Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-22 / 146. szám
' »3« JŰNItJS 2* ív a p r; <r> 8 Néhány gondolat néhány problémáról (Hozzászólás) Jugoszláv—magyar árucsereforgalmi megállapodás A Dunántúli Napló június 10-i számában, fenti címmel Gódor elvtárs, a megyed pártbizottság másodtit- kára tollából cikk jelent meg. A szerkesztőség felhívást intézett a megye kommunistáihoz, pártmunkásaihoz, a politikai, gazdasági és kulturális élet vezetőihez, hogy a benne leírt problémákhoz szóljanak hozzá Személyzeti vezető vagyok, elsősorban saját munkámban, a káderek kiválasztásában, a velük való foglalkozásban elkövetett és tapasztalható hibákkal kívánok foglalkozni. A kádereket sok esetben helytelen politikai szemlélet alapján választottuk ki. A XX. kongresszus óta tudjuk: helytelen volt az a megállapítás, hogy az osztályharc a kizsákmányolók kisajátítása után is egyre élesedik. Ez a felfogás a fejlődés törvényeivel ellentétes és ennek következtében káros is. Tapasztalatunk szerint sok, rendszerünkhöz őszintén közeledni, a szocializmus építésében Önként «•észtvenni kívánó dolgozónak lehetetlenné tettük ebbeli szándékát és ahelyett, hogy vonzottak volna őket, taszítottuk, azon a címen, hogy osztályidegenek. Hiba volt az, hogy ha a fejlődés helyes útját láttuk is, a helytelen osztályharc szemlélettel szemben nem álltunk ki kellő bátorsággal. Voltak, akik nem kívántak magyarázkodni egyes személyek munkábaállításakor, inkább a könnyebb megoldást választották és olyanokat javasoltak felvételre, akik ha gyengébb munkaerők voltak is, de nem jöhetett velük kapcsolatban semmi „komplikáció”; Nem állítom, hogy minden esetben, de igen sokszór ez volt az oka, hogy jószán- déku emberek nem tudtak képességüknek megfelelően elhelyezkedni. Még rosszabb volt a helyzet akkor, ha munkahelyükön lelkiismeretesen, jól dolgozó, nem ellenséges Készletrendezési ankét Pécsett A pécsi MTESZ székházéban az elmúlt napokban megbeszélésre jöttek össze a pécsi és pécs-környéki szakemberek, hogy megvitassák: hogyan lehetne megakadályozni, hogy a vállalatoknál készletek elfeküdjenek és milyen módon lehetne meggyorsítani az elfekvő készletek gyors, gazdaságos hasznosítását. Az ankéton Visy Vendel, a Pannónia Sörgyár főkönyvelője, s mások is hiányolták, hogy a közületi ellátás nincs decentralizálva, így a vállalatok gyakran kénytelenek a szükséglettől eltérő minőségű, vagy mennyiségű anyagot vásárolni, Többen panaszolták, hogy a karbantartáshoz szükséges anyagokat igen nehéz beszerezni, mert ezek az anyagok általában kis mennyiségben és legtöbbször különleges minőségben szükségesek. Sajnos, a kis mennyiségű megrendelésekkel a nagy üzemek ma még nem szívesen foglalkoznak. Emellett a tartalék alkatrészellátás még a hazai gyártmányú gépeknél sincs kellően biztotva. Bár a Műszaki Bizományi ti Halat különböző módon se- ítséget ad az elfekvő kész- tek felhasználásához, szűkig lenne, hogy Pécsett is le- yen egy készlet-bemutató lintalerem. Az ankéton elhangzott ja- aslatok segítséget adnak : anyaggazdálkodás megjártásához. Az ankéttal megkezdődött baranyai és környező me- yék ipari és építőipari vál- ilatainál elfekvő készletek iltárása. Most már a Mü- raki Bizományi Vállalattól, álamint a többi vállalattól iigg, hogy vállalataink meg- mbadulnak-e a felesleges észletektől és azokat a nep- azdaság más területén gaz- aságosan hasznosithatják-e. A vállalatoknál lévő elfelc- ö készletekből június 27-én ■{állítást rendeznek az ÍTÉSZ székházban (Janus >annonius u, 11). magatartásu, bár osztályidegen embereket ofcnélkül leváltottak. Gódor elvtárs cikkében egy helyen azt írja: „Alaposabban, elmélyültebben kell tanulmányozni a marxizmust-leniniz- must. A tételek bemagolása helyett, marxi-lenini tanítások nyomán, bátran kell elemeznünk területünk problémáit, keresni a kibontakozás útját, vitatkozni, tisztázni a feladatokat és a munkánkkal kapcsolatos problémákat, ezen az alapon kell bátran és határozottan cselekedni.” A hibák okait keresve, a személyzeti munka hiányosságait az alábbiakban látom. Hiba az, hogy eluralkodott a személyzeti tevékenységben az adminisztratív módszerekkel való munka, sok helyen elszakadt az élettől, a fejlődéstől. A káder egy- egy dossziét, számot jelent csak, s emögött nem látják az embert Egyesek még ma is úgy gondolják, hogy a súlyra- mérhető káderanyag egyet jelent a jó kádermunkával. Tudjuk, hogy a marxi- lenini elmélet nem dogma és a fejlődés az élet minden területén állandóan folyik. Az elmúlt 11 év alatt hazánkban nagy változások történtek, nemcsak gazdasági, hanem társadalmi vonatkozásban is. Ennek alapján más szempontokból és szemszögből kell az emberek tevékenységét felmérni, meglátni és elbírálni, mint korábban a felszabadulás utáni első években. A hatalom szilárdan és véglegesen a munkásosztály kezében van már. Ezek a fej'űdési változások, természetesen ki kell, hogy hassanak a személyzeti munkára is. A bekövetkezett fejlődés helyes elbírálására csak egy példát hozok fel. Két, osztályhelyzetében, azonos, de a szocializmus építéséhez, a demokráciához, a szocialista együttéléshez homlokegyenest ellenkezően viszonyuló kulá- kot bírált el egy Somogy megyei község tsz tagsága. Egyiket felvette, a másikat nem. A lényeges ebben az, hogy a döntést a személyek egyéni elbírálása alapján hozták meg. Ezt a helyes szemléletet kell nekünk is a személyzeti munkában gyakorlatilag alkalmazni. össze kell kapcsolnunk az elméletet a gyakorlattal. Ez csak úgy valósítható meg, ha munkánk során állandóan és elmélyülten tanulmányozzuk a XX. kongresszus útmutatásait. A politikai képzettség mellett előfeltétele a jó kádermunkának a gazdasági vonatkozású képzettség is. Jó személyzeti munkát csak az tud végezni, aki az üzemének, vállalaténak gazdasági tevékenységét ismeri és el tudja bírálni a káder jó, vagy rossz munkáját. Ehhez pedig a személyzeti munkatársaknak is megfelelő gazdasági képzettséggel kell rendelkezniük. Sajnos, ezen a téren is még igen sok a pótolnivaló. Egy pillanatra se feledkezzünk meg a személyzeti munka követelményeiről. A személyzeti osztályok egyik fő feladata, ügyelni arra, hogy megbízható, becsületes, a legrátermettebb emberek kerüljenek felelős helyekre, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép tehetséges fiai minél gyorsabban előrehaladhassanak. Az osztályidegen elemek átalakulása kérdésében pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt 11 év még nem volt elég ahhoz, hogy a marxi elmélet megfelelő mértékben hasson kispolgári gondolkodású emberek között. Éberen, kellő óvatossággal és mértékkel kell kezelnünk az osztályidegen elemeket. Legmegnyugtatóbban akkor kerülhetjük el a hibákat, ha mint már említettem, igyekszünk az embereket alaposan megismerni, sok éves tevékenységüket, demokráciánkhoz való magatartásukat megfontoltan mérlegelni és ■ nevelésükkel igen sokat és fáradhatatlanul foglalkozunk. Pojlák László a Déldunántúli Vegyi-, Papír- és Üvegértékesitő Vállalat személyzeti vezetője. Á földművesszövetkezetek jelentik: Uj-Mohács újjáépítésében a földművesszövetkezet dolgozói is rész.tvesznek. Az elmúlt vasárnap is huszonötén segítettek egy földművesszövetkezeti dolgozó házának újjáépítésében, s elhatározták, hogy a következő vasárnapon is folytatják a megkezdett munkát. A társadalmi segítségbe bekapcsolódott az FJK, sőt a MÉSZÖV valamennyi alkalmazottja.; * A bezedekj termelőszövetkezet elnöke a napokban felkereste az FJK-t és segítséget kért, mert nem tudja teljesíteni a zöldborsó szerződésben vállaltakat. Kevés a munkaerő a termelőszövetkezetben és ezután még kövesebb lesz, ha megkezdődik a nyári munka dandárja. Az FJK megígérte a segítséget és most — a szünidő beálltával — az iskolásakkal siet a bezedekiek megsegítésére. Májusban írták alá Belgrád- ban a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti pénzügyi és gazdasági megállapodást, amelynek értelmében a két ország rendezte az addig függőben lévő kölcsönös tartozásokat. A tárgyalások során megnyilvánuló őszinte baráti szellem és a kölcsönös megértés lehetővé tette, hogy ezen a pénzügyi megállapodáson túl a két ország ismét megkösse árucsereforgalmi megállapodását s újra teljes mértékben helyreállítsa az 1949-ben megszakadt gazdasá- kapcsolatait Belgrádban a külügyi államtitkárságon csütörtökön délben alá is írták a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti árucsereforgalmi egyezményt, amelynek árulistái az aláírás napjától 1957 végéig szólnak. Ugyanakkor aláírták a két ország közötti új fizetési megállapodást is. Az árucsereforgalmi egyezmény és a fizetési megállapodás 1957 végéig érvényes. A/ egyezményt jugoszláv részről dr. Stane Pavlic, a külügyi államtitkárság államtanácsosa, magyar részről pedig Czimer J. Gyula, a külkereskedelmi minisztérium európai népi demokratikus országok államközi főosztályának vezetője írta alá. Az egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások 1956 június 4-én kezdődtek Belgrádban és a barátság, a kölcsönös megértés szellemében folytak. Az Lányok és fiatalasszonyok találkozója Szombaton kezdődák Budapesten a lányok és fiatalasz- szonyok országos találkozója, ahol megválasztják a magyar küldötteket az európai lányok és fiatalasszonyok párizsi találkozójára. A Mezőgazdasági Szeráru- gyár fiataljai Héjjas Marikát jelölték küldöttüknek a budapesti találkozóra. Héjjas Marika a gyár együk legjobb ifjúmunkása. Érthető, hogy a jelölésnél mindjárt szóba került a neve. A fiatalok választása azért esett Marikára, mert a legbátrabb és legszókimondóbb a Szerárugyár fiataljai között Remélik Budapesten is megmondja, mi tetszik a gyár fiataljainak és mit kívánnak még. aláírt egyezmények lehetővé teszik a két ország közötti gazdasági együttműködés ki- szélesítését. Az árucsereforgalmi egyezmény értelmében 1957 végéig mindkét részről 19—20 millió dollár értékű forgalmat bonyolítanak le. Az exportra és importra szánt áruk struktúrája mindkét ország számára kedvező és várható, hogy a szerződéseket a megállapított időszakban sikeresen teljesítik. Ez a kapcsolat mindkét fél részére igen előnyös, mivel a két népköztársaság árustruktúrája jól kiegyenlíti egymást; Magyarország gépeket, vasúti gördülőanyagot, más járműveket, híradástechnikai berendezéseket, tartós fogyasztási cikkeket tud exportálni. A nagy fejlődésen keresztülment jugoszláv ipar ugyancsak sok olyan értékes és számunkra nélkülözhetetlen árucikket szállíthat — elsősorban fát, különböző fémeket, ásványi vegyi cikkeket, mezőgazdasági és könnyűipari árukat, — amelyeket eddig más piacokon, csak nehézségek árán szerezhetett be a magyar népgazdaság. A magyar—jugoszláv árucsereforgalmi megállapodás jelentős segítséget nyújt mindkét ország népgazdaságának továbbfejlesztéséhez és a baráti kapcsolatok elmélyítéséhez, TofeUt'á&öU A görösgalli állami gazdaságban a hosszú és csapadékos tél vízkárt okozott. A kárt annak rendje és módja szerint a járási tanács fő- agronómusa felmérte, elkészítette a "ryzőkönyveket cs elküldte r ;rtentcseket. Az ember azt gondolná, hogy ezzel be is fejeződött az ügy — cs csak a kárnak megfelelő összeg kifizetése van hátra. Tévedés! Ez túlságosan olcsó — és egyszerű lenne így! Elvégre — egyes pestiek szerint — felelős ember nem vállalhat felelősséget egymagában, mert akkor mi munkája lenne a föfelelősöknck, történetesen annak a két kiküldöttnek, akik a járási főagronómus felvett jegyzőkönyve alap. ján az állami gazdaság által elkészített és hozzájuk eljuttatott jelentése alapján lejöttek Budapestről, hogy kétnapos görösgalli tartózkodásuk alatt helyeseljék, vagy korrigálják a járási főagronómus észrevételeit? Jelenlegi beosztásukban bizonyára nem sok. Szeretném Az adminisztráció kell. De a „Vart pour Vart“ irkálások- ra, az aktagyártásra nincs szükség. Ezzel elvben legtöbben egyet is értenek. De amikor a gyakorlatra kerül a sor ... hát ott már másképpen fest az „ügymenet“. A Komlói Aknamályítő Vállalathoz tartozó aknamé - lyítéseknél ezelőtt egy hónappal nem volt túlzott adminisztráció! A zobáki aknamélyítésnél például minden munkahelynek megvolt a paszportnak nevezett műszaki utasítása, hogy mennyi ácsolat, robbanóanyag, stb. kell. A műszaki utasítás egy lapból állt, amely a munkahely valamennyi szükséges adatát tartalmazta. Ezt az üzemvezető mindig el is készítette annak rendje és módja szerint. Egy hónappal ezelőtt azonban nyomtatványtenger képében beütött az adminisztráció bombája. Értesítették az Aknamélyítő Vállalatot, hogy 75 kiló nyomtatvány érkezett számukra a postára. Teherautóval mentek el érte, mert ennyi papirost elhozni egykét ember nem lett volna elegendő. Miért volt szükség erre a temérdek nyomtatványelégetni ra? Állítólag azért, mert a nemrég bevezetett ciklusos munkamódszer rendes menetét az illetékesek az új nyomtatványok kitöltése nélkül nem látták biztosítva. Jelenleg a munkahelyek többségének paszportja 11 oldalból s ki tudja megszámlálni menynyi rovatból áll. Kosza nekiláttak a nyomtatványok kitöltéséhez. Az üzemvezetőség már az első nap látta: ha valamennyi adatot be akarják imi, akkor mással sem foglalkozhatnak, mint Írással. De ha az üzemvezetőség ir, ki vezeti az üzemet, ki irányítja a ciklusos munkát? — Higyje el elvtárs, szeretném elégetni ezt a sok nyomtatványt, mondja Póra Jenő, a zobáki aknamélyités vezetője. — A ciklusos munka- módszer jó, ezért akarjuk megvalósítani, de nem az íróasztalon, hanem a bányában! Semmi haszna a sok felesleges irka-firkának, csak hátráltatja az üzem munkáját. Jó lenne, ha az újszerű adminisztrációt az illetékesek újra megvizsgálnák. Talán lehetne egy pár tízkilóval csökkenteni a nyomtatványokat. GARAY. Tanulságos beszélgetés Termelési értekezleten a Tatarozó Vállalatnál Az emberek nem szeretnek unalmas értekezletre járni. Hasznos beszélgetésen viszont mindenki szívesen részt vesz. Egy ilyen hasznos beszélgetést hallgattam végig a miinap. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat tartott termelési értekezletet. Meglepő volt, hogy a vállalat 138 dolgozójából — a szakadó eső ellenére — hetvenen eljöttek az SZMT újítótermébe. A résztvevők alig várták, hogy Wunderlich József, a műszaki vezető befejezze a tájékoztatást, máris jelentkezésre lendültek a kezek, 6 elkezdődött a beszélgetés a dolgozők és vezetők között. Miért bumliznak a segédmunkások? Ezt a kérdést kezdte boncolgatni Toller József villanyszerelő. Véleménye szerint — igen helyesen — nem elég verni a vasat, hogy harcoljunk a bumli ellen. Meg kell az igazolatlan hiányzásnak az okát is nézni. S az ok, nem egy esetben a kereset. — Dolgozott mellettem egy idős asszony, az Annus néni — mondja Toller József — négyszáz forintot keresett egész hónapban. Már el is ment tőlünk, ennyiért nem dolgozik. Miért keresnek egyes segédmunkások 400 forintot, mikor a beszámoló szerint a dolgozók egy főre eső keresete 1243 forint? Ez is kiderül. A segédmunkások egyrészét küldözgetik munkahelyről-munkahely- re. A munkavezetők — mivel csak két-három napra vannak náluk — nem teljesítményük szerint, hanem órabérben számolják el a segédmunkásokat, így adódik az alacsony órabér miatt az igen csekély kereset. 400 Ft-ból megélni, nyilvánvalóan nem lehet, aki annyit keres, kénytelen időnként napszámban kapálni, mert ott 60 forintot keres 8—10 dra alatt. Sok esetben ez az oka a bum- linak! Ha nem dobálják a segédmunkásokat, hanem lehetőleg mindig ugyanazokkal a szakemberekkel dolgoztatják, s teljesítménybérben, több lesz a kereset, és kevesebb a bumli. Annus néni (Baloghné) többek között három napig dolgozott a villanyszerelőkkel teljesítménybérben s misfélszáz forintot keresett. Ez is példázza, hogy jó munkaszervezéssel és segíteni akarással nagyobb keresetet lehet biztosítani a segédmunkásoknak is. M-e az úf •orma? Czindel József KSműves vetette fel az új építőipari normák ügyét. A rendezés általában jó. 7—7,5 százalékkal többet kereshetnek a dolgozók, mert a leggyakrabban előforduló munkáknál nagyobb lesz a teljesítmény. Néhány tételt viszont nem helyesel. Elmondja, hogy az új nonmatétel szerint egy köbméter betonozás (keverés és bedolgozás) után 14 forint a kereset. Ez igen kevés, mert egy köbméter beton 24 mázsa, s ezt bedolgozni nem könnyű. Különösen nem köny- nyű, ha figyelembe vesszük, hogy a betonkeverést legritkább esetben végezhetik géppel, mert nincs gép. A második ötéves terv végére ugyan a betonkeverés 98 százalékát géppel kell végezni. Ez szép. de bármilyen ösztönző a gépesítésre a 14 forint, a kérdés megoldása nem a munkástól függ. Mi ebben a dologban az igazság? Egy köbméter beton gépi keverése és bedolgozása valóban 14 forint, de ha nincs gép, nyilván nem ezzel a tétellel fizetnek, hanem a kézi keverés esetén 20,70 forintot számolnak el. Ezt viszont kevesen tudják, mert a dolgozók nem Ismerik még az új normákat, csak a szálló hírekre támaszkodnak aggodalmaiknál. Czindel elvtársnak viszont igaza van, amikor kevesli a betonozásért járó bért, mert a 20,70 forint is kevés azért a nehéz munkáért, s javasolni kellene a norma módosítását. Lehet-e olcsóbban termelni? Kőszegi bácsi, a vállalat bérfelelőse vetette fel először ezt a kérdést. Figyelmeztette a műszaiki vezetőket, hogy jobban szervezzék a munkát, egy helyre lehetőleg egyszer kelljen felvonulni, mert járkálás- ból nem lesz teljesítmény. Kőszegi bácsi véleményéhez csatlakoztak azok is, akik kérték, hogy időben adják ki a munkautalványokat, s a brigádok egész évi beütemezését készítsék el. Többen kérték a jobb szerszámok beszerzését is. Például a pécsi spakli használhatatlan, mert egyből eltörik a nyaka. Rossz szerszámot nem érdemes venni, kár érte a pénzt kidobni. A legnagyobb port a tervezéssel kapcsolatos problémák verték fel. Wunderlich elvtárs beszámolója alapján kiderült, hogy nem érdemes a Tervező Irodával készíttetni a tatarozások tervét. Nem érdemes azért, mert a Tervező Iroda fontosabb munkára hivatott, s nem érdemes azért, mert drága a tervezés. A Jókai tér 11. számú ház restaurálásának tervét 46 000 forintért készítették el. A tervek szerint a restaurálás 220 000 forintba kerül majd. A vállalat szerint megvalósítható 150 000 forintból is. Különben a vállalatnak Is vannak szakemberei, akik olcsóbban készíthették volna el a terveket. A tervszerű ti enség nagyon gátolja és drágítja a munkát, s a tervszerűtlenségnek nem is mindig a vállalat az oka. A városi tanács például 2 millió forint értékű munkát akar elvégeztetni a Szabadtéri Színpadnál. Megrendelést viszont csupán az egész összeg 30 százalékára tett Hányszor kell majd oda felvonulni? S menynyibe kerül majd a felesleges járkál ás? Meg lesz végre az üdülő! A beszélgetés egyik legizgalmasabb témája a vállalat harkányi üdülője volt. Sárics elvtárs, az igazgató bejelentette, hogy telket vettek Harkányban, s jövő nyárra kész lesz az üdülő. Ennek mindenki örült, de addig is szeretnének néha kirándulni. A két éve húzódó balatoni kirándulást s a harkányi telken a sátortábo- rozást tartották legelfogadhatóbb megoldásnak. Érdekes vita volt arról, milyen legyen az üdülő. Nagy közös szobákból álljon, vagy kisebb szobákat építsenek családok részére? Az utóbbit választották. Számos problémáról beszélgettek a termelési értekezleten a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat dolgozói és vezetői. A közvetlen hangú s bátor véleménynyilvánítás sok olyan hasznos kérdést vetett fel, amely előre viszi a vállalat munkáját. T. M*
