Dunántúli Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-22 / 172. szám

4 N \ p r <*> 1956 JÚLIUS a A Tanjug kommentárja a brioni tárgyalásokról Nemzetközi hírek Munkanélküliség Dániában Mint a Land og Folk című dán lap közli, az utolsó ada­tok szerint Dániában körül­belül 40.000 munkanélküli van, 12 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Emigránsok utaznak haza a Szovjetunióba Július 12-én Buenos Aires- ből a Saltá nevű gőzösön kö­rülbelül ezer emigráns indult haza a Szovjetunióba. Francia tüntetők megállították a vonatot Le Havre francia kikötőben az algíri háború ellen tüntető fialal munkások megállították a katonákat szállító vonatot. A rendőrség tehetetlen volt az algíri probléma békés meg­oldását követelő tüntetőkkel szemben. Hófalak között kanyarognak az országutak Svájcban Svájc hegyvidékein a nyár ellenére nemrég heves hófú­vások voltak. Hogy a közleke­dés megindulhasson, mély folyosókat vágtak az ország­utak helyén a hóba. A folyó­suk falainak magassága eléri a 10—12 métert. Öra kenyérből Az NDK-ban Mayer órás­mester apja halála után négy évvel különös hagyatékra lelt — egy kenyérből készült órá­ra. Az óra több mint négy év­tizede készült s most is perc­nyi pontossággal jár. Egyedülálló szivar Nyugat-Németországban, a bündei dohánymúzeumban ta­lálható a világ leghosszabb és legvastagabb szivarja. Hossza 170 centiméter, átmérője 30 centiméter. Nem született még olyan dohányos, aki vállalkoz­na végigszívására. A néger lakosság bojkottálja az autóbuszközlekedést Az Egyesült Államok Ala­bama államának Montgomery nevű városában a néger la­kos ág bojkottálja az autóbusz közlekedést, az ellen tilta­kozva, hogy az autóbuszon külön fehér és néger helyek vannak. A négerek gúnyt űz­nek a városban présén szalad­gáló autóbuszokból. értékes döntetlent harcolt ki a Bp. Vasas Bécsben Szombaton délután a bécsi Práter stadionban óriási ér­deklődés mellett került sor a labdarúgó Középeurópai Kupa döntőjének első mérkőzésére. A Rapid és a Bp. Vasas talál­kozója mindvégig érdekes, iz- ga’mas találkozót hozott és 3:1-es osztrák vezetés után a ma avar csapat értékes 3:2 ará­nyú döntetlent harcolt ki. Rapid—Bp. Vasas 3:3 (3:1). Hatvanezer néző, vezette: Or'andini (olasz). Góllövők: Körner II. (2) és Mészáros, illetve Szilágyi I., Bundzsák és Csordás. Belgrád (Tanjug): A jugo­szláv közlemény és a politikai körök megelégedéssel fogadták a brioni tárgyalások befeje­zését és a három államférfi közös nyilatkozatát. A tárgyalásokkal és a közös nyilatkozattal kapcsolatban Belgrádban rámutatnak né­hány monumentumra, amelvek különösen fontosak a bricni tárgyalások eredményeinek el­bírálásánál. Ismételten megmutatkozott, hogy India, Egyiptom és Ju­goszlávia igen jelentős szere pet játszik a mai világban, amidőn erőfeszítéseket tesz a jelenleg fennálló nehéz és bonyolult problémák megoldá­sa érdekében. Biztosra vehe­tő, hogy ez a három ország a jövőben még nagyobb erőfeszí­téseket tesz ebben az irány­ban. A három államférfi közös nyilatkozata határozottan el­ítéli a világnak tömbökre való felosztását és a kollektív biz­tonság, valamint az országok közötti együttműködés kiszéle­N. A. Bulganyin vezetésé­vel szovjet kormány­küldöttség érkezett Varsóba Varsó (PAP): Július 2I-én N. A. Bulganyinnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének vezetésével Varsóba érkezett a szovjet kormány­küldöttség, amely résztvesz a Lengyelország felszabadulásá­nak 12. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken. Belgrádban magyar-jugoszláv légi- egyezményt írtak alá Belgrád (MTI): Mint ismere­tes, július 13-án Belgrádban magyar—jugoszláv tárgyalások kezdődtek légi egyezmény megkötése tárgyában. A sikeres tárgyalások ered­ményeként július 21-én, szom­baton légi egyezményt írtak alá a két ország között. sítése érdekében száll síkra. Mindaddig, amíg a tömbök fennállnak és a nemzetközi problémák megoldásához a tömbpolitika szellemében fog­nak hozzá, nem szűnik meg az emberek rettegése az eset­leges újabb összetűzésektől, amelyek következményeit a fegyverkezés és a haditechni­ka mai stádiumában nem ne­héz megjósolni. Éppen ezért a három ország Kairo (MTI) A Reuter je­lentése szerint pénteken dél­előtt és este Nasszer Egyip­tomi elnök és Nehru indiai miniszterelnök politikai tár­gyalásokat folytattak Kairó­ban. Délelőtt az indiai nagy- követségen Nehru villásregge­lit adott Nasszer tiszteletére, este Nasszer elnök a köztársa­sági elnöki palotában estebé­den látta vendégül az indiai Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt XIV. kong­resszusának pénteki ülésén, amelyen Georges Frischmann elnökölt, Yvonne Dumont a francia nők és nőmozgalom helyzetéről beszélt, majd Hen­ri Mártin a francia fiatalság helyzetét ismertette és beszá­molt a fiatalság békeharcá­Nyikolaj Alekszandrovics Kázsán. a krasznodari gépállo­más kombájnvezetője és Mari­ja Haritonova Szávcsenko, a lebegyinyi rajonban lévő Le­nin kolhoz fejőnője, a Szocia­lista Munka Hőse, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársa­képviselői rendkívül nagyje­lentőséget tulajdonítanak a tömb-ellentétek kiküszöbölé­sének és támogatást nyújta­nak minden, még a legkisebb kezdeményezésnek is, amely hozzájárul e cél megvalósítá­sához. A három államférfi tel­jes támogatásáról biztosítja azokat a népeket, amelyek még nem nyerték el teljes függetlenségüket cs önállósá­gukat. miniszterelnököt. A Reuter indiai szóvivő közlésére hivatkozva jelenti, hogy a Nehru-Nasszer tár­gyalások napirendjén az arab­izraeli kapcsolatok, Ciprus, a bagdadi paktum és algériai kérdés szerepelt. Az egyipto­mi elnök és az indiai minisz­terelnök tárgyalásain részt- vett Krisna ■ Menőn, India ENSZ-belf képviselője is. ról. Ezután Jacques Duclos mondotta el kétórás beszámo- 'óját „A községi tanácsok a dolgozó tömegek szolgálatá­ban“ cím alatt. Az ülés folyamán Laurent Casavona felolvasta Frédéric Joliot Curie-nek a kongresz- szushoz intézett üzenetét. ság tanácsának küldötte ta­pasztalatadásra hazánkba ér­kezett. Ny. A. Szávcsenko hét főn a rákoscsabai Micsurin Tsz-be, kedden az áporkai Vö­rös Csillag Tsz-be és a buda­pesti mesterséges termékenyí­tő állomásra, szerdán Herceg­halomra és Gödöllőre látogat el. Eisenhower szívspeeialis- tája szeptemberben Moszkvába utazik Boston (MTI): Az Associated Press jelentése; szerint White, Eisenhower elnök szívspecía- listája több más amerikai or­vosprofesszorral szeptember első napjaiban Moszkvába uta­zik. Az amerikai orvosok a Szovjetunió egészségügyi mi­nisztériumának meghívására az Egyesült Államok külügy­minisztériumának jóváhagyá­sával látogatnak el a Szovjet­unióba. Kivéte'es állapot Bamberg nyugatnémet városban A nyugatnémet- országi Bamberg városi tanácsa egyhangúlag elfo­gadott határozat­ban az amerikai csapatok azonnali kivonását követel­te a városból és ugyanakkor kivé­teles állapotot rendelt el a város­ban. Az esti és éj­szakai órákban az egész belvárosban és a különösen ve­szélyeztetett kül­városokban mo­torkerékpáros né- met-rendőrjárőrök cirkálnak. Az amerikai meg szálló katonák az utóbbi hetekben 43 súlyos bűn­tényt követtek el Bambergben. Múlt hét elején példá­ul hét amerikai katona megtáma­dott egy 15 éves leányt és 23 éves kísérőjét. A leány kísérőjét, egy egye térni hallgatót, le­ütötték és szeme láttára többször egymás után erő­szakot követtek el a lányon. A város 77 ezer lakosa ál­landó rettegésben él. Az óváros zeg- zúgos utcái és a kaszárnyák kör­nyéke minden éj­szaka vad vereke­dések és támadá­sok színhelyei. — Asszonyok és lá­nyok már nem is mernek esténkint kimenni az utcára. Nasszer és Nehru tárgyalásai Kairóban Á Francia Kommunista Párt kongresszusának pénteki ü!ése Szovjet vendégek érkeztek hazánkba Szélesednek hazánk nemzetközi kapcsolatai A dolgozó nők világkonferenciái" a MEMOSZ síéki. ^.in Brazil szenátorok a Herendi Porcelángyárban Az Írószövetség és a Kultúrkapcsolatok Intézetének fogadása Öle Grepp író, a norvég rádió munkatársa tiszteletére az Iróklubban. Háy Gyula Kossuth-díjas író és Öle Grepp. Kis település Eperjes a déli határszélen, Old szomszédságában. Ott, ahol a Dráva el- kanyarodik a határtól és gyér erdők, meg rit- kás ligetek között jut tova a két országot el­választó vonal. Nem falu még Eperjes, de nem is major. Rendezett puszta. Harminchárom házzal — két sorban — egyetlen, zsinórbahú- zott utcával és nagy, tágas határral. A pusz­tát égbenyúló öreg akácok védelmezik a rek- kenö hőségtől. Akkora fák, hogy szinte ke­resni kell, erővel válogatni, hol is egy ház a sok lomb között? S az utca végén, túl a háza­kon, akácokon szabad prédája ember és nö­vény a nap hevének. Lenne árnyék, de túl a gáton, s azon túl már a senki földje kezdő­dik. Oda nem léphet idegen láb. Mi azért odatartunk. Ha nem is egészen a senki földjére, de a közelébe. Jólesik átpillan­tani — csupán kíváncsiságból is — a szom­széd földjére. Koller Mihály után porzik az eperjesi út, olyan szaporán szedi a lábát. Siet és magya­ráz. Ismeri a határt, mint a tenyerét. Old, Eperjes puszta és Tótokföldje tanácselnöke — ’.erheti is.- Kacifántos itt minálunk a határ. Ez a igosabb erdő még a mienk, de odébb pár z méterrel, az a ritkás túlra való. Aztán gint átcsap a határ a gátra és azon fut egy darabon. Nehéz kiigazodni rajta. »ehát innen, ahol éppen állunk, alig száz ésre egy másik ország kezdődik, melyet s színnel jeleznek a térképek. Ott az erdő- aletben egy piroscserepes, sokablakos ház szik •*- jugoszláv laktanya. Jugoszláv ka- lák határőrök pihennek benne. S mégis jelien óriási valami; a közös történelm­űt emlékéből fakadó együvétartozas érzése /xiíjve k 'ézdM) közelebb hozza a más színnel festett országot, a barnaruhás katonákat hozzánk: jóbarátok, testvérek. Ezt jelzi, hogy megszűnt az embereket tá­voltartó határsáv, megszűntek a drótsövények és aknazárak. Mert hogyan közeledjen egy­máshoz két testvér, ha falat emel közéjük a szított bizalmatlanság és a megtévesztő vak­ság? Seres Nándor most széles, pecsenyevörösre sült mellét kitárja a határ felé, szinte neki­feszíti. Máskor — még egy éve is — csak fél­ve pillantott túlra, nehogy észrevegye valaki, mert akkor oda az igazolás. Nem mehet a ha­tár közelébe. Ma már szántanak, vetnek s ép­pen aratnak a határ tövében. Akinek a földje■ itt van a határszélen, mű­velheti egészen a nyomsávig. Seres aratás után muhart vet a Jelszabadult” földbe. Szilvást Viktória másfél-két holddal is többet művel­het ezután. Mészáros Pál egy holddal gyara­píthatja a szántóját s talán nincs Eperjesen olyan gazda, akin ne segített volna a legújabb kormányintézkedés. Olyanok ezek a földek, mint áz elgurult forint. Megvoltak, de nem lehetett azokat hasznosítani. S az adót fizet­ték utána, mert az aranykorona értéket nem törölték sem a járásnál, sem a megyénél. Ki ne örülne hát a megtalált forintnak?! S az emberekből árad a szó. Lehet és keli ''eszélni, itt a határszélen ii. Nem szabad el­hallgatni a hibákat, bárki követte is el azo­kat. — A gát is a miénk most már — ezt Kol­ler, a tanácselnök mondja. — De csak a mai naptól. Hivatalosan már három hónapja, még­sem közölte velünk a megyei tanács. — Pedig nagyon jó kaszáló — teszi hozzá Jánosi, többet nem mond, várja, hogy az el­nök beszéljen. — Jó-e? — így az elnök. — Négy kilométer hosszan nyúlik a gát Tótokföldjétől, a gyűrűst feljárótól egészen a jugoszláv laktanyáig. S ez mind a tanácsé. Ha kétszázméteres parcellák­ban kiadjuk a gazdáknak 300 forintért éven­te, hatezer forint, a hasznunk belőle. Ebből már megcsináltathatjuk az eperjesi járdát. Téglából. — A gazdák is jól járnak — veti közbe Se­res. — Érdemes elvállalni. — Lábtól lábig számítva tíz öles a gát s egy parcella megvan 1 200 négyzetméter! Ha kétszer kaszálja, két kis kocsi szénát haza­vihet. Két kocsi pedig — szűkén számítva — 15 mázsa. Egy számosállatot fél évig takar- mányozhat vele, S ez csak az eperjesi határszélen. Hát to­vább, végig az országban? Hány hold kaszáló szabadul fel és mennyi számosállatot lehet majd ezen felnevelni? S mennyit lehetne, ha a kacskaringós, minden bokrot kerülgető nyomsávot bevinnék a gát alá. Csak itt, Eper­lés alatt 16 hold szántóval gyarapodna a la­kosság. Tizenhat hold — másfél vagonlgabona. EnnMi'el több kenyér az országnak. Odaát ez így is van. Kiszáníjik a legkisebb darab földet is egészen a határig, vagy lege­lőnek értékesítik. Koller Mihály ennek a meg­mondhatója, mert járt odaát, a senki földjén. Halászni ment. Boros-Drávában, a holtág­ban annyi a hal, hogy kézzel is lehet fogni, ha valaki ügyes. Koller azért horgot is vitt magával, botot meg tűi metszett az erdőben. Már apad a viz és a parVn, száraz lábbal el­ért a kiszemelt helyre. Csend van itt és nagy nyugalom. Semmi sem zavarja a „betolako­dót". Fogott is egy szép kilós pontyot és ép­pen kifelé igyekezett, amikor a határ felől ne­vetést, beszédet hallott. Megnézem, kik azok? — gondolta és elindult a hang irányába. Alig ment pár lépést, kitisztult az elhanya­golt, gazos erdő. Túl a határon, mintha nem is a földből, hanem szépen egyengetett, tisztí­tott táblából nőttek volna ki a fák. Disznók legeltek, hevertek szerte. Némelyik még ma­gyar területre is átmerészkedett, ahol hűs vízre talált. S odább? A szeme is fennakadt. Karcsú lányok hancúroztak a legényekkel a vízben. Locsolták egymást és kiabáltak: — Ne locsolj úgy, csendesebben te! — fele­seltek magyarul és tisztán csengőn. Gyökeret vert a lába. Alig akart mozdulni a helyéről. Valami markolászta a szívét, a tor­kát s a szemébe is éppen akkor röppent egy szúnyog. Kitörölte és megindult haza. Most, hogy visszaemlékezik a kalandra, va­lami ismét vonzza. Odamenni, megnézni őket és beszélni velük. Ez is eljön. Ahogy eljött a megbékülés ideje, ahogy eltűntek a megkülön­böztető, csúf „határjelek", úgy jön majd el — hamarosan — a baráti kézfogás ideje is, nem ’óvva. gyanakodva, hanem őszintén és tiszta "zívb öl. GÁLDONYl BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom