Dunántúli Napló, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-09 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ I A MAI SZAMBÁN: A háborúi nem oldják meg a vitás kérdéseket — René Coty és Joszip r Broz-Tito pohárköszöntője (2. o.) — Eisenhower elnök jelentése a kongresz- f szusnak (2. o.) — A párizsi vásáron bemutatták az első plasztikból készült < zongorát (2. o.) — A Körmendiek pályafutása (2. o.) — Egy faliújságcikk — és I ami mögötte van (3. o.) — Félmillió forintos kötbér (3. o.) — Szakemberek az h J ötéves tervről (3. o.) — Pécsi képzőművészek a képzőihűvészeti kiállításon L \ (3. o.) — Pécsi Muzsikáló Május (4. o.) — A szerkesztőség postájából (4. o.) J — Mai ellenfelünk: a Budapesti Vasas (4. o.) A BARANYA MEGYEI PA^RT BIZOTTőXC ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 108. SZÄM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1956 MÄJUS 9 Alakítsuk meg a helyes munkaszervezeteket! Megyénk egész területén be­fejeződött a gabonaneműek és részben a kapások vetése. Ter­melőszövetkezeteink a gépállo­mások segítségével elért mun­kasikerei újból bebizonyítot­ták a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A vetések befejezé­sével egyidőben több helyen megkezdődött a cukorrépa sa- rabolása, ami arra inti a ter­melőszövetkezeteket, — első­sorban az újakat, — hogy még mielőtt a növényápolás teljes egészében megkezdődnék, szervezzék meg a brigádokat, munkacsapatokat. A tapasztaltabb, munkaszer- vezetileg jól működő termelő- szövetkezetek segítsenek a szomszédos, újonnan alakult szövetkezeteknek a munka- szervezetek létrehozásában. A közös munkának idejében való és jó elvégzésének leg­főbb feltétele, hogy minden termelőszövetkezetben készen álljanak a brigádok és mun­kacsapatok a növényápolás megkezdésekor. Régi tapaszta­lat, ahol a brigádok és mun­kacsapatok megszervezése nem késik, ott gyorsabban és job­ban végezték el a növényápo­lást s a betakarítást is. A munkaszervezésnek két­féle módját találjuk termelő- szövetkezeteinkben. Baranyá­ban többnyire a brigádokon és munkacsapatokon belül egyénekre osztják ki az elvég­zendő feladatokat. Különösen a kapásnövények gondozásá­nál van így. Termelőszövet­kezeteink többsége ezt a mód­szert tartja jelenleg helyesebb­nek, mert véleményük szerint így könnyebben és jobban le­het ellenőrizni a munka mi­nőségét és eredményesebben bevonni a családtagokat is a közös munkába. A bólyi Kossuth tsz-ben a növénytermelőket egy brigád­ba osztották, amely négy munkacsapatra tagozódik. A brigádvezető minden fajta munka kezdetekor megbeszéli a munkacsapatvezetőkkel a soronlévő feladatokat. A munkacsapat vezetők ennek a’apján mozgósítják a tagsá­got. Az egyénekre felosztott területet ki-ki egész éven át műveli, és felel is a rábízott terület terméshozamáért Ezzel elérték, hogy kapásnövényeik minden évben gondozottak és gazdag termést adnak. A bólyi határban büszkén mutatnak rá a gyommentes kukorica és répatáblákra, — ezek a Kos­suth Tsz földjei, amelyek nemcsak szebbek az egyéni parasztok parcelláinál, hanem p termésük is jóval több az c-’véni parasztokénál. Ennek a módszernek nem­eik a jobb terméshozam az e’enye. Á betakarítás az egyé­nekre szétosztott parcellák ateniée történik, s így köny- nyen meg lehet állapítani, ho"v évközben ki, hogyan dol­gozott. milyen prémiumot kap. A munka minősége szerint u cfvanis különbözőek az ered* mények. Cukorrépánál egy jól do’pozó tag 116 mázsa kát. hn’Hankénti termést ért el, szemben a felületes, hanyag munkát végző 80 mázsájával. A bólyiakhoz hasonló mó­don do1 Póznak most már a peresdi Dózsa Termelőszövet­kezetben is. Három éve alapí­tották meg a brigádokat és munkacsapatokat. Azelőtt a kukorica és répaföldjeik mű­veletlenek maradtak, amit a környékbeli egyéni parasztok Is észrevették. Jó munkaszer­vezéssel, a brigádok és munka­csapatok kialakításával már * múlt évben is a korábbiak­nál jóval magasabb termést takarítottak be. Az elmúlt évek példáján okulva az 195b. évet is jól kezdte a geresdi Dózsa Tsz. És nincs messze az idő, amikor a Dózsát a megye legjobb tsz-ei között emlege tik Á kátolyi December 21 Ter­melőszövetkezet is a már em­lített módon ért el nemcsak megyei, hanem országos hírű eredményt a kukoricaterme lésben. Kaszapovics elvtárs úgy szervezte meg a brigádo­kat és munkacsapatokat, hogy azok mindenkor és minden körülmények között elvégez­hessék a részükre kiszabott feladatot. összeállításuk is gondosan történt, minden munkacsapatban vannak mun­kabíró fiatalok, középkorúak és idősebbek. Tehát még nem minden, ha van brigád és munkacsapat, hanem nagy körültekintéssel kell ezeket megszervezni. Mivel Bólyban, Geresden és Kátolyban erre nagy figyelmet fordítottak, a munkákban sincs nagyobb zökkenő, az összefogás nem egy szép példáját mutatják, s ennek egyenes következmé­nye a taglétszám szaporodása, a tagság gazdasági és kulturá­lis felemelkedése. A jó munkaszervezés azon­ban nemcsak a termelőszövet­kezetek hozamát növeli, hanem a gépi munka jobb kihaszná­lásával együtt a nehéz fizikai munkától egyre inkább men­tesíti a tagokat... így teszi a szövetkezeti gazdálkodás a dolgozó parasztok életét t.ony- nyebbé és szebbé. Kevesebb a nehéz fizikai munka, s mégis, ha számadást csinálunk a gén’ erőt jól kihasználó termelő­szövetkezeteinkben, kiderül, hogy a kevesebb nehéz mun­kával a tagok jövedelme nem hogy csökkenne, hanem az eey munkaegységre eső oszta­lék egyre több lesz a jó rnun- kaszervezés eredményeként. A munkaszervezetek eddie említett módszereinél azonban nem szabad megállnunk, mert ez a mód megyénk termelőszö­vetkezetei sajátosságának csa jelenleg felel meg. A másik módszer ugyanis kizárja az egyénieskedésnek azt a fonna- ját is, amit az egyénekre ki­osztott területele megművelése jelent. Ezért kell majd rátér­nünk arra a munkaszervezési formára, amely teljesen a kö­zös, a kollektív munkaszerve­zetekre épül fel. Ott, ahol a tagság munkaszelleme már olyan fejlett, hogy nem az egyéni felosztásban látja s munkák elvégzésének egyedül' jó lehetőségét, hanem köteles­ségének, becsületnek tekinti a közös munkát, a közös vagyon gyarapítását, — ott az egyé­nekre felosztott parcellák hát­térbe szorulnak és teret hódít az igazi szocialista kollektív munkaszervezés, amely a bri­gádokon épül fel. Akár a munkaszervezetek egyik, vagy másik útján vá­gunk neki második ötéves ter­vünk egyik fontos célja — a 27 százalékos termésemelés — megvalósításához, a tsz-tagok öntudatos helytállása, kitartó szorgalma, semmiképp sem hiányozhat. Elsősorban ez a példamutatás biztosítja, hogy a termelőszövetkezetek még inkább felvirágozzanak és pa­rasztságunk többsége 1960—ig meggyőződésből, saját elhatá­rozásból rátérjen a termelő­szövetkezeti gazdálkodás út­jára. Zákány) József a Termelőszövetkezeti Tanács Baranya megyei megbízottja Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Csehszlovák Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából ANTONIN ZÁPOTOCKY elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, VILIAM SIROKY elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, VACLAV DAVID elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere Prága Csehszlovákia felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében forró üdvözletünket és baráti jókívánságainkat küldjük a Csehszlovák Köztársaság testvéri népeinek és sze­mély szerint Önöknek, kedves Elvtársak. Népeink barátsága az elmúlt évszázadok során az idegen elnyomók elleni igazságos harcban jött létre és a felszabadulás óta eltelt évek alatt megbonthatatlanná vált. A ma­gyar, valamint a cseh és szlovák nép gyümölcsöző együttműködésének és szoros szövetsé­gének szilárd alapja, a szocializmus országainkban való felépítésének magasztos ügye és az a lankadatlan küzdelem, amelyet a nemzetközi légkör további megjavításáért, a béke tartós biztosításáért folytatunk. A magyar népet örömmel töltik el azok a hatalmas eredmények, amelyeket a test­véri csehszlovák ncp a szebb jövő építése, a társadalmi felemelkedés és a teremtő béke útját járva elért, őszinte szívből kívánjuk a testvéri csehszlovák népnek, hogy a szocia­lizmust építő népek nagy családjában további nagy sikereket érjen el, hazája felvirágoz­tatásáért, az egész emberiség békéjéért folytatott harcában. DOBI ISTVÁN HEGEDŰS ANDRÁS BOLDOCZKI JÄNOS a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Minisztertanácsának elnöke külügyminisztere Május 17-tol 20-ig lesz az I. Békekölcsön tizedik sorsolása Pécsett Az idei negyedik államköl­csön sorsolást az I. Békeköl­csön 10. húzását, május 17—20 között Pécsett rendezi meg az Országos Takarékpénztár. A pécsi Honvéd Tiszti Klubban perdülnek meg a szerencse- kerekek. A négynapos sorso­láson 222 100 egész kötvény tu­lajdonosa 64,090 900 forint nye­reményben, Uletfte törlesztés­ben részesül. A román vasűtügyi miniszter Budapesten Jonel Diaconescu, a Román Népköztársaság vasútügyi mi­nisztere Bebrits Lajos közle­kedés- és postaügyi miniszter meghívására nyolcnapos láto­gatásra — amelynek célja köl­csönös vasútügyi tapasztalat- csere — Budapestre érkezett. Kiosztották Szabolcs-bányán a május 1-i cél jutalmakat István-afcnán a nyugati bá­nyamezőben Kelemen Sándor vájár 121 százalékos teljesítmé­nyével mosógépet nyert. Seres Ferenc vájár teljesítménye 120,1 százalék. A kiváló mun­kájáért kapott világvevő rádió­val otthonában hallgathatja a „Jó munkáért szép muzsikát" című műsort. Müller Ádám vá­jár 118,7 százalékos tervtelje­sítéséért étkészletet kaipott ajándékba. Vásárhelyi Istvánt elővájó vájár 147,1 százalékos eredményével edénysorozatot nyert. Stump József aknász­nak már nem okoz gondot aj fényképezés, 107,6 százalékos teljesítményéért fényképező­géppel jutalmazták. Horváth Lajos aknász felesége könnye­dén fényesítheti a parkettet a férje 107,6 százalékos teljesít­ményével nyert parkettkefélő­géppel. A vágatok karbantar­tása is emeli a teljesítményt. 100 százalékos tervteljesítéséért jutalmazta az üzemvezetőség órával Asztalos Ferenc fenn­tartóvájárt. Tátrai József kör­letvezető pedig étkészletet ka­pott ajándékba. Szentlőrinci tapasztalatok... Híre jár, hogy még május hónapban a baranyai termelő- szövetkezetek állatgondozói meglátogatják a szentlőrinci tangazdaságot, hogy ott állat- tenyésztési tapasztalatcserén vegyenek részt. Évek óta az ország első ál­ságosabb körülmények között folyik nevelésük. Az idén ősszel megrende­zendő mezőgazdasági kiállítás­ra 5 üszővel és 9 bikával in­dulnak a szentlőrinciek. Van köztük néhány nagy-díj je­lölt is. Jelentős összeget takaríthatok meg Nem egyedül, többezren va­gyunk, akik már szinte türel­metlenül vártuk az árleszállí­tást. Ami a múltban elképzel­hetetlen volt, ma szinte me­netrendszerűen érkezik, — ki­csit késve, ahogy mi is néha késünk a tervteljesítéssel. — Lényeg azonban, hogy itt van. Mint, mindenütt, természete­sen nálunk is éppen jókor jött. Itt a két gyerek, cipő kell mindegyiknek, ezen 61 forintot tudok megtakarítani. Az árleszállítás még na­gyobb örömet szerzett a meny­asszonyoknak! Erről Siklósi Mária, osztályunk dolgozója a következőket mondja: „Nagyon örültem a jó hír­nek. Első teendőm volt, hogy papírt, ceruzát vettem a ke­zembe és számoltam: Minden pillanatban készen lattenyésztő gazdaságai közé tartozik a szentlőrinci. A ta­valyi mezőgazdasági kiállítá­son Kisasszony nevű üszőjük nagydíjat nyert és számos más megtisztelő helyezést is elér­tek. De most inkább arról be­széljünk, hogy a szentlőrinci tapasztalatcserén milyen mód­szereket láthatnak az odaér­kezők. Évek óta folytatják már — mégpedig nagy sikerrel — a mesterséges borjúnevelést. Az apró jószágokat már egy hetes korukban elválasztják anyjuk­tól és külön nevelótelepre vi­szik, ahol három-négy hétig teljes tejen élnek, majd pedig elválasztásig teljes és fölözött tejet fogyasztanak vegyesen. A gyakorlat azt bizonyította, hogy az ilyen mesterséges bor­júneveléssel 500 liter teljes tejre és 5—700 1. fölözött tejre van szükség, ami lényegesen kevesebb a régi módszerekkel történő borjúnevelésnél fa­gyasztottnál. Általában 15—18 kiló vajat nyernek az egy bor­júnál megtakarított tejmeny- nyiségböl. Választás után a fenyőpusz­tai üzemegységbe kerülnek a növendék állatok, ahol már külön csoportokba osztják őket, a megfelelő minősítés után. A tenyész és húsállatok, valamint a különböző korú nö­vendékek elkülönítve élnek és ezáltal egészségügyileg bizton-. Az volt a tervem, hogy pró­bariasztást végzek a mentők­nél. Vajon hány perc alatt ér­keznek a veszélyeztetett hely­re? Hallottam ugyan, hogy a komlóiak tíz perc alatt bárho­va odaérnek. Csak jön a tele­fon, az ügyeletes tiszt riaszt, az autó az épület elé kanyarodik s már száguldanak is a légak­na felé, ott szabad az út. a kas készen áll, aztán siklik lefelé s a táróban már nincs megál­lás ... A riasztás azonban elmaradt, mert készenlétben kell állniok. Többfelöl jeleztek füstöt, meg éppen ma volt három monoxi- dos mérgezés is (azóta rendbe­jöttek), hát nem lehet. El kell így hinni a tíz per­cet, no mondjuk — még ha ti­zenöt, az is nagy szó! Mert régen úgy történt a riasztás, amíg nem voltak függetlení­tett bányamentők, hogy a vész­hírre elkezdtek spekulálni: az önkéntes bányamentők közül ma vajon ki dolgozik és hol. Ha kitotózták, küldönc és tele­fon hívta egybe őket s bizony másfél-két óra is beletelt, míg a tűzhöz, robbanáshoz leérkez­tek. Nem is volt más dolguk, mint a károkat számbavenni, s a szelvénygátat megépíteni. Ez a „régen“ még nem is olyan régen volt. Vajúdott, to­lódott a mentőállomás ügye, hol lecsökkentették a létszá­mot, hol meg felduzzasztották, aztán egyszer voltak függetle­nítettek, máskor meg nem. Így történhetett meg az év első napján is a következő eset: Január elsején csak tűzőrök voltak lent az V. szint 10-es te­lepénél. Az volt az utasításuk, hogy a kihúzóban tartózkodja­nak. De azóta is titok, hogy merre sétáltak, mert hogy a műszak vége felé arra járt a szállítási osztály egyik munka­társa, erős füstöt látott kigomo­lyogni a vágatból, — és a tűz­őrök sehol. Szólt a diszpécser­nek s az végre riasztotta a mentőket. Mire az öt fős raj leért, már nemcsak a fejtés égett, hanem az első segéd- keresztvágat is. Azbesztruhá­ban vágtak neki a tűznek s lo­csolták a fákat. Egészen a 13- as telepig jutottak be, tovább már nem lehetett; itt aztán egy erős gátat építettek. Per­sze, ha időben megtudják a tűz kitörését s nagyobb lét­számmal mehettek volna le, talán sikerült volna megmen­teni a fejtést. Mert másutt több sikerrel dolgoztak, A feküvágat 13-as telepén nagy frontfejtés volt. Az öreg műveletben tűz ütött ki. A mentők az iszapolókkal együtt hozzáláttak a tűz elfoj­tásához. De hogy a tűzfészek irányába tudják vezetni az iszapcsövet, egy 15 méteres gurítót kellett kihajtaniok. A gáz miatt védőkészülékek^^n dolgoztak, mégis négy nap alatt elkészítették a gurítót. — így aztán el tudták iszapolni a laza öreg fejtést s közben egri pillanatra sem szünetelt a fej­tésben a termelő munka. Nehéz és veszélyes a bánya­mentők hivatása. A metán, a széndioxid, a tűz. az omlás les- kelődik rájuk s ott kell dol- gozniok mindig, ahol a legna­gyobb a veszély. Nem akarok most neveket írni ide. Egyik az egyik, másik a másik helyzetben mutatko­zott bátornak, hősnek... A komlói bányamentők egésze kiválóan végzi feladatát. És készen állnak, mióta felállítot­ták és korszerűsítették a bá­nyamentő állomást, éjjel-nap­pal, minden pillanatban ké­szen, hogyha valami történik — ott lent a bányában, akkor siessenek segíteni s ha kell, az életüket is kockáztassák tár­saikért. ÓNODY GYÖRGY így 130,10 forint megtakarí­táshoz jutok, amiből még éb­resztőórát is vásárolhatok. A felsoroltakon kívül még számos árucikk van, ahol ta­mely összeget takaríthatok meg, vagy megvásárolhatom azt is, amit egyébként egy hét­tel előbb nem tehettem volna." Várnai László MÁV főintézö

Next

/
Oldalképek
Tartalom