Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-11 / 162. szám

2

NAPE ö

1958 JŰLJÜS If

OLIMPIA

Olimpiai zászlók a fővárosokban

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság J legközelebbi ülésén Bruvdage elnök javaslatot szándékozik benyújtani arra vonatkozólag, hogy az olimpia idején minden résztvevő ország fővárosában tűzzék ki az olimpiai zászlót,

Kik szeretnék rendezni a következő olimpiákat?

Külföldi sajtójelentések szerint a Nemzetközi Olimpiai Bízó* faág irodája megerősíti, ho ’v' az 1964. évi nyári ollrn- P’a! játékók egyik várományosa Moszkva. Moszkvám kívül Athén, Buenos Aires, Budapest, Karacsi, Los Angeles. Tokió és Bées kérte az olimpia megre'ndezésének jogát. Olyan javaslatok is felmerülnek, hogy az 1964. évi téli olimpiát valahol a Kaukázusban rendezzék. Az 1964. évi olimpiai játékok rendezésének jogát 1959-ben ítélik oda. Mint ismeretes, az 1960. évi olimpia Rómában lesz.

Az 1968. évi téli olimpiát Finnország szeretné megrendezni. Már olyan város is van, amely az 1972. évi olimpiát kérte: Koppenhága,

Milyen lesz a svájci csapat?

A svájci olimpiai bizottság végérvényesen megállapította olimpiai csapatának összetételét. Eszerint Melbournebe nyolc atlétát, hét tornászt, hat evezőst, öt céllövőt, három öttusázót visznek ki. Ezenkívül Svájcot vitorlázók és vívók is képviselni fogják az olimpián. A versenyzőkkel tíz vezető és edző, egy orvos és négy játékvezető utazik az olimpiára,

A pakisztáni olimpikonok

Pakisztán olimpiai küldöttsége hetven tagú lesz. Pakisztán gyeplabdacsapatot, 18 atlétát. 7 ökölvívót, 5 kerékpárost, 5 birkózót, 2 céllövő’t és 4 súlyemelőt küld az oltenpiáEden válasza Bulganyinnak a leszerelés kérdésében hozzáintézett üzenetére

Moszkva (TASZSZ): Anthony Eden, Nagy-Britannia miniszterelnöke az alábbi üzenetet intézte N. A. Bulganyin- hoz, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökéhez:

Köszönöm a leszerelés kérdésében június 6-án hozzám intézett üzenetét. Mint megjegyezte, május 17-én az alsó- házban kijelentettem, hogy örömmel üdvözöljük az ön kormányának azt a közlését, hogy Önök csökkenteni szándékoznak a szovjet fegyveres erők létszámát. Mi a magunk részéről az utóbbi három év folyamán már jelentősen csökkentettük fegyveres erőink létszámát. Természetesen még jelentősebb csökkentést hajtottunk végre a második világháború befejezése után.

Úgy vélem, hogy hasznos az ilyen egyoldalú csökkentés. Mindamellett nem hiszem, hogy ez önmagában véve elegendő lenne a nemzetközi bizalom és biztonság olyan mérvű megszilárdulásához, ahogyan óhajtjuk. Az ilyen bizalom elősegítéséhez arra van szükség, hogy a leszerelés nemzetközi egyezmény alapján történjék, amely hatékony ellenőrzést és felügyeletet, valamint megfelelő védelmi Intézkedéseket irányoz elő a rajtaütésszerű támadással szemben.

Az utóbbi tíz esztendő alatt a nyugati hatalmak szívós erőfeszítéseit tettek ilyen egyezmény létrehozására. Az angol kormány továbbra is mindent el fog követni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete útján biztosítsa a megegyezést a fegyverzet korlátozására és csökkentésére, valamint ez intézkedések ellenőrzésére vonatkozólag, beleértve az atomfegyvert is. Az ENSZ leszerelési bizottságában és albizottságában szívós munkára van szükség ahhoz, hogy olyan egyezmény jöjjön létre, amely megfelelő nemzetközi ellenőrző rendszer segítségével mindenki számára biztosítja a biztonságot;

Megbeszélés a szovjet vezetők és az iráni sah között

Moszkva (TASZSZ): Július

10-én a Kremlben megbeszélés folyt K. J; Vorosilov, a Szovjetunió. Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. A. Bulganyln, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, D. T, Sepilov szovjet külügyminiszter és Mohammed Reza Pahlevi iráni sah között.

Mindkét fél megállapította nézeteinek azonosságát arra vonatkozólag, hogy erősíteni és javítani kívánják baráti kapcsolataikat és a világ békéjének megszilárdítására, az államok közötti bizalom megteremtésére törekednek.

Ma nyílik meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsának V. ülésszaka

Moszkva (TASZSZ) A szövetségi tanács ülésszaka július 11-én, szerdán, magyar idő szerint 9 árakor nyílik

meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Kreml-beli üléstermében,

Nem hiszem, hogy megvalósítható lenne az ön Németországra vonatkozó javaslatainak elszigetelten való megvizsgálása. Fő törekvésem, hogy módot találjunk a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére. Ahhoz azonban, hogy biztosítsuk a feszültség tényleges enyhülését Európában, arra is szükség van. hogy Nyugat-Európa népei tudják, fennmaradtak a biztonságukra vonatkozólag fennálló garanciák.

Másfelől olyan széleskörű intézkedések, amelyeknek célja, hogy figyelemmel legyenek mind a leszerelésre, mind a halaszthatatlan politikai problémákra, köztük Németország újraegyesítésére, igazi előhala- dást tennének lehetővé. Én mindig kész vagyok, hogy ebben a vonatkozásban tőlem telhetöleg segítséget nyújtsak.

Külföldiek

a Lomonoszov egyetemen

A képen: A M. V. Lomonoszov egyetem külföldi hallgatóinak egy csoportja. Balról-jobbra: Szalai Imre (magyar), Tóth Magda (magyar), Vaclav Csernyik (cseh), Vlorika Petrojut (román), Dzsao Kej-hua (kínai). Ni Zsuj-tin (kínai), Hulsi Hako (albán) és Barbara Dont (német)

A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója

A közvégrendelet

Végrendelkezésnek közokiratba való felvétele a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által kibocsátott 105/1052. M. T. számú rendelet 17. §-a szerint a közjegyző hatáskörébe tartozik.

A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet érvényességéhez az okiratnak tartalmaznia kell a közjegyzői okiratra meg határozott, az 50/1954 számú Igazságügyminiszteri Utasításban előírt általános, kellékeket és ezen felül még az is szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt és ennek megtörténte magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.

A közvégrendelet felvétele aként történik, hogy a vég- rendelkező végakaratát szóval

mondja el a közjegyző előtt. A

közjegyző az ilyen módon kijelentett végakaratot közjegyzői okiratba foglalja.

A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet érvényességéhez tanuk alkalmazására általában nincs szükség. Két ügyeleti tanú közreműködését kell igénybe venni, ha valamelyik fél a) testi fogyatkozása miatt írni. vagy olvasni nem tud, b) írástudatlan, c) vak, süket, néma vagy süketnéma.

A közvégrendelet felvételénél nem lehet ügyleti tanú az, a,ki a) kiskorú, vagy gondnokság alatt áll, b) elmebeli vagy testi fogyatkozása következtében a tanúskodásra alkalmatlan, c) írástudatlan, d) jogerős büntető ítélethez fűződő

hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt áll, e) a közjegyzőnek, vagy valamelyik félnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13* paragrafusában felsorolt hozzá tartozója (egyeneságbeli rokon, házastárs, testvér, stb), f) akire, mint ügyleti tanúra magára. vagy az ügyleti tanúnak az eiőző e) pontjában megjelölt hozzátartozójára az ügyletből előny, vagy hátrány származik és végül g) aki köaü jegyzői okirat készítésekor a közjegyző mellett teljesít szolgálatot;

A cselekvőképteleneket kivéve bárki tehet közvégrendeletet. a korlátoltan cselekvőképes 12 éven felüli kiskorú, a némák és süketnémák még ha tudnak is írni és olvasni, csak közvégrendeletet tehetnek. A vakokra végrendelkezésük esetén a közokirati forma nem kötelező.

Keresztül-kasul a nagyvilágban

A

z iráni tengerpart Virágzó tavasszal fogadott. Már kivirágzott a mandula és hullatta szirmait a narancsfa. Mindez éles kontraszttal hatott ránk, akik néhány nappal ezelőtt még a fagyos, hóval borított Moszkvában jártunk. A következő reggelen a Pobjeda, melyet úgy kölcsönöztünk, elvitt bennünket Gilján mocsárvidékére.

A keskeny út sokáig tartott a Szefid-rud folyó partján. — Elhagytuk az évszázados olajligeteket, alattunk maradtak a lomblevelű erdők és a vizenyős rétek.

Egyre magasabbra, csaknem kétezer méter magasságra emelkedtünk, ahol Irán ősi fővárosa — Kazvin — fogadott. Egyenes, aszfaltozott utcák, épületek, melyeket még_ a múlt századokban orosz mérnökök építettek, kápráztattak el bennünket és vezettek Teheránba;

Amíg gépkocsink a sziporkázó hóval borított Elbrusz

Teheránt utcarészlet

kanyargós útjain haladt,

eszembejutott egy korábbi találkozásom ezzel az országgal. Első alkalommal 1929-ben jártam Teheránban. Abban az időben a fővárost magas tégla- és agyagfal védelmezte lő- résekikel és mély árkokkal. — Hogy a tizenkét kapu közül egyiken átjuthassunk, ahhoz külön engedélyt követeltek. A keskeny utcácskák labirintusai, melyeket megtöltöttek a tevék és a lovasszekerek, nem voltak alkalmasak a megjelenő gépkocsik befogadására. Abban az Időben kezdték meg Teherán rekonstrukcióját. Láttam amint az elköltöztetett kunyhók helyén széles utakat építettek. Egyre magasabbra emelkedtek az új kormányépületek, de ősi iráni—asszír— babilóniai stílusban.

A nők levették az arctakaró fátylat. A férfiakat kötelezték, hogy a régi népi sapkákat újakkal cseréljék fel, melyeket Pehlev kalapnak neveztek el. Az üzleteken eltűntek a külföldi feliratok és perzsa szövegek foglalták el helyüket.

Mikor másodszor jártam Teheránban — 1942-ben — már új történelmi szakaszában szemlélhettem a fővárost, sőt új államot találtam. Perzsia ekkor már felvette a történelmi, nemzeti elnevezését — Irán lett. Magában Teheránban is nagy változások történtek. Miközben repülőgépünk közeledett a fővároshoz, már nem láttam az ősi falakat, árkokat és a gyönyörűen megalkotott kapukat. Nemcsak a központban, hanem a város Bzélein is széles utak futottak. A szekerek helyett a gépkocsik százai jelentek meg.

Közben az ország háborús időt élt át, — 1943 szeptember 9-én Irán formálisan háborút üzent a fasiszta blokk államainak. Teheránban nehéz helyzet volt a kenyérrel, én emlékszem, milyen lelkesedért váltott ki az a bejelentés, hogy Moszkvából Iránba 25 ezer Ionná búzát küldenek.

És lém, újra Teheránba vagyok. Éppen újévkor érkeztünk a fővárosba, amit itt

március 22-én tartanak. Az

utolsó kilométeren gépkocsink reklámok hosszú sora között futott, melyek kisérték az amerikai gépkocsikat és balo- nokat.

Manapság Teheránban a személy- és tehergépkocsik ezrei, városi és nemzetközi autóbuszok találhatók. Ugyanakkor villanyjelzőlámpák és közlekedési rendőrök — világoskék ruhában, élénk sárga lampaszokkal — csak a város központjában láthatók.

Körülbelül 7 000 taxi szüntelenül járja a várost, mert nem szabad megállniok és nincs megállóhelyük. A járdákon soknemzetiségű, élénk tömeg tolong, folyik a legkülönbözőbb áruk adása-vétele.

Este Teheránban kigyulladnak a színes reklámok fényei, hirdetik a nylonharisnyát és töltőtollakat.

Április 21-én a szovjet—iráni tudományos expedíció négy gépkocsin hagyta el Teheránt, hogy a perzsa öböl partján Dél-Beludzsisztán pusztáin keresztül elérje az Arab-tenger partját.

7&z$aUáitfratt

Rekkenő hőség, 32—33 fokot mutat a hőmérő. Hamarosan elhagyjuk a hatalmas teheráni oázis zöld ligeteit, szemünk elé tárulnak a tipikus iráni földek, széles hegy-völgyek. Leereszkedünk a mély völgybe. A Deste-kevir puszta igen gyér lakosságú, minden oldalról magas hegyek veszik körül és gazdag sóstavakban.

Még néhány kilométer és előttünk megjelent három olajkút. Aránylag nemrégen emelték őket, ugyanis most fedezték fel épp a nagy olajmezők közelében, hogy vannak még olajlelő helyek,

A haragos szál porfelhőt lésére műveikben a néppel

hordott. A pusztai világ csakis teljesen ellentétes témákat tulipánokat nevelt. A lakosság elevenítenek fel; pedig ott telepedett le, ahol

vizet talált. Este lett, mire el- j XD .

értük Iszfahán hatalmas oázi- ^ (WW jAÚ-Ztfá-kl

sát;

Kermánig magashegyi, unalmas puszta övezte az utat, az élet minden jele nélkül. De 40 kilométerre Kermántól megtaláltuk az első pusztai élet jeleit, amivel már 1929- ben és későbbi utaim folyamán is találkoztam.

Igen nagy veszélye van a sáskajárásnak Dél-Iránban. Ismert esetek, amikor egy sáskahad súlya, mely hatezer négyzetkilométeres területet lepett el, 44 millió tonna volt. 1944-ben egy hektáron több mint 17 ezer* mázsa sáska pusztított. Miután delegációnk befejezte tudományos munkáját, visszatértünk Teheránba. Útközben megálltunk Nisaku- re városában, ahol az egyik legnagyobb keleti költő, gondolkodó, matematikus, asztro- nómus, Omár Kajam van eltemetve. A vendégkönyvben Kajam síremlékénél különféle nyelven és írással Ilyen bejegyzés is található: „Miközben Iránban tartózkodtunk a világháború ideje alatt, kötelességünknek tartottuk, hogy meglátogassuk a hatalmas iráni köl tő sírját, és virágokkal halmozzuk el. N-csapat harcosai és parancsnokai.“

Mi is virággal tettük tiszteletünket a nagy költő sírjánál. Végül 55 napi utazás után körülbelül 9 ezer kilométert hagyva magunk mögött, visszatértünk Teheránba.

Omar Kajam síremléke Hisapuréban N, Scserbinovszkij

A hatalmas Iszfaháni emlékművek, Abbasz sah nevét viselik és emlékét őrzik, aki 1597- ben ide helyezte át az ország fővárosát Kazvinből. Kíváncsian néztük a hatalmas mecsetet, mely kívül és belül színes mozaikkal van kirakva. Ha például pontosan a hatalmas kupola közepére állunk és halkan kiejtünk egy szót, vagy sarkunkkal dobbantunk, a falak többszörösen visszaverik azt és felerősítik.

A város szélén nem messze egy hatalmas sziklától találunk egy másik érdekes emlékművet — a mecsetet a mozgó minaretekkel. Ha betérünk az egyikbe és könnyedén testünk ingatásával megmozgatjuk, akkor az első minaret ütemére mozog a második is, amely több méter távolságra van tőle. S elkápráztatja mind a nézőket, mind az architektúra szakembereit.

Az iráni nép szereti és értékeli népi művészetét. — És mégis egyes művészek külföldi látogatók kedvéért és iz-