Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-25 / 174. szám
»86 JULIUS 85 N A P í rt s Hegedűs András elvtárs beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) kell a termelő vállalatok értékesítési tevékenységét és a jelenleg túlnyomórészt az irányító szervek közt fennálló beszerzési és értékesítési kapcsolatok Helyett fokozatosan a termelő és kereskedelmi, illetve felhasználó vállalatok közvetlen szerződéses kapcsolatát kell megvalósítani. Érdemibb tartalmat kell adni a termelési értekezleteknek és szervezettebben kell hasznosítani a dolgozók javaslatait. A gazdasági vezetés demokratizálása, a hatáskörök decentralizálása, az utasítások számának csökkentése, az anyagi érdekeltség következetesebb érvényesítése, minden samten az önállóság és felelősség lényeges fokozódásával jár együtt. Ez sok tekintetben új követelményeket támaszt a káderekkel szemben. A különböző munkaterületeken dolgozó elytársaink hozzáértése ma összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint néhány évvel ez- <*tt volt. Az új feladatok íWért tűzhetek ki, mert a komim] n ista és a pártonikívüli ve- 5®ők nagy többsége már meg- fiTel az új követelményeknek is. Nem szabad azonban lebecsülni azokat a nehézségeket, amelyek a vezetés módszerének megjavítása során átmenetileg előállhatnak. A túlsáA második ötéves terv megvalósítása jelentős mértékben a pártszervezetektől, a párttagoktól függ. Sikere azon múlik, hogy párttagjaink megértik-e és helyes következtetéseket vonnak-e le abból a megállapításból, hogy a pártmunkában a gazdasági kérdéseket, a marxlzmus-le- ninizmusnak a gazdasági oldalát kell ma előtérbe állítani. Ennek a megállapításnak nem szabad üres szólammá válnia, hanem döntő változást kell előidéznie a pártmunka módszereiben és stílusában. Párttagjainknak — és különösen a pártmunkásoknak — többet kell foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel, bizonyos mértékig saiát munkaterületük gazdasági szakértőivé kell válniok. A tanfolyamok és a levelez.ő oktatás különböző formái elősegítik ezt, de gosan központosított vezetés, a sok bürokratikus utasítás, a munka feltételeinek résziele1 •előírása sok vezetőt rászoktatott arra, hogy mindent felülről kap, mindenre utasítást vár. Jobban meg kell becsülnünk a jövőben azokat, akik kezdeményeznek, önállóan cselekszenek még akkor is, ha időnként kisebb-nagyobb hibákat követnek el. Ugyanakkor keményen kell bírálni és ha ez nem segít, le kell váltani azokat a 'vezetőket, akik nem jutnak tovább az aktatologatásnál, az utasítások mechanikus végrehajtásánál, akik nem vétenek ugyan egyetlen paragrafus, egyetlen jogszabály ellen sem, de nem is tesznek semmit, hogy a rájuk bízott munkát öntevékenyen előbbre vigyék. összefoglalva: a gazdasági vezetés megjavítása, a gazdasági törvények helyesebb alkalmazása nemcsak a túlzott központosítás megszüntetését, a bürokratizmus csökkentését, a helyi kezdeményezés kifejlesztését követeli meg, hanem szükségessé teszi a központi irányítás megerősítését, az állami fegyelem megszilárdítását is. E feladatok együttes végrehajtása teszi lehetővé, hogy népi demokratikus államunk teljes mértékben betöltse a gazdaság vezetésében reá háruló feladatokat. a legfontosabb, hogy a pártmunkások napi munkájuk szerves részeként elemezzék a gazdaságot, ismerjék meg megoldásra váró kérdéseit Erre annál is inkább fel kell hívni a figyelmet, mert még mindig sok az olyan pártfunkcionárius, aki nem ismeri a rábízott munkaterület gazdasági viszonyait, és emiatt vezetése legtöbbször nem jut tovább az általános szólamoknál. Nem dolgozhat jól az az üzemi párttitkár, aki nem ismeri az üzem gyártmányait, előállításuk technológiáját, az anyaggazdálkodást, a bérezés rendjét, a vállalat pénzügyi kérdéseit, stb. Ugyanígy nem végezhet jó munkát az a járási titkár, aki nem ismeri megfelelően járása mezőgazdaságának sajátosságait, a növény- termelés összetételét, a fontosabb növények termésátlagát, a haszonállatok hozamait. gazdasági kérdések megoldására is. Ehhez a helyzet ismertén kívül mindenekelőtt elengedhetetlen, hogy a párt munkások jól ismerjék a gazdasági kérdésekben hozott párt- és kormányhatározatokat és e határozatok szellemében alakítsák ki saját véleményüket. Ezt azért is kell hangsúlyozni, mert gyakran tapasztaljuk hogy pártmunkások azért alakítanak ki helytelen véleményt egy-egy kérdésben mert nem ismerik az ezekkel foglalkozó párt és állami határozatokat. A pártmunkások egyik legfontosabb feladata, hogy megszervezzék a párt-éí kormányhatározatok végrehajtását, ez azonban üres, tartalmatlan, úgynevezett „szervező munkává“ válik, ha részletesen nem ismerik és nem értik meg ezeket a határozatokat. Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy a pártszervek és a pártszervezetek átvegyék az állami szervektől a tanácsoktól, az üzemek igazgatóitól, a hivatalok vezetőitől az állami feladatok végrehajtását. Ez a veszély — az állami szervek feletti gyámkodás — a gazdasági kérdéseknek a, pártmunkában történő előtérbe kerülésével megnő, és érvényesülése, ha nem szabnánk neki gátat, komoly zavarokat okozna. A pártszervek és a párt- szervezetek elsősorban azokon a kommunistákon keresztül érvényesítsék a pártirányítást, akik állami, gazdasági funkciókban dolgoznak. Segítsék és bírálják munkájukat, neveljék őket, biztosítsák, hogy kommunista módra dolgozzanak. A pártszervek és a pártszervezetek támogassák azokat a kommunistákat és pártonkí- vülieket, akikben megvan a szilárdság és a képesség a gazdasági feladatok megoldására, segítsék fejlődésüket. A pártszervezetek a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül használják fel az ezen szervezetek által adott lehetőségeket, a gazdasági feladatok megoldására. A tömegszervezetek segítségével segítsék kibontakoztatni és sok tekintetben új tartalomAzt a tényt, hogy nem ismerik a gazdasági helyzete' egyes pártmunkások az utóbb 'dobén gyakran nagy szavakkal és demagógiával igyekeznek pa'ástolni. Ez ellen feltétlenül fel kell lépnünk. A dolgozók soraiból jövő Kritikára — különösen a pártszer vek részéről elhangzó bírálatra — a gazdasági kérdésekben is nagy szükség van, de arra kell törekedni, hogy ez konkrét, a helyzet ismeretén ala- nuló bírálat legyen. A helyi igazgatási szervek önállóságának megnövelése ‘azdasági kérdésekben megköveteli, hogy a pártmunkások kezdeményezően lépjenek fe1 és ismerve a helyzetet, mindent elkövessenek a helyi lehetőségek felhasználására. A pártmunkások kezdeményező képessége a múlt időszakban is nagy segítséget adott a gazdaság fejlesztéséhez, pedig — őszintén meg kell mondanunk — ezt sok helyen gúzsba kötötte a túlzott központosítás. mai megtölteni a szocialista munkaversenyt, amelyet nem annyira a termelési tervek túlteljesítésére kell szervezni, mint Inkább a minőség megjavítására, az anyagtakarékosságra, az önköltség csökkentésére. Ezek a célok nehezebben mérhetők, mint a norihateljesítés számai, ezért a verseny szervezése a szakszervezetek részéről is nagyobb hozzáértést és alaposabb munkát követel. A Központi Vezetőségnek az slőző napirendi ponttal kapcsolatos határozata megteremti a párt egységes fellépéséhez szükséges politikai előfeltételeket, a második ötéves terv pedig pártunk második programja lesz és helyesen egészíti ki a párt előzőleg hozott nagy jelentőségű határozatait. A pártszervezetek, a kommunisták, vállvetve minden becsületes pártonkívüli hazafival, kövessenek el mindent azért, hogy második ötéves tervünk irányelvei hiánytalanul megvalósuljanak, hogy népgazdaságunk — szoros együttműködésben a szocialista tábor többi országával — egészségesen fejlődjék, hogy további jelentős sikereket érjünk el a szocialista iparosításban, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s hogy mindezek eredményeként jelentősen növekedjék dolgozóink jóléte és erősödjék népi, demokratikus országunk társadalmi rendje. Ismerjük meg alaposan a párt- és állami határozatokat A pártmunkásoknak azon-1 nem szükséges, hogy helyes bar nem elég csak a tényle- elgondolásaik legyenek a gaz- ges helyzetet ismerniük, ha- I daság fellendítésére, az egyes Nagy feladatok várnak a kommunistákra A pártirányitás nem jelenthet gyámkodást Határoznak a kaposszekcsoi tsz-tagok Államunkra bízzuk a nyugdíjai Hat ország küldöttsége az aug. 12-i Katonai dísisiem'e Kiállítások ünnepségen Hetek óta dolgozik már az augusztus 12-i Hunyadi-ünnepség programján a Hunyadl- •mlékbizottság. Az előkészítés, szervezés gyorsan haladt, úgyhogy a bizottság hétfői ülésén mái- kész, végleges terveket terjeszthetett elő Kocsis Ferenc elvtárs, a városi népfront-bizottság titkára. Orarendszerüen kidolgozott ’z ünnepség műsora. DÉLELŐTT FÉL TÍZTŐL várják és fogadják a külföldi és belföldi vendégeket a Nádor Szálló kupolacsarnokában. A vendégek között hat baráti ország — Albánia, Bulgária. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia — küldöttségei képviselik mindazokat a népeket, melyek már Hunyadi János .idejében ösz- szefogtak szabadságuk, függetlenségük megvédése érdekében. FÉL TIZENKETTŐKOR kezdődik az ünnepség. Fanfárok hangja adja hírül ezt a percet és vezeti be Lázár Tivadar ezredes megnyitó beszédét. Czuczor Gergely „Hunyadi" című versének elszavalása utón Szabó Pál Zoltán, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke rövid ünnepi megemlékezésében méltatja a törökverő hőst, kinek bronzszobráról ezt követően hull le a lepel. A lovasszobrot Györkő Antal elvtárs veszi át a város közönsége nevében, majd a megjelentek megkoszorúzzák a 1 talapzatot. Az ünnepség első részét katonai díszszemle zárja be, a közben díszköröket író repülőgépek pedig virágokat szórnak •v. ünneplőkre. után a város nevezetességeit nézik meg és a Mecsek szépségeiben gyönyörködjenek. ESTE A SZABADTÉRI SZÍNPADON folytatódik a Hunyadi-ünnepségek sorozata. "Itt adja elő a városi szimfonikus zenekar és a Liszt Ferenc kórus Sugár „Hősi ének‘‘-ét, amelv előreláthatólag ezúttal viseli majd először a „Hunyadi oratórium“ cimet. Az esti ünnepségen Achátz Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő méltatja Hunyadi Jánost. A MÖHOSZ sportrendezvényekkel, modellezőversennyel, légi bemutatóval emeli az ünnepségek fényét. A DISZ- bizottság bejelentette, hogy Zala és Somogy megye fiataljai motoros és kerékpáros stafétát indítanak, amely fe'sza- lagozott koszorút hoz a három megyén át a Hunyadi-szoborhoz. A Dunántúli Napló és a Pécsi Rádió előrelátható' a g ugyancsak Hunyadi emlékén- k szenteli augusztus 12-i számát, illetőleg 11-i esti adásál. ELKÉSZÜLT A MEGI’I- VŐK TERVE, a dísztribün tervezete, a Széchenyi tér díszítésének, fellobogózásának 'érvé is. A tribün bizonyára ferdén helyezkedik majd e) — félig a szobor, félig a díszszem'e iránya felé fordulva, — a baráti nemzetek zászlai és a magyar nemzeti színek díszítik majd, és a lobogókat a Hunyadi-címer fogja össze. — Ugyancsak zászlók lobognak majd a Széchenyi teret öve '5 villanyoszlopokon, alattuk Hunyadi-korabeli címerek ékeskednek. DÉLUTÁN EGY ŐRAKOR " vendégek a Helyőrségi Tisz- M Klubba vonulnak, ahol dr. Ruzsás Lajos megnyitja a Hadtörténeti Múzeum Hunyadiemlékkiállitását és az ugyanitt elhelyezett fametszeteket 'Dómján József Hunyadi-sorozatát) ismerteti. A meghívott vendégek ebéd Ezen a napon, Hunyadi Tá- no6 halálának ötszázadik évfordulóján nemcsak Pécs. hanem egész Baranya megem’é- kezik a legnagyobb maevar hadvezérről. A járási székhelyeken rendezendő ünnepségekre és a pécsi díszünnep- ségre felvonul majd az egész megye. tJj módszer gyorsítja a hosszúhetényi akna mélyítését „ Az Ipart termelés növelése érdekében ... biztosítani kell a meglevő Ipari berendezések eddiginél lényegesen Jobb kihasználását ... a munka termelékenységének állandó emelését .. (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. július 18—21 ülésének határozatából.) A mecseki szénmedencében rejlő szénvagyohnak további feltárásáért Hosszúhetény mellett új ikeraknát mélyítenek. A munka eredményeként mind a szállító, mind a légakna mélyítésénél mór túlhaladták a 350 métert. Az aknamélyítésnél eddig másfélméteres fúrólyukakat fúrtak, tehát egy robbantással másfélmétert haladtak lefelé. Volt hosszabb fúró is a raktárban, de azok alkalmazásától viszolyogtak a munkások. Pár napja, hogy megkezdték a két és fél méter mély fúrólyukak fúrását a három méter hosszú fúrókkal. A robbantás után örömmel látták, hogy két és félméter mélyen lazítja meg a földet. Az aknamélyítő brigád július 24-től mór rendszeresen alkalmazza a két és félméter hosszú fogásmélységet. ami nemcsak lényegesen meggyorsítja a mélyítést, hanem jelentős robbantóam •>u megtakarítást is eredményez. Az új módszert a légaknában próbálták ki, s rövidesen h szállítóakna mélyítésénél ■ is bevezetik. A munka termelékenységének növelését rövidesen új gép segíti elő. Jelenleg az aknát ugyanaz a brigád falazza, amely mélyíti. Amíg falaznak, a mélyítés szünetel. A mélyítés folyamatosságának biztosításáért napokon belül befejezik a szovjet dokumentáció alapján elkészült falazópád vitla beszerelését. A vit- la segítségével az aknában egy falazópadot eresztenek a kívánt mélységbe, s ezen a pádon dolgozik a falazóbrigád, alattuk pedig zavartalanul haladhat majd az aknaméiyités. Az új módszer az aknamélyítés sebességét mintegy egy- harmadóval megnöveli. Még nem késő — használjuk ki a kombájnokat! Az egész országban Baranyában arattak egyenként legkevesebbet a kombájnok. A tegnapig gépállomásaink kombájnjai egyenként összesen 56 holdat vágtak le. Miért? Egyrészt a termelő- szövetkezetek, másrészt a gépállomás hibájából. A gépállomás várt: majd szólnak; ha valami baj lesz az aratással, a termelőszövetkezetek egyrésze meg: majd szólunk a gépállomásnak, úgy mint tavaly, ha nem bírunk az aratással. Ez a gondolkodásmód tavaly is igen sok kárt okozott, mert amikor valóban szüksége lett volna egyes termelőszövetkezeteknek is a kombájnra, akkor már késő volt. mert hiába annyi kombájnunk nincs, hogy minden termelőszövetkezetben egyszerre arathassunk. De, ha tervszerűen, előre elhatározzák, hogy mennyit aratnak kombájnnal, akkor az igényeket minden további nélkül ki tudják elégíteni a gépállomások. Érdemes ezen még most gondolkodni. Megkésett ugyan már a bejelentés, hogy ki mennyit akar kombáfnnal aratni, de a pótszerzódéseket még most is lehet beadni, Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megvitatta a tsz-tagok nyugdíjának kérdését és két javaslatot dolgozott ki. A Javaslatokat most országszerte tsz-gyűléseken vitatják meg. A ka- posszekcsői tsz-ben, július 20-án tartották a vita-taggyűlést. íz államnak, aszerint, hogy niként dönt majd a termelő- zövetkezeti tanács. Aztán így tsz tag sem kap kevesebb iyugdíjat, mint akármelyik :yári munkás. így már más! lalljuk a többiek véleményét s! S beszélnek is kérés nél- :ül. Török Ferenc, Deák Bé- áné, Szabados Imre vala- nennyien kiállnak az állami ntézményes nyugdíj mellett. Ci állnak? Egyenesen követeik a jobbat, az elfogadhatób- >at. Mert azért ebben a javaslatban is lehet hiba. Hátha valamit kifelejtettek belőle. Horváth István meg is kér- lezte: — Mi lesz a fiatalokkal? Nekik is jó. Mire nyugdíjaik lesznek, sokkal többet tud íyújtani a termelőszövetkezet s, az állam is. Aztán a tsz- jen eltöltött évekkel, a ledol- 'ozott munkaegységekkel ará- íyosan emelkedik a nyugdíj s. Mindezt a második javasat — az állami intézményes íyugdíj — tartalmazza. — Jó ez, jó lesz — áll fel 3ischof Lajos — de mi lesz izokkal, akik már régebben is izeitek betegsegélyzöt, bizto- n'tást. miegymást? Abban a égi világban. Most az elve- izik’ Mert én is fizettem nint kőműves, tíz esztendeig, írre kérek választ. Hermann Károlyt is ez ér- lekli. — így vagyok én is. Csak- tem húsz évig dolgoztam, nint közraktári alkalmazott.' v'izettem a betegsegélyzöt. Mi esz velünk? Az ilyen tagokról is gondoskodik a nyugdíj javaslat A jetegsegélyzőt fizetett évek leszámítanak a nyugdíjba és innék alapján állapítják meg i havi összeget. Nemcsak az öregekről gon- loskodik a nyugdíj javaslat. Kz árvákról, özvegyekről is. i. tsz-tag özvegye a férjnek negjáró nyugdíj 50 százalékát, i fél árva egyharmadát, az írva pedig két harmadát kap- a. Ez helyes, nincs mit vitatii rajta. S így pontról pontra, kér- lésről kérdésre adott választ i tagságnak a termelőszövet- ;ezeti tanács javaslata, ame- yet akkor este Kaposszekcsőn negvitattak. A vitát még job- >an szélesítette volna, s köze- ebb hozta volna a kaposszek- söi egyénieket is a csoport- íoz, ha meghívják őket a tsz [yűlésre. Mert a nyugdíj-kér- lés nemcsak a mai terme)ő- zövetkezeti tagok problémája, íanem a leendő tagoké Is. Ne tagyjuk hát ki őket sem ebiöl! Gárdonyi Béla kor az uraság vagy éppen a saját földjét szántotta-vetette a kaposszekcsői határban? Kertész Nándor, a tsz párttitkára sem forgatott hasonló gondolatot a fejében azelőtt. De most? Feltette széleskeretű szemüvegjét és elsőnek kért szót és védelmébe fogta a termelőszövetkezeti tanács második nyugdíj javaslatát. — Én azt mondom, hogy a második javaslat a nekünk való. Bízzuk csak államunkra a nyugdíjat. Akkor nem fizetünk rá. Ahogy megadja a városi munkásnak öregségére a megélhetést, a gondtalan életet, úgy nekünk sem kell tartanunk tőle, hogy nem lesz mit aprítani a tejbe. Csak éppen azt szeretnénk tudni, de pontosan: mennyit kell a csoportnak befizetni nyugdíj alapra és mennyit kap egy termelőszövetkezeti tag? Könnyű a válasz. Ott van a termelőszövetkezeti tanács második nyugdíj javaslatában. Már olvassák is Kertész elvtársnak, az egész tagságnak' A termelőszövetkezet évi jövedelmének kb. 2—5 százaié kát' fizeti be nyugdíj alapra Azzal indult a kaposszekcsői tsz-gyűlés, hogy itt ma hamar végeznek. Még éjfél előtt. Pihenni kell az aratóknak ilyen nagy dologidőben. Ne húzzák hát sokáig az egyetlen napirendi pontot, hanem ki vele! Kinek mi a véleménye? Mondja meg kereken, röviden, aztán . .. gyerünk aludni. Nem egészen így történt. A tsz-gyűlést — igaz — hamar befejezték. Még éjfél előtt. Két óra sem telt bele és Palanovics János bácsi már kifelé menet igazgatta a fején a sapkát. Hanem kint mintha megtorpantak volna Egyszeribe mindenkinek akadt valami fontos mondanivalója, amit odabent nem tálalt a vezetőség elé. Olyan volt a tanácsháza folyosója — még éjfél felé is — mintha szavazásra készülnének. Nem készülődtek. már túl voltak rajta. Az öregségükről, a tsz-tagok nyugdíjáról szavaztak. Olyasmiről, amire még nem volt példa ebben az országban. Parasztembernek nyugdíj? Nem kell az utolsó lehelletéig túrni a földet. Ki gondolt volna er- c még húsz esztendeje, ami-