Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

í

l i . ....

'

(ff

IRODALMI

i

Megjelenik minden hónap : első vasárnapján

1956 JÚLIUS 1

Qtotdolatok fesztli/Ál is ctyy- cikk után j BáuUsi János

A napokban fejeződött be éppen ezért — mint elfogulat- ** az ötödik színházi feszti- lan külső szemlélő, — tisztáb- vál, a — napokban jelent meg - ban és elkeseredettebben látsz Irodalmi Újságban Máriássy tam, mint a pécsi színház tag- Judit cikke ugyanerről a fesz- jai) hogy a vidéki színházak távéiról. A tíz vidéki színház ügye még nem országos ügy, bemutatója es a pesti írónő pedig — egyetértek, nagyon ciklflb olyan gondolatokat éb- egyetértek Máriássy Judittal, reszt, amelyek napvilágra ki- — annak kellene lennie.

VÄlat= «tat ÍZS egy éVben

ház is nagyszerű művészt, csak sége fizetésének 15—20 száza- azért hogy a következő évad- lókát fizeti ki lakbér címén — - , _ , , szegényesen bútorozott albérban mar Pest félsz, ppantsa?! ^ 8Zobákért_- ______ - Még szerencsés

Pécs öt évvel ezelőtt meg az a művészházaspár aki 400- előadhatta Schiller „Ármány 50o forintért talál szobát mert és szerelem“ című drámáját. a többség 6—700 forintot fizet Volt Gordon Zsuzsánk (Lujza), és ezért még külön bejáratot Szendrő Józsefünk ^kancellár), vagy fürdőszobát sem kap. —

Ha szükség van vidéki szín

1902-ben született Szombathelyen, s 1943 óta Pécsett él. —» Első verseskötete — ,Az öreg szilfa árnyékában’“ — éppen harminc éve. 1926-ban jelent meg az akkori idők neves kiadója, a Tevan gondozásában. Verseskötetein kívül három regénye, s

jártak be vidéki színházaink az első fesztivál óta. még nagyobb ez az út, ha az államoszínházakat Pestre,

a vidéki hogy telAÍ esi er Jánosunk (Ferdinánd), volt Ladynk és volt Kálmán Györgyünk. Tavaly még a Néma leventé“-vel büszkéi.

jes részvétlenség mellett vitát £edhettün,k ha Schillert már

rendeznak nem lesz a vidéki

jí

sí f ástól mért u ^ Azonban eh- színészet — nyolcmillió ember

hí-a J nevelésének, művelésének

vidéki színjátszóink fejlődése, gon<jja, — országos üggyé. Épnek ehsmeresehez azonnal csat- jgr

lakozik a második gondolat: a nagy seregszemlék, a fővárosi fesztiválok színházaink fejlődésével éppen fordított arányosságban fejlődték. Eredeté színük megfakult, a szakmai közönség érdeklődése megkopott és az utplsó fesztivál már nem öltötte magára külsősépen ellenkezőleg: ilyenkor tapasztaljuk, hogy mennyire nem az! Ilyenkor tolakodik nyelvünkre, toliunkra a sürgető követelés: változtatni kell ezen az áldatlan állapoton!

nem is tudtunk bemutatni (szereplők híján), mert volt Agárdi Péterünk (Buss Gyula), volt Ziliánk (Békés Rita) rendezőnk (Lendvay Ferenc). A következő évadban is bizonyára színrehozunk majd nagy és szép műveket, de a kör szűkül, ahelyett, hogy tágulna. Pest, ahol amúgyis nagy a szí

egy tanulmánykötete van, s egyetlen színpadi müvét — Ltppen- szky István és Horváth Mihály társszerzőségével — az idén láthatta a pécsi közönség. Versei rangját legjobb folyóirataink: a Nyugat, a Kelet Népe, a Magyar Csillag, a Sorsunk, s legújabb időkben a Dunántúl fémjelezték. — Bárdosi Németh Jánost olvasóközönségünk különböző műfajú írásai ellenére is inkább, mint költőt tartja számon. Életműve, ha nem is befeje- zett még, de ma már áttekinthető. Bár Illyés Gyula nemzedékednek benne, hogy szükség (i kébe tartozik, mégsem azok, hanem a századeleje nagy költői- van rá — meg kell oldani a ()nek, elsősorban Kosztolányinak és Juhász Gyulának rokonsá- vidéki színészek lakásgondjait. 11 gába kerül, emennek játékos kedvét, amannak érzelmességét étkezési gondjait, anyagi gond- (> fogadva magába, amelyhez valami kisfaludys hangulat járul. iáit- Lehetőség van rá. — Az<l Költői élménye mindvégig a dunántúli táj és nép, amelynek hü Áe unW ut°lsó Öt év alatt Pécsett, csak (I és meghatott tolmácsoló ja.

Meszesen több mint 1 000 lakás épült. Nem juthatott volna eb-1

játszásra — és ugyan ki kételEz a kívánság, ez a követelés nészbőség, Pest, ahol jóformán szinte egyidőben és azonos n<,m jehet elhajítani úgy egy súllyal hullik egy serpenyőbe

bői 30 a színészeknek? Nehe-# zen hagyja el az a színházat.# a várost, aki fészkét már puhán kibélelte, aki családot alapított. Még nehezebben az, akinek főbérleti lakása melletti1 iy külön fellépési lehetősége is$

nem un íme magara külsőse- ----WvaJ • megbecsültté kell té?laA l1?.^ ne. £gy nev<;s mű~ van (bár ez az igény a fesztigeibe

n sem azt az ünnepi kön- vü árvitáján *****

g.Ä» TI™ tézkedések megvalósításával

töst, amely az eddigieket jellemezte.

Joggal panaszolták például a pécsiek, hogy a szövetség csak a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával és főrendezőjével „képviseltette magát“ a vasútállomási fogadáson. Tavaly még rózsacsokrok, népes fővárosi küldöttségek várták minden egyes vidéki színházunkat. Idén már Ilyen külsődíeet-s „dekorációra“ sem telt. ped'g ez nem jelentett volna költséget nem vette volna igénybe a szűkreszabott pénzügyi kereteket.

De ez csak formaság, köny- nyen megbocsátható udvariatlanság lenne, a keserű szájíz is hamar elmúlott volna ha a fesztivált nem jellemzi, — ahogyan Máriássy Judit is megállapítja, — teljes és osztatlan htvatdm és szakmai részvétlenség. Nehézen túdjík elképzelni az áldozatosan dolgozó, a művészi hírnévnek és anyagi előnyöknek csupán morzsáit

tenni a vidéki színészi hivatásit és a fesztivál záróviíája után meg kell mondani, hogy nem, kiemelt” színésszel, akiknek

talán csökken). De lenne ilyen

csak ewesewad MW «KL lÄ'Än,“’“SSJ

'“St'íiaúL “ vír“tan **"*->• SÄT SS tss a

1 . „ _ . Nincs abban semmi csodála- van. Igen ám. csak a Magyar<'

Talán a Pécsi Nemzeti bzm_ tos hogy a vidéki színész a Rádió szerkesztősége . tokáré

fővárosba kívánkozik. Tagabb tér, régi, nemes színházak csillogó nevei mellett a nagyobb kereseti lehetőségek (színház, rádió, film, esztrád) is vonzza.

De kérdés, hogy a magyar

ház működésének a tükrében mutatnám meg, mi fáj a szavakban oly sokszor elismert, de igazi megbecsülésben oly kevésszer részesült vidéki színészetnek.

A fesztivál közönsége. Gyárfás Miklós bírálata, Máriássy Judit cikke elismeri: „Pécs megszűnt vidéki színház lenni“. Jóleső elismerés, nagy dicséret ez, hosszú évek megfeszített munkájának, együttest kialakítani akaró törekvésének eredménye. De vessünk csak egy piliarjtásit a függöny mögé: A „Columbus“-t színreho- zó kitűnő együttes a fesztivál

színjátszás egyetemességének, sen színészeket sem foglalkoz- oszthatatlanságának elismerő- M sével egyidőben joguk van-e a fővárosi színházaknak hívná, vagy akár elfogadni a vidéki színházak oszlopos erősségeit?

koskodik“. Olyan keretet biz-l tosít csak a vidéki stúdióknak amelyből éppen vegetálhatnak,, de művészi műsort, szinvona-1 las adást nem sugározhatnak — és ezzel együtt természete

tathatnak, vagy ha igen, csak1, nagyon korlátolt számban. * Messzire eljuthatnánk, hp aprólékosan, lépésről-lépésre kitapogatnánk

GECZY JÓZSEF

. _ azokat a

Ezzel nem azt mondom, hogy sokfelé ágazó fonalakat, ame # „,d vidékre egyszer elszerző- lyekkel a vidéki színészeke*# dött maradjon ott ásó-kapáig. Pestre vonzzák, amelyek avi-|! Nem. De várja meg Pest, amíg déki színházakat gúzsbakötik # felnevelődik Pécsett, vagy Mis- Az utóbbi időben azonban sok#

... . ,

_____ .... kolcon vagy Szegeden azután- szem követi aggódó tekintet-#

na

pjaiban szűnt meg együttes pótlÁS< azután aUiVos megfon- tel, a vidéki színházak sorsát,# lennu. Rendezője, a k 6 fojássflj emeljen csak ki egy- sok hang emel szót értük sokd József A.ttl- nlriro innrnn IzZ, * a _ Á

Lendvay Ferenc a- - - la színházhoz s®^8dott. Cím- nzüksége van. Ve csak egyet- hogy megjelent egy ilyen cikk}

„élvező“ vidéki színesnek, hogy szereplője, a nagy romantikus egyet _ és ne seregestői ve- az Irodalmi Újságban, az, hogy# évben sem tud időt hős életrekeltője, Joo László gye el a vidéki színházak leg- a vidéki színházvezetők és mű-#

egy művészt, azt, akire igazán kéz nyúl védőn feléjük. Az #

egy-------------■■

sz

akítani a népművelési mi- ugyancsak megvált a Pécsi jajait, mert az egyenlő az vészek bátrabban, nyíltabban} niszter vagy helyettese, a Ma- Nemzeti Színháztól. Buss Gyű- együttes szétzüllesztésével, mai beszélnek, mint eddig, hogy azl1 gyár Nemzeti Színház művé- lát a tehetséges Ratal host, kifejezéssel élve: szétrobbanté- asztalra mennek ütni (ha egyefiatal

szeli vezetősége arra, hoqy Amerigo Vespucci alakítóját, a megnézze produkciójukat, és Magyar Nemzeti Színház .,hótanácsot segítséget adjon a to- dította el” Pécstől, és másho- vábbi munkához. Nehezen tud- vá szerződött Kőszegi Gyula ják elképzelni a pécsiek, hogy (Gomez) is.

szakmai vitájukra azért nem Pécs ezzel főrendező nélkül, f,—----- , . „ nazaK ugye, es ezt a neiyi sze:

írko"ógáik — a legtehetségesebb fiatal színé- kézzéIfoghato j veknek, a minisztériumoknak,

naHy szeinek egyrésze nélkül várja ^jkasokaJhang „pretiüy és föváro8i színházak vezetőine

wt= Mgt<.ráShOVai szó,í" a következő évet. Beszélhe- súgnak, hogy tudomásul kell venniök.

tóttá okéi Nem vagyok szí- tünk-e ezek után együttesről? megbecsüljük színészeinké. „ r . - - ,.

nesz, újságíró vagyok, de talán Nevel-e ezután egy vidéki szín- Pécsett a műveszek nagy több- Garami László

sával.

Természetesen nehezebb len ne a színészcsábítás, ha a szin- háztulajdonos város és mei a lakásgazdálkodás terén

lőre óvatosan is, nehogy ösz-i* szekoccanjárnák a poharak), — mindez azt mutatja, hogy hal*

m"-"*-? *• "””í 2£“iiÄS5

. házak ügye, és ezt a helyi szer- f umoknak, p vezetőinek f

héhtuu jtnu: A& á&L toJy&nú&Ctí*

Antal ctibcqza

fkyuly.

I I JUOU'l/V . , j . y

oazrinrjabb termest hoz. Aka dozó nedvkeringését felfnssí szocialista-realizmus

...............eső.

te

tte a

Ifjúsági ir0<íal™U^„ egAV™ ho?y jelentőségükhöz

méltó műből ismerje meg sí, szép életüket az ideálok- lekSZOmjas magyar lé. ?™*ndet*s’- ho^V azért mégis van ember, aki szinte úttörőként. s ugyanakkor a kiforrott művész biztonságával és a tudós alapos felkészültségémint a növényt a májusi

téitfS&I"iS.

ditásokra. gveng

csfik

nyugati

néhány

sem tudta sem szélesutanzatokra, r alkotásra vei műveli ezt az elhanyagolt jeleniosebbjiy jrodalom új műfajt. Nemeth Imre ez. Első szorítkozó lJjul“%csesbányájára könyvét, az „Őserdők mélyén”

talált rá.

Mindeádeiü \ sem mélységében, gégében aknázni.

Van néhány olyan teru ^

nhái_a hasonlatnál maraa regénye pedig Reguly Antalról,

“ csak az első kapavágások- a múit század híres nyelvészé- náJ . i »„er, — többek ről. a magyar nyelvtudomány ^ötín-kaz úgynevezett vie egyik leg jelentőse bb alakjáról

'nance-ok, a regényes él érdemessé arra.

■ltok műfaja is. __ amíg sok, a maga ne> mi ifjúsági irodalmun méhen szintén kiemelkedő, ér- ■’ideddig nem használta ki a ^es ifjúsági mű mellett szót- \e0ényes életrajzban adott Ve- ősegeket arra, hogy ia-yunk elé hősi, *ovet?nu.

•”éltó eszményképeket au ,s,°n- Pedig a magyar tort°™'

a,ZTkr. háuV éS< hmll után,

Alakja kialt szinte t°U

öogy mint Prospero varáz P

rajának érintésétől, életre

len 'Rákóczi, Kossuth, Se

ferz Zoltán, Ság vári, h°r:‘

Mó, Bajcsy-Zsilinszky En.

riadnóu Miklós stb. var} ’

Imre ez. sí

címűt. Magyar Lászlónak, az afrikai Bihé „magyar királyá- na/k” szentelte. Egyik legkere- setebb, legolvasottabb könyve az ifjú olvasók népes táborának. Könyvnapra megjelent „Az ősi S2ó nyomában” című

lan hallgatással megy el a kritikus (erre kényszeríti a helyhiány is) Németh Imre művére mégis felfigyelünk?

Útmutató jelentőségére már utaltunk. A „nagy” irodalom is csak botladozik, keresgél ebben a műfajban, ahol pedig Vinogradov, Maurois stb. könyvei mutatják hatalmas sikerükkel, hogy micsoda leheaz életpálya, hiszen a nehé- küzdelem 39 éves korára felőrölte Reguly erejét, mégis ^ ( Némethnek sikerült megmutatnia minden fiatal számára , való érvényességgel, hogyan kell a meglátott célért, a lélekben kihajtott eszméért, a tu- domány haladásáért, az erőbe- ^ > riség ügyéért helytállni. Meg- (i torpanások és diadalok, gúny, > és nemtörődömség bizony Re - (i guly útját is szegélyezték, de élete rááldozása árán sem tértt\ el feladatától. A célokért valói mindenkori helytállás szüksé-11

tőségei vannak a regény eme válfajának. S aki az ifjúsági irodalom- területén olyan készséggel, felkészültséggel tudja járni az útat, mint Németh Imre, az elismerést érdemel a nagy nyilvánosság előtt is.

Mindennél jóval fontosabb, hogy a Németh Imre-fajta regényes életrajz megtalálta a titkát az ismeretközlés állan- keresett, de ritkán elta- kessenh/3 ^jórmk: az érde— .. re9ényességbe ágya- - ,

zott tudományosságnak. Aki űességét, az embert akarat,i akármelyik könyvét olvasta is v*0sö diadalát, a küldetésben nö f/ZTevétlenül olyan mér- va^ hit mindent legyőző ere-,)

jét úgy sugározza a könyv.

hogy még a felnőtt olvasó sem tudja magát hatása alól ki-f vonni.

Külön fel kell hívni, a figyelmet arra a finoman ar-l1 chaizáló, gyönyörű magyar1 nyelvre, amellyel Németh Imre megírta könyvét. A beszéddel és beszédben

amurnelTnyaara tett s^t,

könyvek' áth - t1xfománVos hetett érdeniittsi 'LsaK el- Bar mmTz élZtf9-enVeSSé°’ a kaland, az eletszeruseg, az érdekesség

a művészi eszközökkel megjelenített élet löki elöre™Zi- mas, erdekfeszítő esemén^o- rat a regénynek, a „mese”

széles agyában együtt "hömö- jellemzés még «Ut/" írók "sem i1 lyog, egybefonódva észrevette mindin l

uül a tudomány tiszta il ° t*merte ütkát Né-*

Ebben a könyvben pl. a nyel- th r*mekü* érti s -fog táveszet olyan „titkai” tárulnak nVawí*1 M «z elmúlt s-ázad fel az olvasó előtt, amik ezt a ^végűjét, hogy sziní„ tudományágát hírből, ha isme- csöppen beleteli rőt is, Németh tálalásában iz- bér. testileg is az emgatni kezdik, egész kis könyv- _ .

re valót szed össze végigmen- 0k “Ven könyvet, sok ilyen ve a könyvön belőlük. eszményt az ifjúságnak’

Tulajdonkeppen tergikus m GYULA

Tava&z a daindUaUboH

Hagyd el a munkád sötét odvát, csörtess mint vad a kék hegyekben, a hagyma-zöld-szín egeket nézd, s felejtsd el, ami felejthető.

Keresd a zöld-lomb-sátor üdvét, lengő virágok illatát idd, ne szólj, a szó is fáj a szívnek, néma arcodat tartsd a napra.

S egy főiszakadó sóhajtással mosd ki a lelked szennyesét mind, dőlj le a gyöpre, pille-könnyen, ne tudj, ne láss mást, csak a bókét.

A toll-puha fű ölelése gyógyítson meg, mint anya gyógyít, szemed tükrözze kék nyugalmát a mozdulatlan Daindoloknak.

Hydi a Báttcsó*%

Présház mögött, ha lángol a kevély nap, nagy-árnyú lombok hűsén ülni csöndben, barátaiddal, vén borok mustárján, oly jó merengve, szépnek látni mindent.

Hogyan fössem le ezt a boldog érzést, mint tóban a ponty, lúd a gabonában, nyakig ülök a csöndben és idillben, mely hegyről, völgyből frissen árad hozzám.

Hűs zöld-arany bor csillog a pohárban, s míg ürítgetjük, érezzük, az élet, ily betelt jóság, egyszerű és áldott, s nem sok nap hull a hegy mögé így vissza.

Ily derűs-szárnyas, könnyeket megoldó, melyben felhőként minden bű eloszllk, és tiszta-kéken mosolyog az égbolt, szivünk egén is szép szivárvány trónol.

Nyár, nyugalom, bor, így fog udvarába, könnyű szesszel és orpheusi dallal, s míg fölmutatvány, áldozat gyanánt fogy a tele korsó, úgy fogy gond és élet.

HoUUa dal

Öreg rokka perdül, paraszt-nóta cseng, úgy csap föl a csendből, csörömpöl a csend, pörgesd holt leányka, messzi rokonom, vár egy szegény árva, szívemre vonom.

Pörögj rokka gyorsan, hulljon ezer szál, ahogy a mezőben hajt a vetett-szár, — ahány hajtást fordul rokka és kerék, legyen annyi gyermek, fiú, leány, derék.

Bocskorotok szijját oldozzátok föl, mert a mustos-pincr mennye tündököl, menjünk táncba nászom, fordul a kerék, meghal majd az ember, s nem volt még elég.

Fla-nyulat fogjon mindenik kaszás, csípje meg az ángyit egy n*g? lódarázs, — ringass rokka, rengess selymet, aranyat, a nagy vásár végén teli zsákot adj.

Erldj lányom, fánkért, fuss fiam. borért, adjunk bálát ennyi jóra^valóért, dirttriög.l csak hemencr zizegj, szalma-szál, igazságot tenni: forog a pohár«