Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-15 / 166. szám
4 M A Pf 1956 JÚLFDS 15 1/ííiöí d 1flec&eke*t A Mecsek oldalán festői ** környezetben, sudár fenyőfák és testes tölgyek között épül az úttörőpark. Nevezhetnénk akár úttörő városnak is, hisz csaknem ötvenezer négyzetméter területen fekszik. Az építkezés körül nem hallani kopácsolást, gépzúgást, mégis minden jel arra mutat, hogy a 48-as emlékmű mögött hamarosan sátrat verhetnek az úttörők — a tábor ifjú építői. A Pécsi Tervező Irodában készülnek a tervrajzok. Kiss Tibor mérnök mielőtt munkához látott, többízben Járt a csillebérci úttörőtáborban tapasztalatot gyűjteni. Ezuán vetette papírra a maga és a többi szakember, valamint A tnuzsiUa (tiwdalmá&at* IS lesiny ez a birodalom. 11 Alig egy-másfél hold földet ural királya, a muzsika. Népsűrűsége azonban nagyobb, mint bármelyik más országé. Ezen az egymásfél holdon kétezerötszáz ember issza magába a zenét. A szabadtéri színpadon operaest gyönyörködteti a muzsika birodalmának alattvalóit. Műsor: Trubadúr. Játszik: a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar. Énekel: Svéd Sándor Kos- suth-dijas, kiváló művész, Papp Júlia, Tiszay Magda, Király Sándor. Vörösbíbor fény ömlik a színpadra a reflektortornyok lámpáiból. Szürke várfalak meredeznek az énekesek feje fölött, kardok villannak a homályból, seregeket sejtünk a láthatatlan háttérben és mindent-mindent átleng csodálatos szárnyaival Verdi muzsikája. A nézőtéren, az első sorban kislány ül. Kopottruhás, cigányképü kislány. A szünetben telepedett ide és ittragadt: ittmarasztotta a muzsika. A szünetben pillanatnyi szünet nélkül csacsogott. Hogy a kishúga otthon van, hogy szandáljának hátsó pántját azért vágta le a városi DISZ Bizottság elképzeléseit. A teljes tervdokumentáció december 12-re készül majd el, de a részlettervek alapján előbb is munkához lehet látni. Az első teendő a tábor bekerítése és a víz biztosítása lesz. Gálhidy László mérnök a vízvezeték és a terep rendezését vállalta. Az épületek elrendezése Kiss Tibor építész mérnök és Tillai Ernő főépítész feladata. A főépületben lesznek a szakköri termek és a klubszobák. Ez és a fiú és leány lakóépületek egyemeletesek lesznek. Mellettük épül majd a földszintes konyha az ebédlővel. A tulajdonképpeni tábor azonban nem ez, hanem a tervrajzon feltüntetett sok-sok sátor lesz. A fiúk sátrait a baloldalon, a lányokét pedig a jobboldalon verik fel. A gyerekek itt pihennek majd, ezekben térnek éjszakai nyugovóra. Épül egy vízmedence is, ezenkívül három zuhanyozó. A sportolókat tenisz-, röplabda- és kézilabdapálya várja. Két várat is építenek az erdő sűrűjében. Itt zajlanak le a számháborúk. És esténként, ka a szabadtéri színpadon ki- gyúlnak a lámpák, kezdődik a műsor .. j Ilyen lesz Pécs úttörőtábora. Ilyen lesz, ha a mérnökök, pedagógusok, üzemi munkások, tisztviselők, szülők és fiatalok az úttörők érdekében hozzálátnak üres óráikban, vasárnaponként a tervek valóraváltá- zához, _ (FARKAS) talátktocÁ UacUáftyboH Nagyszabású ifjúsági találkozót rendez a DISZ megyei bizottsága a harkányi strandon augusztus 26-án, vasárnap. A találkozón a pécsi fiatalok a pécsi, siklósi és a sellyei járás ifjúsága is résztvesz. Valószínű, hogy a sellyei, siklósi járásokkal határos jugoszláv területekről is jönnek küldöttek a találkozóra. A strandon szabadtéri színpadot, étel és ital sátrakat, körhintát, céllövöldét állítanak fel. A sport- bemutatók után a szabadtéri színpadon a megye különböző részéből érkező művészeti csoportok szerepelnek. Az ifjúsági találkozó szépségversennyel és a Bányász étteremben megrendezésre kerülő bállal ér véget : knEfy Ud'zádcut // címmel a DISZ megyei bizottsága a Hazafias Népfront és a megyei tanács népművelési osztálya közös rendezésében mozgalmat szerveznek. A mozgalom keretében irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetnek, közös kirándulásokat szerveznek. A rendező szervek közös útmutatót adnak ki, melyben tanácsokkal látják el a fiatalokat, hogy nyári szabadidejüket hogyan használják fel. uu&u apuka, mert törte a lábát, hogy az új piros szandált nem vehette föl, mert azt ünnepnapra tartogatják, hogy most íratták be az első általánosba... Mióta felcsendültek a második felvonás kezdő akkordjai: valósággal megnémult. Megittasodva, mint a többiek, mint a „nagyok", ül, és hallgatja a munzsikát. Nem veszi észre, hogy Svéd Sándor olaszul énekli a szöveget, hogy kissé könnyen veszi, ahogyan mondani szokás „dobja” a szerepét, csak a hangokra fülel és el nem veszít egyetlen egy megelevenedett kottafejet sem. Nem érti a szöveget, nem értheti azt sem, hogy a bácsik és nénik mit miért csinálnak a színpadon, miért öltöztek ilyen furcsa ruhába, miért sírnak és nevetnek — de a zene megbabonázta. Mi, többiek, kétezernégy- százkilencvenkilencen hasonlóképpen vagyunk. Varázslat? Nem. Operaelőadás a sza- padtéri színpadon. Bár többször Jönne el ide a Muzsika, és uralná kétezerötszáz és sokszor kétezerötszáz alattvalója lelkét! — Móricz Zslgmond „Ludas Matyi‘'-ját adja elő a Pécsi Nemzeti Színház művészbrigádja a nyár folyamán. A darabot Baranya több községében bemutatják. — Az új pedagógusok tiszteletére fogadást rendez július 16-án a megyei tanács v. b. oktatási osztálya. A fogadást megelőző ünnepségen mondják meg a fiatal tanítóknak és tanároknak, hosy hol lesz jövendő munkaterületük. — A Kamaraszínház nézőterét korszerűsítik augusztusban, A széksorokat lépcsőzetesen felemelik, így orvosolják a közönség panaszait. Átépítik az előcsarnokot, az öltözőket és a lépcsőházat is. — Mozit épít magának Hidas község. A művelődési ház udvarán éktelenkedő régi pajtát mór bontják és a bontási anyagból, a Szénbányászati Vállalat és a Kokszmű támogatásával mozihelyiséget építenek. Az új mozi berendezését a Moziüzemi Vállalat biztosítja. — Alkotásaikat állítják ki a Pedagógiai Főiskola idén végzett rajztanár hallgatói a Nevelők Házában. A kiállítást vasárnaptól tekinthetik meg az érdeklődők. Uct láz.&Cf’úh&'z kötnék a faliújságcikkek írását — kezem a szívemre téve esküszöm — nem írnék többé faliújságcikket. Nem és nem. Az első „nem” a vizsgára vonatkozik, amelynek nem vetném alá magam, a második „nem” magára a cikkre, amit nen* írnék. Ez azt hiszem egészen természetes. Nékem hivatásom az újságírás, hetedik éve gyakorlom ezt a tisztes mesterséget, és ha nem is vagyok a mesterség mestere, annyit legalább konyí- tok hozzá, mint a legmesteribb faliújságszerkesztő. Ezek után nem csodálkozom és bizonyos vagyok benne, hogy olvasóim se csodálkoznak, hogy a Pécsi Nemzeti Színház rendezői nem mentek el arra a vizsgára, amelynek sikeres letételétől a Népművelési Minisztérium függővé tette a színjátszó- csoportok oktatására jogosító működési engedély kiadó- sát. Nem ment el a vizsgára Hortobágyi Margit sem. Hki színházunk operettjeinek jórészét rendezte, rendezi és rendezni fogja. Nem ment el, mert úgy vélekedett, hogy ha egy állami színház, a vidék egyik legjobb és legnagyobb színháza reá meri bízni egy-egy 50—100 előadást megélő darab rendezését, akkor minden vizsga nélkül rendezhet egy üzemi színjótszócsoport által előadandó egyfelvonásost is. Amilyen természetes azonban, hogy Hortobágyi Margit nem jelent meg a vizsgán, olyan természetes az is, hogy ezt a meg nem jelentést követte egy sokszorosított átirat „megjelenése” annál a színjátszócsoportnál, amelyet június 18-ig eredményesen és elismerésre méltóan oktatott színházunk rendezőnője. (Ez utóbbi léét dicsérő Jelzőt nem az én szótáramból kerestem ki, hanem a művészeti csoportot fenntartó intézmény vezetője írta — felmondó levelében). Nos, végső sorban ennyi történt, mert egy utasít*»*! mereven fogalmaztak, mereven értelmeztek és mereven alkalmaztak. A kérdés csak az, hogy vajon kinek van haszna az ügyből. A színjátszócsoportnak bizonnyal nincs haszna, a rendezőnek sincs, a népművelés nagy ügyének pedig a legkevésbé sincs haszna belőle. Esetleg azoknak van a vizsgából hasznuk, akik a Népművészeti Intézettől „kiszálltak” Pécsre, hogy itt vizsgáztassanak, ahol nagy tradícióval rendelkező színház és néhány országosan ismert színházi szakember van. Ezért azonban nem a „kiszállók" hibáztathatók, csak a 32—I—STŐTÜSÖ. sz. N. M. utasítás, amelyet ki kellene bővíteni két ponttal. Az egyik: hivatásos rendezők vizsga nélkül is vállalhassák színjátszócsoportjaink tiszteletdíjas oktatását A másik: ahol színház van, ott a színház művészeti vezetői vizsgáztathassanak. Ennyit az utasításról és véereb a uráról De mé° néhány szót a városi tanács vb. népművelési osztályának — enyhén szólva — furcsa leveléről, melyet az említett színjátszócsoportot fenntartó MTH 506-os iskolának címeztek. „Értesítem, hogy színjátszó oktatójuk a színjátszórendezői felülvizsgálaton nem felelt meg (kiemelés tőlünk) és ezért kérem”, stb., stb. Ezek szerint Hortobágyi Margit szellemtulajdonságokkal rendelkezik: meg sem jelenik valahol, de mégis ott van — hiszen különben honnan tudnák, hogy „nem felelt meg”?! Persze, az is lehet, hogy egy bürokratikusán fogalmazott körlevelet küldtek csak szét, amely a jelen esetben kimeríti a hitelrontás vagy rágalmazás tényét. Egy szó mint száz: szerintem ez a levél és ez az elintézési mód valóban „nem felelt meg” az emberség, a logika, az igazságosság követelményeinek' (AMI) \ída ' •% : (uittuAáUMah.! 4 Pécsi Színpad-ban, ebben az ügyesen szerkesztett kis műsorfüzetben legutóbb rövidke írás jelent meg Ná- lay Pál aláírásával. Válaszol ebben a Dunántúli Napló „ismeretlen kritikusának”. Be kell vallanom, hogy nem vagyok kritikus, ismeretlen is csak azért lettem, mert holmi technikai véletlenek folytán lemaradt a nevem a lap aljáról. Kifogásolt május 23-i írásom a „Szerelmi házasság” bemutatójáról szólt. Náday Pál helyesen állapítja meg, hogy az említett írásban fél évszázad helyett másfél évszázad szerepel, ami valóban igen bosszantó elírás, hiszen egy évszázad testvérek között is száz év. Dicséret illeti az éberségért. A hiba kiigazításával tökélete sen egyetértek. De most jön a bökkenő. A szóbanforgó írás nem kritika volt. Legalábbis nem az, amit általában „színikritika’’ néven emlegetünk. Csupán néhány szerény gondolatot Írtam le, a néző, és nem a kritikus álláspontjáról, a szerepfelfogás. írói szándék és színészi alakítás egymásrahatásával, illetve együttes érvényesítésével kapcsolatban Némi naivitással lelkem mébién, reméltem, hogy kapok majd valamiféle viszontgondolgtokat Igaz, hogy Náday Pá’ nem igyekezett igazolni reményemet. A „másfél évszázad" bosszantó elírásába kapaszkodva, mint őseink a rugalmas faágba, neki-nekilendül, hogy az ,.lsme-et- len kritikus” fejéhez vagdossa szókincsének legimpozánsabb darabjait. Ilyeneket például: „gyatra, műveletlen, kultvrát- lan” s hogy a közmondások közötti tájékozottságról is tanúságot tegyen, nem mulasztja el idézni: „eltalálta szarva közt a tő- gyit.” Ha már a közmondásoknál tartunk, Náday Pál alighanem ezt is ismeri: „Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul.” Ne bizony, mert nevetségessé válhat. S ezen az alapon mondom: ne vitatkozzék az, aki csak szitkozódni tud. írása elején a „Szerelmi házasság” bemutatójáról szóló cikk egy komoly hibájára hívja fel a figyelmet s ezt he’nes- lem. írása végén egyebek között azt mondja, hogy írjunk kulturáltabban. Ezt is helyeslem. Csakugyan: írjunk kulturáltabban — lehetőleg szitkozódás nélkül. MÉSZÁROS FERENC az Ifteaiewzl&clt tyj. uiztyadaadásU&z.'' cítn% eiUkktz — Eszékre látogat előreláthatólag szeptemberben a Pécsi Nemzeti Színház együttese. A tervek szerint színészeink egy hétig szerepelnek a jugoszláv testvérvárosban, majd az eszéki operatársulat Pécsett viszonozza a vendégszereplést. — Egy teljes Hunyadl-metszetsorozatot ajándékoz a pécsi múzeumnak Dómján József Kossuth-díjas fametszőművész. A metszetek a Hunyadi emlékünnepségek alkalmából kerülnek a közönség elé. — 4 413 néző tekintette meg az Állami Operaház két pécsi előadását csütörtökön és pénteken a Szabadtéri Színpadon. — A ljubljanai rádió húsztagú tánczenekara csütörtökön este (19-én) szerepel a pécsi szabadtéri színpadon. — Ma délelőtt fél 12 órakor nyílik meg a Rákóczi út 15. sz, alatti múzeum helyiségében a Rembrandt grafikai műveinek reprodukcióiból összeállított kiállítás. A kiállítást Wel- lisch Judit művészettörténész, az Iparművészeti Főiskola tanársegéde nyitja meg. — Műemlék épületeinkre a közeli jövőben felkerülnek a jelzőtáblák. A táblákat műkőből készítik. Egyelőre 50 darab van munkában. A cikk írója, Géczy Jó- ** zsef a „Diótörő” című balett bemutatóját méltatta a Dunántúli Napló július 5-i számában. Ezt a cikket nem lehet megjegyzés nélkül hagyni, mert nagyfokú tájékozatlanságot árul el. A cikk írójának elsősorban tudnia kellett volna, hogy az előadást nem Bártfay Márta, hanem a Doktor Sándor Kultúrotthon balettiskolájának szülői munkaközössége rendezte. Tudnia kellett volna azt is. hogy a „Diótörő’’ bemutatója nem vizsgaelöadás volt, hanem szakmai bemutató, tehát ilyen formájában nem a nagyközönség elé szánt produkció. Ezek előrebocsátása után meg kell írnunk, hogy a Dió- lörőnek gyermekekkel és fiatalokkal való színrehozatala — a darab cselekménye miatt — természetes. Ami vitát kavarhat, az az, hogy helyes-e, ha helyi erők eny egész estét betöltő teljes balettet visznek színre. A gyermeki báj az első és más^^ik felvonás gyermekjelenetcinél és gyermekszerepeinél ' természetes és szükségszerű A harmadik felvonás táncait azonban csupán gyermeki báj segítségével már nem lehet megoldani. Még csak annyit, hogy a hétfői előadás sikeréhez a szülők öröme csak kismértékben járult hozzá, mivel a szülők részére a jegyeket a megelőző előadásra adtuk ki. A közönség tetszését valószínűleg a művészi produkció is megnyerte. A Doktor Sándor Kultúrotthon balettískolájának szülői munkaközössége nevében: F1L0 GYŐZŐN E Jietn ut*a?más / A Napló szombati számában jelent meg Kende Sándor kritikája a „Scuderl kisasszony” című filmről. A kritikus bírálatában elmarasztalja a film alkotóit először abban, hogy a film nem izgalmas, majd hogy érthetetlen a gyilkos kilétét Ismerő Olivier hallgatása — hogy ez nem hősi vállalás, hanem együgyilség, végül, hogy Madelon apja Iránti érzéseit nem tükrözi hűen a filmdráma, cs hogy a lányt nem apja iránti szeretete, hanem a félelem tartja vissza, hogy kövesse szerelmesét. Az, hogy egy film izgalmasnak tűnik-e vagy sem, többé kevésbé ízlés, vérmérséklet dolga — de csak többé kevésbé. Végső soron az összeütközések hevessége és fokozódása, az ellentétek harcának fejlődése dönti el, hogy izgalmas-e a fi'm vagy sem. Éppen ezért — nemcsak ízlésemre, hanem a „Scu- deri kisasszony“ dramaturgiájára, a hősök sikeres lélekábrá- zolására, a gyilkos önmagával és Ollvlerrel való vlaskodáséra. Olivier küzdelmeire való hivatkozással — állíthatom, hogy izgalmas a film. Szerintem a pszihológiából sem „csak a démonok maradnak.” Indokolt a gyermekkorától terhelt, az őrület határiiv'- gyéjét taposó aranyműves — éppen a megbomlott ész szü"c — rögeszméje. Indokolt, hogy Olivier nem leplezi le a gyilkost, hiszen • 1. nem akarja szerencsétlenségbe taszítani szerelmeséi azzal, hogy nyilvánosan meghurcoltatja, bitóra juttatja apját. 2. az aranyműves zavarodottan bár, de igazolni próbál la a gyilkosságok Indító okait — és ezek szánalomra Intik a fiúi. S. látja, hogy mestere nem épeszű, tehát nem Is vonható felelősségre. 4. az aranyműves megígéri, hogy legyőzi rögeszméjét _és hozzájárulását adja a házassághoz. Lehetne még érveket sorolni, de felesleges. A fiú önmagával folytatott harca — feljelentsem? ne jelentsem? — a filmdráma legizgalmasabb problémája. Inkább a harmadik kérdést: tisztázott-e Madelon viszonya apjához? Ebben a kérdésben igaza van Kende Sándornak, a film nem mutat be minden érzelmi szálat, nem ábrázolja teljességében a leány szere- tetét, rajongását apja iránt. De abban már nincs igaza, hogy a félelem gátolja Madelont, hogy Olivier után szökjék. Made'on ugyanis megszökik, de nem találja a megbeszélt helyen a fiút, tehát visszatér apja házába. Mire tisztázódhatna, hogv miért tűnt el Olivier, már Cardillac maga megy érte és vezeti lánya elébe — tehát nincs további ok szökésre. A film egyéb mozzanatai, mint Scuderl kisasszony dla- détnjának sorsa, a gróf előkészületei, hogy a gyilkossal megvívjon. Olivier letartóztatása, az aranyműves halálának körülményei a házvezetőnő vallomása és az ebből fakadó következmények — mind-mind erősítik a dráma feszültségét, lenyűgözik a nézőt és ha nem is mondhatjuk a „Scuderl kis- asszony”-t hibátlan filmnek, unalmasnak Igazán nem nevezetjük. GARAMI LASZLÚ