Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-17 / 167. szám
1956 JÚLIUS 11 NA'PCÖ 8 Ifjúsági parlamentek Július 7-én mintegy 300 DISZ vezető tanácskozott Pécsett arról, hogyan hajtsák végre a DISZ Központi Vezetősége legutóbbi határozatát. Elhatároztuk, hogy minden diszistával és DISZ-en kívüli fiatallal is megbeszéljük a teendőket, véleményt, javaslatot kérünk mindenkitől, akinek szívügye az ifjúsági szövetség munkájának megjavítása. E véleménynyilvánítás egyik fórumaként szervezzük meg az ifjúsági parlamentet az üzemekben és hivatalokban. Joggal mondhatják néhá- nyan, már megint gyűlés, a DISZ újra gyűléssel kezdi. Az ifjúsági parlament azonban eltér a szokásos gyűlésektől, nem egy elárvult falragasz jelzi majd az üzem portáján, hogy „ma 4 h-kor DISZ taggyűlés lesz. Mindenkit szeretettel vár a vezetőség”, Nemcsak a DISZ-tagság, hanem az üzem fiataljainak gyűlése lesz ez, ahol mindenki kiöntheti szívét és elmondhatja örömét, bánatát, mindent, ami összefügg életével, munkájával. Azt, hogy mi a problémája a munkahelyén, van-e anyaga, hogyan segít munkájában a DISZ, mit kíván a Dísztől, kirándulni, sportolni, kul- túrmunkát végezni, tanulni akar-e? Vagyis mit szeretne, hogyan képviselje az érdekeit, a közösség érdekeit a DISZ, a pártszervezet, az üzemvezetőség, a szakszervezet, femét halljuk az aggályos- kodókat: hisz erről már egy- párszor szóltunk a DISZ vezetőségnek, de semmi sem történt! Szó se róla, ennek is van alapja. Az ifjúsági parlament azonban — ezt ismét hangsúlyozzuk — nem a szokványos gyűlés lesz; Az úgynevezett „elnökségben“ az igazgató, párttitkár, a szakszervezeti elnök, a bányamester, a művezető, a kultúrotthon igazgató, a sportköri elnök, a DISZ-titkár foglal majd helyet. Hozzájuk intézik a kérdéseket, panaszokat, s ők ott a helyszínen válaszolnak a szükséges intézkedésekről. Igaz, sokszor és sokat ígértek, de gyakran másképp tettek. De az ifjúsági parlament színe előtt egyetlen vezető Bem teheti meg, hogy tudomást sem vesz a Díszről, az ifjúság jogos igényeiről. Ha pedig azt teszi, bármilyen magas poszton áll is, az ifjúsági parlament, az üzem ifjúsága vonja kérdőre. Ebben pártunk is az ifjúság mellett áll. Pusztai József, a városi DISZ vb. titkára. Sok jót láttunk, tapasztaltunk Zwickauban NDK-ból a komlói bányászküldottség Hazaérkezett az A Komlói Szénbányászati _ Tröszt képviseletében a Német Demokratikus Köztársaságban lévő Zwickauba június 27-én a német bányásznapra elutazott héttagú komlói bányászküldöttség július 14-én visszaérkezett Komlóra. A küldöttségben résztvett Ormos Károly főmérnök, a Komlói Szénbányászati Tröszt beruházási osztályának vezetője is. Ormos elvtára lapunk munkatársának az alábbiakban számolt be a küldöttség útjáról, tapasztalatairól. — Berlinben nagyon szívélyesen fogadtak bennünket. Onnan gépkocsival mentünk Zwickauba. Nagyon tetszett a Berlin—Zwickau műút; két 12 —12 méter széles párhuzamosan épített műút ez, amelynek mindkét részén egyirányú a forgalom. Külön érdekessége az útnak, hogy keresztezés nincs, az utat alul- és felüljárók szelik át. Ennek ellenére a megengedett legnagyobb sebesség 80 kilométer. Zwickauba sok régi ismerőst találtunk, hiszen zwickaui bányászok voltak már látogatóban Komlón. A Kari Marx és a Martin Hoop bányaművek vendégei voltunk. Meleg és szívélyes fogadtatásban volt részünk, s egész ottlétünk idején övezett bennünket német barátaink vendégszeretete. Július 1-én résztvettünk a német bányásznapon, amelyet hasonló ünnepségek között tartanak meg, mint mi; művészegyüttese is fellépett: kétórás műsorral kedveskedtek a bányászoknak. Sok nyugatnémet bányászküldöttség is résztvett az ünnepségen. A szórakozás csúcspontja a tombola-sorsolás volt, amelyen főnyereményül egy televíziós rádiót sorsoltak ld. Láttam televíziós közvetítést is, ha még nem is a legtökéletesebb, de élvezhető. A Zwickautól mintegy 30 kilométerre fekvő Oelsnitzet is meglátogattuk. Kis bányaváros ez, de feltűnt, hogy majd háromszor akkora kultúrott- hona van, mint a komlói Május 1. Meglepett a kultúrotthon berendezése 850 fős nagytermével, szakköri szobákkal és mintegy 8 000 kötetnyi könyvtárával. Külön érdekesség a kultúrotthon bárja. Valódi „nagyvilági“ bár, süppedős szőnyeggel, táncparkettel, selyembrokát függönyökkel, magas bárszékekkel. A bányászok szívesen szórakoznak a bárban, de igen látogatottak a szakkörök is. Feltűnt, hogy az egész bányásznapon, de később sem láttam berúgott embert. Eszembe jutottak párszor a komlói bányásznapok.;. Sok kint a magyar bor, különösen Balatonmel.'éki. Pár szót a keresetről; A német bányász pénzben többet keres, mint a magyar, de a mindennapi vósárolnivaló drágább, mint nálunk. Egy tojás például jelenig magyar pénzbe átszámítva 2,50 forint. Ezzel szemben az Ipari cikkek, főleg a műanyag olcsóbb, mint nálunk. Nagyon szépek és ízlésesen berendezettek az üzemi étkezdék, ahol szeszes italt nem kapni, ellenben minden étkezéshez fél liter tejet szolgálnak fel. Láttunk zajmentesen működő 45 ezer köbméteres tur- bckrmpresi’irt. Eszünkbe jutott a 25 ezer köbméteres komlói, ameiv b’x.ny zajos... Voltunk bányában is. Feltűnt a bányák korszerű biz- xsnása. E'lenben biztonság szén-pontjából nincsenek olyan sz'gorú köveitúiiények, mint nálunk. Elég sok a kisebb baleset; Láttunk olyan bányát, ah< i a klilS'.n: tennivaló .cm mindössze két ember végezte. A németek ai.,Mosan csökkentik az impi-odjk.ív műszakot és mindezt s- nagyarányú gépesítéssel. Sok tapasztalatot szereztünk ilven vonatkozásban is. Fgész ottlétünk alatt nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon vk meghívásnak — sajnos, — nem tudtunk eV get tenni. — Voltunk Baad-Elsterben és Drezdában is. Baad-Elstsr nagy üdülőhely. Drezdában megtekintetr.Ük a képtárat. Sokat láttunk, tapasztaltunk. Sok jó tapasztalatot tudunk itthon felhasználni — fejezte be nyilatkozatát Ormos Károly elvtárs, O. P, Tanulmány a Mecsek mikraszkűjios gombáiról A Pécsi Természettudományi Múzeumban ilyenkor nyáron sem szünetel a munka. Folytatják Baranya megye, Pécs város állat- és növényvilágának kutatását, újabb anyagokkal gazdagítják a múzeum anyagát. Emellett tudományos kutatómunkával is foglalkoznak. Itt dolgozik és kísérletezik a fiatal Vass Anna segédmúzeo- lógus is, aki bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia ama munkájába, amely Magyarország mikroflórájának felkutatását tűzte ki célul. — A Mecsekben található korhadékokon lakó mikroszkópos gombákat és az élő növényeken élősködő mikroszkópos gombákat, lisztharmatokat gyűjtöm — mondja Vass Anna. Ennek gazdasági jelentősége van, mert ezek pusztítják a gyümölcsfákat, szőlőket. Pécsett különösen nagyjelentőségű ez, mert nagy ki terjedésű szőlők és gyümölcsösök vannak. — A rozsdák, lisztíiarmatfé- lék mellett a nagy gombákból is van már gyűjteményem. A gyűjteményanyagot azután feldolgozom és ez év végére tanulmányt készítek „Mikroszkópos gombák a Mecsek hegységből“ címmel. Valószínűnek tartom, hogy ez a tanulmány nyomtatásban is megjelenik majd. P. J. a Dunántúli Napló bírálatára „Várjuk Javaslataink jóváhagyásit" címmel nyllatkosat jelent meg a Dunántúli Napló június 24-1 számában. Ebben Tamásy István elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt éómérnöke bírálta a Szénbányászati Minisztériumot. Az Írásra Bruckner József sajtóiroda-vezető tolmácsolásában az alábbi választ küldték a minisztérium illetékes vezetői: A Pécsi Szénbányászati 9) sí xröszt a minisztériumnak megküldte a második ötéves tervjavaslatát mely magában foglalja a Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeinek fejlesztését. Tamásy fi ívtárs hiányolta, hogy ez a terv még nincsen jóváhagyva. Mivel a Minisztertanács még nem hagyta jóvá a második ötéves tervet a minisztérium sem hagyhat jóvá második ötéves tervet az irányítása alá tartozó trösztök részére. Az 1956. évben megoldandó feladatokkal kapcsolatban a szállítás átszervezésének nehézségeit említette Tamásy elvtárs. Ez ügyben a Duclos Bányagépgyárat utasítottuk a kötélpálya tartóoszlopok idejében való legyártására. Ennek alapján az év végéig ezeket a munkákat el kell végezni. Beszélt Tamásy elvtárs az 1956. évben elvégzendő többlet-beruházásokról is és megállapította, hogy a többletberuházásokhoz szükséges anyagi lehetőség nincs biztosítva, sőt még az 1956. évben betervezett beruházások kivitelezése is nehézségbe ütközik a kivitelező vállalatok kapa« citás-hiányából kifolyólag. Ez valóban így van. Meg kell mondanunk, hogy jónéhány év óta a kiadott beruházási keretek mögött nincs meg az anyagfedezet építőanyagban, gépben, szerelésben stb. Ennek a lehetetlen állapotnak megszüntetésére több ízben felhívtuk az Országos Tervhivatal figyelmét, de mint ahogy az 1956. évi példa is mutatja, eredménytelenül. Arról van ugyanis sző, hogy az anyagmérlegek, kapacitás- mérlegek nincsenek arányban a kiadott beruházási keretekkel. Ettől függetlenül azonban erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a szénbányászat beruházásai a terv szerint megvalósuljanak. Ennek alapján a kilátások valóban %,nem rózsásak". A hátralévő 5 és fél hónapban azonban még van lehetőség arra, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt részére szükséges beruházások 1956-ban megvalósuljanak. Ehhez azonban az Építésügyi Minisztérium fokozottabb gitsége szükséges." seEredményesen, gyorsan védekezhetünk A megyét járva számos községben panaszkodtak az emberek, hogy rosszul dolgoznak a szederkényi növényvédők, sose lehet őket megtalálni, nem hatnak a vegyszerek és tovább terjed a bogár. Felkerestük hát a szederkényi növényvédő állomás agronómusát, Nagy Lajos elvtársat és megkérdeztük, hogyan folyik a védekezés a kártevők ellen? — Legelőször is a burgonyabogárról beszélek, mert talán a legjobban elterjedt a járásokban. Minden községben, ahonnan gócokat jelentettek, kiküldtünk DDT port és háti porozókat. Azonkívül minden járásban dolgozik a növényvédő állomás kikülönített brigádja, amelynek négy motoros permete- ző-porozó gépe van. A négy gép kapacitása napi 100 hold, Természetesen ennek csak kis hányadát tudja a gyakorlatban hasznosítani, mivel az újabb gócok felkeresése időt vesz igénybe. — Mi az oka, hogy olyan gyorsan terjed a burgonyabogár? — A helyi tanácsok nem szervezik meg kellőképpen a keresését. Ha van is ilyen, az rendszertelen. Ezt bizonyítja számos eset, amikor kihívják az állomás porozógépét egy gócra, a gép elvégzi a munkáját és már útban van hazafelé, amikor jön az újabb telefonjelentés, hogy ugyanabban a községben ismét — most már másutt — találtak bogarat. Es ez nem ritka eset. — Több községben panaszkodtak, hogy a porozás után is megjelent a burgonyabogár? Mi az oka ennek? — A bogarak egy része mindig a földben tartózkodik és ha elmegy a porozószer hatása — mely négyöt napig tart — előjönnek és tovább pusztítanak. Ugyanez a helyzet nagy fel- melegedés és eső után is, amikor a szer gyorsabban veszíti el a hatását. Ezért porozás után is kell folytatni a keresést. A növényvédők pedig ötödik napra lepermetezik, ezt 15 nap múlva megismétlik és a huszonegyedik napon ismét poroznak. Azt is meg kell mondani, hogy a panaszoknak sokszor nincs kellő alapjuk. Így volt ez Mekényesen is, ahol a tsz panaszt emelt, hogy a vegyszeres gyomirtás nem ért semmit. Személyesen jártam kint és megmutattam az elnöknek a vegyszer hatását^ Mire az elnök visszavonta előbbi panaszát, (Gáldonyi) Küldöttségünk Czottner Sándor elvtáre szénbányászati miniszter nevében öt „Kiváló bányász“ kitüntetést nyújtott át az ottani dolgozóknak: a Kari Marx bányaművek vezérigazgatójának és még négy bányásznak. Tapasztaltuk, hogy kitüntetéseket ott ritkábban adományoznak. A kitüntetésük, a jelvényük egyszerűbb kivitelű, mint nálunk. Az ünnepség igen szép volt. Többek között a drezdai rádió Jó, ha tudjuk ... ;;. hogy ha a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban gépkocsival, vagy vontatóval szállítják be a szénát a rétekről, ajánlatos, a hordásnál a széna lekötésére hálót használni. Az ilyen háló beszerzése nem kerül sokba, s igen nagy előnye, hogy egyetlen szál széna sem megy veszendőbe szállítás közben, mert a jó erős spárgából készült háló megakadályozza az értékes takarmány elszóródását. :: -. hogy a gaborn amagvak do- hosodását lappangó penész- gombák okozzák. Köztük a sugárgomba, fuzárium és pe- nicilium gombák. Ezek a parányi élősködők csíráikkal részben a talajból, részben pedig a levegőből férkőznek be a bemelegedő nyirkos gabonaszemek héjába. Ott megbontják a sejtek szervesanyagállományát, csökkentik a mag csíraképességét, sikértartalmát és jellegzetes dohos szagot árasztanak. A betakarított termény doho- Bodésát úgy kerülhetjük el, hogy raktározás előtt alaposan megszárítjuk a gabonát! HIGYJÉK EL a sásdi járásban éjszaka tán még serényebben munkálkodnak, mint világos nappal. Az éjféli órán, mikor szebbik oldalukra fordulnak a nyilaié derekú kaszások s aratóbél- ról álmodoznak a marokszedő lányok — a kéretlen ré- szcsaratók szapora serege röfög, csörtet ki a fénytelen erdőből s lepi meg az érő gabonaföldeket. A jakabfai dűlőben, Gödreszentmárton fölött megnéztem azt a részt, amit a Zrínyi Termelőszövetkezet tarbúzájából reggelre virradóra a vaddisznók meghagytak. A gabona lehenge- redve, a tarló feltúratva, a kalászok fele lerágva, fele pocsékban. Erről a darabról — ha további megvámolástól a vaddisznók el is tekintenek — legföljebb annyi búza jöhet csak le, amit rendesen a tarlóról összegereblyézett kaparékból szokás elcsépelni; A többit „betakarították”, felélték és „gyorsbeadták” a vadak, melyeknek rovásán — hivatalos becslés szerint — évről-évre 200 ezer forint körüli kár gyülemlik fel egyedül a sásdi járásban. Csak Magyaregregy községben tavaly 57 károsult kifizetésére 61 ezer forintot dobtak kútba. Szószerint kútbadobtak! Ezekért az összegekért ugyanis az állaim nem kapott semmi ellenértéket, legfeljebb annak örülhetünk, hogy a vadak szerencsére jól híznak. Ez is valami, de mivel nem hisszük, hogy a vadkanok havi súlygyarapodását az államháztartás vaVadkár — a gazdák ostora lamelyik rovatában is jóváírnák, kijelenthetjük, hogy vadkárra ilyen óriási összegeket kifizetni, egyenlő a pazarlással! Véleményünk szerint ezeket a százezreket nem szépségflastromok felrakására, hanem a vadkárt megelőző védekezésre kell fordítani! Bokor Irén agronómus megmutatta, hogyan is fest az a bizonyos megelőző védekezés — ma. A jakabfai dűlőben a kukoricás fölötti akácos szélén egy szál kifeszített házicéma „riasztja” vissza a szarvasokat, miután már átvergődtek az erdőezél galagonyabokros, 6zederindás szövevényén. A tarbúza szélébe vert karókon lyukas fenekű. bemeszelt lábasok „álltak őrt” egy póznára akasztott fehér mosogatórongy társaságában; Hetvehelyen az alvadt marhavért találták csalhatatlan szemek, de hiába mázolták be vele a fiatal gyümölcsfákat, a szarvasok s nyulak tönkretették az egészet. Kukoricaérés táján ko- lompok szólnak, őrtüzek lángolnak az egész határban, de megkívánhatjuk-e a nappal kemény munkában izzadó gazdáktól, hogy éjszakájukat a vadak miatt bakterolással virrasszák végig?! Ebmards- nak kutyaszőr az orvossága; a vadak pusztításait csak a már túlságosan elszaporodott vadak elpusztításával gyógyíthatjuk er-cményesen. — Nemzeti kincsünknek tekintjük hazánk vadállományét, de a mezőgazdasági termelést még inkább. Nem mehet a vadvédelem a mezőgazdaság kárára! Gödreszentmárton- ban, míg rendszeres kilövésük folyt, alig fordult elő kártétel; Ma? Nemcsak a szántók sinylik meg éjszakáról éjszakára, hanem a puskadörejtől már régen elszokott rókák délben, a falu közepéről viszik el tucatjával a rántanivaló csirkéket, HAT HOL VANNAK a puskák? Gödreszentmárton- ban olyan „vadászok” markában, akik félnek a vaddisznóktól. A vadkár elleni tényleges és hathatós védekezés első lépése az lenne, ha felülvizsgálnák a puskákat tulajdonosaikkal együtt. — Adjunk fegyvert olyan feltétlenül megbízható embereknek, akik nem sajnálják a jó puska árát, nem ijednek meg saját árnyékuktól, is akiknek érdekük, hogy megvédjék a határt, saját földjüket a vadaktól. Az igazi vadászoknak, a hegyháti vadásztársaságnak tartozunk annak elismerésével, hogy ha valaki korlátozta a vadak kártevését, akkor Ők azok, akik sokszor erejükön felül is résztvettek benne. Kiss József elvtárs, a vadásztársaság titkára „civilben” a járási tanács gépkocsivezetője fél éjszakákat ül végig az erdŐ6zélen s nemrég lőtt ki egy mázsán felüli kocát. Vasmatics elvtáre, a járási begyűjtési hivatal vezetője a vadásztársaság elnöke. Nemcsak azt panaszolja el, hogy a rájuk eső 56 ezer kát. holdra mindössze 5 (öt) golyóspuska jut és érthetetlenül nehéz beszerzésére engedélyt szerezni, hanem a vadügyi bürokráciának egyik remekművével is megismertet. Azt, hogy hány szarvast, hány vaddisznót 6zabad évente kilőni, az ő megkérdezésük nélkül állapítják meg. — így előadódott, hogy olyan vadásztársaságoknak adtak vaddisznó tervet, ahol egyáltalán nem fordult elő, másutt pedig, ahol falkaszámra dúl, ezt nem vették tekintetbe, Hallgassák meg a vadász- társaságokat Is, s akkor az élethez igazodó kilövési terv a maga módján bizonyára jobban segíti elő a vadkárok csökkenését, A vadkár csökkentésnek ma már nemcsak ilyen „vérszomjas” módját ismerjük. Ha a vaddisznók esetében csak a puskapor és az ólom is a gyógyszer, nemes vadunk, a szarvas ellen, háromsoros drótkerítéssel, kilövés nélkül is védekezhetünk Nem mértük fel ennek általános lehetőségeit, de a járás szakemberei úgy vélik, hogy több község területén ez csaknem teljesen elejét venné a szarvasok kijárásának. Ha természetes, hogy az árvíz ellen gátakat emelünk, meg töltéseket, ugyanígy magától értetődő, hogy ahol en- nqjc feltételei adottak, ott ne riadjunk vissza a megelőzés hasonló eszközeitől. Sajnos, sok magától értetődő dolog nincs még nálunk megvalósítva. Természetesnek tartjuk, hogy a jégkár, tűzkár és vízkár után megfelelő mértékben csökkentsük a beadást. Elismerjük mi a vadkárt is, bizonyé» kártérítést is fizetnek érte — de a beadás mérséklése, hiába verik esztendők óta az alsóbb szervek a vasat, nem következik be. Elmondták ezt már Vasmatics elvtársék Tasnádi elv- társnak, a begyűjtési miniszter helyettesének is, — de nem lett semmi foganatja. — Mi Igazságtalannak tartjuk, hogy a vadak által részben, vagy teljesen tönkretett földek után ugyanakkora beadást állapítsanak meg, mint ahol zavartalanul betakaríthatta termését a gazda. FAGGYAL-JÉGGEL, vad- dal-tűzzel szemben roppant féltéssel nevelték fel termésüket a sásdi járás gazdálkodói. Kötelességünk őket megmenteni a vadkár ostorától: őket s mindazon falvakat, ahol erdők szegélyén vetnek ugyan, de egyáltalán nem biztosak benne, hogy a termést ők aratják-e le? OROSZLÁN IMRE j
