Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-12 / 163. szám

' »56 JULIUS 12 N A PÉ 6 s A Pécsi Művészegyüttes tánckarának A Megyei Begyűjtési Hivatal Jelenti: J úlius 9-én, hétfőn este tartotta a Pécsi Mű­vészegyüttes tánckara má­sodik önálló bemutatóját a szabadtéri színpadon. Mint­egy 1500 néző lelkes tapsa bizonyította, hogy az együt­tes kezdeményezése életre­való. Legjobb öntevékeny együtteseink műsora ma már nagyszámú érdeklődőt tud megmozgatni, ezek a bemu­tatók jó szórakozást és itt- ott komoly művészi élményt nyújtanak. Néző, kritikus, laikus és szakember egyaránt csak el­ragadtatással beszélhet ar­ról a lelkesedésről, amely- lyel a csoport a bemutatóra készült. Legelsősorban ez a lelkesedés és ügyszeretet, a népművészet szeretete és odaadó szolgálata tette min­den néző számára emlékeze­tessé a bemutatót. Az ügy­szeretet tűz és lelkesedés pélául szolgál a város többi csoportja számára is, más­részt arra kötelezi az illeté­keseket, hogy nagyobb fi­gyelmet szenteljenek és több segítséget nyújtsanak a nép­művészet eme fáradhatatlan és önzetlen rajongóinak. Figyelmet érdemel az együttes 16 hónapos munká­jának művészi eredménye is. A bemutató világosan bi­zonyította, hogy különböző művészi elképzeléseik egy­aránt gazdagítják és színesí­tik táncmozgalmunkat. Si­mon Antal koreográfiái az egyszerű néptáncfeldolgozá­sok, különösebb dramatur­giai igény nélkül készült kompozíciók és a dramatur­gia magasabb fokát igénylő kompozíciók széles skáláját mutatták be népművésze­tünknek. A táncok arányo­san komponált, hangulatilag jól felépített, érthető tartal­múak voltak. Látványos és változatos színpadképeik ér­dekesek és színpadszerűek. A műsor legkiemelkedőbb száma a közel 20 perces „Cigánytanya” című kompo­zíció volt, Kincses József zenéjére. Érett előadás, ci­gányokra jellemző tempera­Naqyvórosias közlekedés Hozzászólás A Dunántúli Napló 1956. Ju­lius 8-i számában foglalkozik városunk közlekedésével. Pécs közlekedésének nagy- városiassá tételére a Pécsi Közlekedési Vállalat igazgató­jának van egy Javaslata: az Indulási helyeket tegyék át a 4f-as térre. Mi utasok nem értünk teljesen egyet az el­gondolással, mert valamennyi Indulási hely áttelepítése igen kényelmetlen lenne a pécsbá- tiyatelepi vagy ü‘"ögi utasok­nak, nem is beszélve a Me­csekre igyekvőkről: Szerintem a Széchenyi téri túlzsúfoltságot azzal is lehet­ne csökkenteni, ha a szabol­csi, vasasi és Kokszművekhez induló járatokat a 48-as térről indítanák. A pécsbányatelepi és a Szabölcs-falusi járatok a Sztálin útról, a mecseki járat a Sétatérről, a Deindol-, Ürög-, Bálics-járaiok a Kórház-tér­ről, a Kertváros-, Málom-, Na gyárpád-, Keszű-, Posta- völgy-i autóbuszok a Hal tér­ről indulhatnának. A járatok kiindulási helyeinek megvál­toztatása helyes lenne, mert nem feltétlenül fontos, hogy egy helyről indítsák az összes autóbuszokat. Ezen érdemes vitatkozni. Hunyadvárl Béla * Félreértések elkerülése vé­gett közöljük, hogy a Közle­kedési Vállalat igazgatójának javaslata az autóbuszok kiin­dulási helyének megváltoztatá­sára és nem az eddigi megálló­helyek megszüntetésére vonat­kozik. Tehát: a pécsbányate'e- pei, ürögi, vagy deindoU p,-‘ő- buszok Széchenyi téri helye (jelenleg végélloo’A~a) megmaradna az ott felszállni kívánó utasok kényelmére. — Csupán a kiindulási központ változnék nagyon előnyösen, a Széchenyi tér forgalma csök­kentésének javára^ új műsora mentum és mozgásforma, a szenvedély, a szenvedély­nek majdnem erotikus vol­táig való felemelkedése igazi élményt adott. A kompozíció a szokvány ci­gánytáncoktól eltérően új­szerű megoldást tárt elénk. Ki kell emelnem az alakítá­sok közül Németh Géza részegtáncát és Orsovszky István botolóját. A finálé még erőteljesebb megkom- ponálása a kompozíció elő­nyére válhatna. Teljesen új színt kaptunk a műsor második legjobb számától a „Székely hái- mas”-tól. Simon Antal bát­ran nyúlt hozzá Weiner Leo „Három magyar néptánc" című kompozíciójához és a zene mondanivalójához jól illesztette a székely tánc frisseségét és fürgeségét. A háromtételes tánckompo- zició 1. és III. tétele szinte hibátlan, a II. tétel leány­tánca itt-ott még bájolgó. A többi magyar táncok (Bara­nyai, Sarkantyús, Kalo- csavidéki) lendületük, fris­sességük és keménységük folytán jól illeszkedtek az együttes műsorához. A népi demokratikus országok tán­cai közül a moldvai „Zsok” biztos előadásával és lendü­letével, az „Olténiai hóra” fürge mozgásával magával ragadta a közönséget. A népi táncok mellett a klasszikusokból is láthat­tunk részleteket. A „Hunya­di-palotás” a bemutató kez­detén méltó keretül szolgált. Biztos előadásmódjával iga­zolta az együttes művészi fejlettségét. Aszafjev „Párizs lángjai” című balettjének „baszk" tánca oly erőtől duz­zadó és kifejezést keltő volt, hogy méltán megérdemelte a nézők elismerését. Külön meg kell említe­nem a zenekar teljesítmé­nyét. Kincses József lelkes munkájának tulajdonítható, hogy a zenekar minden­egyes számát biztos és tisz­ta előadásban hallhattuk. Hangszerelései és a *Ci­gánytanya'” című önálló mü­ve a népi zene hangvételét és az egyes karaktereket hűen adta vissza. A kisegítő énekszámok megfelelően Icapcsolódtak az előadáshoz, bár szívesebben hallottunk volna kórusmű­veket Kodály és Bartók fel­dolgozásokból. összegezve az elmondotta­kat: a táncegyüttes műsora élvezetes és szép volt. A si­kert növeli még az, hogy az előadott számok koreográ­fiái és zenéi nem más együttesek lemásolásai vol­tak, hanem mind önálló, sa- játkezdeményezisü mun­kák. A sikeres bemutató serkentse az együttes min­den egyes tagját a még mű­vészibb munkára és a továb­bi lelkesedésrel Kívánjuk, hogy sok siker­rel és eredménnyel, szép táncokkal, előadásokkal gaz­dagítsák Pécs kulturális hír­nevét. SOMOS JENŐ Á félévi begyűjtési tervek teljesítésében első a mohácsi járás A tavaszi begyűjtési ver­seny lezárása után járásaink komoly erőfeszítést tettek a kötelező területi tervek mara­déktalan teljesítésére. A dol­gozó parasztok növekvő köte­lességtudása, a tanácsok és a begyűjtők javuló felvilágosító munkája eredményeképpen — a sellyei járás kivételével — minden járás száz százalék fe­lett teljesítette az első félévi élőállat és állati termék be­gyűjtési tervét. A szabad ter­vek teljesítésében a megye száz százalékos eredményt ért el a vágómarha-, baromfi-, to­jás- és tejbegyűjtésben, de a szabad sertéstervek teljesítése terén az I. negyedévihez vi­szonyított kevés javulás elle­nére is még mindig lemaradás van. Az utóbbi negyedévben a siklósi járás erőfeszítései is meghozták a várt eredményt. A siklósi járásnak sikerült a megyei második helyet kivív­nia. Általában a járásaink és községeink a pártszervezetek segítségével jó eredményt, ko­moly előrehaladást értek el. Az előző évhez viszonyítva a megye mintegy 20 százalék­kal magasabb tervteljesítést ért el. Még a sellyei járás is javította előző évhez képest teljesítményét. A községek egymásközti versenyében Sik­lós, Dunaszekcső, Véménd, Gyöngyfa, Karácodfa, Villány, Vásárosdombó értek el kiváló eredményt. A termelőszövetke­zetek az első félévre beüte­mezett kötelezettségeiknek példamutatóan tettek eleget, terveiket túlteljesítették. A gabonabegyfljtéssel kap­csolatos politikai felvilágosító munka, a rendeletek megma­gyarázása vontatottan indult meg a községeinkben. A dol­gozó parasztokkal világosan ismertetni kell a gabona for­galmára, cséplésére, az „É" gabona szerződések kötésére vonatkozó rendeleteket. A III. negyedévben főfel­adat, hogy a gabonabegyűj­tési tervek teljesítésével egy­idejűleg maradéktalanul telje­sítse a megye az élőállat, ál­lati termék begyűjtési tervét is. A járások és városok rész­letes eredményei 1956 június 30-án a következők: 1. mohá­csi járás 126,8, 2. siklósi járás 109,8, 3. pécsváradi járás 105, 4. szigetvári járás 104,7, 5. pécsi járás 102|,9, 6. sásdi járás 101,1, 7. sellyei járás 85,1 százalék. I. Mohács város 125,8 százalék, II. Komló vá­ros 100,3 százalék. A szerkesztőség postájából A MÖHOSZ választmányi ülése A Magyar önkéntes védelmi Szövetség július 8-án kibővített választmányi ülést tartott. Eperjesi Ferenc elv­társ, városi elnök mondotta el az elnökség beszámolóját. — Több alapszervezetet megdi­csért, jónóhányat pedig megbí­rált, mert a tagkönyvcserét fe­lületesen végezték és a tag­létszám emiatt csökkent. Ko­rábban 2 500 tagja volt Pé­csett a MÖHOSZ-nak, most meg csak 1,500 tagot számlá­lunk, sokat kell tehát az alap­szervezeteknek tenniök, hogy a régi létszámot ismét elérhes­sük. A választmány az ülés vé­gén öt elvtársat visszahívott s helyükbe öt volt póttagot vá­lasztott meg, olyan elvtársa­kat, akik a repülő- és ejtőer­nyőssportban kiváló eredmé­nyeket értek el. Várnai László Állítsák vissza a kései járatot! A pécsbányatelepi dolgozók nem örültek annak az intéz­kedésnek, hogy a Pécsi Köz­lekedési Vállalat megszüntet­te a 23,40 órakor Pécsről Pécs bányatelepre induló autó- buszjáratot. Most nyáron sokkal több Hon­■ ■■ — i Tsz-ről — tsz>re 133 mázsa árpát, termésük egyharmadát osztot­ták ki munkaegységelőlegként a nagytótfalusi Kossuth Tsz- ben. Másfél kilót egy munka­egységre. Pintér János három­tagú családja 400 munkaegy­ségre több mint 6 mázsa árpái szállított haza. Szabó Jánosék — ugyancsak hárman tsz ta­gok, — 901 kilót részeltek. Sztálinyec érkezett kedden /a beremendi Dózsa Tsz-be a villányi gép­állomásról. A talajvizsgálat eredményeként megfelelő mélységűre (60—70 cm) szántja le a már learatott 47 holdas árpatáblát. Ide cukor­répát és takarmányrépát vet­nek, s így — a korábbi ta­pasztalatok alapján — a Sztá­linyec munkájának díja a jó terméssel egy év alatt megté­rül. Már májustól tartalékol a Dózsa Tsz 120 ezer forintot teherautó vásárlásra. Most már nagyon kellene a teher­autó, hisz itt a terményszállí- tás ideje. És az épülő ICO fé­rőhelyes tehénistálló fuvaro­zásánál is nagyon elkelne már a saját gyors szállítóeszköz. Gyors segítséget várnak. 17 új taggal szaporodott a siklósnagyíalusi Jó Barát Tsz, a kistapolcai tsz­szel történt egyesülés óta. Legutóbb — májusban — öten kérték felvételüket és munká-- juk eredménye bizonyítja, hogy megtalálták helyüket a közösségben. Horváth György állatgondozó belépése óta 48, a lánya 20, Kovács József nö­vénytermelő 50, Pethes Erzsé­bet 25 és Orgyán János tsz kőműves 60 munkaegységet szerzett. A termelőszövetkezet mindegyiküknek pénzt, árpát, és tavalyi búzát osztott ki munkaegységelőlegként. 9 ezer paprikát és két mázsa paradicsomot szállított kedden a harkányi tsz Pécsre és Komlóra. Ugyan­ekkor a helyi „kunsaftok” is vásároltak a kertészetből kos- szarvú, tétényi fehér, bogyisz­lói és zöld hegyes paprikát. A keddi szállítmányból, mint­egy 13 ezer forint a bevétel, s ezzel a kertészet idei összbe­vétele eléri a 180 ezer forin­tot. A betervezett 227 ezer fo­rintot még ebben a hónapban teljesítik. És Jávor Andor fő­kertész szerint az üvegházak­ban ezenfelül még legalább 50 ezer forint értékű áru érlelő­dik. Italboltot kapott Kán A Hetvehelyi Körzeti Föld­művesszövetkezet vezetősége néhány héttel ezelőtt elhatá­rozta, hogy Kán község dolgo­zói kérésére italboltot létesít. A földművesszövetkezet ital­boltját 3 000 forintos beruhá­zással helyrehozták és június 27-én ünnepélyes keretek kö­zött adták át a falu dolgozói­nak. Az italbolt közel 5 ezer forintos árukészlettel rendel­kezik. Vajda József dolgozó időzik a városban, mint télen, szívesebben meg­hallgatnak egy-egy előadást a szabadtéri színpadon, a szín­házban, vagy a moziban. Hasonló q panaszuk a nagy- árpádiaknak is. BARONEK JENŐ a nagyárpdii dolgozók nevében HUNY ADV ÁRI BÉLA a pécsbányatelepi dolgozók nevében Felejthetetlen emlék Mint nevelő dol­gozom a csillebér­ci úttörőtáborban. Még számomra is felejthetetlen lesz az ünnepélyes tá­bornyitó. Július 3-án harsonaszó­val kezdődött az ünnepség. A har­sonaszó elhangzá­sa után az al tábo­rok katonás, út- törőegyenruhás oszlopai felvonul­tak a nagytábor főterére. A jelen­tések elhangzása után a tábor ve­zetője üdvözölte az úttörőket, majd a tábortanácsel­nök engedélyt kért a tábor megnyitá­sára, A DISZ KV Út­törő Osztályának titkára köszöntöt­te az úttörőket és jó nyaralást kí­vánt a pajtások­nak. A Himnusz akkordjainak hangzása alatt a nagy csapatzászló ünnepélyes mél­tósággal emelke­dett a magasba. Est* tábor'üz mellett szórakoz­tak a pajtások. Szabó Jené Újítások a gyógyítás szolgálatában A KÖZELMÚLTBAN érde­kes kiállítás vonzotta a pé­csieket a Széchenyi tér 17/1- be. A Pécsi Orvostudományi Egyetem újítói mutatták itt be eredményeiket. Két nagyter­met foglaltak el a műszerek, a különböző eljárások leírásai, amelyek közül már Jónéhány világszerte elterjedt. Ez a ki­állítás szemléltető képet ad arról a kutató munkáról, amely a pécsi klinikákat jel­lemzi. Ismerkedjünk meg egy­néhány újítással! Az I. sz. Sebészeti Klinikán dr. Illés Tibor a különböző végtag-csonttörések helyretéte­léhez, az úgynevezett reposi- tlohoz és a törtvégek helyes rögzítéséhez több eszközt szer­kesztett, amelyek segítségével nemcsak tökéletesebb lesz a gyógyulás, hanem lényegesen gyorsabb is. A csonttörések helyretételéhez különleges röntgenkészüléket is konstru­ált, az úgynevezett periszkó- pos röntgent, amelyet rövide­sen az ország sok más sebé­szi intézményében i- alkal­maznak. Dr. Máday Péter és dr. Ludván Sándor (II. sz. Sebé­szeti Klinika) „Dermaton" el­nevezésű műszere igen hasz­nosnak bizonyult nagykiter­jedésű sérülések esetén a bőr­átültetésnél. ír Kariinger Gy. Tihamér, a Sebészeti Műtéttani Intézet gázgatója és dr. Illés Tibor a combnyakfúró készüléket álllítja össze. De nemcsak a sebészetben vannak jólbevált újítások, ha­nem a gyakoris orvosi mű­ködésnek csakr m minden ágában. Példán" a szemé­szetben dr. Brand Imre há­lyogoperációs műszere, amely­nek segítségéve' az elhomályo­sult szemlencsét (szürke há­lyog) a pupilla nyilásán ke­resztül emeli ki. így nincs szükség arra, hogy a szivár­ványhártyából is kimetsszenek egy darabkát. AZ ÚJÍTÁSOK azonban nemcsak a beteggel közvetlen kapcsolatban lévő beavatkozá­sok terén hoztak jelentős eredményeket, mint azt a fel­sorolt példákból láthatjuk, — hanem a betegvizsgálattal kapcsolatos laboratóriumi diagnosztikában is. Példaként említsük meg dr. Nógrády György „Polytrop táptalaj“- elnevezésű újítását. Ennek lé­nyege, hogy a különböző bél­fertőzéses megbetegedéseknél (tífusz, vérhas, stb.) a szék­letből erre a táptalajra le­oltva, már 15 óra múlva meg tudják mondani, hogy mi­lyen baktérium a kórokozó és ennek megfelelően lehet a gyógykezelést beállítani. Ezt az újítást — egyetemünktől átvéve — már Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában, Romá­niában, sőt Izraelben <v Ausztráliában is bevezették. Igen jelentős Dobos Mátyás újítása (II. sz. Belklinika), aki a vizeletcukor (cukorbetegsé­geknél) kimutatására egy por­alakú reagenst állított össze, amire a cukortartalmú vizelet t ácseppentésekor fekete elszí­neződés jön létre. így bárme­lyik gyakorló orvos is könnyen és gyorsan, minden felszerelés nélkül meg tudja állapítani hogy a beteg vizeletében van-e cukor vagy sem, Ugyancsak közvetve könnyí­ti meg a jobb betegellátást Salamon István önműködő sterilizátora a Gyermekklini­kán, amely résziben a víz ön­működő utántöltésével, más­részt a víz kifogyása esetén a fűtőtest önműködő kikapcso­lásával gátolja meg az injek­ciós fecskendők leégését. Ez­zel nemcsak jelentős károktól kíméli meg népgazdaságunkat, hanem az osztályos nővért is felszabadítja a sterilizátor őr­zésének gondjától, aki így többet és nyugodtabban fog­lalkozhat betegeivel. A tudományos kutatómunka iránt talán nem érdeklődnek tüzetesebben a nem egész­ségügyi dolgozók. Azért csak röviden szeretném meg­említeni, hogy a Gyógyszer­tani Intézet például már való­ságos kis műszerparkot állí­tott össze a kutatómunka cél­jaira, dr. Szekeres László, Szikra András, dr. Lénárd Gergely és Jozipovics András újításai kapcsán. Nem szabad szó nélkül hagynunk azt som, hogy az Élettani Intézet Pav­lov laboratóriumának eredmé­nyes, jó munkáját is több újí­tás segíti, TÁVOLRÓL SEM lehetett cél az, hogy e helyen csak megközelítő pontossággal is — felsoroljam egyetemünk be­vált újításait. Hiszen a közel­múltban lezajlott újítási ki­állításunkon „csak“ 150 újí­tást mutattunk be, ami mint­egy a fele az eddig elbíráltak- nak. Csupán ízelitőt szeret­tünk volna nyújtani a dolgo­zóknak arról, hogy az orvos- tudomány a sok egyéb mód és eszköz mellett — az újítási mozgalom útján is harcol a íobb, eredményesebb betegel- ' áfásért. dr. Mess Béla egyetemi tanársegéd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom