Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-27 / 124. szám
A JOVO UTJAS Kiadja az M.DP Baranya megyei Bizottság Agitációs és Propaganda Osztálya és a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága Az új termelőszövetkezetek segítése, erősítése a szocializmus építésének egyik legfontosabb része« Segítsd, tanítsd az új szövetkezeteket ! Segítsük, tanítsuk as új termelőssövetkeseteket! Történetének legnagyobb átalakulását éli a falu. Egyre több helyen szakítanak az évszázados renddel, — az egyéni gazdálkodással. így van ez az országban és a megyében. Mind többen győződnek meg, hogy könnyebb, gyorsabb a boldogulás a közös úton. Ennek, egyik mércéje — nem számítva a már régebb óta működő termelőszövetkezetbe lépőket —, hogy megyénkben 1955. márciusa óta 57 új termelőszövetkezet alakult. Tizennégy hónap óta dolgoznak közösen a nemrég még egyénileg gazdálkodók, de már bebizonyosodott, hogy társulásuk életképes, mert az elmúlt időszak alatt mind területileg, mind létszámban fejlődtek. Nem kell jóslásokba bocsátkozni, hogy előre is megmondjuk: az új termelőszövetkezeteknek megvan minden lehetőségük, hogy viszonylag rövid idő alatt virágzó, gazdag szövetkezetek legyenek. Fejlődésük szemléltetésére íme a bizonyítékok: Megalakuláskor <zoo *r/> Jelenleg Zoo AS* TSZ Jco ~^oo Á.7T v i'-KjJMHáiUKCS&J 2 6" TSZ TŐ TSZ J TXZ 6/,-. Mit mondanak a számok közötti különbségek? Rövid idő alatt csatlakoztak a - közös gazdálkodáshoz azok, akik vártak; még tétováztak, áten-r gedvc másnak a kezdeményezést. Ezt úgy is ki lehetne fejezni, hogy gyakorlatban látták. „aki mer az nyer“ s nem akrtak kimaradni a számukra is jogosból. Természetesen nem ment ez egyik napról a másikra. Kellett ehhez, hogy lássák: az új szövetkezetek bátran, határozottan teszik meg az első lépéseket, ami legszembetűnőbben a tavaszi munkákban látszott. De lendítőként hat, hogy a kívülállók látják: nem úttörőként kezdik a közös gazdálkodást az újak, segítik őket a régebbi termelőszövetkezetek tapasztalatai. Higyjck el a még kételkedők, hogy így igaz ez. De igaz az is, hogy szembekötősdi lenne, ha azt mondanánk: az új termelőszövetkezetekben már nincs semmi nehézség, •probléma, ők már a boldogulás sima, egyenes országútját járják. Sajnos, de érthető, ez még nem így van. Vannak még nehézségek, hibák, amelyekben segítésre, támogatásra szorulnak. Ezek írják elő szinte parancsolólag, hogy mindenki, akinek valami kis köze is van a mezőgazdasághoz, ugorjon talpra és induljon az új termelőszövetkezetek segítésére. Igaz ami igaz, hogy egészen a legutóbbi időkig ezen a téren több volt a szó, mint a tett. Nem egy új termelőszövetkezet kicsit a vízbedobott, úszni nem tudó ember példájára haáOO k.h-/y*cc fisfih. mnvAWABH/I sonlít és ezen kell változtatni. Az új szövetkezetek tagjainak, vezetőségeinek becsületére legyen mondva, hogy egyik sem fulladt bele a vízbe, sőt mind erőteljesebb karcsapásokkal mutatják: ha még kevés is a segítség, mi azért nem merülünk el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne segítsünk nekik jobban, hogy mielőbb elérjék a szilárd partot. Vessünk egy pillantást az új termelőszövetkezetek helyzetére, hogy lássuk, hol szorulnak segítségre. Az új termelőszövetkezetek többségének földje még nincs tagosítva és földjük annyi darabból áll, ahány darabban volt a belépők földje. A széttagolt földek nehezítik a gépi munka alkalmazását, a munkaszervezést. Kétoldalú segítésre van itt szükség. Egyik, hogy számszerűleg gyarapodjon az új szövetkezet és mielőbb megtörténhessen a földek egybe- vonása, a másik, hogy a ma már virágzó termelőszövetkezetek is gazdálkodtak a kezdetkor széttagolt földeken és ezek adják át tapasztalataikat az akkori munkaszervezésről, az akkor elkövetett hibákról, hogy az újak tanuljanak belőle. A fogyatékosságok másik fontos területe az állattenyésztés. Az alábbi táblázat ugyan nem pontos, de hozzávetőlegesen mutatja a 100 k. holdra jutó állatállomány alakulását a tervezetthez, a régebbi termelőszövetkezetekhez viszonyítva az új termelőszövetkezetekben. /4Z/VÓJ ara fdBÓL TEHÍN _ C5* sfares Hogyan lehet e téren segíteni? Szaktanáccsal, állatokkal, felvilágosító .munkával. Van ahol férőhely hiányában nincs még mód a közös állat- állomány megteremtésére, bár állatok vannak, s van olyan új termelőszövetkezet, ahol van férőhely, de kevés az állat és akad egy-kettő, ahol állat is, férőhely is van, de húz még a régi, még nem adták be „takarmányhiány miatt" az állatokat a közösbe. Helyenként változik tehát a segítés módja. Egy biztos: segíteni kell, mert nagy szükség van rá. Nem kis dolgok ezek. Alapjai a virágzó szövetkezeti gazdálkodásnak, de nem olyan nehézségek, amelyeket viszonylag rövid idő alatt — kellő segítéssel — nem lehetne a rendes kerékvágásba terelni. Igen pozitív, hogy az új termelőszövetkezetek többségének vezetése hozzáértő, gazdálkodásban jártas emberek kezében van. Nem küzdenek a gazdálkodás lényegébe vágó tájékozatlansággal, de tapasztalható náluk botorkálás a nagyüzemi gazdálkodás irányításában, szervezésében. Ez érthető, mert ahogy zenészként nem születik senki, úgy gyermekkorában senki nem tanulta meg a nagyüzemi mezőgazdaság irányítását, szervezését. Hol kell e téren a segítés? Az új termelőszövetkezetek vezetői, tagjai még számos helyen nem értik a szövetkezet társadalmi szerveinek nagy jelentőségét, az ellenőrző, a szociális, a fegyelmi bizottságok szerepét. Arról van szó. hogy az ú j termelőszövetkezetek egy részében nem ismerik a tagok eléggé jogaikat és kötelességüket, mert ezt eddig a felsőbb párt és állami szervek nem magyarázták meg nekik elég alaposan. E téren tapasztalatátadásra, tanításra van szükség, a helyes módszerek, működési elvek gyakorlati meghonosítására. Ezekből fakad, hogy az ni termelőszövetkezetek nem törekszenek elég céltudatosan a tervszerű gazdálkodásra, számos helyen nincs termelési terv, péozgaz- dá'kodásnk még kezdetleges, még nincs elegendő nyomtatványuk a szükséges adminisztráció vezetésére, még nem dolgoznak elég céltudatosan, hogy számszerűleg fejlesszék szövetkezetüket. Ezeket a hibákat sem akarva, sem akaratlanul ne írja senki az újonnan alakult termelőszövetkezetek rovására. Nem ők tehetnek róla. hanem nárt. állami és társadalmi szervek. Van még számos úi termelőszövetkezet. olyan áldatlan helyzetben, hogy a községi végrehajtóbizottsági üléseken megkérdezésük és részvételük nélkül hoznak ügyükben határozatot, hogy zaklatják őket különböző szervek kiküldöttei, mert csak a „szempontokat“ veszik rövidlátóan figyelembe, de a valóságos helyzetet már kevésbé. Vagy előfordul olyan, hogy a termelőszövetkezet választott párttitkárát nem hívják meg saját szövetkezetének vezetőségi ülésére, de viszont támogatását a határozatok végrehajtásában kérik. Mint a fentebb leírtak mutatják, nem kell fukarkodni a Segít az idősebb testvér Jó hallani a hírét is, hogy az új termelőszövetkezetek mekkora bizalommal fordulnak az idősebb testvérhez, a régebbi termelőszövetkezethez. A közelebbi, szárnyai alá kéri magát, a távolabbi anyagi, vezetési segítségért fordul hozzájuk. Jó ez, kell ez. Válaszúton » Siklósbodonyban még 1955 februárjában a termelőszövetkezet kimondta feloszlását. Ok? Röviden kifejezve: a vezetőség személyeskedett, a* „kaparj kurta neked is lesz“ elv uralkodott. E komoly hiba ellenére is voltak, akik meglátták. elválasztották a vezetőség hibáját a termelőszövetkezeti mozgalomtól és azt mondták, hogy jó a termelőszövetkezet, de jó vezetéssel. Amikor 1955 őszén az ócsár- dí termelőszövetkezet és gépállomás kommunistái ellátogattak Siklósbodonyba, hogy helyes útra vezessék a szétszéledt termelőszövetkezet tagjait, azonnal akadt hat belépő. Ennél tovább azonban nem jutottak. Ki legyen az elnök? És ha úgy járunk, mint előbb? Ezek a kérdések húzták-ha- lasztották az új szövetkezet alakítását. A hat belépni akaró pedig mielőbb termelőszövetkezeti tag akart lenni. Mit lehetett tenni? Rájöttek. Csatlakozzunk az őcsái'diakhoz Az Öcsárdi Béke őre termelőszövetkezet fe!é — látva szép eredményeiket — uerás- 'cerűen megnőtt bizalmuk. Miért ne csatlakozhatnának az ócsárdi szövetkezethez? Ennek semmi akadálya nem volt. Amikor ez év márciusában erről határoztak, már 27 tagra emelkedett a régebbi hat. Szavaztak. Huszonöt a csatlakozás mellett, kettő ellene. Dehogy csatlakozunk — mondta a két ellenszavazó, — csak nem járunk minden nap Öcsárdra dp1 gozni?! Amikor kiderült, hogy tévednek, mert szó sincs az Ócsárdra járásról. hanem Siklósbodonyban alakítanak a belépni akarókból egy brigádot és bevitt fö’düikön gazdálkodnak, a két ellenző is elállt véleményétől Azóta a siklósbodonyi Petőfi növénytermesztő brigád az ócsárdi szövetkezet egyik büszkesége. Első a növénytermesztési brigádok között. segítéssel. Anélkül, hogy hosz- szabb okfejtésbe bocsátkoznánk nem borúlátóan, de sürgetőleg papírra is kell vetni: a párt. állami és társadalmi szervek az eddiginél érezzenck nagyobb felelősséget az új termelőszövetkezetek sorsának alakulásáért. Nem vitás, hogy az új termelőszövetkezetek helyzetéA csatlakozás előnyei Miért volt helyes lépés a siklósbodonyiaktól a csatlakozás? Muszung Lajos elvtárs, a tsz elnöke ezt öt pontba foglalja. 1 Ha nem csatlakoznak, önállóan alakítanak szövetkezetét, a kezdeti nehézségeket csak hitellel tudták volna leküzdeni. Ebből kellett volna vásárolniok állatokat, felszerelést. tgy nem volt szükség hitelre. 2 Vetőmag, takarmány- hiány nem okozott nekik fejtörést, hogy honnan, hogyan szerezzenek. Az ócsár- diban volt elegendő. Q A vezetés iránti bizal- matlanságukat nem kellett hónapokon át lépésről lépésre leküzdeniök. A bizalom megvolt az ócsárdi vezetőségben, amelynek tapasztalata és rátermettsége van a közös gazdaság irányításához. A A 200 holdas szövetke- zetbe nem kellett elnök, az irányítást elvégzi egy brigád vezető. CJ Jövedelmük nem a ke- vésnél kezdődik és csak évről évre nő, hanem ott kezdik, ahol az ócsárdiak folytatják, az egy munkaegységre tervezett 36 forintos értéknél, amely előreláthatólag ennél több lesz. Aligha vitás, hogy jól jártak a siklósbodonyiak és tegyük hozzá azok is, akik a megye más helyein csatlakoztak egy-egy régebbi termelő- szövetkezethez. Helyes, járható út ez. Igen — mondhatják erre számosán —. de nincs minden új termelőszövetkezet közeli szomszédságában régi, iól működő testvér, nincs mindenkinek módjában, hogy olyan jól járjon, mint a siklósbodonyiak. önzetlen segítés Van más lehetőség is. Arra törekedni, hogy már ez év őszén 10—20, vagy ennél több belépővel gyarapodjanak a zömében kislétszámú új szövetkezetek és addig is, kérjék egy idősebb, erősebb tsz segítését. Ezt teszik az ócsárdi tsz körzetében lévő új szövetkezesek. Járnak hozzájuk Regényéből, Tésenyből, Keszüből. Szilvásról, Bostáról, Garébói és ők viszont. Nem kevesebb mint 50 mázsa vetőmagot és abraknek alakulása elsősorban a tagságtól függ, de a tagok szerepét, törekvéseit nagymértékben befolyásolja, irányítja, könnyíti az adott segítség. Segítésre, tapasztalat átadásra, tanácsra van szüksége az új termelőszövetkezeteknek. Adják meg ezt a párt, állami és társadalmi szervek, az áltakarmányt adtak már eddig széknek a szövetkezeteknek és ennél sokkal, nagyon sokkal nagyobb értékű segítséget a vezetéshez. Mert ők is erőssé, naggyá akarnak fejlődni. Sűrűn érkeznek kérdésekkel a környező községekből. Hogyan rendezték a háztáji, gazdaságot, mert — mint mondták — náluk sokan úgy akarták, hogy megmaradjon az összes szőlő és ezen kívül kap- ianak egy hold háztáji földet. Mit kell bevinniök a belépőknek? Ugyanis akadt egy belépő, akinek két ökre volt. S mivel a háztáji tehén megjár, így gondolta, hogy eladja a két ökröt és vesz rajta egy tehenet. Hogyan történik a háztáji állatok értékelése, mert ott — ahonnan az érdeklődő jött — úgy végezték ezt, hogy az elnök végezte el az értékelést és mint a szólásmondás szerinti szentnek maga felé hajlott a keze. Saját jószágait magasabbra „értékelte“, mint az övénél értékesebb fiatalabbakat. Nem mentek el üres kézzel a tanácsot kérők. Nem mondták nekik, hogy „oldják meg helyileg“, hanem pontos választ kaptak, hogy miként cselekedjenek. Szőlő? Vagy szőlő, vagy egy hold háztáji föld. Egy hold szőlő mellé nem iár háztáji. Ha ezt nem így csinálják, soha nefn lesz jó a munkafegyelem. A mindkét ökrét eladni akarónak megmondták: ha a tagság úgy határoz (így határozott), egyik ökrét eladhatja, vehet rajta tehenet, a másikat pedig be kell adnia a közös gazdaságba. Ohó! Az állatok értékelése nem 'ey megy. Értékelő bizottságot kell alakítani és mondták, hogy kinek kell annak tagjának lennie, hogy ne lehessen senki szent, akinek .:; Kél elnököt !s ... Legutóbb pedig kéréssel fordultak Muszung elvtárshoz, hogy nézzen nekik egy jó elnököt, olyant, aki nem az ő falujukból való, de értené a mesterségét. ök megbíznak benne, hisz azért kérik, de rendes legyen. És mit tesz Muszung elvtárs? Keres egy elnököt és azóta már mégesvet keres, mert újabb kérés érkezett. Biztos, hogy akad. így tud segíteni — és még sokféleképpen — az idősebb testvér. Forduljanak hozzá bizalommal. land gazdaságok, gépállomások, régebbi tcmclőszövetko-e- tek. f)gy gondoljuk, hogy segítésük jelentőségét nem kell bővebben magyaráznunk, mert valamennyien tudják; minden helyes tettük, segítség- nyújtásuk a falu szocialista építését segíti elő egy-egy téglával. Neki van igaza? (Több új szövetkezet még mindig nem kapta meg a szükséges, hivatalos nyomtatványokat és ez akadályozza munkájukat.) — Megáll az ember esze! Rám mondják, rám a Flóriánra, hogy bürokrata. Van igazság a földön? Én úgy harcolok a bürokrácia ellen, hogy nem küldök a téeszeknek egy fia nyomtatványt és papírt sem. így nem fejlődik a Isz Magyariukafán olyan határozatot hoztak, hogy április 1. után ebben a gazdasági évben nem vesznek fel új tagokat. Talán jó lenne jelszónak: Április 4-ig jöhet, azután pedig mehet! Jól van ez így? Jó ez a határozat?