféle burásod állammal fel nem cserélünk! A hibákat pedig, amelyek megvannak benne, pártunk vezetésével, együttes erűvel kijavítjuk.

A bürokratizmus elleni küzdelem, s államapparátusunk, gazdasági életünk egyszerűsítése, a decentralizálás feladata szívós, körültekintő, alapos, szinte tudományos, egyszersmind igen kemény, határozott, szervező-irányító munkát követel meg. Ezt — mint helyesen mondja a Központi Vezetőség elé terjesztett határozati javaslat, — elhamarkodni nem szabad. Az egyszerűsítés és a decentralizálás felelősségteljes feladatát is csak a nép- I re, a dolgozókra, a tömegekre I

zésünk továbbá, hogy még ez évben, miután a Központi Vezetőség jóváhagyta az irányelveket, elkészüljön a végleges második ötéves terv s azt, mint javaslatot a kormány, az országgyűlés elé terjessze. De nemcsak törvényerőre kell emelni második ötéves tervünket, hanem a pártnak és a kormánynak már most nap- ról-napra meg kell szerveznie a küzdelmet a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az egész népgazdaságban;

Nemcsak és nem főként mennyiségileg, hanem a minőség mutatók szerint is, tehát a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, az új gyártmányok kibocsátása, a műszaki színvonal emelése, stb. tekintetében. Persze, Idetartoznak egyéb gazdasági feladatok, olyanok, mint a begyűjtés helyes megszervezése, a mezőgazdasági munkák elvégzése;

Bár a második ötéves terv irányelvei külön napirendi pontként szerepelnek, szükséges mégis aláhúzni, hogy az új tervezet, amelyet a Központi Vezetőség elé terjesztünk, lényeges kérdésekben eltér az eredetitől. Ebben a tervezetben igyekeztünk megalapozottabbá, még biztonságosabbá tenni második ötéves tervünk irányelveit. Ennek érdekében javasoljuk valamelyest csökkenteni a fő előirányzatokat. így az ipari termelés emelkedését az eredet: ötven-ötvenkét százalékról javasoljuk, mintegy negyven- hét-ötven százalékban előirányozni, javasolunk bizonyos csökkentést 1960-ra a kenyérgabonatermelés előirányzatánál s néhány más mezőgazda- sági előirányzatnál, pl. a gyapjútermelésnél. Javasoljuk némileg csökkenteni a beruházások keretét az eredeti het- vennyolc-nyolvan milliárd helyett hetvenhat-hetvennyolc milliárdra. Mindezek következtében természetesen valamivel kisebb nemzeti jövedelmet kell előirányozni, az eredetileg javasolt negyven- két-negyvenhárom százalék helyett, mintegy negyven százalékot. Ennek az a célja ely- társak, hogy biztonságosabbá tegyük a tervet, főleg az anyagellátást. Ugyanakkor változatlanul javasoljuk előirányozni az életszínvonal emelkedését, az egy főre jutó reálbér emelkedését a munkások• »maszkodva lehet helyesen

eeoldani.

Ennek a munkának a megvalósítása során kell olyan intézkedéseket is tenni, amelyek átmenetileg egyes dolgozók vagy a dolgozók egyes csoportjai számára nehézségeket jelentenek. De ezek az intézkedések szükségesek szocialista építésünk s egész népünk életszínvonalának emelése, egész előrehaladásunk érdekében.

Ezeket az intézkedéseket azonban úgy kell megvalósítanunk,' ahogy ez marxista-leninista párthoz, népi demokratikus, szocializmust építő államhoz illik: a lehető legnagyobb mértékben gondoskodva az emberekről, törődve velük, megmagyarázva, hogy előrehaladásunk érdekében szükség van államapparátusunk, felsőbb gazdasági apparátusunk egyszerűsítésére, létszámának csökkentésére s hogy mindenkinek a számára, aki képes dolgozni, a Magyar Népköztársaságban, alkotmányunk szellemében, munkát, megélhetést fogunk biztosítani. Nem mondhatjuk, hogy olyan munkát, mint eddig végzett, mert nyilvánvaló, hogy a mai csökkentésre kerülőknek nagyobb része át kell hogy menjen a termelésbe. Inkább lassabban hajtsuk végre a feladatot, de a lehető legnagyobb körültekintéssel. Inkább hosszabb időn keresztül készítsük el, de mindent kövessünk el, hogy a bizonytalanság és a megrázkódtatás, mellyel ilyen intézkedés átmenetileg járhat, a lehető legkisebb legyen,

nál és alkalmazottaknál legalább 25 százalékban és a parasztság reálpénz és természetbeni jövedelmének emelkedését 25 százalékban. A nemzeti jövedelemnek említett 40 százalékos emelkedése jelentéktelen mértékben megváltoztatva a nemzeti jövedelem belső elosztását, teljes mértékben lehetővé teszi ezt az emelkedést és bizonyos tartalékoknak az előirányzását is megvalósíthatjuk.

A főmutatók nagyobb részének csökkentésére vonatkozó javaslat megtételénél a Politikai Bizottságot az anyag- ellátás biztosítása mellett az a szempont vezette, hogy olyan irányelveket készítsünk, hogy lehetőleg ne érhessen bennünket meglepetés, ha egy vagy más tekintetben tőlünk független okokból nem az történnék, amit előirányoztunk, például egy-két év gyengébb mezőgazdasági termése vagy valami más, s mindennek érdekében jelentősebb tartalékokat biztosítsunk; A második ötéves tervünk, ez egyébként is természetes, sokkal megalapozottabb, mint előző terveink voltak. Tanultunk a múlt hibáiból s meg kell mondani, hogy nem volt nevünk akkor még tervezési tapasztalatunk, s ezenkívül nemzetközi tapasztalataink sem voltak tervezési vonalon. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy irányelv-tervezeten nem lehet és nem kell tovább javítani, s nem jelenti azt, hogy magában a tervben amikor a részletes tervet kidolgozzuk, nem kell mindent elkövetni, hogy a még meglévő hiányosságokat és bizonytalanságokat kiküszöböljük. Természetesen arra is igen nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet, — ezt a tervet azért, mert csak 47—50 százalékos ipari termelési emelkedést és mintegy negyven százalékos nemzeti jövedelememelést irányoz elő — félkézzel, játszva nem lehet megvalósítani. Vannak ilyen hangok, de ezek helytelenek. Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ezt a tervet nem könnyű megvalósítani, párturtk, munkásosztályunk, egész népünk erőinek összpontosítása és megfeszítése szükséges ahhoz, hogy ezt a tervet sikeresen megvalósítsuk és esetleg valamelyest túlteljesítsük;

A közvetlen gazdasági feladatok között rendkivül fon- 'osnak tartja a Politikai Bi- •'Ctság, hogy számba véve a -eális lehetőségeket, elvetve ■óbból dali demagógiát. amely* a Központi Vezetőség 193 évi márciusi határozata mir •alandorpolitikát helyesen le: 'ezett le, szilárdan, csakis me0 lévő gazdasági erőinkre építve. mielőbb tovább javítsu - dolgozó népünk, mindenekelőtt munkásosztályunk élet- színvonalát. A már meghozott és még meghozandó intézkedéseket, amelyek ezt célozzák, az elvtársak ismerik. Ilyenek a május elsejei árleszállítás, egyes bérügyi .intézkedések, a munkaidő részleges csökkentésére már végrehajtott határozat, különféle szociálpolitikai cs egészségügyi intézkedések, melyek már megvalósultak, vagy előkészítés, illetve megvalósulás stádiumában vannak. Ezen túlmenően a Politikai Bizottság javasolja, hogy 1956-ban és a következő években a kormány ne bocsásFlgyeletmbe véve a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését, pártunk javaslatára a kormány már csökkentette a honvédségünk létszámát húszezer fővel. A Politikai Bizottság most azt javasolja a Központi Vezetőségnek, hogy javasolja a kormánynak, tegyen lépéseket a hadsereg további 15 ezer fővel való csökkentésére, vagyis rövid idő alatt nymodon összesen 35 ezer fővel csökkentenénk hadseregünk létszámát a már előző 20 ezerrel együtt; Természetesen, a leszerelésre kerülő katonákat és tiszteket a népgazdaságban s általában állami és társadalmi szerveinkben megfelelően el kell helyezni;

A Politikai Bizottság javasolja a Központi Vezetőségnek — s ezt a határozati javaslat is felveti, hogy elvileg döntsön ezen az ülésen a területi átszervezés kérdésében is. Többen a KV tagjai közül kifogásolták, hogy ez a kérdés nyilvánosságra került, mielőtt a Központi Vezetőség megvitatta volna; Az észrevétel és bírálat indokolt, de a javaslat maga helyes és szükséges. Valóban nem valami operatív jellegű, hanem rendkívül nagy horderejű kérdésről van szó. Persze nemcsak a közigazgatás átszervezéséről van szó, hanem a pártapparátus átszervezéséről, sőt a megvalósítást a pártapparátus átszervezésével kell kezdeni, mert a pártnak kell irányítania az egész átTovábbra is változatlanul, töretlenül visszük pártunk irányvonalát a mezőgazdaság szocialista átalakítására, a legszigorúbb önkéntesség betartásával, de nem passzív módon, hanem az elért eredmények népszerűsítésével, s érvek segítségével. Meg kell győzni a parasztságot arról, hogy fel- emelkedésének egyetlen útja a termelőszövetkezet. Jelenleg van szilárd alapunk már a jól működő, régi termelőszövetkezetekben, hogy ezt megtegyük. Pártunk III; kongresszusának erre vonatkozó útmutatásai,* Központi Vezetőségünk műit évi júniusi, valamint 1955. márciusi határozata teljes mértékben érvényben maradnak s megszabják e tekintetben is cselekvésünk irányát Ugyancsak változatlanul érvényben marad az, amit pártunk III. kongresszusa Központi Vezetőségünk ez év márciusi határozata az egyéni parasztgazdaságokról a szegény- és kőzépparasztsághoz való viszonyunkról mondott, hogy mi az egyéni parasztgazdaságokat is támogatjuk, igyekszünk elérni, hogy termelési tartalékaikat jobban kihasználják, hogy mindenekelőtt a termelőszövetkezeti parasztság mellett a szegényparasztságra támaszkodunk, de igyekszünk szoros szövetséget teremteni a középparasztsággal és jóvátenni azokat az igazságtalanságokat, amelyeket számos helyen a középparasztokkal szemben őket ku- láknak minősítve elkövettek. Ez folyamatban van és reméljük, hogy ez a jóvátétel igen rövid időn belül, 1—2 évben lezárul;

Végül le kell szögeznünk, hogy a kulákoknak minden jogot meg kell adni, amely a Magyar Népköztársaság polgárait megilleti, semmiféle törvénytelenséget nem szabad velük szemben megtűrni, de politikailag a kulákságot el kell szigetelni; Nem érdekünk, hogy kiélezzük a harcot a kuláksággal szemben. Ellenkezőleg az az érdekünk, hogy ez a harc lehetőleg ne éleződjék ki. De résen kell lennünk. Nem szabad megengedni, hogy törvényeinket megszegve mezőgazdasági termelőszövetkezeteink, állami intézményeink, stb. ellen bárki aknamunkát folytasson.

(Folytatás a 4, oldalon.)

Módosítjuk a második ötéves terv előirányzatait

Egyik legfontosabb célkitű-