Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

6 NAPLÓ 198# JÚLIUS » Intézkedések Pécs zöldségellátásának megjavítása érdekében nécs város zöldáruellátása ■ még egyetlen évben sem volt olyan rossz, mint az idén. Ezért a pártközpont terv-, pénzügyi és kereskedelmi osz­tályáról Pécsre érkezett Ha­lász György elvtárs, a SZÖ- VOSZ központjából pedig Ko­vács elvtárs. Két napig tartóz­kodtak Pécsett és a megyé­ben, ahol a megyei pártbizott­ság munkatársaival megvizs­gálták a város és a megye zóldáruellátásának kérdéseit. A vizsgálat során megálla­pították, hogy a zöldáruellá­tásban mutatkozó állandó za­varok a következő okokra ve­zethetők vissza. A felvásárló és értékesítő vállalatok ál­landó átszervezése, cserélődé­se miatt a zöldáruellátásnak nem volt gazdája. Ez kihatott mind a termelésre, mind az értékesítésre. A volt MEZO- KER a dolgozó parasztokat több ízben becsapta, mert a szerződésileg biztosított és mar leszedett zöldárut nem szállította el, nem vette át. Azóta utódát, a MEK vállalat felvásárlóit is gyanakvással fogadják falun. Megnehezíti a zöldáruellátást az is, hogy a pécsi állami gaz­daság sem foglalkozik megfe­lelően zöldárutermeléssel. Ezt nem tartja érdemesnek azért, mert áruját a kereskedelem több ízben nem vette át. Ezenkívül egyes zöldárufélesé­gekből Baranyában annyi te rém, hogy még exportra is jut, más zöldárukból pedig a megye területén nem terem meg annyi, amennyire szük­ség lenne. Ezekből a zöldáruk­ból a társmegyékből behoza­talra szorulunk. A fenti hiányosságok megái lapítása után, intézkedések történtek a város zöldárueliá- tásának megjavítása érdeké­ben. 1. A MESZOV-nek elrendel­ték, hogy vizsgálja felül a fel­vásárlást és az árpolitikát. 2. A SZÖVOSZ központjából egy^ zöldség- és gyümölcsszak­értő hosszabb időre, egy-egy és fél hónapra Pécsre érkezik majd, ahol a MÉK vállalatnak a helyszínen segítséget nyújt a munka megjavítása érdeké­ben. 3. Halász György elvtárs, a Központi Vezetőséget részlete­sen tájékoztatja a baranyai termelési problémákról intéz­kedés céljából. 4. A kiskereskedelmi válla­latoknak lehetővé teszik, hogy — minden közvetítő szerv ki­kapcsolásával — a zöldárut közvetlenül szerezhessék be az állami gazdaságtól és a termelőszövetkezetektől. Eb­ben a kérdésben máris meg­történt az intézkedés. 5. A megyei tanács legköze­lebbi végrehajtó bizottsági ülésén a MESZÖV-öt beszá­•O' pytitrlc fft■tef’CL \ / a péc&i vzökoUutak Vasárnapi szá­munkban cikket közöltünk „Mi tet­szik, s xni nem Pé­csett?” címmel Kenedi Mihály elvtárstól, a Nádor Szálloda igazgató­jától. A cikknek nagy visszhangja volt; A városi tanács­nak a cikk nyo­mán tett intézke­déseit Horváth Gyula elvtáre, a v árosi tanács vá­losgazd álkod ási csoportjának ve­zetője a követke­zekben foglalta össze: — A vasárnapi cikk nyomán — amelynek teljes mértékben igazat kell adnunk — a Széchenyi téren IS — a felső Sétaté­ren pedig tíz pa­dot helyeztünk el, s iövidesen az Irá­nyi Dániel téren, a ta-as téren és az á só sétatéren is gondoskodunk ülő­helyekről. A pad­it* ány oka az volt, hogy későn kezd­ték meg a javítá­sokat. — A szabadtéri színpadtól felsza­baduló betonláb3s padokat, — mint­egy 50—60 — a Mecsek séiaútjain szeretnénk elhe- 'yezni. Ez két hé­ten belül meg is történik. — Ennyit a már megtett intézkedé­sekről. Tervezzük még, hogy rövide­sen beköttetjük a jelenleg nem mű­ködő szökőkutakat is. így sor kerül­ne a sétatéri, a Zsolnay, az Ara­nyos és a Kedves cukrászda előtti kutakra. Emellett szeretnénk újra bekapcsolni a szé­kesegyház előtti vízesést is, ame­lyet a Püspöki Hi­vatallal egyetér­tésben a katakom­bák vizével táp­lálnánk, így a víz­esés nem okozna gondot a város vízellátásával kap­csolatosan. moltatja a zöldség és gyü­mölcsvásárlás helyzetéről. 6. Intézkedés történik a zöldség és gyümölcselárusító helyek növelésére. Ahol szük­séges, ott nyári elárusító stan­dokat állítanak fel. 7. Az áru kiszállítását a MEK vállalat jobban megszer­vezi. Minimálisra szorítják az olyan esetek számát, amikor a gyümölcs-zöldség bolt délelőtt 9, vagy 10 óra után kapja meg a zöldárut és így a háziasz- szonyok már a kora délelőtti órákban is vásárolhatnak majd zöldárut. 8. A megyében meg nem ter­melt zöldárut az ország egyéb területeiről ide szállítják a legrövidebb időn belül. 9. A MÉSZÖV felelősségre vonja majd azokat a földmű­vesszövetkezeteket, amelyek a felvásárlásnál spekulatív mó­don, tiszteségtelen haszonra akarnak szert tenni. A fenti intézkedések hatá­sa egy-két héten belül jelent­kezik majd a város gyümölcs- és zöldáruellátásában. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL „Csónakázás“ a balokánM tavon Ma még csak gyer­mekálom ... De... a tó tisztítását a közeli napokban megkezdik, s akkor ismét a gye­rekjátékok kedveli színhelye lesz. Citrom- és narancs­ültetvény a szentlőrinci kiállításon A szentlőrinci augusztus íl- 12-i mezőgazdasági kiállításon a szentegáti állami gazdaság citrom- és narancsültetvénv- nyel vesz részt. Ugyanakkor a görösgalli állami gazdaság négy és fél mázsás hízót visz a kiállításra. Kisvendéglőt létesítenek Beremenden Beremend községben a je­lenlegi italboltot kisvendéglő­vé alakíttatja át a Vidéki Ven­déglátó Vállalat 15 ezer forin­tos költséggel. A kisvendéglő­höz konyhát is építenek, A kisvendéglő előreláthatólag augusztus végére készül el. Befalazott lehetőségek Azt hiszen túlzás nélkül állíthatom, hogy Pécs legnyugod­tabb, legcsendesebb városrésze a Hullám­fürdő környéke. Az emberek élik a meg­szokott, mindennapi józan életüket: reg­gel mennek az üzem­be, hivatalba, dél­után elfogyasztják az ebédet, utána újsá­got olvasnak, szakí­tanak időt a gyer­meknevelésre is, az­után a férjek, apák és nagyapák átruc­cannak egy-egy po­hár sörre a „Már­vány-étterembe”. Az­az, hogy Müller bá­csi vendéglátó rezi­denciájába. Mert olyan jó hi­deg sört, — ezt a kör­nyék lakói állítják — sehol sem mérnek, mint a , Márványá­ban. Hogyan tetszettek kérdezni?... Hogy miféle „Márvány“- ba?! Nos igen, per­sze, persze ...! Arról a kis söntésről van szó, amely a fürdő József Attila utcai be­járatánál van. Ki­csiny kis helyiség, af­féle családias söröző. Itt nincs zene, a falak is füstösek, kopot­tak, a megcsapolt hordó is ott áll a pult előtt, akár ülőhelyül is szolgálhat annak, kinek szék nem ju­tott a három asztal­nál. Egyszóval pórias berendezése miatt ne­vezték el a környék­beliek egy kis fa­nyar gúnnyal „Már­vány étteremnek”. Nos hát itt a „Már- vány“-ban hónapok óta nem történt jó­formán semmijf dón­ként Müller ~bácsi boldogan dörzsöli te­nyerét, hogy a terve­zett 26.000 forintos forgalom helyett, ezt a hónapot 32.000 fo­rint haszonnal zárta. Es aztán megy min­den a régiben ... De a minap vala­mi nagyon kellemet­len, furcsa dolog tör­tént itt. Az egyik ven­dég — mivelhogy ezen a délutánon elég sört fogyasztott — menne ám a mel­lékhelyiség irányába, de ... visszajön és méltatlan felkiáltás­sal jelenti be a ven­dégseregnek: „Embe­rek! Be vagyunk fa­lazva!“ Döbbent csend lett. Ennek fele sem tré­fa! Hisz elvégre a Lőcsei fehérasszony óta nem falaztak be senkit ebben az or­szágban, legalább is nem emlékezik efféle barbárságokról a kró­nika. Müller bátyánk próbálta elütni a dol­got azzal, hogy „Kend talán a kellett­nél többet ivott és a falon akar kijutni a szabadba...!” De aztán — hogy a ki­vezető ajtóhoz ug­rott, maga is meg­győződött a valóság­ról: Nyitja az ajtót de hisz tovább egy lépést sem tehetett, mert beleütközött volna a frissen hú­zott, malterszagú fal­ba. Nos hát az történt, hogy a Hullámfürdő úszómestere — félté­kenyen őrizve az egyetlen közös mel­lékhelyiséget a sörö­ző jámbor polgáraitól, befalaztatta a kijára­tot. így aztán a vendé­gek lassan, lassan el­maradoztak a „Már­vány étteremből“. Müller bácsi legna­gyobb bánatára per­sze, mert azóta vé­szesen csappan a tervteljesítés, csupán azért, mert a lehető­ségeket a morc és féltékeny úszómester egy fallal elzárta. Most aztán a kör­nyék sörivó férfinépe találgatja, hogy mi­féle megoldás lesz itt a közeljövőben: falbontás-e vagy üz­letzárás .;.? — R. F. — 9 6 6 Pécs város tanácsának tervosztálya tíz évre szóló, távlati városfejlesztési ter­vet dolgoz ki. A jövő Pécsé­nek kontúrjai bontakoznak ki a hatalmas papíron egy­más mellett sorakozó szá­mokból. Arra még nincs el­gondolás, hogy a város me­lyik részén épülnek majd az új létesítmények. Annyi azonban bizonyos, hogy a második és a harmadik öt­éves tervben Pécs ipara, kereskedelme, kulturális és egészségügyi hálózata, köz­lekedése gyors ütemben fej­lődik. Az egykor csendes Pécsnek 1966-ban modern, nagyvárosi jellege lesz. Ezekről a kérdésekről be­szélgetünk Misángyl Sán­dorral, a városi tanács terv­osztályának vezetőjével. PVC-feldoigozó, kisgépgyár — A legközelebbi években elkészül a salak építőelem­gyár — mondja Misángyi elvtárs — ezenkívül PVC és egyéb műanyagot feldolgozó üzemet is létesítünk. A pé­csi szőlő és kertgazdálkodás továbbfejlesztéséhez számos kisgépre van szükség. Ezért tervbevettük, hogy mező- gazdasági kisgép-, háztartási gép- és hűtőgépgyárat épí­tünk. A lakosság kenyér és süteményellátását korszerű kenyérgyár biztosítja majd A jelenlegi kisüzemi szesz­főzde már nem felel meg a követelményeknek, ezért szeszgyár létesítését tervez­zük. Elkészül a műjéggyár is, amely naponta öt vagon jeget termel majd. A buda­pesti Hűtőtechnikai Tervező Intézetben már készítik a műjéggyár terveit. A műjég­gyár már 1957-ben elkészül a Fürst Sándor utcában, a volt Türr-malom közelében. Itt műkorcsolyapályát is létesítünk. Megoldódik majd Pécs fürdőproblémája is. A tíz év alatt négy új meleg­vízfürdőt kívánunk építeni. Modern közlekedés Az az elgondolásunk, hogy a keskeny Kossuth Lajos utcában megszüntet­jük a villamosforgalmat. A villamossíneket 5 kilométer­rel meghosszabbítjuk és a Dózsa Tiszti Lövész Iskolától kivezetjük Mecsekaljára. Lényegesen megjavul a köz­lekedés azáltal is, hogy tíz év alatt száz autóbuszt szer­zünk be, ötvenet a második ötéves terv ideje alatt, ötve­net pedig a következő öt évben. Korszerűsítjük a köz­lekedést úgy, hogy 1966-ig összesen 20 trolibuszt állí­tunk be. A Kossuth Lajos utcában forgalmi akadályt okoz az, hogy itt vannak az üzletek raktárai. Ha az utca jobb és baloldalán megáll egy-egy áruval megrakott tehergépkocsi, megbénul a forgalom. Ezért a Kossuth Lajos utcában megszüntet­jük majd a kis- és nagyke­reskedelmi vállalatok raktá­rait. Raktárházakat építünk, mégpedig textil, rövidáru, cipőnagykereskedelmi, pa­pír, üveg, vegyianyag, élel­miszer, zöldség-gyümölcs raktárakat és gondoskodunk arról is, hogy elkészüljön a h ütőház. A jelenlegi egy öntöző autóval szemben a második ötéves terv végéig 10 új öntöző autót állítunk a köz- tisztaság szolgálatába. Ezen­kívül 6 új utcaseprő autót, 12 szemétkihordó gépkocsit és 12 vontató kocsit vásáro­lunk. Egyszóval: köztisztasá­gi apparátusunkat nagymér­tékben gépesítjük és mindent elkövetünk» hogy Pécs ut­cái ragyogjanak a tiszta­ságtól. Operaház Gondoskodunk a város la­kossága kultúrigényeinek ki­elégítéséről is. Tervbevettük, hogy az elkövetkező tíz év alatt vagy egy új színházat, vagy egy operaházat épí­tünk a városban. Hat új mozit létesítünk, többek kö­zött Meszesen is. Minden tő­lünk telhetőt elkövetünk, hogy a pécsi egyetemet böl­csészeti karral bővítsük. To vább fejlesztjük a középisko­lai hálózatot. A második öt­éves tervben 16 új középiS' kólái tantermet és 80 álta­lános iskolai tantermet' lé­tesítünk. Az óvodákban je­lenleg 1380 a férőhelyek száma. Tíz év alatt össze­ül sen 400 új férőhellyel bő­vítjük az óvodákat. A nap­közivel ellátott óvodai férő­helyek számát 5 év alatt 300 férőhellyel, az üzemi napkö­zi óvodákat pedig szintén 300 férőhellyel kívánjuk bő­víteni. Egyetemi város Már a második ötéves terv ideje alatt, a nyugati városrészben megépül a mo­zival és színpaddal felsze­relt kultúrpalota és az új zeneiskola. A Magaslati út környékén, a szülészeti kli­nika mögött kiépül majd az egyetemi városrész. 750 ágyas új kórházat, a nyugati városrészben pedig 200 ágyas kórház építését tervezzük. A jelenlegi 15 gyógyszertár mellé még öt új gyógyszer- tárat létesítünk. A bölcsődét a jelenlegi 123-ról 440 ágyas­ra fejlesztjük. A nyugati és a keleti városrészben új orvosi rendelőintézet lesz. Az első és a harmadik ke­rületben elkészül majd a tü­dőgondozó fiók. A szociális otthonok ágylétszámát 300- zal növeljük. E pillanatban a város területén csak 13 anya- és csecsemőtanácsadó helyiség van. Ezt 24-re nö­veljük. A 110 férőhelyes csecsemőotthont pedig újabb 110 férőhellyel bővítjük. Az első és a harmadik kerület­ben nemibeteggondozót és sportorvosi rendelőt építünk majd. / X / V Megoldódik Pécs város la­kosságának vízproblémája is. A Duna vizét Pécsre hoz­zuk és ezzel körülbelül 50.000 köbméterrel több ipa­ri vizünk és ivóvizünk lesz. Vízcsőhálózatunk jelenleg 157 kilométer. Ezt 80 kilo­méterrel meghosszabbítjuk és a vízcsőhálózatba bekap­csoljuk a nyugati és a déli városrészt is. Száz kilométeres gázvezeték A szennyvízcsatornát 67 kilométerrel, a gázvezetéket pedig 100 kilométerrel kí­vánjuk meghosszabbítani. Megoldódik majd a gázprob- lóma is, mert 20.000 köbmé­teres gáztartályt építünk. A város belterületén 30 kilo­méter hosszú nemesburko­latú új utat és 90 kilométer új járdát készítünk. A vilá­gítási lámpahálózatot 20 ki­lométer hosszúságban bő­vítjük. A város különböző pontjain pedig 12 földalatti WC-t építünk. A tízéves távlati városfej­lesztési tervből egyes részle­teket már kidolgoztunk. A terv egésze még csak most alakul. Tény az, hogy az elkövetkező tíz évben Péc= városa többet fejlődik majd, mint az elmúlt harminc év alatt és modern, nagyvárosi jellege lesz — fejezte be nyilatkozatát Misángyi Sán­dor elvtárs. Pusztai József Malomipari küldöttség érkezett Pécsre a Szovjetunióból Pénteken délelőtt héttagú malomipari küldöttség érke­zett Pécsre a. Szovjetunióból. A küldöttség tagjai ellátogat­tak a Malomipari Egyesülés­hez, ahol a baranyai malmok munkája és a begyűjtés iránt érdeklődtek. Ellátogattak a Pécsi Gőzmalomba, ahol meg­tekintették a malomban folyó hatalmas átszerelés! munká­kat. Utána Pécsváradra utaz­tak, ahol a márciusban újon­nan szerelt pneumatikus mal­mot nézték meg. A délután fo­lyamán megtekintették Pécs város nevezetességeit, majd es­te visszatértek Budapestre. A Szovjetunióból érkezett kül­döttekkel egyidőben négytagú német küldöttség is érkezett a Malomipari Egyesüléshez. Márványtáblával jelölik meg Pécs műemlékeit A Pécsi Idegenforgalmi Hi­vatal a város ötven legszebb műemlékét márványtáblával 'elöli meg. Már megkezdték a siklósi vörös márványból ké­szült emléktáblák vésését. Befejeződött a népművelési tanfo'y m Szigetvárott pénteken feje­ződött be a kéthetes népm ive- lési tanfolyam. A tanfolyamon tizenegy megyéből 60 énekkar és népi tánccsoport vezetője vett részt. A TANÁCSTAGOK FOGADÓÓRÁI: II. kerület Augusztus 1-én délután 6 óra­kor dr. Sebők Lászlóné és Váczl Júlia, Galamb Józsefné és Kriz- manics István az Agoston-térl iskolában, Grischich Rudolf né, dr. Rudolf Lóránt az Egyetem utcai általános iskolában, Csongor Fe­renc és Hoffmann Pál a belvá­rosi fiúiskolában. Szabó Sándorné és Asztalos Ferenc a Szabadság úti általános iskolában, Augusztus z-án délután 6 óra­kor Gerencsér József és dr. Csor­ba Győző a MÖHOSZ helyiségé­ben (Megye utca), dr. Kiss Ernő Viktor és Babies András a Jó­zsef utca 15-ben, délután 5 óra­kor Bíró László és dr. Lissák Kálmán villanytelepen. Augusztus 3-án délután 6 óra­kor Juhász Károly és Odor Sán­dorné. az Egyetem utcai általá­nos iskolában, dr. Kodolányl Já­nos és Vaskuti József a Leőwey Klára gimnázium földszinti fizi­kai előadótermében, ifj. Kovács István és Pusztai József az Ágos­ton téri általános iskolában. Tatár Béla és Zahorcsek Alfonz az Ágos­ton téri általános iskolában. Pa­taki Miklós és Tasnády Jenő a Vasutas Kultúrotthonban (Vá- radi Antal utca). Baronek Jánosné és Varga Vilmos a nagyárpádl v. b. kirendeltségen. III. kerület. Július 30-án 5—6 óráig Baka János és Berta Lajos a in. ke­rületi tanácsházán, Kovács And- rásné és Kotoiák János Ped. Fő­iskolán, Július 3l-én délután 5—6 óráig Nagy Istvánná, Kaszás Júlia Vi­téz utca 24. szám alatt. Marton Istvánná és dr. Gál Gyuláné a Petőfi utcai iskolában, Katona Ferencné és Romvári István a m. kerületi tanácsházán. Cse­resnyés Józsefné a Ili. kerületi tanácsházán, Bandies István az Alkotmány utca 26. szám alatt, dr. Zádori Lászlóné a Petőfi utca 58. szám alatt. Sipos Sán­dorné és Balogh Anna a Pedagó­giai Főiskolában (Ifjúság utca). Glück Józsefné és Krtsztbanm Gyuláné a III. kerületi tanácshá­zán. Beck Ferenc és Szőke lá- nosné a Keltető Vállalnál (Xavér utca). MtschI Laiosné és Böröcz Istvánná a III. koráiét! ta­nácsháza. Csiszár Nándor és Markó János a pateesi kuitúrház- ban. Július 31-én délután 5—6 óráig Puskás Sándor és Kis Narv Jó­zsef Alkotmány utcai iskolában. Augusztus 2-án 5—6 óráig dr. Moró Vilmos Maavs-nhen 111'*■' «. szám a'att. Asbátz imre a Köz- gazdasági Technikumban»

Next

/
Oldalképek
Tartalom