Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-11 / 110. szám
195« MÄJÜS 11 N -K prn n PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Hatalmas érték a tss-tagok kezdeményezőkészsége Azt mondják, hogy a gyöngyfái Uj Idők a sellyei járás legjobb termelőszövetkezete. De nem hibamentes még ez a tsz sem, mert például kettő, meg három tehenet lehet találni egy-egy tag istállójában. Az azonban nem vitás, hogy a gyöngyfaiak büszkélkednek a járásban a legszebb szarvasmarhaállománnyal — minden két és fél holdra jut egy tehén. — Az is ismert, hogy a gyöngyfaiak teljesítették legelsőnek évi sertés-, szarvas- marha-, baromfi- és tojásbeadásukat. A jó munka okait kutatva, beszélni lehetne a pártszervezet sokoldalú tevékenységéről, a gazdasági vezetésről, a tagok szorgalmáról és sok másról. Nem az alulról jövő kezdeményezések támogatása tehát az egyedüli „varázskulcs”. De hogy sokat jelent — az elvi- . tathatatlan. Ott, ahol a szövetkezeti demokrácia megvan, a tagok magukénak érzik a csoportot és a jó gazda féltő gondjával őrködnek felette. Jó példa erre Brachmann Mátyás esete. Brachmann Mátyás egyéni paraszt néhány évvel ezelőtt még hallani sem akart a termelőszövetkezetről, olyannyira, hogy amikor a csoportba hívták, felesége nevére Íratta földjét, 6 pedig elment a csobokapusztai állami gazdaságba. Jó dolga volt Csobokán, mert kétezer forint körül keresett havonként. Egy éve mégis a termelőszövetkezetbe lépett. Az Uj Időkben ugyanis még többre volt kilátás, ami meg is lett, mert 46 forint értéket osztottak munkaegységenként. Brachmann elvtárs ma a termelőszövetkezet egyik legjobb tagja. Nincs olyan hiba, amit észre ne venne, s ami ellen ne szólna. A krumplivetés idején például élesen kikelt a hanyag fogatosok ellen, mert felszántatlanul hagyták az útmenti sávot. „Igaz, ezen a területen nem sok terem, de nem tűrhetjük, hogy a csoport földje csúf legyen” — mondogatta. Igazat adtak neki és másnap kimentek a kocsisok kijavítani a hanyag munkát. Jellemző a gyöngyfái csoportban uralkodó egészséges munkaszellemre a következő eset. Nagypénteken, mivel már körmükre égett a munka, Gelencsér Mihály tsz-elnök javasolta, hogy másnap is és húsvéthétfőn is vessék a cukorrépát. Tervét közölte a párttagokkal, — Weisz Gyula pártvezetőségi taggal, Mike József fogatossal és társaival, azok meg a többiekkel. A javaslat majd mindenkinek tetszett, a néhány ellenkezőt és ingadozót magával sodorta a zöm egységes akarata és eltökéltsége. A két napon vetettek és április 27-én már olyan szép volt a répájuk, hogy sarabolásán tanakodtak. Az alulról jövő kezdeményezések pártolásának és minden fontosabb ügy közös megtárgyalásának sok példáját jegyezhették volna még fel a termelőszövetkezetben. A párt- szervezet tagjai és az elnök azonban nem tartják a fejükben az ilyen eseteket, mert természetesnek vélik. Ugyanígy a tagok is, mert látják, hogy javaslatuk meghallgatásra talál. Nem is fukarkodnak, ha jó ötletük támad, elmondják. Miliczki elvtáns például már a legnagyobb hidegek idején gondolt a tavaszra. Kiszámította, hogy ha a szokott ütemben etetik szénájukat, akkor május elsejére nem marad semmisem. Javasolta, hogy a széna helyett időnként poly- vás szecskával és répakeverékkel abrakoltassanak. így is történt. Kezdeményezéséből éppenúgy, mint az előbbiekből — határozat lett és végrehajtották. Ennek a számlájára írható, hogy a szövetkezetnek ma is van szénája, — sőt a szomszédos királyegyházi csoportnak is adtak egy szekérrel. A cikk azzal kezdődött, hogy Gyöngyfán sem megy minden simán, ott is akadnak hibák. Jogos és érvényes a megállapítás, de senkit sem vezethet félre, mert a gyöngyfái kommunisták megelőzték társaikat a járásban és megyénk majdnem minden tsz- pártszervezete tanulhat tőlük. Egy májusi nap a bólyi földeken Ritka szép látvány már most május elején a bólyi gazdaság messzenyúló határa. Á Szie- bert-pusztai üzemegység földje meg különösen. A kövesút- tól letérve jobboldalt a kisebb mintatáblákon zsendül a harag06zöld vetés, — a zab. borsó és sorjában a többi, túl - felől pedig a kukorica zöldje is áttörte már a barna talajt. Távolabb a búzatáblán Mausz József fogattal és Erdélyi József Zetorral irtja a gyomot. A pusztától délre, 34 holdas lucernásban Kész Ármin furcsa szerkezetet visz Zetorján. Lucernabogárfogó készüléket, amelyet a gazdaság műhelyé ben készítettek. Egy menetre 10 méter szélességben fésüli V a táblát és a kártevők — 'u- cernaböde és bogár — sűrűn hullnak a szita alján húzódó agritoxos vályúba. Amott a 45 holdas borsófö1 dön kapáló asszonyok és lányok csoportja tarkáik Az innenső brigád a hercegszaba- ri, — lehetnek vagy harmincain. Tavaly mégcsak heten dolgoztak a gazdaságban Szabarról, idén a férfiakkal együtt harminchármam Mindennap teherautó hozza, viszi őket. A másik a bólyi. Az E 5-ös táblán a szajkiak Védjük bányászaink egészségét Munkában a porvédelmi brigád A bányában keletkező por lekötése, megszüntetése régi problémája a szénbányászatnak. Ez a probléma most megoldás jelé közeledik. A pécsi szénbányákban is nagy lépésekkel haladnak előre a por megszüntetésében, ami jelentősen csökkenti a szilikózis- veszélyt s ugyanakkor javulnak a biztonsági körülmények is. Február közepe 6ta működik a trösztben a „porvédelmi csoport.“ Munkájának már megszü lettek az első eredményei. A bányaüzemekben a köves munkahelyeken bevezették a víz- öblitéses fúrást. Pécsbányán hét, Szabolcs kerületben kilenc, Vasason pedig öt vizes- fúrógép működik. A vizesfúrógépek alkalmazását már technológiai utasítások írják elő. A porvédelmi csoportnak van két orvos tagja is. Az orvosoknak az a feladatuk, hogy megállapítsák a dolgozók egészségi állapotát, azt, hogy e0V- egy dolgozó mennyire van szi~ likózls bántalmaknak kitéve, i ezután történik a dolgozók egészségi állapotának megfelelő munkahelyre való beosztása. Munkájukat elősegíti o napokban elkészült légzésfunkciós vizsgálatokra alkalmas készülék. Jelentős helyet foglal el a porvédelmi csoport munkájában a szénpor lekötése. — A tröszt kisérlett és kutatási ősz t&lya elkészített az újhegyi kísérleti műhelyben egy úgynevezett átitatócsövet. Az átitatócső alkalmazásival lehetővé válik a fejtési szénpor lekötése, amely ugyancsak tartalmaz a szervezetre káros 6-7 százalékos kovasavat. Az átitatócsöveket először Széchenyi aknán a 6-os, 7-es telepeken próbálják ki. A frontra merőlegesen a szénhomlokra másfél méter távolságra, másfél, kétméteres lyukakat fúrnak be. Ezekbe a lyukakba eresztik bele az „átitatócsöveket“, ezután követleezik a tulajdonképpeni porlekötés. A csőbe magas nyomással vizet préselnek. Az így átitatott front művelése közben már nem keletkezik por, nem kerülhet a por a kihúzó légáramba, s nem okozhat súlyos robbanást. Ha a kísérletek beválnak — csakúgy, mint a vizesfúrógépek alkalmazását, — az átitatócsövek használatát is technológiai utaiítások írják elő. A front-homlok átitatását nem műszak közben, hanem az éjjeli előkészítők végzik, s így a termelés zavartalanul folyhat. Nagyjelentőségű az a tény is, hogy hamarosan Pécsre költözik a Bányászati Kutató Intézet porvédelmi csoportja is. A porvédelmi csoport a pécsi tröszt felügyelete alatt mű ködlk, s ez újabb lépés lesz t porvédelemért, a szilikózis le küzdéséért folyó harcban. a tíz hold takarmányrépát sarabolják. Sebestyén Gyula üzemegységvezetőtől tudom meg, hogy a borsótáblával kora délután végeznek, s innen a cukorrépába mennek az asszonyok,— egyelni. A sarabolást és deyl- kapálást már néhány napja befejezték a 150 holdon. A Tischler-tanyán Kresz Ferenc ács és egy segédmunkás a már sűrűn sorakozó bakok mellé újabbakat készít. Ezeken szárítják a lucernát, — jobb lesz így a széna, és nem is kell négy-ötször megforgatni; Azzal kezdtük, íiogy szép a bólyi gazdaság határa. Éspedig azért, mert amit csak lehet, géppel végeznek, jól irányítják a munkát és törődnek az emberekkel. A többi már az időjárás dolga ; i i HÍREK A sátorhelyi állami gazdaságban három hónap óta 50 tagú vegyeskar működik. A karvezető, Csongor József pedagógus szerdán és csütörtökön módszeresen foglalkozik az énekkar tagjaival. Május 13-án, vasárnap Siklósra látogatnak el, ahol résztvesznek a járási kulturális seregszemlén. Siklóson május 13-6n, vasárnap 3 órai kezdettel rendezik meg a járási kulturális seregszemlét. A bemutatón résztvesznek a rádfalvi, beremendi, nagytótfalusi, oldl, kásádi DISZ színjátszó és tánccsoportok. Fellép a drávacsepelyi úttörő színjátszócsoport, ezenkívül a beremendi, harkányi, tésenyfai általános iskolák tánccsoportjai is. Sellyén vasárnap rendezik meg a járási kulturális seregszemlét. A színjátszó csoportok közül a gyöngyösmellékiek a Talpsimogató-val, a hegyszent- mártonlak a Meseországban című lebilincselő színdarabbal, a királyegyházaiak a Szakadék kai, a besenceiek pedig a Bú- jócská-val szerepeinek. Fellépnek a tánccsoportok is. A sumonyiak a Leánytánc-cal, a vajszlőiak a Sarkantyűs-sal szerepelnek. Az énekkarok közül a hiricsi, királyegyházi, sellyei és az ózdfalusi lép fel. Táncos, dalos játékokat mutatnak be a sámodiak és drávasztáraiak. Nyomtatás alatt van Varga Károly és Rónai Béla, a pedagógiai főiskola tanárainak a ..Földalatti birodalom“ című bányászmeséket tartalmazó könyve. A könyv rövidesen megjelenik. A „Népművelés" című folyóirat szerkesztősége m>jus 11-én, délután 3 órakor anké- tot rendez a Doktor Sándor Kultúrotthonban. Az érdeklő öőket szeretette] várják. Javítják a Káptalan utca 4. szám alatti Szabadtéri Szín padot. A rossz, vagy hiányzó padokat pótolják. Építik a ve- ’érlőtornyot is. Innét irányítják maid a színpad világítását. A hangszórót is itt kezelik. A vezérlőtorony irányítását egy ember látja majd el. A vezérlőberendezést a budapesti Konvertagyár készíti. Szebényben ez évben ezer folyóméter hosszú járdát építenek. Sor kerül a községi tanácsháza épületének külső és belső tatarozására. Felújítják a kultúrházat és* egy öltözővel bővítik. Gelencsér Anna zengővár- konyi lakost egy évi börtönre ítélte a járásbíróság, mert erkölcstelen életet folytatott. Szakemberek az ötéves tervről Jobb szervezési módszerrel kell az építőipari beruházásokat előkésziteni — javasolja Lakatos József, a komlói 49-es Építőipari Vállalat igazgatója A második ötéves tervben a mecseki feketeszéntermelés 33 százalékos növeléséhez Komlón az építők mintegy hatezer bányászotthon, három új akna, s számos egyéb üzemi és szociális létesítmény építésével járulnak hozzá. Lakatos József, az építéssel megbízott komlói 49-es Építőipari Vállalat igazgatója véleménye szerint a második ötéves terv irányelvei között nem szerepel, hogy a beruházás irányítása, előkészítése miképpen történik. Ilyen hatalmas feladat, mint például Komló továbbépítése is, a beruházási szervek jelenlegi tevékenységével zavartalanul nem lesz megvalósítható. Komlón a beruházások előkészítése nem megfelelő. A múltban a szénbányászati tröszt, jelenleg az építésügyi minisztérium lakásépítési igazgatósága mint beruházó, nem gondoskodik az építkezés szükségszerű sorrendiségéről. Ezt elsősorban úgy kellene megállapítani, hogy a nagy apparátussal működő kivitelező vállalatnak egész éven át — a téli hónapokban is folyamatos munkája legyen. Feltétlenül meg kell kívánni, hogy a tervezőintézetek a terveket egy-egy létesítményre teljes egészében az építkezés megkezdése előtt a kivitelező vállalat rendelkezésére bocsássák. Ennek hiánya akadályozza a műszaki tervek előkészítését. — Nem valósítható meg az évek óta tervezett nagyüzemi szalagrendszerű építkezés. Nem lehetséges egy-egy épület tervét az építés megkezdése előtt egészében felülvizsgálni s a leggyorsabb, leggazdaságosabb kivitelezési módot megállapítani. Mindez akadályozza az előgyártott szerkezetek alkalmazását. Gátolja az építőanyagok előre történő beszerzését. Jelenleg egyetlen olyan épülő lakóház sincs Komlón, amelyhez a tervdokumentáció az építő- vállalat birtokában lenne. A második ötéves tervben a beruházó szervnek elsőrendű feladatának kell lennie, hogy az úgynevezett járulékos beruházások — az új települések helyén az út, viz, villanyhálózat bevezetése még a lakásépítés előtt megtörténjen. Ez is egyik feltétele a szalagrendszerű építésnek. Az építésügyi minisztérium lakásépítési igazgatósága jelenlegi munkaszervezésével ezeket a hiányosságokat nem oldja meg. A beruházás jobb megszervezésének egyik módja lenne, ha a helyi tanács műszaki csoportját az eddiginél fokozottabban bevonnák a beruházási munkába. A helyi ismeretek birtokában többet tehetnének az előkészítésért. Mert például a járulékos beruházások időbeni megvalósítása, az előgyártás, a gépesítés nem csupán a kivitelező feladata. Az előkészítés nem csupán akkor kezdődhet, amikor az építési végrehajtó vállalat a lakásterveket — legtöbbször késve — kézhezkapja. A 49-es építőipari vállalat maga is számos intézkedést tett a második ötéves terv idejére a Komlón folyó építőmunka megjavításáért. Jelenleg 24 brigád dolgozik egyösszegű utalványozással s csaknem négyszázezer forint értékű munkára kötöttek eddig szerződést. Jobb tervellátás esetén ezt továbbszervezik. Egy főtechnikus irányításával az összes rendelkezésre álló tervet felülvizsgálják. Megállapítják, mennyire lehet tipizálni egyes szerke™ti méreteket, amivel az elő- gyártást növelik. A második ötéves terv hatalmas beruházási programját két ankéton beszélik meg az építők Komló lakosáér-l. Az egyiken a már eVké*"Vt otthonok tulajdonosainak véleményét hallgatják mea lakásaik belső szerkezetéről a városrész fekvéséről, elhelyezéséről. A másikon az ivari üzemek építőinek, dolgozóinak tanácsát kérik ki, hogy az anyagmozgatás, termelés gazdaságosabb, jobb elvégzése érdekében milyen változásokat javasolnak az új létesítményeknél. A 49-es építőipari vállalatnak az a terve, hogy a második ötéves tervet Komló lakosainak véleményére támaszkodva, jaxxislataik figyelembevételével valósítja meg. Korszerűsítik a bányaművelést A második ötéves terv a feketeszéntermelés 33 százalékos emelését írja elő, s mivel feketeszenet csak a Mecsekben bányásznak, a pécsi szénbányászati trösztnek igen nagy feladatot jelent e célkitűzés megvalósítása. Elöljáróban meg kell említenünk, hogy a tröszt a termelés fokozását csak részben kívánja megoldani új beruházásokkal, elsősorban a korszerűbb művelési ágak és eljárások bevezetésével akar megfelelni a követelményeknek. A termelékenység növelése érdekében minden üzemben feltörés fúrógépeket állítanak be. Ezek meggyorsítják a fejtési előkészítést és fokozzák a szellőztetés menetét is a gurítóhajtások lassúbb ütemével szemben. Egyelőre még csak kísérleteknél tartanak, de az eddigi tapasztalatok alapján is világossá vált már, hogy fejtések alsé kijáró gurítólnál igen jól beválnak. A ti őszt elhatározta, hogy a feltárásoknál, ahol igen nagy a gázkitörés lehetősége és a gázlecsapolósoknál Is, Nüs6e- GrSfer-féle nagyobb átmérőjű előfúró gépeket állítanak be. A gépek segítségével nagymértékben lehet csökkenteni a gázkitöréseket. Külön kell megemlíteni a zárt ajtók mögötti provokációs repesztést is. A „zárt ajtók anélkül, hogy a kérdéses légosztályt kiürítenék. így nem kell órákhosszat várakoznia 60—80 főnek a repesztés miatt s ez természetesen jelentős termelékenységnövekedést jelent a korábbiakhoz képest. A zárt ajtók mögötti repesztés lehetővé fogja tenni a nagyobb repesztőhatásu, bri- zánsabb repesztőanyag alkalmazását is, s így naponta több folyómétert tudnak kihajtani. A hengeres morzsoló lövéssel ugyancsak a meddővágatok előrehaladási sebességét tudják fokozni. A termelékenység növekedését segíti elő a nehéz fizikai munkák gépesítése is. A vágatok kihajtási sebességének növelése érdekében — meddőben rakodógépeket, szenelő elővájásokban kisebb típusú készletfelrakógépeket állítanak be. Az alapvágati szállításban a ló- és a kéziszállítás kiküszöbölésére, — ahol mód van rá — szállítószalagot alkalmaznak. Szabolcsbányán már szerelik is a szalagokat. Ezekkel a berendezésekkel kiküszöbölik a nehéz kézi rakodást és kézi csillézést, a gépi erő beállításával felszabaduló munkaerőt pedig szénfalra telepíthetik s így újra csak a termelés növekszik. A fejtésekben nagyobb arányú gépesítéssel foglalkozmögött” a műszak bármelyik I ni ezidőszertnt nem Igen le- órájában lehet robbantani, — I hét. De annál inkább élőiéibe lép a munka- és egészségvédelmi eljárások bevezetése. A fejtések portalanítása és a fejtési homlokok nedvesítése a szilikózis elleni védelmet szolgálja. A fejtésekben mindenekelőtt az élenjáró módszerekkel kívánják a teljesítményeket növelni. Elsősorban a Rufli-módszer elterjesztését tűzték ki feladatul. A Rufli- mód&zer mintegy négy esztendővel ezelőtt indult el és főleg a keményebb és vékonyabb telepekben hozott szép eredményeket a nehezebb típusú szovjet fejtőkalapácsok- kal, amelyeket azóta a fejtővájárok szívesen használnak. A fejtés korszerűsítése céljából a tröszt szénfűrésszel is akar kísérleteket végezni az arra megfelelő egyenletes dőlésű, vékonyabb, szabolcsi fedőtelepekben. Noha eredmények erre nézve még nincsenek, a műszakiak bíznak abban, hogy a kísérletek be fogják váltani a hozzájuk fűzött reményeket; Igen fontos feladat műszaki fejlesztési szempontból az is, hogy a frontfejtéseket a ciklusos munkamódszer szerint szervezzék meg. Gyakorlati megfigyelések alapján, optimális telepítés mellett, ezeken a helyeken 10—15 százalékos többletteljesítmény érhető el. Korszerű biztosítási módok alkalmazását is terv bevette a tröszt. Évente mintegy két százalékkal akarja növelni a korszerű TH gyűrűkkel, betonnal, vagy faidommal biztosított vágatok hosszát. — így jelentős mennyiségű fát ‘ódnak megtakarítani. Ugyancsak a korszerű biztosítás érdekében térnek át a pécsbányni üzemnél az iszap- tömedékeléses fejtési rendszerre; főleg a 11-es számú me- "edekdőlésű, vastag szén telepben. Az iszaptömedékeléses módszer egyrészt csökkenti a szónpillér-veszteséget, másrészt kiküszöböli a tűzvészéivt s mindenekfölött munkavédelmi szempontból is igen fontos. Említést kell még tenni a vasasi üzem Petőfi-aknájában lévő gázlecsapolási kísérletekről. A lecsapolt gáz felhasználása ez évben megindul. Az értékesítés mellett igen nagy jelentőségű az, hogy a lecsapol ás következtében a lefejtett területeken nem kell állandó gázkitörésektől tartani; Látnivaló tehát, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt jól felkészült a második ötéves terv előirányzatainak teljesítésére. Tervét úgy állította össze, hogy a műszaki Intézkedések a termelékenység növekedését, a korszerűbb'^ biztosítást szolgálják és megkönnyítsék a bányában vég-« zendő nehéz fizikai munkát. .
