Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

4 N a p r <*> 1956 MÄJUS *• A törzsfenyésztés haszna Azt híréért élik a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet' ről, hogy igen szép anyakocái vannak. S hozzáteszik biztató­an: érdemes megnézni, mert hozzá hasonlót kevés helyen látni. Tenyészállatok, jó anyako­cák nélkül nem lehet jövedel­mező a sertéstenyésztés. A hízók pótlására, utódok neve­lésére kiváló tulajdonságok­kal rendelkező kocákra van szükség. S éppen ez a hiba a járásban, megyében, de az egész országban is, hogy ke­vesen és keveset törődnek anvakocák nevelésével. A mohácsi Uj Barázda Ter­melőszövetkezetbe a tenyész­tést voltaképpen csak tavaly kezdték meg. Berkshirei anya­kocák kerültek a kutricákba Nagy gonddal takarmányoz- zák. gondozzák az állatokat, gyakran meszelik a kutricá- kat, naponta többször is tisz­tára söprik a kifutókat. Apró­lékos munkájuknak meg is van az eredménye. Jelenleg 24 törzskönyvezett anyakocát nevelnek az Uj Barázda hosz- szú fiaztatójában. A törzskönyvezésig számos válogatáson mennek át az ál­latok. Mikor fokozatosan krumplis, korpás moslékkal elválasztják a malacokat any­juktól, megtartják az első vá­logatást. öt-hathónapos koruk­ban újra selejtezik a süldőket. Nyolc hónaposak, amikor utol­jára nézik meg, melyikből lesz törzskönyvezett anyakoca vagy kan. Tavaly például 40 malacból csak huszonkettőt ta­láltak törzstenyésztésre alkal­masnak. Az utolsó kiválogatás után t*|iég gondosabban nevelik, a tenyészállatokat. Mikor elérik a nyolcvan kilogrammot (ez a tenyészsúly), leadják. Meny- íyit kapnak érte? Ez attól Bolyból jelentik: Motor és villany cé'részieey­Jegyzéssel Célrészjegy-jegyzéssel biz­tosítják a szeszfőzésben ér­dekelt egyénileg dolgozó pa­rasztok a szeszfőzde villany- világítással és — motor se­gítségével — vízzel való el­látását. A terv megvalósítása érdekében mintegy ötezer fo­rint összegű célrészjegy-jegy­zésre kerül sor. Jég nélkül is hűtött a sör, A földművesszövetkezet I- és számú italboltja ezideig jelentős összegeket fordítót a sör hűtésére. Ezután eze­ket megtakarítják, és mégis hűtött sört ihatnak a ve'ndé- gek. Rebényi Gyula ü<-emág- csoportvezető újítása alapján a sört a mélyenfekvő hideg pincéből közvetlenül a sör- aparátba szivattyúzzák, s így feleslegessé válik a jéggel való hűtés. A fiatalok szedik maid az epret A földművesszövetkezet igazgatósága a helyi Dísz­es úttörő-szervezettel hatá­rozatiig megállapodott ab­ban, hogy a fiatalok nagy- mennyiségű epret szednek, amelyből a földművesszövet­kezet szeszfőzdéjében pálin­kát készítenek. Az eperbe­gyűjtést Köves József szesz­főzdevezető szervezi és irá­nyítja. A fiatalok lelkes ipunkája sokszáz liter eper­pálinka forgalombahozatalát biztosítja. függ, hogy járási vagy Eldt-re kord osztályzást nyert-e a törzsállat. A járási tenyészál­latért kilogrammonként 13 fo rmtot. az Elit-rekordért 54 fo­rintot fizetnek élősúlyban. Ér­demes tehát kiváló egyedeket nevelni. Az Elit-rekord osz­tályzás követelménye 28 ma­lac három malacozásból. A magas átvételi áron fe- -ül még sok más haszna, elő­nye is van a törzsállattenyés-- ‘■Ssnek. Az Uj Barázda Termelőszö­vetkezet beadásába beleszámh- ják a leadott törzskönyvezett kocákat. Aztán a törzsköny­vezett állományból pótolják a ti ízókat és nagyobb, kövérebb sertéseket értékesíthetnek ősszel. A kant máshonnan ho­zatják, hogy mindig frissítsék törzsállományt. De maguk is nevelnek törzskönyvezett kanokat más gazdaságok, ter­melőszövetkezetek számára. Korai lenne még találgatni, hogy mennyi lesz az Uj Baráz­da Termelőszövetkezet haszna az év végén, de hogy érdemes vele foglalkozni, azt már az eddigi tapasztalatok is bizo­nyítják. Tudják ezt az Uj Bn- 'fzdában. Ezért kérték mag az egyik taggyűlésen Jánik Antalt és Kalenity Jánost, hogy vegyék át a törzskocák gondozását. A két öreg vállal­ta is. Nincs is baj az anva- kocák körül. Sőt! Azt terve rétik, hogy a Sárit — a tsz büszkeségét — ősszel felviszik a mezőgazdasági kiállításra. an Mint Kossuth-párti meg­elégedéssel — mondhatnám örömmel — tapasztalom, hogy a pécsi dohánygyár Kossuth cigarettáiban mind kevesebb a finánciáb. így ritkábban fordul elő, hogy szívás közben a jobb sorsa ítélt cigaretta váratlanul ki­virágzik. Ennek is csak örülni lehet, ugyanis a ci­garetta kivirágzáskor meg­közelítően sem árasztja azt az illatot, mint példának okáért a rózsa. Mondom, kezdik száműzni a finánclábakat, — de saj­nos van helyette más. Ami még bosszantóbb. Újabban ugyanis a cigaretták valami érthetetlen bfelső nyomásnak engedve, szétmennek a ra­gasztásnál. Olyan hirtelen és annyira, hogy legtöbbször már a nyálazás sem segít. A tegnap vásárolt dobozom­ból például két darab még rágyújtás előtt porladt szét, három pedig szívás közben, félúton. S mondhatom ma sem kedvezőbb a helyzet. Nem hiszem, hogy esak én jártam így. Inkább azt, hogy valami baj lehet a dohány­gyárban a ragasztóval. Ta­lán csökkentették az egy cigaretta-főre eső ragasztó­mennyiséget. Nem hinném. De az bizonyos, hogy a ra­gasztás körül valami baj van... WEIDINGEK Pécsi Dézsa—Kaposvári Kinizsi 5:1 (1:1) Hogyan lehet az adót kiszámítani ? Kormányunk 1956. évtől a jövedelemadókivetés céljára olyan jogszabályt alkotott, amellyel lehetővé tette, hogy bárki könffjren kisimíthatja az általa használt területek után járó adót. Az alábbiak­ban röviden ismertetjük a leg­szükségesebb tudnivalókat az adó kiszámításához. Az első feladat annak megállapítása, hogy a használt terület milyen birtokcsoportba tartozik. Ezután meg kell ál­lapítani, hogy az egyes műve­lési ágakon belül a ’földterület az átlagos kataszteri tiszta jö­vedelem alapján milyen mi­nőségi csoportba tartozik. A birtokcsoportok és művelési áganként a minőségi csoportok ifjú vitézlők tanítómestere Amiken- Ady verses üzene­tet küldött egykori iskolájába, tüzes szívkohóknak. nevezte a tanárokat, akik az élet szép és hősi harcához edzik hozzá az „ifjú vitézlők lengeteg szívét”. Élete mottójának. fogadta meg ezeket a sorokat Dednár Imre, a pécsszabolcsi általános isko­la nevelője. Tüzes szívkohó lesz, izzó-lángoló kemence, mely nemes jellemmé edzi a sok-sok keze alá kerülő hajlé­kony gyermeklelket. Nemes jellemmé, igaz magyarrá, be­csületes dolgozóvá., i — Nincs is szebb pálya az enyémnél — mondja. Az újságíró is erre eszküszik és az orvos, meg a bányász. Valóban nincs is szebb pálya annál, amit kedvvel, ambíció­val, hívatásérzettel végzünk. Az újságíró ír, az orvos gyól gylt, a bányász szenet hoz a napra, s a tanár?... A tanár újságírókat, orvosokat, bányá­szokat nevel. A sok ifjú vitéz­id lengeteg kedvét, születő hí vatásérzetét ápolgatja, formál- gatja. Keze alatt lesz emberré az ember. — Én ugyan még nem tu­dom, mire jutottak tanitvá- nyaim. A legtöbb még tamil — technikumban, gimnázium­ban. Egy-kettő meg egyete­men is. \Nem tudom, mert még csak öt esztendeje tanítok. Az első öt év mindig eldönti, ki mire képes, ki mit tud ad­ni a többieknek, a társadalom­nak. Dednár Imre ez öt év alatt sok-sok iskolást nevelt, formált emberré. Nádé Rajmund is sokat kö­szönhet neki. Ez a gyerek fi­gyelmetlen volt az órákon, el­lenkezett a tanáraival. Álmo­dozott, hogy majd második Puskás öcsi lesz s ahelyett hogy a történelem vagy a számtan kötelező tudnivalói­val barátkozott volna, állat ióan kijárt a sportpályára, s rúgta a labdát, Figyelmeztet­ték. Nem használt. Akkor Dednár Imre behivatta a gyereket, s azt mondta neki: — Eltiltalak a futballtól, holnaptól kezdve nem játsz­hatsz! Rajmund ed sem hitte elő­ször s csak akkor lepődött meg, amikor másnap kiment a futballpályára, és nem enged­ték beöltözni. Bosszús volt, da cos, még engedetlenebb, csak lassan tört meg, s látta be hibáját. Lassan megtört dacos­sága, de talán egy életre... S ha nem is lett jó tanuló, az állandóan bukás szélén álló gyerek évvégére biztos köze­pes lett. — Persze ezek csak amolyan kis részleteredmények, — só­hajtja Dednár Imre. — Sok baj van a gyerekekkel. — Nem tanulnak? Szófoga- datlanok? — Mindkettő. Keveset fog­lalkoznak otthon velük. Azt hiszik, elég az a nevelés, amit az iskolában kapnak. Meg ezen a környéken még akad olyan bányász, aki iszik, veri a fele­ségét, gyerekeit s ezek aztán estére lerontják, amit mi nap­közben építünk. Pedig Dednár Imre igazán mindent megtesz diákjaiért. Tanítójuk és barátjuk is egy­ben. Az úttörőcsapatot vezeti és együtt futballozik szabad idejében a gyerekekkel. Meny­nyivel könnyebb lenne nevelő­munkája, ha a szülők minden esetben ugyanazt akarnák, mint ő: embert nevelni a sok ifjú vitézidből. Erre áldozza életét és azt mondja, nem sok, amit tesz, de azt egész emberként akarja tenni. Ha kevés ideje is jut saját családjára, úgy érzi, meg kell tennie, mert az ő kezére sok családot bíztak, sok család gyermekét és sok leendő csa­lád fejét. ŰNODY GYÖRGY a községi tanácsok hivatalos helyiségeiben kifüggesztett táblázatokról könnyen megál­lapíthatók. A minőségi csopor­tok megállapításához azonban előzőleg — művelési áganként — ki kell számítani az átla­gos (egy holdra eső) aranyko­ronát', ami úgy történik, hogy az egyes művelési ágakba tar­tozó területek aranykoronáját el kell osztani a holdak számá­val. Az így kiszámított egy holdra eső átlagos aranykoro­na ismeretében a táblázatról leolvasható, hogy a földterület művelési ágon belül milyen minőségi csoportba tartozik. Az átlagos aranykorona megál­lapításához tudni kell még azt is, hogy a filléreket 49 fillérig lefelé, 50 fillértől pedig felfelé kell kerekíteni. Akik tartalék területből is bérelnek földet, azoknak az ed­dig ismertetett kiszámításokat a saját és egyéb bérelt földte­rülettől. elkülönítve kell eszkö­zölni, tehát a kétféle címen használt területeket a birtok­csoportok és minőségi csopor­tok megállapításánál külön-kü- lön kell figyelembe venni. A tartalék területek után kive­tendő adóból 20 százalék ked­vezmény illeti meg az adóala­nyokat. Az így megállapítandó bir­tokcsoportok és minőségi cso­portok szerint egy holdra eső jövedelemadót ugyancsak a kifüggesztett táblázatok tar- tarmazzák. Ha az egyes mű­velési ágak területi adatait be­szorozzuk a minőségi csopor­toknál feltüntetett holdankén- ti jövedelemadó tételével, úgy megkapjuk, hogy a művelési ágon belül mennyi a fizetendő jövedelemadó. A három műve­lési ág jövedelemadója együtt adja a földbirtok után fizeten­dő jövedelemadó összegét. Eh-X hez már csak a lovak utáni adót és pedig egy ló után 600 Ft-ot, két ló után 1 500 Ft-ot kell hozzáadni s megkaptuk a fizetendő jövedelemadó teljes összegét. Jakab Sándor a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője (Telefonjelentés) Pécsi Dózsa: Krausz (Lelik) — Takácsi, Preszmayer, Bencslk, — Pieck, Krész. — Csupák, Brada, (Samus), Opova, Fazekas, (Lehel), Horváth. Kaposvári Kinizsi: Mezőfi — Szigeti, Molnár, Pálfalvai — Bó- dis, Várvizi — Horváth, Mőzsi, Hornyák, Nagy, Stadler. öt perces pécsi mezőnyfölény után Stadler Jó labdával száguld el a balszélen, és nehéz szögből mellé lő. A 7,'- percben szép tá­madást vezetnek a Dózsa csatá­rok, Horváth azonban jő helyzet­ben, kapásból mellé lő. Rögtön utána Horváth kicselezi a védel­met, 12 méteres lövését a kapus védi. A 26. percben Fazekas remek labdát ad Opova £lé, aki egy csel után 6 méterről K, a kiütött lab­dát Brada küldi a jobbsarokba. 1:0 Változatos játék után a 41. perc­ben a kaposvári Horváth beadását Krausz kiöklözi, és Mózsi ívelt labdája a hálóba hull, 1:1. A második félidőben megválto­zik a Dózsa összeállítása; Kraus* helyett Lelik védi a kaput, Fa« zekas és Brada helyett pedig Le« hel illetve Samus játszik. A kapós« vári csapat nagy lendülettel kezdj de a pécsi védelem jól áll a lá­bán. A 16. percben Lehel remek labdát ad Opovának, aki lest rek­lamáló védelem mellett 5 méterről a kapus lába között a hálóba lőj 2:1. Rögtön a következő percben sokmozgásos helycserés támadás fut a pályán. Lehel Opovát teszi ki, aki a befutó Horváth elé rak­ja a labdát, és ő közelről a kapu­ba lő, 3:1. A 23. percben Samus helyett Fridrich áll az jobbössze­kötő helyére. A 30. percben a má­sodik félidőre erősen feljavult Horváth ugrik ki, a kifutó kapus fölött átemeli a labdát én az üres kapuba lő. 4:1. A 32. percben Csupák a jobbszélen fut el. kite­szi Horváthot, 6 a kiinduló kapus.' mellett elhúzza a labdát és az üres kapuba lö 5:1. A mérkőzés a továbbiakban változatos játék­kal telik eL HÍREK — Német nemzetiségű mű­kedvelő muzsikusokból fúvós- zenakar alakult Bolyban. A községi tanács gondoskodott a zenekar felszereléséről. A 1? tagú zenekart Folk József, a bólyi gépállomás traktorosa vezeti. Hetenként kétszer ta- 'álkoznnak a József Attil? Művelődési Házban, ahol ma­gyar és német dalokat gyako­rolnak. * — Kibővítik a beremendi mozit az őszig. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat fel­újítási tervéből, a község dol­gozóinak 8 000 forint értékű társadalmi munkájából és a helyi tanács 5 000 forintos hoz­zájárulásából készülő mozi 310 személyt fogad majd be. * — A pécsváradi járás köz­ségi tanácsai összesen 12 400 forintot fordítanak a könyvtá­rak fejlesztésére. Hidas és Máza 2 000, Szederkény 1 500 forintért vásárol könyveket. A királyegyházai községi tanács 2 000 forintot biztosít a könyv­tár fejlesztésére. * — Hamarosan megjelenik a .Falusi népművelési ügyveze­tők kézikönyve“, a megyei ta­nács népművelési osztályának kiadásában. A kézikönyv nagy módszertani segítséget ad a fa­lusi népművelés szervezéséhez és irányításához. * — Kultúrházat épít Nyugöt- szenterzsébet. Egy régi házat alakítanak át társadalmi mun­kában kultúrházzá. A községi tanács a községfejlesztési alán­ból járult hozzá az építkezés­hez, a szigetvári járás népmű­velési csoportja pedig 50 da­rab széket adott. — Az Építők megyei kultúr- otthonában elkészült az új mo- zigépház. Az Építők Nanián tartják meg az első előadást, lúnlus 2-tőí kezdődően heten­ként négy alkalommal lesz rendszeres vetítés. — Politikai tájékoztató elő­adássorozat kezdődik a megyei tanács népművelési osztálya és a TTIT rendezésében má­jus 21-én. A Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresz- szusának határozatairól, vala­mint második ötéves tervünk irányelveiről tartanak előadá­sokat; * — Állandó filmvetítés lesz Vásárosbécen. A vásárosbéci dolgozók levelet küldtek szer­kesztőségünknek, melyben mo­zit kértek. A Moziüzemi Vál- 'alat teljesítette a dolgozók kí­vánságát és május 19-én ün­nepélyes keretek között, a 9- es kórterem című film vetíté­sével meg Is kezdődött a rend­szeres vetítés. « — Nemzetiségi Hetet rendez­nek megyénkben június 17- től 24-ig. Pécsett, Mohácson, Felsőszentmártonban, Alsó- -r/.entmártonhan, Kátolyban, Versenden, Szentlászlón, Püs- poklakon, Villányban, Hássá- gyon kulturális és sportren­dezvények lesznek. Ezeken a helyeken 40 község nemzeti­ségi lakossága vesz részt a ta- 'á'kozón. * — Járási kulturális sereg­szemlét rendeznek május 20-án vasárnap Komlón, a Zrínyi Ilona Művelődési Otthonban, Pécsváradon a szabadtéri szín­padon, Mohácson a városi Művelődési Házban. Gondterhelt emberek Vannak nekünk is gondja­ink. Országszerte ezrek és tíz­ezrek vitatkoznak azon, ho­gyan, s mint lehetne a legjob­ban, leggyorsabban, legéssze­rűbben megvalósítani második ötéves tervünket, hogyan és mivel lehetne helyileg és or­szágos méretekben fokozni a termelést és növelni a jólétet. Vannak olyan gondjaink, ho­gyan lássuk el több áruval a megnövekedett forgalmú ke­reskedelmet és mit tegyünk, hogy a közeli jövőben újabb árcsökkentésekre kerülhessen sor. / A Daily Mail newyorki tudó­sítója azonban arról számol be, högy „ezer gondterhelt em­ber — nagyobbrészt bankigaz­gatók és közgazdászok — ta­nácskozik Washingtonban az Egyesült Államok fenyegető válságáról”. A Liverpool Prost washing­toni tudósítója viszont afelett aggódik, hogy a részletfizetése­ken alapuló hitelrendszer, (az átlag amerikai jövedelmének 19 százalékát a részletfizetési ügyletek kamataira költi) ez a rendkívül bonyolult gépezet könnyen megakadhat, s akkor országos gazdasági katasztrófa következik be. Nem kell éppen közgazdász­nak lenni, hogy lássuk: ezek a gondok némileg más természe­tűek, mint a mieink. S újra ér­demes egy angol lap, a New Statesman and Nation new­yorki tudósítóját idézni, aki az autóipar súlyos hanyatlásáról ír, majd megállapítja: ,.Súlyos bajban van egy másik nagyon fontos iparág, a gazdasági fel­szereléseket gyártó ipar is,' amelynek eladási forgalma 80 százalékkal csökkent és egyes helyeken a piac tökéletesen be­fagyott”. Ilyen tudósítást ol­vasva önkéntelenül is eszünk­be jut, hogy amit a „gazdasági felszerelések” fogalma takar; a talajművelő, növényápoló és egyéb gépek ezreit akarjuk ad­ni sürgősen a mezőgazdaság­nak, és hozzá kell tennünk, hogy nem tudunk annyi ezret adni, hogy ne kellene még. S mi ennek az oka? A válságje­leket elemző precíz tudósító kibogozza: „a gazdák jövedel­mének 26 százalékos csökkené­se, valamint a törvényhozás’ álláspontjának bizonytalansága az agrártermékek ára és a ter­melési politika tekintetében". Nálunk mindenki tudja, hogy a dolgozó parasztság, vagyis a gazdák életszínvonalának 25 százalékkal kell emelkednie a következő öt évben, s csak a terv irányelveit kell végigbön- gésáhi, hogy senki se legyen „bizonytalanságban a termelési politika tekintetében”. Gondok és gondok ... Az an­gol újságok ugyancsak kongat­ják a vészharangot. Nemcsak arról van szó, hogy néhány bankár könnyen megbukhat, néhány tőkésnek csökken a profitja. A válság az egész rendszert fenyegeti. „Az Eisen- hower-féle választási program alapja a béke és jólét ígérete. — írja a News Chronicle was­hingtoni udósítója — de a vá­lasztások közeledtével a ban­károk é% közgazdászok attól tartanak, hogy inflációval fe­nyeget az árak és munkabé­rek egymást követő emelkedé­se, ami már megkapta az első lökést az acéliparban”. Vannak aztán másféle gon­dok is. Az is ráncokat húz az eshetőségeket méricskélő ban­károk és közgazdászok homlo­kára, ami nekünk öröm. Az ugyanis, hogy a Szovjetunió ipari és általában gazdasági ereje rohamosan növekszik. Legalábbis a Daily Mail diplo­máciai tudósítója azt jelenti, hogy a Commonwealth minisz­terelnökök londoni tanácsko­zásának egyik fő tárgya ’ a Szovjetunió rohamosan növek­vő ipari ereje lesz. Meg is mondja pontosan miről tár­gyalnak a miniszterelnökök. A vita napirendje: „1. Műszaki kérdések: a Szovjetunió roha­mosan az élre tör a fontosabb gyárak automatizálásában. Sokkal nagyobb haladást ért el, mint ahogy a nyugati kor­mányok várták. Ezt... annak is tulajdonítják, hogy rohamo­san növekszik a termelékeny­ség és a lelkesedés a szovjet gyárakban". Azután a máso­dik pontban a nyugati orszá­gokban folyó kommunista te­vékenységet, a harmadikban a Szovjetunió növekvő népszerű­ségének okait, a negyedikben pedig a Szovjetunió egyre szé­lesedő exportlehetőségeit és ennek várható következmé­nyeit vitatják meg. „...szak-» értők számítása szerint — ír­ja a tudósító — két éven belül a szovjet csoport ipari terme­lésűt a? Egyesült /Já-iiv*-1"*1 egyenlő, vagy annál nagyobb lesz”. Természetesen nem tudhat­juk, milyen következtetésekre és elhatározásra jutnak a tar nácskozó miniszterelnökök e kérdések megvitatása-során, de az, hogy egyáltalán ilyen kér­dések kerültek a napirendre, jól mutatja, hogy milyen gon­dokkal küzködik a tőkés világ. Gondjaikat az okozza, hogy míg saját gazdaságuk nem tud zöldágra vergődni, s nem tud kijutni a növekvő kínálat — szűkülő piac köréből, a Szov­jetunió és a többi szocialista ország virágzik, rohamosan fejlődik és semmi jel sem mutat arra, hogy válságokkal kellene bajlódnia. Persze, bár­milyen következtetésre jutnak is a miniszterelnökök, ezen a tényen nem is tudnak változ­tatni. Viszont ott vannak a részletügyletekbe és adóssá­gokba gabalyodott dolgozók milliói, akik a bankároknál' nem kisebb aggódással figye­lik a válságjelenségeket, s akik általában még a minisz­terelnököknél is reálisabban szoktak következtetni, ilyen­formán: ahol válság van, ott rossz a dolgozóknak. Ahol nincs válság, ott jó a dolgozók­nak. S ez a — lehet, högy túl­ságosan is leegyszerűsített — következtetés nemcsak Eisen- howerék választási hadjáratá­nak sikerét veszélyezteti, ha­nem V utának következő pár­tok és kormányok, vagy egy­szerűbben az egész tőkés rend­ezel' gazdasági és politikai si-

Next

/
Oldalképek
Tartalom