Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A kormány egész tevékenységét a párt politikája vezeti, azok a célkitűzések, amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének nagyjelentőségű határozatai tartalmaznak (Hegedűs András elvtárs beszédéből) A BARANYA MEGYEI PARTBIZOTT^C. ÉS A MEGYEI TANA'CS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Ara 50 FILLÉR KEDD, 1956 JÜLIUS 31 Hz országgyűlés új ülésszaka megkezdte munkáját Tizenegy óra múlt néhány perccel, amikor megszólaltak a Ház folyosóin a csengők, a terembe szólítva a nép képviselőit. Az országgyűlés sorrendben 28. ülése kezdődött meg hétfőn délelőtt, de bízvást mondhatjuk, hogy ez az ülésszak — már előkészítésben — jelentős mértékben különbözött legfelsőbb államhatalmi szervünknek az elmúlt években végzett munkájától. Ezekben a napokban az egész ország figyelme a parlamenti munka kérdései felé fordult. Tükröződött a nagy érdeklődés már a megnyitó ülésen is. A hallgatóság rendelkezésére álló karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt megteltek, s egyetlen üres hely sem maradt a sajtó és a rádió tudósítóinak páholyaiban, ott volt számos külföldi lap, hírügynökség munkatársa is. A parlament új ülésszakának jelentőségét emeli, hogy részt vesz rajta a Lengyel Népköztársaság szejmjének küldöttsége is. Amikor a szejm küldöttségének tagjai elfoglalták helyüket páholyukban, hosszan tartó, lelkes taps köszöntötte a testvérnép küldötteit. Tizenegy óra után öt perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, s a minisztertanács tagjai. A képviselők nagy tapssal fogadták a párt és a kormány vezetőit. Jelen voltak az ülésen a külföldi képviseletek vezetői, illetve képviselői. Az ülést Rónai Sándor az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőül elmondotta, hogy az országgyűlés határozata alapján az országgyűlés elnöksége meghívta hazánkba baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaság szejmje küldöttségét. — A baráti lengyel nép képviselői július 23-án érkeztek hazánkba és résztvesznek az országgyűlés mai ülésén. Üdvözölte a lengyel küldöttséget majd bejelentette, hogy a Lengyel Népköztársaság szejmje parlamenti küldöttségének vezetője Stanislaw Kulczynski elvtárs, a szejm elnök- helyettese üdvözölni kívánja az országgyűlést. Stanislaw Kulczynski, a lengyel szejm elnökhelyettese üdvözli az országgyűlést Stanislaw Kulczynski bevezetőül köszöntötte a képviselőket, köszönetét mondott a lengyel szejm küldöttségének meghívásáért. Beszélt arról, hogy népeinket a messze történelmi múltban gyökerező testvéri barátság szálai fűzik össze. Barátságunk a nagy nemzeti célokért vívott sok közös harcban és sok közös történelmi tettben fejlődött. Népeink régi és kipróbált barátságát ma még jobban elmélyíti ideológiai, politikai és gazdasági nézeteink közössége. A szejm küldöttségének vezetője ezután a lengyel nép fel- szabadulása óta elért eredményeiről, és a hatéves terv eredményeiről beszélt Hangsúlyozta: sokat végeztünk az ország újjáépítése és kultúrájának felemelése terén. Ezzel szemben a dolgozók élet- színvonalának felemelésében kevesebbet végeztünk, mint amennyit akartunk és kevesebbet, mint amennyi hat évvel ezelőtt lehetségesnek látszott. amikor hozzáláttunk a szocializmus alapjainak felépítését szolgáló hatéves tervünk megvalósításához. A ránk kényszerített hidegháború. az agresszív Wehrmacht feltámasztása, a határaink felé intézett fenyegetések, a háború örvényének szélén topo- Rás számunkra idegen politi- káia arra késztetett bennünket. hogy fokozzuk az iparosítási programot a hatéves terven belül és további erőfeszítést tegyünk a védelmi ipar kiépítésére. Mindez kedvezőtlenül éreztette hatását a mezőgazdaságfejlesztési tervekben és mezőgazdasági termelés növekedésében. A hatéves tervet a fokozott b)rtonsá*rérzet körülményei között zártuk le, de a mezőgazdasági termelés elmaradt gyorsan újjászülető országunk népességének növekedése mögött.. Az elmúlt évekre jellemző háborús veszélyeztetettség állapota és a személyi kultusszal kapcsolatos jelenségek ismert komplexuma még azzal is Megterhelte népgazdaságunkat, hogy kénytelenek voltunk ? eazdasági élettel kapcsolatos Intézkedéseket a szocialista elvekkel ellenkezően titkossá lenni, aminek következtében a lervezés túlzott centralizálásába, a bürokrácia elharapódzójára. az ellenőrzés és a bírálat demokratikus formáinak korlátozására került sor és végeredményben további anyagi károk keletkeztek a termelésben és erkölcsi károk a törvényesség terén. E kérdések ma mélyreható és sokoldalú elemzés és bírálat tárgyát képezik Lengyelországban — mind a politikai pártokon belül, mind az erre hivatott államhatósági szerveknél. E téren tevékeny szerep jut a Lengyel Népköztársaság szejmjének, amely igen nagy mértékben kiveszi részét az ország életének demokratizálásában, népgazdaságunk ellenőrzésében és a törvényesség helyreállításában. Szejmünk megszigorította a közigazgatási tevékenység ellenőrzését és fokozta a kezdeményezést a törvényalkotásban. A szejm munkájának rendkívüli megélénkülése észlelhető az ülésszakok idején és az ülésszakok között működő bizottságok tevékenységében. A szejm bizottságainak többsége az egyes tárcák munkája ellenőrzésének központjává és olyan fórummá vált, ahol élénk eszmecsere folyik a minisztériumok és a szejm aktív politikai és gazdasági tényezői között. Ezután az új ötéves terv célkitűzéseinek főbb számait ismertette. Küldöttségünknek a Magyar Népköztársaságban töltött eddigi tartózkodása folyamán alkalma volt saját szemével látni a magyar nép munkájánák eredményeit az ország iparosítása, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztése terén — mondotta ezután. Meg vagyunk győződve arról, hogy népeink munkalendülete biztosítja számunkra a békét és a kívánt jólétet, ezek alapján pedig a kultúra felvirágzását. Engedjék meg, hogy a lengyel nép nevében őszinte szívvel további sikereket kívánjak a testvéri magyar népnek alkotó munkájában, a békéért és a népek közötti barátságért vívott harcában. (Taps.) BeféjegésJSl legyen szabad a Lengyel Népköztársaság szejmje nevében meghívni a magyar parlamenti küldöttséget Len- gyelonszági látogatásra — mondotta nagy • taps közben, majd szavait a magyar-lengyel barátság éltetésével fejezte be magyar nyelven. Törvényjavaslatok Minisztériumok átszervezéséről A nagy tapssal fogadott üdvözlő szavak után Mekis József a minisztertanács e'nök- helyettese beterjesztette a szénbányászati minisztérium és a vegyipari és energiaügyi minisztérium átszervezéséről szóló törvényjavaslatot és kérte a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását és bizottság elé utalása helyett előadó kijelölését. Az országgyűlés hozzájárult a törvényjavaslat sürgős tárgyalásához, s a törvényjavaslat előadójául Gosztonyi János képviselőt jelölte ki. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat tárgyalása. Gosztonyi János előadói beszédében hangsúlyozta, hogy iparunk s különösen nehéziparunk jobb, gazdaságosabb vezetése érdekében szükséges a szénbányászati, valamint a vegyipari és energiaügyi minisztérium átszervezése. Amint az előterjesztett törvényjavas'- lat Indokolása is hangsúlyozza, népgazdaságunk jelenlegi energetikai helyzetét hátrányosan befolyásolja, hogy a széntermelés és a villamosenergiatermelés, s általában az energiagazdálkodás nem egy minisztérium hatáskörébe tartozik. Nálunk az energiabázis döntően a szénre épül s éppen ezért energiabázisunkat a jövőben úgy kell fejlesztenünk, hogy a szenet gazdaságosabban használhassuk fel. Az átszervezett új minisztériumtól nem utolsósorban általában energiaellátásunk megjavítását is vá.rjuk. Ugyancsak ismeretes, hogy vegyiparunk előtt a második ötéves tervben igen nagy feladatok állnak. Mindezek alapján javasolom a tisztelt országgyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot indokolása alapján fogadja el. Javasolom továbbá, hogy módosítsa Népköztársaságunk Alkotmányának 24. §- át, amely a minisztériumok elnevezéséről és számáról intézkedik. A törvényjavaslathoz senki sem jelentkezett szólásra s az országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt. Az Elnöki Tanács munkájáról Ezután Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára kapott szót, aki beszámolt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1956 évi február 11-én berekesztett ülésszaka óta kifejtett működéséről. Különösen nagy jelentősége van — mondotta — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július 18-a és 21-e között megtartott ülésének, amelynek határozatai, az ország további demokratizálása, a törvényesség megszilárdítása, egész dolgozó népünk jólétének megvalósítása érdekében az élet minden területén előremutatóan meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Az állami élet demokratizmusának fejlesztése az Elnöki Tanácsra is jelentős szerepet feladatot ró. Az Elnöki Tanács munkáját is fel kell élénkíteni, tartalmasabbá kell tenni, biztosítani kell azt, hogy az Elnöki Tanács megfeleljen az alkotmányban reá bízott feladatoknak. Az Elnöki Tanács az elmúlt hónapokban foglal kozott munkájának megjavításával, újabb, jobb módszerek kialakításával. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az Elnöki Tanács munkája megfeleljen népünk bizalmának s határozataink, törvényeink segítsék dolgozó népünket a boldog jövő, a szocializmus építésében, második ötéves tervünk sikeres megvalósításában, — mondotta — majd ismertette az Elnöki Tanácsnak a két ülésszak között hozott határozatait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés két ülésének időszaka között tizenhárom törvényerejű rendeletet alkotott. Ezeket a hivatalos lapban közzétettük és az alkotmány 20. §-ának megfelelően az országgyűlés jelen időszakán bemutatjuk. Több törvényerejű rendeletet sorolt fel, majd kérte, hogy az országgyűlés vegye tudomásul az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót. A szabálysértési bizottságokról Miután az országgyűlés jóváhagyta a beszámolót, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese beterjesztette a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot, amelyet kiadtak előkészítésre a jogügyi bizottságnak. Pongrácz Kálmán, a jogügyi bizottság elnöke az országgyűlés ügyrendjéről szóló javaslatot, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot terjesztette be. Változások a kormányban Az elnök ezután bejelentette, hogy a következő átirat érkezett az országgyűléshez a Népköztársaság Elnöki Tanácsától: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar •Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a minisztertanács összetételének megváltoztatására a következőket javasolja: Az országgyűlés Gerő Ernőt, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárává történt megválasztása folytán a minisztertanács első elnökhelyettesi, Boldoczki ’ános külügyminisztert, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi minisztert, Al*"máre Ivár élelmiszeripari minisztert, Er- cleyGruz Tibor oktatásügyi minisztert tiszte alól mentse fel. Az országgyűlés Hidas 1st-“ vánt, a minisztertanács elnök- helyettesét a minisztertanács első elnökhelyettesévé, Marosán Györgyöt a minisztertanács elnökhelyettesévé, Horváth Imrét külügyminiszterré. Czottner Sándort szénbányászati minisztert bánya- és energiaügyi miniszterré, Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszer- ipari miniszterré, Kónya Albertet oktatásügyi miniszterré válassza meg. Kérjük a tisztelt országgyűlést, az előterjesztett javaslatot fogadja el. Kelt, Budapesten, 1956. július 30-án. Aláírások: Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Az országgyűlés az egyes felmentések, illetve kinevezések tárgyában külön-külön szavazott s Gerő Ernőt, a mi nisztertanács első elnökhelyettesi, Boldoczki Jánost, a külügyminiszteri, Kiss Árpádot a vegyipari és energiaügyi miniszteri, Altomáre Ivánt, az élelmiszeripari miniszteri, Czottner Sándort a szénbányászati .miniszteri, Erdey-Gruz Tibort az oktatásügyi miniszteri tiszte alól felmentette. A továbbiakban Hidas Istvánt a minisztertanács elnök- helyettesét a minisztertanács első elnökhelyettesévé, Marosán Györgyöt a minisztertanács elnökhelyettesévé, Horváth Imrét külügyminiszterré, Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré, Czottner Sándort bánya- és energiaügyi miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszer- ipari miniszterré, Kónya Albertet pedig oktatásügyi miniszterré megválasztotta. Ezután az elnök bejelentette az országgyűlésnek, hogy Vég Béla és Nezvái Ferenc országgyűlési képviselők felmentésüket kérték a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tisztük alól. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Gerő Ernő és Rónai Sándor országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá megválasztotta. Végül bejelentette, hogy Farkas Mihály, a Baranya megyei választókerület képviselői mandátumáról lemondott s a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre pótképviselő behívásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa intézkedik. Az elnök ezután tizenöt perces szünetet rendelt el. Szünet után Hegedűs András, a Népköztársaság minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnökének beszéde Hegedűs András elvtárs beszédében többek között a következőket mondotta: — Nem egészen nyolc hónap telt el azóta, hogy a minisztertanács beszámolt tevékenységéről az országgyűlésnek. E rövid idő alatt nagy fejlődés ment végbe hazánk politikai és gazdasági életében: tovább szilárdult népi demokratikus rendszerünk; a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek eredményes munkája nyomán jelentős sikereket értünk el az ipari és a mezőgazdasági termelésben, s ennek hatása egyre inkább érezhetővé válik népünk anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésében, külkereskedelmi helyzetünk megjavításában, az egész népgazdaság fejlesztésének meggyorsításában. — E sikerek továbbfejlesztésére, az előttünk álló feladatok eredményes megoldására kedvező feltételt, bizonyos mértékig új helyzetet teremtett a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-i ülése, azzal, hogy — helyesen alkalmazva a magyar viszonyokra a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatait — nagyjelentőségű politikai, gazdasági és kulturális programot adott egész szocialista építőmunkánknak. — A Központi Vezetőségnek a második ötéves terv irányelveiről hozott határozata irányt mutat a kormány számára Is a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális élet- körülményeinek megjavításában. A minisztertanács legutóbbi ülésén kötelezte a minisztereket, az Országos Tervhivatal elnökét és az országos főhatóságok vezetőit, hogy a határozat szellemében dolgozzák ki a részletes második ötéves tervet, amelyet még ez év decemberében a minisztertanács az országgyűlés elé kíván terjeszteni. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatai ismételten bebizonyították, hogy pártunk egész dolgozó népünknek hivatott vezető ereje. A minisztertanács, mint a legfelső állam- hatalmi szervünknek, az országgyűlésnek végrehajtó szerve, legfontosabb feladatának tartja, hogy gyakorlati intézkedésekkel, tettekkel segítse pártunk Központi Vezetősége határozatainak valóraváltá- sát. Ez vezetett bennünket a minisztertanács működéséről szóló beszámoló elkészítésénél is. A minisztertanács az elmúlt időszakban elsősorban a gazdasági kérdések megoldására összpontosította figyelmét. Elsőrendű kötelességének tartotta, hogy a termelés irányi- ‘ásónak megjavításával, maga* (Folytatás a 2. oldalon)
