Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-25 / 98. szám

2

N ä p t: ö

mt MmrtM m ^

Hruscsov elvtárs beszéde Birminghamben

r (Folytatás az 1. oldalról)

Itt van a repülés fejlődése.

Tévednek Önök, ha azt hiszik, hogy a Szovjetunió elmaradt Önök mögött a repülésügy fejlesztésében. Ma megmutatták nekünk a legújabb konstrukciójú négymotoroe angol utas- szállító repülőgépet. Jó repülőgép. Mint mondották nekünk, kilencven embert tud szállítani. Tupoljev akadémikus, ami ismert repülőgép-tervezőnk olyan repülőgépet készít, mely százhetven embert szállít majd. Ez is négymotoros gép lesz. Londonból Birminghambe egy négymotoros gépen repültünk, amelyen negyvenhét ember fér el. Ez is jó repülőgép, sebessége óránként ötszáz kilométer. A „TU—104" lökhajtáscs szovjet utasszállító repülőgép két- motoros, ötven embert szállít és sebessége meghaladja a 800 kilométert.

Indokolatlan az a hiedelem

is. hogy elmaradtunk a technika más ágainak fejlődésében,

Tény az, hogy a Szovjetunióban robbantottak először repülőgépről ledobott hidrogénbombát. Azt hiszem, a rakéta- fegyver fejlődése terén sem maradtunk eh

Miért mondom el ezeket? Nem azért, hogy bárkit is megfélemlítsek. Mi a fegyverzet csökkentését, az atom- és hidrogénfegyver eltiltását kívántuk és kívánjuk ma is. E kérdéssel kapcsolatban konstruktív javaslatokat terjesztettünk elő. Ha most mégis beszélek erről, csupán azért, hogy felhívjam a figyelmet arra, semmiféle kereskedelmi korlátozás nem akadályozott és nem is okodályozhat bennünket a technika fejlesztésében. Mi ebből a következtetés? Kereskedni kell. Csak a kereskedelem széleskörű fejlesztésének segítségével simíthatjuk el az országaink közötti kapcsolatokban mutatkozó zökkenőket.

Mi Ismerjük az angol termelési kultúrát: így például jól fejlett az Önök szerszám- gépgyártása. Országunk szerszámgépeket vásárolhatna Önöktől. Ez előnyös lenne Önöknek is, nekünk is.

Ahelyett, hogy bizonyos, nekünk szükséges szerszámgépek

előállítására fecsérelnek erőinket, Önöktől vásárolhatnánk meg ezeket, jó megrendeléseket tehetnénk önöknél. Minthogy azonban Önök nem adnak el nekünk szerszámgépeket, kénytelenek vagyunk bevezetni ezek gyártását. Ez természetesen további kiadásokat tesz szükségessé a szerszámgépgyártás megszervezésére, de végeredményben mi elkészítjük a nekünk szükséges szerszámgépeket, Önök viszont elvesztik az iparuk számára előnyös megrendeléseket.;

De a mi szovjet embereink is tudnak jó dolgokat készíteni: ebben ma már bajosan kételkedik valaki is. A mi munkaszerető és tehetséges népünk el tud készíteni és el is készít bármiféle gépet.

Nekünk és Önöknek egyaránt előnyös a kereskedelem fejlesztése. Azt mondhatják, hogy ez nem önöktől, az üzleti körök képviselőitől függ, sok függ a kormánytól. A kormány pedig ezt mondja: mi

szövetséges viszonyban vagyunk más államokkal és kénytelenek vagyunk korlátozásokat alkalmazni a Szovjetunióval való kereskedelmünkben. — Ilyenformán egy láncolat jön létre. Ezt a láncolatot azonban meg kell szakítani. Hogy hogyan, azt gondolják ki Önök.

Engedjék meg, hogy ismételten köszönetét mondjak vendégszeretetükért. Mi tovább folytatjuk tárgyalásainkat Nagy-Britannia kormányával. Nem tudunk egyszerre minden kérdést megoldani, de arra törekszünk, hogy lefektessük a kedvező alapokat, őszintén óhajtjuk, hogy országaink sohasem harcoljanak egymás ellen. Mi nem akarunk háborút senki ellen sem.

Szilárdan kívánjuk a Szovjetunió és Nagy-Britannia baráti kapcsolatainak erősödését. Sikereket kívánunk önöknek, boldogságot és virágzó életet kívánunk az angol népnek.

Hivatalos közlemény a szovjet és angol vezetők kedd délelőtti tárgyalásáról

London (TASzSz): Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja április 24-én délelőtt Sir Anthony Edennek, Nagy-Britannia miniszterelnökének hivatalos rezidenciájába érkezett, ahol folytatódtak a Szovjetunió és Nagy-Britannia vezetőinek tárgyalásai^

A találkozás után hivatalos

közleményt adtak ki a tárgyalások menetéről;

Bulganyin és Hruscsov ezután a parlament közelében lévő épületbe, a Westminster palotába ment;

A Westminster palotában a szovjet vendégeket Morrison,

az alsóház elnöke fogadta, majd a díszbankett-teremben villásreggelit adott Bulganyin és Hruscsov tiszteletére. A villásreggelin jelen voltak még: Eden miniszterelnök, Selwyn Lloyd külügyminiszter, Eccles közoktatási miniszter, továbbá konzervatív és munkáspárti képviselők, köztük Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezetője.

Londonban április 24-én délben a két fél által összeegyeztetett közleményt tettek közzé N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak. Eden brit miniszterelnökkel és más angol vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. A közlemény többek között a következőket mondja:

„A szovjet és az angol vezetők április 24-én délelőtt találkoztak.

A tárgyaláson megvizsgálták az angol—szovjet kereskedelem kérdését és folytatták a kulturális kapcsolatok és a leszerelés Kérdésének megvita- tásáf’j

A szudáni kereskedelmi ipariigyi miniszter ellátogat } Szántó Tibor:

Magyarországra \

Kairo (TASZSZ): Sajtóügy-j

nökségi jelentések szerint Ib- < ra-him el Mufti, szudáni kereskedelmi, iparügyi cs közcllátá- < sl miniszter elfogadta a Szov- J jctunló hivatalos meghívását és jl a közeljövőben ellátogat a j Szovjetunióba. 4

Mint közük, Ibrahim el ^ Mufti látogatást tesz a Német < Demokratikus Köztársaságban és a Magyar Népköztársaságban is.

Sorso k nyo

Hivatalos közlemény a jugoszláv és a norvég külügyminiszter tárgyalásairól

Belgrád (MTI): A belgrádi' rádió jelenti:

Belgrádban és Oslóban hétfőn este hivatalos közleményt hoztak nyilvánosságra Kocsa Popovics, jugoszláv külügyminiszter és Halvard Lange, nor- véd külügyminiszter Belgrádban folytatott tárgyalásairól,

A közlemény a többi között hangoztatja: a Belgrádban folytatott szívélyes és baráti megbeszéléseket az a kölcsönös óhaj hatotta át, hogy Norvégia és Jugoszlávia között még szorosabbá váljék az együttműködés. A tárgyalófelek eszmecserét folytattak a főbb nemzetközi kérdésekről. A megbeszélések lehetővé tették, hogy megelégedéssel állapítsák meg: a nemzetközi helyzet javul.

Á magyar országgyűlés küldöttsége Kievben

(6) Kökönyös, 1956 áprilisa, napsütéses, szeles idő. A völgy mélyén, az út telett por kavarog, az ú) sportpálya gyepje zöld, — a bokrok még nem, az erdők sem, fázik előbújni a tavasz.

A sporttelep lelátói már egyszer elkészültek, de a mélyben munkált a víz, meg csúszott a domboldal és kezdhették elölről, csakhogy most már m reméljük jobban.

— Krajkóék ott baloldalt

szivárgóznak r— mondják az irodán.

Megyek feléjük, kétszeres, különös találkozásra készülök. Egyszer — öt év után — megszorítom Krajkó Károly kezét, akit sokszor láttam dolgozni, csigákat, különös kőzeteket előásózni az altár&i földekből, meg fent, a kökö- nyösi lakóházak helyén és akivel sok szürkületkor elbeszélgettem, a felvonulási épület (ma már nagy bérház áll ott) oldalánál. Aztán újra láthatom egy novellám hősét is, mert félig-meddig róla mintáztam meg a „Mérges ku- bikos”-t, természetesen ők még nem találkoztak egymással, csak én mindkettőjükkel.

A part kitámasztva, deszkával, cölöppel és fent egy álláson forgatják az emelő kerekét a kubikosok.

— Krajkó Károlyt keresem.

— Itt vagyok, “ szó tol meg a magasban egy nadrág, mert a viselőjének nem látom a fejét, előrehajol.

Mondom is neki, hogy a nadrágjáról csak nem ismerném fel, erre aztán átadja a fogantyút és az állás szélére jön.

Egy-két kedves gorombasággal örülünk egymásnak, olyasmivel, hogy „Maga még

él?!” majd lehuppan a földre i és kezetrázunk. <

Nem akármilyen tenyér az'i övé. i

Krajkó 1926 óta kubikos.

'Most 44 éves. Akármekkora hegy előtt is elénekelheti a nótát, hogy „Azt a hegyet a zsebkendőmnek a négy sarkán is clhordom ■, Néki elhiszem.

Ez a brigád, jóformán semmit. sem változott, régi emberekből áll, öreg „komlóiakból”, akik csak addig kom-t lóiak, amíg épül, mert nemt akarnak itt megtelepedni. I Baj lenne ez? Nem. Csehi Mihály, László József és a! többiek dolgoznak becsület-1 tel, de amikor több földet a már nem kell ásóznia, akkor p minek éljen egy kubikosT Komlón, amikor van néki otthona. Kinek Szeged környékén, kinek Vásárhely táján.

A kubikos kétszer egy hó-} napban felkerekedik és haza} látogat, az egyik utat fizeti <?(> vállalat. így élnek, megszokták, másként nem akarják, nekik jó ez.

Otthon is lenne munkájuk,} de oka van annak, hogy} mégis százkilométereket vo-1 > •natoznak. Odahaza — aztg mondják — nem keresnének g többet 800—900 forintnál, iíí<» pedig megvan nékik az ezer-() négyszáz; (I

Volt idő, amikor nem ifiéi Ő az anyagiakról beszélni, mert!1. aki egy kicsié hangsúlyosabban szólt erről, az „anya-9 gias”, „demagóg", „politikai- V lag képzetlen’’ bélyegzőt ka-f Pott a homlokára. *

Nézzük csak, miért van-]; nak, maradtak, Krajkó teubi-■ kosék Komlón?

Nem egyedül a jobb kereset miatt. Ez igaz.

(Folytatjuk)

Kiev (TASZSZ) A magyar országgyűlés Kievben tartózkodó küldöttsége hétfőn látogatást tett Sz. A. Kovpaknál, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnök- helyettesénél.

A vendégek délutón G. I.

Arkagyevnek, a kievl városi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének és B. I.

Prijmaknafc, Kiev főépítészének kíséretében megismerkedtek az ukrán főváros látnivalóival, történelmi műemlékeivel.

Tárgyalások Szingapúr függetlenségéről

London (TASZSZ) Sajtójelentés szerint az angol gyarmatügyi miniszter és a szingapúri törvényhozó gyűlés valamennyi poLitikai pártjának küldöttségei Londonban tárgyalásokat kezdtek. A tárgyalásokon Szingapúr jövőjét beszélik meg. Az angol hatóságok több körülmény következtében és főképp az erősödő szingapúri függetlenségi mozgalom miatt kénytelenek ilyen tárgyalásokat kezdeni.

A költségvetés felét szociális, egéssségügyi és kulturális célokra

fordítja a megyei tanács

A Baranya Megyei Tanács hétfőn délelőtt dr.

Görcs László tanácstag -l-.ök- lete alatt ülést tartott, amelyen Jakab Sándor, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője ismertette az 1955-ös évi költségvetés zárszámadását és az 1956-os évi költség- vetés adatait.

A múlt évben a tanács az előirányzott költségvetésből 22 millió forintot használt fel, ami az 1954-es évi 92 százalékkal szemben 97.8 százaléknak felel meg. A beruházási programot pedig az 1954-es évi 77.3 százalékkal szemben 1955-ben 93.3 százalékra teljesítette. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a tanácsok munkája a költségvetési gazdálkodás területén javult, de még mindig nem kielégítő.

A beruházásokat akadályozta az, hogy még mindig vannak községek, amelyek lakossága a kivetett községfejlesztési hozzájárulásból az év végéig egyetlen fillért sem fizetett be. így például Kökény lakosságára a községi tanács a lakosság előzetes hozzájárulásával 30 000 forint községfejlesztési hozzájárulást vetett ki, de befizetés nem történt. Blr- jánban a kivetett 16 000 forinttal szemben, mindössze 74 forintot fizettek be.

A tanács tavaly hatalmas •»szegeket fordított beruházá- íokra, községek villamosításá- f a, utak, kutak létesítésére, la- I óházak építésére. 14 községet ^ tllamositottak, többek között v ’-tv-.hely, Dinyeberki, Gvü- itfű, Gyümölcsény, Homorúd tőzséneket és 1200 új fogyasztót kapcsoltak be. 1955-ben négyszer annyi községet villamosítottak, mint 1954-ben.

Ugyanakkor bővítették a köz- világítási hálózatot Királyegyházán, Kővágótöttösön és a mohácsi szőlőkben;

A vízellátás megjavítása érdekében fúrt kutat kapott Ka- posszekcső, Alsómocsolád, Magyarszék, Téseny, Kétújfalu, Zaláta, Nagydobsza és Mohács. Ásott kutat létesítettek: Hosz- szúhetényben, Hirden, Cserdi- ben, Nagyharsányban, Lo- vászhetényben, Kékesden, Szederkényben és Kisgeresden. Bővítették a bólyi vízmüvet és a pécsváradi vízvezetékhálózatot. Harkányban 50, Sikondán 30 kabint építettek és 50 000 forintot fordítottak a szigetvári strandfürdő fejlesztésére.

Befejeződött a sásdi járási tanács előtti út építése, folytatták az aranyosgadányi útépítést, Komlón pedig több mint félmillió forintot fordítottak útépítésre. Az egészségügy területén a megyei rendelőintézetre 867 000 forintot, a harkányi gyógykórház téliesítésére, hűtött gyógyvízzel való ellátására és süllyesztett fürdőmedencék létesítésére 440 000 forintot költöttek, öt községben építettek új állatorvosi lakást, Pécsett pedig 2 állatorvosi lakást és egy ambulanciát létesítettek. A gépállomási dolgozók részére 25 lakást építettek.

A helyiipari beruházások felét a Mohácsi Mezőgazdasági Szerárugyár új műhelycsarnokának építésére használták fel. Befejezték a mohácsi Kenyérgyár építését, amely ma már napi 150 mázsa kenyérrel és péksüteménnyel látja el Mohács városát és annak környékét is; ^ _

Népi államunk a lakosság által befizetett adók összegét a legtöbb esetben a lakosság kulturális, szociális, egészségügyi és gazdasági jólétének emelésére fordítja. Példa erre Babarc község, ahol az 1955. évi adókivetés 192 000 forint volt, ezzel szemben a község gazdálkodásához szükséges — és teljesített — kiadások összege 244 000 forintot telt ki. Vagy Villány, ahol az 1955-ös évben a kiadások fedezésére több mint 600 000 foi'intot fordítottak évi 450 000 forintos adókivetés mellett,

Dulánszky Jenő főmérnök hozzászólásában helyesen állapította meg, hogy a tanács 1955-ben a községpolitikai célokra előirányzott 6.5 millió forint helyett csak 3 225 000 forintot használt fel és ennek oka: a községi tanácsok figyelmen kívül' hagyták azt, hogy anyagszükségletüket is helyi erőforrásokból kell biztosíta- niok. Ez a hiányosság azonban a jövőben megszüntethető jobb tervezéssel, a helyi anyagkészletek felkutatásával és felhasználásával. — Takács Jánosné, a szigetvári cipőgyár dolgozója rámutatott arra, hogy a megyében 7 ipari vállalatnál a tervezett anyagfelhasználás, a termelési érték 37.3 százaléka volt, a tényleges anyagfelhasználás pedig 41.8 százalék. Ez azt bizonyítja, hogy az ipari vállalatoknak az anyagtakarékosság területén van még tennivalójuk, felül kell vizs- gálniok anyagfelhasználási normáikat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőipari vállalatok veszteségesek, mert magas az anyagfelhasználásuk.

Az 1955-ös évi költségvetési

zárszámadást a tanácsülés egyhangúlag elfogadta, majd Jakab Sándor elvtárs ismertette az 1956-os évi költségvetést,

Az 1956-os költségvetés végösszege 213 998 000 forint, 15.6 millióval magasabb, mint a tavalyi. Ebbői az összegből 54 és fél milliót gazdasági, 55.6 milliót szociális,

51.5 milliót kulturális, 1.0 milliót rendészeti és 50.5 millió forintot igazgatási célokra fordítanak. Az idei költségvetést az jellemzi, hogy amíg a gazdasági kiadások az összes költségvetési előirányzat egynegyedét teszik ki, addig a nép szociális, kulturális, egészségügyi igényeinek kielégítésére az egész előirányzat felét fordítják.

Idén közel 12 millió forintot költ a tanács kommunális beruházásokra. Fúrt kutat létesítenek Palkonyán és Pettenden, Kisgeresd pedig ásott kutat kap. Betonjárdát építenek ez évben Szentlőrincen, Pécsvára- don, Beremenc.en és Villányban. A harkányi és sikondai fürdőt fél millió forintos költséggel fejlesztik. Középvízmű- vet kap idén Siklós, Villányban és Bánoson pedig törpe- vízművet létesítenek.

Átalakításokkal, hozzáépítésekkel Mohácson 6, Siklóson és Szigetvárott 2—2 lakást nyernek gazdaságosan. A harkányi gyógykórház bővítésére 080 000 forintot fordítanak és ezzel a jelenlegi 150 ággyal működő intézményt ez év végéig 220 ágyra emelik. Komlóra 100 ágyas kórház építését tervezik és felszerelésének javarészét már az idei beruházásból kívánják biztosítani. További 700 000 forintot fordítanak a

mohácsi nagy szociális otthon

üzemi konyhájának befejezésére.

Általános iskolai oktatási célokra idén 6 millióval többet irányoztak elő, mint az elmúlt évben. Bővítik a dunaszekcsői 5 tantermes, a Majláth-pusztai és magyartéleiki 1 tantermes, valamint a Somogy apáti 2 tantermes általános iskolát. A középfokú oktatásra föltöltött összeg is fél millió forinttal magasabb az elmúlt évinél. A tavalyival szemben 44 tanulóval emelkedik a diákotthoni elhelyezettek száma és 18-eal a menzások szama. Népművelési célkitűzések megvalósítását, könyvtáraik, kultúrotthonok működését — ezen keresztül dolgozó népünk műveltségi színvonalának emelését — kívánja biztosítani a tanács, amikor népművelésre idén 3,557 000 forintot, népművelési beruházásokra pedig 550 ezer forintot irányzott elő.

A mezőgazdaság fejlesztésére a tanács ez évben 5 millió forintot fordít. Ebből mintegy 2,8 millió gépállomási beruházás lesz. Kombájnszin építését tervezik például a villányi és mágocsi gépállomásnál, a géppark növelését a vajszlói, bólyi, harkányi, ócsárdi, kozár- mislenyi, sásdi, sellyei, stb. gépállomásoknál. Apaállatistállókat építenek Kozármisleny- ben, Zsibóton, Patapoklosibam. és Molványban. A Baranya Megyei Baromfikeltető Állomásnál pedig csibenevelőt építenek 1,600 000 forintos költséggel. Ezenkívül fejlesztik a pécsi mesterséges megtermékenyítő állomást és a szederkényi növényvédő állomást.

Dr. Görcs László tanácstag, a Leöwey Klára leánygimnázium igazgatója hozzászólásában örömmel áflJapPtotoa meg,

hogy a múlt évi 700 helyett idén 900 tanulót üdültetnek, 378 általános iskolában 1 094 tanulócsoport helyett 1158 tanulócsoport lesz, a megye 4 általános gimnáziumában 22 osztályról 26 osztályra emelkedik a szám. A diákotthonokra fordított összeg 118 ezer forinttal, a nevelők továbbképzésére fordított kiadás pedig 57 ezer forinttal emelkedik idén. Az úttörő intézmények pedig 82 ezer forinttal többet kapnak, mint azelőtt. — Az oktatással kapcsolatban kifogásolta, hogy nem mérték fel a termetöszö- vobkezetek óvodai szükségletét. A másik probléma az, hogy Komlóról eddig a pécsi technikumba jártak a diákok, a pécsi technikumok keretszáma pedig csökken. Ez szükségessé teszi a komlói gimnázium megépítését.

A tanácsülés a hozzászólások elhangzása után elfogadta az 1956-os évi költségvetést, majd Palkó Sándor, a megyei tanács megbízott elnök- helyettese beszámolt a baranyai árvízsújtotta területeken megindult helyreállítási munkák megkezdéséről. Kaszapo- vícs András elvtárs. az MDP Központi Vezetőségének póttagja, országgyűlési képviselő, Kossuth-dijas tsz-éinök hozzászólásában kérte a tanácsot: intézkedjen, hogy az árvízkárosultak részére a községben már régen összegyűjtött terményeket és ruhaneműeket elszállítsák rendeltetési helyére. Bcncsik Pál tanácstag pedig kérte, hogy a mohácsi városházán függesszék ki az árvízsúj- totta területek új települési térképét és sürgette a romba- dőlt házak felépítését; , _ „