Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)
1956-06-03 / 130. szám
2 N Ä P E ö 1956 TŰNT US S Feketeszén-bányászatunk fejlesztésének Kitüntetett pedagógusok távlatairól Irta: Sziklai József elvtárs, az MDP Baranya Megyei Bizottságának harmadtitkára A II. ötéves tervben még gyorsabb ütemben iparosodik megyénk, mint az eteő ötéves tervben. Különösen gyors lesz a feketeszén és az ércbányászat fejlődése. A feketeszéntermelés megyénk legfontosabb iparága, s népgazdasági jelentősége is igen nagy, az ezzel kapcsolatos kérdésekről szeretnék írni. A II. ötéves terv irányelvei szerint a feketeszéntermelést mintegy 33 százalékkal, a kok szólható szén termelését pedig az eddiginek 210 százalékára kell növelnünk. Ebből következik, hogy a mecseki fekete szén területen tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek bányászatát és előkészítését. Fokozni kell a geológiai kutatásokat Ezek a feladatok szükségessé teszik a geológiai kutatások fokozását, s a komplex geológiai kutatások módszerének az eddiginél nagyobb mértékű alkalmazását. Megyénk feketeszenének fel- kutatottsága az országos átlagnál is rosszabb, mintegy 8 százalékos. Ez és iparunk feketeszén-igénye szükségessé teszi, hogy növeljük a kutató- P' ^yfúrások számát és javítsuk a fúrás minőségét. A Földtani Kutató Intézetnek meg keü szívlelnie a II. ötéves terv előírásait, s nem csökkentenie, hanem növelnie kell a fúróberendezések számát. (1955-ben ugyanis 19, most csak 16 fúróberendezés működik.) Rendkívül fontos, hogy a geofizikai, geológiai kutatás, a mélyfúrás, a tervezés és a termelés szoros kapcsolatban legyen egymással. Pártmunkánknak is előterébe kell állítani a geológiai kutatás és mélyfúrás elmaradottságának megszüntetését. A pécsi és a komlói párt-végrehajtó bizottság foglalkozzék jelentőségének megfelelően ezzel a kérdéssel. Helyes, ha időközönként napirendre tűzi a geológiai kutatás eredményeit és a mélyfúró vállalatok munkáját. Meg kell értetnünk a kutatás és mélyfúrás vezetőivel, hogy a népgazdasági érdekeket is figyelembe kell venniök. Elsősorban is jóminőségű munkát kell végezni, mert semmi szükség sincs olyan fúrólyukakra amelyek több, mint egymillió forintba kerülnek, de nem alkalmasak a földtani viszonyok /megismerésére. újabb széremezőt tudunk termelésre előkészíteni a második, illetve harmadik ötéves tervben. Az egyik Zobák déli része és Béta-akna közötti területen húzódik és Béta-észak néven ismert, a másik Szászvártól és Mázától délre fekszik. E két szénmező kutatását olyan ütemben kell folytatni, hogy a harmadik ötéves tervben innen is számottevő kokszszén mennyiségek kerüljenek ki. A két területen létesítendő új aknák kapacitását naponta 200—400 vagon szénmennyiségre kell tervezni. A mecseki viszonyokat ’ fi- gyelembevéve mintegy öt év szükséges ahhoz, hogy egy-egy akna belépjen a termelésbe. Ezért a minisztériumnak már most foglalkoznia kell ezek telepítésével, előzetes tervezésével. Helyes lenne, ha a II. ötéves terv irányelvei is kimondanák, hogy az aknamélyftés- sel egyidőben kell megépíteni az összes üzemi épületet, sőt az akna építése előtt az odavezető utakat Is. Enélkü1 sehol se kezdjenek mélyítést, mert az utólagos építés, rendezés nagyon megdrágítja a beruházást. A felvonulási épületek megépítésénél Is gondolni kell arra, hogy ezek nagyrésze később végleges épületként megmaradhasson. Az első ötéves tervben alaposabb kutatással, körültekintőbb tervezéssel többek között a komlói hibát is elkerülhettük volna. Komló-Kökönyös, a szénosztályozó olyan területre épült, amely alatt még hoz- závetóleges becslés szerint is sokmillió tonna szénvagyor van. Ennek kibányászása azonban veszélyeztet* az új városrészt. Ez is arra figyelmeztet, hogy az új lakótelepek, aknák, üzemi épületek helyének kijelölésére a minisztériumnak és a trösztöknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok. Jobban figyelembe kell venniök a pártszervezetek és párt- bizottságok. a műszaki és fizikai dolgozók véleményét. gyakran halogatja, nem a helyi viszonyoknak és a sürgősségi sorrendnek megfelelően végzi a tervezést. Némely területen mintegy háromnegyedéves a lemaradás. A hibák jórészét elkerülhetnénk, ha a terveket olyan emberek készítenék el, akik ismerik az itteni viszonyokat, magukénak érzik a területet, minden akaratukat, tudásukat és szívüket adják a munkába, mert annak gyümölcseit itt helyben élvezni is akarják: A mecseki feketeszén-bányászat gyors fejlődése, kokszszén szükségletünk növekedése indokolná egy „liasz kombinát“ létrehozását, illetve a feketeszén-bányászat egységes irányítását. Ezzel megjavulna és egységesebb lenne a kutatás, a tervezés, a beruházás és a termelés, hiszen a szénlelőhelyek minősége és elhelyezkedése lényegében azonos. A felszabaduló műszakiakkal erősíteni tudnánk az üzemek vezetését, s több erő jutna a műszaki fejlesztésre is. A Béta-észak szerves része a hosszúhetényi területnek, — ezért helyes lenne az itt folyó kutatást már most a Pécsi Szénbányászati Tröszt ellenőrzésével végezni, sőt a terület fejlesztését is a pécsi trösztre bízni. Ezt indokolja az is, hogy ennek a szénmezőnek a termeléséit sokkal kömyebb és célszerűbb a hosszúhetényi aknához építendő vasútvonalon át a pécsi szénmosóba szállítani, Helyes lenne a második ötéves terv irányelveiben azt is rögzíteni, hogyan lehetne gazdaságosan hasznosítani az aknák melléktermékeit. Esetleg új hőerőművet lehetne építeni e célra a bányák közelében. Ma még sok melléktermék kerül a salakhányóra. Egyedül Komlón napi 500 millió kg/ kalória megy veszendőbe. Tudomásunk szerint külföldön, például Belgiumban, Nyugatnémetországban ezeket a melléktermékeket is gazdaságosan el tudják tüzelni. Szerintem helyes lenne, ha a szónmennyi- ség nagy részének vegyi és energetikai feldolgozása is a bányák közelében történne. Csehszlovákiában Morava Osztraván, Keletnémetországban Zwickauban, Nyugat-Né- metország egyes bányáinál a szén teljes feldolgozását a termelő bányaüzemeknél végzik, sőt a feldolgozó üzemek igazgatási szempontból is a bányákhoz tartoznak. Széntelepeink metántartalmának csökkentésére, s a metán ipari felhasználására is nagyobb gondot kellene fordítani. Ezzel növekszik a bánya biztonsága és új energiaforrást is nyerünk. A szénbányászat fejlesztésével kapcsolatos, sürgős és végleges megoldásra váró kérdés a bányászlétszám. A komlói tröszt jelenlegi földalatti létszámának például 32 tervünk során a szén^zükség- let előteremtéséhez, az ércbányászat fejlesztéséhez, megfelelő gépesítés és műszaki fejlesztés mellett is 15—18.000 új munkaerőre van szükség megyénkben. Ezeket a dolgozókat az ország távolabbi részeiből kell idetelepíteni, mert a körülbelül 60 kilométeres körzetből történő autóbusz-szállítás lehetőségei már kimerültek. Ezért a következő 10 évben Komlón 6—7.000, Pécs keleti részén több, mint 4.000, Pécs nyugati részén mintegy 5—6000 lakást, Szászvár—Máza déli területén pedig teljesen új lakótelepülést kell építeni. Komló mai területén nem ésszerű a városépítés, hiszen az eddigieknél mintegy háromszor több lakást kellene ott összezsúfolni és a terep rendkívüli nehézségei miatt minden lakás a tervezettnél másfélszer többe kerül. Helyes Ormos elvtórsnak az a véleménye, — amellyel azonos a komlói tröszt és a pártbizottság véleménye is — hogy az új városrészt Magyarszéken kellene továbbépíteni, ahonnan gyorsvasúttal vagy trolibusz- szál 13 perc alatt el lehet érni az üzemeket. Ez a megoldás lehetőséget nyújtana kertes lakások, esetleg egyemeletes házak építésére. Ilymódon egyúttal mintegy 100 millió forintot takarithanánk meg. Megtakaríthatnánk a tervezett sze ahol ennek a szénnek az előkészítését a pécsi szénéve’ azonos módszerekkel oldhatják meg. További lépés lenne a szükségletnek megfelelő helyen az igényeknek jobban megfelelő nedves szénelöké- szítőmű építése. Szászvár—Máza déli területének bekapcsolásához új bányásztelepülésre lesz szükség. Már most tanulmányozni kell a lehetőségeket: hogyan lehet ezt az új települést a leggazdaságosabban és legcélszerűbben, a 10—15 éves fejlődésnek legmegfelelőbben elhelyezni. Idejében gondoskodni kell — Ormos elvtárs javaslatának megfelelően a várható 500 va- gonnyl szén elszállításáról, mégpedig legcélszerűbben a Pécs—Bátaszék vasút korszerűsítésével, a Bátaszék—Paks —Sárbogárd—Sztállnváros közötti vasút megépítésével. (Ez lenne a legrövidebb szállítási útvonal Sztálinvárosba, amely egyúttal tehermentesítené az I erősen terhelt Pécs—Dombóvár—Budapest vonalait.) Alaposabb munkát az új aknák kijelölésénél Pártbizottságainknak az eddiginél sokkal többet és alaposabban kell fogialkoznlok az tij aknák kijelölésével, s azzal, hogy a kijelölést megfelelő műszaki elbírálás előzze meg. A második és harmadik ötéves tervben még több új aknát. üzemet kell létesíteni. Az úi aknák telepítését azonban alapos geológiai kutatásnak ko’l megelőznie, kellőszámú fúrólyuk alapján kell megállapítani a terület szénvagyonát, a foleoek csapás- és dőlésirányát. A külszíni épületeket úry kell elhelyezni, hogy azok lehetőleg ne kössenek le szén- pn'ért. Csak alapos, tervszerű előkészítéssel kerülhertünk el olyan hibákat, mint ami- lven például a zofoáki Ill-as akna telepítésénél fordult elő. Ennek az aknának a telepítését nem előzte meg alapos kutatás, megfelelő műszaki számítás. nem volt megfelelő együttműködés a geológusok, a mélyfúrók és a beruházó tröszt között. Jellemző, hogy a területet legjobban ismerő Weln Gvörgy főgeológus elvtárs véleményét meg sem kérdezték. A III-as aknához szükséges üzemi épületek és az aknaudvar tereprendezése a tervezettnek mintegy tízszeresébe került A sok hiba következménye volt, hogy a zobAki akna szén- vsgyonát csak jóval az akna- te1 építés, sőt több száz méter mélyítés után sikerült elfogadhatóan felmérni. A komlói tröszt vezetői helyesen tették és teszik, hogy az új szémmezők feltárásával kapcsolatos aggályaikat és elképzeléseiket nyilvánosságra hozzák. Nagy figyelmet érdemel dr. Ormos Károly elvtársnak. a komlói tröszt beruházási osztályvezetőjének kezdeményezése az új szénterület kutatásával, a telepítéssel, a laké- és üzemi éoületek elhelyezésével kapcsolatban. A legutóbbi kutatások eredményei aiaplán — ahogy Ormos elvtárs javasolja, — a mélyítés s’att álló zobáki éshosz- ezúheténvi aknán kívül két Megfontolt, széleskörű tervezést A Bányaitervező Intézet A fekeieszén-bányászat fejlesztésének távlatai megfontolt és széleskörű tervezést követelnek. s ennék túlnyomó részét helyes a helyszínen végezni. Véleményem szerint helyes lenne, ha a minisztérium megfontolná egy külön Hasz tervező intézet létesítését, baranyai székhellyel, ftael meggyorsíthatnánk a munkát és jelentősen csök- kenthetnénk a költségeket. Hasznosítani kell a szakmák melléktermékeit —33 százaléka a kötött munkaerő. Ugyanilyen súlyos a helyzet a szakmunkáskérdésben is. A pécsi bányák termelésének 200 százalékos növekedése mellett a vájárlétszám 1938-hoz viszonyítva csak 4 százalékkal nőtt. Ezen elsősorban fokozott gépesítéssel lehetne segíteni, bár még nincs kidolgozva olyan géptípus, amely a mi bányáink viszonyainak megfelelne. Ennek nem az az oka, hogy a mi bányáinkat nem lehet gépesíteni, hanem az, hogy a gépesítéssel sem a minisztérium, sem mi nem foglalkoztunk megfelelően. A minisztériumnak a pécsi tröszt komplex ellenőrzéséről szóló jelentésében többek közt ez áll: „ ... a gépesítés kérdése a pécsi trösztnél . adottságai miatt alárendelt helyzetű és ezért annak vizsgálatára nem térünk ki”. Úgy gondolom, ezen a szemléleten sürgősen változtatni kell. A létszámkérdés megoldását segítené az is, ha a második ötéves terv Irányelvei kimondanák, hogy a gyorsan iparosodó (és vele szomszédos megyék mezőgazdaságát fokozottan kell gépesíteni. Ezzel új munkaerők szabadulnának fel. Ezen felül pedig bányászainknak olyan munka- és élet- körülményeket kell biztosítanunk, hogy méginkább érdemes legyen bányásznak lenni. Sokezer új lakás Második és harmadik ötéves mély pályaudvar 138 millió forintos költséget is. Ez a pályaudvar az eredeti tervek szerint különben is nagyon rontaná a város képét. A város áttelepítését méginkább indokolja az, hogy a jelenlegi területet belátható időn belül aláfejtik, ami az épületek megrongálódásához vezet, újabb építkezést pedig csak igen súlyos feltételek teljesítése esetén folytathatnánk. A döntés sürgős, mert a tervezés, talajkutatás, felvonulás még gyorsított ütemben is igénybe vesz egy-két évet. Az építőiparnak már most fel kell készülnie a lakásépítési kapacitás megsokszorozására, s a lakásokkal együtt kulturális és szociális létesítmények építésére. Az építkezések határidejének betartásáh legyénkben az építőipar fc t gépesítésére van szűk1 Helyes lenne, ha új ötéves i vünk országos érvénnyel kimondaná, hogy azokban a megyékben, ahol ilyen nagyarányú az iparosítás, az építőipar gépesítés szempontjából megkülönböztetett előnyben részesüljön. A gazdaságosság követelménye, hogy építkezéseinket lehetőleg a megye területéről lássuk el építőanyaggal. Fokozni kell az előregyártás alkalmazását Is a magas- és mélyépítkezé | cnknél. Meggondolandó lenne Szombaton az V. Pedagógus Napon számos pécsi és baranyai nevelőt tüntettek ki és jutalmaztak meg. Budapesten vette át Hernádi János szajki Igazgató Kiváló Tanító L ő r i n c z József szászvári pedagógus Kiváló Tanár és Bednír Rezső, a pécsszabol- csi iskola nevelője a Kiváló Tanár kitüntetéseket és a velük járó 3 000—3 000 forintot. Pécsett a Tiszti Klubban adták át a pécsi és baranyai nevelők legjobbjainak az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt és a vele járó> . 1 500 Ft pénzjutalmat. A kitüntetésben részesült pécsi nevelők névsora: Achátz Imréné (Nagy Lajos Gimnázium), Budai Lajosné (Petőfi Iskola), Gábori Imréné (Meszes! ált. isk.), Széky Sára (Janus Pannonius Gimnázium), Ballér Endre (Nagy Lajos Gimnázium), Békéi Lászlóné (Mátyás király utcai iskola), Müller Róbert- né (Vorosllov utcai iskola), Sátrán József (Kertvárosi iskola), Bartek Margit (Gyárvárosi iskola), Weise Keresztély (Vasas II., Iskola), Krivanek Vilmos (Pécsbányal általános iskola). Kőszegi István (Pécsbányatele- pi általános iskola), Csermák Margit (Pécsbányal általános iskola), Fenyvesi Mihályné (Kilián Gy. u. óvoda), Hoffmann Elemér (Geisler Eta u. diákotthon). A megyében Acs Margit bükkösdi, Harmath György mohácsi, Hámor János pécsi. Kovács Lajos mágocsi, Krafft Lajosné szigetvári, Németh István bicsérdi. Pusztai János villányi. Sövény! Antal mc- csekfalusi, Szabó József pécsi. Udvari Ferenc mohácsi Vajda Zoltán sásdl és Wéber Mária véméndi nevelő kapta meg az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet és kitüntető jelvényt, valamin. az ezzel járó 1 509 forint pénzjutalmat. Rajtuk kívül Farkas elvtárs, a komlói /WTH vájártanuló-iskola mestere kapta meg ugyanezt a kitüntetést. A Kohó és Gépipari Minisztérium Ring Györgyöt, a Gépipari Technikum műhely- főnökét részesítette Kiváló Dolgozó kitüntetésben. A népművelés érdekében végzett jó munkájukért ugyanekkor a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt nyújtották át Füstös Józsefné sámodi. Vlcze József sumonyi, Konrád Béla gerényesi, Gábor Péter mohácsi, Regős Lajos iippói. Szilvás! István ócsárdl, és Sér tő Károly bükkösdi nevelőknek. Igen sok pedagógust soronki- vül előléptettek. A Városi Tanács 36 nevelőt 800—800 forint, 96 pedagógust egyenként 500—500 forint, 47 nevelőt 40« —400 forint pénzjutalomban részesített. A vidéki neveink pénzjutalmaikat az illetékes járásnál, illetve községükben veszik át. A Pécsi Szénbányászati Tröszt májusban is teljesítette tervét Megkezdődött a második negyedév utolsó hónapja. Az áprilisi és májusi eredmények alapján már következtethetünk:. hogyan zárjuk az első félévet. Erről beszélgetünk Gerencsér László főmérnökkel, a Pécsi Szénbányászati Tröszt termelési osztályának vezetőjével. — Milyen volt az áprilisi és a májusi tervteljesítés? — kérdeztük a főmérnöktől. — Áprilisban 2 200 tonna szenet termeltünk terven felül — válaszolta Gerencsér elvtárs. — Májusban 1 85 0 tonna többletünk volt. Üzemeink közül a vasasi ért el legjobb eredményt, 6,2 százalékkal teljesítette túl havi tervét. Lemaradó aknánk csak egy volt májusban — Széchenyi-akna, amely csupán 92,4 százalékra teljesítette az előirányzatot. A lemaradás oka, hogy jelenleg kedvezőtlenek a fejtési viszonyok és szűk az akna munkahelyi kapacitása. Javulóban van Szabolcs. A szabolcsi bányászok áprilisi 810 tonnás lemaradásukból májusban 377 tonnát törlesztettek. — örvendetes, hogy a korábbi hónapok gyenge munkahelyi teljesítményeivel szemben május utolsó dekád- jában komoly javulás történt. összüzemi teljesítményünk május 26-tól kezdődően fokozatosan növekedett és az utolsó két napban meg haladta a 100 százalékot. — Milyenek a lehetőségek június hóban? — Általában kedvező termelési körülmények elé nézünk júniusban. Széchenyi- aknán egy 7-es és egy 11-es telepi új fejtés indul meg. Szabolcson, István-akna III. szintjén több, mint száz méteren gépesítettük a szállítást. Az egyik fejtésből, közvetlenül a fejtési garatból gumiszalaggal szállítjuk a szenet a rendező csilléibe. Ezenkívül Szabolcsnak egy újabb „hazafelé” művelésre előkészített fejtése indul be. Egyedül Béke-akna termelése nem javul. Béke-akna ugyan is a termelés nagyobb részét a korábbi években bentmaradt szénpillérekből nyeri. A pillérek száma egyre csökken, kutatásuk mind nehézkesebbé válik és ezért szállításnövekedéssel csak akkor számolhatunk, amikor megkezdik a szllópillér fejtését. A szilópillér egy esztendei termeléshez szükséges szén- vagyont rejt magában. — Melyik üzemre vár a legnagyobb feladat? — Szabolcsra. Nekik az éves tervben is vannak lemaradásaik, amelyeket feltétlenül pótolniok kell. Minthogy a termelési kilátások júniusban lényegesen javulnak, be kell váltaniok a lemaradás pótlásához fűzött reményeket. De mindhárom üzemünktől azt várjuk, hogy teljesítsék rendszeresen a tervet, termeljenek minél több szenet terven felül — fejezte be nyilatkozatát Gerencsér László főmérnök. külön betonidomkő-gyártó üzem létesítése. Megyénkben a nehézipari alapanyag termelésének fejlesztésével rohamosan nő majd a férfi munkaerők száma, de a nők munkábaállítására kevés a lehetőség. Helyes lenne ezért a megyében könnyűipari üzemet is létesíteni, ahol megoldhatnánk a nők foglalkozta»á- sát, Hasznos javaslatok A nagyarányú fejlesztés, a teljesítmények növelése megköveteli a műszaki színvonal erőteljes emelését, s azt, hogy a minisztérium sokkal nagyobb következetességgel végezze munkáját. Csökkentenie kell a bürokráciát, hogy műszaki vezetőinket mentesítem lehessen a jelenlegi bürokratikus korlátoktól, amelyek sokszor akadályozzák munkájukat, elveszik idejüket, kap- kodóvá teszik munkájukat. Gyakran ezért nem elég eredményes a műszaki fejlesztésre, a termelékenység emelésére, az önköltségcsökkentésre Irányuló munkájuk, A mSen-JIV Ion* *ránv elvege« yitákd . ,1'An tflU, ed -1 dig is igen sok hasznos javaslat született. Csak helyeselni lehet, hogy műszaki és gazdasági vezetőink, a bányák és üzemek dolgozói gyűléseken elmondják, a pártsajtónak megírják őszinte véleményüket feladatainkról és problémáinkról. Dicséret illeti mindazokat, akik kezdeményezésükkel hozzájárultak második ötéves tervünk kialakításához. Haladjunk tovább következetesen a megkezdett úton, vitassuk meg még alaposabban és részletesen feladatainkat és lehetőségeinket, ezzel alapozzuk meg már most második ötéves termünk vé«i ’ -uÄsAt, \
